Kié volt a polgári iskola?

S I M O N G Y U L A

K I É V O L T A P O L G Á R I I S K O L A ?

Társadalmi funkcióját a mindenkori neveléspolitikai megnyilatkozások álta- lában egyértelműen ítélik meg, jóllehet tanulóinak szociális megoszlása a 80 év alatt jelentősen megváltozik. A következőkben a róla szóló hivatalos és „ille- tékes" véleményeket szeretnénk szembesíteni a polgári iskolai tanulók szociális megoszlásával, és ebből az összevetésből néhány következtetésre jutni.

A megalkotásban vezető szerepet játszott CSENGERY Antal szerint a polgári iskola öncélú, „a művelt polgári középosztály" iskolája, mely lehetővé teszi a

„józan demokráciát". CSENGERY gyakran hangoztatta, hogy a polgári iskolával

„egy kis egyetemet" szeretne fejleszteni a nép számára.

Később ugyanő a polgári iskolát nemcsak a „városi középosztálynak", hanem a „vagyonosabb mezei gazdáknak" is szánja.

GYERTYANFFY is a „középosztály" iskoláját látja benne.

Nem feladatunk, hogy a „középosztály" bonyolult szociológiai kategóriáját itt meghatározzuk. Ez a Horthy-korszakra vonatkoztatva is meglehetősen nehéz, pedig akkor általánosan használt terminus volt. Bizonyos azonban, hogy SCHVARCZ Gyula szándékaiban ez az iskola már valamivel „lejjebb" eső rétegek szükségleteihez alkalmazkodva „a kisebb iparos, kereskedő réteget iskolázná meg".

Az iskolázás szociális hátterét kutatva, a neveléspolitikai szándékot SCHVARCZ Gyuláénál jobban reprezentálja az 1879-es polgári iskolai tanterv célmeghatá- rozása: az iskolának olyan általános műveltséget kell nyújtania, amelyre a tudo- mányos pályákra nem törekvő minden „jobb m ó d ú " magyar állampolgárnak szüksége van.

Ez a célkitűzés még azért is érdekes, mert nem szól a később vezér- motívumként szereplő praktikus képzési feladatokról, de a továbbtanulás pers- pektíváiról sem.

TREFORT a polgári iskolák funkcióját inkább az ipar szolgálatába kívánja állítani, benne látva a „művelt iparosok" képzésének letéteményesét.

A I I . Egyetemes Tanügyi Kongresszuson KOVÁCS János előadásában azt fejtegeti, hogy ezt az iskolát azok végezzék, akik nem szándékoznak utána tudományos főiskolákon tanulmányaikat folytatni, de azért a „művelt középosztályhoz"

1 Polgári Iskola, 1881. 10. sz. 197—198.

2 Sághelyi Lajos: A Magyar polgári iskola hatvan éves múltja. Bp., 1929. 58,

2 Uo. 66. 1.

4 Schvarcz Gyula: A közoktatásügy reformja m i n t politikai szükséglet Magyarországon, Pest, 1869. X I I .

5 Tanterv a polgári fiúiskolák számára. Kiadta a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1879-ik év szept. hó 12-én a 25 409. sz. rendeletével, Bp. 1907.

e Sághelyi i. m. 67.

174'

kívánnak számítani.

Ezekkel a nézetekkel azonos APPONYI Albert kultusz- miniszter álláspontja is, aki a polgári iskolát elsősorban gyakorlati irányú nem- zeti iskolává kívánja fejleszteni.

Ugyanezt a követelményt állítja fel — meg- fejelve a továbbtanulás irányával — az 1918-ban (APPONYI második kultusz- minisztersége idején) kiadott polgári iskolai tanterv. Feladata növendékeit gyakorlati irányú általános műveltséghez juttatni'és ezzel őket egyrészt közvet- lenül a gyakorlati életre, másrészt a középfokú szakiskolára előkészíteni.

"

(Ezt a célkitűzést egyébként — a vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemű nevelés- külön hangsúlyával — az 1927. X I I . tc. megismétli.)

A kiegyezés korában a polgári iskola a társadalmi rétegeződésben a polgárság középszintjeihez is elér. Bár nemcsak a polgárság, a „középosztály" iskolája,, tekintélye a módosabb rétegek között is megvan. Nincs még levezető, elterelő funkciója is. Igaz, hogy a minősítési törvény után veszít presztízséből és szer- vezeti alakulásában is sok a bizonytalanság, de népszerűsége nő és a társadalmi ranglétrán — különösen a leánytanulók származását tekintve — a nevében kifejezett „polgári" jelleget mutatja.

A polgári iskolának a Horthy-korszakban történt gyorsabb fejlődéséhez a.

kisipar konzerválódása is hozzájárul. A kisipar aránytalanul nagy részesedése az.

ipar egészén belül részint a termelés alacsony színvonalának, az elmaradott társadalmi viszonyoknak kifejezője,

másrészt a társadalmi tudat kispolgári vonásainak erősödését segíti. Ez utóbbi hat a polgári iskola társadalmi funkció- jának értelmezésére és gyakorlatára. Ezzel nem azt kívánjuk kifejezni, hogy a

„kispolgári" tudat kizárólagosan hat a polgári iskolára, de nagy általánosságban meghatározója, jóllehet a következőkben ezt a kérdést differenciáltabban szeret- nénk bemutatni. A világnézeti-politikai nevelés szempontjából nem lehet kö- zömbös, hogy „a kisiparosság is a kispolgárság azon részéhez tartozik, mely hajlamos minden erőszakpolitika támogatására, ha az a munkások ellen fordul,, így a két világháború között nagymértékben a fasiszta célok játékszerévé válik . . . Bár a kisipari munkások közül is szép számban kerültek ki a munkásmozgalom,, az illegális kommunista párt harcosai, mégis az a körülmény, hogy az ipari munkásságnak közel fele még mindig kisüzemekben dolgozott, aligha kedvezett a munkásmozgalomnak."

A kisiparosok sokat és joggal panaszkodtak a gyár- ipar pusztító versenyére, saját életszínvonalukra, ezt a panaszt azonban az ellen- forradalom könnyen tudta fasiszta, demagóg jelszavak irányába terelni és a kisiparosokat (és a kispolgárság egészét is) a reakció tartalékává tenni.

Mind- ezt azért jegyezzük meg, mert a polgári iskola tanulóinak szociális megoszlása

— miként később bizonyítani szeretnénk — ugyan „balra", „lefelé" tolódik el„

de a kispolgársággal változatlanul szoros kapcsolatban marad. A szociális, megoszlás ez utóbbi gyorsuló eltolódása természetesen kihat a tantervben kifejezett nevelési célkitűzés gyakorlati értelmezésére és megvalósítására.

' U o . 171.

8 Uo.

9 Tanterv a polgári fiúiskolák számára. Kiadta a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1918. évi;

ápr. hó 30-án a 70 022. sz. rendeletével. Bp. 1918.

30 Ezzel korántsem kívánjuk a kisipar gazdaságilag szükséges funkcióját vitatni.

11 Ránki György: A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben. Történelmi Szemle, 1964. 2. sz. 450.

12 Uo.

13 Ezt a problémát — a munkásszármazású tanulók hatását a kispolgári származású gyerekekre- és viszont, valamint a polgári iskolai tanárok pedagógiai „magatartásának" változásait, „balra"'

175'

Az első világháború után a gyakorlat kialakítja, az 1927: X I I . tc. pedig kodi- fikálja a polgári iskola végleges szervezetét és funkcióját. A szakirodalom most

már a „kispolgárság" — de korántsem a szélesebb néptömegek iskoláját látja benne. KORNIS Gyula „polgáristái" kisbirtokos gazdák, iparosok, kereskedők, vasúti, postai, távirdai tisztek, altisztek, közigazgatási hivatalok segéd- és kezeló'tisztjeinek, néptanítóknak gyermekei.

SOMOGYI József szerint a polgári iskola azokat a kispolgári rétegeket, műveltebb gazdákat, iparosokat, keres- kedőket képezi, akik tudományos pályákra nem törekszenek, de a népiskolainál magasabb műveltséget igényelnek.

A polgári iskoláról szóló 1927. X I I . tc.

miniszteri indokolása is iparosok, kereskedők, gazdálkodók, tehát a kispolgárság iskolájának tekinti. A törvényt életrehívó KLEBELSBERG a megelőző vitában azért ajánlja ezt az iskolatípust a nemzetgyűlés figyelmébe, mert ez nem „latei- nereket nevel, ez nem növeli az értelmi proletariátus számát, hanem csak azt az iparos

és földműves gazdát látja el nagyobb műveltséggel, aki azután kimegy az életbe és a maga nagyobb értelmességénél fogva annál nagyobb nyomatékkal tudja gazdasági, társadalmi és politikai érdekeit is képviselni."

A miniszter indokolása a polgári iskola új neveléspolitikai funkcióját fejezi ki nagyon vilá- gosan. A századforduló fejlődő polgári társadalma még szinte korlátlanul képes

•értelmiséget fölvenni, az ellenforradalmi Magyarország azonban túltermeli az ér- telmiséget, majd lezárja az értelmiségi foglalkozásokhoz vezető utat. A polgári iskola, a kispolgárság — s miként látni fogjuk —, a dolgozó osztályok művelő- dési törekvéseinek levezetésére és elterelésére szolgáló intézménnyé válik.

Ezért kerül jellemzői sorában egyre nagyobb hangsúlyra a „gyakorlati"

jelző. HTTSZTI József „gyakorlati iskolatípusnak" nevezi.

Ezt emeli ki a róla szóló törvény is.

Megkérdezett közéleti személyiségek is erre utalnak 1930-ban. Ugyanakkor érzékelik m á r azt a mozgást, „süllyedést", amit ez az iskola a társadalmi osztályok és rétegek körében megtesz.

.Néhány véleményt idézünk ezekből.

KOLOZSVÁRY Mihály felsőházi tag szerint a polgári iskola a „kis exiszteneiák" hatalmas tömegét vértezi fel a tudomány alapvető ismereteivel.19 BÁTHY László prelátuskanonok, felső- házi tag szerint terjeszti a műveltség alapjait „a legszegényebb rétegekben is", ezért megérdemli a demokratikus iskola címét.20 RAVASZ László református püspök: a magyar gazda iskolája a j ó polgári;21 BAFFAY Sándor evangélikus püspök: minél több egy országban a polgári iskola, és

minél nagyobb gonddal és szeretettel erősítik munkáját, annál több éren ömlik szét a polgárság körében a tudásáldás;22 HEVESI Simon, a pesti izraelita hitközség vezető főrabbija: a kereskedő- -és iparososztály iskolája, megfelel nevének, polgárokat képez, aminőkre a hazának szüksége

van;23 CZETTLER Jenő egyetemi tanár, a képviselőház alelnöke: a történelem tanúsága szerint az elégedetlenség és forradalom melegágya nem csupán a nyomor, hanem a társadalmi osztályok anyagi és kulturális helyzetében mutatkozó diszparitás is. Nemzeti műveltségének biztos talaján álló, széles szemhatárú, de utópiákat nem kergető polgárság a legbiztosabb őre a társadalmi

tolódását — jól tükrözik az iskolai tantestületi jegyzőkönyvek. Ennek bemutatására azonban jelen tanulmányban nem vállalkozhattunk.

14 Kornis Gyula: Kultúra és politika. Bp. 1928. 65.

16 Somogyi József: Hazánk közoktatásügye a második világháborúig. Bp., 1942. 89.

16 Elírás, sajtóhiba lehet. Nyilván „iparost" kell érteni.

17 Gróf Klebelsberg K u n ó beszédei, cikkei, törvényjavaslatai, Bp., 1928. 567.

18Huszti József: A polgári iskola reformja és a tanárképzés. A polgári iskolai tanárok év- könyve, 1938/39. Szeged, é. n. 25.

19 Polgári iskolai kis enciklopédia. Szerk.: Molnár János, Bp., 1930. 5.

20 Uo. 6.

21 Uo.

22 Uo. 7.

23 Uo.

:176

rendnek és az államnak. Mennél nehezebb lett az idők járása fölöttünk, annál nagyobb szüksége van Magyarországnak a polgári iskolára. Sok, sok polgári iskolára;24 MADAI Gyula országgyűlési képviselő: A polgári iskola a nép felfelé törő rétegeinek iskolája.25

A polgári iskolának, mely az ellenforradalom idején kétségtelenül a legnép- szerűbb iskolatípus, ezt a demokratikus „mozgását" a polgáriiskolai tanárság is konstatálja.

Ha lassan is, de észrevehetően változik a tanulók szociális összetétele. A kispolgárság gyerekei mellett egyre több munkás és dolgozó paraszt gyereket iskoláz be, és lassan eltűnnek a középosztály gyerekei.

„Kis egzisztenciák" gyerekei járnak ide, mondja LOSCHDROFER János, a Budapest I X . kerü- leti Mester utcai irányító polgári iskola szakfelügyelő igazgatója.27 Ugyanitt SZABÓ László, az I/a osztályfőnöke — a felszabadulás után főiskolai tanár — jelenti, hogy tanulói átlagon felüli teljesítményt értek el, s szinte kivétel nélkül „az alsóbb néposztályból" valók. HORTOBÁGYI Tibor az I/b osztályfőnöke — a felszabadulás után egyetemi tanár — arról számol be, hogy tanulói két tisztviselő fiának kivételével „a szegényebb, főként iparos osztály" soraiból kerülnek ki.25

Mert kik jártak régen a m i időnkben polgári iskolába? — teszi fel a kérdést Debrecenben egy polgári iskolai tanárnő a tantestület módszeres értekezletén. Az intelligens szülőknek intelligens s az egyszerű embereknek nagyon tehetséges gyermekei. Ma kik járnak? Növendékseregünk nagy része úgyszólván proletár".29 A Budapest V. kerület (ma X I I I . kerület) Pannónia u. polgári fiúiskolának tantestületi értekezletén Kiss Károly, az I/a. osztályfőnökének véleménye szerint az osztály túlnyomóan szegény szülők gyermekeiből áll. Ugyanitt PECZINA Jolán, a I I . a. osztály- főnöke arról számol be, hogy a tanulók egyik része kispolgári, a másik része szűkös viszonyok között élő családokból kerül ki. FARKAS Ferenc tanár szavai szerint az ő osztályának zöme

„Angyalföld szülöttje". MALETZ Dánielnek, a I l / b . osztályfőnökének beszámolójából: az osztály összetétele meglehetősen egységes, egy-két tisztviselő gyermekét nem tekintve, valamennyien munkásszülők gyermekei. „Az osztály értelmi színvonala az átlagnál jóval magasabb, feltűnően sok az értelmes, j ó felfogású tanuló, akik a gyengébbeket is magukkal ragadják." MARSOVSZKY Lehelnek, a I I . c. osztályfőnökének is az a véleménye, hogy osztálya, mely a főváros „külső részéből szedi gyerekeit, j ó értelmi színvonalon" áll. A I I I . c. osztályfőnöke DOBOS László is ezen a véleményen van azzal a kiegészítéssel, hogy az osztályközösség eggyé kovácsolódott, 6 jelesrendű tanulója van, s figyelemre méltóan javul a tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége30

Jellemzőnek tartjuk a kor szociális és művelődési viszonyaira az egyik fővá- rosi, a proletariátus és a kispolgárság települési „mezsgyéjén" iskolázó polgárinak adatait. A 268 tanuló közül 3 6 % utcai, 6 4 % udvari lakásban lakik, 8 % albérlő.

A tanulók családja 5,2%-ának csak egy helyiségből (konyhából vagy szobából álló), 6,5%-ának 1 szoba-konyhás lakása van, 1 6 % még petróleumlámpa mellett tanul. 66%-nak nincsenek zavartalan tanulási körülményei (beteg emberrel lakik, a helyiségben más ember is dolgozik, varr, gyalul, kalapál), 32%-nak módjában áll, hogy egyik-másik tárgyban otthon segítséget kapjon, 5,2%-nak házitanítója van. A tanulók 51%-a alszik egyedül ágyban, 46,6% másodmagával, 5 fiú pedig harmadmagával. 8%-nak csak a rajta levő ruhája, 49%-nak csak a

24 Uo. 8.

25 Uo. 14. .

26 Az általunk vizsgált valamennyi iskolai jegyzőkönyv a 30-as évek közepén már észrevételezi a polgári iskola társadalmi hátterének átrétegeződését. A tanárok félévi, év végi jelentései ez osztályokról többségükben jelzik a „szegényebb néprétegek" előnyomulását.

27 Budapest Főváros Levéltára. A Mester u. irányító polgári iskola iratai: VIII/233. A tan- testület 1934. szept. 3-i ért. jegyzőkönyve.

28 Uo. A tantestület 1936. nov. 28-i ért. jegyzőkönyve.

29 Hajdú-Bihar megyei Levéltár, V I I I . 58/c. 6. a debreceni református Dóczi polgári leány- iskola tantestületének 1938. évi febr. 25-i ért. jegyzőkönyve.

30 Bp. Főváros Levéltára VIII/248/a. Az V. Pannónia u. polgári fiúiskola 1935. jan. 26-i tantestületi jegyzőkönyve. A tantestület értékelése eleven cáfolat a munkástanulók tehetségét lebecsülő polgári véleményre. Dobos László azonos a később idézendő tanulmány szerzőjével.

4 Magyar Pedagógia 177

rajta levő cipője van, 10 olyan fiú akad, akinek semmiféle felsőkabátja nincs.

11,5% sohasem fürdik, s a tanulók legnagyobb része (mivel csak 52 lakásban van fürdőszoba) mosókádban vagy teknőben szokott „lubickolni". 5 6 % olvas újságot rendszeresen, 90 tanuló sohasem. A könyvek közül a detektivregények a. legnépszerűbbek. 65 tanuló még soha sem volt színházban és 3 nem volt moziban.

A debreceni református kollégiumi polgári fiúiskolában 1938-ban fogvizs- gálatot tartanak s kiderül, hogy a 435 tanuló közül rossz foga vagy fogai vannak 306-nak (70,4%), ugyanakkor csak a tanulók 23,5%-ának van fogkeféje.

NÉMETH László író, iskolaorvos tantestületi értekezleten a következő jelentést adja a tanulók egészségi állapotáról. (Igaz, ez már budái, „belső" kerület, s a jelentés végső kicsengése országos állapotokra utal): „Ragályos megbetegedés az első félévben csak elszórtan fordult elő, a kitiltások száma rendkívül csekély.

Az iskolaorvos az intézet csaknem minden tanulóját megvizsgálta az első fél- évben. Leggyakrabban előforduló kóros tünetek a következők: látászavar, csontrendszeri elváltozások, vérszegénység, hílusbetegség, szervi szívbaj. Az átlag egészségi állapota, a nyomor ellenére is kielégítő."

FÖLDES Ferenc is foglalkozik ezzel a kérdéssel a Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon c. főművében.

A középfokú iskolák sorából kiemelte a polgárit, mert ez „nem képesítő jellegű iskola", hiszen tanulóinak 2/3 része nem tanul tovább. 1930—31-ben a szegényparasztság a középiskolai tanulók 1,3%-át, á polgári iskolai tanulók 3,5%-át teszi ki. Míg a középiskolába csak minden 478-ik, a polgáriba minden 145-ik jut el, a középfokú iskolákban járó szegényparaszt-gyerekek 71%-a polgáriba, 29%-a más típusú középfokú iskolába jár. A munkásszármazású tanulók aránya a középiskolában ugyanebben a tanítási évben 3,8%, a polgáriban 11,3%. (Ez utóbbi FÖLDES szerint már nem áll messze a lakosságbeli aránytól, ami 14,8%.)

A középiskolába a munkás- tanulók közül minden 108-ik, a polgáriba minden 20-ik jut be. A polgári után a munkásgyermekek általában a tanonciskolában tanulnak tovább. 1930/31-ben az iparos tanoncok 30%-a járt polgáriba, 1937/38-ban már 37%-uk. Ez is arra mutat, hogy a polgári iskola jelentősége a továbbtanulás szempontjából lassan csökken — minden bizonnyal olyan mértékben, ahogy a legalsó rétegek, a dol- gozó osztályok iskolázási aránya növekszik benne.

Ugyanerre a következtetésre jut a polgári iskolai tanárság kiváló képviselője, a felszabadulás után neveléselméleti kutatásokat folytató DOBOS LÁSZLÓ is.

1902-ben a polgári iskolai tanulók 84%-a tanul tovább, 1932-ben már csak 32%)

31 Budapest Főváros Levéltára, A Bp. V I I I . , Homok u. polgári fiúiskola iratai: V I I I / 2 2 6 . A tantestület 1936. nov. 25-i ért. jegyzőkönyve.

32 Hajdú-Bihar megyei Levéltár: A debreceni ref. kollégiumi polgári fiúiskola iratai: V I I I / 104/a/8. A tantestület 1938. évi nov. 26-i ért. jegyzőkönyve.

33 Budapest Fővárosi Levéltár. A I I . ker. Medve u. közs. polg. fiúiskola iratai: V I I I / 2 0 7 . A tantestület 1935. jan. 25-i ért. jegyzőkönyve. — Egyébként Németh László 1931 óta iskola- orvosa a fenti iskolának egészen 1943 tavaszáig. Ekkor nyugdíjba vonult, hogy írói hivatásának éljen. A tanári kar meleg és elismerő szavakkal búcsúztatta: „Dr. Németh László éveken á t dolgozott köztünk csendesen, mintegy „rejtegetve", úgy beleilleszkedve a tanári testület harmó- niájába, mintha nem is országos hírű iró, hanem névtelen, szerény munkása volna a pedagógiai hétköznapoknak. Mi azonban mindenkor számon tartottuk és méltattuk írói sikereit, s most is tudatában vagyunk egész jelentőségének" . . . (Uo. A tantestület 1943. ápr. 30-i ért. jegyző- könyve. A tantestület búcsúszavait egyébként jegyzőkönyvi kivonatban j u t t a t t á k el az 1942.

november óta betegszabadságon levő írónak.)

34 Földes Ferenc válogatott művei. Bp. 1957. 110—132.

33 I. m . 129.

178'

Polgári volt-e a polgáriiskola? — veti fel a kérdést DOBOS

, majd a következő- képpen válaszol:

„Amikor létrehozták, a polgári forradalmak haladó eszméi még éltek vagy legalábbis nyugtalankodtak az emberekben. A ,polgári' jelző progresszív hangzása a felfelé törekvő néptömegek sorsára, tudatára még eleven erővel hatott. Néhány évtized alatt a tetszetős jelszavak azonban nálunk is megkoptak, devalválódtak, hitelüket vesztették. A polgárság újgazdag rétege — parvenü önáltatással az arisztokrácia életmódját követte, a másik — tömegesebb

— rétege pedig az ún. ,kispolgári' jólétet hajszolta, kisebb töredékvagyonból próbált uralkodni. (,Fenn az ernyő, nincs kas'). A ,polgári' fogalma tehát mind- inkább lejáratta magát, s vele együtt — úgy látszott — a róla elnevezett iskola nem részesült kellő megbecsülésben. A polgárság felső rétege és a középosztály egyaránt a gimnáziumba íratta a gyermekeit', részükről üresen maradtak volna a polgári iskola padjai, ha egyrészt a ,kispolgárság' (önálló kisiparos, kis- kereskedő, közhivatali altiszt), másrészt — az előbbinél egyre nagyobb mérték- ben — az ipari munkásság, parasztság és ,alsóbb néprétegek' gyermekei el nem lepték volna. A fővárosban bizony ,proli' iskolának tekintették, nemegyszer még azok közül a pedagógusok közül is sokan, akik — megalkuvásból — csupán átvonulóhelynek tartották, amíg gimnáziumi beosztást nem kaptak. A tekin- télye, sajnos, a felszabadulás után sem nőtt nagyobbra, a ,kispolgárság' bélyegét sütötték rá, de megszüntetésének nem ez volt a fó'oka, hanem az általános iskola megteremtése, a demokratikus iskolarendszer egységes alapszervezetének kiépítése"

.

Es most hasonlítsunk össze néhány statisztikai kimutatást a fenti probléma megvilágítására. FÖLDES rámutat arra, hogy a tőkés rendszer statisztikai össze- sítései a tévedések legnagyobb forrását azzal szolgáltatják, hogy különböző társadalmi osztályba tartozó rétegeket egy csoportba helyeznek.. Pl, a „kis- birtokos, kisbirtokos-napszámos és bérlő s más önálló őstermelő" kategória olyan rétegeket foglal magába, amelyek társadalmi és gazdasági helyzetük szerint más-más társadalmi osztályba tartoznak. Jelentős különbség van ugyanis a 0—5 kat. holddal és a 100 holddal bíró kisbirtokos között. Az „önállóak"

kategória pl. egy csoportba helyezi a nagyiparosokat,' a bányavállalkozókat az egy inast foglalkoztató, szoba-konyhás lakásban élő dolgozó iparosmesterrel stb.

Ezt a hibát csak valamennyi polgári iskolai anyakönyv átvizsgálásával és összesítésével lehetne — s úgy is csak részben — kiküszöbölni. Azért mondjuk, hogy „részben", mert az anyakönyvi adatok között is szerepel olyan szülői foglalkozás, pl. birtokos, vállalkozó, magánzó, mely egy kalap alá foglalhat különböző társadalmi osztályba vagy rétegbe tartozó személyeket. Továbbá:

a szülők foglalkozásának anyakönyvi bejegyzése néha tanulói „bediktálásra"

történik. Mégis, ezek az anyakönyvi adatok sokkal részletesebbek és hitelesebbek az országos kimutatásoknál, az egyes foglalkozásokat tovább bontják, s így legtöbbjük osztályozható és jobban közelít a valósághoz. Néhány összesítést

— levél- és irattári források alapján — ezekből is közlünk. A foglalkozások meg- nevezésén nem változtatunk, s szándékosan nem vonunk össze még olyan fog- lalkozásokat sem (MÁV, postai stb. altiszt, katona, rendőr, tiszthelyettes, továb- bá hentes, kocsmáros, asztalos stb.) amelyek egy kategóriába tartoznak, hogy minél hitelesebben dokumentálják az iskolázás társadalmi összefüggéseit. A

36 Dobos László: Az egykori polgári iskola szerepe iskolarendszerünkben. Pedagógiai Szemle, 1970. 12. sz.

3' U o . 1141.

33 Földes i. m. 111—112.

4* 179

„munkás" kategóriát azonban mai értelmezés szerint — bármilyen munkaadó- nál dolgozik — összevontan kezeljük. A következő részadatok csakúgy, mint az országos statisztika — úgy véljük — fenti következtetésünket igazolják.?

A szülők foglalkozása az irgalmas nővérek veszprémi római katolikus polgári leányiskolájának I I I . osztályában:

Az 1938/39-es tanévben41

Az 1900/1901-es tanévben40

munkás vendéglős kisiparos kereskedő gazdatiszt tanító földbirtokos hivatalnok jegyző postamester irodatiszt bíró

pénzügyőri szemlész erdész

özvegy

összesen 25

munkás 14 kisbirtokos, gazdálkodó, földmíves 7

kisiparos 6 katonai, csendőri altiszt 6

vendéglős 3 tisztviselő 3 kereskedő 2 hentes és mészáros 2 .

katonatiszt ref. lelkész kántortanító állomásfőnök postamester földbirtokos üzletvezető portás

gazdasági kulcsár gazdasági intéző uradalmi erdész

Öss zesen: 55 Á hajdúszoboszlói állami polgári iskola I I I . és IV. osztályos tanulóinak származás szerinti meg- oszlása az 1910/11-es tanévben, majd az iskola összes tanulójának származás szerinti megoszlása az

az 1941/42-es tanévben:

Az 1910/11-es tanévben:

I I I . osztály48 IV. osztály43

birtokos 13 birtokos

kereskedő 5 kereskedő

iparos 3 iparos

tanító, kántor 2 ügyvéd

magánzó 2 esperes

őstermelőnél alk. 2 lelkész

rendőr alkapitány 1 egyházi szolga

polgárőr 1 őstermelőnél alk.

vasúti váltókezelő 1 rendőr

vasúti raktárnok 1 vasúti munkás vasúti állomáskezelő 1 gépész

kaszinói szolga 1 napszámos

postaszolga 1

összesen: 34

összesen: 29

89 Sajnos, a források hiányosak, sok a háború alatt elpusztult. í g y nem tudtunk minden eset- ben azonos korú és osztályú anyagot összehasonlítani. Ügy véljük, hogy az anyakönyvek így is bizonyító értékűek. Megjegyezzük még, hogy a kategóriákat nem osztályok, rétegek szerint rendeztük, hanem az előfordulás nagyságrendjében közöljük.

40 Veszprém m . Levéltár. Az irgalmas nővérek veszprémi róm. kat. polg. leányiskolájának anyakönyvei az 1900/1901. évből.

41 Uo.

48 Hajdú-Bihar megyei Levéltár VIII/113/0/4. A hajdúszoboszlói áll. polgári iskola anyakönyvei az 1910/11-es tanévből.

43 Uo.

[480

Az 1941/42-es tanévben44

Fiúiskola . ' A. I. B. ii. III. IV. -Ossz.:

Kisbirtokos, kisbérlő Napszámos, egyéb,

őstermelő Kisiparos Ipari sm.

Kereskedő Közli tisztviselő Közi: segédszemély Köztisztviselő Közh. altiszt, szolga Csendőr, katonai altiszt Nyugdíjas tisztviselő Nyugdíjas altiszt Egyéb és ismeretlen

. 7 6 14 2 2 , i ..

4 3 1 1

13 4 12 4 1 : ' 2

1 1 1 1 2

10 6 10 1

• 5 .1 4 1

1

10 7 9 2 2

2 6 1 1

10 1 8 7 4

1 1 1 2

50. . 24 • 53

16 ' 1 4 '

1 3 12 11 5 1 4 3 Leányiskola.-

' I. 11. I I I . ív; I—IV. Ossz.

Kisbirtokos, kisbérlő 15 5 9 7 36 . 86 . :-i

Napszámos, egyéb, 36 . 86 . :-i

őstermelő 5 • 4 • 1 10 34 . ;

Kisiparos 7-. , 9 11 8 35 88

Ipari: sm. 3 1 T 5 21 - •••»

Kereskedő 4 1 4 2 11 25

Közi.' tisztviselő ^—

•

Közi. segédszemély 2 2 1 5 8

Köztisztviselő 4 4 •2 2 12 24

Közh. altiszt, szolga ... 1 — .3 4 15

Csendőr, katonai altiszt 2 ^{— •} 4

__

Nyugdíjas tisztviselő : . 2 ^— 2 4 5

Nyugdíjas altiszt 1 1 ^— 3 5 9

Egyéb és ismeretlen 3 4 4 2 13 16

A kaposvári községi polgári leányiskola I. a:, osztályos tanulóinak származás szerinti megoszlása Az 1900/1901. tanévben«

tanító 4 Az 1931J32-es tanévben46

munkás 2 munkás 6

kereskedő 2 MÁV segédtiszt 3

mészáros 2 földműves 2

pékmester 1 áll. rendőr 2

kocsmáros 1 tanító 2

szabó 1 lakatosmester 1

kertész 1 ácsmester 1

44 Uo. VIII/113/a/3. A hajdúszoboszlói áll. polg. fiú- és leányiskola 1942. ápr. 18-i ért. jegyző- könyve.

45 Somogy megyei Levéltár. A kaposvári községi polgári leányiskola anyakönyvei. 1900/1901.

tanév I. A. osztály.

46 Uo. 1931/32. tanév I . A . osztály

181'

m ű kertész

kir. törvényszéki bíró megyei számvető pénzügyi irodatiszt pénzügyi hivatalnok gazdatiszt

ispán ezredorvos ügyvéd vasúti mérnök zálogközvetítő szállodás ügynök magánzó

összesen: 28

asztalosmester

strandfürdői pénztáros szállodai szobaasszony raktáros

szobainas

mezőg. kamarai szolga helypénzszedő

MÁV takarítónő városi fuvaros vendéglős kereskedő mosónő varrónő ápolónő főerdész magántisztviselő reszelőgyártó magánzó

Összesen: 35

A mohácsi áll. polgári leányiskola I I I . és IV. osztályos tanulóinak származás szerinti.megoszlása az 1898/99-es és az 1938/39-es tanévben:

Az 1898/99-es tanévben (IV.o.)"

kereskedő munkás könyvvezető áll. tisztviselő

hajóellenőr :: szabó

csizmadia kántor gazdasszony kocsmáros földbirtokos

összesen: 17

Az 1938/39-es tanévben. (III.o

munkás 10 földmíves 3 kereskedő 3 kovácsmester49

sütőmester esztergályos bádogos asztalos borbély mészáros kosárfonó vasúti pénztáros tanító

pénzügyi szemlész tisztviselő

állomásfőnök női szabó vendéglős ápoló

városi ügyész honvéd altiszt kisbirtokos pü. fővigyázó végrehajtó tojásbevásárló csendőrszázados építési vállalkozó

összesen: 40'

. .47 Baranya megyei Levéltár. A mohácsi áll. polg: leányiskola anyakönyvei. 1898/99-es tanév.

IV. osztály.

48 Uo. az 1938/39-es tanév osztálykönyvei I I I . osztály. .

182'

A mohácsi áll. polg. fiúiskola IV. osztályos tanulóinak származás szerinti megoszlása::

12 4 4 2 2

36

A debreceni kereskedő társulati polgári fiúiskola I. osztályos tanulóinak származás szerinti A debreceni kereskedő társulati polgári

megoszlása:

Az 1903/1904-es tanévben63 Az 1931/1932-es tanévben"

gazdálkodó, földmfves. 11 munkás . 9

kereskedő 8 MÁV altiszt 4

munkás 7 háztartásbeli 3

árvaházi gyerek 7 gazdálkodó 2'

hentes és mészáros 3 napszámos 2

MÁV altiszt 3 sütőmester 1

magánzó 2 asztalos 1

napszámos 2 házmester 1

pincér 2 csendőr tiszthelyettes 1

49 A kovácsnál és sütőnél az osztálykönyv feltünteti, hogy „mester", az esztergályosnál, bádogosnál, asztalosnál, borbélynál, mészárosnál, kosárfonónál nem. K ü l ö n vettük őket, jól- lehet szakmunkásokról vagy önálló kisiparosokról egyaránt lehet szó. Közvetkezetlen bejegyzés is előfordulhat. Hasonló jelenség szinte minden anyakönyvben található, ezért nehéz a munkások pontos számát regisztrálni. Statisztikai kimutatásunk így valószínűen a munkásszármazású tanulók számának alsó határát adja meg.

50 Baranya megyei Levéltár. A mohácsi állami polgári fiúiskola anyakönyvei, 1898/99-es tanév. IV. osztály.

51 Uo. Osztálykönyvek, 1938/39-es tanév IV. osztály.

• 62 Ugyanúgy jártunk el, m i n t a leányosztálynál: nem döntöttük él, hogy. munkás vagy kis- iparos kategóriáról van i t t és a következőkben szó.

63 Hajdú-Bihar megyei Levéltár. VII/106/b/2. A debreceni kereskedő társulat polgári fiúiskola 1903/4. évi anyakönyve. I. osztály.

54 Uo.: VIII/106/b/30. I . osztály. r

183' Az 1898/1899-es tanévben60

kereskedő földmíves korsós62

tanító kovács hajóskapitány kalapos csizmadia gyapjúfonó molnár bádogos hentes késes szűcs

könyvnyomdász haj ókormány os hivatali szolga napszámos plébános (gyám) városi jegyző városi pénztáros könyvkereskedő szatócs szikvízgyáros ügyvéd vendéglős mérnök lelkészné körerdész

10 4 3 3 2 2 2 2

Az 1938/39-es tanévben61

munkás földmíves kisbirtokos kereskedő vendéglős asztalos műasztalos napszámos mészáros kertész jegykiadó nyugdíjas hajós rendőr

autófuvaros

keresk. alkalmazott tisztviselő

magánzó

Összesen:

Összesen: 49

férfiszabó kőműves kávés kárpitos

városi hivatalnok városi altiszt színház szertáros városi gondnok vincellér üveges gyárvezető sodronygyáros

cukrász nyugdíjas üzletvezető szikvízgyáros

gyerm. menhelyi tanuló

összesen: 29

összesen: 58

A debreceni református kollégiumi polgári fiúiskola első osztályának származás szerinti megoszlása:

Az 1928J29-es tanévben:M

munkás

gazdálkodó, földmíves postái, MÁV altiszt . rendőrtiszthelyettes magánzó

házfelügyelő rendőr asztalosmester kárpitos hentes fuvaros gyógyszerész üzletvezető városi alkalmazott állampénztári főtiszt gépkocsivezető napszámos , városi szállásbiztos népzenész

csizmadia egyetemi altiszt iskolaszolga kézbesítő földbirtokos

18 6 4 2 2 2

Az 1937/38-as tanévben munkás

gazd. földmíves

csendőr, rendőr, honvéd tiszthelyettes koll. klinikai kapus

MÁV altiszt honvéd tűzoltó ref. lelkész mezőrendőr városi hajdú

pénzügyőri fővigyázó kertész

éjjeliőr kocsmáros sertéskereskedő fűszerkereskedő hentesmester cipész ciánozó ügynök

16 8

5 3 2 2 2

összesen: 51

összesen: 52

A debreceni római katolikus polgári fiúiskola I. A. és I. B. osztályos tanulóinak származás szerinti megoszlása az 1937/1938-as tanévben A'1

munkás 26 tiszth. (rendőr, csendőr, katona) 11

MÁV altiszt 8 háztartásbeli 3 férfiszabó 3 gazdálkodó 2 varrónő 2

55 Hajdú-Bihar-megyei Levéltár. VIII/104/b/l. A debreceni ref. kollégiumi polg. fiúiskolának 1929/30-as anyakönyve.

Uo. VIII/104/b/9. 1937/38-as évi anyakönyv.

*' Hajdú-Bihar megyei Levéltár. VIII/105/b/10. A debreceni római katolikus polgári fiúiskola 1937/38-as anyakönyve.

184'

egyéb altiszt (törvényszéki, postai) pedagógus

minisztériumi számvető

„ H a n g y a " tisztviselő pénzügyi irodai főtiszt szellemi szükségmunkás szállodai szobafelügyelő kertész

piaci árus cukorkaárus hentesmester vendéglős ápolónő fogházőr kiszolgálónő

vásárpénztári mázsakezelő foglalkozását nem tüntette fel:

összesen: 73

A debreceni statusquo ante izraelita hitközség polgári iskola I. osztályos tanulóinak származás szerinti.

megoszlása az 1928/1929. tanévben kereskedő

ügynök iparos kocsmáros gazdálkodó magánzó szállító ügyvéd hitoktató házaló

összesen:

14 3 3 2 2 2 1 1 1 1 30

A szolnoki állami polgári leányiskola I. A. osztályos tanulóinak származás szerinti megoszlása:59' Az 1907/1908. tanévben:**

munkás magánzó kereskedő igazgató tanító áll. elemi isk. tanító polgári isk. tanár puskamíves kisiparos pincér

postai segédellenőr kir. járásbíró

Az 1938/1939-es tanévben:*1

11 munkás 6 gazdálkodó 3 MÁV nyugdíjas 2 földmíves 2 MÁV értesítő

ny. honv. tiszthelyettes szabómester

bognármester hentesmester

áll. gazd. isk. igazgató igazgató tanító

18 2 2

58 Hajdú-Bihar m. Levéltár. VIlI/184/a/2. A debreceni statusquo ante izr. hitközség polg., iskolájának 1928/29. tanévi anyakönyve.

59 Szolnok megyei Levéltár. Á szolnoki állami polgári leányiskola 1907/8. tanév anyakönyvei..

I . A. osztály.

80 Feltűnően magas a munkásszármazásúakszáma. Sokan a vasútnál dolgoznak, s közülük, hat tanuló mozdonyvezető gyereke.

81 A szolnoki állami polgári leányiskola 1938/39. tanévi anyakönyvei.. I . A. osztály. Lásd a.

szolnoki Koltói A. u. 6. sz. állami ált. iskola irattárában.

185'

nyomdavezető 1 osztrák—magyar bank főnöke 1

vasúti hivatalnok 1 kórházi főorvos 1 ügyvédsegéd 1

fogház-felügyelő 1 Jogházőrmester 1 törvényszéki írnok 1 M Á V irodatiszt 1

összesen: 39

hírlapíró 1 vm. irodatiszt 1 államrendőr 1 magánzó 1 gazd. kulcsár 1 gazd. munkafelügyelő 1 bérkocsi-tulajdonos 1

összesen: 37

A Budapest VII. ker. Wesselényi u. közs. polgári fiúiskola I. A. osztályos tanulóinak származás szerinti megoszlása:

Az 1900/1901. tanévben :M

munkás szabó kereskedő vasúti kalauz postaszolga vendéglős magánhivatalnok -ügynök

Jiázaló m a g á n z ó postafőtiszt tőzsdefutár bizományos építész vállalkozó építész rajzoló

ószeres fuvaros sertéskereskedő

mészáros asztalosmester szűcsmester

bádogos ménesmester szíjgyártó

üzletraktárnok hivatalszolga boltiszolga napszámos múzeumi őr pincér áll. tisztviselő könyvelő főv. alk.

ügyvéd

Az 1932/33. tanévben munkás

szabómester főv. altiszt cipészmester asztalosmester mészárosmester kalaposmestér kereskedő baromfi-kereskedő

gyümölcs-zöldség kereskedő divatáru kereskedő rádiókereskedő gyümölcsárus kávémérő lisztügynök ügynök pénzbeszedő lapkiadó címíró áll. rendőr takarítónő varrónő

nyug. kataszteri számvivő Összesen:

17 2 2

41

összesen: 60

33 A Bp. V I I . , Wesselényi u. Közs. polgári fiúiskola I . A. osztályos anyakönyvei az 1900/1901.

tanévben. Bp. Főv. Levéltár V I I I/222/b/62.

33 Uo. VIII/222/b/100.

7 Magyar Pedagógia 1 8 6

A Budapest V. ker. Pannónia u. közs. polg. fiúiskola IV. A. osztályos tanulóinak származás szerinti megoszlása:

Az 1912/13. tanévben A*

munkás

kocsmáros, vendéglős házfelügyelő

magánhivatalnok napszámos bádogosmester pékmester órásmester mészárosmester szabómester férfiruha-kereskedő MÁV főkalauz MÁV altiszt nyug. kalauz kapus komorna hivatali szolga bankhivatalnok könyvelő

uradalmi gazdász vígszínházi díszletfestő katonai élelmező magánzó

szeszgyár-vezető

összesen

A Budapest IX. kerület Knézits u. polg. fiúiskola I. A. osztályos tanulóinak származás szerinti megoszlása:

Az 1900/1901. tanévben:** Az 1937/38. tanévben:*2

munkás 11 munkás 11 takarítónő 2 kereskedő 5 jutafonó R t . utazó 2 zenész 3 magánzó 2 napszámos 1 rendőr 2 kárpitosmester 1 asztalosmester 1 asztalosmester 1 kőfaragómester 1 órásmester 1

Í

ovászmester 1 aranyozó 1 bádogosmester 1 asztalos 1 aranyozómester 1 könyvkötő 1 mészárosmester 1 bélfeldolgozó 1 .cipészmester 1 háziszolga 1

fogművész : 1 egyetemi altiszt 1

kocsigyártó . 1 főv. altiszt. 1 vendéglős 1 rendőrőrmester 1 mészáros 1 üzleti szolga 1 fűszerkereskedő 1 rajzoló 1

64 A Bp. V., Pannónia u. közs. polg. fiúiskola IV. osztályos anyakönyvei, az 1912/13. tanévben.

Bp. Főv. Levéltár: VIII/248/b/5i.

65 A Bp. X I I I . ker. R a j k László u. 81.: Sallai Imre ált. iskola és gimnázium irattára. A Bp.

V. ker. Pannónia u. közs. polg. fiúiskola 1937/38. évi IV. a. oszt. anyakönyvei.

66 Á Bp. I X . ker. Knézits u. polg. fiúiskola I. A. oszt/anyakönyvei az 1900/1901. tanévben.

Bp. Főv. Levéltár: VIII/232/b/76.

67 A Bp. l X . , Bakáts tér 12. sz. ált. isk. irattára. A I X . ker. Knézits u. közs. polg. fiúiskola I . A. osztályos anyakönyvei az 1937/38. tanévben.

Az 1937/38. tanévben

16 munkás 17 6 főv. altiszt. 2.

2 pénzügyi altiszt 2 2 rendőr-főtörzsőrmester 2

kertész 1 szabó 1 lakatos 1 rézműves 1 bádogos 1 kocsmáros 1 piaci árus 1 utcai árus 1 kocsis 1 gépkocsivezető 1 lapkihordó 1 nyugdíjas 1 áll. nyugdíjas 1 MÁV nyugdíjas 1 tiszthelyettes 1 malomellenőr 1' magántisztviselő 1

összesen: 40

46

187'

üzletvezető tejüzletben pincér

vásárcsarnoki alt.

vasúti kézbesítő minisztériumi díjnok közp. várcsarnokban őr munkafelügyelő

kávéházban tűzilegény lámpagyújtogató varrónő

kúrián hiv. szolga nyugd. adóbiztos biztosító int. utazó ügynök

házgondnok

üzletvez. pálinkamérésben üvegkereskedés tul.

építővállalkozó

pálirikamérés tulajdonos fuvaros

ruhatisztító tul.

magántisztviselő varrónő ruhatáros háztartási alk.

üzletvezető étkezőtulajdonos takarítási vállaik.

összesen: 41

kertész üzlettul. 1

Összesen: 54

A Budapest IX. ker. Mester u. polgári leányiskola I. .4. osztályos tanulóinak szociális megoszlása Az 1902/1903. tanévben:** Az 1937/38. tanévben A*

munkás 5 munkás 13

kereskedő 5 kereskedő 4

hivatalszolga 3 napszámos 2

hivatalnok 3 magántisztviselő 2

ügynök 2 raktárnok 1

napszámos kőművesmester

hentesmester háztartásbeli 1

lakatosmester 1 sz. főv. altiszt 1

kovács 1 tiszthelyettes

cipész rendőr '

szekerész varrónő

vaskereskedő ápolónő

kávémérő főpincér

üzletvezető 1 kocsis

magánhivatalnok házfelügyelő

rendőr iparművész

felügyelő 1 számtanácsos 1

házfelügyelő 1 ügynök 1

komorna 1

A

nincs föltüntetve 1

tiszt postatiszt állomáselöljáró ellenőr ref. léikész

elemi iskolai igazgató tanító

gyógyszerész

Összesen: 36

Összesen: 40

68 A Bp. I X . ker. Mester u. polg. leányiskola I . A. osztályos anyakönyvei az 1902/1903. tanévben

Bp. Főv. Levéltár VÍIÍ/234/b/51. _

69 A Bp. I X . , Mester u. 19. sz. ált. isk. irattára. A Bp. I X . Mester u. polg. leányiskola I . A , oszt.

anyakönyvei az 1937/38. tanévben. ,

188'

S most vegyük szemügyre a polgári iskolai tanulók országos összesítésü származási statisztikai adatait a Magyar Statisztikai Évkönyv alapján három évjáratból:

A tanulók %-os megoszlása a szülők foglalkozása szerint az 1899/1900. tanévben:'"'

Foglalkozás Polgári

fiúiskolában Polgári leányiskolában

Birtokos, bérlő 10,93 7,98

Őstermelésnél alkalmazott 6,12 2,64

ö n á l l ó iparos 24,03 19,04

Iparnál alkalmazott 5,04 3,34

ö n á l l ó kereskedő 13,77 15,22 Kereskedelemnél alkalmazott 2,88 3,18

Köztisztviselő 9.86 18,55

Magántisztviselő 4,19 6,28

Egyéb értelmiség 6,78 11,96

Katona 1,26 1,18

Szolgálatot tevő 10.45 5,17

Magánzó, tőkepénzes 4,69 5,46

A tanulók %-os megoszlása a szülők foglalkozása szerint az 1928/29. tanévben:'"

Foglalkozás Fiúiskolák Leány-

iskolák Közős iskolák

őstermelés

nagy-, középbirtokos és bérlő kisbirtokos, kisbirtokos napszámos és

bérlő s más önálló őstermelő tisztviselő

gazdasági munkás és cseléd

0,8 13,6 0,4 4,1

1,2 7.6 0,9 1.7

1,5 23,0 0,7 6,1 Bányászat

és ip.

önálló tisztviselő

egyéb alkalmazott

15,9 1,0 12,8

16,9 1,5 8,8

21.1 OÁ 2,8 Kereskedelem önálló

tisztviselő

6,5 2,7

8,6 5,5

10.1 3,3 Hitel és

közieked. egyéb alkalmazott 14,3 11,1 7,2

Közszolg. és szabadfogl.

köztisztviselő, katonatiszt pap, tanár, tanító más önálló és tisztviselő polg. és katonai alt. szolga

2,9 1.3 1,0 7,5

5.5 3.6 3.1 6.7

3.3 3.1 I Á 4.4

Más foglalko- zások

nyugd. tisztviselő egyéb nyugdíjas

tőkés, járadékos, magánzó

külön meg nem nevezett napszámos árvaház, szeretetház

egyéb és ismeretlen

1,8 4.8 2,5 1,2 1,5 3.9

3.5 3.9 3.6 0,9 1.8 3.7

• 1,7 3.8 3,0 0.8 1.0 2.2

10 Magyar Statisztikai Évkönyv, Bp. 1901. 346.

™ Uo. Bp. 1930. 231.

189'

A tanulók %-os megoszlása a szülők foglalkozása szerint az 1938/39-es tanévben73

Foglalkozás Fiúiskolák Leány-

iskolák Közös iskolák

őstermelés

nagy-, középbirtokos és bérlő kisbirtokos, kisbirtokos napszámos és

bérlő s más önálló őstermelő tisztviselő

gazdasági munkás és cseléd

0,5 11,7 0,3 2,9

0,7 8,9 0,6 1,4

0,8 23,9 1,0 7,3 Bányászat

és ipar

önálló tisztviselő

egyéb alkalmazott

18,8 0,8 19,8

20,3 1,3 13,2

24,9 0,6 5,2 Kereskedelem önálló tisztviselő

tisztviselő

5,8 2,3

8,2 4,3

8,4 2,2 Hitel és közi. egyéb alkalmazott 14,0 10,9 8,1

Közszolg. és szabad fogl.

köztisztv., katonatiszt pap, tanár, tanító más önálló és tisztviselő polg. és katonai alt. szolga

1,5 0,6 0,7 7,9

5,0 2,6 2.7 7.8

2,0 1,7 0,9 3,5

Más foglal- kozások

nyugdíjas tisztviselő egyéb nyugdíjas

tőkés, járadékos magánzó

külön meg nem nevezett napszámos árvaház, szeretetház

egyéb és ismeretlen

1,4 4,3 0,2 1,2 1,0 4,2

2,3 3,0 0.2 1,2 0,6 4,8

1,1 3,6 0,2 0,9 0,2 3,5

A polgári iskola IV. osztályát 1899/1900. tanévben végzett növendékeknek pályaválasztása73

Fiúiskolában Leányiskolában összesen % összesen % A tanulók száma összesen 4105 100,0 5168 100,0 Tovább tanult polgári iskolában 686 16.71 92 1,78

éspedig: középiskolában 188 4,58 122 2,38

felső ker. iskolában 994 24,22 271 5,24

tanítóképzőben 521 12,69 989 19,94

hadapród iskolában 155 3,78 — —

ipariskolában 180 4,78 229 4,43

egyéb iskolában 140 3,41 338 6,54

önálló iparos 185 4,51 14 0,27

pályára lép kereskedő 152 3,70 22 0,43

pályára lép

kishivatalnok 444 10,82 39 0,75

otthon maradt 136 3,31 2573 49,79

meghalt 1 0,02 1 0,02

ismeretlen 323 7,87 478 9,25

73 Uo. Bp. 1940. 174.

73 Magyar Statisztikai Évkönyv, Bp. 1901. 346.

190'

A polgári iskola 1V. osztályát végzett tanulóknak pályaválasztása az 1936/37. tanítási évben

A tanulók összes száma középiskolában H < felső kereskedelmi pl iskolában ^ S s óvónő-, tanító-, — tanárképzőben Női kereskedelmi tanfolyam Másféle iskolában Kereskedő pályára megy Otthon marad ' Ismeretlen j pályára megy Meghalt

Fiúiskolák Leányiskolák Közös iskolák

39 437 44 930 7 928

157 285 49

1206 917 125

353 876 131

976 22

862 858 115

4377 1594 617

1059 4299 579

351 319 25

3 1 összesen 92 295 491 2248 1360 998 1835 6588 5937 695 4

Anyakönyvi és statisztikai források alapján elmondhatjuk, hogy a század- fordulót követő évtizedekben a polgári iskolák tanulóserege származását tekintve lassú, és érzékelhető változáson megy keresztül. Az I. világháborút megelőző években a polgári iskola tanulóit a rendezett anyagi viszonyok között élő kis- polgári rétegből, sőt a jobb életszínvonalat elérő polgári „középrendből" nyeri.

A világháború után azonban különösen ennek az utóbbi rétegnek, de részben az előbbinek is a figyelme, egyre inkább a középiskola felé fordul. E távozó társa- dalmi rétegek helyébe — a magasabb kultúráért folyó megmozdulás jegyében — most elsősorban a munkásosztály s bizonyos mértékig a parasztság gyermekei köréből történik előrenyomulás. Mindenekelőtt a fővárosi munkásság, de a vidéki igénye is fokozódó mértékben meghaladja az elemi iskola négy vagy hat osztályának elvégzését. E változások ellenére sem mondhatjuk, hogy a polgári iskola a munkásság és a dolgozó parasztság birtokába jutott; a „kispolgári"

jelző lényegében továbbra is — csak a korábbinál differenciáltabban — érvényes rá. A fent vázolt folyamatot egyrészt az a körülmény indítja meg és tartja fel- színen a fölszabadulásig — különösen a fiúiskolában —, hogy minden ipari pályán — hallgatólagosan — a polgári iskola elvégzése a boldogulás egyik elő- feltétele; másrészt, bár kisebb mértékben, ez az iskola a kiépülő burzsoá iskola- szervezet rendjében a középfokú szakoktatás előkészítőjévé is válik. A munkás- osztály előnyomulása ezen a téren — ugyanakkor a középiskolától való távol- tartása — a művelődésben is szembenálló két alapvető osztály erőviszonyainak tükröződése.

74 Magyar Statisztikai É v k ö n y v , 1937. 304. Azért választoltuk ezt a tanítási évet, mert a következő évektől már nincs statisztikai közlés a tanulók továbbtauulásáról, pályaválasztásáról.

191'