69-
'óta bejegyzeteknél már az arány egészen eltolódott: 45% az
•önálló és 39% a tisztviselő és alkalmazott. (Tisztviselők és al- kalmazottak közé úgy a köz-, mint a magánszolgálatban álló- lkat beleszámítottuk.)
Különös érdekességgel bir, hogy míg a háború előtt bejegy- zett ügyvédek közül csak 4 % % volt, akinek az apja is ügyvéd volt, addig ezeknek a száma az utolsó évtizedben 10% -ra emel- kedett.
Hogy mit veszített a budapesti ügyvédség a háború és az .azt követő inflációs 'idő alatt, azt fentebb már megvilágítot-
tuk, most befejezésül még egy kimutatással kívánunk foglal- kozni: hogy a budapesti ügyvédség mennyit dolgozik ingyen és
"hiába. A 2749 ügyvéd közül 706 ügyvéd van csak, akiknek nin- csen behajthatatlan követelése, elvesztett munkádíja. A többiek m i n d súlyos összegeket vesztettek ügyfeleik tönkremenetelén, az .adósvédelmi rendelkezések túlzott voltán és — azt hisszük nyu-
godtan állíthatjuk — nem utolsó sorban saját jó szívükön és
•engedékenységükön. Hogy pedig ezek a behajthatatlan követelé- .sekre vonatkozó adatok tárgyilagosak és megbízhatóak, annak
igazolásául nemcsak az szolgál, hogy 706 ügyvéd adatszolgál- t a t á s á b a n az szerepel, hogy nincs behajthatatlan kinnlevősége,
de a többi 2043 közül is csak 280 azoknak a száma, akik 15.000.
P. feletti összeget jelölnek meg, hógy ennyi a behajthatatlan munkadíjuk. H a már most ezeket az adatokat összegszerűen is kiszámítjuk — akkor látjuk meg a való helyzetet. H a csak azok- nak az ügyvédeknek az adatait számítjuk ki, akik 100—5000 pengős apró tételeket jelölnek meg, akkor ezek vesztesége egy- maga 2,330.775 pengő, a 2043 ügyvéd összes behajthatatlan -munkadíja pedig 15.248,775 pengőre rug. — így —
Ü G Y V É D I S Z E M L E .
A Il-ik Országos Ügyvédi Értekezlet a legteljesebb siker je- gyében zajlott le. A z értekezleten a szakügyvédségnek megvaló- sítása, a kollektiv ügyvédi reklám, központi végrehajtási segítő- irodák létesítése, adóskartotékok felállítása, a hivatalos lapnak a kar részére való olcsóbbítása, a kari túlzsúfoltság megszünte- tésére vonatkozó s egyéb közérdekű kérdéseket részletesen meg- vitatták az egyes bizottságok. Kérdések, melyek megfelelő mó- don való keresztülvitele az egyetemes ügyvédség érdekeit- szól-
•gálja.
Az ügyvédi szolidaritás jegyében szép és jól sikerült ünnep-
•ség zajlott le a Il-ik Országos Ügyvédi Értekezletet követőleg.
Amennyire csak ö r ü l n i tudunk az ügyvédi szolidaritásból fa- Lkadó minden ilyen magasztos megnyilvánulásnak, annyira hőn
70-
óhajtott vágyunk, h o g y j ö j j ö n d m á r m i h a m a r a b b a z a z idő,, amikor az ü g y v é d i közélet minden, á g á b a n is ott érezzük az ügy- védi szolidaritást s nemcsak akkor, m i d ő n ü n n e p e l ü n k . . . .
Az ügyvédi munkaalkalmak szaporítását (is ? ! ? ) kívánta szol- gálni a 6300/1932. M . E. számú rendelet 32. §-a azzal, hogy a csődnyitási kérelmek benyújtását ügyvédi ellenjegyzéshez kö- tötte. A budapesti királyi törvényszékhez 1932. év október h a - vában 333. és, a ienthivatkozott rendelet életbelépése után, no- vember havában 27 csődnyitási ügy érkezett. A 27 ü g y b ő l össze- sen 4 adatott be ügyvédi ellenjegyzéssel és 200 pengő letétbe- helyezésével, míg a további 23 ügy hivatalból i n d u l t meg a meg- szüntetett kényszeregyezségi ügyekben. Kíváncsiak vagyunk, váj- j o n mennyivel szaporodott az. ügyvédség jövedelme a z ú j a b b
„munkaalkalom" révén?!? ....
. . . „a közmegbízatásokból eredő jövedelmek közös felosztását óriási többséggel szavazta meg a közgyűlés" olvassuk a kö- z e l m ú l t b a n s z é t k ü l d ö t t körlevélben. H i á n y z i k azonban a kör- levélből a n n a k közlése-, hogy a kérdéses közgyűlésen a bu- dapesti ügyvédi kar h á n y százaléka volt jelen. T u d o m á s u n k sze- rint a közgyűlésen jelenvoltak száma, a budapesti ügyvédség öt százalékát is alig érte el.. í g y fest a valóságban „az óriási több- ség", mert mi sem á l l távolabb az ügyvédség zömétől, m i n t a
„közös kassza" gondolata. Aki dolgozik, az élvezze munkájának- gyümölcsét, és az ügyvédség t ú l n y o m ó többségétől távol álla- n a k az ilyen velleitások, amelyek lényegükben a magángazdál-
kodás rendszerét ássák alá . . . .
Az ügyvédek reformszövetsége a zugirászat leküzdésére á l - l a n d ó bizottságot k ü l d ö t t k i . Ö r ö m m e l ücTvözöljük e bizottságot, melyet a zugirászat elleni hathatós küádelem k o m o l y letétemé- nyesének k í v á n u n k tekinteni, tudva, hogy a n n a k tagjai fáradsá- got nem k i m é i v é m i n d e n t u d o m á s u k r a j u t ó esetet ki fognak vizsgálni s ez esetben remélni szeretnők, hogy az ügyvédi megél- hetés tisztességtelen vámszedői a „zugirász" urak, (akik a bí- róságon a „kolléga u r " megszólítás ellen sem tiltakoznak, sőt!!) el f o g j á k venni méltó büntetésüket. M i d ő n a bizottság nehéz és- t a l á n semmiesetre sem az ügyvédség részéről) h á l á t l a n munká- j á h o z sok szerencsét' kívánunk, egy kívánságunkat is kifejezésre- j u t t a t j u k : ne csak a kis embereket üldözzék, hanem az úgyne- vezett nagyfejű (adóügyi stb.J kijdrókat is, a k i k esetleg ré- gebben viselt hivatalukban szerzett összeköttetéseiket haszno- sítják az ügyvédség terhére, zugirdszí működésükkel . . . .
Az ügyvédjelöltek szerzett jogának m o n d h a t ó az az évtize- dekre visszanyúló gyakorlat, hogy ingóvégrehajtásoknál zár- g o n d n o k u l rendszerint ügyvédjelölteket' a l k a l m a z t a k . A z ügy- védjelölt törvényesített mellékjövedelme volt a z á r g o n d n o k i d í j . A n n á l súlyosabban érinti a jelölteket az, hogy egyes bíró-
