H i b á z t a t j á k , hogy Vásárhelyen nem festjük Párizst vagy Chicago gyárvárosait, sem a R i v i é r á t p á l m á i v a l — és mélységesen lenézik S a m u K a t i „Puld"-ját, holott G r a n d Boulevard-unk nincsen, p u l i n k viszont van.
B á r m e n n y i r e meggyorsult is az építés üteme és az iparosodás folyamata, a magyar a l f ö l d uralkodó arca még egy darabig a paraszti élet és az ezzel j á r ó élet- forma marad. De itt is emberek élnek, és bármely embertípuson keresztül ki lehet fejezni az örömet, a bánatot, a m u n k á t , a reményt, a jobb élet igényét. Ezek az emberi tulajdonságok és értékek egyaránt megvannak a civilizáció h a j n a l á n élő afrikai néptörzsek — vagy Stockholm a t o m m a l fűtött ú j városnegyedének emberé- ben is.
A vásárhelyi iskola a k á r itt, a k á r az ország bármely részén élő művésztagjáról legyen is szó, csak arról beszél, a m i t lát vagy a látottaktól remél, És csak olyan nyelven, amelyen tud. A türelmetlen sürgetés hazugsághoz vezet, hazugsággal pedig n e m lehet remekművet alkotni.
Szeretünk a hagyományokra hivatkozni. Nos, Tornyai János, Nagy István, Koszta József, de nemegyszer a trecentóig visszamenő ősök csak a n n y i b a n segítik a vásárhelyi iskola tagjait, amennyiben eredményeiket m a g u k é v á teszik — ki-ki alkatához és életérzéséhez mérten. A m i t a legjobbaktól tanulnak, az n e m a forma vagy a technika másolása vagy átvétele, hanem a m ű v e i k m ö g ö t t álló művészi és emberi hitelesség igazsága és meggyőző ereje, amely csak akkor a d j a a művész kezébe az ecsetet vagy vésőt, ha érzése szerint elkerülhetetlenül -műben kell kife-
jeznie magát.
Talán felesleges m o n d a n o m , hogy a i n a i magyar művészetben n e m feltétlenül a vásárhelyi iskolát tartjuk az egyetlen lehetséges ós üdvözítő ú t n a k , mégis azt reméljük, hogy ebből a sokak által lenézett „provinciális" művészetből születik meg egy-szer — a m á r meglevő -igen sok rangos alkotó mellett — a z ú j magyar képzőművészet A d y Endréje vagy Bartók Bélája, a k i k a nép lelkének, művészeté- nek, életének megnyilvánulásait műveikben a nagy klasszikusok közé emelik.
M i t k é r ü n k ? J ó szót és türelmet.
VÁSÁRHELYI MŰVÉSZPORTRÉK
N É M E T H J Ó Z S E F
„ A k i itt nem tud dolgozni, akassza fel m a g á t " ! — -mondta néhány évvel ezelőtt a Magyar Nemzet riporterének adott nyilatkozatában. A m o n d a t egyértelmű, vilá- gos és kissé kemény. A-ki csak a -mondat a l a p j á n ítélkezik a körülmények ismerete nélkül, az ezek u t á n azt hiheti, hogy a nyilatkozatot tevő Németh József festőmű- vészt bizonyára tejben-vajban fürdetik Hódmezővásárhelyen, és ezért fogalmazott ilyen kategorikusan. N y o m b a n meg -kell m o n d a n i , hogy nincs így. Élvezi a város ve- zetői és a lakosság széles körének társadalmi megbecsülését, de az értékelés m a m á r szokásos tárgyi velejárói hiányoznak. Sem -luxusvilla — csupa üvegfalas -műte- remmel, -szép park közepén —, sem Opel-rakord, de még Trabant -sem jelzi a felté- télezett K á n a á n határait. A -művész valóságos környezete n e m több -és nem más, m i n t a z -itt dolgozó emberek nagy többségéé. Kétszobás lakás a város főterén.
E két szobából a tágasabbat használja műteremként. A u t ó helyett pedig -kis Sim- son-mopedjén, „robogva" t a l á l k o z n a k vele ismerősei, a város lakossága. A város- n a k nincs m ó d j a arra, hogy megbízások sorával nyújtson anyagi jólétet az itt élő művészeknek és k ö z t ü k N é m e t h Józsefnek. Miért vallott mégis ilyen m é l y meggyő- ződéssel és határozottan .Németh József e mellett a város mellett nyilatkozatában?
Nézzünk -néhányát a z okok közül. N y i l v á n azért ils, mert a város házaiban, a föl- deken, a műhelyekben, a m u n k a p a d mellett ember- és -művészetszerető j ó isme- rősök, b a r á t o k élnek. És azért is, m e r t a város falai történelmi, művészeti ha- gyományt hordoznak és levegőjében még m a is hat és sugárzik Tornyai, Med- gyessy, R u d n a y szelleme. T a l á n még azért is, mert a két szoba h á r o m a b l a k a a város főterére, a Kossuth térre néz. A r r a a térre, mely-nek a középpontjában Kallós Ede századelejei színpadiasságtól n e m mentes Kossuth-szobra áll. És, amelyik a század végén várossá n ö v ő Vásárhelynek teátrális jellegű ekltektikus házai ellenére is legjellemzőbb része. A térre néző ablakok a festő szeme elé hozzák a város életé-
927
nek, forgalmának, jövés-menésének jelentős részét. A z a b l a k o n belüli s z ű k e b b vi- lág pedig még többet árul el a benne élők egyéniségéről, érdeklődéséről, ízléséről.
Belépve m á r az első körültekintés meglep bennünket a z itt t a l á l h a t ó képek számá- nak nagyságával, gazdagságával. Németh József ú g y ragaszkodik műveihez, m i n t szülő gyenmekeihez. M ű v e i nemcsak addig érdeklik, a m í g ¡létrejönnek, h a n e m u t á n a is együtt él, barátkozik velük, szokja őket. Nemegyszer vásárlást hárított el azért, mert m é g friss volt a m ű , még alig látta, nem tudott tőle m e g v á l n i . Így azután a felhalmozott 50—60 festmény bármikor házi, rögtönzött kiállítás bemu- tatását teszi lehetővé. További kellemes meglepetés s z á m u n k r a , hogy a f a l a k o n belül a sima vonalú, modern bútorok milyen jól í z ű i n e k egybe, m i l y e n nemes har- m ó n i á t a l k o t n a k a népi k e r á m i a egyszerű, t ö m ö r f o r m á i v a l . A körbe tekintőt korsók, butellák s festékes ecset számára is használható hatalmas, r i t k a szép, sötétbarna m á z ú tál l á t v á n y a tölti el örömmel. A népi k e r á m i a t á r g y a k m á r elő- készítik, mégis felfrissítőként h a t számunkra egy falon függő citera, m e l y N é m e t h József m u z i k a l i t á s á r ó l beszél. A zene szeretetét bizonyítja a Pacsirta r á d i ó n k í v ü l a lemezjátszó és k ö r ü l ö t t e Bach-, Vivaldi-, Liszt-, Beethoven-, Bartók-lemezek sora. A zenéhez közvetlenül kapcsolódik az irodalom, hiszen a lemezjátszó fölötti modern vasrácsos polcon ott t a l á l j u k a z Új írást, a Jelenkort,. a Művészetet, és aktualitása m i a t t az éppen most olvasott könyvet, Broby Johansen E m b e r és művészet c í m ű m ű v é t . A z „ á l l o m á n y b e l i " k ö n y v e k n e k ugyanis k ü l ö n h e l y ü k van, nem a műteremben, h a n e m a hálószobában. I t t a V i l á g i r o d a l o m Remekei sorozat kötetei és Shakespeare, Thomas M a n n , Tamási Á r o n , H e m i n g w a y , Stendhal, Dosz- tojevszkij m ű v e i mellett egész -sor kitűnő, gazdagon illusztrált képzőművészeti a l b u m m a l találkozunk. A z etruszk és az egyiptomi művészet t ö b b kötetben, a z indiai szobrászat, Masaccio freskói, Giotto-, Gauguin- és M o d i g l i a n i - a l b u m o k sora- koznak egymás mellett és egymás fölött a könyvszekrényben, melynek p á r k á n y á n az Afcropolis nem k ö n n y e n — éber őrök kijátszásával! — megszerzett kövei pi- hennek. Tulajdonosuk féltő gonddal őrzi a kis k ö n y v t á r köteteit, és joggal büszke arra, hogy nem egy -itt sorakozó a l b u m még a közkönyvtáriak polcain sem talál- ható meg.
K e r á m i a és bútor, hanglemez és -könyv a z o n b a n m i n d csak eszköz és kellék.
Hozzátartozik az életünkhöz, Németh József életéhez is, -kellemesebbé, g a z d a g a b b á t u d j a tenni azt, de a Kossuth Tér 6. sz. alatti lakást mégsem ezek teszik otthonná.
Otthonná az a bensőséges érzelmi kapcsolat teszi, a m e l y a benne élőket összefűzi.
H á r o m ember kapcsolata ez. A művész és felesége egymás i r á n t i kölcsönös szere- tete, megbecsülése, -megértése és kettejük boldog szülői, apai-anyai szeretete, az a n n y i aggodalommal várt és most m á r az első lépéseket próbálgató gyermek, K a t i iránt. A k í v ü l á l l ó k ö n n y e n és joggal hihetné azt, hogy a művész s z á m á r a , a k i al- kotásokban örökíti meg magát, a gyermek, a z élő, eleven megörökítés n e m b í r olyan jelentőséggel, m i n t az emberek számára á l t a l á b a n . Azt, hogy ez k o r á n t sincs így, és hogy ebben a vonatkozásban a m ű v é s z is mindenekelőtt és felett ember, számos példa, közöttük N é m e t h Józsefé is bizonyítja. H a r m ó n i a és belső rend, kiegyensúlyozottság és az értelmet nyert élet boldogsága érzik a z otthon atmosz- férájában, az itt élők szavaiban és mozdulataiban egyaránt. És ehhez nagymérték- ben hozzájárul a -Ms K a t i fejlődésének, -növekedésének, ügyesedésének n a p o n k é n t m e g ú j u l ó öröme. Így m á r többet érthetünk meg a nyilatkozat -kategorikusságának igazából.
Még töhbet és m é g teljesebbet, ha á t t e k i n t j ü k azt az utat, a m e l y a kapos- szerdahelyi 'kis agrárproletár háztól szenvedésen és akaraterőn-, elkeseredésen és hiten keresztül idáig vezetett. N é m e t h Józsefnek ugyanis — akárcsak N é m e t h László- nak — nem sorsszer-inti, h a n e m „választott" szülővárosa Hódmezővásárhely. D u n á n - t ú l i ősei között anyai ágon pásztorok, s z á m a d ó j u h á s z o k v a n n a k . A p j a Z a l á b ó l származik, és Somogyba kerülése után először a z ács-bognár mesterséggel foglal- kozik. Ez azonban a somogyi kisfaluban n e m biztosított megfelelő létalapot nyolc gyermeke eltartására. Ezért keservesen összekuporgatott filléreiből vásárolt há- rom-négy hold földet. A z o n gazdálkodik, József születése idején, a k i a f i ú k k ö z ü l a legfiatalabb, és hetedik gyermekként i n d u l 1928-ban életútjára. Min-t l á t j u k , n e m a legjobb „csillagzat" alatt, nem valami j ó k ö r ü l m é n y e k között. A z 1920-as évek rossz e m l é k ű f ö l d r e f o r m j a során a feltört erdő parcellázásából vásárolt f ö l d n e m hozta meg a várt reményeket. A tőketörlesztés és kamatfizetés a gazdasági válság idején teljesen tönkretették a családot. A z a p a n a p s z á m b a járt, robotolt, hogy eltarthassa családját, nem jobban, csak a z elemi életfeltételek biztosításának szintjén.' A kis József m á r 12 éves korában cséplőgéphez j á r t p o l y v a m u n k á s k é n t . Továbbtanulásról szó sem lehetett. Idősebb fi-testvéreit és nővérét is b u z d í t o t t á k továbbtanulásra tanárai, de — bármily szívesen v á l l a l t feladat lett v o l n a is — le kellett -mondani róla a kenyér miatt. A z élet a serdülő N é m e t h József s z á m á r a 928
Tuaa királynő szobra.
(Vö. Solymár István: Miért szép?
— Tuaa királynő szobra — 932. o.)
m é g t o v á b b nehezedett. A háborús években fiútestvéreit katonai szolgálatra hív- t a k 'be. Négy bátyja volt egyszerre a fronton. Szánté egyedüli családfenntartóként nehezedett v á l l á r a a m u n k a és a gond. A gyermekkor nehéz, küzdelmes napjaiból csak a pásztorkodás, a tehenek legeltetésének órái emelkednek k i kellemes emlék- ként. Ez is csak azért, mert ilyenkor m ó d j a és lehetősége nyílt a fafaragásra.
N y i l v á n ez volt az önmaga kifejezésére törekvő ember első művészi megnyilat- kozása.
1944-ben őt is el a k a r t á k hurcolni leventeként. Szerencséjére jól ismerte a falut, és a men e tos zlöpbó 1 a l k a l m a s helyen kilépett A család helyzetében az 1945-ös földreform hozott változást, ö t h o l d földet kaptak. N e m volt azonban hozzá gaz- dasági felszereliés, tehenekkel művelték. Ű j r a csak aratni és cséplőgéphez kellett m e n n i dolgozni, és m é g ennek is alig volt létalapot biztosító eredménye. Németh József végső elkeseredésében elhatározta, elmegy a városba dolgozni. El is indult egy n a p Kaposvárra, és egy szobafestő-mesternél állt m u n k á b a . A család hosszú v i t a u t á n t u d o m á s u l vette ezt, ós a n y j a egy zsákvászonból készült nadrággal bocsátja ú t j á r a legkisebbik fiát. N e m volt k ö n n y ű m u n k a ez sem, hiszen naponta kellett b e j á r n i Kaposvárra a faluból, a m i oda-vissza 12 km-t, tehát több, m i n t két- órai gyaloglást jelentett n a p m i n t nap. Mégis úgy érezte, i n k á b b ez, m i n t az akkor s z á m á r a k i l á t á s t a l a n n a k látszó mezőgazdasági m u n k a . Igazi örömöt azonban nem nyújtott sohasem N é m e t h József számára a szobafestés. És s a j á t bevallása sze- r i n t nem is volt j ó „szákember" a szobafestés mesterségében. Sokkal j o b b a n ked- velte a fallemosást és a színekkel való pancsolást, m i n t m a g á t a festést. A napi m u n k a és a kétórás gyaloglás u t á n f e n n m a r a d ó szabad időben rajzolgatott. Ez idő- ben vállalta el mestere a kaposvári Hősök t e m p l o m á n a k díszítő festését. Magát a freskót Gebauer E r n ő festőművész készítette r e n d k í v ü l könnyedén és nagy technikai biztonsággal. Németh József többször is á m u l a t t a l figyelte, a m i é r t né- hányszor szemrehányást is kapott. A megfigyelés u t á n tett következett: A z oltár h á t a m ö g ö t t ő is felvázolt egy fejet a falra. Gebauer megnézte, m a j d enyhe szemre- hányással illette, a m i é r t nem szól, hiszen ő szívesen segít. „ K i tudja, még esetleg festő is lehet belőle". Németh József rajzokat m u t a t o t t Gebauernek és konzultál- tak. Végül a z o n b a n befejeződött a freskó, és így 'kapcsolatuk megszakadt. A freskó- festésben szerzett ismereteket a fiatal Németh otthon hasznosította. L a k á s u k egy falrészletére Szűz M á r i á t másolt a szomszédok nagy elismerésére. Felszabadult a szakmában, és ezzel a b b a is hagyta a szobafestést. Felszabadulása n a p j á n a k igazi eseményét n e m a szakmabeli előrehaladás élménye nyújtotta, h a n e m az ugyané napon megvalósított kerékpárvásárlás, m e r t ezzel a városba való ki- és bejárás ideje mintegy h a r m a d á r a csökkent. A szakmával való szakítás u t á n Kaposváron vállalt a l k a l m i m u n k á k a t címfestőnél és egyéb m á s helyeken. 1949-ben beiratko- zott a kaposvári képzőművészeti szabadiskolába, melyet a k k o r Sós István rajztanár vezetett. A felvételnél görög fejet kellett rajzolni, és olyan j ó l sikerült, hogy nyomban a h a l a d ó csoportba vették fel. Szorgalmasan eljárt a szakköri órákra, és egyszer — nem kis meglepetésre — a z egyik foglalkozáson Hincz Gyula; a Képző- művészeti Főiskola t a n á r a látogatta m e g a szakkör tagjait. Ez a látogatás is beletartozott a b b a az akcióba, melynek során a Képzőművészeti Főiskola tanárai rendszeres országjárással kerestek fiatal, tehetségeket a magyar művészutánpótlás számára. Németh József régi kávédarálót festett, ez a l k a l o m m a l először vízfes- tékkel. Mégis H i n c z G y u l a megérezte, hogy nem m i n d e n n a p i érzékű és tehetségű szakköri tagot talált. Megkérdezte, voíLna-e kedve a Képzőművészeti Főiskolára járni. Igenlő válasz u t á n felírta a z adatait, és n é h á n y n a p m ú l v a megkapta a felvételi vizsgára h í v ó értesítést. Fel is vették, és P a p p G y u l a növendékeként kezdte m e g főiskolai tanulmányait. H a r m a d i k évben lehetett szakmát választani.
Fél évig m é g B á n Bélához járt, m a j d felkereste a magyar festészet nagy mesterét, Szőnyi Istvánt. M e g m u t a t t a neki m u n k á i t és elmondta, hogy szeretné t a n u l m á n y a i t a freskó szakon folytatni. A döntést sem B á n Béla, sem a főiskola igazgatósága nem értették meg, még politikai színezetet is kevertek a választásba. Szerencsére azon- ban Szőnyi I s t v á n növendékévé fogadta Németh Józsefet. Nálai is diplomázott.
Szőnyi r e n d k í v ü l gazdag művészegyénisége, embersége, szakmai tudása jelentős hatást gyakorolt a fejlődő fiatal művészre. Közben őrizte a szülőfölddel is a 'kap- csolatot, 1954-ig m i n d e n nyáron hazajárt aratni. Ezt követően azonban a nyarakhoz művésztelepi gyakorlat kapcsolódott, 1954-ben Tiszalökön, m a j d 1955-ben Szabó Iván vezetésével először Vásárhelyen. 1956-ban d i p l o m a m u n k á j á h o z m á r itt, Vá- sárhelyen készítette tanulmányrajzait. „Részvényese" lett a Szalay—Szurcsik—Nóvák
„konzorcium" földbérleti szövetkezetének is. 1957-ben, d i p l o m á j a megszerzése u t á n , művésztelepi beutalást kért Hódmezővásárhelyre, mert szimpatikussá v á l t számára a város.
4 Tiszatáj 929
Minthogy ekkor ismerkedett az Alfölddel, s z á m t a l a n ú j és meglepő é l m é n y b e n volt része. Ű j volt és váratlan a táj, és más volt az itt élő e m b e r is. H á r o m - hónapos művésztelepi beutalása leteltével állandó jelleggel télepedett le e b b e n a városban. Persze ez a z á l l a n d ó jelleg az első időben m é g a méntelepi é j j e l i őrség és az ideiglenes ott alvás lehetőségét jelentette. A z istállóbeli „ágyrajárás" később albérleteken á t állandó, emberhez m é l t ó és a l k o t ó m u n k á t is lehetővé tevő lakássá változott a város vezetősége és az i t t élő művész kollégák segítségével. M ű v é s z e t e egyre gazdagabban és teljesebben bontakozik ki, és t a l á l j a m e g s a j á t egyéni hang- ját. Rendszeresen és egyre növekvő sikerrel szerepel a Vásárhelyi Öszi Tárlatokon.
Az egész ország művészeti közvéleménye felfigyel 1961-ben Budapesten a Műcsar- nokban megrendezett kiállítására. A szakma elismerése, az ország művészeti köz- véleményének érdeklődése ö n b i z a l m a t és erőt a d s z á m á r a . Erre a n n á l is i n k á b b szüksége van, mert á t kell élnie egy nagyszerű kezdettel i n d u l ó házasság felbom- lását. És Németh Józsefnek ebben a válságban is sikerült művészileg és emberileg egyaránt talpon m a r a d n i a . Művészetében szinte egyáltalán n e m volt érezhető en- nek 'az időnek a nehézsége, emberi küzdelme, és ebben n y i l v á n v a l ó a n elsősorban hi- vatástudata, egyéni, feladatának felelősségérzete segítette. Emellett természetesen a z itt élő művész kollektíva barátsága és a város lakosságának megértése is, a k i k kö- zül sokan ismerik Németh Józsefet. Közel érzi m a g á h o z a z embereket, a k i k n e m te- k i n t i k valamiféle különleges csodabogámák a művészeket, h a n e m l o k á l p a t r i ó t a büszkeségük mellett is egyenlő dolgozó társaknak. V a l a h o g y úgy, ahogy N é m e t h Jó- zsef fogalmazta: „Elismerik, hogy értek a festészethez, de ó k m e g a bádogossághóz, esztergáláshóz, vagy a szőlőmetszéshez értenek." Az, hogy N é m e t h József itt szerét élni, korántsem jelent v a l a m i szűk látókörű, provinciális befelé fordulást. Szétné- zett és a jövőben is szeretne — m é g tágabban — szétnézni a v i l á g b a n , hogy megis- merje m i n d a z t ja szépet, a m i t az ember évszázadok során alkotott, és hogy életfor- m á k k a l , emberekkel ismerkedjen. 1862-ben a Szovjetunióban járt, a h o l a csodálatos ikonfestészet tesz r á nagy hatást. Még ugyanez évben Olaszországban a z etruszk művészetben, a ravennai m o z a i k o k b a n , és Donatello művészetében, v a l a m i n t Fra Angelico, Giotto hittel átszőtt műveiben gyönyörködik. A következő év P á r i z s t és á párizsi m ú z e u m o k b a n az egyiptomi művészet csodálatát, továbbá a chartres-i szé- kesegyház lenyűgöző élményét 'adja számára. Egy évig úgy tetszik, nem. lehet e n n é l az ú t n á l nagyobb élmény, hogy a z t á n 1964-ben Görögországban egyszerre m i n d e n a h a t a l m á b a kerítse: a táj, az épületek, a művészet és a szép p r o f i l ú e m b e r e k so- kasága. M é g ez évben a csíki, gyergyói, hargitai hegyekben és legelőkön t a l á l k o z i k Nagy István m ű v e i n e k ihlető tájaival. 1965-ben 'kissé megpihen, csak a szomszédos Jugoszlávia látszólag azonos, de a művész szeme s z á m á r a mégis számos sajátossá- got hordozó t á j á v a l ismerkedik, és jeleníti meg a z t n é m egy m ű v é b e n . Ez évben pe- dig bécsi kiállítása a l k a l m á b ó l a Kunsthistorisches Museum-ban Breughel és R e m b - randt m ű v e i íny.űgözik le, r e n d í t i k meg.
Hódmezővásárhelyen összesén k é t köztéri m u n k á j a lelhető. A z egyik a z 1957- ben a Dilinka-temető ravatalozójához készített 'kerámia kép. Ezt betanított m u n k á s besorolás szerinti órabérben, tulajdonképpen jelképes, összegért készítette el.
A m á s i k , a nagyobb méretű és • hangsúlyosabb, a Petőfi Művelődési -Ház el ó csurnoIcá- nak freskója, melyet 1963-ban festett. A freskó n e m a z épülettel együtt „született", h a n e m az épület használatbavétele u t á n jó n é h á n y évvel k e r ü l t sor a freskó meg- valósítására. Éppen ezért az első időben a freskót idegenkedve fogadta a lakosság egy része. A szokvány szépet kereste, és csak lassan 'barátkozott meg a m ű v é s z i széppel, a pasztellszínek á r a d ó derűjével, a fiatal testek 'kifejező r i t m u s á v a l .
Tulajdonképpeni egyetlen panasza is ezzel kapcsolatos. N e m p a n a s z k é n t szól erről sem, i n k á b b csak enyhe i r ó n i á v a l jegyzi meg, hogy a társadalom ezen a z egyetlen vásárhelyi freskón k í v ü l igazi szakmájában, a freskófestésfoen tíz éven á t n e m foglalkoztatta. A kazincbarcikai üzemi étterembe k o m p o n á l t kedves őzek murális m ű f a j b a n k e r ü l t ugyan megvalósításra, de mégsem freskó, h a n e m k e r á m i a - kép. Szívesen és a kivitelezésben is érezhető ö r ö m m e l csinálta ezt is, de a m i é r t merészen Szőnyi Istvánt választotta mesterének, a m i r e t a n u l m á n y a i során készült, az mégiscsak a freskó. De h á t N é m e t h József — m i n t a vásárhelyiek á l t a l á b a n . — nem tartozik a munkaelosztással foglalkozó budapesti szervek előszobáinak k i l i n - cselői közé, nem „ a d m i n i s z t r á l j a " magát. Így a k i á l l í t á s o k során, legközelebb a z 1967 tavaszán Budapesten a z Ernst M ú z e u m b a n rendezendő kiállítás táblaképei- nek monumentalitásával, belső feszültségével kell bizonyítania freskófestői képes- ségét.
A freskó mellett a z 1962rben elnyert Derkovits-ösztöndíj jelentett a n y a g i l a g hároméves biztonságot N é m e t h József számára. Ez tette lehetővé, hogy a volt Ha- lasi telepen, a népkerti állomástól n e m messze házhelyet vásárolt. Így lesz élete 930
kiegészítője „a kert", melyben szilva, körte, cseresznye, barack, meggyfa, földieper, k r u m p l i , saláta és hagyma a d n a k naponta m u n k á t és természeti élményt a ki- kapcsolódni k í v á n ó művésznek.
A művész emberi arcához föltétlenül hozzátartozik ízlése is, hogy k i t szeret és kedvel a művészek, írók közül. Bizonyos tájékozódást erről m á r a lakásban tett látogatás körképében k a p t u n k . Hiszen a hanglemezek elárulták, hogy a pre- klasszikus zenéhez, továbbá Beethovenhez, Bartókhoz és a népzenéhez vonzódik.
Ez utóbbi gazdag terméséből maga is j ó n é h á n y n a k f u r u l y á n és citerán való elő- adásával szórakoztatja önmagát, barátait, vendégeit. A z egyetemes művészetből az egyiptomi művészet egyszerűsége, nyugalma, a görög művészet életszeretete és hu- m á n u m a , a gótika átszellemültsége r a g a d j á k meg leginkább és persze a z átszelle- mültségnak olyan nagyszerű alkotói; m i n t Giotto, Angelico, Masaccio. A barokk távol á l l tőle, viszont tiszteli — b á r szintén nem rokon művészetével — az imp- resszionistákat és k ü l ö n m i n t kiemelkedő óriást V a n Gog-hot. A magyar művészet- ből Szőnyivel való közvetlen mester—tanítványi kapcsolatára utaltunk. Természe- tes, hogy mellette a z alföldiek, Tornyai, Koszta, Nagy István -állnak közel hozzá.
Ezenkívül Csontváry, Egry, Nagy Balogh művészete n y ú j t a n a k m é l y élményt szá- mára. I r o d a l o m b a n a diákkor nagy rajongása u t á n "eltávolodik Baudelaire, Rim- b a u d költészetétől, hogy A r a n y János és R i l k e poézisénél pihenjen meg. A m a i magyar irodalomból Sán-t-ha Ferenc, Csoóri Sándor, Nagy László, J u h á s z Ferenc és G a l a m b o s Lajos nem csak műveikkel, de j ó részük közvetlen b a r á t i érzésekkel is kapcsolódik hozzá.
Németh József nem tartozik a széles gesztusokkal nyomban barátkozó, azonnal kitárulkozó egyéniségek közé. Csak lassan és hosszabb idő alatt enged fel zárkó- zottsága. V a n n a k , a k i k emiatt gőgösnek tartják, pedig n e m az, csak nem kedélyes- kedő és -saját zár-t v i l á g á n a k kulcsát nem m i n d e n k i n e k kézbeadó egyéniség.
A z egykori tehenet -legeltető gyermekből művésszé nőtt Németh József megőriz- te a barkácsolás iránti szeretetet. A kertben levő kis félszer gyalupadot, fűrészek sorozatát, vésőket rejt magában. Egyszerű, s i m a vonalú, a fa erezetét és anyagát jól érvényre j u t a t t ó k é p kereteit N é m e t h József m a g a készíti. . .
A vele folytatott beszélgetés során végül eljutottunk ahhoz a' kötelezően szokásos részhez is, melyben a művészi törekvésekről való nyilatkozat következett volna.
Ekkor azonban meg kellett á l l n i a golyóstollnak, mert Németh József szerint, a nyi- latkozatok t ú l nagyot -mondanak, s a -művésznek elsősorban m u n k á i v a l -kell vála- szolni erre a kérdésre. M i n d e n k i szépet, nemeset a k a r csinál-n-i — m o n d j a —, és a hogyant úgyis h i á b a v a l ó magyarázni. H a szavakkal nem is vall a művészi törek- véseiről, a „hogyan"-ról, beszélnek helyette művei, képei. Feltárják egyéniségének titkait, gondolatait, érzéseit, a világról alkotott véleményét. Ezek a m ű v e k azt m o n d j á k el s z á m u n k r a , -hogy Németh József v á l l a l j a a hagyományt, hogy művésze- tének gyökerei a m a g y a r ' festészet m ú l t j á h o z nyúlnak, -abba kapaszkodva fejlődik ez a -piktúra egyre gazdagabbá. A z t is e l m o n d j á k a művek, hogy N é m e t h József számára é z a hagyományvállalás n e m formai jellegű, hiszen az általa1 is tisztelt Tornyai és Koszta formanyelvétől nagyon is k ü l ö n b ö z i k Németh József nagy síkfe- lületet alkalmazó, dekoratív hatást is elérő művészete. Ez a hagyományvállalás te- hát elsősorban művészi magatartásbeli, etikai jellegű. Mennyi h u m a n i z m u s , ember- szeretet, a z itt élőkkel ós -meg jeleni tettekkel való beliső azonosulás él m ű v e i b e n , a k á r a Pihenőt, a k á r a Kosárfonót, a k á r a közvetlen személyes élmény érzelmi telítettsé- gétől áthatott -anya portrékat nézzük. A világ, a valóság egész gazdag áradása haí Németh József művészegyéniségére, és ezek a hatások az egyéniség valósághoz adott többletével v á l n a k műalkotássá. A Halottak n a p j a mélységesen tragikus, elmúlást idéző, ö n m a g u k a t vonszoló, görbedt h á t ú öregasszonyai és a fiatalság e l m ú l á s r a so- ha n e m gondoló, feszülő, életöröm kereső, érzéki fűtöttségű aktjai egyenként bele- tartoznak m á r az eddig is gazdag oeuvre-be. A Fácánok b a r n á j á n a k f i n o m váltása és gazdag árnyalatai éppúgy sajátja, m i n t a Tél hideg, kemény kékesfehérje. N e m csak témában, hanem, kifejezésformában is fejlődést jelentő az egy évtizéde megtett út.
Elég itt u t a l n u n k a Ba-bcséplők, még kétségkívül Szőnyit idéző sárgáira és -részlete- zőbb megoldására, vagy a Meggyevők m é g zsánerképi -lírájára és a fejlődés ú j állo- másaiként pedig a V á r a n d ó s asszony, a Kancsós lány, K a p u előtt érzelemteljes, de férfiasain m é l y költőiségére emlékeztetni. Egyre i n k á b b elhagyta m ű v é s z ú t j a so- rán a lényegtelent, a -részletezést m i n d j o b b a n összefogottá és summázottá v á l t a k művei. Ezt a s u m m á z á s t olykor a rajz egyszerűsítésével, néha szögletességével éri el, gondoljunk csak az Ásókra, m á s k o r a realitáson belül m a r a d v a lágyabban, a rajzosság helyett a színek domináns hatását érvényre juttató művekben valósítja meg. Ez utóbbi legkitűnőbb p é l d á j a a Szúnyogsziget. Méreteket illetően egyként ott- hon v a n a inagy felületek m o n u m e n t á l i s v i l á g á b a n (Csend, Kaszálók stb.) és a kis- 931
pasztellek kedves, bensőnéges 30—40 cm-ekkel 'körülhatárolt terében is. (Présház, Üt- szél, Ú t k a p a r ó stb.)
Keresi a m a i A l f ö l d ú j , változott arcának titkait. Ű j jelképrendszer kidolgozá- sán fáradozik, a m e l y az ember és a gép viszonyát, a közösségben elfoglalt ú j he- lyét n e m ieíróam, de mégis közérthetően, a festészet nyelvén m o n d j a el. E n n e k leg- sikerültebb d a r a b j a kétségkívül a Vízsugár, amelyen ¡nincs ott az öntözőcsap, még- is érezzük, hogy a z ember által létrehozott új, változott feltételek között él és dol- gozik a m a parasztembere. M i n d e z álpátosz n é l k ü l , t ő m ö n d a t o s egyszerűségben, Németh Józsefre jellemző mélységgel megjelenítve.
A z életút magyarázta, az eredmények igazolták a kezdő m o n d a t határozottsá- gát. Ezenkívül n y o m b a n m á s megvilágítást kap a megállapítás, h a e l á r u l j u k , hogy a benne foglalt szigort N é m e t h József elsősorban ö n m a g a i r á n y á b a n érvényesíti.
Tulajdonképpen ebben a vonatkozásban azt jelenti: Nincs m i r e hivatkoznod, h a n e m tudsz ¡életművet alkotni. S e m m i t sem háríthatsz á t ¡sem a házakra, sem a z emberekre. N e m kereshetsz igazolást a ,-nem"-re a k ö r ü l m é n y e k b e n , csak magad- ban. Ez a határozottság, ö n m a g á v a l szembeni szigorúság és igény a z eltelt tíz év- ben elsőrangú alkotások sorát eredményezte N é m e t h József m u n k á s s á g á b a n . Egy- ben -reményt és alapot a d a z elkövetkező évtizedek ¡további gazdagodásához, ú j a b b csúcsaihoz.
D Ö M Ö T Ö R J Á N O S
M I É R T SZÉP?
TUAA KIRÁLYNŐ SZOBRA
N é h á n y éve, mikor először j á r t a m Olaszországban, a képzőművészet n y ú j t o t t a rengeteg élmény között feledhetetlenül emlékezetembe vésődött egy, a V a t i k á n i M ú z e u m b a n látott egyiptomi szobor. Sötét színű, kultikus óriás szobrok p i h e n t e k ab- ban a különösen csendes teremben, melynek túlsó o l d a l á n feketén ragyogott a ko-
losszális gránit: Tuaa k i r á l y n ő szobra.
A szobor — m i n t á l t a l á b a n az egyiptomi plasztika — a halotti k u l t u s z hirdető- je, a kérlelhetetlenül bizonyos elmúlás csendjét z á r j a m o n u m e n t á l i s f o r m á i b a , de ugyanakkor a „levegőből szőtt" r u h á b a öltöztetett asszonyaink ¡kívánatos szépsége a z élet győzelmének r i t m u s á v a l h a n g o l j a át a szigorú f o r m á k a t . A legnagyobb em- beri kérdés: élet és halál, e l m ú l á s és keletkezés végső ellentéte — m i k é n t a z em- berileg oly inehezen elfogadható objektív valóságban — egységként á l l e l ő t t ü n k Tuaa szobrán.
A szobrot az időszámításunk előtti 1313—1292 esztendőkhöz, Tuaa éveihez -köti a -tudomány. A X I X . fáraódinasztia uralkodott ekkor Egyiptomban, T u a a v o l t a z a n y j a II. Ramsesnek.
Erről a nagy „reálpolitikusról", I I . Ramsesről t u d j u k , hogy a z e g y i p t o m i biro- d a l o m m i n d e n ügyében sikeres volt, szintézist tudott teremteni a szilárd, élő ha- gyományok és a korkövetelte újítások között. A dekadens és egyben f o r r a d a l m i
„Amarna-korszak" kifejezője, a k o r á t évezredekkel megelőző, h u m a n i s t á n a k , sza- badgondolkodónak nevezhető Echnaton fáraó u t á n , a k i n e k ö r ö k 'békéről szőtt áb- r á n d j a a n a r c h i á b a fulladt, I I . Ramses a legérdekesebb f á r a ó egyéniség. S z i n t é n ko- ra szükségszerűségeinek kifejezője volt, aki n e m kísérletezett t ö b b é a z A m o n - p a p - ság megtörésével, de a hatalom rendj éhe szorította a z u r a l k o d ó osztályt, ugyanak- kor pedig k ö z m u n k á k k a l , nagy útépítésekkel lecsillapította a forrongó és s z t r á j k o l ó kőfaragó és építő kétkezi munkásréteget, a z elnyomott osztály legöntudatosabb ré- tegét.
Mindez a -kor bélyegéként áttételesen felismerhető Tuaa szobrán: a k e m é n y h a g y o m á n y rituális rendjének és a k i f i n o m u l t , h u m á n u s , nőszobrakban a z asszonyi szépséget hangsúlyozó Amarna-szemléletnek a z ötvöződése, együttes továbbélése.
H a s e m m i t nem t u d n á n k a szobor koráról, h a a b a l kezében tartott k i r á l y n ő i jelvényt, a korbácsot p é l d á u l v i r á g n a k néznénk, h a csak a l á t v á n y t ó l b e n n ü n k ki- váltott homályos érzelmi reakcióra bíznánk m a g u n k a t , n a g y j á b ó l a k k o r is megér- tenénk a szoborba sűrített, háromezer évnél századokkal régebbi üzenetet, m e r t a képzőművészet nyelvén mindez a z ellentét és egység benne van a r e m e k m ű f o k á n , s a z önkéntelen m o n d a n i v a l ó lényege á t j á r j a belőle a szemlélőt.
S O L Y M Á R I S T V Á N 932
