0.18.11 AZ ORSZÁGOS KÖZPONTI KATALÓGUS
Németh Mária 1.
A központi katalógus múltja könyvtári vonatkozásosn igen t i s z teletreméltó: megválóoltásának első kísérletei már a középkorra nyúl
nak vissza. Azonban nagyarányú kifejlődése, feladatainak kiszélesedé
se, a tájékoztatásban való megnövékedett szerepe a 22, századra esik, I t t i s különösen a második világháború utáni korszakra.
A központi katalógusok nagyarányú elterjedését több okra vezet
hetjük vissza. Ezek közül a következőket emeljük k i :
1. Korunkban a tudományos kutatás, a kutatások eredményeinek 1- p a r l felhasználása ugrásszerűen megnótt, a természettudomá
nyok és a műszaki tudományok igen eróteljes fejlődésnek i n dultak.
2. A Látatómunka technikája egyrészt bonyolultabbá vált, más
részt specializálódott, s ezzel a f o l y a m a t t a l párhuzamosan a könyvvel és a folyóirattal /általában dokumentumokkal/ ÖBsze- függó mindennemű értesülés megszerzése igen sürgőssé vált.
3. A könyv- ée folyóiratkiadás mennyisége elképesztó és állandó iramban megnövekedett. Ennek következtében korunkban az o l v a sók könyvvel, folyóirattal ős információval való ellátása
túllépte az e g y könyvtár vagy e g y e t l e n hálózat lehetóségéinek h a t a r a i t , s ezért a könyvtárak országos vagy nem egy esetben nemzetközi szinten tudnak csak megfelelni h i vatásuknak.
így a szakember és a kutató - amikor a számára szükséges könyvet vagy folyóiratot keresi - sokszor nem i s t u d j a , hogy hova f o r d u l j o n . Egy-két közeli könyvtárban megérdeklódi, megvan-e az adott dokumen
tum, és amennyiben nincs, ugy vagy hosszú hetekig k e r e s i a z t a külön
böző könyvtárakban, vagy pedig lemond használatáról. Mindkét esetben veszteség éri: vagy időt pazarolt a fáradságos kutatással, vagy szük
ségszerűen korlátozottabbak lesznek eredményei a kevesebb szakiroda
lom felhasználása következtében.
Ennek kiküszöböléseben segíti az olvasót a központi katalógus azzal, hogy egy helyen nyilvántartja számos könyvtár állományának céduláit, B egyetlen érdeklődés során közli a tájékoztatást kérővel a keresett könyv, I l l e t v e folyóirat lelőhelyét.
MKT 1962.jun. 12.évi. 3.szám
Mi tehát ez a könyvtárközi együttműködést elősegítő központi ka
talógus? Bár neve ée az előbb elmondottak bizonyos mértékben már u- tálnak lényegére, nem árt idéznünk e kérdés szakirodalmának l e g e l f o gadottabb meghatározását: a központi katalógus az a katalógus, amely két vagy több könyvtár gyűjteményének egészét vagy egy részét egy ós ugyanazon besorolási rendben t a r t j a nyilván. S meghatározásnál I s fontosabb utalnunk a korszerű központi katalógusok főfeladataira:
a/ a központi katalógusban nyilvántartott kiadványok l e l ő h e l y e i n e k m e g h a t á r o z á s a , valamint az ebből következő információs szolgálat;
b/ ehhez a fófeladathoz kapcsolódik - attól elválaszthatatlanul - a központi katalógusnak az a célkitűzése i s , hogy a
k ö n y v t á r k ö z i k ö l c s ö n z é s b á z i s é - u 1 szolgáljon.
Típusukat illetően töbDféleképpen szokták f e l o s z t a n i - és szer
vezni - a központi katalógusokat. I t t csak azt emiitjük meg, hogy leggyakoribb az országos és a hálózati központi katalógus. Ez a két típus igen célszerűen egészíti. k± egymást. Nem véletlen, hogy a szo
c i a l i s t a országokban - i g y hazánkban i s - ezek t e r j e d t e k e l legjob
ban.
Egy másik - műfaji - felosztás s z e r i n t beszélhetünk könyvek, folyóiratok, kéziratok s t b . központi katalógusairól.
Jelenleg nem célunk, hogy a központi katalógusok rendszerét f e l tárjuk: röviden az országos központi katalógusról /könyvek és folyó
i r a t o k katalógusairól/ szeretnénk szólni.
2.
A magyarországi központi katalógust 1924-oen hozták létre az a k K o r i Országos könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ keretében.
1952-ben - az első könyvtári törvény Intézkedése következtében - az OrszágoB Széchenyi Könyvtárba került át, s azóta i s i t t működik.
A könyvek központi katalógusa / V I I I . , Pollack Mihály tér 10.
Telefon: 135-420/ j e l e n l e g kb. 2 millió, a hazai könyvtárak t u l a j d o nában meglévő - elsősorban külföldi és 1952 előtt megjelent magyar - könyv címleírását és lelőhelyét tartalmazza betűrendi felsorolásban.
A katalógus igénybevétele évről-évre emelkedik, s j e l e n l e g éven
te 8500 esetben nyújt információt a hozzáfordulóknak.
Mégsem lehetünk elégedettek a könyvek központi katalógusának múltbeli és j e l e n l e g i helyzetével, elsősorban a bejelentő könyvtárak számát illetően. A második világháború előtt 20 nagykönyvtár küldte be u j könyveinek elmeit a központi katlőgusnak, a felszabadulás után 59 és 89 között ingadozott a jelentő intézmények száma, majd a háló
z a t i szervezés, a hálózati központi feldolgozás következtében 500¬
600 bejelentő könyvtárat tarthatunk nyilván.
26
síUEETü H.i Központi Katalógus
Jelentós f o r d u l a t o t hozott 196l-ben az Országos Gyarapodási Jegyzékek megindítása következtében a Kultúra utján könyvtárainkhoz beérkező devizaigényes / n y u g a t i / könyvanyag központi feldolgozása s e feldolgozás által n y e r t kartonok beosztása a központi katalógusba.
Műszaki vonalon különösen fontosnak t a r t h a t j u k a központi f e l d o l g o zás megindulását, mert mint az az 1960 őszén végzett próbaszámlálá- Bokból kitűnt, a külföldi / n y u g a t i / műszaki könyvek 64,7 a köz
p o n t i katalógus számára b e j e l e n t é s t n e m t e v ő k i sebb szakkönyvtárakba került. 1961 őszétől a j e l z e t t központi f e l d o l gozás utján ezeknek a műveknek a címleírásai mér e l j u t n a k a kataló
gushoz, s i g y a műszaki tájékoztatás, a könyvtárközi kölcsönzés lehe
tősége ezen a vonalon a múlthoz képest igen jelentékeny mértékben k i t e r j e d t . Azonban egy lényeges és p i l l a n a t n y i l a g kiküszöbölhetetlen hiányossága e központi feldolgozási rendszernek még van, éspedig az, hogy a s z o c i a l i s t a országokból származó könyvek cimleirásait nem tud
j a ezen az uton biztosítani. B területen továbbra i s kizárólag a könyvtárak bejelentéseire vagyunk u t a l v a . Világos ebből, hogy a kuta
tás és a termelés érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a könyvtarak a s z o c i a l i s t a szektorból származó könyvbeszerzéseik cimelt lehető sür
gősséggel a szokásos nemzetközi kartonokon bejelentsék ae OSZK köz
p o n t i katalógusának. Nagyon fontos lenne, hogy a címadatokon t u l a kiküldött táblázat s z e r i n t i rövid ETO-jelzetet i s rávezetnék a cédu
lára - ezzel lehetővé téve azt, hogy a könyveim ne csak a katalógus
ba, hanem a következőkben tárgyalandó Gyarapodási Jsgyzékekbe i s be
lekerüljön. Mindez igen nagy mértékben szolgálná a műszaki tájékozta
tás ügyét i s .
Említettük már, hogy 1961 Őszén megindultak az Országos Gyarapo
dási Jegyzékek füzetei.
A jegyzékek egyrészt az OSZK központi katalógusa számára beje
l e n t e t t , másrészt az AKV-hoz beérkező és o t t f e l d o l g o z o t t külföldi /devizaigényes/ könyvek rövidített cimleirásait közlik. Az eddigiek
től eltérően tehát nem egy-egy könyvtár vagy hálózat u j beszerzései
nek c i m e l t tartalmazzák, hanem - ami Magyarországon u j és igen nagy jelentőségű - a könyvtárak egész sorának legújabb /5 évre visszame
nő/ könyveiméit fogják Össze, hatalmas anyagot tárva ezzel a kutatók elé.
Az évente kb. 100 000 elmet és lelőhelyet tartalmazó kiadvány két sorozatban /természettudományi müezaki - társadalomtudományi mü
vek/ j e l e n i k meg, mégpedig e sorozatokon belül havonta kiadásra ke
rülő füzetekben /!/. A jegyzékek az ETO rövidített szakcsoportoeitá- sában hozzák a elmeket /a természettudományi-műszaki szám anyaga kb.
220 csoportra bomlik/.
A lelőhelyek közlésében a kiadvány a lehető teljességre törek
szik, nemcsak a nagy könyvtárak anyagát adja, hanem a kisebbekét i s . Ezzel a z t kívánja elérni, hogy a vidéki könyvtárosok ée szakemberek részére a hozzájuk közel eső intézmények állományát i s feltárja, és
MKT 1962.jna. II.évi. 3.arám I l y e n módon hozzáférhetővé tegye. A cél az, hogy ne k e l l j e n egy könyvet távoleső könyvtárból kölcsönkérni, amikor az p l . a szomszé
dos üzem könyvtárában megvan, s onnan haladéktalanul megszerezhető.
A címanyag m e l l e t t minden számban betűrendes szakmutató talál
ható, továbbá a kódjelek feloldásai, i l l e t v e az egyes könyvtárak e l mei i s szerepelnek. Sagyobb időközökben: negyed- vagy félévenként betűrendes névmutató j e l e n i k majd meg, ami lehetővé t e s z i azt, hogy egy-egy szerző szerint keresett könyv adataira és lelőhelyeire i s rátaláljon a kereső.
£ fontos központi szolgáltatás a kezdeti nehézségek leküzdése után - az i d e i évtől kezdve - a műszaki tájékoztatás igen lényeges munkaeszközévé fog válni, hiszen mint az országos központi kataló
gus kurrens kiadványa mindenkit munkahelyén, Íróasztalánál keres f e l , és értesít a hazai könyvtárakba beérkezett legújabb műszaki könyvekről i s .
3.
Az országos központi katalógus második része a folyóiratok /pe
riodikák/ betűrendes címjegyzéke A l I I . , Pollack Mihály tér 10. Te
l e f o n i 336-723/. E folyóirat hasábjain nem k e l l külön indokolni,hogy a müBZsxl területen a periódikáknak a könyveknél i s nagyobb jelentő
ségük van, 3 i g y a folyóiratok központi katalógusa e l v i l e g még na
gyobb támogatást adhat a műszaki terület szakembereinek, mint a könyveké.
De nemcsak " e l v i l e g1' , hanem g y a k o r l a t i l a g i s egyre inkább k i t e r jedtebb, differenciáltabb az a szolgáltatás, amit a folyóiratok köz
p o n t i katalógusa nyújt az olvadók és az intézmények számára. Ezt nem
csak a puszta s t a t i s z t i k a érzékelteti /kb. 35 000 - ebből 13 000 kur
rens - külföldi periodika-féleség lelőhelyeinek nyilvántartása/, ha
nem annajc a nagyjelentőségű kiadványnak a szerkesztési munkája i e , ami a folyóiratok központi katalógusa keretében évek Óta f o l y i k . A magyar Tudományos Akadémia Könyvtártudományi Bizottságának kezdemé
nyezésére már 1954-ben megindultak a Külföldi Folyóiratok Központi Címjegyzékének /KFKC/ szerkesztési munkálatai, amelyek 1960-tól kezd
ve erőteljes lendületet vettek éppen az Akadémia érdeklődése és anya
gi támogatása következtében. E nyomtatásban megjelenő kiadvány n y i l ván f o g j a t a r t a n i a magyarországi könyvtárakban lévő külföldi folyó
i r a t o k elmeit /a XVII. századtól 1960 december 31-ig bezárólag// t o vábbá állományadatait és lelőhelyeit. A művelődésügyi miniszter 1960 december 15-én k i a d o t t 183/1960/M.K.24/ számi utasítása egyébként kö
t e l e z t e a könyvtárakat periodikáik elmeinek és évfolyamainak bejelen
tésére.
Természetesen e hatalmas kiadvány anyagának összegyűjtése,szer
kesztése, majd kiadása még éveket fog igénybe venni. Se e munkával kapcsolatos bejelentések kartoték formában naprakészen beosztásra ke
rülnek a folyóiratok központi katalóguséba, s i g y az érdeklődők ren
delkezésére állanak. Hogy ez a műszaki információs szolgálat terüle
tén milyen jelentőségű, azt felesleges külön hangsúlyoznunk.
28
HEXEm U.i Központi Katalógus
4.
A folyóiratok központi katalógusának másik - a gyors tájékozta
tást szolgáló - kiadványa a közeljövőben j e l e n i k aegs ez a n^agyeror- ttzégi könyvtarakba járó külföldről megrendelt folyóiratok betűrendes lelőhelyjegyzéke l e s z . Jól tudjuk, hogy könyvtáraink, könyvtári háló
zataink eddig i s sokat t e t t e k annak érdekében, hogy kurrens folyóira- íaik eimjegyzékeit kiadjak, s az olvasók rendelkezésére bocsássák. A jiost szerkesztés a l a t t lévő országos központi címjegyzék mintegy b'sz—
s z e f o g l a l j a , egyesíti ezeket az erőfeszítéseket, hogy a folyóirat központi katalógus kurrens "évfolyamát" egyetlen kiadvány formájában minden szakemberhez, dokumentációs központhoz és szakkönyvtárhoz e l j u t t a s s a .
E néhány példa talán mindenkit meggyőz arról, hogy a korszerű központi katalógus a kartoték-forma és a kiadvány-forma több típusát igyekszik az olvasók és a kutatók érdekében létrehozni.
Amikor az országos központi -tatalögusokat, i l l e t v e az azokra támaszkodó kiadványokat ismertetjük, szükséges arról i s szólnunk, hogy miként szerezhetik meg a könyvtárosok és a szakemberek az igé
n y e l t műveket.
Amennyiben a mű lelőhelye / p l . az Országos Gyarapodási Jegyzé
kek lelőhelyjelzése, i l l e t v e a központi katalógus által közölt adat alapján/ ismeretes, akkor a k i a l a k u l t szokásoknak megfelelően a h e l y i könyvtár kéri azt át közvetlenül a mű birtokában lévő könyvtártól.
Olyan esetben viszont, amikor a lelőhely Ismeretlen, leghelye
sebb az Országos Széchényi Könyvtárban működő könyvtérközi kölcsön
zés-részleghez f o r d u l n i , ahol a megfelelő apparátus segítségével k i derítik a kért dokumentum lelőhelyét, és amennyiben az az országban nem lenne meg, a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés keretében külföld
ről i s megszerzik, /A könyvtérközi kölcsönzéshez szükséges átkérőlap a Könyvtárellátónál /Budapest 7 1 . , Népköztársaság u t j a 16./ szerez
hető be./
5.
Befejezésül szükséges néhány alapvető tényt hangsúlyoznunk;
a/ S z o c i a l i s t a könyvtári viszonyaink igen kedvezőek - e l v i l e g és g y a k o r l a t i l a g i s - a kooperáción alapuló könyvtári és do
kumentációs tevékenység számára.
b/ A központi katalógusok igen sok könyvtár és intézmény együtt
működésétől függő munkaeszközök. A lelőhelyek nyilvántartása és közlése, a könyvtárközi kölcsönzés támogatása, az i n f o r mációs munka segítése a központi katalógusok feladatköribe t a r t o z i k .
Wa 1962. Juli. I I . évi. í.scáa a/ A műszaki tájékoztatás sürgőssége, minősége ée mennyisége e l
sőrangúan igényli az i l y e n központi szolgáltatások használa
tát,
d/ Könyvtáraink a k t i v támogatása, segitő készsége nélkül elkép
zelhetetlen a központi katalógusok korszerű fejlesztése: egy
részt a bejelentések haladéktalan megtétele, másrészt az e¬
setleges állományváltozások /selejtezés, más könyvtárak szá
mára valé állomány-átadás/ közlése utján,
Csakis i g y - az Országos Széchényi Könyvtárban működé központi katalógusok és könyvtárainK együttműködése révén - épülhetnek k i ütő
képes, a műszaki fejlesztést hatásosan Bzolgáló, k o l l e k t i v jellegű könyvtári munkaeszközök.
oo 0 oo
SIMETH, M.: Der Zentralkatalog
Elnführend k l a r t dle Verfasserin einige theoretische íragen lm ZuBammenhang mit den Funitionen der zeitgemassen Zentralkataloge /rundstellenbestimmung, Förderung des Leihverkehrs usw./. Se wird auf einige typologischen Probleme, auch auf die SystematiBierung des Zentralkataloges verwiesen,
has grundlegende Z i e l Ses A r t i kelé i s t die aesehreibung der dies- bezüglichen Situation I n Ungara.
Der Landeezentralkatalog von Ungam - der im Jahre 1924 e r r i c h - t e t wurde - funktíoniert heute i n der Nationalbibliothek Széchényi, Der Zentralkatalog der Bűcher umfasst derzeit etwa 2 KiiIlonén im Besitz der ungarischen Bibliotheken b e f i n d l l c h e - ver allém auslan- disohe und ver dem Jahre 1952 erschienene ungarisebe Bűcher - mit T i - teloeschreibung und Fundstellenangaoe i n alphabetischer Beihenfolge.
Der andere T e i l des Katalogs besteht aus den alphaeetischen T i t e l v e r - zeichnis der Z e i t s c h r i f t e n und s t e l l t dae Segister der T i t e l und Fundstellen von etwa 35 000 ausl&ndlschen Periodika-Arten /davon sind etwa 13 000 kurrente r e r i o d i k a / dar.
30
HÉK3ÜH M.j Eözponti Zatalógua
Die Abteilung der Zentralkataloge veröffentiiont - über die Be- f r i e d i g o n g der s t e t s zunehmenden Referenzanaprücbe /Erteílung von e t - wa 16 000 Informationen j a h r l i c h / - auch beeondere K a t a l c g - P u b l i k a t i onén.
** Seit dem Jahre 1961 erecheint daa natlonale Verzeichnlsa der tíeuerwerbungen der auslandischen Büchern über die i n die ungariachen Facbbibliotheken gelangenden a u a l a n d i 3 c h e n Büoher i n Monatsheften.
Das d a r i n erscheinende Matériái etammt t e i l a aus den für den Z e n t r a l katalog geleiateten Anmeldungan, t e i l e aus der zentralen Verarbeitung der Angaben bei dem Buchiiaportunternehmen /TitelbeBchreibung, Dezimal- k l a s s i f i k a t i o n / . Die Verbffentlichung, die j a b r l i o h etwa 100 000 T i - t e l bzw. Fundstellen m i t t e l l t , eracheint i n zwei Polgen /SeeelL- echaftswissenechaften, Haturwissenschaften-Technisehe Wieeenschaf- ten/. Die L i a t e t e l i t daa T i t e l m a t e r l a l entsprechend der DK-Eurzaua- gabe i n etwa 40 Fachgruppen e i n .
Hach der s e i t dem Jahre 1954 im Gang beiindítóban, durch die On- garische Akademle der Wissenachaften k r a f t i g unteretützten p r i n z i p i - p l l e n und methodischen Torbereitung - begann die Abteilung im Jahre 1960 das Bystematlache Samm«ln der ültei und Bestand - sowis Fund
s t e l l e n angaben der i n den ungariachen Bibliotheken h e f i n d l i c h e n Z e i t - a c h r i f t e n um ala Ergebnia dieser Arbeit die L i s t e der i n den B i b l i o theken dea ganzen Landee auffindbaren Z e i t e c h r i f t e n , d i e etwa 35 000 T i t e l umfasst, auch gedruckt auszugeben. Dicse groas angelegte Eata- log-Publlkation wird selbstverstandlieh e r a t i n elnigen Jahren er- scheinen.
Im Laufe des Jahre s 1962 wird - ebenfalla an den Zentralkatalog der Periodika anachlleasend - d a e T i t e l v e r z e i c h n l a der von den unga
riachen Bibliotheken bezogenen, durch Kauf erv arbenen Eurrenten aus
landischen Periodika erscheínen. Dieen Veröffentlichung d i e n t zueam- men mit der Landesbestandveraehrungsliste der Bűcher der Forschung und der Befriedigung der aktuellen LeaeransprUohe.
A l i d i e B z e l g t , daaa die Zentralkataloge und di« auf ölesen auf- gebauten Publikationen i n dem u n g a r l B c h e n Dokumentations- und I n f o r ma tlonssystem e i n e wichtige Aufgabe erfüllen.
t : t
MKT 1962.Jun. I I. é T f . 3.ássam
SZ.HSMETH laiBIAi A központi katalógus j e l e n l e g i f e l a d a t a i kül
földön és Magyarországon. Bu. 1961. okt. 12b n. /Az Országos Könyv
tárügyi Tanács kiadványai. 14./
A központi folyóirat címjegyzék kérdéseiről szóló tanulmánya2 után a szerző eoben a kiadványban a könyvek központi katalógusára vonatkozó problémákat tárgyalja. Könyvének célja, hogy a központi ka
talógusok néhány e l v i , szervezeti és technikai problémáját felvesse s a külföldi szakirodalom elemzése és feldolgozása alapján útmuta
tást adjon a hazai helyzetre, a közeljövőben megoldandó feladatokra.
A központi katalógus két vagy több könyvtár gyűjteményének egé
szét vagy egy részét egy és ugyanazon besorolási rendben t a r t j a nyilván. Fófunfcciója, hogy valamely ország könyvtárainak tulajdoné
ban lévő kiadványokat részben vagy egészben nyilvántartsa, lelőhe
lyét feltüntesse) és ezáltal a könyvtárközi kölcsönzés bázisául szol
gáljon. A központi katalógus másodlagos funkciója az állománygyara
pítás összehangolásénak elősegítése, továbbá a bibliográfiai és tá
jékoztató munka előmozdítása. A szerző a központi katalógus f o g a l mának, feladatainak meghatározása után sorra veszi a központi kata
lógus típusait; f o g l a l k o z i k a központi katalógus optimális nagyságá
nak, szerkezetének, a címleírásnak és a kódrendszernek problémaival.
A tanulmány második része a központi katalógus hazai problémáit tár
gyalja. Feltárja) és elemzi a j e l e n l e g i helyzeteti és megjelöli a k i bontakozás útját. Rámutat, hogy az ország központi katalógus-hálóza
ténak alapja az OSZK-ban meglévő központi katalógus. Ezt hasznosan egészítik k i a hálózati és h e l y i központi katalógusok. A regionális /megyei/ és szakmai központi katalógusok létesítését a szerző f e l e s legesnek t a r t j a . Hangsúlyozza, hogy a központi katalógust sürgősen reorganizálni k e l l , és a jelenleginél Bókkal hasznáihatőbbá k e l l ten
n i . A központi katalógus használatának növelése érdekében szakosított gyarapodási jegyzékeket k e l l kiadni mind a könyvekről, mind a folyó
iratokról /a "Külföldi könyvek országos gyarapodási jegyzéke" már megindult/. Feltétlenül szükség van a külföldi folyóiratok központi címjegyzékének /KFEC/ nyomtatásban való kiadására i s . A nagyobb v i déki i p a r i és kulturális központokban lévő nagy könyvtárakat az OSZK központi katalógusával t e l e i utján össze k e l l kötni. Szükséges, hogy az illetékes szervek országosan koordinálják a központi katalóguso
kat, hogy a j e l e n l e g i spontán kezdeményezések ésszerű Ó B helyes me
derbe terelődjenek. A célszerű központi katalógus-rendszer kiépíté
séhez a könyvtárak egészen szoros együttműködésére van szükség; e- nélkül a központi katalógus munkálatai nagyon lassan haladhatnak e¬
lőre.
1 SZ.HEMBTH Mária: A központi folyóiratcímJegyzék kérdései. Bp. 1959, okt. 44. p, /AZ Országos Könyvtárügyi Tanács kiadványai. 12./
32
NÉMETH M. i Központi Katalógus
SZ.HÍMETü Máriának e z t a tanulmányát i s i g e n a l a p o s tárgyisme
r e t j e l l e m z i ; könyvében a bőségesen idézett külföldi és h a z a i s z a k i r o d a l o m alapján mélyrehatóan e l e m z i m i n d a z o k a t az alapvető problé
mákat, a m e l y e k a központi katalógus létesítésében, szervezésébenjil- l e t v e újjászervezésében felmerülnek.
A tudományos kutatás és ezen belül i s a természettudományok és a műszaki tudományok h a t a l m a s méretű fejlődése és ennek folytán a s z a k i r o d a l o m állandó növekecése sürgetően megköveteli, hogy Magyar
országon i s m e g o l d j u k a központi könyv- és folyóiratkatalógus prob
lémáját. Ehhez nyújt kitűnő segítséget S z , NÉMETH Mária munkája.
OT.P.
n
• n
