A brit kereskedelmi forgalomban kapható mikroszámítógépes könyvtári szoftverek megtekintése

R e s í á m n l n k . s z e m l é k , r e f e r á t u m o k

sonlóan lehel kezelni, de nyomban képtelenek rá, ha a tételiípusok között a kapcsolatoknak je­

lentőségük van. Hogy ez a kérdés mégis megold­

ható, arra éppen az I N Q U I R E és az A D A B A S rendszer a példa.

Mindezek alapján persze elképzelhető olyan állás­

pont is, amely egymást kiegészítő, de különböző ke- zclörendszerekel javasol, s integrációjukat a végző felhasználó szemszögéből látja megvalósulni.

Á m d e : célszerü-e úgy tervezni a j ö v ő számára, hogy folytonosan szétválasztjuk a felhasználó számára azt, ami valójában egységes? A fö nehézség nem a szoftver oldaláról jelentkezik, hanem a mikroszámí- lógépekre alapozott rendszerek még kemény leme­

zeken (pl. Winchester) is viszonylag szerény tároló­

kapacitásában. Talán megoldást jelent, ha a mikrók hálózatok révén kapcsolódhatnak a nagy adatbázi­

sokhoz. Remélhetőleg a rendszerek jövőbeli szerke­

zete iehetővé teszi a mikroszámítógépek birtokosai számára is, hogy hozzáférhessenek minden adattí­

pushoz, bárhol is tárolják őket.

/TAGG, R. M.: Bibliographic and cotnmercial da- tabases — contrasting approaches to data man¬

agement wiíh special reference to DBMS. = Program, 16. kot. 4. sz. 1982. p. 191-199./

(Ungváry Rudolf)

A brit kereskedelmi forgalomban k a p h a t ó m i k r o s z á m í t ó g é p e s k ö n y v t á r i szoftverek

Ha valakinek akár csak néhány évvel ezelőtt is mikroszámítógépen használható információkereső rendszerre volt szüksége, szinte kizárólag csak a vállalati-ügyviteli (üzleti, irányítási) adatbázis- és fájlkezelő programok között válogathatott, és szá­

molnia kellett azzal, hogy jókora adaptációs munka áll előtte. Ezek a programcsomagok viszonylag olcsók, és vannak közöttük valóban kiérlelt, sokol­

dalú termékek. A dBASE II-hö'z és CONDOR 20-hoz hasonló relációs vagy az MDBS III-hoz ha­

sonló hierarchikus adatbázis-kezelő rendszerek ugyan elég rugalmasak ahhoz, hogy mikroszámító­

gépeken könyvtári célokra alkalmazzák őket, de az elkerülhetetlen programozási m u n k á k sok időt ra­

bolnak, ezért egyáltalán nem olcsók. A választék másik végén szereplő egyszerű fájlkezelő rendsze­

rekhez nincs szükség programozási ismeretekre, és kisebb könyvtárakban egyszerű adatállományok ke­

zelhetők is velük, de többnyire rendkívül rugalmat­

lanok. A választék azonban óriási, és a könyvtáros kiválasztja az éppen neki valót.

A könyvtárosok többségének szerencséjére idő­

közben a szoftvergyártók mégiscsak tudomást sze­

reztek a könyvtári igényekről, és ma m á r vannak olyan programcsomagok, melyek nemcsak a bibliog­

ráfiai információkeresésre, hanem a könyvtári tech­

nológia minden müveleiének automatizálására is al­

kalmasak, a szerzeményezéstől kezdve a felhaszná­

lók oktatásáig.

Fontos fejlemény, hogy megjelentek az integrált, moduláris felépítésű programcsomagok, amelyek le­

hetővé teszik, hogy a könyvtáros időben eloszthassa

a fejlesztési költségeket, mégis úgy, hogy a külön­

böző időpontokban beszerzett termékekből egy­

séges rendszer alakuljon ki. A BOOKSHELF és a M A C B E T H programcsomagokhoz hasonló t e r m é ­ kek moduljaiból önálló katalogizáló, folyóirat- nyilvántartó és -kölcsönző rendszerek alakíthatók ki. Mindegyik modul külön-külön is beszerezhető, mindegyik ugyanazt a tételsort használhatja anélkül, hogy a feldolgozott adatokat minden egyes alkalom­

mal újra be kellene vinni.

Információkereső rendszerek

A " h á z i " mikroszámítógépes információkereső rendszerek bibliográfiai és nem bibliográfiai célokat szolgálhatnak, s a személyzet vagy a használók ren­

delkezésére állhatnak. A bibliográfiai rendszerekkel készíthetők referáló kiadványok és mutatóik (a téte­

lek referátumokkal vagy nélkülük tárolhatók), teljes online katalógusok, bibliográfiák és jegyzékek készítésére vagy a kurrens tájékoztatás kielégítésére használhatók. A nem bibliográfiai célú adatállomá­

nyok hasonlóképpen változatosak (a szakértők, a könyvtári kooperációs kör, az alkalmazottak adatai, a telefonszámok, a partnerek címei stb.).

Még fontosabb a keresés rugalmassága. E rend­

szerekkel rendkívül könnyű például a pontatlanul megfogalmazott kérdésekre válaszolni (gyakori eset a könyvtárakban, hogy a kérdező nem egészen

biztos a keresett n é v b e n , csak az adat töredékeire emlékszik); a kereső a viszonylag kevés — rövid,

akár csak néhány karakieres - adatból kiindulva kezdheti el a keresést (azaz kereshet szótöredékek¬

kel, csonkolással) a tárolt tételek bármely részében.

A katalógusok és jegyzékek nyomtatott változatai több adatelem szerint r e n d e z h e t ő k , sokkal köny- nyebben és gazdaságosabban készíthetők el, mint manuális m ó d o n .

A piacon kapható adatbázis-kezelő rendszerek ál­

talában a vállalatok igényeihez igazodnak, többnyire hozzáigazíthatók a könyvtári k ö v e t e l m é n y e k h e z . Különféle kötöttségeik vannak, így pl. a rekordok hosszát illetően tényezők kötik meg. A d o k u m e n t á ­ ciós információkereső rendszerekben is lehetnek a r e k o r d m é r e t e k r e kiható megkötések, mégis e rend­

szerek igen hosszú tételeket is képesek kezelni, vagy a tételek változó hosszúságú szöveget és ál­

landó hosszúságú adatmezőket is tartalmazhatnak.

Az /. láblázai néhány információkereső program­

csomag jellemzőit foglalja össze.

Jól látható, hogy a programcsomagokkal kezel­

hető adatbázisok nagyságát (a maximálisan kezel­

hető tételek számát) elsősorban a gépi adottságok, ritkábban maga a szoftver korlátozza. A korlátot a használt mágneslemez kapacitása jelenti. Kemény le­

mezek esetén a tárolóképesség több millió, hajlé­

kony lemezek esetén pedig néhány ezer karakter.

N ö v e l h e t ő a kapacitás, ha több adatlemezt használ­

nak az adatbázishoz. Elméletben kiszámították, hogy legfeljebb 10^{3 N} rekordot tartalmazó adatbázisok hozhatók létre!

Az információtárolás és -keresés szempontjából a rendszerek legfontosabb jellemzője, hogy milyen keresési és indexelési lehetőségeket nyújtanak. A programcsomagok többsége biztosítja a logikai (ÉS, V A G Y , DE N E M ) kapcsolatok alkalmazását, s egyes rendszerekben a csonkolás (a szótöredékek­

kel végzett keresés) is lehetséges. Az intervallumok ("tól-ig") vagy a rangsorok (sorrendiség) szerint végzett keresés is hasznos j e l l e m z ő , k ü l ö n ö s e n , ha szelektív információterjesztésről van szó.

A keresés a tételekben előforduló kifejezések alapján történik, de ennek rendkívül különböző vál­

tozatai lehetnek, attól függően, hogyan válogatja, tá­

rolja és találja meg a program e kifejezéseket. Egyes programcsomagok három lehetőséget nyújtanak: 1.

vagy úgy állítják elő az adatbázist, hogy a program minden fontos kifejezési automatikusan kijelöl is­

m é r v n e k , azaz olyan tételen belüli kifejezésnek, amelynek alapján a tétel megtalálható (kihagyva mindazokat a kifejezéseket, amelyeket a tiltott szavak jegyzékébe, az ún. negatív szótárba vesznek fel); 2. vagy csak azokat a kifejezéseket veszi fel is­

m é r v n e k , melyek bizonyos m e z ő k b e tartoznak; 3.

vagy tételről tételre a bevitelkor határozzák meg, hogy a tételen belül mely kifejezések játsszák az is­

mérvek szerepét. Más programrendszerben minder­

re nincs lehetőség: minden fontosabb kifejezés auto­

matikusan az ismérv szerepét fogja játszani. A ke­

vésbé bonyolult rendszerek általában nem jelölnek ki ismérveket, bár a keresést lehetővé teszik a tétel­

ben szereplő bármely kifejezés szerint (ebből azon­

ban az következik, hogy minden tételt át kell fésülni kereséskor a tárolóban). A bevitelkor minden eset­

ben megadhatók további kulcsszavak a tétellel rep­

rezentált dokumentum részletesebb tartalmi leírá­

sára, így a keresésnek nem kell a c í m b e n , a referá­

tumban vagy a tétel egyéb részeiben előforduló kife­

jezésekre korlátozódnia.

Egyes rendszerek online tezauruszt is képesek ke­

zelni, amelyet automatikusan építenek fel a tételek ismérveiből. A tezaurusz szócikkei a képernyőn megjeleníthetők, hogy a kereső tájékozódhasson a s z ű k e b b vagy a tágabb keresőszavakról, szinoni­

mákról stb.

Az online keresés segítése

Az online keresés Összetett feladat: megköveteli egyrészt a keresett kérdéssel kapcsolatos tárgyi isme­

reteket, másrészt az adatbázisok használatában szer­

zett tapasztalatokat. Nehezíti a dolgot, hogy nincs egységes parancsnyelv, amely valamennyi adatbá­

zisra érvényes lenne, hogy takarékosan kell bánni a keresési idővel, mert minden másodperc pénzbe kerül, s hogy a kezelőnek esetleg nincs gépelési gya­

korlata. Ezért igencsak hasznos, ha az online kere­

sési automatizáláshoz a mikroszámítógéptől segítsé­

get kaphatunk. Ez a támogatás az alábbi m ű v e l e t e ­ ket érintheti:

• automatikus b e - é s kilépés,

• a keresési stratégiák tárolása és továbbítása,

• a találatok tárolása az offline szerkesztés céljából,

• a parancsnyelv lefordítása,

• az adatbázis kiválasztása,

• a kettőzödések kiszűrése.

Létezik m á r néhány szoftvertermék némelyik vagy mindegyik felsorolt müvelet elvégzésére. A z első három m ű v e l e t r e valamennyi programcsomag képes, de csak a Sci-Maie nevű kínál egységes pa­

rancsnyelvet minden használt adatbázishoz. E prog­

ramcsomagokjellemzőit a 2. táblázat foglalja össze.

Katalogizálás és katalóguscédula eló'állítása

Célszerű megkülönböztetni az automatizált, online katalógusokat és a katalóguscédulák mikro­

számítógépes előállítását a hagyományos katalógu­

sokhoz. Ez utóbbiak valójában m é g nagyon is igény-

B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , r e f e r á t u m o k

/. táblázat I n f o r m á c i ó k e r e s ő szoftverek

P R O G R A M C S O M A G H v

E - K

— 1 n ^

E

£

m 'J c -

3 ?

f -

i

— t

-

s

í : 1

-1

• -1

•J 'J J

•J

JJ

'J n -1 JA

s

£ -1

* j J-.

T

rJ -J.

•

-]

E

1 II

1 ' o t

3 í

Megjegyzés

H O M E R 50 000 9 db 80

sorban

5600 • ^{\ »} X X \ X hardver-

függő

S z ö v e g b e n v é g e z h e t ő k e r e s é s s z ö v e g s z e r k e s z t ő v e l

M i c r o C A I R S I6 0O0 80 2000 • ^x X X X X X X X 8 adat­

bázis

Fölfelé CAlRS-szal kompalibilis

Mfcro-STATUS nincs gyakoriali

határ

változó X X X X X X X X X 30 M/fáj A S T A T U S adatainak helyi feldolgozása is

BRS/SEARCM nincs gyakorlaii

halár

v á l t o z ó 1 X X X X h á r d v e r - függö

B e m e n e t k é m ASCII-fájlt elfogad

M I R A B I L I S 3750 IS 250

(változó)

X X X X X \ 1 hardver-

függő

E A G L E 472 50 változó ¹ V X X X X 8 M Használja a C C L - I

A Q U I L A 2000 100 változó X X X X X X

S f R I X 32 767 150 255 X X X X X I 32 767 M i k r o f i l m - o l v a s ó / n y o m tálához kapcsolható

InMagic hardver-

függő

75 a felhasz­

náló állal m e g h a t á ­

roz ha tó

X X X X X hardver-

függő

Indexeiellen s z ö v e g b e n is v é g e z h e t ő k e r e s é s

Finder 1550 50 256 X X X X X X X X hardver-

fuggö

Tervezik a lecsapoló (downloading) m o d u l i

Micro Polydoc nincs

halár

20 nincs

halár

X X < X X 32 768 A Wordslart s e g é d p r o g r a m k é n t

használhalja

Pcrsonal Bibi System változó h o s s z ú s á g X X hardver-

függő

O C L C é s R L I N rekordok k o n v e r t á l h a t ó k

Bibliolek 695 típus­

függő

X hardver-

függő

Soros k e r e s é s

SIR 472 5 változó X X X hard ver-

függő

Soros k e r e s é s

Microfile 255 nem használ

m e z ő k e t

É S X ? X bardver-

fúggő

Kulcsszóláblázaiot készít

táblázat Az online keresési l á m o g a i ó szoftverek

P R O G R A M C S O M A G Parancsnyelv

A lehivoll (download) rekordok szerkeszthe- t ö k / m ó d o s i t h a -

t ó k - e ?

Korlátozoit-e a gazda ( " h o s i " )

Operációs rendszer/hardver

Mcfiiciiyzcs

Headlinc

a gazda ( " h o s i " ) r e n d s z e r é

igen, a

Headlormmal nem

C P / M . C P / M R f i . MS-DOS

A k e r e s é s átvitele soronkeni vagy blokkokban

Sci-Mate

m e n ü vagy a gazda ( " h o s i " ) r e n d s z e r é

igen. a Persona 1 Dala

Managerrel

Dialóg, B R S . N L M ,

SDC. ISI

C P / M . Apple II.

I B M PC. T R S - K 0 1 I . Vecior 3 . 4

llasz.nálbaló a " Tbc Sourcc".

a "CompuServe" stb.

rendszerekkel

Swift

a gazda ("host") r e n d s z e r é

nem nem

Supebrain. Cifer, I B M PC.Sirius 1

A k e r e s é s átvitele

s o r o n k é n l vagy blokkokban

Userlink

a gazda C'host") r e n d s z e r é

igen nem

C P / M 8 6 , PC-DOS.

MS-DOS

Szofiverl vagy kulcsrakész rendszeri kínál

1LL Micro Enhancer

a gazda ( " h o s i " ) r e n d s z e r é

csak O C L C

rekordokai nem Apple II, I B M PC

M300-as munkahely az O C L C - e l ő f i z e t ő k n e k

CORTF.X

a gazda ( " h o s i " ) r e n d s z e r é

nem nem S i r i u s l ( 1 2 8 k )

A BLAISE rendszer E D I T O R é s L O C A S programjaival is h a s z n á l h a t ó

lik a katalogizáló intellektuális k ö z r e m ű k ö d é s é t . T e r m é s z e t e s e n vannak olyan szoftverek is, melyek automatikusan biztosítják a megfelelő központozást, a szabványos besorolási adatok automatikus kieme­

lését, a háromnál több szerző kezelését stb. Az online katalógusokat kezelő rendszerek valójában a katalóguscédula-előállító rendszerek kiterjesztései:

maguk tárolják a katalógustételeket, s így felesle­

gessé teszik a cédulakatalógusokat.

A z online katalógusokat kezelő programok hasz­

nálatánál a sorban állás elkerülése végett több termi­

nálra van szükség, a programoknak tekintettel kell lenniök a használókra. L e h e t ő v é kell tenniök, hogy külső segítség nélkül is eligazodjanak az online kata­

lógus használatában, s a keresési idő a szerző vagy a tárgy szerint végzett kereséskor nem lehet túlságo­

san hosszú. A z ismertebb programcsomagok jellem­

zőit a 3. táblázat tartalmazza.

A katalóguskezelő programrendszerek többnyire csak a szerző, a címszavak és a tárgyszavak/osztá­

lyozási jelzetek szerinti keresést teszi l e h e t ő v é , s nem mindig tehetséges e három elem kombinálása.

Csak a Macbeth programcsomag engedi meg a boole-i logika szerint való keresést. Nagyon

hasznos az online katalógust kezelő és a kölcsönzési programot összekapcsolni; az utóbbi automatikusan felhasználhatja az előbbiben tárolt katalógustételek bizonyos adatelemeit (például a kölcsönzött könyv címét, raktári s z á m á t ) .

Szerzeményezés

A szerzeményezés többnyire mechanikus tevé­

kenység, ráadásul a nyilvántartás és a rendelés egyes szakaszaiban és m ű v e l e t e i b e n ismételten ugyanazokra az adatokra van szükség. A mikroszá­

mítógép sem tesz egyebet, mint a kézzel vezetett kartotékok, de lehetővé teszi a nyilvántartás sokkal több szempont szerint való elérését. A s z e r z e m é ­ nyezési fájlban tulajdonképpen folyamatosan tárol­

ják a dokumentumokra vonatkozó, egyre szaporodó adatokat, mégpedig az előszerzeményezési művelet­

től kezdve egészen addig, amíg a dokumentum vég­

leges raktári helyére nem kerül. A m i k o r a doku­

mentum m á r a raktárban a helyén van, a tétel archív fájlba kerülhet, ahonnan - rövidített leírásokkal - gyarapodási jegyzékek nyomtathatók k i . Lényegé-

B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , r e f e r á t u m o k

ben ilyen alapon működik a legtöbb prograhicso- BILIS információkereső rendszerrel, a B O O K L I N E mag. mint pl. a R I C H M O N D O N L I N E O R D E R - pedig a P E R L I N E folyóirat-nyilvántartó rendszerrel ING vagy az O R D E R I T . Az A C Q U E T a MIRA- kapcsolhatóössze.

.1. táblázat Online küialógusi kezein szoftverek

P R O G R A M C S O M A G

Keresési jellemzők K c z e l h e i ö m e z ü k

I í

Megjegyzés

Computer Cal 54 000 igen

igen. Apple I I Plus: 5 M . CORVLISIOvagy 2 0 M - o s

O M N I - lemez N E T

CARS

aoooo

M i n i m u m I S M - o s l e m e z ; a keresőszavak nem

(apcsolhatók ö s s z e

Meialogue hardver

függő

A k ö n y v i á r o s szabadon m e g h a t á r o z halja őkei

1985-

lől lervezve

10 M-os lemez; a szoftver alkalmazkodik a k ö n y v t á r igényeihez L I B R A R I A N hardver

függő

A k ö n y v t á r o s szabadon m e g h a t á r o z h a t j a ő k e t . az alkalmazóit osztályozási rendszer alapján

m u t a t ó készilheló'

igen

Vannak eleve m e g h a t á r o z o l ! változaiai is

Bookshelf hardver

függő

igen igen

K e r e s é s invertált vagy szekvenciális fájlok alapján

Folyóirat-nyilvántartás

Az időszaki kiadványokat nyilvántartó program­

rendszerek olyan adatelemeket kezelnek, mint a cím, a megjelenés gyakorisága, a körözés, az egyes számok beérkezése stb. A különféle jegyzékek ki­

adásán kívül a programok nyilvántartják és automa­

tikusan jelzik az elmaradt számokat és kinyomtatják a sürgetéseket. A z ismertebb programcsomagok fontosabb jellemzőit a 4. láblázai foglalja össze.

Kölcsönzési nyilvántartás

A nyilvántartás lényege, hogy a kölcsőnadás idő­

tartama alatt a kölcsönzött dokumentum és a köl­

csönző (olvasó) azonosító adatait összekapcsolja. A

legegyszerűbb rendszerek csak a dokumentum és a kölcsönző azonosítási számát kapcsolják össze, s igen sok manuális tevékenységet igényelnek (az elő­

jegyzési értesítés, a lejárt könyvek sürgetése stb.).

Fejlettebb rendszerek a könyvtári dokumentum­

állomány adatait rövidített formában már előre tá­

rolják, és ezeket a tételeket a program automatiku­

san hozzárendeli a kölcsönzési feljegyzésekhez. Ez a megoldás drágább, és nagyobb tárolási kapacitási is igényel.

Végül léteznek integrált rendszerek, melyek a teljes leírásokat tartalmazó bibliográfiai fájlból veszik át a megfelelő tételeket a kölcsönzési nyilvántartáshoz.

A megfelelő rendszer kiválasztásakor a könyvtá­

rosnak tekintetbe kell vennie a kölcsönzők maxi­

mális számát, a kölcsönzési műveletek fajtáit, a

4. lábliizoi Folyóiral-nyilvániarló szoftverek

P R O G R A M C S O M A G T á r o l ó k é p c s s é g ( m a x i m á l i s t é t e l s z á m )

Automa- likun rekla­

m á c i ó

Milyen m e z ő k szerinl a d h a t ó

• k i jegyzek?

Előfize­

tési adaiok

Állomá­

nyi adatok

Körözési jegyzékek

H a r d v e r / m e g j e g y z é s

Checkmale 6000 ( k e m é n y

lemezen) 2000 (hajlé­

kony lemezen)

igen eltn és

tárgy­

szavak szerinl

igen igen I0Ü előfizető

I6elöfízciö/cini 16 c i m / c l ö l i z e l ö

C P / M . PC-DOS, fRS-DOS; kulcsszavak logikai ö s s z e k a p ­ csolása k e r e s é s k o r ;

a l e i h a s z n á l ó által m e g a d h a t ó kifejezések A v e r y Periotlical

Managemcni System

600 igen cim és az

előfizetők­

nek járó cimek szerinl

igert igen 93 előfizető 4 0 e l ö f i z e i ö / c i m

lOOcini/elöfizciö

Apple He

Magaziné Control System

300 léiel l e m e z e n k é n i

igen c i m , osz­

tályozási jelzet, tcielazonosiló

szám szerint

igen igen nem Apple I I Plus;

1 le

Kulcsrakész rendszer, DEC

P E R L I N E 1000 igen ISSN és

C O D E N - s z á m szerinl

igen igen igen Professional 350;

ö s s z e k a p c s o l h a t ó a Black wcll-fájlokkal;

M agazine-File hardverfüggÖ nem cim szerint igen nem nem Apple I I . Ke. I I Plus.

FRS-RO 1,111.4

y tábfazat

Kölcsönzési nyilvántartó szoftverek

P R O G R A M C S O M A G

E

N V )

* 1

l/t a —

•aj -rt

• 1 1 1 3

s J

£

•a

N ' »

u 9 u -c E t - 3 = S e c

> irt c

< J í "3

1 1 I I s -

ü

Kölcsönzési szakaszok

s z á m a

Kölcsönzési kategóriák

s z á m a

Vonal- k ó d - o l v a s ó

ö s s z e - kapcsol-

h a t ó a kataló- gussal1

Macbeth Circulation M o d u l é

10 000 szabadon

m e g h a t á - r o z h a t ó

igen 8 10 igen

Library Circulation Manager

300 6 igen 1 1 igen nem

Online Circulation 10 600 +

800 házi (belső)

15 szabályos és 127 házi

(belső)

igen 2 2 lehel nem

CLASS 10 000 választhatóan szabadon

m c g ' i a l á r o z b a t ó

szabadon m e g h a t á r o z h a t ó

lehel igen

Bookshelf hardver-

függő

szabadon meghatá­

r o z h a t ó

igen szabadon

m e g h a t á r o z h a t ó

szabadon m e g h a t á r o z h a t ó

lehet igen

B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , r e f e r á t u m u k

kölcsönözhető állomány nagyságát stb. A katalógus­

sal összekapcsolt kölcsönzési rendszer beszerzése például csak akkor gazdaságos, ha az állomány nagy része kölcsönözhető.

Egyes rendszerekben a kölcsönzési művelet során az adatok rögzítése vonalkódok leolvasásával történhet, másokban bebíllentyüzik az adatokat. Az utóbbi megoldás időigényesebb, és sok benne a hi­

baforrás, de kis forgalom esetén elfogadható. A vo­

nalkódos rendszerek hatékonyabbak, de drágábbak.

Az egyes programok képesek az alábbi feladatok elvégzésére:

• a kölcsönzők különféle kategóriái {diák, kutató, belső stb.) részére szóló különféle kölcsönzési szolgáltatások kezelése;

• eltérő kölcsönzési határidők nyilvántartása a kü­

lönböző dokumentumfajták szerint;

• a kölcsönzés akadályának közlése (pl. a könyv fénymásoláson, előjegyezve, lejárt, az olvasónál túl sok könyv van kint, az olvasónak lejárt az ol­

vasójegye) ;

• határidő-túllépés esetén a felszólítás elkészítése és megcímzése;

• a késedelmi dij automatikus kiszámítása.

Az ismertebb programcsomagok fontosabb jel­

lemzői az 5. táblázatban láthatók.

/BURTON, P. F.-GATES, H.: Library software for microcomputers. = Program, 19. köt. 1. sz.

1985. p. 1-19./

(Ungváry Rudolf)

A francia mikroszámítógépes

információkereső szoftverek áttekintése

1982 — 83 folyamán a francia oktatásügyi minisz­

térium keretében m ű k ö d ő DBMIST (Direction des Bibliothéques, des Musées et de /'Information Scienti- fique et Technique — a könyvtárak, a m ú z e u m o k és a tudományos-műszaki tájékoztatás igazgatósága) felmérést készített a franciaországi mikroszámító­

gépes információkereső programcsomagokról. E cikk alapjául ez a felmérés szolgált, néhány újabb programcsomag ismertetésével kiegészítve.

Kizárták a vizsgálatból a nagy- vagy minigépek számára készült szoftvereket, s csak azokat vették figyelembe, amelyek olyan mikrogépekre szólnak, amelyekhez legalább egy hajlékonylemez-egység tartozik. A figyelembe vett gépek sokféleségét jel­

lemzi, hogy áraik 1500 dollártól több mint 100 000 dollárig terjedtek.

A felmérés mintegy negyven rendszer készítői­

től, i l l . forgalmazóitól gyűjtött információkat, közben két komoly probléma merült fel:

• Terminológiai nehézségek. Először a felmérést végző csoport tagjainak kellett megegyezniök, hogy ugyanazon a szón vagy kifejezésen mind­

annyian ugyanazt értsék. Az adatközlőkkel ismét­

lődtek a gondok: még az adatállomány (fájl), csonkolás, logikai müvelet stb. kifejezés sem volt mindig egyértelmű.

• A demonstrációs adatbázisokban igen kevés infor­

máció volt, rendszerint alig ötven tétel, de az is előfordult, hogy a b e m u t a t ó során vittek be egyetlen tételt az adatbázisba.

A negyven rendszer közül tizenkilencnek az érté­

kelésére került sora műszaki jellemzők, az adatszer­

kezet és adatkezelés, az adatbevitel, a módosítás, a keresés, a megjelenítés, a hatékonyság és a fejlesz­

tési kilátások szempontjából.

A felmérés megállapításai

1. A mikrogépes információkereső programcsoma­

gokat két csoportra lehet osztani.

Az első, népes csoportba tatoznak a személyi dokumentációs célokra vagy nagyon kis dokumentá­

ciós központok számára használható rendszerek.

Ezek személyi számítógépekre készültek, főleg francia gépeken futnak, de természetesen Apple I I , Victor, Commodore gépeken is. Előképzettség nélkül használhatók. Átlagáruk 1000 dollár.

Általában nem d o k u m e n t á c i ó s szakemberek m u n k á i , inkább felhasználók készítették őket saját szempontjaik sze­

rint, ezért gyakran csak az adott a l k a l m a z á s céljait veszik f i ­ gyelembe, nem elég általánosak. Csaknem minden rendszer fejlesztési t e r v é b e n szerepel, hogy alkalmassá teszik a nagy online adatbázisok adatainak saját gépi h o r d o z ó r a való á t v é ­ telére (downloading). de eddig csak két rendszerben valósult meg ez a lehetőség. A s z ö v e g e s keresést (adott karaktersor előfordulásának vizsgálatát) gyakrabban használják, mint az online rendszerekben, hiszen nem kell tekintettel lenni az ö s s z e k ö t t e t é s i d ő t a r t a m á n a k költségeire. Minden rendszer­

ben lehet logikai m ű v e l e t e k e t használni. Nagyon ritka a nu­

merikus, alfabetikus stb. m e z ő k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e .