Barszkij, A.D. – Danilin, V.I. – Korotaev, M.F.: Integrált adatfeldolgozási rendszerek felépítésének elvei

94

az előrejelzés hibájára teljesül a normalitás hipotézise, akkor a becsült értékekre konfi—

dencia-intervallumok adhatók meg. A Box—

Jenkins—modellekkel való előrejelzési eljárás rendelkezik azzal az igen nagy előnnyel, hogy könnyen vihető elektronikus számítógépre. A Wharton-modell egyes egyenleteire felállitott Box—Jenkins-sémák mindegyike jobb előrejel- zést eredményezett. mint amilyent az eredeti

modell lehetővé tett.

Az eddigi tapasztalatok alapján a Box—- Jenkins-féle módszer főleg az előrejelzést célzó modellek kialakításánál alkalmazható sikerrel. A szerzők is kiemelik azonban, hogy a módszernek bizonyos hátrányai is vannak.

melyek kiküszöbölése. illetve csökkentése a további kutatás feladata lesz. Az előrejelzési és számítástechnikai előnyök mellett nem sza- ' bad megfeledkeznünk arról. hogy magyarázó változók hiányában a gazdasági okokat és ezek komplex összességét nem tükrözi a mo—

dell. A Box—Jenikins—féle módszer pusztán rna—

tematikai eszközt jelent a gazdaság valamely változójának vizsgálatára, gazdaságelméleti megalapozás nélkül. s a hagyományos öko— "

nometriai modellekkel ellentétben a gazda- ság komplex viszonyairól nem nyújt semmiféle információt.

(lsm.: Sas Márta)

lNFOÉMÁClÓ — ADATFELDOLGOZÁS

BARSZKIJ, A. D. - DANlLlN. V. l. -—

KOROTAEV. M. F.:

INTEGRALT ADATFELDOLGOZÁS! RENDSZEREK FELÉPITESÉNEK ELVE!

(Principü posztroenija integrlrovannüh szisztem obrabotki dannüh.) — Ékonomika i Motematicseszkie

Metodü. 1971. 4. sz. 603—610. p.

Az integrált adatfeldolgozási rendszer a vezetés egységes információ-rendszerének al- rendszere, amelyben az információk feldol- gozása egységes módszerrel, centralizáltan történik. Létrehozásának alapfeltétele, a ve- zetés rutintevékenységeinek elválasztása az ún. ,,alkotó folyamatoktól". Az előbbieknél a munkafolyamatból eredő rendszeres ismétlő—

dés figyelhető meg a rögzítésre kerülő ese- ményekben. A rögzített adatok gyűjtésének és feldolgozásának jellemzői egyben meghatá- rozzák az alkalmazható számítástechnikai esz- közöket is.

A rendszer kialakításának feltételei:

1. Az adatfeldolgozás egységes rendszerének ki- dolgozása. Az adatfeldolgozás minden folyamatát az egységes vezetési folyamat elemeként és azzal össz-

hangban kell kialakítani.

2. Az adatfeldolgozás centralizálása és az elemi folyamatok elhatárolása és egységesítése a gazdasági mutatók kiszámítása során. Ez lehetővé teszi, hogy az adatfeldolgozási rendszer igazodjon a termelési folyamatokhoz és korszerű technikát alkalmazzon.

3. A bizonylatok áramlásának szabályozása. A bi- zonylatok formáját és útját szabályozni és maximá- lisan egyszerűsíteni kell. A szabályozással a párhuza- mosságokat kell kiküszöbölni.

4. Az adatok egyszeri leírása. A termelő és gaz- dasági tevékenység minden eseményét csak egy bi- zonylatra jegyzik fel. amelyet átadnak az adatfel- dolgozó központnak. Az egyszer rögzitett információt minden osztály az általa meghatározott feldolgozási formában és tartalommal kapja meg.

5. A feladatok típizálása. Egységes algoritmuso- kat kell kidolgozni a tipikus és gyakran ismétlődő folyamatokra és tevékenységekre.

6.* Az egységes tájékoztató-normatív információkra épülő gazdálkodás. Ez lehetővé teszi. hogy :: funk- cionálisan megosztott vezetés megszabaduljon a kii- lönálló normatív adatbázisok fenntartásának szűk- ségességétől.

A tájékoztató—normatív adatok fogalmán a következőket értjük: alkatrészek, szerelvé- nyek és gyártmányok konstrukciós—technoló- giai jellemzői; mindenfajta készlet költség—

normái; hosszú időtartamra megőrzendő munkatervek; a vállalati tevékenység előző időszakának a programozáshoz szükséges számviteli adatai.

Az integrált vállalati adatfeldolgozási rend—

szer kidolgozása a vezetés szervezetében végbemenő folyamatok modellezésére épül fel. A modellben a vezetési információk és azok adatfeldolgozás útján történő átalakí- tása szerepelnek. A rendszert egybe kell han- golni a vállalat által megvalósítandó terme—

lési—gazdasági feladatokkal.

Az integrált adatfeldolgozási rendszer fel- építésének lehetősége a vállalatnál végbe- menő termelési—gazdasági folyamatok egy—

más közti összefüggéseiből és egységességé- ből következik. Az első nagyvonalú kidolgozás után a további feladat az adatfeldolgozási rendszerterv kialakítása a leszűrt tapasztala- tok alapján. Ennek két módja van: a deduk—

tív és az empirikus módszer.

A deduktív módszer a vállalat alapvető tervezési—gazdasági számításaira vonatkozó a priori feltételezéseken alapszik. Az elvi alapsémát részletesebb elemekre bontják az egyes vezetési feladatoknak megfelelően. A részletek alapján következtetéseket lehet le—

vonni a rendszer jellemzőire nézve, például a szükséges adattárolók nagyságára stbLA kidolgozás munkája megosztható a részletek szerint a rendszertervezők között és felülről lefelé építhető ki a rendszer, amelynek ter- vezési alapja a vezetési szervezet elvi mo- dellje.

A deduktív módszer hibái a tervezési munka bonyolultságából, a magasan kvalifikált szak- emberek igényéből és a meglevő adatfeldol—

gozási rendszerből következnek.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

95

Az—empírikus módszer a meglevő kapcso—

latok tanulmányozásának eredményeképpen nyert ínformációáramlási ábra modellként való felhasználásán alapszik. Az egységes ábra azokból a tapasztalati úton kidolgozott elemekből épül fel, amelyek részletesen tar- talmazzák az összefüggéseket.

Az empirikus módszer alkalmazásának elől nye. hogy a vállalatvezetési rendszer meglevő sajátosságainak leginkább megfelelő terv kidolgozására ad lehetőséget. Hátránya. hogy a bevezetendő rendszer tervezete erősen függ az előzetesen lefolytatott vizsgálatok és elem—

zések minőségétől és attól, hogyan állapí—

tották meg az információáramlást.

A követendő út a két módszer egyesítése, amelynek alapján a bevezetés következő fá-

zisait lehet meghatározni.

1. Előtervezési vizsgálatok. Ebben a szakaszban a szervezők megismerkednek az információs hálózattal és :: részlegek közötti teladatmegosztóssal. Ennek ered- ményeként elkészül az integrált adatfeldolgozási rend—

szer elvi sémája. mely a törzsadatok és a változó adatok áramlását. valamint az adatfeldolgozás mű—

szaki tevékenységeit tartalmazza.

2. Az előtervezési vizsgálatok során szerzett ál—

talános ismeretek részletezése. A további vizsgálato- kat az egyes részlegek és csoportok vezetőinek szint—

jén folytatják. A részletes rendszerterv kidolgozását már funkcionálisan elosztva végzik. az általános elvi séma alapján, Ehhez azonban szükség van a tevé- kenységek szabályozására is.

A megvalósítás alapja a vállalati eszközök körforgása és a termelésirányítás ciklikus fo- lyamata.

Az általános rendszerterv rögzíthető mat—

ríxformában is. ahol egyik irányban helyez- kednek el a termelési—gazdálkodási tevékeny—

ségek és források, a másikban a vezetési fo- Iyamatak.

Az integrált vállalati adatfeldolgozás tevé—

kenységeit szemléltető vázlat középpontjában a tervezési—vezetési részlegek és azok kap- csolatai állnak. a baloldali részben a be—

menő, a jobboldaliban a kimenő adatok. A részletes vázlat lehetőséget nyújt a vezetési rendszer logikájának, szabályainak és tevé- kenységeinek alapos tanulmányozására.

A vezetési logika csupán az információ- áramlás és mutatóképzés törvényszerűségei—

nek gondos elemzése útján tárható fel. A mutatók képzési rendszerének kialakítása két részfeladatra oszlik: az irányítási rendszerben használt mutatók egységes leírására és a mutatóképzés logikai hálójának felépítésére.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján kidolgozott módszer lehetővé teszi az irányí- táshoz szükséges termelési mutatók egységes leírásánál a munka formalizálását, ennek eredményeként nő a leírások pontossága és csökken a rendszer kidolgozásának munka—

ígényessége.

(Ism.: Szabóné Horváth Beáta)

BOZSKOV, J.:

AZ EGYSÉGES INFORMÁCIÓS NYELV KIALAKITÁSA AZ EGYSÉGES INFORMÁCIÓS RENDSZER

KIEPITESÉNEK KÖZPONTI FELADATA

(Szözdavaneto na edinen informacionen ezik — centralna zadacsa po izgrazsdaneto na edinnata nacionalna szisztema na szocialna ínformacija.) ——

Sztatisztika. 1971. 2. sz. 45—57. p.

A bolgár Országos Információs Központ (OIK) feladata. hogy megszervezze és koordi—

nálja (: korszerű irányítási rendszer egyik alapvető feltételét képező egységes országos információs rendszer (a továbbiakban ENSZSZI) kiépítésének munkáját. Az ENSZSZI tervezése és kiépítése sokrétű tudományos feladat. megvalósítása több szervezet ösz- szehangolt együttműködését kívánja meg. A közös távlati terv meghatározza a feladata- kat, a határidőket és megjelöli a végrehajtó intézményeket; előírja továbbá a felmerülő információigények megállapítását, az osztá- lyozások, kódok és nómenklatúrák egységes rendszerének megteremtését, az alapbizony- latok korszerűsítését és a dokumentációs rendszer kialakítását; az információs alrend- szerek elemzését és megtervezését, az infor- mációs adatbanko'k rendszerének létrehozá—

sát; a korszerű anyagi—műszaki bázis ki—

építését.

A társadalmi információ gépi feldolgozásá- nak rendszerében a központi kérdés az in- formációs nyelv kialakítása és kötelező jel—

legű alkalmazása. Ez biztosítja az egységes értelmezést. fogalmazást, a szerkezeti egy- séget és az összefüggéseket. a képzési sza—

bályok (algoritmusok) megalkotását, alkal- massá téve ezáltal az információt a gépi fel—

dolgozásra.

Az ENSZSZI-ben korszerű eszközök segít—

ségével megy végbe az információk kezelése és rendelkezésre bocsátása. Az ember és a gép között jelek cserélődnek ki; a fogalmak—

nak jelekké való átalakítása az információ feldolgozása.

A gépi nyelv kifejező eszközei korlátozottak és erősen determináltak, ezért problémát je—

lent az emberi nyelv irott szövegeinek lefor—

dítása a gép nyelvére és vissza. Ez vagy egye—

dileg megírt programokkal vagy félig auto—

matizáltan. algoritmikus nyelvek alkalmazá- sával történhet.

Az algoritmikus nyelven szimbólumok és szakkifejezések adott módszer szerinti össze- válogatását, mondattani rendszerbe foglalá- sát értjük. Ezt viszik át gépi adathordozóra, majd a számítógépbe (EIN), ahol az auto- matikusan átalakul a végső programban szükséges utasítások kódjaívá.

Az algoritmikus nyelvek gyakorlati alkal—

mazhatóságának alapkövetelményei:

rugalmasság — algoritmusok tömör és áttekinthető feljegyzése a feladatok széles körére kiterjedően: