()l8 S'liA'l lS/flle/xl IRODALMI l'lGYlílD
volt Jugoszlávia területén mivel a haborut megelőző finansziro/ási rendszer már érvényét vesztette, és az Új rendszer még nem alakult ki megnyugtató módon, Kedvező lehetőségek vannak a Közép—Európá- val folytatott külkereskedelem élénkítésére, peldaul a turizmus ismételt tellend'ulése kapcsán. vagy pedig azáltaL hogy a korábbi Jugoszlávia területéről érke- zett nyersanyagokat. alkatreszeket és berendezéseket kozep—europai szállítással helyettesítsék. llyen jelle—
gú váltásnak tekinthető az is,, hogy Horvátország a szerbiai helyett magyar húsipari termékeket vásároL ugyanakkor noveli textiláru— és ruházatiCikk—export- ját Magyarorszagra.
Mindkét fél számára előnyös lenne ha Horvát- ország külkereskedelmében nagyobb szerepet ját—
szanának Kőzép—líuropa országai, lihhez azonban Szorosabb együttműködésre. olyan kereskedelmi megállapodásokra van szukseg amelyek egyúttal előkészítik a nagy európai piacba történő integrálo—
dást. A legfontosabb azonban Horvátország számára
az Europai Unio tagországaihoz fuződő kapcsolati mert ez specialis előnyöket biztosit számára Ilyenek például a fejlődő orszagokhoz hasonloan élvezett egyoldalú kereskedelmi preferenciák vagy a horvát- országi termékek bizonyos körének vámmentes im—
portja az lZU—országokba. Nem tartoznak azonban a vámmentes termékek koze azok, amelyek ugyan fontos horvát exporttermékeknek számítanak de az Európai Unió gyartot számára nagy konkurenciat jelentenének.
Végül foglalkozik a szerző a fizetési egyezmé—
nyeknek a kőzép-eurt'ipai kereskedelmi regiő kiala—
kításában betoltott szerepével Kiemeli a teljes kon—
vertibilitas és a helyes árfolyam-politika nélkülözhe—
tetlen voltát. leszögezi. hogy a konvertibilis fizetési rendszer elfogadása, a külkereskedelem liberalizálá- sa. valutája ártolyamának stabilizálása Horvátorszá- got vonzo külkereskedelmi partnerre teszi Közép—
Eurőpa számara
( l sm. : Szőnyi Gyuláné)
TÁRSADAIAOMS'll/t'l'lS/flilK A
BRUNlif ), B, A], NDS liURfillD'kBAN (le Sll)A en litirope)
3 lllp
Ifumnhler, lOOS. januar
liurőpat az AMS ez ideig viszonylag kevéssé érintette. Ajarvány az l970—es évek végi felfedezése óta l994-ig a lllV által fertőzött lő millió személy- ből csupan félmillio es a 4 millio tényleges AIDS—es betegnek csak 4 százaléka europai. (A tanulmány lz'urőpához sorolja az lítiropai Unio tagállamait, Kelet— és Kőzép-liurőpa országait a volt Szovjetuni- őval_ észak—(dél irányban pedig minden országot Skandináviátől 'l'őrőkországig, valamint politikai megtontolásbol — lzraelt is ) Az europai helyzet nyilván nem egyszerűen ajárvány terjedésének idő- beli eltolódásával magyarazhato. Bár az első esetek itt is tobb mint lS évvel ezelőtt jelentek meg, Euró—
pában a vírus terjedése nem volt olyan rohamos és tömeges mint egyes afrikai régiókban. ahol több fővárosban a terhes nők lit—30 százalékánál lllV- fertt' ttseget diagnosztizáltak, Ez 20—60—szorosa a parizsinak. amely a legmagasabb az europai nagyvá—
rosok fertőzöttségi arányai között. A lllV—fertőzés terjedésének modjai mindenutt egyformák (a vérá—
rammal, szexuális úton vagy az anyáról a magzatra vagy újszulőttre). a terjedést elősegítő korulmenyek azonban lényegesen eltérők. A szexuális magatartást például számos demográfiai, szociális kulturális és
pszichologiai tényező befolyásolja, az injektalással torténő kábi'toszer—togyasztz'is gyakorlata pedig na- gyon egyenlőtlenül tcrjedt el a világon. A tertőzés—
nek azonban a fejlődés problémáihoz es az anyagi források hiányához kapesolődő specifikus okai is vannak:
/ a járvány terjedésének egyik lehetősége, a vérátöm- lesztés utján történő fertőzés a fejlett országok an l985 ve—
gétől gyakorlatilag megszűnt, mig szamos ' _jlődő országban még l994-ben sem voltak meg a véradók s . sztemaukus szú—
re'séiiek anyagi feltételei,
2. hasonlóképpen, a fejlett országokban a kórházi higi—
énia, a fertőtlenítési eljárások és az egyszer használatos *z kőzők teljes korú elterjedése iitinimálisra csökkenti a gyogyi—
tási folyamat során bekovetkező HlV-fertőzés veszélyét, ugyanakkor két szibériai gyermekkőrhazban l088 NEW—ben 2th fertőzést mutattak ki, és hasonló fordult elő Romániában is a szükséges ellenőrzések elmulasztása miatt,
3 az iparilag fejlett országokban ahol megfelelő tápszerek és egészséges ivóvíz állnak rendelkezésre, meg- oldhato, hogy a lllV által fertőzött anyák ne szoptassák ese—
csemőjt'iket, ugyanez az elmaradott országokban még a fertő—
zésnél is súlyosabban befolyásolja a cscesemőlialandőságot;
4 vegul tovabb noveli e teren is a fejlett és a fejlődő or—
szagok kozotti szakadékot az utóbbiak nem megfelelő egesz—
ségügyi infrastrukti'iraja és a szukséges gyogyszerek (főként antibiotikumok) hianya, ami akadályozza a szexuális érintke- zéssel terjedő betegségek gyors diagnosztizalása't és haté—
kony kezelését a problémát még fokozzák az óvszerek for—
galmaza'sának nehézségei egyes elmaradott régiókban lílégedcttségre azonban a fejlett országoknak sincs okuk mert például az AIDS l990 ota a fiatal férfiak elsőszámú halálokává lépett elő az Egyesült
STATISZTlKAl IRODALMI FlGYliLO 619
Államok 100 000 főnél népesebb nagyvárosainak többségében és a nyugat—európai fővárosok nagy re'- szében. Párizsban ebben az időszakban a 20—34 éves férfiak és nők halandóságának mintegy negyedét az AIDS okozta. Ezért is különös jelentőségű, hogy 1984 óta az európai országok közös megfigye- lörendszert hoztak létre az AIDS ellenőrzésére. Az egységes definíciók alkalmazásával készülő negyed- éves országonkénti jelentések alapján Párizsban ak- tualizálják a nemzetkozi adatbázist, ami elősegíti a járvány alakulásának figyelemmel kísérését.
Az 1980-as évek első felében az AIDS-es esetek 75 százaléka a homoszexuálisok, több mint 90 szá—
zaléka a férfiak köréből került ki, 1985-ben Európá- ban az új előtordulások egymillió főre jutó száma Svájcban (145). Franciaországban (1034), valamint Dániában (75) volt a legmagasabb. Az incidencia- index a két évvel korábbihoz képest négyszeresre nött Svájcban és Franciaországban, háromszorosra Dániában, hatszorosra Spanyolországban és Olasz- országban. Az észak—európai országokban az új fer—
tőzések számának növekedése viszonylag lassú, és az esetek többsége a homoszexuális férfiaknál je—
lentkezik, míg Spanyolországban és Olaszországban sokkal gyorsabb a növekedés, és az esetek többsége a kábitószeresek körében fordul elő. Ebben az ősz- szevetésben Franciaország Svájc és Ausztria kőz- benső helyet foglal el. Európában ajárvany kezdeté—
től 1994 márciusáig 127 000 AIDS—es esetet diag—
nosztizáltak, ebből 23 OOO—et 1993-ban. Spanyolor- szágban az új előfordulások aránya 1993-ban he't- szerese (1403) volt a Németországinak (212) vagy a Svédországinak (203) és hússzorosa a Finnorszá- ginak (7,1).
Az AlDS heteroszexuális népességen belüli tcr- jedésének bizonytalan mértéke mellett ugyancsak rendkívül nehéz előrelátní, hogyan alakul a járvány Kelet- és Közép—Európa országaiban. Ezek némelyi—
kében némi késedelemmel a nyugati tendenciák er—
vényesülése várható. Ebbe az irányba hat a gazda—
sági és társadalmi problémák súlyosbodása, a hatá—
rok megnyitása, a polgárháborúk sorozata, a kábí- tószerek és a prostitúció terjedése. a hatékony mege- lőzési stratégiák kialakításához szükséges források hiánya és az egészségügyi rendszer szétesése.
Nyugat-Európában a vértranszfúzió általi fertő- zések száma erőteljesen csökkent az utóbbi években.
Franciaországban azonban a vérzékenység kezelésé- hez használt sűrített vérkészítmények ellenőrzésé—
nek, illetve a véradók kiválasztására vonatkozó 1983. évi ajánlások betartásának elmulasztása 1427 NDS—es megbetegedést okozott.
A magzati AIDS—fertőzések aránya 1989 óta stagnál Európában. A terhes nők következetes vizs-
gálata eredményeként a szérumpozitív nők jelentős hányada megszakíttatja terhességét, a szülést mégis vállalók pedig lemondanak a szoptatásról. Újabb vizsgálatok egyébként egy hatékony vírusellenes ke- zelés lehetőségét igazolják, amelynek révén a fertőzés anyáról magzatra történő átvitelének veszélye kétharmadával csökkenthető.
A HIV-fertőzés elterjedésének és jövőbeli alakulásának jobb megértését szolgálják azok a vizsgálatok, amelyeket rendszeresen ismételve vé- geznek a népesség különböző csoportjaiban. A leg—
magasabb fertőzöttségi arányokat a leginkább érin—
tett országok nagyvárosi körzeteiben — például 1990-ben a szülő nők 4 ezrelékénél Rómában és Milánóban, 2_8 ezrelékénél Párizs környékén, 13 ezrelékénél Londonban — tapasztalták. Az edin—
burghi 25 ezrelék 25-szoróse volt a Skócia egyéb részeire vonatkozó aránynak, A részletesebb elemzé—
sek a fertőzés kockázatának társadalmi-demográfiai
csoportok szerinti egyenlőtlenséget is kimutatták. A Párizst körülvevő lle-de - France megyében 1992—1993-ban végrehajtott vizsgálat szerint a ter- hes nők között a Szaharától délre fekvő afrikai or- szágokból származó nőknél a fertőzöttségi arány 50mlO-szer magasabb, mint a Franciaország európai részéről származók esetében. Ugyanakkor Svédor—szágban és Finnországban, ahol az egyébként vi—
szonylag kevés előfordulás 75 százaléka a homosze- xuális férfiakra esik, ez az arány mindössze (),5—1 tízezrelék a terhes nőknél. Kelet-Európa egyes or—
szágaiban, így például Csehszlovákiában és Orosz- országban szinte nem is volt HIV-fertőzött szülő nő az l980—as évek vége és az 1990-es évek eleje kö- zötti időszakban.
Külön vizsgálatokat végeztek a szexuális úton fertőzött betegek körében, e betegségek előidézésé—
ben ugyanis éppen azok a magatartásformák (a sze- xuális partner gyakori cseréje, az óvszerek használa—
tának mellőzése) játszik kiemelt szerepet, amelyek a 1—11V—fertőzés kockázatát is jellemzik. Az liurópai Közösség kezdeményezésére végzett nemzetközi vizsgálat 1990—1991vben ezen régió 15 országának 37 ezer ilyen betege körében 3,4 százalékos HIV- fertőzöttséget mutatott ki. Ezen belül 1 százalék alatti volt az arány Csehszlovákiában, Finnor- szágban, Magyarországon, Svédországban és Skó- ciában, 1—5 százalék Belgiumban, Dániában, Gö- rögországban, Portugáliában és Angliában, 5—10 százalék Franciaországban, Németországban, Hol- landiában és Svájcban, míg 10—15 százalék Spa- nyolországban és Olaszországban, A homoszexuális férfiak fertőzöttségi aránya e vizsgálatban is tobb mint tízszerese volt a heteroszexuálisokénak. Ez utóbbiaknak egyébként 15 százaléka folytatott tobb
620
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖpartnerrel szexuális kapcsolatot, míg ugyanez a ho—
mo— és biszexuálisok 75 százalékára voltjellemző.
A járvány terjedését, illetve annak földrajzi és tarsadalmi-demográfiai egyenlötlenségeit meghatá- rozo tényezők közül az egyik legfontosabb, hogy jelentős idő telt el az első esetek felismerése és a megfelelő védő-megelőző intézkedések foganatosí- tása között, Az Európában rendelkezésre álló jár—
ványtani adatok egyes kedvező jelenségek ellenére is kevés optimizmusra adnak okot. Az például, hogy az új AIDS-es megbetegedések számának növekedé- se a legtöbb országban megállt, nem egyszerűen a fertőzöde'sek megszűntével magyarázható, hanem azzal az egyensúllyal amely az AIDS következtében
elhunytak és az új esetek száma között fennáll. RÖ—
vid es középtávon az AIDS hatása a népességre es az egészségügyi rendszerre fennmarad. Az európai HIV—fertőzöttek háromnegyed re'sze'nél még nem je—
lentkeztek a súlyosabb betegségi tünetek, egyetlen országban sem állíthatják tehát, hogy a fertőzés megszűnt. Azok a terápiás megoldások pedig, ame- lyek a vlrusellencs kezelések és a betegség utolsó
szakaszában fellépő fertőzések megelőzése révén
hozzájárulnak a betegek életének meghosszabbítá- sához, illetve e'letminöse'gt'ik javításához, jelenleg nem alkalmasak a beteg meggyógyítására.
(Ism.: Rózsa Gábor)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alabbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI IÉVKÖNYVEK
ANNAK/() estadi'stico de la Republica Argentina ! Instituto NaCional de Iistadistiea y Censos. - Buenos Aires : INDEC, 1993, — [20], 419 p.
Argentína .t'tul/vjrku/ évkönyve, 1993,
I-OXO—B-OOSO/l993 ANHÁRH) estatistico , Continente, Aeores e Madeira Aniuiaire statistioue :" Instituto Nacional de lístatistica. — Lisboa : INIÉ, l993, — 358 p.
Portugália .stummkm évkönyve, 1993,
I—035-B-OOOI/l993 [M'/"lírN'RIfPUR'I' Zalilen und Fakten über die Bundesrepublik Deutschland !, Statistisches Bundesamt, - Bonn ' BZPB, I994, — 640 p.
A Német S:!Iirctsv'gl [(%):/árvaság warm-:llkurjelentett,.
l-OO4-C—OOó4/l994 LAN/)SHAUIR " Statistical abstraot of Iceland. - Reykjavik : Hagstofa Islands, I994. _ 303 p,
l:luml .vmmmkul tisztre/bglaló/u, 1994.
I—039—B-0054/I994 NEW YORK state statistical yearbook / thc Nelson A.
Rockefeller Institute ol'Goveminent State University ofNew York - Albany, NY : State Univ of New York, l994. - IX, 580 p
New York állam Maruti/kut évkönyve, 1994.
I-O72-B—0286/ I 994 .S'YL/tI'INTIFAI, abstraet ! Department of Statistics and Research Ministry of Finance. - Nicosia . Min. of Finance,
IO94, — XXIV, ()II p., l térk,
( 'Iprux .tlllll.i':ll/((ll (íttekmtéxe, 1992.
I—O48—C-OOO l /I 992 STA 'I'IS'I'K'AI, abstract of the United States : National data book and guide to sources / U.S. Department of Commerce, Bureau oftlie Census. - Washington : US, Dept, ofComin., 1994. - XXIV, IOII p.
A: ligwsü/I Államok ,X'IIlHSJl/(tll (titre/OgIuló/u. ! 991.
l-072—C—0044/l994
S'I'A 'I'ISIK 'Ai yearbook Annuaire statistioue / Department of International Economic and Social AITairs, Statislical Olfice. - New York UN, l994 — XIV, 1055 p,
A: ENSZ .sllllIXZIl/(AH ávkr'tnliivr', 1992,
l-O72—B-OO92/l992 A'YVITISTIC—tl, yearbook of China / State Statistical Bureau - Hong Kong , Economic Infonnation and Agency , Beijing ' CSICSC, I994 - [4], 794 p.
Kina ,i'lulrxmkm évkdnyvu. 1994.
I—(ISZ—C—OOZO/IODd/A SM'I'IS'I'H'KÁ rocenka ("eske republiky Statistical yearbook of the Czech Republic / Cesky statistieky urad -
Praha : CSU, 1994. . 504 p , [mi 1,
( ,',k'Uh1)l'X:Új( A*IUIIVZII/(UI évkönyve, [99—1,
l-OOZ-C—O l (il/l 994 S7Z4'I'1S'I'K'Kl godisnjak Jugoslavije " Statistical yearbook onugosIavia , — Beograd : 825, 1994, - 473 p
.lugosdu'wa Statut/ikai évkönyve, 1994,
I—OAÓ-B-OOIÓ/WN S'I'A'I'IS'I'IK Indonesia * Statistical yearbook of Indonesia / Biro Pusat Statistik Jakarta . BPS, l994.— (135 p
[nd/mém! t'lutlsjrkm ("i'krbnyvv, 1993,
IOOSS—B-OOZIWNB A'M'lth'l'ln't'ilh's' _lahrbuch der Sehweiz —' Arinuaire statistinue de la Siiisse / Bundcsamt für Statistik — Zürich . Verlr Netre Zürcher Zeitung, I994 - 448 p.
SVÚ/C ,xlut/sjrkm évkr'inyvt', 1995.
I—O3I—B—0230/1995 STA TlSI'IM'H/íS Jahrbuch fi'ir das Ausland / Statistisches Bundesamt. — Stuttgart Metzler-Poeschel, 1994. — 393 p.
NBmel/(ÖSI .vlunsmkai évkönyve, 1994.
1-004-8—0308/ I 994 SYHHS'I'IM '[IlíS Jahrbuch fur die Republik Österreich Hirsg. vom Österreichischen Statistischen Zentralamt, — Wien
;ÖStZ, 1994 _ xxxu, 587 p , Ill térk,
Au.i':triu .VIIIIIÁ'ZIlkal évkönyve, 1994.
I-OOZ-B-027I/1994
