A mátrixszemlélet a nemzetgazdaságimérleg-számításokban

A MÁTRIXSZEMLÉLEI A'NEMZETGAZDASÁGI- MERLEG—SZAMITASOKBAN*

DR. BODA GYÖRGY

A gazdaságirendszer—váltás a statisztikára is hat. Eltűnőben az az adatgyűjtési rendszer, amelyben a központi hatalom kényszerítette a gazdálkodókat minden lényeges információ közlésére, és ez a statisztika helyzetét is megváltoztatja. A korábbi adatgyűj—

tési rendszert — bizonyos egyszerűsítéssel — egy olyan kártyajátékhoz lehetne hasonlítani, amelyben a központi hatalmat megtestesítő bank nem mindenkinek mutatja meg a lapjait, ellenben a többi játékos — jelen esetben a gazdálkodók —— csak terített lapokból játszhat. Ilyen szabályok mellett az információ gyűjtése más, mint abban az esetben,

amikor a lapok többségét csak a kézben tartó játékos látja és meghatározott szabályok

szerint A csak néhány lapot mutatnak be egymásnak, illetve a banknak.

l99l—től megszűnik a mérlegbeszámolók korábbi rendszere, és ez minőségi változást jelent. Ehhez csak úgy alkalmazkodhatunk optimálisan, ha teljesen végiggondoljuk a

nemzetgazdasági mérlegek összeállításának módszertanát.

A jelenleg zajló és a még jórészt előttünk álló folyamat feltehetően két ellentétes tendencia eredőjeként bontakozik ki. Mindazok az információs források, amelyek sértet- ték a gazdálkodók önállóságát, leépülnek. Ezzel párhuzamosan viszont a társadalom a gazdálkodókat vagy azok egy részét meghatározott információk szolgáltatására fogja kötelezni, hiszen a társadalom információs igénye egy adott, szerkezetben állandósulni fog, és ehhez mindenképpen biztosítani kell a szükséges adatokat. Bármelyik statisztikai módszertan újragondolása csak akkor lehet hatékony, ha az nemcsak az információfor-

rások beszűkülése miatt szükségessé váló pótlásra terjed ki, hanem az átrendeződésből adódó lehetőségekre is. A jövő mérlegrendszerének módszertana mindenképpen bonyo-

lultabb, struktúráltabb, kiterjedtebb lesz a mainál, és a mindenkori információs források

intenzívebb, egyidejű szimultán felhasználására fog épülni. A statisztikusnak bármeny—

nyire is kellemetlennek tartja — örülnie kell a gazdálkodók önállóságát sértő információs források megszűnésének, hiszen ez egyik előfeltétele a gazdasági hatékonyság gyorsabb növekedésének. A folyamathoz a gazdálkodói önállóságot nem sértő, a társadalmi igényeket differenciáltan kielégítő új adatgyűjtési rendszer kialakításával, illetve az ehhez tartozó módszertan kidolgozásával kell alkalmazkodni.

Jelen tanulmány központi állítása az, hogy az említett alkalmazkodás egyik alapfel- tétele a System of National Accounts (SNA) ,,make-use" mátrixrendszerének kvantitatív felélesztése. E nélkül a nemzetgazdasági mérlegmunka minősége — a kieső információk egyre növekvő mennyisége miatt ,, nehezen, illetve egyáltalán nem biztosítható.

*A szerzőnek a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága l990. március Zl-i ülésén megvitatott előadása, (A vitaülésröl szóló beszámolót lásd jelen szám 517 520, oldalán.)

496 DR. BODA GYÖRGY

Az SNA ,,make—use" rendszere két, nem szükségképpen kvadratikus mátrix összeál- litásátjelenti, Az egyik az ún. ,,output" vagy ,,make" mátrix, amely az egyes termelők termelését írja le a megfelelően kiemelt termékek és szolgáltatások (commodities) csoportjai szerint. Ennek magyar elnevezésére az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) összeállításának módszertanát leíró tanulmányunkban ( 7) a ,,termék-előállítási mát—

rix" elnevezést javasoltuk. A másik az ún. ,,use", ,,absorbtion" vagy ,,ínput" mátrix

—— saját elnevezesünkkel ,,termékfelhasználási mátrix" amely azt írja le, hogy az előbbi mátrixba foglalt termékek és szolgáltatások tömegét miképpen használják fel az egyes

termelők és végső felhasználók. Ebből a két mátrixból a nemzetgazdasági mérlegek nagy

része pótlólagos információk és közgazdasági feltevések alapján egyértelműen levezet- hető.

Ezek a mátrixok az SNA számlái alapján határozhatók meg, és mint ilyenek, részét képezik az SNA 2.l számú rendszermátrixának. A 2. l—es rendszermátrix (részletesen lásd ( l )) az utóbbi időben számos felvetés, továbbfejlesztési kezdeményezés tárgya (lásd (10) "( 14)) és különböző aktualizált változatait többnyire társadalmi elszámolási mátríxnak nevezik (Social Accounting Matrix —— SAM). Az elnevezés minden bizonnyal vitatható. A hazai szakemberek vitatják is. Felmerült a ,,jövedelmi kapcsolatok mérlege"

elnevezés is. A tanulmány nem az elnevezés kérdésében kíván állást foglalni, hanem abban, hogy a jelenlegi nemzetgazdasági mérlegrendszer továbbfejlesztése nem csupán a ,,make-use" mátrixok. hanem a 2.l—es rendszermátrix kvantitatív felélesztését is szük-

ségessé teszi. Aza kérdés, hogy erre a felélesztésre milyen konkrét formában van szükség,

nem e tanulmány tárgya, de mivel itt is a mátrixszemlélet kerül szóba, a SAM összeál- lításáról is szót kell ejtenünk.

A továbbiakban mindezeket kívánom indokolni. Azon túl, hogy ezt miért tartom szükségesnek a magyar mérlegrendszer továbbfejlesztése szempontjából. szólok az álta—

lam ismert nemzetközi megvalósításokról is. Ezt követően elsősorban arra a további

kérdésre szeretnék kitérni, hogy ez a szemlélet milyen hatással lehet az adatgyűjtési rendszer korszerűsítésére. Ha ugyanis az adatgyűjtés újragondolásánál ezeket a szem- pontokat nem vesszük kellőképpen figyelembe, akkor később más — nem biztos hogy kedvező helyzetbe kerülhetünk Végezetül szeretnék nehány, az ÁKM és az input—

output módszerek megítélésével kapcsolatos tévhittel, félreértéssel szembeszállni.

M iérr kell a mérlegrendszeri mátrixot számszerz'íenfölé/eszteni?

Az olvasónak bizonyára feltűnt, hogy javaslatomban a ,,számszerű felélesztés"

kifejezést használtam. Ennek az az oka, hogy a mérlegrendszer kialakitása során ezek a

mátrixok implicit módon ott voltak az azt kidolgozó szakemberek agyában. E mátrixok végiggondolása nélkül konzisztens mérlegrendszert nem lehet összeállítani és még kevésbé továbbfejleszteni. A korábban említett, a központi hatalom által meghatározott játékszabályok miatt azonban e mátrixok kiszámítására a nemzetgazdasági mérlegek osszeallitasahoz az ÁKM--en kívül nem volt feltétlen szükség Ha a statisztikai szolgálat

építve az államhatalomra , a mérlegbeszámolók összeállítását úgy tudj a befolyásolni, hogy azokból az alapáras termelés és a termelőfelhasználás piaci áron egyértelműen meghatározható, akkor a GDP, a hozzáadott érték már lényegében adott. Ez esetben a ,,make" és ,,use" mátrixok összeállítására csak a hagyományos AKM keretében van szükség. Az utóbbi összeállítása az előbbitől elkülönülhet, mivel különösen a korábbi, fejletlen számítástechnikával ez lényegesen időigényesebb folyamat Ugyanakkor ered- menyt csak később szolgáltat márpedig a tervező szervek sokkal korábbra igényelték a számukra szükséges adatokat így alakult ki az a gyakorlat, amelyben az AKM a mér legrendszer terméke volt. Kereteit a mérlegrendszer már előre rögzítette. és az ÁKM-

NlíMZliTGAZDASÁUlMÉRLliG szÁMíTÁSOK

497

et vagy sikerült beleszorítani, vagy nem. Amennyiben nem, akkor valamennyire át kellett alakítani, és az ebből adódó következtetés legfeljebb utólag hatott a mérlegrendszer előállításának módszertanára.

A nemzetgazdasági mérlegek és az ÁKM összeállítási módszertanának fenti szét- válása számos probléma forrása, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy több az

előnye, mint a hátránya. (Mint a később részleteiben is bemutatandó dán példa (2) jelzi, van olyan ország, amelyik az 1968. évi SNA elveinek megvalósítását kezdettől fogva

egy integrált irányba vitte.) Ha ugyanis a két módszertan között nincs szoros kapcsolat, akkor azt a mérlegrendszer átárazási gyakorlata, valamint a tevékenység—szervezeti problematika mindenképpen megsínyli. Meg kell még említeni azt a következményt is, hogy a számszerűsített ,,make-use" mátrixok nélkül jóval kevesebbet tudunk a mérleg- rendszeri adatok pontosságáról.

Az átárazás céljaira az árstatisztika elsősorban kibocsátási árindexeket szolgáltat,

hiszen leginkább az egyes megtermelt vagy importált termékek árai azok, amelyek

megfigyelhetők, Ezekkel a termelés átárazható. de a termelőfelhasználás átárazásához már szükség van a költségszerkezet ismeretére, amely nemcsak a hazai és az importter- mékek szétválasztását feltételezi, hanem a forgalmi költségek és a pénzügyi tételek elkülönítését is. Az output jellegű árindexekkel az egyes költségszerkezeti elemek jól deflálhatók, a pénzügyi tételek pedig egy bázisévi rátával korrigálva adhatók hozzá a mai átárazott tételekhez. A .,make-use" mátrixok kvantitatív kidolgozása nélkül ez a lényegesen finomabb eljárás nem követhető, és ezta mérlegrendszernek nyilván elnagyol—

tabb becslési eljárásokkal kellett helyettesítenie,

Amíg az árváltozások indexei mérsékeltebbek voltak, addig a durvább becslés bizonyára kisebb hibát okozott. Felgyorsuló inüáció esetén ez nyilván jóval nagyobb problémákhoz vezethet.

A tevékenység-szervezeti átmenet kérdései legalább ilyen élesen vetődnek fel, sőt néha még élesebben. Már az SNA ún. kék könyve ( l ) is leszögezi, hogy leginkább a szervezetek termékcsoportos felhasználási adatait lehet megfigyelni, tehát a megfigyelt adatok dimenziója a statisztikai feldolgozás kezdetén egy ,,tevékenységx szervezeti"

jellegű dimenzió. Ebből kell aztán részben megfigyelések alapján, részben pedig külön- böző feltételezések segítségével egy ,,tevékenységxtevékenységi", illetve ,,szervezetx szervezeti" dimenzióba áttérni. Az SNA erre több módszert is javasol, így az ún. ,,com—

modity technology assumption"-t és az ,,industry technology assumptionmt. Ajánlja továbbá a két eljárás együttes alkalmazását, de ismerünk ettől eltérő módszereket is (2). Itt most nem kívánom taglalni a fent említett módszereket. Végeredményben mindegyikük a ,,tevékenység X szervezeti" átmenet becslését szolgálja.

Ha a szervezeti változások ajövőben felerősödnek, akkor az ilyen irányú statisztikai becslések szerepe megnő, mert a szervezeti változások megbízható kiszűrése csak ily módon lesz lehetséges. (E területen a magyar statisztikának számos adóssága van, és ezt hivatottak törleszteni a homogén tevékenységet végző statisztikai egységek, az ún.

szakosodott üzemek megfigyelésének programjával.) A gondolatmenet szempontjából azonban az az elsődleges, hogy ezek a becslési eljárások feltételezik a számszerűsített ,.make—use" mátrixokat. Ezek nélkül a mérlegrendszeri becslések csak elnagyoltabbak lehetnek. A szakma ugyan elsősorban a szervezeti besorolású SNA—mérlegeket használja,

így eddig rikán került szembe ezzel a problémával, de a jövőben egy e szempontból

kevésbé megalapozott becslési rendszer nyilván sok gond forrásává válik.

Térjünk ki a mérlegadatok pontosságának ismeretére. Korábban az Országos Terv- hivatalban dolgoztam. és a Központi Statisztikai Hivatalba való átkerülésem egyik megrázó élménye annak felismerése volt, hogy mekkora felelősség a ,,Készült a Központi Statisztikai Hivatal Közgazdasági főosztályán" mondat leírása. A nem statisztikus fel—

498 DR MODA GYÖRGY

hasznalok döntő többsége ugyanis a ..Made in KSH" markajegyet minden további nélkül elfogadja és szakmai erőfeszítéseit az adatok további felhasználására koncentral- ja. Ez növeli az adataink minösége iranti felelősségünket.

A mérlegrendszeri adatokat ()sszeállitó kollegaim felelősségtudata. szakmaszeretete, lelkiismerete felöl sohasem voltak ketsegeim. Ezért meggyőződésem. hogy megértik azt az állításomat, miszerint a javasolt "make-use" matrixrendszer nagymértékben elősegíti adataink hibáinak. inkonziszteneiáinak. becslési pontatlanságainak kiszűrését. Egy ilyen kontrollrendszer lehetővé teszi az emlitett ellentmondások egy részének felszinre kerulését es ennek alapján vrlágosabb, egyertelmubb döntést arrol hogy ezeket () hi- bákat mikent kezeljük.

Egy szakember, aki valamilyen megfontolasbol beleszól masok munkájába, kön- nyen megkaphatja a ,,Suszter maiadj () kaptafánál.'" felszólítást Szeretném meg—

magyarázni, mi késztet arra hogy mások munkáját érintő kérdésekkel fogla lkozzam Amint a7 a ( 7) tanulmányból egyértelműen kitűnik az ÁKM oss7(allitasa ezer szállal kötődik a nemzetgazdasági mérlegrendszerhe7 Minden kiinduló peremadatinnen jön, es minden sarokszám fix pontnak számít Az utóbbi években leszámítva a súlyos munkaerőgondokat es azt hogy a statisztikusok nem mindig a s7akmajukkal kény- telenek fogla lkozni az ellenőrzésen dolgozunk. Az 1986. évi ÁKM (')sszeallítása ugyanis már több problémát vetett fel. A felvetodöttes mindenképpen leloldando ellentmondas () következo: ha az egyes ágazatok vasáilásait és az egyes végso felhasználásokra juto kibocsátásokat ()sszegezzük. akkor nagy strukturális kulonbseg adódik az így megha—

tározott termelés és a népgazdasági mérlegrendszer által előre rögzített termelés között, A hiba nagyságrendje egyáltalán nem lebecsülendő. Ha a hibát ki akarnánk küszöbölni, akkor három ismeretlen szereplővel talaljuk szembe magunkat. Ezek az (igazatL illetve

a végső felhasználási szakértők, az ÁKM— összeállítok illetve a nemzetgazdasági mér—

legek osszeállitói. Az ellenőrzés során mindharmuknak nyilatko7ni kellene de aje lenlegi munkaszervezes csak az első ketto párbeszédére építhet A harmadik mivel a termelési érték rögzített. () tentiekrol mit sem tud már mondani. és nincs is felkészülve erre hiszen az AKM összeállítási módszertanába nem is folyt bele, Marad az első két szakértői kör felelőssége. Ebben az együttesben természetesen magamat tekintem leginkabb felelősnek

( erre utal Halpern László és Molnár György többszöri alkoto kritikája (9) , , és

minden tőlem telhetőt meg is teszek. de a tökéletes megoldás igy sem lehetséges. Abban azonban biztos vagyok. hogy ezt a visszajelzést minden mérlegszakembernek végig kellene gondolnia, és egyáltalán nem felesleges és nem akadályozó tényező az inkonzisz—

teneiák felvetése. Itt azonban joval többről van szo.

Mindig hangoztattam, hogy a hibák beismerésétöl ne féljünk. Féljünk inkább () lelkiismeretlense'g. a hanyagság. a hozza nem értés. a fegyelmezetlenség. a semmittevés bűnétől. A hibával egyet nem szabad csinálni: tartosan eltekinteni tőle és nem foglalkoz—

ni velei

Kis kitérőként hadd említsem mega hires Kepler—torvenyek létrejöttének genezisét.

Kepler, aki mélyen hitt Istenben matematikus- csillagaszként a tökéletes testek (kör, gomb kup stb. ) t()rt(nys7(rus(g(iv lfogl alkozott ugyanis ezekben a tokeletes testekben az isteni harmoniat látta és hitte hogy () roluk alkotott torvenyek magyarázzák meg a nap es a bolygok mozgását mivel azokbanis az isteni harmónia uralkodik. Volt azonban egy másik esill agász () dán 71(/70 de Bra/w, aki csak a bol ygók mozgásának empirikus megfigyelésével fogllalkozott Megfigyeléseit rögzítette de (17 adatokban meglevo belso torvenysleiuseg(k(t nem tudta megfejteni Meghívta hat a nagy elméleti szakember hireben (ill () Keplert aki Brahe adatait a tökéletes testekie vonatkozo megfigyelései alapján kivánta eitelmezni. Akarhogy számolt, egy kis elteres mindig adódott Az egen keresett objektum az elméletileg kiszámított ponttól mindig körülbelül 8 és fel fok

NliMZli'TUAZDASÁGIM i'iRLiiG SZÁM lTÁSOK 499

eltéréssel jelent meg. Nos, a kezdeti technikai eszközök szintjén Kepler nyugodtan mondhatta volna, hogy ez a számítási pontatlanság miatt van. Ó azonban nem ezt tette, Kezdte a hiba okait keresni. Annyira zavarta ez a hiba, hogy még istenhite is megrendült,

mivel miféle Isten az — vélte aki nem tud harmóniát teremteni. Egyik megoldási kísérletét aztán siker koronázta. Ez volt az a felismerés, amely szerint a bolygók nem kör

alakú pályán keringenek, hanem egy olyan ellipszis mentén, amelynek egyik gyújtópont- jában a Nap áll. Ezzel az elmélettel Brahe megfigyeléseiből ajelentősebb hiba kiküszöböl—

hető volt, helyreállt az isteni harmónia Kepler lelkivilágában, és megszülettek a nagyér—

tékű Kepler-törvények.

A suszter azért kér szót, mert jó cipőt szeretne csinálni. Nem izgatja különösebben az a bezárkózási lehetőség, amit kis műhelye csábítóan kínál, és meggyőződése, hogy egy jobb cipővel mindenki jól jár: az ÁKM is és a mérlegrendszer is. A javasolt rendszer lehetőséget teremt a mérlegrendszer általános kontrolljára, és ennek — véleményem

szerint — igen nagy a jelentősége, a jövőben pedig még nagyobb lesz.

Túl sokat beszéltem azonban a ,,make—use" rendszer értelméről. A következőkben, a dán példa alapján, inkább a tartalmát szeretném részletesebben kifejteni.

Nemzetközi rea/iza'cio'k

A szakmai tisztesség megköveteli, hogy felhívjuk a figyelmet arra a kettősségre, amely a GDP-számítások és az input—míttput mérlegek összeállítása között az egyes országok gyakorlatában kialakult. A két terület az országok többségében nem integrált.

Ahol nincs input—output statisztika. ott nem is lehet integrálni. A KGST—országokban -—

Magyarország kivételével az ÁKM-et is közvetlen megfigyelésekre épülő sok szem- pontból teljes körű —— statisztikai adatgyűjtés alapján állítják össze. Itt a nemzetgazdasági mérlegek és az input—output statisztika szétválása még erőteljesebb. A fejlett tőkés országokban az AKM összeállítása ugyan a ,,make-use" mátrixokból indul ki, de ez több helyütt —— a magyar gyakorlathoz hasonlóan csak utólagosan követi a GDP—mérlegek összeállítását Van azonban arra is példa, hogy a mérleg-összeállítás e két területe teljes integrációban épült ki. és így fejlődik tovább. Ez jellemzi Hollandiát és Dániát, de nagyon szoros ez a kapcsolat a nyugatnémet gyakorlatban is. (Erről részletesebben lásd

(2)—(6))

Kifejezetten hibának tartanám, ha azon a címen, hogy az országok többségében ez a két statisztikai terület nem integrált, az integrálás követelményét és gyakorlatát elvet—

nénk. Még nagyobb hiba volna, ha ezért már a végiggondolásról is lcmondanánk. Egy statisztikai megújulás szempontjából nem a többségi álláspont a döntő, hanem a legfej- lettebb megoldások megismerése és ezek adaptálása.

A választás mérlegelés kérdése. A dán gyakorlat szerint a mérlegrendszeri adatok csak akkor válnak véglegessé, ha az ÁKlVl (összeállítása is befejeződik. Ez a statisztikai adatok előállításában meglevő napjainkban már több mint egyéves — késést jelentősen növeli. Bent Thage szerint ez Dániában 2 és fél - 3 év. (Lásd (2) ll. old.) Hasonló tapasztalataink vannak Hollandiából is. Egy ilyen hosszú időszak a jelenlegi magyar gyakorlathoz képest nyilván számos felhasználót kétségbe ejtene. Sokan nehezen mon—

danának le arról az előnyről, kényelemről és tervezési gyakorlatokról, amelyet a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal által januárban, márciusban és nyár végén publikált végleges mérlegek jelentettek. Egyet azonban a felhasználóknak is meg kell érteniük. A statiszti—

kaiadat-előállitás késési ideje és az adatok minősége mindenképpen valamilyen egyen—

súlyban van egymással. Jobb minőség. hosszabb előállítási idő és megfordítva. A ket—

tőnek egy optimális kombinációjára van szükség, amit a minőséget biztosítani hivatott módszertani lépések egymás utáni sorrendje határoz meg.

500 DR. BOD/x GYÖRGY

ltt felmerül egy kérdés. amelynek végiggondolása a továbbiak szempontjából alap—

vető. Ez pedig az előzetes vagy más néven várható adatok értelmezése és szerepe.

Az előttünk álló időszakban a kormányok számos rövid távú intézkedést fognak hozni. Ezek megalapozásához adatokra lesz szükségük, és ezeket, mint ahogy most sem minden esetben a Központi Statisztikai Hivataltól kapják, úgy a jövőben sem kizárólag onnan kell beszerezniük. A kormánydöntések vagy egy jelenlegi időpontra, vagy az azt követő időszakra vonatkoznak, a KSH pedig ezekre az időpontokra nem tud kellően megalapozott adatokat szolgáltatni. Hogy ez hiba vagy semi az további megfontolások tárgya. A kormányzati rendszernek el kell döntenie. hogya kormányzati tevékenységhez szükséges legfrissebb adatok, amelyek többnyire csak prognózisok és várható értékek, hol készüljenek el. Ha ezt is a Központi Statisztikai Hivatal feladatává teszik, akkor meg kell teremteni azokat a modellezési és előrejelzési feltételeket, amelyek felhasználásával a Központi Statisztikai Hivatal ezt a szolgáltatást is nyújtani tudja. De biztosíthatja ezt más intézmény is. Alapvető az előzetes, illetve a várható számítások kormányzati rend- szerben betöltött szerepének konstruktív végiggondolása. Ha ezt tudatosan eldöntöttük, akkor már egy ennek alárendelhető munkamegosztási kérdés az, hogy mekkora a végle—

gesnek tekinthető adatok előállítási ideje.

Ha ez az idő, azaz a késés objektív okok miatt nő. akkor változnia kell az előrejelző, illetve várható számítások időhorizontjának, módszertanának is, mégpedig alárendelve a statisztikai adatok leginkább megfelelő minőségének. Az objektív okok között szere- pelhet az a szakmai alapon hozott döntés is, amely azért növeli tudatosan a végleges adatok előállításához szükséges késési időt, mert az adatok minőségének biztosítására több időt kíván fordítani.

Itt nagy szerepet játszik az eddigi mérlegmunka során felhalmozott tapasztalat. A fent vázolt előrejelző és várható számítási rendszernek két pilléren kell nyugodnia. Az egyik egy rövid időigényű GDP—becslés, amely lényegében a korábbi közvetlen, a ,,make- use" rendszertől független GDP kiszámítását adja. A másik egy ezt kiegészítő modellezési rendszer. A végleges számítások szintjén pedig a GDP-beeslésnek és az input-output jellegű mérlegmunkának találkoznia kell. Ez a találkozás vezet el a mérlegrendszeri

adatok véglegesítéséhez.

Hogyan valósul meg ez a találkozás a dán nemzetgazdasági számításokban?

Miután meghatározták azt a legrészletesebb bontást, amelyben illeszkedik egymás—

hoz az iparstatisztika és a külkereskedelmi statisztika, továbbá hozzákapcsolták a mező- gazdasági és a szolgáltatási statisztikák bontásait, akkor kidolgoztak egy 4000 jószágra (commodity), vagyis a piacon értékesített anyagi javakra és szolgáltatásokra kiterjedő termékesoportos nómenklatúrát. Később ezt 2500 tételből álló nómenklatúrára aggre- gálták.

E nómenklatúra alapján készítik el a termelés 2500 X 1241-es méretű termék—előállítá—

si (make) mátrixát. A 124 oszlop a legfontosabb termelőszervezetek bontása. A mátrix egy oszlopa azt írja le, hogy egy adott termelőszervezet a megfigyelt 2500 termékcsoport—

ba tartozó termékekből mennyit termel, egy sora pedig ennek megfelelően azt tartalmaz—

za, hogy egy adott termékesoportból rendelkezésre álló termékmennyiséget (kínálatot vagy kibocsátást) mely szervezetek és milyen arányban termelik. Ez a mátrix az SNA számlarendszerében a eommodity-industry számlák metszéspontjában levő adat dezagg- regálása, azaz a már korábban jelzett termékcsoport X szervezeti besorolású elsődleges statisztikai megfigyeléseket tömörítő tábla, Ez a nemzetgazdaságimérlegw-számítás egyik oldala, a kínálati vagy output oldal.

Ugyanezen nómenklatúra felhasználásával, valamint a fogyasztási, a beruházási és

a stoekokra vonatkozó állományváltozási statisztikák bekapcsolásával elkészítik a ter—

mékfelhasználások 2500 X l98-as ún. ,,use" mátrixát. Itt a mátrix egy oszlopa azt mutat-

NEMZHT'EAZDASÁGIMÉRUSG szAMíTÁsoK 501

ja, hogy egy felhasználó szervezet az előállított 2500 termékcsoportba sorolt jószágokból mit használt fel, egy sora pedig azt, hogy az egy adott termékcsoportba sorolt jószágtö-

meget milyen célra használták fel. A termékfelhasználási mátrixnak azért van több

oszlopa, mint a termék—előállítási mátrixnak, mert itt a 124 termelő szervezet mellett az

egyes végső célokra jutó felhasználásokat is befoglalják a mátrixba. Ez a mátrix lesz a nemzetgazdaságimérleg-számítások másik oldala, a keresleti vagy input oldal,

Mivel az összes kereslet egyenlő az összes kínálattal, vagy az összes input egyenlő az összes outputtal, a két mátrix oszlopaiból képzett összegeknek egyenlőknek kellene lenniük. Ez viszont a statisztikai hibák, az inkonzisztenciák és a koordinálatlan becslések miatt sohasem teljesül, és itt kezdődik valójában a mérlegmunka.

Bizonyos előkészítő lépések után, amelyek lényegét a ( 7 ) tárgyalja részletesebben, e két mátrix adatain a következő két fontos további lépést hajtják végre. Először a folyó áras adatokat kézzel egyensúlyba hozzák (manual balaneing), majd az így képzett

kiegyensúlyozott folyó áras ,,make" és ,,use" mátrixokat deflálják.

A mátrixok kézi úton történő egyensúlyba hozása rendszerint 4-5 hétig tart, és

5 emberhőnap-kapaeitást köt le. Az ún. cenzusévekben (ez felel meg nálunk a nagy ÁKM-éveknek) ez a munka kétszer annyi időt vagy embert vesz igénybe. Az említett mátrixokat ugyanis minden évben Összeállítják, de a cenzusévek közötti években ez a munkafolyamat egyszerűsítve zajlik. Nem részletezem, hogy milyen előnyökkeljár, ha a meglevő problémák jelentős részét ebben a dezaggregált mélységben lehet felderíteni, illetve ha itt kell a megoldhatatlan nehézségeket kezelni, Az egyensúlyba hozott ,,make"

és ,.use" mátrixok ilyen mélységben való átárazása pedig nyilván jóval pontosabbá teszi

a dehálás folyamatát.

Tudom, a 2500-as méret hallatán sok statisztikus megrémül. Nem kell feltétlen 2500—ban gondolkodni, Az osztrákok tudomásom szerint csak ZOO-as méretben gondol—

kodnak, illetve dolgoznak. A magyar AKM-et 90 szektoros mélységben állítják össze. Itt törekedni lehetne valamilyen optimum kialakítására. Ennek meghatározása azonban már részletkérdés ahhoz képest, amit az ilyen mélységű mérlegmunka feltételeinek meg- szervezése jelent.

Mind az SNA kék könyv ( l ), mind a tanulmány végén felsorolt többi nyugati irodalom részletes leírásokat tartalmaz arra nézve, hogy az így meghatározott mátrixok—

ból miként lehet levezetni a GDP—t, illetve a népgazdasági mérlegeket. Ezt az eljárást nem részletezem. Csupán utalni szeretnék arra, hogy ha egy adott szervezet összes termelésé- ből, amely a ,,make" mátrix megfelelő oszlopáből meghatározható, levonjuk az összes felhasználást, amely a ,,use" mátrix megfelelő oszlopáből adódik, akkor a GDP—t kapjuk.

Természetesen minden gyakorlati szakember tudja, hogy ami elméletileg ilyen egyszerű- nek tűnik, az a valóságban jóval bonyolultabb.

Ú lelágazások

Most újra vissza szeretnék térni arra, hogy miért is teszem ezt a javaslatot. A vázlatosan felvetett megoldási lehetőségekből annyi talán mindenképpen kiderül, hogy a nemzetgazdasági mérlegek összeállításában legalább két út létezik, és mindegyik más és más követelményt támaszt az adatgyűjtési rendszerrel szemben.

Az elsőt, a mérlegrendszer eddigi gyakorlatában kialakult hagyományos rendszert

,_ ne'mi egyszerűsítéssel közvetlen összeállítású rendszernek is nevezhetnénk, mivel itt

a termelésre és a termelőfelhasználások összegére vonatkozó adatokat közvetlen adat—

gyűjtésekből nyerik. A másikat, amelyről ez a tanulmány elmélkedik, közvetett összeállí—

tású mérlegrendszernek nevezném, mivel itt az adatgyűjtés csak részben irányul azokra a közvetlen kategóriákra, amelyekből a GDP számítható. A közvetett összeállítású

5t)2 DR. BooA (_;vt'öRtiv

rendszerben a termelótelhasználás endogén adat. A termelés input-output elszámolásai—

ból határozható meg. és csak ez után számítható ki a GDP.

Induljunk ki a közeljövöben várható helyzetből. A vállalatok mérlegbeszámolói erösen beszűkülnek. s azok is túlnyomóan pénzügyi jellegűek lesznek.

Ha változatlanul a közvetlen (összeállítású rendszerben gondolkodunk, akkor meg kell határoznunk azon mutatók körét, amelyeket eddig a mérlegbeszámolókból vettünk, és gondolkodni kell valamilyen statisztikaitörvény-módosításon vagy kormányzati intéz—

kedésen, amely ezen adatok begyűjtését biztosítja. Példánkban a termelést és a termelő—

felhasználást mindenképpen be kell kérni. valamint a közöttük levö mutatókat is amortizációt, béreket stb. Tételezzük fel, hogy ezt az adatforrást meg lehet teremteni. A

nemzetgazdasági mérlegek így minden további nélkül összeállíthatók. Ha a jövö mérleg-

rendszere ezen az úton valósul meg, akkor kisebb a jelentősége annak, hogy mi történik az ipari és a kereskedelmi statisztikákban. hogy lesz—e kereskedelmi árrés termékcsopor—

tonként. hogy a szállítási, fuvardíj—statisztika miként vonul vissza stb.

Nem ugyanez a helyzet, ha egy közvetett összeállítású módszertanban gondolko- dunk. Ekkor egyszerre nagyon is érdekeltek leszünk a Központi Statisztikai Hivatal teljes gazdaságstatisztikai adatgyűjtési rendszerében. Lényeges kérdéssé válik, hogy például az iparstatisztika miként illeszkedik a kül- és belkereskedelmi statisztikákhoz, hogy az adatgyűjtés ottani módosulása milyen változásokat hoz. hisz ez lényeges korlátokat jelenthet a GDP kiszámításában.

Most melyik módszertan mellett döntsünk? Senki sem ellensége önmagának. Ha a nehezebb út mellett van egy könnyebb, akkor nyilván a könnyebbet kell választani A kérdés az, hogy valóban van—e könnyebb út, és ha most a könnyebb utat választjuk, akkor ez tartós lesz—e_ és megbízhatóbb jövőbe vezet-e. Mi lesz akkor. ha az adatok beszerzési lehetőségei tovább romlanak, ha a közvetlen mutatókra vonatkozó reprezen—

tativitás gyengül. ha már a termelés összesítése sem vezet megbizható adathoz? Ha később mégis úgy döntenénk, hogy szükség van a közvetett útra, akkor leszünk—e abban a helyzetben. hogy ugyanazt az adatminöséget tudjuk biztositanL amelyet a jelenlegi adatgyűjtési rendszer ilyen szempontok szerint átgondolt változtatása mellett képesek vagyunk? Ne felejtsük, hogy a szakstatisztikák is egyszerűsíteni kivánják adatgyűjtési rendszerüket. Ebben érthetően saját szempontjaikat tartják megliatz'irozónak, Nem biztos azonban, hogy mindig csak úgy csökkentik a kapcsolódó területek adatgyűjtését, hogy az a mérlegmunka (összeállítását ne zavarja.

A közvetlen összeállítású módszertan melletti döntés a közvetett adatgyűjtést az

ÁKM—összeállitás kizárólagos feladatává teszi, hiszen e szemlélet szerint minden ilyen

adat csak az ÁKM—hez kell. Azt viszont látni kell, hogy az ÁKM összeállitt'isához szükséges adatigény önmagában nem olyan meggyőző, mint a makrostatisztikai mérle- gek összességének igénye. Ez nyilván jelentkezni fog azokban az egyezségekben is, amelyeket a partnereikkel meg tudnak kötni.

Végezetül azt is figyelembe kell venni. hogy a döntéstől függően a nemzetgazdasági- mérleg—számítt'tsok statisztikai integráló szerepe nagymértékben változhat. Csökken ez a szerep, ha a mérlegmunka _,végtermék-orientálttá" válik. Márpedig az igazi mérlegmun—

ka a mélységi mérlegmunka.

A társadalmi clxuinm/ási nuiírixsm/ kapt'xo/ams_jc'lmslumkró/

Az elmúlt két évben nem kis mértékben a Világbank pozitiv módszertani impulzu—

sai következtében több hazai szerző is megfogalmazta a társadalmi elszámolási mátrix összeállítász'tnak igényét. Ez az igény mélyen gyökerezik a hazai tudományos gondolko—

dásban. Ez részben a pénzügyi tervezés igényeit fogalmazta meg, részben pedig Auguszti—

NEMZETGAZDASÁGIMÉRLEG szAMírAsOK , 503

novícs Mária személyes érdeme, aki a ( l2 ) -ban szereplő tanulmányával, illetve a hazai társadalmi elszámolásokat finanszírozó kutatási alap vezetésével erősíti az ez irányú

kutatásokat.

Az általam ismert társadalmi elszámolási mátrixra vonatkozó javaslatok lényegét

abban látom, hogy a hagyományos mérlegrendszeri elszámolásokon túl szeretnének egy

tisztességes elszámolást a lakosság, a gazdálkodók, a költségvetés és a külföld közötti

jövedelmek újraelosztásáról. A Központi Statisztikai Hivatal már tervbe vette ezen elszámolás elkészítését, bár ez —— számos ok miatt _, nem valósítható meg rövid időn belül.

Itt elsősorban a külső feltételek hiányoznak, például a Magyar Nemzeti Bank, a Pénz—

ügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal között egyeztetett pénzügystatisztika

megalapozása.

A különböző társadalmi elszámolási javaslatok azonban szintén a korábbi gondo—

latmenet irányába mutatnak. Lényegében az SNA 2.1—es rendszermátrixának valamilyen numerikus formában való felélesztését teszik szükségessé. Enélkül ugyanis a hiányolt elszámolást a hagyományos mérlegekkel konzisztensen nem tartom megvalósíthatónak.

A társadalmi elszámolási mátrix a statisztika számára nem is számszerűségében fontos, hanem annak az eszköznek a minőségében, amely segít

—— az egyes me'rlegrendszeri kategóriák tartalmának pontos (elméleti és számszerű ) tisztázásában, az alapadatok hizonytalanságának, hibáinak. inkonziszteneiáinak korrigálásában,

— az átárazások konzisztens rendszerének megteremtésében, valamint az átárazásokra vonat- kozó implicit korlátok felderítésében,

a tevékenység-szervezet átmenet olcsó, de azért megbízható végrehajtásában.

f— a materiális és a pénzügyi folyamatok összekapcsolásában.

Mindez az irányítás, a kutatás és a nyilvánosságjóval hitelesebb és teljesebb szolgá—

latát teszi lehetővé.

A számvílel és a mátrixfbgalom

Végezetül szeretnék szembeszállni néhány félreértéssel.

Tapasztalataim szerint mérlegrendszeri munkánk adott felfogása a forrása számos

szemléleti problémának. Mivel ebben a rendszerben az input—output jellegű statisztika egy toldalékká vált, lényege és tartalma sok helyen torzult formában csapódott le a magyar közgazdász— és statisztikustársadalom széles köreiben. Az ,,input-output" úgy él, mint egy matematikai, elemzési eszköz. Ez — egy további torzult nézet szerint — nem más, mint az állami tervezés kulcsfontosságú eszköze. Ennek lényege azonban elsikkad. A lényeget abban látom, hogy az ,,input-output" fogalompár a ,,tartozik-követel" fogalom- pár korszerű megjelenési formája.

Az SNA kék könyv számviteli elszámolásokkal foglalkozó bevezető paragrafusai között Stone—ék igen szemléletesen utalnak arra, hogy a mátrix miképpen válik a számvi—

teli gyakorlat egyik legtömörebb, leghatékonyabb ábrázolási módjává. Az SNA négy alapvető számlája a hagyományos akasztófákban és ugyanezek a kétoldalú kimutatások mátrixformában a Függelékben bemutatott formában találhatók meg a kék könyvben.

*

A számlák és a mátrix közötti kapcsolat egyértelmű. A mátrix oszlopai adják az

akasztófák bal oldalait, sorai pedig ajobb oldalait. Az évszázados könyvviteli gyakorlat ezekben az akasztófákban él. Kérdés, hogy érdemes—e mindezt mátrixformában is átgon—

dolni. Véleményem szerint feltétlenül, Már négy akasztófa esetén is igen nehéz annak

fejben tartása, hogy melyik számla melyik másik számlával függ össze. Több tucat

504 DRV BODA GYÖRGY

számla esetén viszont már beláthatatlanul bonyolult a számlák összefüggésének követé-

se. Ez a nehézség vezette Stone-t és követőit a Függelékben bemutatott matríxhoz, és a mátrixszemlélet ennyiben az évszázados könyvviteli gyakorlat adott általánosítása.

tfüot'natt'ik

Table t.]. The four accounts of the nation

!. PnooucrtoN (Domestic Product Account)

Oulpm'ngt Ineamíny:

!. Gross income payments (value 3. Sales of consumption goods (6) lm

added) (9) --- 255 4. Sales of capital goods (ll) ... 47

2. Purchases of imports (l8) ... 54 5. Sales of exports (16) ... 52

TOTAL 309 TOTAL 309

2. CONSUMPTION (lncome and Outlay Account)

Onlyoíuy: Intomi'uy:

6. Purchases of consumption goods 9. Gross income receipts from do- (3) ... 210 mestic production (l) ... 255 7. SaVíng (15) ... 27 10. Iess Provisions for the consump-

8. Ne! current transfers abroad (t9) 4 ÚOH Of fixed capital (13) —————— **19

ll. Net distributed factor incomes from abroad (17) ... 5

Tout, 241 TOTAL 24t

3. ACCUMULATION (Capital Transactions Account)

Outgm'ng: Iuconn'un:

12. Purchases of capital goods (4).. 47 t5. Saving (7) ... 27 H. less Provisions for the consump—

tion of fixed capital (10). ... —19 14. Net lending abroad (20) ... —-l

TOTAL 27 Tome 27

4. THE REST OF THE WORLD

(Balance of Payments Account)

Ontgoíng; ]ncomíug:

16, Purchases of exports (5) ... 52 18. Sales of imports (2). ... 54 17. Net distributed factor income 19. Ne! current transfers (8) ... 4 payments (lt) ... 5 20. Net borrowing (14). ,. ... —-l

Tout. 57 Tout. 57

NEMZETGAZDASÁGlMÉRLlÉG SZÁMíTÁSOK 505

Table 1.4. An extension ui the national accounts in matrix form

) 2 3 4 5 Tom!

l. Production ... . . . 47 52 210 309

2. Consumption . ... 255 —19 5 241

3. Accninulntion . . l . . 27 27

4, The rest of thc world ' 54 4 ml 57

S. Consumcrs' goods and M"

scrvrccs . . Itt) 210

'l'o'rAL 309 2411 27 57 210

Forráx: ( 1) 3 5. old.

IRODALOM

( l ) A System of National Accounts. United Nations, New York. 1968 246 old.

(2) Thage, B.: ("ommodity flow systems and construction of input-output tables in Denmark. Denmarks statistik, 6, Kontor 1986. Arbeidsnotat Nrt 15. 113 old.

( 3 ) Boer, S. de Maurer/mian, (i. : The simultaneous compilation ofcurrent price and defcated input—output tables. Paper presented to the l * ht lntcrnational Conference on input-output technioues in Sapporo. in Japan. 1986. 19 oldl

(4) Rl'it'h, U. P. Smglín, R. Slahmvr, : The implementation ofa consistent system ofinput-output tables for the Federal Republic of Germany. Az 1988 márciusában. Badenben megtartott masodik nemzetközi AKM—konferenciara benyújtott tanulmany.

(Kézirat)

(5) Rainer, N. Some aspects of the analytical use of descriptive make- and absorbtion tables. Az 1988 márciusában, Badenben megtartott masodik nem/etközi AKM-konferenciara benyújtott tanulmany. (Kézirati)

(6) Lynch, R; The input-output tables for the United Kingdom 1984 Stutixtira/ fv'vws.1988. évi 82 sz. 12 161 old, ( 7) Dr. Buda György Kmíxné dr. Balsay Eva Molnár István : Az ágazati kapcsolatok mérlegeinek osszeallitast] Magyaror—

szagont .S'lulix:/ikai Slam/c, 1989. évi 6 84 598. old;

( 8 ) Almon, ('. But-hier, M. és erzőtárwi: lnterindustry forecasts for the American industry: Chapter 8. llelth Lexington Toronto London. 1974 250 old.

( 9 ) Brády András Hal/Jem Lát-ló Molnár György; Beszámoló ,,Az iparban alkalmazható rentahilitasi szamitasok elmélete és gyakorlata" c. ipari minisztériumi szerződés keretében 1987-ben végzett munkáról. (Kézirat)

(10) Cser/ia Lajos és szemőtármi: A jövedelmek keletkezéseveloszlasa és felhasználása a nc'pgazdasághan a jövedelmi kapcsolatok mérlege. (Kézirat)

( 1 l ) ("sm-ba Laj : A népgazdaság újratermelesi folyamatainak es erőforrásainak Összefoglaló elemzese az 1981 1985. évi tényadatok alapján. (Kezi it)

( 12) Angus-ztinours Mária: Ki mit tizet? Közgazdasági Szemle 1987. évi 5. sz. 505 525. Old.

( 13) Ember L' 5: A tarsadalom jövedelmeinek elszámol' 'rol, Ki'zguzda 'gi Szeni/ANH. évi I.sz. 27 43. olda ( 14) Ember Lt 5 Király Júlia és A'H "őta'rsui: A népgazdasági _iövedelemelszamolasi matrix mint a pénzügyi terve/é es modellezés adatbázisa. OT lMl. Budapest. 1987. 83 old.

( 15 ) Drml. A. (iram, W. Pyatr, (1. : An approach to macroeconomical model building based on social accounting princip- les. Paper prepared for thc workshop on Macrocconomic and Sectoral Models hold in Belgrade, Yugoslavi 1985. 49 old.

( 16) ('alwn, S ]. La/i'her, F. N. Tungmen, F. W, r.: Social accounting matrices. multiplier analysis and industrial stru- ctures, a comparison between the Nethlerlands and Poland. Paper presented at the lóth Annual Conference of the European Association for Research in industrial Economics. Budapest. 1989. 21 old.

TÁRGYSZÓ: Ágazati kapcsolatok mérlege.

PE3lOME

Aarop OCMbICJll/lBaCT MCTOIIOHOFI/H—O cocrasnennn naponnoxomücrseanmx őanancoa B csere Toro oöcronrenbcrna, aro c 1991 rona orMcnnercn cyinechyiouiaii cncreMa őananconoú macr—

Hocm, kor—opan oőasbmana xo3aficr6ennme opranmaunn K cooőuienmo BCCX cyniecracnnbix MHCbOpM'dlll/lf/l.

Ocnonnoü BbIBOIl aBTopa cocronr B TOM, nro 113791 nanbneúulero p'd3Bl/1T1/191 HblHelllHCf/l cuc- TeMbl napozinoxoanücrncnnbix öanancoa MMeeTcn neoőxonnMocrb HC TOfleO B marpmtax npom- BOIICTB'd 14 norpeőnenna, HO a B iconnaecmcnnozvi Bo3pomnennn CHCTCMHHX marpnu Tnna 2,1.

Amop ykaabmaer Ha cnoxcnmuytocn na npakrnke OTIICJ'lele crpan anoücrnennocrb B 06—

JI'dCTH pacae'roe B'cUIOBOl'O BHyTpeHHcro npoztyicra n cocrasnennn memorpacnesbix őanancon, nance Bbicxasbmaer caoro noannmo 0 npennoxcennnx ornocnrenbno ManHLIbl oőniechCi—inoü oraernocrn, a Taroxe () canan Memny marpmieü n y'lCTOM.

506 DR. BODA: NEMZETGAZDASÁGlMÉRLEG-SZÁMíTÁSOK

SUMMARY

The author examines the methodology of the compilation of balances of the national economy in the light of the fact that, from 199] on, the former system of accounts, when economic units were obliged to supply all important information, will cease to exist.

The basic statement of the study is that further improvement of the present system of balances of the national economy reguires the guantitative revival not only of ,,make—use" matrixes but also of the 2.1 system matrix;

The author points out the duality of GDP computations and the compilation ofinput—output balances, presented itself in the practice of individual countries, then hc takes a stand concerning the proposals about the matrix of social accounts, as well as the relationship between matrices and accounting.