988
STATlSZTlKAl iRODALMl FlGYELÓlet leggyakrabban a fogamzásgátlás hiányos- ságából származik. Ez azonban nem jelenti a fogamzásgátlás alacsony hatékonyságát.
lt'r figyelembe jön, hogy a csak két gyerme- ket kívánó nők ezt az elgondolásukat korán megvalósítják, és így házasságuk hátralevő hosszabb tartama folytán a véletlenül bekö—
vetkező terhesség valószinűsége nagyobb.
Viszont a több gyermeket kivánó nőka to- vábbi születések során esetleg csökkenthetik a kívánt családnagyságra vonatkozó elgon—
dolásaikat a gyermekekkel szerzett tapasz- talatok alapján. Említést érdemel, hogy a katolikus nők részsokasságában az iskolá- zottság a befejezett termékenység nagysa- gával pozitiv korrelációban áll, mig a nem katolikusoknál ugyanakkor negatív korrelácío volt megfigyelhető.
A második gyermek születése után, a ki'- vánt átlagos gyermekszám ismerete a bete- jezett családnagyság szoros közelítésű prog- nózisát teszi lehetővé. Azonban e nőknek csak 45 százaléka valósította meg ponto- san az első interjúnái megadott kivánt gyermeklétszámot, 14 százalékuknak kettővel több vagy kevesebb gyermeke volt. mint a- mennyit eredetileg terveztek. A feleség altal kívánt családnagyság mellett egyéb más vál- tozók is korrelációban állnak a befejezett termékenységgel. Ezek a változók: a férj al- tal kivánt családnagyság, a termékenyseg tervezésének az első interjú időpontjáig el- ért sikere, továbbá a házasságkötés és a ma- sodik gyermek születése közötti időtartam.
Ez utóbbi változó negativ korrelációban all a befejezett családnagysóggal.
Bár az iskolázottsági és vallási ismérvek által jellemzett részsokaságokban az" atlagos befejezett családnagyság nagyon kozel'e'SIk az első interjú alkalmával megjelölt. [kivlan't gyermekszámhoz. mégis a nők többsegenel bizonyos eltérések voltak észlelhetokua ki- vánt és a tényleges családnagyság közott. Az így mutatkozó szórás egyharmadát a fele—
ségnek a befejezett termékenysegre vonat- kozó elgondolása magyarázza meg. A szo- rás e megmagyarázott hányada 2/5-re e- melkedik, ha figyelembe vesszük a férjek ál- tal az első kikérdezésnél megadott kívánt családnagyságot, továbbá a házasságkötés és a második gyermek születése közötti in- tervailumot. Bár a befejezett termékenység szórásának nagyobbik részére nem ad ma- gyarázatot a második gyermek utáni kívánt családnagyság, mégis a fogamzásgátlás ha- tékonyságának számbavétele alapján meg- állapítható, hogy ez utóbbi, a befejezett ter- mékenységre vonatkozó elgondolás irányítja a házastársak családszabályozási magatar- tását a propagativ élettartam további re'- szére.
(ism.: Theiss Ede)
MlNKOV. M.:
ELÖREJELZÉSEK A BOLGÁR NEPKCZTÁRSASÁG NÉPESSEGENEK ALAKULASARÓL A 2000. EViG
(Proekcii za razvitieto na naszelenieto na NR Böl- garija do dvehiljadnata godina.) -- lkonamicseszka Miszöl. 1969. 9. sz. 37—47. p.
Az utóbbi években Bulgáriában megkez—
dődött a népességszám távlati előrejelzése.
Az Országos információs Központ kezdemé- nyezésére az 1961. évi népszámlálás alkal—
mával az 1960—1980. évekre, az 1969, évi népszámlálás alkalmával pedig az 1990; é- vig terjedően végeztek ilyen számítást.
A gyakorlatban a népesség számának előf—
rejelzése főképpen azzal a feltevésselrtörté—
nik, hogy a születések és halálozások aránya változatlan marad. Az ilyen előrejelzések két- ségkívül hasznosak, mivei betekintést adnak a népesség életkori és nemek szerinti összeté- telében várható változásokba. Ezzel egyidő—
ben azonban céiszerű olyan előrejelzést is végezni, amely a népesség optimális szapo—
rodását mutatja. Gazdasági szemszögből nézve. a lakosság szaporodása, illetve a munkaerőlétszám növekedése elsősorban a népgazdaság extenzív fejlődésének a függ—
vénye. Ez az extenzív fejlődés különböző kö- rülmények között igen eltérő lehet, aminek következtében a népesség szaporodásának számos változata lehetséges. A Bulgáriában végzett előrejelzések a népesség szaporodá—
sának kétféle hipotézisén alapulnak.
Az első hipotézis esetében feltételezik, hogy a születések és halálozások szintjének korcsoportok szerinti megoszlásában a jövő—
ben is az 1964—1967. évek közötti időszak szintje lesz az irányadó. A születések száma, habár csekély mértékben, 1970-ig növekedni fog, 1974-ig pedig stabilizálódik. 1975 után a születések számának az ország népességé- hez viszonyított aránya csökkenni kezd majd.
a 2000. évben 13,9 lesz 1000 lakosra számit- va. Ez a csökkenés annak tudható be. hogv megváltozik a szülő nők életkorok szerinti a—
ránya, éspedig az idősebb nők javára.
A halálozások száma általában növekvő tendenciát fog mutatni; a 2000. évben 13,5 lesz az arány 1000 lakosra számítva, azaz erősen megközelíti a születések arányát. A halálozási arányszám csökkentésének lehe- tősége a jövőben igen korlátozott lesz. A csecsemőhalálozás, amely az elmúlt évek során jelentős mértékben csökkent, egyre ne- hezebben szorítható majd az elért szint alá.
Másrészről az életkor kitolódása is a halála- zási arányszám növekedése irányába hat.
A népesség természetes szaporodása egy—
re csökken. a 2000. év körül pedig az a ve- széiy áll fenn, hogy a halálozások száma meg- közelíti a születések számát, sőt a népesség csökkenésének folyamata is bekövetkezhet.
STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELO
A második hipotézis a születések és halá—
lozások arányát a népgazdaság extenzív fej—
lődése szempontjából veszi figyelembe. A korszerű termelés elsősorban a képzettebb munkaerő gyarapodását követeli meg. Ettoe függetlenül a népgazdaság, különösen a soron következő néhány évtizedben. több munkaerőt igényel majd az ipar, építőipar.
szolgáltatások stb. fejlődése folytán. A kö—
vetkező három évtizedben várható. hogy Bul—
gáriában mind minőségi, mind pedig meny- nyiségi tekintetben javul a munkaerő-ellátott—
ság, és az meg fog felelni a népgazdaság intenzív és extenzív fejlődése által támasz—
tott követelményeknek.
Bulgáriában a törvényes rendelkezések 16 évben állapítják meg a munkaképesség alsó határát. Azonban a 16 és 25 éves életkor között a lakosság foglalkoztatottsága nem különösen magas. Ennek oka, hogy a fiatalok egy része tovább tanul a közép- és felsőfokú tanintézetekben. A 25. és különösen a 30.
életév betöltését követően. nőknél az 54., férfiaknál az 59. életév betöltéséig már szin- te teljes a lakosság foglalkoztatottsága. Eb—
ből a korosztályból általában csak a bete—
gek vagy munkaképtelen személyek nincse—
nek foglalkoztatva. valamint azok, akik mun- kahelyüket gyakran változtatják. Az 55 éven felüli nőknek és a 60 éven felüli férfiaknak csak igen csekély hányada dolgozik. Ezek közé tartoznak főként a mezőgazdaságban foglalkoztatott nyugdíjasok és azok. akik na-
989
gyobb nyugdíj reményében tovább dolgoz—
nak a fenti életkor elérése után.
A dolgozók száma 2000-ben 441000 fővel fog gyarapodni 1965—höz képest és 264 00 fővel 1970-hez képest. A népgazdaság ex- tenzív fejlődésének lehetőségei korlátozottak, különösen 1970 után. A dolgozóknak az e—
gész lakossághoz viszonyított aránya. amely 1965-ben 52 százalékot tett ki, 2000-ben 51 százalékra esik vissza. lgaz, 1975—ig várható, habár nem jelentős mértékben, a dolgozók arányának növekedése, annak a nagy lét- számú nemezdéknek a munkaképes korba ke—
rülése folytán, amely a háború utáni demog—
ráfiai hullám során született. Az ilyen meg- növekedett foglalkoztatottság azonban 1975 után fokozatosan csökkeni fog.
A nők foglalkoztatottságának aránya.
akárcsak a jelenben. a jövőben is alacso- nyabb lesz, mint a férfiaké. Sőt,a különbség még növekedni is fog a férfi és női lakos- ság korcsoportok szerinti összetételében vár—
ható váLtozások miatt. Ez azzal magyarázha- tó, hogy a nők magasabb életkort érnek el.
mint a férfiak. Más szóval, a nők esetében az idősebb korcsoportok felé való eltolódás to- vább rontja majd a nők fogallkoztatottsá- gának arányát.
A bolgár népgazdaság intenzív fejlődése a jövőben is növekvő számú munkaerőt fog igényelni. melyeta lakosság természetes sza—
porodása révén lehet majd biztosítani.
(lsm.: Pataki Péter)
B ERU HÁZÁSSTATI SZTl KA
BELJAKOV. A.:
A BERU HAZÁSSTATISZTI KA HALASZTHATATLAN FELADATAI
(Netlozsnüe zadacsí sztatisztiki kapital'nogo sztro- itel'sztva.) — Veszrnik Sztatisziíkí. 1962. 12. sz.
16—28. p.
Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjet- unió Minisztertanácsa 1969 májusában ha—
tározatot hozott a beruházások tervezésének tökéletesítéséről és az építőipari termelés a- nyagi ösztönzésének fokozásáról, valamint az építési kivitelezői munka, az állami és ma- gánlakásépítkezések minőségének megjaví—
tásáról.
A Szovjetunióban a nemzeti jövedelemnek mintegy egyötödét fordítják évente a terme- lési és a közvetlenül lakossági célokat szol- gáló beruházási építkezésekre, érthető tehát a megkülönböztetett figyelem a népgazda—
ság e területének tevékenysége iránt.
A kitűzött célok elérése az állami statisz- tikai szervekre is fokozott feladatokat ró.
Tovább kell fejleszteni a statisztikai beszá-
molórendszer e részét mind a mutatószá—
mok bővítésével, mind módszertanuk javítá- sával, el kell mélyíteni a feldolgozást és az elemzéseket. A Szovjetunió Központi Statisz- tikai Hívatala foglalkozott a májusi határo—
zatokból adódó feladatokkal és ezeket az el—
következő két évben kívánja megoldani.
A szerző ismerteti a beszámolási rend- szerben végrehajtandó főbb módosításokat.
Korábban az átadott termelési kapacitásokat és más építkezéseket csupán a megrendelő ágazat jelentése alapján figyeltek meg;
1970-től ezt kibővítik a kivitelező szervektől kért havi jelentésekkel, s így az azonos prog- ram szerint két oldalról begyűjtött adatok nagyobb ellenőrzési lehetőséget adnak a sta—
tisztikai szerveknek az építkezések terv szerinti teljesítésének ellenőrzésére. Igen nagy jelen—
tőséget tulajdonítanak az építkezési költség—
vetésnek. Ennek fokozottabb betartását és ellenőrzését célozza az, hogy az 1970. év vo—
natkaza'sában a beruházó az éves jelentés—
ben köteles számot adni a költségvetési mó- dosításokról. A statisztikai szervek feladatá'