Bergström–Balkestahl, B.: Vizsgálatok a kutatás és fejlesztés jelzőszámairól Svédországban

STATISZTIKAl IRODALMI FIGYELÖ

. 433

BERGSTRUM—BALKESTAHL, B.:

VIZSGÁLATOK A KUTATÁS ES FEJLESZTÉS JELZÖSZÁMAlRÓL SVÉDORSZÁGBAN

(Studies on R őíD indicators in Sweden.) — Sta- tistisk Tidskrift. 1980. 4. sz. 285—301 p.

A Svéd Központi Statisztikai Hivatal prog- ramjában az 1960-as évek közepétől szere—

pelnek a kutatásra és fejlesztésre (K—l—F) vo- natkozó statisztikák, és azóta egyre élénkülő vita folyik arról, hogy e ráfordítások ered- ménnyel járnak—e, és ha igen, vannak-e mód- szerek ennek az eredménynek a mérésére.

Mivel most már a K—l—F statisztikák előállítá- sa több mint egy évtizede folyik, vannak már legalábbis bizonyos lehetőségek egyes elem- zések, mint például idősorelemzések, másfaj- ta statisztikákkal való egybevetések és orszá- gok közötti összehasonlitások elvégzésére.

A nemzetközi vita elősegítésére és az egyes országokban tapasztalható fejlődés tanulmá- nyozása érdekében az OECD két szeminári- umot szervezett (1978—ban, illetve 1979 de—

cemberében) a Ká—F output mérésének té- májában. Az ismertetett dolgozatot, amely át- tekintést ad a K—l—F output mérése lehetősé- geiről és az ezzel kapcsolatos problémákról Svédországban, a második szemináriumra

nyújtotta be a szerző.

Kifejti. hogy a K4—F jelzőszámok vizsgála- tát az tette szükségessé, hogy a K—l—F ráfor- dítások statisztikájával kapcsolatos munka során úgy találták, hogy ez nem elégíti ki a fejlesztési politikával foglalkozók, a tervezők és a döntést hozók igényeit. Ezek jobb kielé- gítése érdekében, figyelembe véve a rendel—

kezésre álló lehetőségeket is, három olyan statisztikai terület kínálkozott, amely kiválóan alkalmas a jelzőszámok vizsgálatára:

1. a külkereskedelmi statisztika,

2, a termelési források, ezek kibocsátásának és gazdaságosságának statisztikája,

3. a szabadalmak statisztikája.

A vizsgálatok az alábbi három szempont tanulmányozására terjednek ki:

1. van—e a K—i—F—nek hatása a külkereskedelemre Svédországban?

2. van-e a Ká—F-nek hatása a gazdaság, egy ipar- ág vagy egy vállalat fejlődésére Svédországban?

3. van—e korreláció a K—l—F ráfordítások és a be—

nyújtott szabadalomkérelmek között Svédországban?

A vizsgálatokat két szakaszban végzik: az

első szakasz makroszintű (az adatokat pél-

dául az egész iparhoz viszonyítják), A máso- dik szakasz, amelynek kezdetét 1980—ra ter- vezték. mikroszintű (az adatokat egyes ipar—

ágakhoz viszonyítják). Különösen a 2. pont vizsgálatai tartoznak a második szakaszba.

Mindjárt a vizsgálat kezdetén számos alap- vető probléma merült fel. Ilyen volt például a K—l—F intenzitás mérésének a módja, a sza—

badalmak statisztikájából eredő problémák (az összehasonlíthatóság nehézségei, a sza—

7 Statisztikai Szemle

badalmi termékek összetételének titkossága stb.), a hivatalos statisztikában történő válto- zások miatt.

A továbbiakban a szerző a K—l—F intenzitás- orientációjú mérését tárgyalva rámutat arra, hogy bizonyos statisztikák, például a vám- statisztikák termékorientáltak. így a K—l—F kül—

kereskedelemre gyakorolt hatásának vizsgá- latára előnyösebb a termékorientációjú mód—

szer, ami nemzetközileg is hasznos lehet.

Svédországban azonban a hivatalos statisz- tikai rendszer és különösen a KJj—F statisztika sokkal több összehasonlító vizsgálatot tesz lehetővé a ráíorditásorientált módszerek al- kalmazása esetén.

Az országok közötti összehasonlitásokhoza vizsgálatot végzők a Ká—F ráfordításokat (be- leértve az értékcsökkenést, de a tőkeberuhá—

zások nélkül) használták az ipar eladásaihoz viszonyítva.

Svédországon belül a különböző iparágak közötti összehasonlításra szintén a K—l—F rá;

fordításokat használták, de a mutatót az egyes iparágak hozzáadott értékéhez víszo—

nyították. Ezt azzal indokolják, hogy sok más gazdasági mutatót is a hozzáadott értékhez víszonyítanak Svédországban.

A vizsgálat során összehasonlítatták Svéd—

ország, Kanada és az Egyesült Államok K—l—F intenzitását. Úgy találták, hogy sok a hasonlóság a három országban észlelt K—l—F magatartás között. A mélyebb vizsgálathoz korrelációs elemzést végeztek. Eszerint a kor- reláció foka magas: az r Svédország-Kanada viszonylatában 0.95, Svédország-Egyesült Ál- lamok viszonylatban 088 (az összehasonlitá- sokban e vonatkozásokban nem szerepel a repülőgépipar, mivel erre nincsenek külön adatok Svédországban).

Mivel Svédországban nem áll rendelkezés- re a K—l—F intenzitás termékorientált mérése, kidolgoztak egy olyan osztályozást, amely négy K—PF intenzitási csoportot foglal magá—

ba, és ebbe sorolták be a gyáripar ágaza- tait K—l—F intenzitási fokuk szerint. Az inten—

zitás mérésére a Ká—F-re fordított folyó ki- adásokat (beleértve az értékcsökkentést) a hozzáadott értékhez viszonyították. A négy csoport a következő:

1. igen alacsony K-l—F intenzitás (()—2), ide tarto- zik többek között a bányászat, az élelmiszer-. a textil—,

a fa—, a papír—, a nyomdaipar;

2. alacsony K—l—F intenzitás (2.1—5). például a vegy- ipar (a gyógyszeripar nélkül), a vas- és acélipar. a színesfém-olapipar stb.;

3. magas K—l—F intenzitás (5.1—15), ide sorolták többek között az olajfinomitókat, a gépgyártás külön- böző ágait, a műszergyárta'st:

4. igen magas K—l—F intenzitás (15,i százalék és ez'en felül), ide egy iparág, a gyógyszeripar tarto-

Zl .

A külkereskedelmi mérleg fejlődésének vizsgálatára a vámstatisztikát használták. Az igen alacsony K—l—F intenzitású iparágak ter;

mékeinek külkereskedelmi mérlege többletet.

434

az igen magas K—l—F intenzitásúaké igen sta- bil (a 0-hoz közelálló) egyenleget mutat. Ez utóbbinak oka a szigorú külkereskedelmi szabályozásban (importkorlátozások) és az iparág speciális helyzetében rejlik. A 2. és a 3. K—j—F intenzitási csoportba besorolt ipar- ágak külkereskedelmi mérlege csaknem min- den évben jelentős deficittel zárul. A szerző felhivja a figyelmet arra, hogy Svédország alapvető iparágai az 1. csoporthoz tartoznak, és mivel a világ nagy részén kereslet mutat- kozik ezen iparágak termékei iránt, e csoport külkereskedelmi mérlegében jelentős pozitiv egyenleg várható.

Annak érdekében, hogy a svéd gyáripar fejlődési kapacitását összehasonlithassák az Egyesült Álamok és Kanada mutatójával. a magas K—j—F intenzitású (3. csoport) ipará- gak mindegyikére elvégezték az iparág kül- kereskedelmi mérlegének vizsgálatát, és meg- állapították. hogy a deficitet majdnem teljes egészében az olajfinomitók okozták, az olaj- árak emelkedésének következményeként. Ha az iparágból figyelmen kívül hagyják az olaj—

finomitók tevékenységét, megváltozik a hely—

zet. és a csoport többi iparágánál többlet, mégpedig egészében véve növekvő pozitiv egyenleg mutatkozik; ez a kép az egyesült államokbeli szerkezethez hasonlit. Ugyanak- kor a szerző megjegyzi, hogy Kanadában nem mutatkozik negativ hatás az olaj oldaláról a kanadai külkereskedelmi mérlegben.

A szerző felveti a kérdést. hogy az ered- mények alapján levonható—e az a következ- tetés, hogy a külkereskedelmi mérleg mak- roszintű vizsgálata K—I—F jelzőszámul szolgái—

hat? Rámutat arra. hogy mivel a külkereske- delmet számos tényező befolyásolja (példá- ul a versenyképesség. a devizaárfolyamok. a vámok. a kereskedemi tömbök stb.), és ezek hatása igen erősen érvényesül, a K—j—F mint izolált tényező által gyakorolt hatás nem é—

rezhető.

Egy másik érv, ami a külkereskedelmi mér- leg makroszintű vizsgálata K—j—F jelzőszám- kénti felhasználása ellen szól. hogy a kis or- szágokban, amelyeknek ipari szerkezete egyenlőtlen. a kis, specializált iparágaknak esetleg jó a K—j—F kapacitása, de termelésük nem fedezi az ország szükségletét. Valószinű- leg ez a helyzet a tudományos és mérőesz—

közök gyártása terén Svédországban is. ily módon a külkereskedelmi mérleg makroszin—

tű vizsgálata nem szolgálhat K—l—F jelzőszám- ként. bár az ilyen vizsgálatok érdekesek ál- talános célokra.

Lehetséges, hogy legalábbis a kis országok esetében az export alakulása jobb K—j—F mu- tató, mint a külkereskedelmi mérleg alaku—

lása. A szerző ezt Svédországra vonatkozóan meg is vizsgálja cikkében, és rámutat arra, hogy az eredmények esetleg felhasználhatók (: K—j—F egyik mutatójaként.

A továbbiakban a szerző a szabadalmak stotisztikájával foglalkozik szélesebb körű nemzetközi összehasonlítás alapján és úgy—

szintén felveti a kérdést, hogy a szabadal- mak száma — legalábbis bizonyos kifejező erővel — tekinthető-e K—l—F mutatóként? A szabadalmak kérdését abból a szempontból is vizsgálja, hogy a szobodalomért folyamo—

dók száma Svédországban hogyan oszlik meg a svéd és a külföldi állampolgárok kö- zött. Vizsgáiódásai során úgy találta. hogy a külföldi országokban szabadalomért folyamo- dók szorosabban kapcsolódnak a K—j—F tevé- kenységhez. mint a saját országukban szaba- dalom engedélyezését kérők.

Sor került a K—j—F intenzitás és a szabada- lom intenzitása közötti korreláció vizsgálatára is az Egyesült Államok szabadalmi piacán.

Itt a korreláció meglehetősen magas volt:

! : 0.77.

Végezetül a szerző ismerteti a K—l—F jelző- számokkal kapcsolatos további munkák ter- veit.

Mivel az eddigi kutatások — amelyek agg- regált adatokra vonatkoztak -— arra mutat—

tak. hogy ezek a globális szintű adatok nem használhatók K—th jelzőszámként, a követke- ző lépés annak vizsgálata lesz. hogy milyen összefüggés van a K—j—F ráfordítások és a vál-

lalati szintű versenyképesség között.

A szerző szükségesnek tartja a K—l—F inten—

zitás korábban említett export-foglalkozta- tottsági viszonyitású iparági vizsgálatának és a K-j—F ráfordítások és a külföldi piacokon folytatott tevékenységek korrelációs vizsgála—

tának továbbfejlesztését abból a szempont- ból. hogy ezek az összefüggések felhasznál- hatók-e K—j—F mutatóként.

(Ism.: Kármán Tamásné)

CERNÁ, A. - TOSOVSKÁ. E.:

A TERMÉSZETI ÉS A GAZDASÁGI RENDSZER CSSZEHASONLITÁSA

(Komporoce prlrodniho a ekonomického systému —- pokus a formulaci metodologického vychodisko re- produkce zlvotniho prostredí.) — Politická Ekonomie.

1980. 5. sz. 499-513. p.

A tanulmányt vitaindító cikknek szánták a szerzők. az ökonómía és az ökológia közötti tisztázatlan kérdések megvitatásának előse- gítése céljából. llyen szempontok szerint vizs- gálják a természeti és a gazdasági rendszer eltérő természetét és működésük fontosabb

— jórészt különböző -— alapelveit.

A természeti környezet megvédése és az ökológiai—ökonómiai egyensúly fenntartá- sa szempontjából a társadalmi—gazdasági fejlődés jelenlegi szinvonalán feltétlenül szük—

séges. hogy az emberi gazdálkodás folyama- tai szervesen kapcsolódjanak o természet anyagainak körforgásához. Jelenleg az a