I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek

I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek

Sze mély ügyi hírek . . . . 970

Ál lás pá lyá za tok A Te rü let po li ti kai Kor mány za ti Hi va tal a kis tér sé gi meg bí zot ti há ló - zat mun ká ját a 294/2004. (X. 28.) Korm. ren de let alap ján irá nyí tó te rü let po li ti kai kor mány meg bí zot tal együtt pá lyá za tot ír ki a – 244/2003. (XII. 18.) Korm. ren de let ben meg ha tá ro zott te rü le ten mû kö dõ – er csi, fo nyó di, hód me zõ vá sár he lyi és nyír egy há zai kis - tér sé gi meg bí zot ti tiszt ség betöltésére. . . . 970

A Nyír sé gi Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás (NYI TÖT) pá lyá za ti fel hí - vást tesz köz zé vi dék fej lesz té si me ne dzser foglalkoztatására. . . 971

Má té szal ka vá ros jegy zõ je pá lyá za tot hir det Má té szal ka Vá ros Ön - kor mány zat Pol gár mes te ri Hi va ta lá nak Pénz ügyi iro da ve ze tõi fel ada ta i nak ellátására . . . . 972

Nyír bá tor Vá ros Ön kor mány za ta pá lyá za tot hir det a he lyi au tó - busszal vég zett me net rend sze rin ti sze mély szál lí tás köz szol gál ta - tó já nak kiválasztására . . . . 972

Soly már Nagy köz ség Ön kor mány za tá nak al jegy zõ je pá lyá za tot hir - det mû sza ki iro da ve ze tõi ál lás betöltésére. . . . 973

Költ ség ve té si szervek ala pí tó okirata . . . . 973

II. FÕRÉSZ: Hi va ta li igazgatás Kincs tá ri va gyon ér té ke sí té sé re ki írt pá lyá za tok eredménye . . . . 976

Kincs tá ri va gyon ér té ke sí té sé re ki írt pá lyá zat visszavonása . . . . 976

Kincs tá ri va gyon ér té ke sí té se . . . . 976

Az Ál la mi Szám ve võ szék vizs gá la tai. . . . 978

Uta sí tá sok Az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter 1/2006. (H. É. 18.) uta sí tá sa a fel ügye le te alá tar to zó egyes fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány - za tok 2006. évi fel hasz ná lá sá val kap cso la tos el já rá si rend rõl és ha tás kö rök rõl . . . . 981

Hi va ta los közlemények. . . . 984

III. FÕRÉSZ: Hírközlési tevéke nység Közlemények . . . . 986

V. FÕRÉSZ: Gazdaság, társadalom Pá lyá za tok vissza nem té rí ten dõ támogatásra . . . . 1014

VI. FÕRÉSZ: Egyéb hir detmény ek A Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó tá jé koz ta tó ja Az Eu ró pai Unió Hi va ta los Lap já nak ma gyar nyel vû ki a dá sá ban meg je lent jogi ak tu sokról (2006. áp ri lis 20–22.) . . . . 1029

Cég hir det mé nyek Fel hí vás va gyon ér té ke sí té sé re . . . . 1032

Köz gyû lé si meg hí vók . . . . 1036

Hí rek, in for má ci ók, tá jé koz ta tók . . . . 1037 Budapest, 2006. május 3.

Meg je le nik minden szerdán.

IX. évfolyam, 2006/18. szám Ára: 345 Ft

T A R T A L O M

Sze mé lyi rész S

Az Országos Területfejlesztési Hivatal sze mély ügyi hí rei

Kol ber Ist ván re gi o ná lis fej lesz té sért és felzárkózta - tásért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter a Ma gyar Te rü let- és Re gi o ná lis Fej lesz té si Hi va tal ról szó ló 195/2003. (XI. 28.) Korm. ren de let 4. § (1) be kez dé sé ben biz to sí tott jog kö ré - nél fog va, az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Hi va tal el nö ké - nek ja vas la ta alap ján

Ná das Pé tert, az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Hi va tal pénz ügyi-gaz da sá gi el nök he lyet te sét – sa ját ké ré sé re, nyug díj ba vo nu lá sá ra te kin tet tel – e tiszt sé gé bõl 2006. áp - ri lis 17-ei ha tállyal fel men tet te;

dr. Bö lecz Má ri át az Or szá gos Te rü let fej lesz té si Hi va tal pénz ügyi-gaz da sá gi el nök he lyet te sé vé 2006. áp ri lis 18-ai ha tállyal ki ne vez te.

Bu da pest, 2006. áp ri lis 19.

Dr. Sza lai Ti bor s. k.,

fõ osz tály ve ze tõ

Á

te rü let po li ti kai kor mány meg bí zot tal együtt pá lyá za tot ír ki

a – 244/2003. (XII. 18.) Korm. ren de let ben meg ha tá ro zott te rü le ten mû kö dõ –

er csi, fo nyó di, hód me zõ vá sár he lyi és nyír egy há zai kis tér sé gi meg bí zot ti tiszt ség be töl té sé re

A kis tér sé gi meg bí zot ti há ló zat mû kö dé sét, a kis tér sé gi meg bí zott fel ada ta it, jog ál lá sát, jut ta tá sa it, a tiszt ség be töl - té sé vel és a mun ka vég zés sel kap cso la tos össze fér he tet len - sé ge ket a 271/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet szabályozza.

A ren de let alap ján a meg bí zott ki emelt fel ada ta a kis tér - ség ben mû kö dõ he lyi ön kor mány za tok, a kis tér sé gi fej - lesz té si ta nács, a több cé lú kis tér sé gi tár su lás, a te rü let fej - lesz té si ön kor mány za ti tár su lá sok te vé keny sé gé nek se gí - té se, kü lö nö sen a kis tér ség-fej lesz té si prog ra mok elõ ké - szí té sé nek szer ve zé se, ér té ke lé se, meg va ló sí tá sá nak fi gye - lem mel kí sé ré se, tá mo ga tá sa, a nem zet kö zi, ha zai és kis - tér sé gi te rü let fej lesz té si for rá sok fel ku ta tá sa, a ki tû zött te - rü let fej lesz té si cé lok sze rin ti hasz no sí tá sá nak elõmozdí - tása. A meg bí zott – a te rü let fej lesz tés sel össze füg gés ben – se gí ti az érin tett sta tisz ti kai kör zet ben az ön kor mány za tok egyéb tár su lá sa i nak lét re ho zá sát és e tár su lá sok fel ada ta i - nak ellátását.

A meg bí zott gon dos ko dik a kis tér ség gaz da sá gi, köz - igaz ga tá si, te rü let fej lesz té si és ci vil sze rep lõi ré szé re a kis - tér ség gaz da sá gi, inf ra struk tu rá lis, egész ség ügyi, ok ta tá si és szo ci á lis in téz mé nyi fej lesz té sét érin tõ kor mány za ti el - gon do lá sok kal, dön té sek kel kap cso la tos in for má ci ók to - váb bí tá sá ról, va la mint – a kis tér sé gi meg bí zot ti há ló zat mun ká já nak irá nyí tó ja fe lé – az adott kis tér ség fej lesz té sé - vel és a kis tér sé gi köz igaz ga tá si, gaz da sá gi, te rü let fej lesz - té si és ci vil szer ve ze tek mû kö dé sé vel, il let ve a köz szol gál - ta tá sok kal össze füg gõ, kor mány za ti szin ten ér té kel he tõ in - for má ci ók össze gyûj té sé rõl és továbbításáról.

A meg bí zott fel ada ta el lá tá sa so rán együtt mû kö dik mind azon köz igaz ga tá si és ci vil szer vek kel, szer ve ze tek - kel, ame lyek te vé keny sé ge a kis tér ség te rü let fej lesz té sé - vel, az érin tett tár su lá sok te vé keny sé gé nek ered mé nyes sé - gé vel kap cso lat ban van.

Pá lyá za ti fel té te lek

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak fel té te lei (ezek hi á nya for mai ki zá ró ok):

– Eu ró pai Gaz da ság Tér ség va la mely or szá gá nak ál lam - pol gár sá ga;

– bün tet len elõ élet;

– fel sõ fo kú is ko lai vég zett ség, vagy ha a pá lyá zó a ta - nul má nya it meg kezd te an nak – az ál lás be töl té sé tõl szá mí - tott – két éven belüli megszerzése;

– a meg pá lyá zott kis tér ség ben ál lan dó elér he tõ ség gel és/vagy táv mun ka hellyel va ló rendelkezés;

– a ma gyar nyelv tár gya lá si szin tû is me re te és haszná - lata.

Össze fér he tet len, és nem le het kis tér sé gi meg bí zott aki:

a) a me gyei köz gyû lés el nö ke, al el nö ke, fõ pol gár mes - ter, fõ pol gár mes ter-he lyet tes, pol gár mes ter, al pol gár mes - ter;

b) a me gyei köz gyû lés hi va ta la, a pol gár mes te ri hi va tal vagy a kör jegy zõ ség tel jes mun ka idõ ben fog lal koz ta tott köz tiszt vi se lõ je;

I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek

c) a te rü let fej lesz té si ön kor mány za ti tár su lás, a több cé lú kis tér sé gi tár su lás alkalmazottja;

d) a kis tér sé gi fej lesz té si ta nács mun ka szer ve ze té nek al - kal ma zott ja.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nál elõnyt je lent:

– a meg pá lyá zott kis tér ség ben mû kö dõ he lyi ön kor - mány za tok pol gár mes te re i nek ajánlása;

– a meg pá lyá zott kis tér ség ben szék hellyel mû kö dõ te rü - let fej lesz té si ön kor mány za ti tár su lás(ok) el nö ké nek aján - lá sa;

– te rü let fej lesz té si, köz gaz da sá gi, jo gi, il let ve ál lam - igaz ga tá si szak irá nyú fel sõ fo kú végzettség;

– te rü let fej lesz té si, köz gaz da sá gi, gaz da ság fej lesz té si il let ve ál lam igaz ga tá si szak irá nyú tapasztalat;

– ál la mi lag iga zolt ide gen nyelv-is me ret;

– iga zolt fel hasz ná lói szin tû szá mí tó gé pes is me ret.

A pá lyá zat hoz mel lé kel ni kell:

– a szak mai ön élet raj zot (leg fel jebb 2 ol dal ter je de lem - ben, fény kép pel);

– a vég zett sé get iga zo ló ok irat(ok) má so la tát;

A pá lyá zat hoz mel lé kel ni kell, amennyi ben a pá lyá zó ren del ke zik vele:

– a nyelv vizs gát iga zo ló ok irat(ok) má so la tát;

– egyéb kép zett sé get, ké pe sí tést iga zo ló ok irat(ok) má - so la tát.

A pá lyá zat tar tal ma

A pá lyá zat ban leg fel jebb 2 ol dal ter je de lem ben is mer - tet ni kell a meg bí za tás el lá tá sá ra, va la mint a meg ne ve zett kis tér ség to vább fej lesz té sé re vo nat ko zó el kép ze lé se ket.

Be nyúj tá si ha tár idõ

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je (pos tai ke let bé - lyeg zõ dá tu ma):

2006. má jus 12.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak mód ja

A pá lyá za tot a Te rü let po li ti kai Kor mány za ti Hi va tal hi - va tal ve ze tõ jé nek cí mez ve, ki zá ró lag pos tai úton – aján lott, el sõbb sé gi kül de mény ként – két pél dány ban – a bo rí té kon a meg pá lyá zott kis tér ség nek meg fe le lõ en pl. „Ktmb2006 Er csi” jel zés fel tün te té sé vel – kell el jut tat ni a Te rü let po li - ti kai Kor mány za ti Hi va tal cí mé re: 1357 Bu da pest, Pf. 2.

A pá lyá zat ak kor te kint he tõ ha tár idõ ben be nyúj tott nak, ha a pá lyá za ti ki írás ban meg je lölt ha tár idõn be lül aján lott, el sõbb sé gi kül de mény ként ad ták pos tá ra.

El bí rá lá si ha tár idõ

A pá lyá za tok el bí rá lá sá nak ha tár ide je 2006. jú ni us 15.

A be nyúj tott pá lyá za tok szá má tól füg gõ en a pá lyá zat ki író ja fenn tart ja ma gá nak azt a jo got, hogy a pá lyá zók sze mé lyes meg hall ga tá sa cél já ból – kü lön ér te sí tés alap ján – má so dik el bí rá lá si kört nyis son. A pá lyá zat el bí rá lá sá nak

ered mé nyé rõl a pá lyá zat ki író ja min den pá lyá zót írás ban ér te sít. A nyer tes pá lyá zó meg bí za tá sát mun ka szer zõ dés alap ján, fõ ál lá sú táv-mun ka vi szony ban lát ja el. A nyer tes pá lyá zó nak a szer zõ déskö tés hez csa tol ni kell a bün tet len elõ éle tet iga zo ló ha tó sá gi er köl csi bi zo nyít ványt.

A pá lyá zat ki író ja fenn tart ja ma gá nak azt a jo got, hogy amennyi ben a pá lyá zat ered mény te len nek bi zo nyul új pá - lyá za tot írjon ki.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban fel vi lá go sí tás Kiss Szabolcs - tól a 461-8531-es és Tar Gyu lá tól a 461-85 32-es te le fon - szá mon kér he tõ.

Bu da pest, 2006. má jus 3.

Dr. Ga lam bos Ká roly s. k.,

hi va tal ve ze tõ

Te rü let po li ti kai Kor mány za ti Hi va tal

A Nyír sé gi Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás (NYITÖT) pá lyá za ti fel hí vást

tesz köz zé vi dék fej lesz té si me ne dzser fog lal koz ta tá sá ra

I. A pá lyá zat tár gya: olyan szak em ber al kal ma zá sa köz - al kal ma zot ti jog vi szony ban, aki a nyír egy há zai sta tisz ti kai kis tér ség ben meg fe le lõ en el lát ja a vi dék fej lesz té si fel ada - to kat. A fog lal koz ta tás ha tá ro zott idõ re, 2006. jú ni us 30-ig szól. Az állás azonnal betölthetõ.

II. Fel ada tok:

– fo lya ma tos tá jé ko zó dás a tér ség fej lesz té sé nek le he tõ - sé ge i rõl, el sõ sor ban az Ag rár- és Vi dék fej lesz té si Ope ra tív Prog ram, a Nem ze ti Vi dék fej lesz té si Terv, a Re gi o ná lis Ope ra tív Prog ram for rá sa i nak fo ga dá sá hoz és fel hasz ná lá - sá hoz szükséges ismeretek megszerzése és továbbítása;

– a Te rü let po li ti kai Kor mány za ti Hi va tal ál tal a vi dék - fej lesz té si me ne dzse rek szá má ra meg ha tá ro zott feladatok, valamint

– a kis tér sé gi tár su lás ál tal meg ha tá ro zott fel ada tok.

III. Pá lyá za ti fel té te lek:

– ma gyar ál lam pol gár ság,

– fel sõ fo kú, egye te mi szin tû vég zett ség, – bün tet len elõ élet.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nál elõnyt je lent:

– kis tér sé gi tár su lás nál szer zett mi ni mum egy éves gya - kor lat,

– jo gi vég zett ség,

– hely ben la kás (leg alább a kis tér ség va la me lyik te le pü - lé sén),

– „B” ka te gó ri ás szin tû szá mí tó gé pes is me ret.

IV. A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell:

– rész le tes szak mai ön élet raj zot és mo ti vá ci ós levelet, – a vi dék fej lesz té si me ne dzser rel szem ben tá masz tott kö ve tel mé nye ket (kö te le zõ és elõnyt je len tõ) ta nú sí tó do - ku men tu mok másolatát,

– is ko lai vég zett sé get ta nú sí tó ok le vél má so la tát, – a szak mai mun ká ra vo nat ko zó el kép ze lé se ket.

A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: a Ma gyar Köz löny Hi va ta los Ér te sí tõ jé ben tör té nõ meg je le nés tõl szá mí tott 8. nap.

A pá lyá zat el bí rá lá sá nak ha tár ide je: a Ma gyar Köz löny Hi va ta los Ér te sí tõ jé ben tör té nõ meg je le nést kö ve tõ társulási tanácsülés.

A pá lyá za tot a Nyír sé gi Több cé lú Kis tér sé gi Tár su lás (NYITÖT) cí mé re (4400 Nyír egy há za, Jó kai tér 4–6.) dr. Szûcs Ilo na mun ka szer ve zet-ve ze tõ ré szé re cí mez ve kell be nyúj ta ni, a „Vi dék fej lesz té si me ne dzse ri pályázat”

jelige feltüntetésével.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban bõ vebb fel vi lá go sí tás a (42) 506-070-es te le fon szá mon kérhetõ.

Má té szal ka vá ros jegy zõ je pá lyá za tot hir det

Má té szal ka Vá ros Ön kor mány zat Pol gár mes te ri Hi va ta lá nak

Pénz ügyi iro da ve ze tõi fel ada ta i nak el lá tá sá ra

A köz szol gá la ti jog vi szony és a ve ze tõi meg bí zás ha tá - ro zat lan idõ re szól.

Be so ro lás és bé re zés a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény, va la mint a köz tiszt vi se lõk jut ta tá sa i ra vo nat ko zó he lyi ren de let alap ján tör té nik.

Az iro da ve ze tõ fel ada ta:

A vo nat ko zó jog sza bá lyok és az SZMSZ elõ írá sai alap - ján szer ve zi, irá nyít ja és el len õr zi a ve ze té se alatt ál ló iro - da mun ká ját, il let ve el lát ja a ha tás kö ré be utalt fel ada to kat.

Pá lyá za ti fel té te lek:

– ma gyar ál lam pol gár ság;

– bün tet len elõ élet;

– a köz tiszt vi se lõk ké pe sí té si elõ írá sa i ról szó ló 9/1995.

(II. 3.) Korm. ren de let 1. sz. mel lék le té nek I/16. pont já ban

– I. be so ro lá si osz tály – sze rep lõ is ko lai vég zett sé gek vala - melyikének meg lé te;

– köz igaz ga tá si vagy jo gi szak vizs ga (en nek hi á nyá ban a Ktv. ál tal elõ írt köz igaz ga tá si szak vizs ga le té te le a ki - nevezésétõl szá mí tott egy éven be lül).

A pá lyá zat nak tar tal maz nia kell:

– szak mai te vé keny sé get is be mu ta tó rész le tes ön élet - raj zot.

A pá lyá zat hoz csa tol ni kell:

– ké pe sí tést ta nú sí tó ok ira tot, vagy an nak má so la tát, – há rom hó nap nál nem ré geb bi ha tó sá gi er köl csi bi zo - nyít ványt.

Elõnyt je lent:

– ön kor mány za ti igaz ga tás ban szer zett szak mai gya - kor lat,

– szak irá nyú ve ze tõi ta pasz ta lat.

A pá lyá za to kat a Bel ügyi Köz löny ben tör té nõ meg je le - nés tõl (2006. áp ri lis 18.) szá mí tott 30 na pon be lül le het be nyúj ta ni Má té szal ka vá ros jegy zõ jé hez (4700 Máté - szalka, Hõ sök te re 9.).

A pá lyá za tok ról a be nyúj tás ra elõ írt ha tár idõt kö ve tõ 15 na pon be lül – a pol gár mes ter egyet ér té sé vel – a jegy zõ dönt.

Az ál lás hely a pá lyá zat si ke res el bí rá lá sa után azon nal be tölt he tõ.

Az ál lás hely be töl té sé nek fel té te le az 1992. évi XXIII. tv. 22/A. §-ban fog lalt va gyon nyi lat ko zat-té te li kö te le zett ség tel je sí té se.

Má té szal ka vá ros jegy zõ je fenn tart ja a jo got a pá lyá za ti el já rás ered mény te len né nyil vá ní tá sá ra.

Fel vi lá go sí tást Má té szal ka vá ros jegy zõ je ad, Máté - szalka, Hõ sök te re 9. I. e. Tel.: (44) 501-363.

Nyír bá tor Vá ros Ön kor mány za ta pá lyá za tot hir det

a he lyi au tó busszal vég zett me net rend sze rin ti sze mély szál lí tás köz szol gál ta tó já nak

ki vá lasz tá sá ra

1. Pá lyá za ti fel té te lek:

– te le pü lés köz igaz ga tá si ha tá ra in be lü li sze mély szál lí - tá si re fe ren cia,

– bank in for má ció,

– leg alább 2 db + 1 db tar ta lék au tó busz, mely vá ro si köz le ke dés re al kal mas jár mû,

– cég ki vo nat,

– he lyi köz le ke dés re szó ló köz le ke dés fel ügye le ti en - gedély.

2. Pá lyá za ti ki írás be szer zé se:

A pá lyá za ti ki írás té rí tés men te sen át ve he tõ Nyír bá tor Vá ros Ön kor mány za tá nak Pol gár mes te ri Hi va ta la Vá ros - fej lesz té si és Va gyon gaz dál ko dá si Iro dá já nál (4300 Nyír - bá tor, Sza bad ság tér 7.) mun ka na po kon hét fõ tõl csü tör tö - kig 8–16 órá ig, pén te ken 8–12 órá ig.

3. Aján lat té tel ha tár ide je:

2006. jú ni us 6. (kedd) 9 óra.

4. Az el bí rá lás mód ja, szem pont jai: összes sé gé ben leg - elõ nyö sebb aján lat a pá lyá za ti ki írás ban meg ha tá ro zott szem pon tok sze rint.

5. Az ered mény hir de tés idõ pont ja: 2006. jú ni us 8. (csü - tör tök) 10 óra.

6. A szer zõ dés kö tés idõ pont ja: 2006. jú ni us 8. (csü tör - tök) 11 óra.

7. A szol gál ta tás meg kez dé sé nek nap ja: 2006. jú li us 1.

8. A szer zõ dés idõ tar ta ma: 8 év (2006. jú li us 1.–2014.

jú ni us 30.).

Solymár Nagyközség Önkormányzatának aljegyzõje pályázatot hirdet

mûszaki irodavezetõi állás betöltésére

Pá lyá za ti fel té te lek:

– bün tet len elõ élet,

– egye te mi vagy fõ is ko lai szin tû épí tész mér nö ki, épí tõ - mér nö ki (szer ke zet épí tõ, ma gas épí tõ üzem mér nö ki) szak - kép zett ség, fõ is ko lai szin tû te le pü lés mér nö ki (vá ros gaz - da sá gi mér nö ki) szak kép zett ség [9/1995. (II. 3.) Korm.

ren de let sze rint],

– leg alább 2 éves köz igaz ga tá si gya kor lat, – szá mí tó gép fel hasz ná lói szin tû is me re te.

Elõnyt je lent:

– köz igaz ga tá si alap-, il let ve szak vizs ga.

A pá lyá zat hoz csa tol ni kell:

– ön élet raj zot,

– 3 hó nap nál nem ré geb bi er köl csi bi zo nyít ványt, – is ko lai vég zett sé get iga zo ló bi zo nyít vány má so la tát.

Bé re zés és egyéb jut ta tás: a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII. tv. alap ján.

A pá lyá zat be adá si ha tár ide je: a meg je le nés tõl (Bel ügyi Köz löny, 2006. áp ri lis 18.) szá mí tott 30. nap.

A pá lyá za tot Soly már Nagy köz ség Ön kor mány za tá nak al jegy zõ jé hez, Szán tó Eri ká hoz kell be nyúj ta ni az aláb bi cím re: 2083 Soly már, Jó zsef A. u. 1.

A pá lyá zat tal kap cso lat ban ér dek lõd ni le het: Soly már Nagy köz ség Ön kor mány za tá nak al jegy zõ jé nél a (26) 560-600-as te le fon szá mon.

Szer ve ze ti hí rek K

ALA PÍ TÓ OK IRA TA A Felsõoktatási Regisztrációs Központ

alapító okirata

Az ok ta tá si mi nisz ter az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992.

évi XXXVIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Áht.) 88. §-ának (3) be kez dé sé ben, va la mint az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a to - váb bi ak ban: Ámr.) 10. §-ának (2) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, fi gye lem mel a fel sõ ok ta tás ról szó ló 2005. évi CXXXIX. tör vény (a to váb bi ak ban: Ftv.), a Felsõoktatási Re giszt rá ci ós Köz pont ról és el já rá sa i nak rész le tes sza bá lya i ról szó ló 51/2006. (III. 14.) Korm. ren - de let (a to váb bi ak ban: ren de let), valamint az Áht. 88. § (2) be kez dé se értelmében a pénzügyminiszterrel egyet - értésben a

Fel sõ ok ta tá si Re giszt rá ci ós Köz pont ala pí tó ok ira tát az aláb bi ak sze rint ál la pít ja meg.

I.

Ál ta lá nos ren del ke zé sek

1. A Fel sõ ok ta tá si Re giszt rá ci ós Köz pont (a to váb bi ak - ban: köz pont) or szá gos ha tás kö rû köz pon ti köz igaz ga tá si szerv. A köz pont rész jog kör rel ren del ke zõ, rész ben ön - állóan gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv.

2. Hi va ta los ne ve: Fel sõ ok ta tá si Re giszt rá ci ós Köz pont, rö vi dí tett ne ve: FRKP

3. An gol nyel vû meg ne ve zé se: Hig her Edu ca ti on Re - gist ra ti on Cen ter of Hun ga ry

4. Szék he lye: 1054 Bu da pest, Sza lay ut ca 10–14.

5. Ala pí tó: a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya 6. Ala pí tás kel te: 2006. áp ri lis 1.

7. Szám la ve ze tõ: Ma gyar Ál lam kincs tár 8. Fel ügye le ti szer ve: Ok ta tá si Mi nisz té ri um

II.

A köz pont alap te vé keny sé ge

1. A köz pont ál la mi fel adat ként el lá tan dó alap te vé keny - sé ge ként kü lön jog sza bá lyok ban, így kü lö nö sen

– az Ftv.-ben,

– a fel sõ ok ta tás ról szó ló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes ren del ke zé se i nek vég re haj tá sá ról szó ló Korm. ren - de let ben,

– a ren de let ben

meg ha tá ro zott fel ada to kat lát ja el.

En nek kö ré ben a köz pont:

– el lát ja a fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek nyilvántartásba- vételével, te vé keny sé gé nek meg kez dé sé vel és mó do sí tá - sá val, a nyil ván tar tás ban be kö vet ke zett vál to zá sok ve ze té - sé vel, a nyil ván tar tás ból va ló tör lé sé vel kap cso la tos ha tó - sá gi feladato kat és el sõ fo kú ha tá ro za to kat hoz,

– az ok ta tá si mi nisz ter el len õr zé si jog kö ré nek ke re té ben ha tó sá gi el len õr zést vé gez.

2. A köz pont alap te vé keny sé ge a TEÁOR sze rin ti meg - je lö lés sel:

22.11 Könyv ki adás

22.13 Idõ sza ki ki ad vány ki adá sa

22.33 Szá mí tó gé pes adat hor do zó sok szo ro sí tá sa 72.30 Adat fel dol go zás

72.40 Adat bá zis-te vé keny ség, on-li ne ki adás 74.87 Más ho vá nem so rolt, egyéb gaz da sá gi

szol gál ta tás

75.11 Ál ta lá nos köz igaz ga tás

75.14 Köz igaz ga tást ki egé szí tõ szol gál ta tás

80.42 Más ho vá nem so rolt fel nõtt- és egyéb ok ta tás 3. Alap ve tõ szak fel adat: 805915 Ok ta tá si cé lok és egyéb fel ada tok

4. Szak ága za ti be so ro lás: 751412 Igaz ga tá si cé lú in téz - mé nyek el lá tó, ki se gí tõ szol gá la tai

III.

A köz pont vál lal ko zá si te vé keny sé ge

1. A köz pont vál lal ko zá si te vé keny sé get foly tat hat.

A vál lal ko zá si te vé keny sé ge nem ve szé lyez tet he ti a köz - pont alap fel ada ta i nak el lá tá sát.

2. Az Áht. 96. § (2) be kez dé se alap ján a vál lal ko zás ból szár ma zó be vé tel nem ha lad hat ja meg a költ ség ve tés ter - ve zett összes ki adá sá hoz vi szo nyít va a 30%-os mér té ket.

3. A köz pont vál lal ko zá si te vé keny sé ge a TEÁOR sze - rin ti meg je lö lés sel:

22.11 Könyv ki adás

22.13 Idõ sza ki ki ad vány ki adá sa

22.33 Szá mí tó gé pes adat hor do zó sok szo ro sí tá sa

74.87 Más ho vá nem so rolt, egyéb gaz da sá gi szol gál ta tás

80.42 Más ho vá nem so rolt fel nõtt- és egyéb ok ta tás 4. Az Áht. 96. § (3) be kez dé se alap ján a vál lal ko zás ból szár ma zó be vé te le ket és a vál lal ko zá si te vé keny sé gek ki - adá sa it az alap te vé keny sé gek tõl el kü lö ní tet ten kell meg - ter vez ni és el szá mol ni. A vál lal ko zá si te vé keny ség bõl szár ma zó ered mény köz pont ál tal fel hasz nál ha tó ré szé bõl vál lal ko zá si tar ta lé kot kell ké pez ni, amely az Ámr. 69. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak sze rint hasz nál ha tó fel.

IV.

A köz pont mû kö dé se

1. A köz pont élén fõ igaz ga tó áll, aki a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII. tör vény (a to váb bi ak - ban: Ktv.) 73. § (4) be kez dé se alap ján az ok ta tá si mi nisz ter dön té se sze rint fõ osz tály ve ze tõ nek mi nõ sül. A fõ igaz ga tót az ok ta tá si mi nisz ter ha tá ro zat lan idõ re bíz za meg, il let ve von ja vissza meg bí zá sát (szük ség ese tén ne ve zi ki s men ti fel), va la mint gya ko rol ja fe let te a mun kál ta tói jogokat.

2. A fõ igaz ga tó szak mai mun ká ját ha tá ro zat lan idõ re meg bí zott szak mai fõ igaz ga tó-he lyet tes se gí ti, aki fõ osz - tály vezetõ-helyettesnek mi nõ sül.

3. A köz pont ve ze tõ be osz tá sú és ügy in té zõi fel ada to kat el lá tó mun ka tár sai a Ktv. ha tá lya alá tar toz nak.

4. A köz pont köz tiszt vi se lõi fe lett a mun kál ta tói jo go kat a fõ igaz ga tó gya ko rol ja. A mun kál ta tói jog kör a Ktv. 6. § (1) be kez dé se alap ján a fõ igaz ga tó-he lyet tes re átru ház - ható.

5. A köz pont szer ve ze ti fel épí té sét és mû kö dé si rend jét, a ve ze tõk kö zöt ti fel adat meg osz tást, a bel sõ és kül sõ kap - cso la tok ra vo nat ko zó to váb bi jog sza bá lyok ál tal elõ írt ren - del ke zé se ket a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály zat (a to váb - bi ak ban: SzMSz) ha tá roz za meg. Az SzMSz-t és mel lék le - te it, to váb bá an nak mó do sí tá sa it a fõ igaz ga tó kö te les az ala pí tó ok irat ha tály ba lé pé sét kö ve tõ 60 na pon be lül el ké - szí te ni és az ok ta tá si mi nisz ter hez jó vá ha gyás cél já ból fel - ter jesz te ni.

6. A köz pont alap te vé keny sé gét a fõ igaz ga tó ál tal éven - ként ké szí tett – és az Ok ta tá si Mi nisz té ri um fel sõ ok ta tá sért fe le lõs he lyet tes ál lam tit ká ra ál tal jó vá ha gyott – mun ka - terv alap ján vég zi.

V.

A köz pont gaz dál ko dá sa

1. A köz pont rész ben ön ál ló an gaz dál ko dó, elõ irány za - tai fe let ti ren del ke zé si jo go sult ság szem pont já ból rész jog - kör rel ren del ke zõ köz pon ti költ ség ve té si szerv, amely nek pénz ügyi-gaz da sá gi te vé keny sé gét kü lön meg ál la po dás alap ján az Ok ta tá si Mi nisz té ri um lát ja el.

2. A köz pont fenn tar tá sá nak és mû köd te té sé nek költ - ség ve té se az Ok ta tá si Mi nisz té ri um fe je ze tén be lül el kü lö - ní tet ten sze re pel.

3. A köz pont költ ség ve té sét az ok ta tá si mi nisz ter hagy ja jó vá.

4. A köz pont fel ada ta i nak el lá tá sá hoz ren del ke zés re álló va gyon az ál lam tu laj do ná ban áll, amellyel kap cso lat - ban – a Kincs tá ri Va gyo ni Igaz ga tó ság gal kö tött meg ál la - po dás ban fog lal tak sze rint – gya ko rol ja a va gyon ke ze lõi jo go kat.

VI.

Zá ró ren del ke zé sek

A je len ala pí tó ok irat 2006. áp ri lis 1-jén lép ha tály ba, a köz pont e na pon kez di meg te vé keny sé gét.

Dr. Ma gyar Bá lint s. k.,

ok ta tá si mi nisz ter

Ik ta tó szám: 4473/2006.

K

1. Chi le, San ti a go de Chi le, Del In ca 4576. Las Con des ke rü let cím alatt ta lál ha tó in gat lan nyer te se Ma ti as Edu ar do Or chard Ver ga ra aján lat te võ, aki vel az adás vé te li szer zõ dés 324.726 USD ér ték ben ke rült alá írás ra.

2. Chi le, San ti a go de Chi le, Obis po Pé rez 0315., 31. la kás te kin te té ben a pá lyá zat ered mény te le nül zá rult.

3. Chi le, San ti a go de Chi le, Po cu ro 3089, 515. la kás te kin te té ben a pá lyá zat ered mény te le nül zá rult.

4. Chi le, San ti a go de Chi le, Pro vi den cia kör út 405., 503. la kás te kin te té ben a pá lyá zat ered mény te le nül zá rult.

K

Az Eöt vös Lo ránd Tu do mány egye tem Gaz da sá gi és Mû sza ki Fõ igaz ga tó sá ga tá jé koz tat ja az ér dek lõ dõ ket, hogy a Hi - va ta los Ér te sí tõ 2006/16. szá má ban meg hir de tett, in gat lan ér té ke sí tés tár gyú nyil vá nos pá lyá za tát fel füg gesz ti.

Indokolás

A Ma gyar Ál lam tu laj do ná ban és az Eöt vös Lo ránd Tu do mány egye tem va gyon ke ze lé sé ben lé võ

Bu da pest, 7892. hrsz.-ú, ter mé szet ben Bu da pest XII., Csörsz u. 53/B szám alat ti, óvo da meg ne ve zé sû, 2962 m² terü - letû in gat lan

ér té ke sí té si en ge dé lyét a Kincs tá ri Va gyo ni Igaz ga tó ság 23000-385/7/2006. szá mú le ve lé vel fel füg gesz tet te.

K

A Kincs tá ri Va gyo ni Igaz ga tó ság (1054 Bu da pest V. ker., Zol tán ut ca 16.) a to váb bi ak ban: ár ve rez te tõ, a kincs tá ri va gyon gaz dál ko dá sá ról szó ló 58/2005. (IV. 4.) Korm. ren de let vo nat ko zó ren del ke zé sei alap ján

ár ve rés

út ján ér té ke sí ti a Ma gyar Ál lam tu laj do ná ban és a Gyõ ri Ha tár õr Igaz ga tó ság va gyon ke ze lé sé ben lé võ aláb bi vagyon - elemeket.

Sor -

szám In gat lan cí me Hrsz. Tér mér ték

(m²) Meg ne ve zés Tul. h. Ki ki ál tá si ár

(brut tó Ft) Áfa (Ft)

1. Raj ka (volt õrs) 0198/53. 4002 Ki vett épü let és ud var 1/1 17 641 200 2 940 200

2. Raj ka (volt õrs) 0198/56. 5621 Ki vett épü let és ud var 1/1 29 565 600 4 927 600

Ár ve ré si elõ le gek össze ge: 1. 1 760 000 Ft, az az egy mil lió-hét száz hat van ezer fo rint, 2. 2 960 000 Ft, az az ket tõ mil lió-ki lenc száz hat van ezer fo rint.

A Raj ka 0198/53. hrsz.-ú in gat lan az E-ON ÉDÁSZ Zrt. jo go sul tat meg il le tõ ve ze ték jog gal ter helt.

Az in gat la nok egyéb vo nat ko zás ban per-, te her- és igény men te sek.

II. FÕRÉSZ: Hi va ta li igazgatás

Az ár ve ré sek idõ pont ja: 1. 2006. má jus 25. 10 óra, 2. 2006. má jus 25. 11 óra.

Az ár ve ré sek he lye: Gyõr, Ki rály u. 6. föld szin ti ár ve ré si te rem.

Az ár ve ré sek kel kap cso lat ban fel vi lá go sí tás kér he tõ: Be ke Pé ter va gyon ke ze lé si fõ elõ adót ól a (96) 313-818-as szá mú te le fo non, va la mint az in gat lan ról Ko vács Ist ván hõr. ez re des tõl a (96) 317-288/8300 mel lé kû te le fo non.

Az ár ve ré se ken va ló rész vé tel fel té te lei:

Az ár ve ré sek köz jegy zõ je len lé té ben tör tén nek. Az ár ve rez te tõ az ár ve ré sek meg kez dé se kor is mer te ti az ár ve ré sek részletes feltételeit.

A je lent ke zés fel té te lei:

– sze mély azo nos ság iga zo lá sa, kép vi se let ese tén köz jegy zõ ál tal hi te le sí tett ok irat ba fog lalt meg ha tal ma zás be mu ta - tá sa, illetve annak átadása;

– gaz da sá gi tár sa ság ne vé ben tör té nõ rész vé tel ese tén 30 nap nál nem ré geb bi cég ki vo nat vagy a be je gyez te tés fo lya - mat ba té te lét iga zo ló cég el já rá si igazolás átadása;

– az ár ve re zõ írás be li nyi lat ko za ta ar ról, hogy nincs 6 hó nap nál ré geb ben le járt köz tar to zá sa (adó-, vám-, tár sa da lom - biz to sí tá si já ru lék és egyéb, az ál lam ház tar tás al rend sze re i vel szem ben fennálló fizetési kötelezettsége);

– iga zo lás be mu ta tá sa ar ról, hogy az ár ve re zõ az ár ve ré si elõ le get, amely a for gal mi ér ték (ki ki ál tá si ár) 10%-a a ki tû - zött ár ve rés idõ pont ját meg elõ zõ en (az az az ár ve rés meg kez dé sé ig) kész pénz ben befizette az ár ve rez te tõ pénztárába.

Egyéb fel té te lek:

Az ár ve ré si elõ leg a vé tel ár ba be szá mít. Az ár ve rez te tõ a nem nyer tes ár ve re zõ ré szé re az ár ve ré si elõ le get az ár ve rés nap ján vissza fi ze ti. Az ár ve ré si elõ leg után az ár ve rez te tõ költ sé get nem szá mít fel, ka ma tot nem fi zet. Az adás vé te li szer zõ dés meg kö té sé nek elõ fel té te le, hogy a nyer tes ár ve re zõ az ár ve rés idõ pont já tól szá mí tott 8 nap tá ri na pon be lül vissza von ha tat lan pénz ügyi ga ran ci át ad az ár ve rez te tõ nek az ár ve ré si elõ le gen fe lül a tel jes vé tel ár hát ra lék ra. (Az ár ve - rez te tõ vissza von ha tat lan fi ze té si ga ran ci á nak te kin ti a bank ga ran ci át, vagy a vé tel ár hát ra lék köz jegy zõ nél, il let ve ügy - véd nél tör té nõ le tét be he lye zé sét.) Amennyi ben az ár ve rés tõl szá mí tott 8 nap tá ri na pon be lül az ár ve re zõ az ár ve rez te tõ meg je lölt szám lá já ra a tel jes vé tel árat ki egyen lí tet te, men te sül a vissza von ha tat lan pénz ügyi ga ran cia adá sá nak kö te le - zett sé ge alól. Az ár ve rez te tõ az árverés nyertesével az árverés idõpontjától számított 15 naptári napon belül szerzõdést köt. Az árverés nyertese köteles a teljes vételárat a szerzõdéssel egyidejûleg kifizetni.

Az ár ve rés si ker te len, ha

– nem je lent meg egy ár ve re zõ sem;

– az ár ve re zõk nem tet tek ér vé nyes vé te li aján la tot;

– ha az ár ve ré si el já rás tisz ta sá gát, vagy az ár ve re zõk ér de ke it sú lyo san sér tõ cse lek mény mi att az ár ve rés ér vény te le - ní té sé rõl kell dönteni;

– a nyer tes aján lat te võ vissza lé pé se ese té ben. (Vissza lé pés nek mi nõ sül, ha a nyer tes aján lat te võ a szer zõ dés kö tés re elõ írt ha tár idõ alatt a szer zõ dést nem kö ti meg.) Eb ben az eset ben a nyer tes ár ve re zõ a be fi ze tett árverési elõleget elveszti.

Az ár ve rez te tõ fenn tart ja jo gát ar ra, hogy az ár ve rést ered mény te len nek nyilvánítsa.

Az ár ve rez te tõ fenn tart ja a jo got ar ra, hogy a nyer tes ár ve re zõ vissza lé pé se ese tén az ár ve rés so ron kö vet ke zõ he lye - zett jé vel kös sön szer zõ dést.

Az ár ve rez te tõ fenn tart ja a jo got ar ra, hogy az ár ve ré si hir det ményt az ár ve rés idõ pont ját meg elõ zõ en vissza von ja, mely rõl a hir det mény köz lé sé vel meg egye zõ he lye ken újabb hirdetményt tesz közzé.

A tu laj don szer zé si kor lá to zás ba üt kö zõ szer zõ dés semmis.

A

Á

S

Össze fog la ló

a Ma gyar Vö rös ke reszt 2003–2004. évi gaz dál ko dá sá hoz nyúj tott költ ség ve té si tá mo ga tá sok

és pénz ado má nyok Or szá gos Tit kár ság nál va ló cél sze rû fel hasz ná lá sá nak el len õr zé sé rõl (0605)

A Vö rös ke reszt kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott alap - te vé keny sé gi funk ci ó val és ga ran tált költ ség ve té si tá mo - ga tás sal töl töt te be ki e mel ke dõ en köz hasz nú, nem ze ti hu - ma ni tá ri us sze re pét. Az alap sza bály ál tal ki bõ ví tett fel - adat kö rét 21 ön ál ló szer ve ze ti egy ség gel, or szá gos szer ve - ze ti há ló zat tal, sza bály sze rû en meg vá lasz tott tes tü le tek kel lát ta el. Az Or szá gos Tit kár sá got 2004-ben ki von ták a jo gi sze mé lyek kö ré bõl, de az ön ál ló szer ve ze ti egy ség ként ki - ala kí tott SZMSZ elõ írá sa it nem ak tu a li zál ták.

A leg fõbb dön tés ho zó szerv, a köz gyû lés alap sza bály - sze rû en mû kö dött. Az or szá gos ve ze tõ ség rend sze res ülé - se zés sel irá nyí tot ta és el len õriz te a Vö rös ke reszt te vé - keny sé gét, fe lelt a köz gyû lé si ha tá ro za tok vég re haj tá sá ért.

A Vö rös ke reszt te vé keny sé gé ért or szá gos tiszt ség vi se lõ - ként az el nök fe lelt. Az ál ta la ki ne ve zett fõ tit kár fe le lõs sé - get vi selt or szá go san a jog sza bá lyi és bel sõ elõ írá sok be - tar tá sá ért, az Or szá gos Tit kár ság mun ká já ért.

Az SZMSZ a Vö rös ke reszt Or szá gos Tit kár sá gá nak fel - ada ta it szak mai és gaz da sá gi irá nyí tó, ko or di ná ló, vég re - haj tó sze rep kör ben ha tá roz ta meg. A bel sõ irá nyí tás és vég re haj tás rend jé nek sza bá lyo zá sa hi á nyá ban a gaz da sá - gi dön té sek, in téz ke dé sek vég re haj tá sát utó lag el len õriz - he tõ mó don nem do ku men tál ták. A szak mai te rü le ten rész - ben va ló sult meg a mi nõ ség irá nyí tá si rend szer ki épí té se. A gaz dál ko dás te rü le tén az in teg rált ve ze tõi, pénz ügyi és szám vi te li in for má ci ós rend szer nem mû kö dött. A hi á nyos szer ve ze ti és sza bá lyo zá si rend mi att a gaz dál ko dás sza - bály sze rû sé gét az egy sze mé lyi fe le lõs ség gel fel ru há zott fõ titkár nem tud ta biz to sí ta ni. A gaz dál ko dá si fel ada tok - hoz a sze mé lyi és tár gyi fel té te lek elég te len nek bi zo nyul - tak.

A Vö rös ke reszt nem meg fe le lõ en sza bá lyoz ta bel sõ el - len õr zé si rend sze rét. Alap sza bá lya az or szá gos, me gyei, bu da pes ti és te rü le ti el len õr zõ bi zott sá gok mû kö dé sét egy - más tól el kü lö nült be szá mo lá si kö te le zett ség gel ír ta elõ. Az SZMSZ a gaz dál ko dás vég re haj tá sá ért fe le lõs fõ tit kár hoz ren del te a bel sõ el len õr irá nyí tá sát, így nem ér vé nye sült a funk ci o ná lis füg get len sé ge. Össze fér he tet len nek mi nõ - sült, hogy meg bíz ták egyes gaz dál ko dá si sza bály za tok el - ké szí té sé vel is. Or szá gos szin ten a bel sõ kont roll-te vé - keny ség nem tár ta fel a sza bá lyo zá si hi á nyos sá go kat, a szám vi te li és be szá mo lá si hi bá kat, a ve ze tõi és mun ka fo - lya mat ba épí tett el len õr zés ala csony ha tás fo kon mû kö dött.

A Vö rös ke reszt a szám vi te li tör vény ál tal elõ írt szám vi - te li sza bá lyo zá sa it 2004. ja nu ár 1-jei ha tállyal meg újí tot ta.

Az or szá gos ér vé nyû sza bály za tok ön ál ló an gaz dál ko dó

szer ve ze tek ré szé re tör té nõ ki adá sát nem do ku men tál ták.

A szám vi te li po li ti ka és hoz zá ren delt ér té ke lé si, pénz ke ze - lé si sza bály zat hi á nyo san ren del ke zett a köz hasz nú gaz - dál ko dá si sa já tos sá gok ról. A szám la rend nem biz to sí tot ta a köz hasz nú sá gi je len tés kö ve tel mé nyé nek meg fe le lõ adat tar tal mat. A bel sõ elõ írá sok el le né re nem ren del kez tek egy sé ges gaz dál ko dá si sza bály zat tal, ér de kelt sé gi rend - szerrel, to váb bá a köz hasz nú sá gi tör vény ál tal elõ írt be fek - te té si sza bály zat tal.

A Vö rös ke reszt éves költ ség ve té sét a ha tás kö ri leg il le - té kes or szá gos ve ze tõ ség hagy ta jó vá. A ter vek össze ál lí - tá sá nak szer ke ze ti és tar tal mi kö ve tel mé nyét, jó vá ha gyá - sá nak ha tár ide jét nem sza bá lyoz ták. A pénz for gal mi be vé - te le ket és ki adá so kat bá zis szem lé let tel, az alap- és egyéb te vé keny sé ge ket össze von va – az éves fel ada tok rang so ro - lá sa nél kül – ter vez ték. A költ ség ve té si tör vény ben a Vö - rös ke reszt ré szé re jó vá ha gyott mû kö dé si tá mo ga tás köz - pon to sí tott ke re té rõl, il let ve a fenn ma radt rész meg osz tá - sá nak ará nyá ról az or szá gos ve ze tõ ség dön tött. A me gyei ke ret ön ál ló an gaz dál ko dó szer ve ze tek nek va ló el osz tá sa szak mai pri o ri tá sok meg ha tá ro zá sa nél kül, né pes ség ará - nyo san tör tént. Az el osz tás mód sze re nem állt össz - hangban az zal, hogy a Vö rös ke reszt ne ve sí tett költ ség ve - té si tá mo ga tá sa az alap te vé keny sé gi cé lo kat szol gál ta.

A Vö rös ke reszt egy sé ges ket tõs könyv vi te li prog ram - mal, de ön ál ló szer ve ze ten ként kü lön-kü lön ve zet te szám - vi te li nyil ván tar tá sát. Az Or szá gos Tit kár ság fõ köny vi köny ve lé sét szol gál ta tá si szer zõ dés sel, köny ve lõ iro da vé - gez te. A könyv ve ze tés ben sé rült a szám vi te li tör vény tel - jes ség re, va ló di ság ra, kö vet ke ze tes ség re és brut tó el szá - mo lás ra vo nat ko zó el ve. A hi bák az ana li ti kus nyil ván tar - tás hi á nyos sza bá lyo zá sá val és ve ze té sé vel egy aránt össze függ tek. To váb bi ere dõ je ként nem ér vé nye sül tek a szám vi te li tör vény bi zony la ti elv és fe gye lem, va la mint a bi zony la tok ala ki és tar tal mi elõ írá sai.

A Vö rös ke reszt köz hasz nú sá gi je len tés össze ál lí tá sá val tel je sí tet te be szá mo lá si kö te le zett sé gét. En nek ke re té ben az egy sze rû sí tett éves be szá mo ló it a szám vi te li tör vény elõ írá sát meg sért ve fõ köny vi ki vo nat nem tá masz tot ta alá.

A köz gyû lés mind két év be szá mo ló ját sza bály sze rû en el - fo gad ta. A köz hasz nú be szá mo ló it hon lap ján nyil vá nos sá tett ék, de a jog sza bály ban elõ írt ha tár idõt nem tar tot ták be, az ál lam ház tar tás al rend sze re i tõl ka pott tá mo ga tást nem a va ló ság gal egye zõ en kö zöl ték. A tá mo ga tá sok fel hasz ná - lá sá val kap cso lat ban tá mo gat ón ként nem je löl ték a tá mo - ga tá si célt és össze gét. A cél sze rin ti jut ta tá so kat a nyil ván - tar tá sok nem tá masz tot ták alá. A ve ze tõ tiszt ség vi se lõk jut ta tá sai kö zött nem mu tat ták be az al el nö kök és a fõ tit kár jut ta tá sa it. Mind ezek mi att a nyil vá nos sá tett éves köz - hasz nú sá gi je len té sek nem fe lel tek meg a szám vi te li tör - vény ben meg ha tá ro zott tel jes ség, va ló di ság és kö vet ke ze - tes ség el vé nek. Hi ány zott a be szá mo ló kon an nak fel tün te - té se is, hogy a „köz zé tett ada tok könyv vizs gá lat tal nin cse - nek alá tá maszt va”. A Vö rös ke reszt nem vá lasz tott könyv - vizsgálót an nak el le né re, hogy a könyv vizs gá la ti kö te le -

zett ség jog sza bá lyi kri té ri u mai, a vál lal ko zá si be vé te lek ér ték ha tár fe let ti nagy ság rend jé vel tel je sül tek.

Az Or szá gos Tit kár ság gaz dál ko dá sát fo lya ma tos fi ze té si ne héz sé gek jel le mez ték, ame lyek eny hí té sé re 500 ezer Ft és 14 000 ezer Ft kö zöt ti fo lyó szám la hi telt vet tek igény be.

A meg ál la po dás ban a köz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tást je - löl ték meg a hi tel fe de ze te ként, fi gyel men kí vül hagy va a köz hasz nú szer ve ze tek rõl szó ló tör vény til tó ren del ke zé sét.

A Vö rös ke reszt az alap fel ada tok el lá tá sá ra és mû kö dé si fel - té te lek biz to sí tá sá ra 2003-ban 351 200 ezer Ft, 2004-ben 225 000 ezer Ft, 2005-ben 193 500 ezer Ft ne ve sí tett költ - ség ve té si tá mo ga tás ban ré sze sült, sza bá lyos tá mo ga tá si szer zõ dés alap ján. A 2002–2004. évi tá mo ga tá si össze gek a vizs gált évek kö zött át hú zó dás sal tel je sül tek. A költ ség ve - té si tá mo ga tá sok fel hasz ná lá sa so rán nem tar tot ták be a kö - te le zett ség vál la lás ra, el len jegy zés re vo nat ko zó bel sõ elõ írá - so kat. A tel je sí tés iga zo lás do ku men tá lá sa vál lal ko zá si, meg bízási szer zõ dé sek ese té ben hiányos volt.

A 2003. év ben be nyúj tott 2002. évi ne ve sí tett tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról ké szí tett pénz ügyi el szá mo lás ban a Vö - rös ke reszt fi gyel men kí vül hagy ta a tá mo ga tó tár gyi esz - köz-be szer zés ér ték ha tá rá ra vo nat ko zó ki kö té sét. A Vö - rös ke reszt 4027 ezer Ft összeg ben vá sá rolt 50 ezer Ft egye di ér té ket meg ha la dó tár gyi esz kö zö ket. A 2004. évi el szá mo lás ban 1257 ezer Ft fel hasz ná lás – ugyan azon szám lák két sze ri, va la mint két má sik tá mo ga tás el szá mo - lá sá hoz is fel hasz nált szám lák mi att – bi zony lat tal nem volt iga zolt. A vizs gált évek fe je ze ti egyéb és pá lyá za ti úton jut ta tott 11 tá mo ga tá sa kö zül nyolc fel hasz ná lá sa sza - bály sze rû en tör tént. A BM-tõl me ne kül tek el lá tá sá ra há - rom pá lyá za ton el nyert tá mo ga tás össze gé bõl 2003. év ben 3389 ezer Ft, 2004-ben 1671 ezer Ft tá mo ga tás ren del te - tés sze rû fel hasz ná lá sát a szer zõ dés ben elõ írt bi zony la ti el - szá mo lá si kö te le zett ség el le né re az Or szá gos Tit kár ság nem tud ta iga zol ni. A meg ál la pí tott szer zõ dés sze gé sek mi - att az ál lam háztartásról szó ló tör vény elõ írá sa sze rint visszafize tési kö te le zett ség ter he li a Vö rös ke resz tet.

Or szá gos ér vé nyû ado mány ke ze lé si sza bá lyo zást az or - szá gos ve ze tõ ség jó vá ha gyá sa nél kül, az ön ál ló szer ve ze - tek ki egé szí té si jo go sult sá gá nak biz to sí tá sá val al kal maz - ták. A bel sõ elõ írás a ter mé szet be ni ado má nyok gyûj té sé - nek és fel hasz ná lá sá nak, el osz tá sá nak zárt rend sze rét biz - to sí tot ta, azon ban a pénz ado má nyok fel hasz ná lás sze rin ti nyil ván tar tá si kö te le zett sé gé nek hi á nya mi att a fo lya mat zárt sá ga és a nyil vá nos ság el ve nem ér vé nye sült. A sza bá - lyo zás nem tar tal maz ta az ado mány gyûj té si ak ci ók jó vá - ha gyá sá nak és ér té ke lé sé nek rend jét; az el kü lö ní tett szám - lá kon gyûj tött ado má nyok ka ma ta i nak fel hasz ná lá si sza - bályait; a cél ba jut ta tás költ ség há nya dát; a pénz ado má - nyok át adá sá nak or szá go san egy sé ges do ku men tá lá sát.

A köz ér de kû kö te le zett ség vál la lá sok nyil ván tar tá sa, az iga zo lá sok ki adá sa, il let ve az adat szol gál ta tás sza bály sze - rû en tör tént. A cél sze rin ti ado má nyok fel hasz ná lá sá nak el já rá si és el szá mo lá si hi á nyos sá gai mi att 2003-ban 3594 ezer Ft össze gû pénz ado mányt a cél tól el té rõ en hasz - nál tak fel. 2004-ben 8960 ezer Ft össze gû aján dék tárgy rá -

szo ru lók ré szé re tör té nõ át adá sá nak do ku men tá ci ó já val – az aján dé ko zás le bo nyo lí tá sá val meg bí zott kft. el szá mo - lá si kö te le zett sé ge tel je sí té sé nek hi á nya mi att – az Or szá - gos Tit kár ság nem ren del ke zett. Az ál ta lá nos cé lú be fi ze - té sek se gé lye zés re tör tént fel hasz ná lá sa a sza bály zat elõ - írá sai sze rint va ló sult meg, a mû kö dés re tör té nõ fel hasz ná - lás dön té sé rõl do ku men tá ció nem ké szült. A vizs gált idõ - szak ban, egy ma gán sze mély ha gya té ká ból ki emel ke dõ össze gû, cél meg je lö lé se nél kü li ado mányt ka pott a Vö rös - ke reszt. Az or szá gos ve ze tõ sé get az ado mány össze gé rõl, an nak fel hasz ná lá sá ról az Or szá gos Tit kár ság sza bá lyo zás hi á nyá ban nem tá jé koz tat ta. A sza bá lyo zás szük sé ges lett vol na az or szá gos ve ze tõ ség irá nyí tó, el len õr zõ funk ci ó já - nak be töl té sé hez. A há zi pénz tá ri ado mánybe fi ze té sek, valamint a perselyes gyûjtések a belsõ elõírások szerint történtek. A dél ke let-ázsi ai szökõár ál do za ta i nak meg se gí - té sé re érkezett pénzadományok, valamint azok fel hasz ná - lá sá nak elkülönített nyilvántartását 2005. évtõl biz to sí tot - ták.

Az el len õr zés meg ál la pí tá sa i nak hasz no sí tá sa mel lett ja va sol tuk a Vö rös ke reszt or szá gos köz gyû lé sé nek: az alap sza bály és az SZMSZ mó do sí tá sát; el nö ké nek: a feltárt hi á nyos sá gok, sza bály ta lan sá gok és mu lasz tá sok mi at ti fe le lõs ség meg ál la pí tá sát; va la mint a fõ tit kár ha tás - kö ré ben: a törvényesség helyreállítását célzó intézkedések megtételét.

Az el ké szí tett je len tés az in ter ne ten a www.asz.hu cí - men ol vas ha tó.

Össze fog la ló

a Wes se lé nyi Mik lós Sport Köz ala pít vány (SKA) gaz dál ko dá sá nak el len õr zé sé rõl (0606)

A köz ala pít vány 2002-2005 kö zött össze sen 6,8 mil - liárd Ft be vé tel lel ren del ke zett. A be vé te lek 94%-a a köz - pon ti költ ség ve tés bõl, 3%-a az át me ne ti leg sza bad pénz - esz kö zök le kö té sé vel re a li zált ka mat be vé tel bõl szár ma - zott, 3%-át az egyéb be vé tel és ado mány tet te ki. Az el len - õr zött idõ szak ban meg vál to zott a köz ala pít vány ál la mi finanszírozása az ál tal, hogy az Or szág gyû lés az új sport - tör vény el fo ga dá sá val ar ról dön tött, hogy a já ték adóhá - nyad nem az SKA-t il le ti, azt a BM fe je zet ben az NSH költ ség ve té si cí men kell meg ter vez ni. En nek ha tá sá ra 2004. év tõl a köz ala pít vány ál la mi tá mo ga tá sa az elõ zõ évek át la gos tá mo ga tá sá nak a fe lé re csök kent. A köz ala - pít vány a tör vé nyi elõ írá sok nak meg fe le lõ en – a nor ma tív tá mo ga tás ki vé te lé vel – írás be li szer zõ dés alap ján ré sze - sült költség ve té si támogatásban, a kapott támogatások felhasználásáról a szerzõdésben foglaltaknak megfelelõen elszámolt.

A ku ra tó ri um az el len õr zött idõ szak be vé te lei és az azt meg elõ zõ évek ma rad vá nya ter hé re 6,8 mil li árd Ft tá mo - ga tás ról dön tött. A ku ra tó ri um az el len õr zött idõ szak ban ha tá lyos sport tör vé nyek ben, és az azok kal össz hang ban

lé võ ala pí tó ok irat ban meg ha tá ro zott sport szak mai cé lok meg va ló sí tá sa ér de ké ben az ala pí tó ok irat sze rin ti va la - mennyi fel ada tot tá mo ga tott, a ka pott ál la mi tá mo ga tást az ala pí tó okiratban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében használta fel.

A ku ra tó ri um a tá mo ga tá sok 46%-át a sza bad idõ sport és a min den na pos test edzés fel téte le i nek meg te rem té sé re és fej lesz té sé re, a sport is ko lák fej lõ dé sé re, az után pót lás-ne - ve lés re pá lyá za ti úton nyúj tot ta, 31%-át az olim pi ai és a spe ci á lis vi lág já ték-vá lo ga tott ke ret tag spor to lók és a fel - ké szí té sük ben köz re mû kö dõ sport szak em be rek ré szé re meg ítélt Ge re vich sport ösz tön díj tet te ki. A ku ra tó ri um ál - tal oda ítélt tá mo ga tá sok 9%-a a világ-, il let ve Eu ró pa-baj - nok sá gon el ért ered mé nyek után a ver seny zõk és fel ké szí - té sü ket se gí tõ sport szak em be rek ré szé re nyúj tott ered mé - nyes sé gi tá mo ga tás volt, 8%-a pe dig a sport szö vet sé gek és sport egye sü le tek mû kö dé si költ sé ge i hez tör té nõ hoz zá já - ru lás ként, va la mint sport te vé keny ség és a sza bad idõ sport - tal kap cso la tos te le ví zió mû so rok tá mo ga tá sa ként, pá lyá - zat ki írá sa nél kül adott tá mo ga tás volt. Az ala pí tó az ala - pító ok irat 2004. szep tem be ri mó do sí tá sa kor ki bõ ví tet te a köz ala pít vány fel ada ta it a Csa ná di is ko la fenn tar tói fel - ada ta i nak el lá tá sá val, amely re a ku ra tó ri um az el len õr zött idõ szak ban oda ítélt tá mo ga tá sok össze gé nek 6%-át for dí - tot ta. A ku ra tó ri um – a pe da gó gi ai fel ada tok el lá tá sá hoz szük sé ges köz ok ta tá si szakember al kal ma zá si kö te le zett - ség kivételével – eleget tett fenntartói feladatainak Az is - ko la mûködéséhez szükséges forrást az ál la mi költ ség ve - tés bõl igényelt és kapott normatív támogatás 42%-ban és a fenntartói hozzájárulás 58%-ban biztosította.

Ki fo gás ol tuk, hogy a köz ala pít vány – el té rõ en az ala pí - tó ok irat elõ írá sá tól – pá lyáz ta tá si sza bály zat tal nem ren - del ke zett, a pá lyáz ta tá si te vé keny ség re vo nat ko zó sza bá - lyo kat az SZMSZ, a pá lyá za ti fel hí vá sok, a pá lyá za tok bí - rá la ti szem pont ja i ról el fo ga dott egye di ku ra tó ri u mi ha tá - ro za tok és a tá mo ga tot tak ré szé re ké szí tett éven kén ti el - szá mo lá si út mu ta tók együt te sen tar tal maz ták. A pá lyá za - tok ki írá sá ról a ku ra tó ri um dön tött, és gon dos ko dott azok nyil vá nos meg hir de té sé rõl. A ki írá sok meg fe lel tek a ha tá - lyos sport tör vé nyek nek. Az SKA-hoz 12 822 ér vé nyes pá - lyá zat ér ke zett be, amely bõl a ku ra tó ri um 12 200 pá lyá za - tot ítélt tá mo gat ha tó nak 3,1 mil li árd Ft tá mo ga tá si összeg - gel. Az oda ítélt tá mo ga tás a pá lyá za tok ban igé nyelt összeg nek át la go san 39%-át tet te ki. A tá mo ga tá sok ról – ku rá to rok ból ál ló bí rá ló cso por tok ja vas la tai alap ján – az ala pí tó ok irat elõ írá sá nak meg fe le lõ en a ku ra tó ri um dön - tött. A tá mo ga tá sok cél ja meg fe lelt az ala pí tó ok irat ban és a pá lyá za ti ki írás ban meg fo gal ma zott cé lok nak. A nyer tes pá lyá zók kal a kép vi se let re jo go sult ku ra tó ri u mi el nök szer zõ dést kö tött. Ki fo gás ol tuk, hogy a ku ra tó ri um nem vizs gál ta a tá mo ga tot tak adó le vo ná si jo go sult sá gát, így azok nak is brut tó összeg ben nyúj tot ta a tá mo ga tást, akik jo go sul tak vol tak az elõ ze te sen fel szá mí tott áfa vissza - igény lé sé re. A tá mo ga tot tak 3%-a nem fe lelt meg a sport - tör vény sze rin ti sport vál lal ko zás nak, mi vel a tár sa sá gi for - ma alap ján (be té ti tár sa ság, köz ke re se ti társaság) nem mi -

nõ sül tek sportvállalkozásnak. Bár a tá mo ga tá sok fel hasz - ná lá sá ról a támogatottak 2%-a egyáltalán nem, 11%-a pe - dig csak határidõn túl számolt el, a kuratórium nem élt a támogatási szerzõdésben elõírt szankciókkal.

A pá lyá za ton kí vü li tá mo ga tá sok 70,8%-ának (0,4 mil - li árd Ft) oda íté lé sét ki fo gás ol tuk, mi vel az üveg zseb tör - vény ha tály ba lé pé se után tör tént. Bár a 2004. szep tem be - ré ig ha tá lyos ala pí tó ok irat biz to sí tot ta a pá lyá za ton kí vü li tá mo ga tás le he tõ sé gét, de a 2003. jú ni us 9-étõl ha tá lyos üveg zseb tör vény ér tel mé ben az évi egymil lió fo rin tot meg ha la dó tá mo ga tá sok ese té ben pá lyá za tot kel lett vol na ki ír ni, ha a tá mo ga tás nem a régi sporttörvény szerinti normatív támogatás, illetve sportösztöndíj.

A köz ala pít vány ál tal adott tá mo ga tá sok ala pí tó ok irat - ban meg fo gal ma zott cé lok nak meg fe le lõ fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó an két szer ve zet nél vé gez tünk kap cso ló dó hely - szí ni el len õr zést. Mind két szer ve zet a köz ala pít vány tól ka - pott tá mo ga tást a tá mo ga tá si szer zõ dés ben elõ írt fel adat ra hasz nál ta fel. A tá mo ga tot tak a tá mo ga tás tel jes össze gé - vel el szá mol tak, a tá mo ga tá si szer zõ dés ben elõ írt el kü lö - ní tett bank szám la-ve ze té si kö te le zett sé gük nek ele get tet - tek, a tá mo ga tás ból meg va ló sí tott fel adat el lá tá sá nak költ - sé ge it ana li ti kus nyil ván tar tás sal könyv ve ze té sük ben el - kü lö ní tet ték, azok eredeti alapbizonylatain feltüntették, hogy a közalapítvány támogatása terhére fizették ki.

Az SKA az el len õr zött évek ben át la go san a köz pon ti költ ség ve té si tá mo ga tás 4,9%-át (0,3 mil li árd Ft) fordí - totta mû kö dés re, a 2002–2003-as évek ben be tar tot ta, 2004–2005-ben azon ban túl lép te a mû kö dé si költ sé gek ala pí tó ok irat ban elõ írt – az éves köz pon ti költ ség ve té si tá - mo ga tás 5%-ában meg ha tá ro zott – mér té ket, ame lyet sa ját be vé te le i bõl fi nan szí ro zott. Az el len õr zött idõ szak ban el - szá molt mû kö dé si költ ség a cél sze rin ti fel ada tok el lá tá sa ér de ké ben nyúj tott tá mo ga tá sok (hat ezer fõ ré szé re sport - ösz tön díj, ti zen két ezer szer ve zet tá mo ga tá sa) alap ján in - do kolt volt. Az SKA az el len õr zött idõ szak min den évé re el ké szí tet te az éves be szá mo lót és köz hasz nú sá gi je len tést, az éves beszámolókat országos sajtó útján közzétette, a közalapítvány mûködésérõl és gazdálkodásáról az ala pí tó - nak beszámolt.

Az el len õr zés ta pasz ta la tai alap ján ja va sol tuk a Kor - mány nak az ala pí tó ok irat mó do sí tá sát a köz ala pít vány pá - lyáz ta tá si gya kor la ta tör vé nyes sé gé nek biz to sí tá sa ér de ké - ben. A ku ra tó ri um nak ja va sol tuk – töb bek kö zött – a bel sõ sza bály za tok, köz tük pl. a pénz ke ze lé si sza bály zat mó do - sí tá sát, a pá lyáz ta tás és el szá mol ta tás tel jes fo lya ma tá ra ki - ter je dõ pá lyáz ta tá si sza bály zat el ké szí té sét, a tá mo ga tá si szer zõ dé sek ben meg ha tá ro zott szank ci ók kö vet ke ze tes ér - vé nye sí té sét, a ha tá lyos sport tör vény ben és a pá lyá za ti fel - hí vá sok ban meg ha tá ro zott va la mennyi fel té tel kö vet ke ze - tes érvényesítését, így pl. csak az azokban megengedett szervezettípusok részére nyújtson támogatást.

Az el ké szí tett je len tés az in ter ne ten a www.asz.hu cí - men ol vas ha tó.

U

Az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter 1/2006. (H. É. 18.) uta sí tá sa

az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter fel ügye le te alá tar to zó egyes fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok 2006. évi fel hasz ná lá sá val kap cso la tos

el já rá si rend rõl és ha tás kö rök rõl

Az ál lam ház tar tás ról szó ló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Áht.) 24. §-ának (9)–(10) be kez dé sé ben, va la mint a 49. §-ának o) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ utasítást adom ki:

Ál ta lá nos ren del ke zé sek 1. Az uta sí tás ha tá lya ki ter jed

a) a XIX. EU In teg rá ció fe je zet be tar to zó, a je len uta - sítás mel lék le té ben fel so rolt fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za - tok ra,

b) az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szó ló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban:

Ámr.) 46. §-ának (5) be kez dé se alap ján év köz ben meg ál - la pí tott új elõirányzatokra,

c) a 2005., il let ve az azt meg elõ zõ költ ség ve té si évek azon elõ irány za ta i ra, ame lyek fel hasz ná lá sa 2005. de cem - ber 31-ig nem zárult le.

Ér tel me zõ ren del ke zé sek 2. Ezen uta sí tás al kal ma zá sá ban:

2.1. El len jegy zés: az Ámr. 134. §-ának (8)–(12) be kez - dé se i ben sza bá lyo zott te vé keny ség.

2.2. Ér vé nye sí tés: az Ámr. 135. §-ának (1)–(2), va la - mint (4) be kez dé sé ben sza bá lyo zott te vé keny ség.

2.3. Fe je zet: XIX. EU In teg rá ció fe je zet.

2.4. Kö te le zett ség vál la lás do ku men tu ma: az Ámr.

2. §-ának 67. pont já ban meg ha tá ro zott do ku men tu mok.

2.5. Köte le zett ség vál la lás: az Ámr. 134. §-ának (1), (3)–(8), il let ve (13)–(14) be kez dé se i ben sza bá lyo zott te - vé keny ség.

2.6. Köz pon ti Pénz ügyi és Szer zõ dés kö tõ Egy ség (a to - váb bi ak ban: KPSZE): a Nem ze ti Fej lesz té si Hi va tal (a to - váb bi ak ban: NFH) szer ve ze ti ke re tei kö zött mû kö dõ szerv, mely nek fel ada ta it az Eu ró pai Bi zott ság és a Ma - gyar Köz tár sa ság Kor má nya kö zöt ti meg ál la po dás, és az an nak ki hir de té sé rõl szó ló 83/2002. (IV. 19.) Korm. ren - de let sza bá lyoz za.

2.7. Szak mai tel je sí tés iga zo lá sa: az Ámr. 135. §-ának (1), va la mint (3) be kez dé sé ben sza bá lyo zott te vé keny ség.

2.8. Utal vá nyo zás: az Ámr. 136. §-ában sza bá lyo zott te - vé keny ség.

2.9. Utal vá nyo zás el len jegy zé se: az Ámr. 137. §-ában sza bá lyo zott te vé keny ség.

2.10. Vég re haj tá si szer zõ dés: a Nor vég Fi nan szí ro zá si Me cha niz mus és az EGT Fi nan szí ro zá si Me cha niz mus te - kin te té ben a KPSZE és a pro jekt gaz da kö zött kö tött tá mo - ga tá si szer zõ dés, amely rög zí ti a fe lek jo ga it és kö te le zett - sé ge it a pro jekt vég re haj tá sá ra vo nat ko zó an.

3.1. Ugyan azon kö te le zett ség vál la lá sok esetén

a) a kö te le zett ség vál la ló és a kö te le zett ség vál la lás el - len jegy zõ je nem le het ugyan az a személy,

b) az utal vá nyo zás el len jegy zõ je és az utal vá nyo zó nem le het ugyan az a személy,

c) az ér vé nye sí tõ sze mély nem le het azo nos a kö te le zett - ség vál la lás ra, szak mai tel je sí tés iga zo lás ra, il let ve utal vá - nyo zás ra, to váb bá az uta lás el len jegy zé sé re jogosult sze - méllyel.

3.2 Kö te le zett ség vál la lá si, ér vé nye sí té si, utal vá nyo zá si és el len jegy zé si fel ada tot nem vé gez het az a sze mély, aki ezt a te vé keny sé get a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szó ló 1959. évi IV. tör vény 685. §-ának b) pont ja sze rin ti kö ze li hoz zá tar to zó ja, vagy a maga javára látná el.

Az elõ irány za tok fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó kö zös sza bá lyok

4.1. Az eu ró pai ügye kért fe le lõs tár ca nél kü li mi nisz ter az elõ irány za tok fel hasz ná lá sá val kap cso la tos elõ irány - zat-mó do sí tá si, fel hasz ná lá si, be szá mo lá si, in for má ció - szol gál ta tá si fel ada ta it a fe je zet költ ség ve té si szervén, az NFH-n keresztül látja el.

4.2. Az elõ irány za tok ren del te tés sze rû fel hasz ná lá sa – fi gye lem be vé ve a vo nat ko zó jog sza bá lyok ren del ke zé - se it – történhet:

a) a fe je zet nél,

b) a fe je ze ten be lü li, vagy más cím hez, fe je zet hez tar to - zó in téz mény nél,

c) más fe je zet nél.

4.3. Az elõ irány za tok fel hasz ná lá sa so rán szük sé ges sé vá ló elõ irány zat-mó do sí tá sok en ge dé lye zé sé re vo nat ko zó jo go sult sá got az Áht. 24. §-ának (5) be kez dé se, va la mint az Ámr. 46. §-a szabályozza.

4.4. Az elõ irány zat szak mai tel je sí tést iga zo ló já nak – az éves be szá mo ló, il let ve a zár szám adás ke re té ben – szö ve - ges ér té ke lést kell ad nia az elõ irány zat fel hasz ná lá sá ról, a meg va ló sí tott szak mai cé lok ról és a nevesített feladatok végrehajtásáról.

4.5. Az NFH té te les ki mu ta tást ké szít a kö te le zett ség - vál la lás sal ter helt ma rad vá nyok össze gé rõl, ja vas la tot tesz a kö te le zett ség vál la lás sal nem ter helt elõ irány zat-ma rad - vá nyok fel hasz ná lá sá ra, va la mint el ké szí ti, és a fe je zet fel - ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ je ré szé re jó vá ha gyás ra be - nyújt ja a fe je ze ti ke ze lé sû elõ irány za tok ele mi költség - vetését, fél éves, éves be szá mo ló ját, év kö zi mérlegjelen - téseit.