Bibliográfia

(1)

934

tékkel és az indexektől független a' szó- rással.

A számítások során először is a kere- seteknek a cellákon belüli normális (illetve multiplikativ modell esetén lognor—

mális) eloszlását ellenőrizték a ferdeségre és a kurtózisra vonatkozó próbákkal. E próbák eredménye meglehetősen bizony-

talan, hiszen a cellákon belül az esetek jó részében csak igen kicsi volt a meg—

figyelések száma. Mindenesetre általában

az additív modell felelt meg jobbana normalitási hipotézisnek.

Az azonos szórásra vonatkozó hipoté-

zist Bartlett-próbával ellenőrizték és mindkét modell esetén szignifikáns el—

térést tapasztaltak a hipotézistől. További vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az additív modell esetén a vezető alkalma- zottak csoportjától eltekintve nincs ko—

moly korreláció az átlag és a szór-ások között.

A következő lépés a szóráselemzés so—

rán az együtthatásokra vonatkozó hipo—

tézisek ellenőrzése volt. Ennek során az adódott, hogy mindkét modellnél csaka

foglalkozási csoport és korcsoport együtt—

hatása különbözik szignifikánsan O-tól, így /1/ az

Yijkl : lt * Ott * 6] * 'V/c * (01 'Wik * Cut—1 /2/

modellre redukálódik.

A /2/ modell paramétereit ezután a

legkisebb négyzetek elve alapján becsüli, felhasználva a becsült paraméterekre vonatkozó

Zaj : (); Eh!-:(), chzo, L'(ac)ik :

i ;i A: i

: Z(ac)ik : 0

k

megkötéseket.

Ami végül a modellek jóságát illeti,

még a jobbnak itélhető additív modell is csak alig valamivel több mint felét magyarázza meg az össz szórásnégyzet—

nek, azaz a modell által nem magyará- zott maradék szórás elég jelentős, ami arra utal, hogy a figyelembe vett ténye—

zőkön kívül még más fontos tényezők is befolyásolják a keresetek alakulását.

Szerző részletes táblákban és több grafikonnal mutatja be a számítások eredményeit.

(Ism.: Éltető Ödön)

*

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

MARBACH, CLAUDE :

A HÁZTARTÁSI ENERGIAFOGYASZTÁS , MÉRÉSÉNEK És ELÖREJELZÉSÉNEK

NÉHÁNY PROBLÉMÁJA

(guelgues problemes de mesure et de previ—

sion de la consommation d'énergie des mána—

ges.) —- Consommation. 1964. 8. sz. 41—79. p,

A tanulmány elöljáróban röviden ismerteti azokat az ismérveket, melyeket a háztartás, az energia és a fogyasztás fogalmának meghatározásánál alkalma—

zott. Ezután azokat a tényezőket tár—

gyalja, amelyek a háztartások energia-

fogyasztását befolyásolják. Ezek: a ház—

tartások különböző szükségletei, a háztartások gépesítésének fejlődése, a jövedelmek alakulása, az energiahordo—

zók ára és az energiaszo-lgáltatás szer—

kezete, földrajzi befolyások, végül vé—

letlen hatások, mint például szokatla—

nul hideg tél, politikai válság stb.

Ezt követőleg szerző a statisztikai prob—

lémákat tárgyalja: mégpedig a rendel—

kezésre álló adatforrások körét és meg—

bízhatóságát, az adatok értelmezésének bizonyos akadályait, a különböző ener—

giahordozók közös mértékegységben való

kifejezésének nehézségeit, az éghajlati

egyenetlenségek hatása kiküszöbölésének, valamint az adatszolgáltatások megja—

vításának szükségességét.

Legbővebben az előrejelzés lehetősé—

geit, nehézségeit, az alkalmazható mo—

dellek fajtáit tárgyalja és ismerteti

a különböző módon végzett előrejelzé—

sek eredményeit a francia háztartások jövőben várható (1970—1975. évek) ener—

giafogyasztásának alakulására vonatko—

zólag, szénegyenértékben kifejezve (TEC

: tenne—éc;uivalent—charbon) energiafé- leségenként mennyiségben, értékben és százalékos összetételben.

Szerző a háztartási energiafogyasztás előrejelzésének elvi nehézségeit főként két tényezőben látja: az egyik abban rej—

lik, hogy az energiafogyasztás -— állás—

pontja szerint — a háztartások számára nem jelent végső fogyasztást, hanem ház—

tartási gépek útján végtermékek elő-

állítására szolgál, ezért e géppark össze—

tételének alakulása, társadalmi—gazdasági

csoportok közti megoszlása, használati feltételeinek változása, messzemenően be-

folyásolja a háztartási energiafogyasztást.

A másik ilyen tényező, amely az előb—

bivel szoros kapcsolatban áll, az, hop"

a háztartási géppark összetételének és szerkezetének változása a különböző ener—

giák —— különben is csak feltételes —-—

helyettesíthetőségét alapvetően módosit—

hatja. A legfőbb gyakorlati —— a sta-

(2)

tisztikai adatszolgáltatásban rejlő -—— ne—

hézség az, hogy bizonytalan a háztar—

tási és a vállalkozói energiafogyasztás egymástól való elhatárolása.

Ezekből az okokból kifolyólag csak rendkívül bonyolult modelleken vol

hibátlanul jellemezhető a várható ener—

giafogyasztás. Ezért általában a globál-

'lisabb jellegű, könnyebben kezelhető, de nem kifogástalan felépítésű modellek- kel dolgoznak, olyanokkal, amelyeknek

az eredményei mégis elfogadhatók, ha

többféle módon végzett vizsgálatok ha—

sonló eredményre vezetnek.

A tanulmány függelékének első része Franciaország háztartási és teljes ener—

giafogyasztásának idősorait tartalmazza energiahordozók szerint részletezve meny-

nyiségben, értékben, folyó és változa;

'lan áron 1950—1960. évek között.

A függelék második része nemzetközi összehasonlító adattáblákat közöl Fran-

ciaország, valamint az Egyesült Államok

és az Európai Gazdasági Közösség egyes országainak energiafogyasztásáról szintén

az 1950—1960. évek között; a nemzet—

közi összehasonlító adatokból levonható bizonyos következtetéseket ugyancsak ez a rész ismerteti. Szerző megjegyzi, hogy 'a nemzetközi összehasonlithatóság vitat—

'ható, mert nem minden ország alkal—

maz azonos tartalmú fogalmat a ház—

tartások körének meghatározására, to—

vábbá, mert a különböző energiahordo-

zók közös mértékegységben való kife—

jezésének alapjai sem azonosak az egyes

országokban, végül, mert a háztartások fogyasztásának statisztikái általában ke—

véssé ismertek.

A tanulmányt bibliográfiai tájékoztató egészíti ki.

(Ism.: Juhász László)

PARTIGUL, sz.:

A SZOVJET KERESKEDELEM JDÖSZERÚ KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA

SPECIÁLIS, NEM TELJESKÖRÚ ADATF'ELVÉTELEK SEGITSEGEVEL

(Izucsenie aktual'nüh voproszov szovetszkoj torgovli na osznove special'nüh neszplosnüh obszledovanij.) —-— Vesztnik Sztatisztiki. 1965.

2. sz. 3—13. p.

A kereskedelem gyors fejlődése miatt egyre növekednek a kereskedelmi sta- tisztikával szemben támasztott követel—f

mények. Vonatkozik ez különösen a la—

kosság keresletének vizsgálatára, az ipari

vállalatok és a kereskedelmi szerveze—

tük közötti kapcsolatoknak, a kiszolgá—

lás színvonalának, a szövetkezeti keres—

935

kedelem működésének tanulmányozására, A vonatkozó adatok megszerzése szem—

pontjából igen nagy jelentőségük van

az ún. nem teljeskörű felvételeknek.

Az utóbbi években a szovjet kereske—

delmi statisztika gyakorlatában megle- hetősen elterjedtek a nem teljeskörű statisztikai adatgyűjtések, különösen a lakosság keresletének, a kereskedelem kultúrájának vizsgálata terén.

A lakosság keresletére vonatkozó nem teljeskörű adatgyűjtés programjának alapvető feladata az árukészletek felmé—

rése. Szerző leszögezi, hogy a felmérés- nek reprezentálnia kell az ország fontos gazdasági körzeteit, továbbá a sza—

kosított és nem szakositott boltok ará—

nyát, mivel a kereskedelem szervezési formái hatnak a lakosság keresletének kielégítésére és az áru forgási sebessé—

gére. (Például az iparcikk—szakboltokban a készlet 80—86 napi forgalomnak felelt meg az 1960-ban végzett statisztikai vizs—

gálatok alapján, a nem szakboltokban pedig 122 napinak.)

A megfigyelendő boltok kiválasztásá—

nál számításba kell venni a bolt mű- ködési területét képező település nagy- ságát és gazdasági jellegét, valamint a

bolt szakjellegét és a bolti forgalom

nagyságát is.

Az adatgyűjtésnél alkalmazott árunó—

menklatúra összeállításánál törekedni kel—

lett az ipar és a kereskedelem cikklis—

táinak maximális összehangolására. Az 1960—as felméréseknél a nómenklatúra minőségfajtánkénti részletezést is tartal—

mazott annak érdekében, hogy a lakos—

ság keresletének kielégítését minél rész—

letesebben meg lehessen határozni. Ugyan—

csak a kereslet összetételének elemzé- sét célozta a forgalomba hozott és a

készleten levő áruk árarányainak vizs-

gálata is.

Az utóbbi években néhány nem tel—

jeskörű adatfelvételt végeztek a Szov—

jetunióban arra vonatkozóan, hogy az ipar milyen mértékben teljesíti a kereskedelmi szervek megrendeléseit. Ez a felmérés nemcsak a kiskereskedelem.

hanem a nagykereskedelem területére is kiterjedt, elsősorban a textiláruk kész- leteit és előadását vizsgálta. Tipusképző elemként többek között az eladási ár szerepelt. A vizsgálat eredményéből ki-

tűnik. hogy a. megrendelések teljesítése

szorosan összefügg az árakkal. (Például

a közepes áru ruházkodási cikkek terv—

teliesítési százaléka 80—90, míg másoké 100 százalék fölött volt.)

Reorezentatív adatfelmérést végeztek annak céljából is. hogy meghatározzák,

(3)

936

az áruk megfelelnek-e a szabvány-köve—

telményeknek. A vizsgálandó árumeny-

nyiségnek az összes szállított mennyiség—

ből való arányát az ipari és kereske—

delmi szervek között kötött megállapo—

dás döntötte el.

Speciális, nem teljeskörű adatfelvéte- leket alkalmaznak a kereskedelmi munka kulturáltságának meghatározására is. Ezt elsősorban az új kiszolgálási formák (ön-

kiszolgáló, önkiválasztó és előrecsoma—

golt áruk boltja) elterjedése tette szük—

ségessé. Az adatgyűjtés tájékoztatást

nyújtott a kereskedelmi munka hatékony—

ságáról, az áruk forgási sebességének növekedéséről és a forgalmi költségek

csökkenésének mértékéről.

Ez utóbbi statisztikai vizsgálatok cél—

jára speciális kérdőíveket készítettek.

Például az 1959—ben végzett felmérés űrlapja 3 fejezetből állt, az első az álta-

lános adatok (eladóhelyiség területe, al-

kalmazottak száma, berendezések szá—

ma) mellett néhány olyan adatot is tar- talmazott, amellyel az adott üzletben megfordult vásárlók száma és az egy el-

STA'I'ISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

adóra jutó forgalom is meghatározható- (naponkénti vevőszám, naponkénti össz- forgalom stb.). A kérdőív második fe—

jezete elsősorban az új kiszolgálási for—

mák hatékonyságával foglalkozott (for-

gási sebesség növekedése, forgalmi vesz—

teség csökkenése, rentabilitás). A har——

madik fejezet tartalmazta az árunó—

menklatúrát, a kereslet kielégítési foká—

nak meghatározása céljából.

A vendéglátó kereskedelem reprezen—

tatív adatfelvételek segítségével történő vizsgálata a boltokéhoz hasonló módsze—

rekkel történt, természetesen figyelembe véve a vendéglátás sajátosságait.

A nem teljeskörű, speciális adatfel—

vételek elvégzésének időszakosságát a szükséglet határozza meg: a céloktól füg—

gően 2—3, illetve 4—5 évenként végzik

ezeket a szovjet statisztika gyakorlatá—

ban.

Szerző végül hangsúlyozza, hogy a spe—

ciális, nem teljeskörű adatfelvételek szer- vezésének figyelembe kell venni a gépi

adatfeldolgozás szempontjait is.

(Ism.: Kartali János)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATISZTI KA! ÉVKÖNYVEK

Annuaire statistigue de la France 1964. Résultats de 1963. Vol. 70. N. S. 12. Éd par l'lnstltut National de la Statistlgue et des Études Économlgues. Paris.

1964. lmpr. Nat. — Presses Univ. de France. 492, 68 p., 23 t.

Franciaország statisztikai 7963. év eredményei.

7964. Az I 33 B 13/1964 Anuarul statistic al R. P. R. 1964. Bucuresti. 1964.

Directia Centrala de Statistica. 654 p., ! mell.: 161 p.

A borltófedél belső oldalán ! térk.

Románia statisztikai évkönyve, 7964.

l 44 C 2/1964 , Britain. An official handbook, Prep. by the Central Office of Information. London. 1965. H. M. 8. O. IX, 584 p., 10 t., ! térk.

Bibliogr.: 516—544. p.

Nagy— Britannia. Hivatalos kézikönyv.

évkönyve,

l0631 Statlstickl godisnjak SFRJ 1964. Beograd. 1964.

sav. Zav. za Statist. 730 p., 1 man.: 268 p.

A melléklet francia nyelvű tárgymutató.

Jugoszlávia statisztikai évkönyve, 7954.

I 46 B 16/1964 Sztatiszticseszki godisnik na Narodna Republika Bölgarija 1964. —— Statistical yearbook of the Peop- le's Republic of Bulgaria 1964. ha.: Centralno Szta- tiszticseszko Upravlenie. Szofija. 1965. Cent. Szta—

tiszt. Upravl. Xl, 606 p., — ! man.: XXVIII, 185 p.

Bulgária staiiszlíkai évkönyve, 7964.

l 45 8 58/1964

Unesco statistical yearbook 1963. — [Annuaire statistlgue 1963. Paris. 1964. Unesco. 471 p.

UNESCO statisztikai évkönyve, 7963.

Sr I 33 B 173/l963;

ÁLTALÁNOS STATISZTI KA! MUNKÁK Bader, ti.—Fröhlich, S.: Mathematik für Ökono—

men. Eine Einführung. Berlin. l964. Die Wirtschaft.

382 p,

Matematika közgazdászok számára.

l0.2931 Calot, G.: Cours de statistioue descriptive. Paris.

1965. Dunod. XXII, 519 p., 1 t.

Bibliogr.: 509 p.

Leíró statisztika.

10080 Carr, C. R. —Howe, C. W.: Ouantitative decision procedures in management and economies. Deter—

ministic theory and applications. New York etc.

1964. McGraw—Hill. XV, 383 p.

Bibliogr. a fejezetek végén.

Kvantitativ döntési folyamatok a vezetésben és—

gazdaságban.

8539 Conférence Internationale de Recherche Opération—

nelle. Actes de la 3e—. Oslo. 1963. Présentés par G.

Kreweras, G. Morlat. Paris —— London. 1964..

Dunod -—English Univ. Press. XIV, 952 p.

Bibliogr. a tanulmányok végén.

Cikkek francia vagy angol nyelven.

Az operáció-kutatás harmadik nemzetközi konfe—

renciájának közleményei.

10754

(4)

Daul, H.: Personalstatistik.

964. Westdtsch. Verl. 31 p.

Bibliogr.: 31. p.

Személyzeti statisztika.

Köln — Opladen.

10247 Fishburn, P. C.: Decision and value theory. New York—London _Sydney. 1964. Wiley. XVI, 451 p.

Döntés és értékelmélet.

10803 Hammersley, _]. M.-—Handscomb, D. C.: Monte Carlo methods. London —New York. 1964. Methuen

—Wiley. Vll, 178 p.

Bibliogm 150—168. p.

Monte—Carlo módszerek.

10386 Internationale Tagung über mathematische Sta—

tistik und ihre Anwendungen. Berlin vom 4. bis 8. September 1962. Hrsg. von K. Schröder. Bearb.

von E. Weber. Berlin. 1964. Akad. Veri. 126 p.

Nemzetközi konferencia a matematikai statisztika alkalmazása tárgyában. Berlin, 7962. szept. 4—8. 2 1061 Keeping, E. S.: Introduction to statistical infe—

rence. Princeton, J. J. etc. 1962. Van Nostrano.

Xi 451 p.

Bevezetés a statisztikai következtetésbe.

10243 Kemény, J. G.—Snell, _]. L.—Thompson, G. L.:

Algebre modeme et activités humaines. Introduction to tinite mathematics. Trad. par M. G. Loyau. 2e e'd.

Paris. 1965. Dunod. Xl, 344 p.

Bevezetés a véges matematikába.

10805 Krynski, H. E.: Matematyka dia ekonomistów.

Wyd. 2. proprawione. Warszawa. 1964. Wyd. Nauk.

SM p.

Bibliogr.: 373. p.

Matematika közgazdászok számára.

10781 Lange, O.: Optymalne decyzje. Zasady programo—

wania. Warszawa. 1964. Wyd. Nauk. 311 p.

Angol, orosz nyelvű kivonatokkal és tartalom—

jegyzékkel.

Tapasztalati adatok statisztikai elemzése.

10807 Mandel, J. : The statistical analysis of experimental data. New York—London ——Sydney. 1964. intersci.

Pubi. XI, 410 p.

Optimális döntések.

10533 Morgenstern, D.: Einführung in die Wahrschein—

lichkeitsrechnung und mathematische Statistik.

Berlin—GöttingenwHeidelberg. 1964. Springer. X, 224 p.

Bibliogr.: 217 —220. p.

Bevezetés a valószinűségszámitásba és a matematikai statisztikába.

10159 Natrella, M. G,: Experimental statistics, Was—

hington. 1963. U. S. Govt. Print. Off. Ism. lapsz.

533 p.

Kísérleti statisztika.

10113 Obradovic, S.—-lvanovic, B.: Teoriska statistika.

l. dec. Beograd. 1965. Soksz. V, 442 p.

Elmeleti statisztika.

10788

937

Olficial statistics in israel. Ed. by the Central":

Bureau statistics. Jerusalem. 1963. Central Bureau ot Statist. 136 p.

Bibliogn: ISO—136. p.

A hivatalos statisztika Izraelben.

10624 Problema der Kybernetik. Problemü kibernetiki.

Bd. 5. Red. A. A. [Ljapunov] Ljapunow. ln deutscher Sprache bearb. u. hrsg. yon M. Kámmerer, H. Thiele. Berlin. 1964. Akad. Veri. X, 344 p.

A kibernetika problémái. 5. köt.

10537 Puchalskl, T.: Statystyka. Wyd. 2. Poznan. 1964.

Nakl. Wysszej Szkoly Ekon. soksz. 394 p.

Statisztika.

10211 Recherche opérationnelle et problemes du tiers monde. Collooue organise par la Société Franoaise de Recherche Operationnelle. Paris. 1964. Dunod..

XIX, 401 p.

Angol nyelven is.

Operáció—kittatás és az el nem kötelezett országok problémái.

10759 Schmidt, K. U.: Graphisch-mathematische' Met—

hoden der Wirtschaftswissenschaften. Meisenheim- am Glan. 1964. Hain. 10, 232 p.

Bibliogr.: 227. p.

A gazdaságtudományok grafikus-matematikai mód- szeret.

10663

Scholz, ii.—Hasenjaeger, G.: Grundzüge der mathematischen Logik. Berlin—Göttingen—Hei—- delberg. 1961. Springer. XV, 504 p.

A matematikai logika alapjai.

10757

Schwarz, ki,—Struck, R.——Waschkau, H.: Allge—

meine Statistik. Aufgabensammlung mit ausführ- lichen Lösungswegen. Berlin. 1964. Verl. Die Wirt—

schaft. 168 p.

Általános statisztika.

10621

Szmehov, E. M.: Sztatisztika i planirovanie.. 2.

dop., pererab. izd. Moszkva. 1964. Izd. Sztatisztika.

102 p.

Statisztika és tervezés.

10689

Sztetanov, lv.—Totev, A. Ju; Teorija na szta—

tisztikata. Szofija. 1960. lzd. Nauka i lzkusztvo.

Xl, 645 p.

A statisztika elmélete.

10214

Van de Panna, ().—Whinston, A.: A parametric simplicial formulation of (H. S.) Houthnkker'si capacity method. Birmingham. 1965. Univ. of Birmingham. 44 p.

Bibliogr.: 44. p.

Houthakker kapacitás módszerének parametrikus

egyszerűsített formulát. 10575

Voproszü sztatisztiki i ucseta. Red. G. 1. Baklanov itd. (Vüp. 8.) Moszkva. 1964. lzd. Sztatiszt. 158 p., 1 t.

A statisztika és a számvitel kérdései.

10236