• Nem Talált Eredményt

Szállítási rendszerek a könyvtárközi kölcsönzésben: az Egyesült Királyság tapasztalatai megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Szállítási rendszerek a könyvtárközi kölcsönzésben: az Egyesült Királyság tapasztalatai megtekintése"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

TTV1T 30. évf. 1983/11.

REFERÁTUMOK

S z á l l í t á s i r e n d s z e r e k a k ö n y v t á r k ö z i k ö l c s ö n z é s b e n : az E g y e s ü l t K i r á l y s á g t a p a s z t a l a t a i

A kónyvt-rrköíi kölcsönzési rendszerek hziékonysagí.t befolyásoló t é n y e z ő k k ö z ö t t vannak olyanok, amelyek a k ö n y v t á r o s hatáskörén kívül esnek. Ilyen a könyvtárak k ö z ö t t i kéréseket, illetve dokumentumokat továbbító postai szolgáltatások gyorsasága és megbízhatósága. Nem kielégítő, vagy túlságosan drága postai szolgáltatások esetén más megoldásokat kell keresni.

A szállítási rendszerek hasznossága országonként elté­

rő. Franciaországban például, ahol az egyetemi könyvtá­

raknak ingyenes és m e g b í z h a t ó postai szállítás áll rendel­

kezésre k ö n y v t á r k ö z i kölcsön/.t; céljára nincs szükség más megoldásra. Az USA-ban a postai szállítás mellett rendelkezésre áll — s t ö b b könyvtár igénybe is veszi — alternatív megoldásként az Egyesült Csomagtovábbító Szolgálat (United Pareels Service). Azokban az országok­

ban, ahol a távolságok túlságosan nagyok az egész országot átfogó rendszer kialakításához, ott körzetekre vagy városokra lehet szervezni a rendszert. A szállítási rendszerek sűrűn lakott országok vagy területek esetén a l e g h a t é k o n y a b b a k , illetve o t t , ahol a postai szolgáltatá­

sok nem kielégitőek. Ez u t ó b b i főként a fejlődő orszá­

gokra jellemző,

Az alábbiak az Egyesült Királyság területén m ű k ö d ő szállítási rendszereket, illetve ezek kialakulását tárgyal­

ják.

Az első szállítási rendszerek

I 9 7 l - b e n az országos postás-sztrájk idején az Orszá­

gos T u d o m á n y o s és Műszaki Kölcsönző K ö n y v t á r (Na­

tional Lending Library for Science and Technology) szükségmegoldásként közúti szállítási szolgálatot állított fel Boston Spa-ban. A k ö l c s ö n z ö t t anyagot ennek segítségével t o v á b b í t o t t á k a londoni Országos Központi K ö n y v t á r b a (National Center Library), illetve az ország­

ban lévő nyilvános és t u d o m á n y o s k ö n y v t á r a k b a . Az Országos Kölcsönző K ö n y v t á r b ó l a j á r m ü v e k Skócia, Észak-Anglia, Közép-Anglia és London nagy k ö z p o n t i könyvtáraiba szállítottak, amelyekkel a kapcsolatot a kisebb k ö n y v t á r a k saját eszközeikkel t e r e m t e t t é k meg.

1973-ban az Oktatási és T u d o m á n y o s Minisztérium felkérte a Helyi K o r m á n y z a t i Operációs K u t a t ó c s o p o r t o t (Local Government Operational Research Unit, LGORU), hogy készítse el Yorkshire és Humberside könyvtári körzet szállítási rendszerének t a n u l m á n y t e r ­

vét. A t a n u l m á n y t e r v b í z t a t ó volt, a rendszert 1974 áprilisában bevezették az említett k ö r z e t b e n . A rendszer­

ben két kisméretű tehergépkocsi naponta 27 könyvtárral veszi fel a kapcsolatot (beleértve a British Library Kölcsönzési Részlegét ( B L L D ) is.) A k ö r z e t központja Wakefield, i t t csoportosítják az összegyűjtött anyagot a másnapi szállításnak megfelelően. A szállítás során a gépkocsik felveszik a kölcsönzésből visszaadott tételeket, valamint az a d o m á n y o z o t t tételeket a Kölcsönző Részleg Ajándékozási és Csereszoigálata (Lending Division's Gift and Exchange Service) számára. A fizetés a szállított tételek száma alapján történik.

Ezt a példát követte 1976-ban az előzőekkel azonos feltételekkel indított szállítási rendszer a Newcastle-i Egyetem cs a Northumberland-i Megyei Tanács l - l járművével. Ez a rendszer az északi körzet nyilvános, egyetemi és politechnikai, továbbá egyes ipari könyvtára­

it köti össze a BLLD-vel. Egy-két más regionális könyv­

tár is tervbe vette hasonló szállítási rendszer beindítását, ezért hasznosnak látszott annak vizsgálata, hogy ezek á t v e h e t ő k , kiterjeszthetők, vagy összekapcsolhat ók-e. Ez különösen a postai szolgáltatás árának emelkedése és megbízhatóságának csökkenése miatt volt fontos.

Tanulmányterv

A B L L D javaslatára és a regionális rendszerek támoga­

tásával a British Library Kutatási és Fejlesztési Részlege (Research and Development Department) t a n u l m á n y t e r v elkészítésével bízta meg az LGORU-t, Jelentésében az LGORU megvalósíthatónak találta egy országos szállítási rendszer kialakítását, s krmutatta, hogy az Egyesült Királyság k ö n y v t á r a i n a k ez évente t ö b b , mint 300 ezer font megtakarítást jelentene. Javasolta azonban, hogy ezt megelőzően kísérleti eljárásokat folytassanak le a gyakorlati alkalmazhatóság és a gazdaságosság ellenőrzé­

sére.

Kísérleti eljárások

1976 o k t ó b e r é b e n az észak-nyugati k ö r z e t b e n indult egy kísérleti szállítási program az Észak-Nyugati Regio­

nális Könyvtári Hivatal (North West Régiónál Library Bureau) és a B L L D k o o p e r á c i ó s irányításával. A rend-

451

(2)

Beiiámolok, szemlék, költemények

szerben a forgalom kétirányú: a BLLD-től kimenő tételek forgalma, s a régió könyvtárai közötti forgalom.

A fizetés a szállított tételek száma szerint történik. A szállítást 5 kisméretű', fedett teherautó végzi. A B L L D - től kimenő tételeket borítékokba csomagolják. A csoma­

goló rekeszekből a tételek a címkén lévő előre nyomta­

tott (könyvtáranként különböző) azonosító jel alapján válogathatok szét. A műanyag dobozokba helyezeti tételeket vasúton az észak-nyugati körzetbe szállítják az éjszaka folyamán. A dobozokat egy szállító cég a gyűjtőhelyre viszi, ahol az útirány szerint szétválogatják, csoportosítják, majd teherautókra rakják Őket. A régió területén az előző nap felvett tételeket szintén csoporto­

sítják és teherautóra rakják. A BLLD-nek visszaszolgálta­

tott kölcsönzéseket az éjszaka folyamán ugyancsak felveszik az autók a gyűjtőhelyre való visszatérés során, majd vasúton továbbítják a B L L D számára. Ugyanezt a megoldást alkalmazzák a később bevezetett londoni, birminghami és leicesteri központú szállítási rendszerek­

ben. A bevételeket a „szállítási alap"-ba teszik, amelyhez a B L L D és a tagkönyvtárak a szállított tételek alapján járulnak hozzá. A bevételekből fedezik a rendszer költségeit, amely önellátó.

A második kísérleti eljárást Nagy-London területén 1977 márciusában kezdte meg a B L L D , kooperációban a Londoni és Dél-Keleti Régióval (London and South East Region, L A S E R ) , mely utóbbi 1978 decemberében teljes felelősséggel átvállalta az akkor 750 felhasználót összefo­

gó kísérletet.

1981 áprilisában a programot kiterjesztették a Lon­

don körüli megyék többségére, így most már a rendszer a B L L D 1500 felhasználó könyvtárát érinti. Az 1 9 8 1 - 1982-es gazdasági évben 14 járművel 500 ezer tételt szállítottak Boston Spa-ból, továbbá mintegy 98 ezer helyi tételt.

A kísérletekből nyert tapasztalatok fényében létre­

hoztak egy kutatócsoportot, amely arra a következtetés­

re jutott, hogy a postai szállítással szemben a vizsgált szállítási rendszerek alternatív megoldást jelentenek a könyvtárközi kölcsönzésben. A rendszereket a B L L D , továbbá a regionális és régiók közötti kölcsönzés szállítá­

sára kell tervezni, oly m ó d o n , hogy az egyes rendszerek közúton vagy vasút segítségével kapcsolódnak a B L L D - hez. A kutatócsoport állásfoglalása szerint az országos rendszert az egymástól független rendszerek koordináci­

ójával kell létrehozni.

További fejlemények

A két kísérlet sikerét követően 1979 májusában birminghami központtal alakult szállítási rendszer, amely Nyugat Közép-Angliára terjed ki. Ezt megelőzte az L G O R U tanulmánya. Jelenleg tárgyalások folynak a Nyugat Közép-Angliai Regionális Könyvtári Rendszer

(West Midlands Régiónál Library System) és a B L L D között, hogy az előbbi vegye át a rendszer teljes pénzügyiirányítását.

Az egyes rendszerek felállításának menetrendjét az L G O R U , majd a B L L D által elvégzett tanulmányok alapján a következőképpen lehet összefoglalni:

a kiszolgálandó potenciális terület meghatározása;

a terület potenciális felhasználóinak meghatározása;

a könyvtárközi forgalom felbecsülése;

a szükséges járművek számának becslése;

a bevétel kalkulációja a tételenkénti díj és/vagy előfizetési díj alapján;

meg kell állapítani, hogy a bevétel fedezni fogja-e a kiadásokat; ha nem, akkor módosítani kell a kiszolgálan­

dó terület nagyságát, úgy, hogy a költségek csökkenje­

nek, s a bevétel növekedjék;

részletes program kidolgozása, személyzet biztosítása a járművekhez;

dokumentáció (pl. szállítási menetrend stb.) elkészíté­

se;

értekezlet a felhasználókkal a problémák tisztázására, az útvonal ismertetése a járművezetőkkel,

a rendszer beindítása.

Mivel a kelet közép-angliai teljes körzetre a szállítási rendszer nem volt gazdaságos, Leicester, Nottingham, Derby és Loughborough városokból a felhasználók kére­

lemmel fordultak a BLLD-hez, hogy a rendszer gazdasá­

gosságát e városokra korlátozva vizsgálják meg. Ezt követően döntöttek arról, hogy 1981 májusában a Leicestershire-i Könyvtárak (Leicestershire Libraries) és a B L L D között bevezetik a szállítási rendszert.

Körzetek közötti szállítás

A szállítási rendszerek fokozatos elterjedése és a jelentkező megtakarítás után a következő logikus lépés a

rendszerek összekapcsolása volt. 1981 márciusában in­

dult a Területek Közötti Szállítási Rendszer (Inter- Régiónál Transport Transfer Scheme), amely a különbö­

ző szállítási területek könyvtárait köti össze. Fizetési eszközként utalványt használnak.

Költségek —be vételek

A szállítási rendszerek fenntartásának költségei min­

denekelőtt a gépkocsivezetők béréből, a járművek érték­

csökkenésével és üzemeltetésével kapcsolatos költségek­

ből tevődnek össze, illetve figyelembe kell venni az esetleges vasúti költségeket. A bevételeket a tételenkénti díjszabás adja. E z t úgy kell kialakítani, hogy a felhaszná­

lónak a postai szállítással összehasonlítva megtakarítást eredményezzen. A rendszerek így minimális haszonná!

működnek.

452

(3)

TMT 30. évf. 1983/11.

Nagy-Britanniában a szállítási rendszerek a postai költségekkel összevetve évente t ö b b , mint 400 ezer font megtakarítást jelentenek, A teljes megtakarítás a rendsze­

rek beindulásától kezdve 1982 áprilisáig meghaladja az 1 400 000 fontot. Az évi könyvtárközi forgalom (a BLLD-t nem számítva) 250 000 tétel,

A B L L D az 1981 -1982-es gazdálkodási évben mint­

egy 900 ezer tételi k ü l d ö t t ( t ö b b mint fele az összes szállítási rendszerben t o v á b b í t o t t t é t e l e k n e k ) és 400 ezer kölcsönzésből visszatérített tételt kapott. A szállítási rendszerek a jelen gazdasági k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t élet­

képeseknek bizonyultak. Valószínű, hogy a jövőben sem változik a helyzet, és e rendszerek fennmaradnak.

Kö vet keztetések

Az Egyesült Királyságban az elmúlt évtizedekben olyan szállítási rendszerek k e z d e m é n y e z é s é n e k , majd fejlődésének l e h e t t ü n k tanúi, melyek t ö k é l e t e s í t e t t é k a könyvtárközi kölcsönzést, s megtakarítást eredményez­

tek az érintett k ö n y v t á r a k n a k . Más országokban való alkalmazhatóságukat helyi ismeretek hiányában nehéz megítélni, azonban a létesítendő rendszerek tervezése során az Egyesült Királyság tapasztalatai minden bi­

zonnyal hasznos segítséget jelentenek más országok számára.

/MERRY, K. J.: Transport schemes for interíibrary lending: The UK experience - Interlending Review, 10. köt.2. sz.l982.p. 49-53J

(Fazekas Zsuzsa)

kiválogatására és megfelelő formában való olvasására. Ez u t ó b b i tevékenységet h á r o m csoportra bonthatjuk, amelyek címei a k ö v e t k e z ő k lehetnek:

a) utasításnyelv,

b) adatbevitel és adatkihozatal (input és o u t p u t ) , c l információtárolás és -visszakeresés.

Egy integrált információs rendszerben e h á r o m t é n y e z ő egyaránt j e l e n t ő s . A STATUS rendszert is ezek alapján, de fordított sorrendben fogjuk tárgyalni.

A S T A T U S rendszer alapjai

Információtárolás és -visszakeresés

Az alapfeltevés a szabadszöveges keresés elve. vagyis az, hogy a rendszerben bármilyen szöveg tárolható géppel olvasható m ó d o n , és bármilyen szöveg visszake­

reshető. A T E X T elnevezésű fájl mindenféle szöveget azonos m ó d o n tárol. A fájl tételeit (bibliográfiai adatbázis esetében a dokumentumok leírását) az ismert invertált fájl módszerrel lehet visszakeresni. A STATUS

rendszer automatikusan hozza létre az invertált fájlt, ennek neve CONCORDANCE fájl. Ebben a szöveg minden szavához tartozik egy index is. A CONCOR­

DANCE fájlból ki lehet keresni egy bizonyos szót vagy bizonyos szavak m e g h a t á r o z o t t logikai k o m b i n á c i ó j á t tartalmazó dokumentumokat (pontosabban ezek leírá­

sát), és a kikeresett téleleket a R E T R Í E V E D LIST (visszakeresett tételek jegyzékei nevű fájlban lehet elhelyezni.

A S T A T U S i n f o r m á c i ó k e r e s ő rendszer és a l k a l m a z á s a i

Bevezetés

A STATUS elnevezésű információkereső programcso­

magot az Egyesűit Királyság Atomenergia Bizottsága (UK A t o m i c Energy A u t h o r i t y ) dolgozta k i , a harwelli a t o m k u t a t ó k ö z p o n t b a n . F ő célkitűzése a felexibilitás és az egyszerű használhatóság, valamint az, hogy a meglévő információkereső rendszerekkel integrálható legyen.

Az információs rendszereknek általában két fő összetevőjük van: a felhasználó és az adatbázis. A felhasználó többé-kevésbé k o n k r é t a n m e g h a t á r o z o t t információkat vár: az adatbázis többé-kevésbé rendszere­

zett információs tételeket tartalmaz. A felhasználó elsődleges k ö v e t e l m é n y e az, hogy az adatbázis tartalmaz­

za azokat az i n f o r m á c i ó k a t , amelyeket igényel, másod­

sorban pedig az. hogy legyen módja az információk

Output

Miután megvan a R E T R Í E V E D LIST. ennek alapján a TEXT fájlból elő lehet hívni az egyes tételek teljes vagy részleges szövegét. A felhasználóra van bízva, hogy a teljes t é t e l e k e t , vagy azoknak p l . csak a címeit vagy más adatait is k i akarja íratni, azt is ő d ö n t i el. hogy valamennyi dokumentumot kéri-e vagy csak egyeseket.

Utasításnyelv

A STATUS rendszer alapvető szintaxisa (ahogyan az utasításokat meg kell adni) a k ö v e t k e z ő :

< egy utasítás > < p a r a m é t e r e k > .

Legyen például utasításunk az, hogy a visszakeresett tételek jegyzékéből kérjük az első négy tétel címét kiírni.

Az ilyen utasítás megadásának módja:

T I T L E S 1-4 (rövid f o r m á b a n : T 1 - 4 ) .

453

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Továbbá megmutatta, hogy a történeti nézőpont megjelenítésével érzékeltethetjük, hogy a gyermekkor történeti konstrukció, azaz a gyermekkort nem

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

– A december 9-i rendezvény célja, hogy a sokszor egymással ellentétes nézete- ket valló csoportok, valamint a témában jártas szakemberek ismertessék véle- Vallásos

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában