TMT 34. évf. 1987/1.
mégis elhanyagolhatók, mivel az elektronikai beren
dezések árai az utóbbi időben csökkentek, miköz
ben a technikai fejlődés jelenlegi iránya éppen a több telephelyes könyvtáraknak kedvez. A gépi kölcsönzési rendszerek hálózatának bővítése ma viszonylag olcsó, és a mikroszámítógépek terjedése a központi kapacitásoktól való függés csökkenését hozza magával. A j ö v ő b e n m é g a hagyományosan központilag végzeit feldolgozási tevékenységek is visszakerülhetnek a könyvtárfiókokhoz, amelyeket az oktatáshoz való közelség és a könnyű hozzáférhe
tőség a mikroszámítógépek korában "információs á l l o m á s o k " rangjára emelhet.
Alapterületi igények
Az állományok és a szolgáltatások iránti igények m e g n ö v e k e d é s é t követően a műszaki egyetemi könyvtárak számára egyre nagyobb gondol jelent, hogy nincsenek alapterületi szabványok a több te
lephelyes könyvtárakra vonatkozóan. M é g ha a ren
delkezésre álló összterület e l e g e n d ő is az összhallga- tói létszámhoz viszonyítva, a terület gyakran egyen
lőtlen megoszlású, és az oktatási programok válto
zása a kihasználtság egyenlőtlenségeit is fokozhatja, így pl. Brightonban a könyvtári összterület hallga
t ó n k é n t állagban 0,9 m - . a tényleges megoszlás alsó és felső határa pedig 0.7 m2 és 1,7 m2. Az egyenlőt
len alapterületi megoszlás problémáját a könyvtár
épületek alkalmatlansága is súlyosbítja.
Költséghatékonyság
A vizsgálat eredményei azt m u t a t t á k , hogy a — technikai berendezések és a területi igények nem számszerűsített költségnövelő hatásaitól eltekintve
— az összköltségvetés 28%-át tették ki azok a költ
ségek, amelyek a több telephelyes szerkezetből fa
kadnak. A költségek problémája t e r m é s z e t e s e n nem választhaló el a szolgáltatások m i n ő s é g é n e k problé
májától sem, m é g ha viszonylag kevés objektív mérce áll is rendelkezésre a könyviárak teljesítmé
nyének értékelésére, illetve költséghatékonyságuk becslésére. A tényleges költségvetések nagysága számos más tényezőtől is fúgg. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a műszaki egyetemi könyvtárak költségvetései Nagy-Britanniában igen eltérő nagyságúak.
/CONVERS, A.: The cosls OÍ a multi-site lihrary ser
vice: a shidy of Brighton Polytechnic. = Asllb Pro- ceedings, 37. köt. 10. sz. 1985. p. 395-4037
( H e g e d ű s Péter)
A k ö n y v t á r b a n t a n í t j á k a m i k r o s z á m í t ó g é p e k h a s z n á l a t á t
Az Egyesült Államok Wisconsin-Parkside egye
t e m é n e k könyvtára és tanulási-felkészülési köz
pontja (University of Wisconsine-Parkside Libra- ry/Learning Center) vezető szerepet vállalt a mik- roszámitógépek alkalmazásainak oktatásában. 15 Apple, I Macintosh, 20 I B M PC és 4 Compaq gépük van. A z ún. mikrogépes területen oktatók, hallgatók, könyvtárosok és külső olvasók egyaránt szabadon ismerkedhetnek a gépekkel, és itt tartják a mikrogépes tanfolyamokat is. Az egyelem oktatói
nak és a könyvtár dolgozóinak külön mikrogépes m u n k a s z o b á t is kialakítottak, ezt a hallgatók nem használják. (További egy-egy Apple gép a tájékozta
tószolgálat puliján keresésre, valamint könyvtárközi kölcsönzésre szolgál.)
A könyvtár 1982-ben az egyetem vezetőségének d ö n t é s e n y o m á n 10 mikrogépet kapott, ekkor
kezdte kialakítani újfajta tevékenységét. A könyv
tárban folyó mikrogépes képzés nagy részét a könyv
tárosok végzik, jelenleg átlagosan heti egy tanfolya
mot tartanak. Egyes egyetemi oktatók maguk tanít
ják a mikrogépek használatát, de erre is a könyvtár
ban kerül sor. A mikrogépek m e g i s m e r t e t é s e része az alkalmazott s z á m í t ó g é p t u d o m á n y i , közgazdasági, zenei és szociológiai képzésnek. Egyes szakok tan
tervében szerepelnek bizonyos tanfolyamok, példá
ul az angol, szociológia és k o m m u n i k á c ó szakos hallgatóknak meg kell tanulniuk a szövegszerkesz
tők használatát. Esetenként a hallgatókkal együtt oktatók is részt vesznek a tanfolyamokon. Vannak tanfolyamok, amelyekre a könyvtár minden olvasója jelentkezhet.
A könyvtárosok Apple és I B M alapozó és haladó tanfolyamokon elsősorban a szövegszerkesztő, fájl-
39
Beszámolók, szemlék, referátumok
kezelő és táblázatkezelő (spreadsheet) programok használatát oktatják. Különösen népszerűek a szö
vegszerkesztők, az Apple gépeken a Word Handler és Bankstreei Writer, az IBM-eken a WordPerfect. Jó dokumentáció és oktatóanyag tartozik hozzájuk. A fájlkezelésen belül a Bookends és List Handler Apple programok a legnépszerűbbek; a hallgatók megtanulják, hogyan kezelhetnek címjegyzékeket és bibliográfiákat. A szintén igen kedvelt táblázatke
zelők közül a Lotus 1—2—3 használatát I B M és Compaq g é p e k e n , a The Spreadsheet használatát Apple gépeken tanítják.
Az eddigi tanfolyamok sikere n y o m á n a könyvtár új oktatási formákat vezet be. Kétórás szemináriu
mokon foglalkoznak adatbázis-lekérdezéssel, tehát végfelhasználói képzést nyújtanak, bibliográfiák ke
zelését, kutatási jegyzetek kezelési lehetőségeit, gra
fikák készítését tanitják.
Miért tanítanak a könyvtárosok?
I
Logikusnak látszik, hogy a könyvtárnak a köny
vek, folyóiratok, av-anyagok stb. mellett szoftvert is kell gyűjteni, a szoftverállomány a teljes könyvtári állomány szerves része kell, hogy legyen. A szoft
verállomány gyarapítása megfelelően tájékozott, hozzáértő könyvtárost kíván. A fájlkezelő progra
mok és az adatbázisokban való keresés sok azonos fogalmat használ. Nem vadonatúj dolgokról vanszó,a keresések során éveken át használt fogalmakat kell utasítások formájába önteni. A mikroszámítógépek az oktatás és képzés minden területén megjelentek, kialakult az igény valamilyen központi tanulási lehe
tőségre. A könyvtárak gépesítésének eredményeképpen sok könyvtárosnak vannak vagy lesznek továbbadható ismeretei. A múltban a könyvtárosnak szerepe volt az írni-olvasni tudás terjesztésében. Miért ne legyen a könyvtáraknak a jövőben felelős szerepük a számitó
gépes alapműveltség terjesztésében ?
A j ö v ő " m i k r o g é p e s k ö n y v t á r o s á n a k " várható feladatai:
• folyamatosan tájékoztassa a felhasználókat az új fejlesztésekről, új alkalmazásokról;
• folyamatosan figyelje a t u d o m á n y o s igényű szak
folyóiratokat (a mikrogépes folyóiratok elöntik a piacot);
• folyamatosan figyelje azokat a szoftvereket, ame
lyeket hasznosíthat az adott felsőoktatási intéz
m é n y e k b e n folyó képzés;
• releváns könyv-, folyóirat- stb. állományt hozzon létre, és folyamatosan gondoskodjon a karbantar
tásáról;
• tartson az intézmény tantervéhez kapcsolódó, esetleg annak részét képező tanfolyamokat;
• segítse a könyvtárat körülvevő közösség számí
tástechnikai kultúrájának növelését.
A könyvtárosoknak meg kell találniuk új szerepkö
rüket, hogy a könyvtárak az oktatási intézményeknek továbbra is integráns részei maradhassanak.
/ H O R N É , D. L . : Teaching microcomputer applications in the library. = ASIS Bulletin, 1985. okt./nov. p.
23-25./
(Szöllösy Éva)
A C h e m i c a l Abstracts k é z i é s online k e r e s é s é n e k ö s s z e h a s o n l í t á s a Módszer
A japán Kobe-Gakuin Egyetem gyógyszerészeti fakultásának 134 negyedéves hallgatójával végrehaj
tott kísérlethez a következő, gyógyszerekkel kap
csolatos irodalmazási témákat választották:
1. A vér fenobarbitál koncentrációja (PB-B), 2. A vér fenotion koncentrációja (PH-B), 3. Morfinhozzászokás ( M O - D ) ,
4. A szacharin rákkeltő hatása (SA-C), 5. A fenobarbitál metabolizmusa (PB-M).
A hallgatókat öt csoporttja osztották, és minden csoport m á s - m á s témát kapott a felsoroltak közül.
A z online ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező hallgatók a kísérlet előtt l - l órás előadást hallgattak az online keresés alapjairól, a Chemical Abstracts
(CA) adatbázisról, a Dialóg rendszeren való kere
sésről és a CA indexeinek használatáról.
A z online keresést a Dialóg gyakorló C A adatbá
zisában (Ontap CA Search, 204-es fájl), a kézi kere
sést pedig a gyakorló adatbázissal azonos időperió
dust lefedő referáló folyóirat 87. kötete 15. és 16.
számú füzetében hajtották végre a hallgatók. A ke
resés egyes lépéseiről és az elvégzésükhöz szükséges időről az 1. ábra szerinti űrlapot kellett kitölteniük.
40
