378.4102/7V
A NEW YORK-I ÁLLAMI EGYETEM TEVÉKENYSÉGÉNEK NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI
L. Mesterházi-Nagy Mőrta
Orezdgos Müjzoki K ö n y v t á r é i Dokjmenrőciás Közpom
Ke egyetem s z e r v e z e t e
A S t a t e U n i v e r s i t y o f l e * York /Hev Y o r k - i Állami Egyetem/ e¬
g y i k e a legújabb, legnagyobb és l e g j o b b a n fejlődő egyetemeknek ax Egyesült Á l l a m o k b a n . 1948-ban alapítottak, s az egyetemi központok, két orvostudományi központ, mQváazeti ás terméssettudományi főieké¬
Iák / c o l l e g e - o k / , ezakfőiskolák, mezőgazdasági és műszaki faiskolák a t b . száma j e l e n l e g 6 8 .
A különböző egyetemi negyedek, az un. oampusok, Hsw York állam területén 47 váróéban épültek f e l , állandóan u j a b b intézményekkel 4e u j a b b épületekkel bővülnek. J e l e n l e g több m i n t 100 000 n a p p a l i h a l l gató v a n az ösazee campuuon, 1974-re esek szamát 184 600-ra t e r v e z i k . A különböző egyéb formákban az egyetemen tanuló hallgatókkal együtt a hallgatói létezám k b . 175 000. A hallgatók algebrától zoológiáig bármit t a n u l h a t n a k , az alapiemeretektól kezdve különböző f o k o z a t o k o n át lebetóságet találnak a továbbtanulásra, p l . a master f o k o z a t o t 24, a d o k t o r i t 12 campuson l e h e t megszerezni. A tanszemélyzet m i n t e g y 17 000 oktatóból áll.
Az Bgyetsm, oktatási reformjának megfelelően, az utóbbi években nemzetközi irányban kívánja tevékenységét k i t e r j e s z t e n i . B z d r t 1965- ben az Egyetemen belül létrehozta az I n t e r n a t i o n a l 3 t u d l eB and World A f f a i r s - t /Hemzetközi Tanulmányi Ogyek Iaiézete/. Vezetője a déklnT"
rangban lévő, S l e n n A. 01DS. 1966. decemberében e l h a n g z o t t jelentáee alapján az Intézet széles körű tevékenyeége az alábbiakban rajzoló
d i k k i :
1 . Általános kérdések
a/ Az Intézet k i f e j l e e z t e t t egy o l y a n s z e r v e z e t e t , amely k o o r dinálja éa megvalósítja az egész egyetem nemzetközivé tételét a meg
felelő s z i n t e n / p l . mind a 68 osmpueon nemzetközi oktatásügyi i g a z gatókat n e v e z t e k k i , e k a r i tanácsok m e l l e t t állandó bizottságok sU~
HIT 15.évf. 11-12. szám 1968.november-december
ködnek. OLDS dékán személyéé k a p o e o l a t o t alakított k l 46 oampus v e hetőjével s t b . / .
o/ AB egyetem intézeteinek Irányítására külföldi egyetemeken vagy tudományos v o n a l o n vésető pozlciőt betölti szakembereket hívtak meg. / P l . L r . SHABIFYt Iránból, S r . WHITPOBDot Ausztráliából,
I * . AJJ.lt Latin-Amerikáből, Dr. PALMEBt Ausztriából, hogy csak néhá
n y a t említsünk, a k i k az Intézet egyes részlegeit v e z e t i k . / -/ F l a n t l n g J l e l d s - b e n Semzetközi Központot létesítettek.
J./ Az Intését IC éves t e r v e t kéasltett, e várja a campueok ée ax egyes oktatók j a v a s l a t a l t , módosításait.
2. S p e c i f i k u s kérdések
a/ Elősegítették a t a n t e r v e k nemzetközivé tételét az Egyetem különböző e z a k j a l n / v a g y i s a t a n t e r v e k e t a különböző külföldi t a p a s z t a l a t o k alapján állandóan módosítják/*
o/" A könyvtárat o l y módon segítették és fejlesztették, hogy az meg t u d j o n f e l e l n i a tantervmódoeltások követkestében az összes cam- puson felmerült igényeknek.
o/ Hegpróbálták ennek az ismeretanyagnak a hasznossá tételét a szakmabeliek számára / p l . egy s o r konferenciát r e n d e z t e k a Központ
ban, hogy meghatározzák és szolgálni tudják az igényeket ezen a té
r e m segítették különböző államok alsó- és középfokú oktatásügyét, könyvtárait s t b . / .
d / f e l i s m e r v e a z t a tényt, hogy nem elegendő ceak t u d n i v a l a mely kultúráról, hanem I s m e r n i k e l l a z t , támogatják a külföldi t a nulmányutakat, i g y p l . 1966-ban 8 nyugat-európai program s z e r e p e l t kb. 100 hallgató részére, 1967-ben p e d i g 15 program 303 hallgató ré
szére, Ázsiával és Latin-Amerikával bővítve. Az 1967-68-as tanévben 1050 hallgató v e h e t részt 48 programon. Az i l y e n külföldi tanulmány
u t a k lebonyolítását és a n y a g i finanszírozását elősegíti a 9 külföl
d i regionális központ, amelyek közül a párizsi már működik i s . e/ T e k i n t e t t e l a r r a , hogy az Egyetem hallgatóinak csak k l e szá
zaléka f o l y t a t h a t j a tanulmányait külföldön, a vérkeringéa felfrissí
tése érdekéhen külföldi hallgatók felvétele erőteljesebben meg f o g I n d u l n i . Ezek tanulmányainak elősegítése céljából az a n g o l n y e l v ok- tatáaéra, i l l e t v e hallgatására i s mód l e s z . /1966-ban 1700 külföldi hallgató, 22 campaaon 221 külföldi oktató v o l t . /
f / P l a n t i n g Jrields-ben s z e r v e z t e meg az Intézet a Semzetközi Központot, m i n i a konferenciák, szemináriumok helyét, u j ötletek ée programok báziaát, v a l a m i n t sok oktatásügyi szolgáltatás sokirányú tevékenyeéggel ellátott központját. Munkájára jellemző, hogy p l . míg 1966-ban 38 főbb konferencián 1500 személy v e t t részt, 1967-68-ban esek számit 15 OOC-re teázik.AZ év folyásán 200 000 látogatója v o l t az Arborétumnak és a löspontnak. A j e l e n l e g i körülmények között 1 2 0
835
L.KES TERHíZI-IAGY H.t A Hew Y o r k - i Állami Egyetem személy lakásáról, 5 0 0 személy étkeztetéséről tudnak gondoskodni a 34 épületből álló t e l e p e n .
A Semzetközi Központ f a l a d a t a i b a n áa megoldáealban nem k i v a n v e r s e n y e z n i a canpusokkal, sót s i s k közül éppen aaokat vállalja ma
gára, amelyeket neutrális helyzeténél ás fekvésénél f o g r a a l e g j o b ban e l t u d látni. A oál ae, hogy a nemzetközi Központ l e g y e n as Egye- t e a külföldi hellgetói, oktatói ás látogatói számára "Amerika m o d e l l j e " .
AS I n t e r n a t i o n a l S t u d i e e and f o r l d A f f a l r e programja a s Egyetem egészét - minden oanpusát, karát ás hallgatóját - érinti, f e l a d a t a i a kövatkesdkt
koordináld funkciója Tan as egész Egyetemre vonatkozóani m i n d e g y i k oaopnst i s m i n d e g y i k oktatási programot egyaránt s e gíti i
kísérleti program egység;
kutatási, koníerenoia és intézeti központ;
az Egyetem réssere nemzetközi Ügyekben központi intézd szolgá
l a t o t nyújt.
A vázolt f e l a d a t o k a t , amelyeket részletesen Ismertetünk, a kö
vetkező részlegek látják e l . I . NEMZETKÖZI KÖZPOIT
Se* Yorktól észak-keletre, Long l e l a n d c m f e k s z i k P l a n t i n g f i e l d s , egy gyönyörű, közel 5 0 0 h o l d a s terület, amely adományként J u t o t t as Egyetem birtokába. I t t jelölték k i as u j intézmény helyét. A Semzet
közi Központ u j t i p u s n s z e r v e z e t as Egyetemen, Így p l . összekötő köz
p o n t az Egyetem és SJt ENSz és egyéb világszervezetek, a külföldi ál
lamok oktatásügyi mlniaztériumai, követeigei és kulturális központ
j a i t a tengerentúli főbb egyetemek, nagyobb nemzetközi könyvtárak, műszaki és művészeti muzeumok, kutatóintézetek s t b . között.
Ezenkívül a nemzetközi ügyök központja /kutatási, taimlmányi ás k o n f e r e n c i a anyagok fordítása, átdolgozása i s i d e t a r t o z i k / , v a l a m i n t egyes rövid, speciális kiképzések központja / p l . BXSz személy
z e t s t b . / ée a nemzetközi nevelésügy m o d e l l j e . XX. BEMZETKÖZI TABU IsikHTOK AZ EGYETEKEN BEIÜL
Az Egyetem j a v a s o l j a , hogy as egyetemi hallgatók nemzetközi J e l legű tanulmányokat f o l y t a t h a s s a n a k . Lehetőséget k a l l nyújtani minden hallgatónak ahhoz, hogy legalább Stég egy nép kultúrájával megismer
kedjék / s különösen előnyös, ha es nem n y u g a t i kultúra/, v a l a m i n t más népek kultúráját ások nyelvén és művészetén keresztül ismerjék meg a bölcsészettudományi oktatás természetes részekánt. A rássleg
836
TMT 15. íví. 11-12. BEán 1966.novenber-deoomber
további f e l a d a t a egy o l y a n s z e r v e z e t vagy intését létrehozása,analy k i d o l g o z z a a i egyetemek szerepét a békéért folyó báréban.
I I I . NEMZETKÖZI TAIULHÍÍYOK KÜLFÖLDÖM
Ef a résslag h i v a t o t t elősegíteni, hogy as Egyetem hallgatói méltányos áron tanuLhassanak külföldön. Ennek biztosításaként f e l osztották a világot 9 földrajzi területre, e i t t központokat alapí
t o t t a k . A nyugat-európai központ Párizsban már meg i a kezdte működé
sét. A t e r v s s e r i n t 1974-re as Egyetem hallgatóinak 5 £-a f o g a t Egyesült Államokon kívül t a n u l n i /s nem drágább körülmények között, m i n t o t t h o n / . E t a részleg épitl k i a k a p c s o l a t o k a t a különbőz; kül
földi e g y e t e m i köspontokkal i a .
I T . AZ OKTATÓ SZEMÉLYZET ÉS A HALLGATÓK NEMZETKÖZI CSERÉJE
Annak érdekében, hogy minden egyes oaapus nemzetközibb j e l l e g e t n y e r j e n - amely egyúttal tükrözi a világ eokrétüeégét - v a l a m i n t b i z tosítsa más kulturális a l a p p a l rendelkező külföldlek kapcsolatát az Egyetem dolgozóival és hallgatóival, az Egyetem j a v a s o l j a a követke
zőket!
a külföldi hallgatók számát a j e l e n l e g i 1 *-ról 1970-re 2 j U r z és 1974-re 3 j t - r a k e l l f e l e m e l n i ;
biztosítani k e l l az oktatók részére tengerentúli kutatási, i l l e t v e tanulmányi lehetőséget!
külföldi szakembereket k e l l meghívni az oktatószemélyzet t a g j a i sorába. As EKSs speciális szakemberei és különböső egyetemek vezetői közül i s meg k e l l n y e r n i néhányatj
speciális nyári e g y e t e m i t a n f o l y a m o k a t k e l l r e n d e z n i külföldiek Btárnára}
a központ e g y i k allntézetdben meg k e l l s z e r v e z n i az A m e r i k a i Ta
nulmányok Intézetét, amely f o g l a l k o z i k az Egyetemen működi külföldi oktatók és hallgatók, v a l a m i n t a külföldre kiutazók U g y a l v e l mind e l méleti, mind g y a k o r l a t i vonatkozásban.
V. SEMZETKÖZI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZERZŐDÉSEK
Az Egyetem j a v a s o l j a , hogy ennek a résslegnek a munkatársai as intézeti és k a r i forrásokat és érdekeket /műszakit, humánt egyaránt/ számbavegyék «• koordinálják, m i n t egy tartalékot, amely
r e számítani l e h a t ;
a üemzetk: l Központon keresztül s z i s z t e a m t i k u s k a p o s o l a t o k a t építsenek k i állami és magán ügynökségekkel ás segélyforrásokkal;
83 7
L.MjtóTEEBÁZI-HAGY L i i k t T o r k - i Állami Bgyetem
egy Pe^leeztÓBi Intézetet a l a k i teának k i , amely gondoskodik meg
felelő éa állandó p a r t n e r i kapcsolatokról az oktatásügyi szolgálat részére;
szerződéseket készítsenek állani ós magán ügynökségekkel, ame
l y e k m e g f e l e l n e k a r e k t o r ée az e g y e t e m i tanács fejlesztési p o l i t i kájának;
kidolgozzák a lehetőségét annak, hogy az oktatószemélyzet rásst- vehesscn az Egyetemen kívüli nemzetközi s z e r v e z e t e k munkájában.
V I . A NEMZETKÖZI ECSYVTÁEtJGT, OKTATÁSI ANYAGOK ES IHPOEMÁCIÓS SZOL
GÁLAT IEOLÁJA
Az O f f i c e o f I n t e r n a t i o n a l L i b r a r i a n a h i p , Learmlng Besoureeg and I n f o r m a t i o n S e r v i c e s /nemzetközi Könyvtárügy, Oktatási Anyagok és Információs Szolgálat Irodája/ élén Dr. SHARIBY igazgató áll. As Intézet feladatköre s z e r i n t egyrészt f o g l a l k o z i k mindazon kérdések
k e l , amelyek a könyvtártudományt, a könyvtáros hivatást ée a könyv
tárosképzést nemzetközi szempontból érintik, másrészt m i n d a z o k k a l az e l v i és g y a k o r l a t i problémákkal, amelyek az oktatási sagédletek / t a n könyvek, audio-vizuális anyagok s t b . / gyűjtésével ás feltárásával k a p c s o l a t b a n felmerülnek, harmadsorban p e d i g az olvasók részére tör
ténő információs szolgálat megszervezésével.
Abból a célból, hogy az Intézet e l e g e t t u d j o n t e n n i széles körű funkcióinak, tevékenységét a következő kát s z e k t o r b a n f e j t i k i :
Az I n t e r n a t i o n a l I d b r a r i a n a h i p /Nemzetközi Könyvtárügy Intéze
t e / f e j l e s z t i as Egyetem nemzetközi gyűjteményeit és a oaapusok kü
lönböző gyűjteményeire vonatkozó nemzetközi szempontok kiterjeszté
sében i s segítséget nyújt. E r r e jó példa a Mexikó m i k r o f i l m e n cím
mel 1967 októberében 34 intézet küldötteivel megrendezett k o n x e r e n - c i a , amelynek eredményeképpen egyetemek ás kutatóintézetek társultak a mexikói G u a d & l a j a r a archlvális anyagának cikrcfilmezásére.
Ezenkívül, az Egyetem könyvtárosai figyelmének felkeltésére ée a nemzetközi gyűjtemények fejlesztésében való részvételük céljából konferenciák megrendezését vették t e r v b e . Ezek sorát az 1967 októbe
rében Az egyetemi és főiskolai könyvtárosok nemzetközi felelőssége címmel m e g r e n d e z e t t k o n f e r e n c i a n y i t o t t a meg, amelyen 14 egészen k i ¬ váló előadás h a n g z o t t e l .
A könyvtárosképzés támogatására szolgáló p r o g r a m j a segítséget nyújt az Egyetem három, Albanyban, B a f f a l o h a n ée Genescoban működő könyvtáros Intézetei részére a t a n t e r v e k megreformálására a nemzet
közi t a p a s z t a l a t o k alapján. Szemináriumokat s z e r v e z t e k as oktatósze
mélyzet számára és egy t a n f o l y a m o t a könyvtártudomány és könyvtáros- képzée nemzetközi eredményeiről, összehasonlító aspektusból. As e¬
g y i k értekezleten, B u f f a l o b a n , felmerült annak a szükségessége, hogy az oktatószemélyzet t a g j a i scrába meghívjanak külföldieket i s , a ez
z e l biztosítsák a külföldi gjfakorlát jő eredményeinek átvételét.
ÍMX 15.évi. 1 1 - 1 2 .S Í É* 1968.november-december
Áii intését f e l i s m e r t e , hogy a hagyományoB könyv már oem as e¬
g y e t l e n formája a forrásanyagoknak, AB audlo-vlzuális anyagok egyre inkább fontosakká válnak as idegen nyelvek oktatásában éB as egyes népek kultúrájának megismerését lehetővé tevő tanulmányok terén. As i l y e n jellegű anyagok felhaeználása as USA-ban nem egyforma mérték
ben történik, alkalmasáank sokhelyütt i g e n kismérvű.
As oktatásfejlesztési program bevezetése 196?-ben kezdődik.
Az I n t e r n a t i o n a l S t u d l e s Pooumentation Center ./Nemzetközi t a n u l mányok Dokumentációé Központja/ az Intését másik s z e k t o r a , amelyet abból a célból létesítettek, hogy különböző szolgáltatásokat nyújt
son. A dokumentációs központ ezek egy részét nagy mennyisében levő forrásanyagai alapján szolgáltatja, amelyek kőzett a következők t a lálhatók t
az oktatás tarületén vHágsserte végbemenő megújulás trendjének d okumsntáoló j a ;
tengerentúli egyetemek tevékenysége. A tengerentúli oktatási r e n d s z e r e k . Nemzetközi összehasonlító felmérés az oktatásügyről;
hasonló r s f e r e n s s anyag as a m e r i k a i felaőoktatáal intésaányek- ríl ée as a m e r i k a i oktatásügy rendszeréről;
as EHSz, UNESCO áa egváb nassstkösl s z e r v e z e t e k dokumentumai.
As a s z a r v a k keretében külföldön müködö szakemberek jelentései;
az ESSs tagállamok dokumentumai és jelentései;
a külföldön sttködő a m e r i k a i követeégek publikációi;
as K I S * tájékoztatási s z e r v e z e t e k publikációi a tagállamokban;
állani fejlesztési /% 5 , 7 éves/ t a r v e k ;
a külföldi államok oktatásügyi m i n i s z t e r e i n e k évi jelentéae ás a m i n i s z t e r i konferenciák anyaga;
New T o r k állam öaasea o l y a n oktatási intézményének tevékenysé
gével k a p o s o l a t o a dokumentáció, amelyek nemsetközi tanulmányokkal f o g l a l k o z n a k ;
a i ÜSA ssövetaágl államainak as oktatáara fordítható költségei, a tengerentúli e l e m i és középiskolai nemzetközi iskolák t a n t e r v e i ;
szövegek ás hangszalagok gyűjteménye, amelyek az a n g o l t m i n t 1 - degen n y e l v e t tanítják;
f i l m e k , f i l n o s i k o k , dialemezek, hanglemezek, bangazalagok az 1 - degan n y e l v e k tmnalásábos és i d e g e n népek kultúrájának tsnulnányosá- sáhosj
6 5 *•
L. 125TEREÍZI-IAGY K. : A Bew T o r k - 1 Állami Egyetem a m e r i k a i , v a l a m i n t nemzetközi konferenciák o l y a n dokumentumai, előadásai ée egyéb a n y a g a i , amelyek h a s z n o s a k l e h a t n a k • leír Xork-;
i l l a a l Egyetem számára a nemzetközi tanulmányi ügyek szempontJából;
külföldi tanulmányutakra, ösztöndíjakra vonatkozó r e f e r e n s i anyagi
külföldi hallgatók acámára tanácsadó asolgálat és r e f e r e n s s anyag.
Ezenkívül egy egyetemi gvültaménrt / o n r r i e a l m r matériáié l a b o r - a t o r y / l e f e l f o g n a k állítani, amely t a r t a l m a z n i f o g j a a következő
k e t :
nemsetkösl tankönyvgyüjtemány;
kiegészítő, ajánlott irodalom-gyűjteményi
a m e r i k a i áa külföldi felsőoktatási intézmények speciális doku
mentumainak, v a l a m i n t t a n t e r v e i n e k és p r o g r a m j a i n a k gyűjteménye) reprezentatív gyűjteménye azoknak az olvaeást gyakorló szövegek
nek, amelyek a fejlődő országokban éló analfabéták részére készülnek.
Mindezek m e l l e t t létesítésre kerül az audio-vizuális bemutató és oktatási segédeszközök szolgáltató központja, amely a következő dokumentumok gyűjteményéből f o g állnii
f i l m e s l k o k t d i a p o z l t i v e k t hangszalagok;
Iskolarádió és iskolatelevisió oktatási a n y a g a i ; dokumentum- és oktatófilmek.
Az Intését tájékoztató szolgálatának jelentős hányada a d a t f e l dolgozási tevékenységén n y u g s z i k . A gépi feldolgozást az Egyetem gép
p a r k j a t e s z i lehetővé. A «ét>l f e l d o l g o z * * eredményeképpen a követke
ző adatok feltárását biztosították!
az Egyetem oktató- és adminisztrációs személyzetének nemzetközi érdekei ée lehetőségei a külföldi szolgálat, érdekek és oktatás terü
letén;
az egyee campuBok t a n f o l y a m a i n a k és speciális kollégiumainak k a p c s o l a t a más országokkal, civilizációjukkal és nyelvükkel;
tengerentúli testvérIntézmények, amelyek az Egyetem külföldi t e - vékeuyBégéné~ működnek együtt;
gépi címjegyzéke azoknak a tudósoknak, a k i k az E g y e t s n r e k t o r i programjához és tevékenységéhez hasonló érdeklődésééi r e n d e l k e z n e k ; információk az Egyetem különböző intézményaiban k i f e j l e s s t e t t könyvtári gyűjtenények nemsetkösl vonatkozásairól;
640
TMT 15.évf. 11-12.szám 1968.november-december
gépi címjegyzék ásókról ez s M r l k a l könyvtárosokról, akiknek külföldi szolgálati t a p a s z t a l a t a i k vannak.
1 tájékoztató ssolgálat mindezeken kivül még egyéb forrásokkal ás lehetőségekkel i s r e n d e l k e z i k , Így p l . t
mj Információkat nyújt a könyvtári álst különbö«ő terttlstairől, p l . t
könyvtári ás dokumentációs fejlődés s z e r t e a világon;
könyvtároaképzés a különböző országokban;
az a m e r i k a i intézetekben folyó nemzetközi könyvtárosképsés p r o g r a m j a i ;
a nemsetkösl gyűjtemények karakterlsstlkái a különböző a m e r i k a i főiskolai, kutatóintézeti, közművelődési és ssakkönyvtárakban;
a m e r i k a i könyvtári és tájékostatástudományi szakemberek tapasz
t a l a t a i a külföldi fejlódési tendenciákról, v a l a m i n t a külföldi könyv- és tankönyvkiadásról\
a könyvtári gyűjtemények és oktatási segédletek nemzetközi v o natkozásai, ahogy a s t az Egyetem különböső intézeteiben k i f e j l e s z t e t
ték s t b .
b/ H s f e r e n s z szolgáltatások a lemsetközi Tanulmányi ügyek Inté
zetét érdeklő témákból.
o/ lemsetkösl bibliográfiai asolgáltatáeok.
d/ Fordító- és referáló szolgáltatások.
o/ I n d e x szolgáltatások.
t/ Külföldi k D n y v k e r a s k e d e l a i k i i r i n g intézeti információk, v a l a m i n t ugyanezek tengerentúli anyagok feldolgozására vonatkozóan.
g/ Szolgáltatások külföldi könyvtárosok ás tájékoztatástudomá
n y i szakemberek meglátogatásának elősegítésére.
h/ Konzultatív t e c h n i k a i szolgáltatások a kommunikációs rendsze
r e k tervezésére vonatkozóan.
Ás Intését i g e n f o n t o s f e l a d a t a a széles körtt publikációé tevé
kenység i s t
slősstes, válogatott konfarenoia-jagyséksk azokról as Egyesült Államokban ée külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi k o n f e r e n c i ákról, amelyek az Egyetem érdeklődési körébe vágnak,
előzetes, válogatott konferencia-Jegyzékek a nemzetkösi t a n u l mányi ügyekkel foglalkozó konferenciákról,
as Intézet érdeklódési körétas vágó szakbibliográfiák, egy könyvtárüggyel foglalkozó monográfia s o r o s a t .
8*1
L.MESTBHHÍZI-lAGY M. i A I M Y o r k - 1 Állami Egyetem
a J o u r n a l o f I n t e r n a t i o n a l L i b r e r i e n e h i p a, folyóirat,
a d a t l a p o k as egyes államokról, ások társadalmi, p o l i t i k a i , gas- daaági, kulturállo és oktatási tényasólrdl, különös t e k i n t e t t e l o¬
l y a s spooiális tényesókre, m i n t a rbnyTtárfeJlesstés, oktatás, könyv¬
kiadás s t b .
A fontlakból kitűnik, hogy s l a * Y o r k - i Állami Egyetem, óriási aératainsk magfelelően, a nestsetköii k a p o s o l a t o k ápolására i s e s o k a t - l a n méretű és mértékű intézményt állított f a l , amelynek munkássága sokrétű ás sssrtságasó, sokfél* tevékenységet, programot, f e l a d a t o t , gyűjteményt, publikációt Ölel f e l .
, 5 ,
L.MESTERHÁZI-HAGY. M.: I n t e r n a t i o n a l a o t j T l t i e s o f t h a 3 t a t * D n i T e r s i t j o f I s * l o r k ~~~
The S t a t e U n l T e r e i t y o f l e * York *as s s t a b l i a b e d i n 1948* The number o f u n i T e r s i t y o e n t r e s , a s d l o m l s o h o o l s , a r t and s e l o n c * c o l l e g e s , a g r i o u l t u r a l , e n g i n e e r l n g and o t h e r p r o f e s e l o n a l sohools and c o l l e g e s now i s a a o u n t i n g t o 68, l o c a t e d i n 43 c i t l e s o f t h e S t a t e o f Hew Y o r k .
The number o f s t u d e n t s s t u d y i n g on a l l canpuses o f t n e u n i T e r s i t y reachee 175 000; 100 000 o f t h e n b e i n g r e g u l a r , d a y - t i n * s t u d e n t s .
Over t n e p a s t few y e a r s , t h e u n i T e r s i t y - i n accordanoe * i t h i t s e d u c a t l o n a l r e f o r m - has tended t o eztend i t a I n t e r n a t i o n a l a c t i v i t i e s . T h e r e f o r e , t h e u n i T e r s i t y s e t up an I n s t i t u t e o f I n t e r n a t i o n a l S t u d i a s and World A f f a i r e i n 1965 t o p e r f o m t n e f o l l o w i n g f u n c t l o n a t
o o o r d i n a t l n g a l l I n t e r n a t i o n a l r e l e t i o n a o f t h e u n i T e r s i t y ; a a a i s t l n g every campus and e d u c a t l o n a l program s i m u l t a n a o u s l y t k e e p l n g up an experimentál program u n i t ;
managing a r e s e a r c h , conference and l n s t i t u t l o n a l c e n t r e ; e n e u r i n g t h e c e n t r a l a d m i n i e t r a t i o n o f t h e u n i T e r s i t y ' a I n t e r n a t i o n a l a f f a l r a .
842
m i 1 5 .a r t . 1 1 - 1 2 . aaáa 1 9 6 8 . l u r w a b a r - d e o ember
Xbeee f u n o t i o n a ara p e r f o r a e d by t b c I n e t l t u t e ' a s i x e e c t i o n a . Ona o f the n o a t i m p o r t a n t o e c t l o n i a the O f f i c e o f I n t e r n a t i o n a l L i b r a r i a n e h i p , L a a r n i n g Baaooroea and I n f o r m a t i o n Servicéé, T h a t O f f i c e oonoerns i t s a l f w i t h a l l probléma r e l a t e d t o t n e I n t e r n a t i o n a l aopecta o f l i b r a r y e o i e n c e , l i e r a r i a n a h i p , trálning i n l l b r a r l a n - a h i p , and w i t h t h e o r e t i c a l and p r a o t i o a l probléma o f c o l l e c t i n g and p r e s e n t l n g e d u c a t l o n a l a l d e aa / t e x t - b o o k s , a a n u a l s . a n d i o - T i s u a l d e v i c e a , and ao f o r t h / , aa w e l l aa w i t h o r g a n l s i a g i n f o r m a t i o n aox—
Tioee f o r the r e a d e r e .
Jl. MEaTEFTJag - HAflfa.il,; MeaxyiiaPOXHHe oTaomewaa x o a T e x m o c T W Hfcm-llooaomoro rocwaooTeeHHoro T a a n e p o z T e T B
S t a t e U n i T e r s i t y o f le* York ö n * oosoaom a 1 9 4 8 r o x y . B aaoroeaee
e p e a a OTaeerarsT 6 8 m i a p a i r t t o i u , Mexaaiaoaax aeaTpoa, BMCoax
laaeieirál X T X o z a c r a a a eoTeoTeoaKamma ( o o l l e g e }, c s e u a a z a a u x eac- m s a e e i o a m l , c a a a o x o x o a a l c T a e H n i z a fexxzieoKBX a a c a a z aaBezenafl, leioTaymaax a 4 5 ropoxax a a Teppmtopam HH-ara Hbn-Sopm.
B y n x a e p c e T e Y e y w a r o a e c e r o 1 7 5 ooo o r y z e a r o a , ma R H X l o o ooo
a a x n e a n o M o r z e z e i t n .
B n o o x e x a a e roxa ynaeepoa-Ter c o o r a e T O T B e i i a o pegopme odyveHva
a e j i a e T paommpaTfc oaos x e a r e x k R O O T * a mexaynapoimoM o r a o s e H i i a . C
> T O« q o x u ) , a 1 9 6 5 r o x y 0 K Z e o i x a a H H O T Z T V T •te*xy>tapoxsax r t e S s u x
űemefl ( I n t e r n a t i o n a l S t u d i e s i n d World A ff a l r a \ , a a x a w a KOTOporo
• a a j n o w a n T O i a o z e i T o m e a t
- KoopxaHmpymsaji Í J U K B E* o T R O c a r e z b a o eoero y f f* a e p o m r o t e - o z a i i a a O B O DomoraOT zamxomy campua • aaaaot nporpamtie o o y t O K R i i - x a z j r e r o * t i t m r a a l eaonepamea-Taxi>ROR DporpaMnu
- B B j r a s T C B H H C T a T T T o x i M newTpoa a o o J i e x o e a r a e , KomtepenneP
- oo oropotni YHHoepcKTUTa Banoxnaor q e i r r p a x M o e a X M a R a o T p a r a a -
Roe oOcxTKWsaawe e O T M M M I I Meaxyiiapoxmix xex.
tMBevnaaasffue a a x a i a S H B O X B * D * O « 6 - B o T x e z a H a H a o r a r y T a . Baa-
B T» poxii arpaoT o r x e a Bmpo M*axynapoxRoro O a d x i o r e v R o r o xeza,y<reo-
R V X K s r r e p a a t o a a a~R9>opwattaoRaofl ozymdu , aoropmll a a H m i a e r c s s o - n e p -
• n i eotrpocajta.aaoamaRitHoe QaojaoTeaoaexeaaa, xaaiia«*RHa S R d z a o r e a a - px B n o x r o T O B x a d r d x a o r e a a p e f f c a o x z y m a p o x a o j l r o q a a s p e a a s , B O - B T O -
PnZ T B O p O T B V e C l t H M i í R • p ÖKT H1Ö CKB*H n p 00 JS 8 • 8UB , B O 3 H 3 ZMM 3 CMHÍH
co etiópon a paapatfoTio* c p e i c r e oőyueaxx ' n o c o d x a , ayxRO-BRayaxbRve aaTepaara R r. i . ) , i- T p e T f c a i o p r a m r o a a a e f l RRdjoptiasxoRxot O Z T B Ű H xxx n T t r u i i .
o-0-o
8 4 5
L.MESTERHÁZI-ki.Gr M. i A l a * l O X k - l Állani EgyetOB LfMESIEEHÁ2I-BA0T. ». i I n t e r i i a t l o n a l * t * t l g f c * i . t d e r 3 t a t * O n l T T B i t T o f **w T o r t
S i c S t a t e D n i T e r e i t y o f New Tora wurde i s 1948 gegründet. D i e Zahl der D n l T e r e l t a t a E e n t r e n , a e d i x l a l e c h e r Hocheebulen, d e r Hoch- e c h u l e n für Xaztst and l a t u r w i a e e n s o b a f t e n / o o l l e g e e / , Fachhoehaohu- l e n , f e r n e r l a n d w i r t e c h a f t l i c h e n und teetanischen Hoeheehulen l a t ge- g e n w a r t l g 68, w e l c a * i n 45 S t a d t e n dee S t a a t e e New T o r k t a t i g a I n d .
An d e r U n l T e r a i t a t a t u d l e r e n i n e g e a a a t 100 000 Studenten l a Ta- geakura, d i a A n c a n l a l l e r Studenten e r r e l o n t 175 000.
I n den l e t a t e n J a h r e n b e a t r e b t d i a DniT«raitat - íhrer D n t e r - r i c h t a r a f o r a enteprecbend - l n r e T a t i g k e i t i n I n t e r n a t i o n a l e r B i c h -
tung EU e r w e l t e r n . 3 1 * r i e f deahalb i n 1965 I n n e r h a l b d e r D n l T e r a i - tat dae I n a t l t u t für I n t e r n a t i o n a l e S t u d i e n a n g e l e g e n h e i t e n / I n t e r - n a t i o n a l S t u d l e a and World A f f a l r a / i n a Lében, «*lob*e a l t d*n f o l - gondon Anfgaben b e e u f t r a g t i a t t
E o o r d i n a t i o n d a r i n t e r n a t l o n a l e n Beeiehungen i n n e r h a l b d e r gan- een D n l T e r a i t a t ;
g l e l c h a a s a l g * Dnterstütaung a l l e r •caapus* und L e h r p r o g x a a a e j T a t i g k e i t e i n e r e x p e r i a e n t e l l e n P r o g r a a a e i n h e i t ;
I n b e t r i e b h a l t u n g e i n e r ?orechunge-, E o n f e r e n s - und I n e t i t u t e - lestruas]
z e n t r a l e T e r w a l t u n g a d i e n e t der i n t e r n o t i o n a l e n A n g e l e g e n h e i t e n der OnlTersitát.
Dleee Punktionén werden i n 6 S e k t i o n e n dee I n e t l t u t a ausgsübt.
Elne der w i c h t l g e t e n TOU d l e a e n l a t daa Büro für I n t e r n a t i o n a l e e S i b l i o t h e k a w e a e n , L e h r e t o f f e und I n f o r a a t i o n a d i e n a t / O f f i c e o f I n - t e r n a t i o n a l L i b r a r i a n s h i p , L e a r n i n g SeBOureea and I n f o m a t l o n S e r r - l c e e / , v e l c h e e a i o h • i n e a t e i l s a l t allén Bragen, welche a l t d e r B i b - l l o t h e k e w l B B e n e o h a f t , dea B e r u f dea B l b l i o t h a k a r a und d e r B l b l l o - t h e k a r e n b i l d u n g i n l n t e r n a t i o n a l e r S l n s i o h t i a Zusaanenbang a t e h e n , anderentellB a l t Jenen t h e o r e t l e o h e n und p r a k t l a c h e n Probleaen,*«l- che b e a U g l l c h d e r Saamlung und B r e c h l i e e a n n g der L e h r u a h e l f e /Lehr- b l i c h e r , a u d i o - T i a a e l l e S t o f f e www./ a i c h ergoben und aueh a l t der Or- ganielerung dea I n f o r a a t i o n a d i a n e t e a für d l e Leaer b e e o h a f t l g t .
S44
