ÖRÖKSÉG
ERG ÁGOSTON*
„Mert eljő a kor, amikor lapjaink fölé borul, s papírjaink sárguló porából öt is kiássa, s a vakon elpusztított értékek táblájára í r j a a nevét."
(Gaál Gábor, 1939.)
I saládi neve Berger Gusztáv, 1905. május 8-án született Szatmárnémeti-
ben. Apja, Berger Henrik, jómódú gabona- és paprika-nagykereskedő,
^ F i ^ K ^ J anyja Schwarcz Laura. A szülők nemsokára elváltak és újabb házas- ságot kötöttek. Guszti anyjánál maradt, aki egy Eisenstádter nevű fa- kereskedőhöz ment feleségül. Iskoláit Máramarosszigeten kezdte el, az
• evangélikus-református iskolában.
Másodikos, harmadikos gimnazista korában romantikus „triumvirá- tust" alkotott Vajda Mihállyal és Glück Ferivel (aki később Győr Fe- renc néven szerepel a Fiatalok antológiájában), és ugyanő a 2400 ka- lória című Erg-novella éhen haló hőse. Szigeten baráti körükhöz tar- tozott még Antal Sándor, Heves Ferenc, Rösler Viktor, Zelkovits Zoli H (Zelk Zoltán), Tamás Aladár, Edelmann Ernő, Wertheimer Jenő stb.
Együtt olvasták Kosztolányit, a Nyugat-ot, tanulmányozták az eszté- tikát, filozófiát, és analizálták a komplexumokat. Mindegyikőjük írt verseket. Berger Gusztáv Erg Ágostonra alakította nevét (erg = fizikai egység) a munkát szimboli- zálva. Szigeten eleven irodalmi élet folyt, akkor többek között két hetilap jelent meg a városban. Az egyik hetilapnál Heves Ferenc jogászbojtár volt a szerkesztő, a másiknál Wertheimer János, a nyomdász, akik szívesen publikálták barátaik ver- seit Irodalmi estet is rendeztek, teljesen Kassákék szellemében.
Guszti a nyári vakációt mindig Szegeden töltötte édesapjánál, később átköl- tözött hozzá, és így Szegeden érettségizett a piaristáknál, 1923-ban. Szegeden szintén élénk irodalmi életet talált. Ismeretségi köréhez tartoztak itt: Kormányos István (aki Aknai István néven írt), Hont Ferenc, József Attila, Berezeli Anzelm Károly stb. Kormányos István elmondása szerint szívesen jártak a Berger család- hoz irodalmi vitákra.
Szegeden jelent meg József Attila első kiadójánál, a fiatalokat oly áldozat- készséggel pártoló Koroknaynál 1922-ben (a Szépség koldusá-nak évében) Erg Ágoston első versesfüzete Vágyak és jajok címmel. A füzetet, melyet Szegi Ist- vánnal közösen adott ki, Mikinek és Ferinek ajánlotta az „első, közös, kis sikerek emlékére". Minden valószínűség szerint Vajda Miklósról és Glück Ferencről van szó. A közölt hét versben még általában valami szenvelgő póz, életuntság, az élet értelmetlensége, céltalansága fejeződik ki.
Az expresszionalizmushoz híven szívesen használ mozgalmas igéket, vagy igé- ből képzett főneveket, csak szavakat, mondatbeli viszonyítás nélkül. Korát pl. így jellemzi: „vad lármák, dobogó dobbanások / robaja, hang és hangosság, rohanás / zúgás, ököltaszítás, zaj, rohanás ós rohanás, rohanás, rohanás!!!! Erg költői indu- lásától kezdve mindvégig a széttört, formátlan expresszionista szabadverset tekin- tette a megfelelő kifejezési formának.
1923 őszén újból megindult a Színház és Társaság című hetilap, ezúttal Korok- nay József szerkesztésében, s benne publikálási lehetőségeket kapott Erg Ágos- ton is.
Az érettségi után néhány hónapot Pesten töltött, majd mivel a numerus clausus miatt az egyetemi felvétele nem sikerült, az ébredő magyar kurzus köze-
• E vázlatos tanulmány egy szakdolgozat rövid kivonata. A szakdolgozatot Erg Ágoston fellelt müveinek teljes szöveganyaga, valamint részletes bibliográfia egészíti kl. (A szerk.) 340
gében otthontalan volt, 1924-ben Bécsbe m e n t orvostanhallgatónak. Bekapcsoló- dott a bécsi emigráció r e n d k í v ü l mozgalmas irodalmi életébe. Ismeretséget kötött Kassák-kai, sőt József A t t i l a verseit ő továbbította közlés céljából Kassáknak.
Kassák igen nagy hatást gyakorolt rá, utánozni kezdte, „nagy tisztelettel" verset dedikált neki, de kritikusan szemlélte politikai magatartását. A jelenleg Bécsben élő V a j d a Sándortól t u d j u k , hogy Erg korán, egy máramarosszigeti szervezett vas- utas tanítása a l a p j á n megismerkedett az alapvető marxista fogalmakkal, a munkás- mozgalom jelentőségével, szervezeti életével, Népszava-kiadványokat olvasott. M á r a g i m n á z i u m b a n szocialistának tartotta magát. Gyakori hazalátogatásakor ismer- tette m e g a z a k t i v i z m u s és a k ü l ö n b ö z ő izmusok neves képviselőivel a kis szegedi csoportot, s így József A t t i l á t is. Szimpatizált Barta Sándorral, és szívesen vett részt a vitaesteken, ahol az Akasztott ember és az Ék tábora t á m a d t a az egykori mestert, Kassákot.
Bécsből küldözgette vagy hozta haza személyesen a Szíriház és Társaság szá- m á r a készült műveit, n é h á n y r i t m i k u s prózáját, vers-, illetve novellafordításait.
Nagy tisztelője és személyes ismerőse volt I v á n Goll-nak, a k i n e k Áradat c í m ű versét le is fordította (1924. szeptember 15.).
Bécsben érlelődött meg benne egy antológia kiadásának terve, melyben bará- taival együtt szerepelne. í g y k e r ü l t sor 1924-ben a Fiatalok könyve szerkesztésére A z antológiában helyt kapott költők a következők: V a j d a Miklós, Szántó Pál, He- ves Ferenc, G y ő r Ferenc és Erg Ágoston. A programot a szerkesztő Erg írta a versek elé: „ A l e g ú j a b b generáció p r o b l é m á j á r ó l van szó, a m i hovaállásunkról.
Egy forrongó nemzedék keresztmetszetét m u t a t j u k és a fiatalok válságát. M á r érezzük, hogy r á n k ú j feladatok várnak. N e m ú j izmusok, de ú j művészet."
A kötet Bécsben jelent meg a Fischer Verlag k i a d ó n á l (ahol a m a g y a r Tőke látott napvilágot), fedőlapját V a j d a Sándor rajzolta. Ergtől hét verset hoz, melyek világosan m u t a t j á k Kassák, a mester hatását, m i n d a z o n á l t a l a Vágyak és jajok helyenkénti b á n t ó zavarosságával szemben itt letisztultabban jelenik m e g mon- danivalója. M e g m u t a t k o z i k az emigráns, 19 éves fiatalember erős hazavágyódása:
„jó v o l n a / v a l a h o v a h a z a m e n n i / de m á r b e á l l t a m az emlékezések örök kerítése mögé / k i h u l l t a k szép i z m a i m b ó l a kapukulcsok / eltévedtem az utcakeresztező- déseken / n e m találok / s e m m i t / az ég fénylik csak / b u t a kilométerkövekre batyuzom az á l m o m " . Szakasits Á r p á d k r i t i k á j á b a n (Népszava, 1924. szeptember 7.) élesen elmarasztalta e kötetet. A kritikára az apostol, Kassák Lajos válaszolt.
(Népszava, 1924. október 7.) Megvédi költőit, m o n d v á n : „ők m a m é g n e m ú j mű- vészetet csinálnak, h a n e m éppen csak n e m a régi művészetet csinálják. A m i t ezek a l á r m á s és m a m é g üresen kongó fiatalok egyszer hozni fognak m i n t eredményt, az ő háborúktól, forradalmaktól és ellenforradalomtól megviselt életükből követ- kezően n e m lehet más, m i n t egy magasabb rendű ember, vagy egy magasabb rendű életet élni a k a r ó emberi erőnek ú j f o r m á k b a n való megnyilvánulása".
1925 őszén József A t t i l a Bécsbe utazott. Ergnél szállt meg. „Guszti n e m v á r t az állomáson, elutazott Pozsonyba szombat este, azonban m e g s z á n h a t t a m a laká- sán" — í r j a J o l á n n a k 1925. október 4-én. „ K é t medikus b a r á t j á t ó l v á r t támogatást, egyik Erg Ágoston, a m á s i k Kovács György. Baráti köre bécsi tartózkodásának első idejében m a g y a r d i á k o k b ó l állt: Erg Ágoston, Kovács György, B á l i n t Dénes, Abra- movics Irén, id. Tettamanti Béla, Keresztury Dezső" — u t a l e kapcsolatra (Péter László kutatásait továbbvive) Bokor László. József A t t i l á t Erg Ágoston m u t a t j a be a bécsi emigránsoknak. Bécsi tartózkodásuk alatt — A g á r d i Ferenc visszaemlé- kezése szerint — Erg Ágoston József A t t i l a társaságában kereste az érintkezést a helyi k o m m u n i s t a szervezettel is.
E r g a Fiatalok könyve u t á n Heves Ferenccel (a m á r említett szigeti lapszer- kesztő) együtt i r o d a l m i folyóiratot a k a r t alapítani Levelek címmel, nyilvános eladás nélkül, csak biztos címre k ü l d v e a publikációkat. A z első számot szétkap- kodták Szigeten. Heves Feri írta kézzel, j ó l olvasható írása volt. A második számmal v a l a m i rövidzárlat volt. Bécsig n e m jutott el, a h a r m a d i k számot egy kis lapra, d u p l a levelezőlap f o r m á r a nyomtatták Bécsben. A z első s z á m b a n volt József A t t i l a egy verse, a h a r m a d i k b a n volt nekem is egy versem." (A jelenleg Bécsben élő V a j d a Sándor visszaemlékezése.)
1926-ban realizálódott ismét egy lapkiadási kísérlet. Erg Ágoston szerkesztésé- ben a Koroknay-nyomda megjelentette a Fundamentum c í m ű a l k a l m i lapot. Egyet- lenegy szám jelent meg belőle, melyben Erg szegedi, erdélyi barátai szerepelnek zömmel: K o r m á n y o s István, József Attila, Hont Ferenc, T a m á s A l a d á r , Heves Ferenc, E d e l m a n n Ernő, a V a j d a testvérek, Kassáik Lajos, Nádass József, P á p a József, G á s p á r Endre, Bódog András, Moholy Nagy László.
Erki Edit a 100% elődjének tekinti a Fundamentumot, ugyanakkor azt is le-
szögezi — helyesen —, hogy a b b a n Kassákék m ű v é s z i elvei d o m i n á l n a k . E z t m u t a t j a Erg előszava is: „ A művészet n e m politikai propaganda. A z o k , a k i k lát- szólagos művészi eszközökkel egy politikai tendencia i r á n y á b a n dolgoznak, m a g á - tól értetődően l e m o n d a n a k a művészet nevéről és m i n d e n k ö v e t k e z m é n y r ő l . A 100°/o-os művészetet követeljük, m i n t k o r u n k n a k egyik k o n s t r u k t í v életmegnyil- v á n u l á s á t " V é l e m é n y ü n k szerint a Fundamentum sokkal i n k á b b a Ma testvér- lapja, m i n t a 100% elődje. N e m lehet egyidejűleg Kassák szócsöve és a 100% őse, hiszen a b b a n az időben éppen Kassák pártellenessége n y i l v á n u l t meg, tagadta a művészet szerepét a z osztályharcban, s így éles ellentétben á l l t a 100% egész író- gárdájával. Erg művészi felfogása a 100%-beli működéséneik idején teljesen meg- változott, a politikai p r o p a g a n d á n a k rendelte a l á művészetét (lásd pl. Masinák harci éneke stb.), és cikkeiben is a tendencia művészet elvét vallotta.
1926-ban Heves Ferenccel közösen kiadta h a r m a d i k verseskötetét Groteszk pla- kát címmel. I t t is, mirft a Fiatalok könyvé-ben sokat ígérő p r o g r a m o t körvonalazott az előszóban: „Ezek a versek n e m ügyes kezű ötvösök gondos aprólékossággal ki- csiszolt játékai, h a n e m a szonettírók és népdalköltök szegényember n ó t á i a végső- kig uniformizálódott és végsőkig materializálódott, k o r u n k b a n m a g á r a eszmélt lé- lek fiatal, de k o m o l y és nehéz esztendejének p r o d u k t u m a i . A technikai készület- lenség és a dilettantizmus szép s z á m ú magyar képviselője á l t a l a g y o n k o m p r o m i t - tált szabadvers ebben a k ö n y v b e n végső formai letisztultságában, d e egyszersmind jelentékeny tartalmi felgazdagodásban jelenik meg. Ezek a versek t ú l j u t o t t a k a szürrealizmus holdkóros vízióin, de n e m a realista, h a n e m a R A C I O N Á L I S l í r a érkezését jelzi, az ú j szociális ember költészetét, a k i erősen a f ö l d h ö z tapasztja a talpát, de a k i n e k a szeme a föllegeken á t a csillagokig ér." Tizenkét versét tartalmazza a kötet, részben a Színház és Társaság-ban m á r megjelenteket. Jól- lehet az előszóban kijelenti, hogy túljutottak a szürrealizmuson, a közölt versek némelyikében azonban m é g éppen a szürrealizmus d o m i n á l . Zaklatott lelkiállapo- táról tanúskodnak sorai: „ . . . v a l a m i nyugodt öngyilkossági f o r m á n g o n d o l k o z t a m / a bronzlidérc f ü l e m b e súgta / M E N E K Ü L J Ü N K " (Bronzlidérc esti vándorlása).
Talán erre a z időpontra tehető a p j a öngyilkossága, a k i t e kötetben e m l í t elő- ször: „csendesen fekszik a p á m a hamuszürke T i s z á n á l " (Groteszk plakát). K o r m á - nyos István szerint gazdasági sikertelenség m i a t t lett öngyilkos 1924-ben vagy 1925-ben. A kötetet hevesen t á m a d t a a Garázda Péter néven cikkező Z o l n a i B é l a a Széphalom hasábjain. (1927. 445. 1.)
Nehéz lenne most m á r megállapítani: a b á n t ó k r i t i k a hatására-e, v a g y p e d i g m á s Okból kifolyólag történt, hogy E r g ezután szinte teljesen felhagyott a vers- írással, i n k á b b a próza és legerősebbnek tetsző m ű f a j a , a m ű f o r d í t á s felé f o r d u l t . Bécsi tartózkodásának idejére tehető két regényének megírása, amelyek t u d o m á - sunk szerint n e m jelentek meg. V a j d a Sándor tájékoztatása szerint a regénykéz- Ti-atok n e m k a l l ó d t a k el, Erdélyben é l ő rokonai b i r t o k á b a n találhatók.
Bécsi tartózkodása nemsokára megszakadt, Olaszországban folytatta t a n u l m á - nyait, először Padovában, m a j d R ó m á b a n .
A m i k o r Tamás A l a d á r megbízást kapott a p á r t t ó l egy legális folyóirat létre- hozására, a s z á m b a jöhető m u n k a t á r s a k k i v á l a s z t á s á n á l a z elsők k ö z ö t t gondolt erdélyi barátaira, Erg Ágostonra és V a j d a Sándorra. V a j d a S á n d o r ú g y e m l é k s z i k :
„Erg rögtön, m i n d e n további kérdezősködés és feltétel n é l k ü l csatlakozott a 100%-hoz". Erg Ágoston tehát a 100% egyik a l a p í t ó j á n a k számít. A f o l y ó i r a t hasznos m u n k a t á r s r a t a l á l t benne: hatalmas lelkesedéssel és s z o r g a l o m m a l küldöz- gette az ^ m i g r á c i ó b ó l kimagasló intelligenciájáról, olvasottságáról t a n ú s k o d ó cik- keit, kritikáit, versfordításait. S a j á t verssel a l a p f e n n á l l á s á n a k ideje a l a t t m i n d - össze h á r o m a l k a l o m m a l jelentkezett. Gyermekkori b a r á t j á n a k , G l ü c k F e r i n e k tra- gikus h a l á l a váltotta 'ki belőle a 2400 kalória c í m ű elbeszélést. Többször f e l t ű n i k viszont a 100% kritikai rovatában, ahol pl. meleg s z a v a k k a l m é l t á t t a M a r k o v i t s Rodion Szibériai garnizon c í m ű könyvét. (1927. dec. 4. sz.)
V a j d a Sándor szíves közléséből tudjuk, hogy M a r k o v i t s R o d i o n (eredeti nevén Markovits Jakab), a szatmári ügyvéd ismeretséget kötött Ergék társaságával, és kérte őket, hogy hallgassanak meg néhány részletet m ű v é b ő l , a Szibériai garnizón- ból. Ergnek nagyon tetszettek a szemelvények, és sikerült meggyőznie egy kolozs- vári ú j s á g szerkesztőjét, hogy folytatásokban közölje a k i t ű n ő riportregényt. A n a g y sikerű k ö n y v ú t r a i n d í t á s á b a n tehát Ergnék k o m o l y szerepe volt. A z E r d é l y b ő l j ö v ő irodalmat gondos figyelemmel vizsgálta t o v á b b r a is. Az erdélyi magyar irodalom c í m ű ismertetésben (1928. okt. 1. sz.) bemutatott n é h á n y f i a t a l tehetséget: N y í r ó Józsefet, Tamási Áront, Szentirmai Jenőt, N a g y Dánielt, Sípos D o m o n k o s t , Becski A n d o r t stb. — Ugyancsak bemutatta a Dienes László á l t a l szerkesztett Korunk c.
folyóiratot, melynek megemlíti n é h á n y progresszív m u n k a t á r s á t : a sokoldalú S z á n t ó Györgyöt, Markovits Rodiont, P a p Józsefet, G a á l Gábort és Ligeti Ernőt.
A 100% rendkívül fontos feladatnak tekintette a szovjet irodalom és művé- szet eredményeinek megismertetését a magyar olvasóközönséggel. Így h í v t a fel a figyelmet Erg Bjelih és Pantyelejev Skid a csavargók köztársasága c í m ű könyvére (1929. nov. 2. sz.), v a l a m i n t a z ú j orosz képzőművészetre, melyről megállapította,
„ Ü j a t és figyelemre méltót csak Oroszország hozott, objektíven és gazdagon sora- koztatva fel az utolsó évek eredményeit." (1929. jan. 4. sz.) Kiemelte Pimenov művészetét, a k i „fiatalos frisseségével, ötletességével, ü d e optimizmusával áttörte m a g á t m á r i s m i n d e n iskolán".
A szövet k u l t ú r a eredményeinek ismertetése mellett a 100% a h a l a d ó k ü l f ö l d i i r o d a l o m bemutatását is feladatának tartotta. Ezt szolgálták Erg kimagasló vers- fordításai. Több esetben az ő fordítását fogadták el, és nem G á b o r Andorét, akivel versengtek egy-egy Tucholsky vagy Dehmel-költemény átültetésében. Így pl. a 3ö-as évek egyik legnagyobb sikerű verse: K u r t Tucholsky Rend és nyugalom c.
költeménye Erg fordításában került a közönség elé. (1930. márc. 5. sz.) A gyar- m a t i elnyomás elleni harc kérdése, v a l a m i n t az expresszionista örökség (a primi- t i v i z m u s kultusza) késztette két népdal jellegű költemény magyarra fordítására.
A z egyik Dal Belga Kongóból (Vajda Sándorral közös fordítás), mely a fehér em- berek kegyetlenségeit tárgyilagos egyszerűséggel sorolja fel, a végén kérve a Na- pot, hogy pusztítsa el kizsákmányolói'kat: „Nap, égesd el a fehér ember kopo- n y á j á t / aszald m e g / ó nap, öld m e g a fehérembert!" (1927. okt. 2. sz.)
A m á s i k a Polinéziai vers, m e l y a kortársak visszaemlékezése szerint kimagasló sikert aratott. A fehér k a t o n á k vádirata ez, a k i k a tenger fenekére kényszerítették gyöngyökért a bennszülötteket. A büntetést — szimbolikusan — a tenger hajtja végre (1929. Okt. 1. sz.).
Erg Ágostont, a z expresszionista szabad vers buzgó művelőjét a f u t u r i z m u s hatása sem kerülte el (lásd: Masinák harci éneke), de ugyanakkor élesen kritizálta a futuristák apostolát, Marinettit. (Apostolok kongresszusa. 1927. okt. 2. sz.) A fu- turizmus első megnyilvánulásai óta eltelt 18 esztendő művészi eredményeit vizs- gálva, azt főképp az olasz háromdimenziós színpad megteremtésében látja, a régi festett díszletek helyett alkalmazott merész f o r m á k b a n , eleven színekben, ötlet- gazdagságban, melyből sokat vettek át a többi kísérleti színházak, így Pitoeffé, Tairoffé és Piscatoré. (Az új olasz színpad. 1928. márc. 6. sz.) A 100% szavaló- kórusok jelentős szerepet játszottak a 20-as évek munkás-kultúrmozgalmában. Se- gítettek összefogni a fiatal munkásokat, a k i k n e k erőt és biztonságot adott egységük tudata. A kollektív előadás s z á m á r a kevés alkalmas a n y a g , kínálkozott, ez arra késztette Erget és barátait, hogy nemcsak versfordításokkal vegyenek részt a kórusok m u n k á j á b a n , h a n e m saját költeményekkel is. Így az 1928-ban megjelent Szavalókőrusok c í m ű füzetben Erg Ágoston is szerepelt az agitációs líra egy szép darabjával, a Masinák harci éneké-vei. „ A futurizmus hatása érezhető Erg Ágos- ton költészetében" — írja Erki Edit. — A gépet, a technikát állítja verseinek kö- zéppontjába, de a gép itt m á r n e m csupán impozáns fantom, a proletariátus u r a a gépnek. Á f u t u r i z m u s hatása mellett említésre m é l t ó formai egyszerűsödése, a m i az agitációs líra jellegéből következett: „ A nagyvárosok szélén és a mezőkön élünk / de a m i k a r j a i n k o n f u t n a k keresztül a hosszú kábelek / vörös kiáltás siklik az égre / ha m i e l i n d u l u n k elindul a város / h a m i e l i n d u l u n k e l i n d u l a föld." Markovics Györgyi kutatásaiból t u d j u k , hogy e vers felhívta m a g á r a a cenzúra figyelmét is, előadását és p u b l i k á l á s á t megtiltották.
1927-től a 100% mellett a z erdélyi Korunk v á l t Erg Ágoston fő működési terü- letévé. Igényes, okos kritikái, ismertetői jelentek m e g itt is. Cikkeire a sokoldalú- ság, marxista szemlélet, magas színvonal jellemző. Korunk-béli munkásságát, a nagy szerkesztő, G a á l G á b o r így értékelte: „Erg Ágoston igen sok vonatkozást látott először azalatt a p á r év alatt, m í g lázasan figyelt és írt. N a p j a i költészeté- ben, a m i k o r a gőzölgő avantgardizmusok először higgadtak ismét őszintén a mű- vészetek királyi stílusa: a realizmus felé, ehhez a tisztuló avantgardizmushoz csat- lakozott Szenvedélye volt az értelemadás s a nagy kavarodásra k i á l t a n i : » N e m úgy v a n , de így!« Ezt mondta, a m i k o r először írt magyarul mélyen Proustról, ha a jenki és a jógi között látott összefüggéseket, h a P a p i n i Krisztus-élményéhez nyúlt, h a Marinetti egy k i á l t v á n y á t tette szóvá, h a a pszichoanalizmus, az orosz szekták, a lengyel irodalom, a burleszk és a clown, vagy a fasiszta n ő k kérdése ötlött eléje. M e r t ennyi mindenféle érdekelte, az egész v i l á g : az élet".
A realizmushoz v a l ó eljutását k é t érdekes elbeszélése jelenti: a Lázadás (Ko- runk, Í929.) és a Lupu legendája c í m ű elbeszélés. (Kortárs 1930.)
30-as évek elején Erg Ágoston már Milánóban dolgozik. Kortársai visszaemlékezése szerint tagja volt a Milánói Kommunista Pártnak,
A gyakran járt az ottani kommunista társaság helyiségébe, melynek Kronné Majtényi Mária egykori színésznő volt a vezetője. Az ezekben az években írt cikkeiben a fokozódó fasiszta veszély tükröződik.
A 100% munkáját a hatóságok egyre nagyobb mértékben nehezí- tették. Szükségessé vált egy testvér lapot létrehozni, amely a 100% be- tiltása után átvette volna annak szerepét. így került sor 1930-ban a Forrás című, Gereblyés László által szerkesztett folyóirat megindítá- sára. Az új lap tisztán irodalmi tartalmú volt, mégis a 4. szám után betiltották. Erg Ágoston szívesen vállalkozott a Forrás munkájában való részvételre. Két verse és két cikke jelent meg benne. Gereblyés László egyébként arról tájékoztatott, hogy á Forrés-sal párhuzamosan megjelent Építők Könyvtára című sorozat első számaiban meghirdették Erg Ágoston verseskötetének megjelenését. A politikai rendőrség azonban az Építők Könyvtárá-
nak. is véget vetett.
A fasiszta Olaszország sem tűrte meg területén a kommunistákat. Kommunista tevékenységéért és származásáért Erg Ágoston egyre több zaklatásnak volt kitéve.
Hogy mentse életét, az akkori idők egyik végső menedékéhez fordult, belépett a FRATERES MISERICORDIAE szerzetesrendbe.
Kommunista öntudata, lelkiismerete azonban nem nyugodott bele a fonák hely- zetbe, s önkezével vetett véget életének, talán 1939-ben.
SANTELLI ÉVA
F Ö L D E S S Á N D O R
Forbáth Imre mellett a két világháború közötti líránk legjelentősebb avantgar- dista, expresszionista költője. Modernista, szocialista szabadversei absztraktabbak, ne- hezebben érthetőek, mint Forbáthéi, s talán ez a főoka annak, hogy máig sem jelent meg költészetéről egyetlen elemző tanulmány sem, s lírája a mai olvasóközönség előtt csaknem teljesen ismeretlen. Temesvárt született 1895-ben, filozófiát és jogot tanult, de tanulmányai befejezését megakadályozta az első világháború. Orosz fogságba esett, fogolyként bejárta Mongóliát, Mandzsúriát, részt vett az 1918/19-es magyarországi for- radalomban, s ennek bukása után Csehszlovákiába jött, Komáromban telepedett le.
Verseskötetei: Emberország (Komárom, 1922), Tömeg (Komárom, 1923), Némák in- dulója (Pozsony, 1935); elbeszélései: Én öltelek meg? (Komárom, 1926); egyfelvonáso- sal: Űj játékok, ú j színpadra (Komárom, 1926) címmel jelentek meg. A húszas évek elején a bécsi magyar avantgardisták folyóiratai is közölték költeményeit.
A világháború és a forradalmak hatását tükröző költészetével mindenekelőtt poli- tikai, forradalmi célokat szolgált. „Egyéni dicsőségre, még íróira sem tartok számot, életem teljes egészében harc a megalázottakért és elnyomottakért" — írja versei elé Sziklai Ferencnek 1926-ban kiadott Lírai antológiájában. Első költeményein Ady szimbolizmusának, majd Kassák expresszionizmusának-aktivizmusának hatása látszik, s kezdetben még hagyományos, rímes-ritmusos verseket is költ. Szocialista eszmé- ket, forradalmi humanizmust hirdető költeményeit Fábry Zoltán a húszas években az Emberirodalom termékeinek nevezte. Példaként idézzünk az Emberország c. kötet Elő- hangjából:
I Nyújtsd felém, Testvér, átkozott kezed, gyűlölt kezed, az élet-hideget — csontváz-ujjad legyen a szörnyű híd, mely izgult világokba bekapcsol, hogy keringjem poétás álmaim továbbra is Szép és Igaz körül...
a Golgothás nagy Véled-rokonsága tegye könnyűvé az ítélkezést betűk, álmok és önmagam felett.
344
