Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 1. szám 104
kább élettartam-csökkentő tényezővé válik. A fogyatékosság megismerésére, egységes meg- ítélésére az ENSZ Statisztikai Részlege (United Nations Statistical Division) is nagy erőket mozgósít. Az egészségi állapottal kap- csolatos adatfelvételek már eddig is gazdag kutatási eredményekkel szolgáltak, az új módszertani eljárások remélhetően tovább mélyítik az erről szóló ismereteket.
Hajnal Béla
kandidátus, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem habilitált főiskolai tanára
E-mail: hajnal.bela@foh.unideb.hu
Božić M., J.:
A balkáni országok külkereskedelmi versenyképessége a globalizáció viszonyai között
(Konkurentnost balkanskih zemalja u spoljnoj trgovini u uslovima globalizacije.) – Međunarodni problemi. 2012. 64. évf. 1. sz. 67–81. old.
Az áruk szabad mozgása útjában álló szá- mos akadály elhárítása a nemzetközi kereske- delemben, a költségek csökkenése a szállítás- ban és távközlésben azt eredményezte, hogy napjainkban minden ország és vállalat egysé- ges globális piacon lép fel és versenyez egy- mással. A modern világgazdaságban, amelyet a nyitottság és az integráció jellemez, a ver- senyképesség kulcsfontosságú szerepet játszik.
A mai világban maga a gazdasági fejlődés épül erre, a tudás, a fejlett infrastruktúra, technoló- gia és az innovációk alapján. A Balkán egykori szocialista országaiban az 1990-es évek politi- kai és gazdasági megrázkódtatásai megakasz- tották, vagy éppenséggel visszavetették egyes, a nemzetközi versenyképességet befolyásoló tényezők fejlődését. A versenyképesség stag- nálása negatívan hatott ezen országok gazda-
sági fejlődésére. Néhányan közülük (Szlové- nia, Románia, Bulgária) az átalakulási folya- mat befejeződésével és az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozással esélyt kaptak ver- senyképességi tényezőik javítására. A nyugat- balkáni országokban (Albánia, Bosznia- Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Mon- tenegró, Szerbia és Koszovó) azonban ezek a tényezők továbbra is igen problematikus gaz- dasági környezetben fejtik ki hatásukat. Végső soron az említett országok, valamint az EU- hoz korábban csatlakozott Görögország és a már régóta tagjelölt Törökország lemaradása a versenyképesség hiányosságaira vezethető vissza.
A második világháború után a balkáni or- szágok kezdetben viszonylag stabilan fejlőd- tek. 1950 és 1980 között dinamikusan nőtt a termelés, a fogyasztás, a foglalkoztatottság és az életszínvonal. A 80-as évek elején azonban a társadalmi-gazdasági fejlődés magasabb fo- kára való áttérés megmutatta, hogy a korábbi fejlesztéspolitikai eszközök és módszerek töb- bé már nem voltak képesek fenntartani az ad- digi trendeket, alkalmazásukkal ezentúl nem lehetett elérni jobb eredményeket. A belső el- lentmondások arról tanúskodtak, hogy a szoci- alista rendszer a Balkánon is mély válságba ju- tott. A gazdasági problémák először a növeke- dési ütem lassulását, az ipari termelés vissza- esését eredményezték, majd általános instabili- táshoz vezettek, amely magas inflációban, a fogyasztás csökkenésében, külkereskedelmi és egyéb egyensúlyhiányban nyilvánult meg.
Mindez számos balkáni ország nemzetközi versenyképességének hosszú távú gyengülését vonta maga után.
Az átalakulási folyamat, amelybe a 90-es évek elejére – Görögország és Törökország ki- vételével – a térség összes országa bekapcso- lódott, felerősítette a gazdasági különbségeket.
Ennek következtében a Balkán gazdaságilag heterogén régió lett, ahol a viszonylag fejlett
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 1. szám
105
EU-tagok mellett olyan átalakuló országok lé- teznek, amelyek politikai, gazdasági és kultu- rális értelemben szeretnének felzárkózni a fej- lett Európához. Ennek kapcsán a gazdasági versenyképesség szintjének emelése hangsú- lyosabban jelentkezik a nyugat-balkáni orszá- gokban, ahol az átalakulási folyamat még nem fejeződött be. A gazdasági fejlettség alacsony szintje, a piacgazdasági intézmények nem megfelelő kiépítettsége és az elhúzódó átala- kulás olyan tényezőcsoportok, amelyek meg- határozzák a gyenge versenyképességet. Ezek kihatnak a balkáni országok külkereskedelmé- re, valamint a versenyképesség minőségi hoz- zájárulására a gazdasági fejlődéshez.
A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) felmérése szerint 2010-ben a három legversenyképesebb balkáni ország Szlovénia, Montenegró és Törökország volt, míg Szerbia Bosznia-Hercegovinát meg- előzve a régióban az utolsó előtti helyen állt.
Szembetűnő a folyamatos pozícióromlás Gö- rögország esetében, amely a WEF 134 orszá- got tartalmazó listáján a 46.-ról a 81. helyre esett vissza 2005 és 2010 között.
A nemzetközi versenyképesség fókuszá- ban az exportképesség áll, de magában foglalja a nemzetgazdaság sikerességét a természeti, anyagi és emberi erőforrások felhasználásá- ban, a termelésben, a piacszerzésben, a terme- lékenységben, az életszínvonal emelésében, továbbá egy ország bilaterális és multilaterális egyezményeit, nemzetközi szervezetekben va- ló részvételét stb. A szocializmus összeomlását követően a balkáni országok többsége mély transzformációs válságon ment keresztül. A politikai instabilitás, a szankciók, az ipari ter- melés csökkenése, a primer termékekre való orientáció a kivitelben súlyos következmé- nyekkel járt a 80-as évek végén az átalakulás útjára lépett balkáni országok versenyképessé- gére nézve. Annak ellenére, hogy egy részük viszonylag hamar túljutott a kezdeti nehézsé-
geken és javította a versenyképességet, regio- nális átlagban az utóbbi gyenge maradt, mivel a negatív hatások nem egyenletesen oszlottak meg. A balkáni országok közül csak Törökor- szág, Szlovénia és Románia rendelkezik jelen- tősebb volumenű exporttal, míg a szolgáltatá- sok terén Görögország, Horvátország és Tö- rökország valósít meg számottevő értékű kivi- telt. 1995 és 2009 között a legdinamikusabb exportnövekedést Törökország, Horvátország és a térség EU-tagállamai (Görögország, Szlo- vénia, Románia és Bulgária) könyvelhették el.
Szlovénia, Románia és Bulgária az átalakulás folyamán elsősorban a zöldmezős külföldi működőtőke-befektetések segítségével tudták javítani gazdasági teljesítményüket és export- orientálttá tenni a termelő ágazatok többségét.
Az EU-csatlakozással ezek az országok bebo- csátást nyertek a fejlett országok piacára és kö- telezettséget vállaltak, hogy exporttermékeiket az uniós szabványokhoz igazítják. A Balkán egésze állandó és stabil exportnövekedést mu- tatott 2009-ig, amikor a világgazdasági válság hatására a kivitel globálisan csökkent.
Sajátos probléma, hogy az áruexport reali- zált értékét tekintve a Balkán részesedése a vi- lágexportból nem haladja meg a 2 százalékot.
A másik regionális probléma az árukivitel szerkezete, amelyben túlsúlyban vannak a primer vagy alacsonyan feldolgozott termékek.
A primer termékek világpiaci árai hosszú tá- von csökkenő tendenciát mutatnak, így az ezek exportjára specializálódó országok nem jutnak jelentősebb bevételekhez. E téren megoldás lehetne, ha az exportbevételeket olyan ipar- ágakba fektetnék, amelyek képesek erősíteni az exportorientációt. Ez megfelelő állami tá- mogatást és gazdaságpolitikát követel. Vala- melyest más a helyzet a szolgáltatásexport te- rén, ahol a térség éllovasai, Görögország, Hor- vátország és Törökország elsősorban idegen- forgalmi kapacitásukkal tűnnek ki. A régió or- szágait egyenként vizsgálva állítható, hogy a
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 1. szám 106
kivitelben többségük jobb eredményeket ért el az áruk, mint a szolgáltatások kategóriájában.
Ugyanakkor a hosszú távú fejlődés alapját ezekben az országokban a szolgáltató szektor képezi, melynek fejlődése az egész infrastruk- túra javítását célzó beruházásokat tételez fel, elsősorban a szállítás, az energiaellátás, a táv- közlés, a vízgazdálkodás és a környezetvéde- lem területén. A regionális adatok nemcsak alacsonyabb értékű szolgáltatásexportot mu- tatnak, hanem lassabb ütemű növekedést is az áruexporthoz képest. Igaz, a Balkán aránya a világ szolgáltatás-kivitelében valamivel maga- sabb, mint az árukivitelben, de legfeljebb csak 3,5 százalékot tesz ki. A balkáni országok ala- csony versenyképességének egyenes követ- kezménye a külkereskedelmi mérleg hiánya, amely ezeket az országokat évtizedek óta jel- lemzi, függetlenül az elért fejlettségi szinttől és az EU-hoz való viszonytól. A külkereske- delmi hiány csaknem az összes balkáni gazda- ságot terheli. A legnagyobb Törökországban, Görögországban és Romániában, de mindenütt dinamikusan növekszik. Az egyedüli kivétel Szlovénia, melynek külkereskedelmi mérlege a 2005-től 2007-ig terjedő időszakban többlet- tel zárult. Az adott problémát a térség országai a versenyképességi szint emelésével, a kivitel bővítésével és az ipari termékek javára történő szerkezet-átalakítással tudnák megoldani. A világgazdaság jelenlegi erőviszonyai között, amelyek a piacot helyezik előtérbe az állam kisegítő szerepe mellett, az állam továbbra is a legjelentősebb szereplő, mivel képes ösztö- nözni bármely gazdaság versenyképességét.
Gazdaságpolitikai eszközökkel jelentősen be- folyásolhatja a versenyképességi mutatókat.
Ugyanakkor a gazdálkodóegységek exportte- vékenysége csak akkor lehet eredményes, ha következetes és hatékony fiskális, monetáris és egyéb gazdaságpolitikával párosul.
A külföldi működő tőke a balkáni orszá- gokban a gazdasági fejlődés igen fontos ténye-
zője. Jelentősége valamivel nagyobb az átala- kuló országokban, mint az EU tagállamaiban vagy Törökországban. Ez abból ered, hogy Görögország, Szlovénia, Románia és Bulgária az Unió egységes piacának része és így köny- nyebben jut külföldi tőkéhez, míg Törökország nagy és perspektivikus belső piaca Nyugat- Európát a Közel-Kelettel köti össze, és az utóbbi évtizedekben erősen vonzza a külföldi befektetőket. A nyugat-balkáni országok nagyarányú külföldi befektetéseket igényel- nek, ugyanakkor sok problémát és akadályt gördítenek a külföldi tőke útjába. Piaci felve- vőképességüket sok objektív tényező korlátoz- za, melyek közül egyesek már korábban is je- len voltak, de negatív hatásuk az átalakulás éveiben teljesedett ki. Így e tényezők mára a tőkebeáramlás és általában a gazdasági fejlő- dés sajátos akadályává váltak. Ilyenek például a korrupció, az inadekvát infrastruktúra, az alacsony hatékonyságú ügyintézés, az adó- rendszer és adópolitika, a politikai instabilitás, a nem eléggé képzett munkaerő, a finanszíro- zási lehetőségek. Mindez negatívan befolyá- solja az üzleti életet és korlátozza a zöldmezős beruházásokat. A korrupció legmarkánsabban Albániában, Bulgáriában, Szerbiában és Gö- rögországban van jelen. A nem megfelelő inf- rastruktúrával a vállalkozók leggyakrabban Romániában és Montenegróban találkoznak, míg Horvátországban az infrastruktúra állapota nem okoz különösebb gondot. Az alacsony ha- tékonyságú és komplikált ügyintézés az egész Balkánon az üzleti vállalkozások számára álta- lános probléma. Az adórendszer és adópolitika a külföldi befektetők elvárásainak legkevésbé Albániában, Horvátországban, Szlovéniában és Görögországban felel meg. A politikai in- stabilitás a legnagyobb üzleti kockázatot Ma- cedóniában és Törökországban jelenti. A kép- zett munkaerő elégtelen kínálata leginkább Montenegrót jellemzi, miközben Görögor- szágban ez a probléma elhanyagolható. A fi-
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 91. évfolyam 1. szám
107
nanszírozás elsősorban Szlovéniában, Mace- dóniában és Romániában problematikus. Álta- lában véve a legerősebb negatív hatást az üzle- ti tevékenységre a térségben az alacsony haté- konyságú és komplikált ügyintézés fejti ki, míg a többi tényező jelentősége országonként változik. Az említett tényezők negatív hatásá- nak csökkentése hosszú távú feladat, melynek megoldása a külföldi befektetések nagyobb beáramlását hivatott előmozdítani. Különös je- lentőséggel bírnak a balkáni országok számára a zöldmezős beruházások, amelyek már rövid távon hozzájárulhatnak termékeik nemzetközi versenyképességének javulásához és így bő- víthetik az exportot.
A balkáni országok versenyképességi szint- jének emelése a nemzetközi kereskedelemben alapvető gazdasági prioritás. Ennek megvalósí- tása azonban korántsem egyszerű feladat, amely számos változtatást követel a gazdaságban, a gazdasági rendszerben és a különböző gazda- ságpolitikákban. Ezek a változtatások a piac- gazdasági intézmények fejlődését, az állami szektor és az állam gazdasági tevékenységének átláthatóságát, a hatékony jogrendszer és szabá- lyozás kialakítását, az EU és a Világkereske- delmi Szervezet normarendszerének átvételét stb. hivatottak elősegíteni. Különösen fontos e téren a külföldi befektetések aktív bevonása. Ez hozzájárulhat a foglalkoztatottság bővüléséhez, a termelékenység emelkedéséhez és a gazdaság műszaki fejlődéséhez, de diverzifikálhatja az exportstruktúrát is, növelve a kivitel volumenét és a versenyképességet. Ugyanakkor rövid tá- von, külföldi működőtőke-befektetések nélkül a balkáni országok nem képesek javítani helyze- tüket a nemzetközi kereskedelemben, növelni kivitelüket és enyhíteni a külkereskedelmi hi- ánnyal kapcsolatos problémákat.
Ifj. Simon György PhD, közgazdász
E-mail: gysimon@indamail.hu
Jatautis, S. — Mitokaité, I. — Jankauskas, R.:
A cribra orbitalia elemzése a középkori Vilnius legkorábbi lakosainál
(Analysis of Cribra Orbitalia in the Earliest Inhabitants of Medieval Vilnius.) – Anthropological Review. 2011. 74. évf. 1. sz. 57–68. old.
A cribra orbitalia (CO) a szemgödör bel- ső falának lyukacsosságát és túlcsontosodását jelenti, amely elváltozások a régészeti feltá- rásokon előkerülő csontanyagon szemmel is láthatók. A korábbi kutatások számos külön- böző betegséget vizsgáltak e tünetek okozói- ként, legelfogadottabb, hogy hosszan tartó gyermekkori vérszegénységre vezethető visz- sza, pontos okai azonban nem ismertek. A modern klinikai eredmények szerint ugyanis a vérszegénységnél csupán az esetek 50–70 százalékában mutathatók ki röntgenvizsgála- tokkal csonttani elváltozások. Az bizonyos, hogy a CO a tartós gyermekkori igénybevétel megnyilvánulásaként értelmezhető, vagyis előfordulását a rossz egészségi állapotra és az étkezési, illetve higiéniai feltételekre, vala- mint a gyakori járványos betegségekre veze- tik vissza.
A tanulmány a CO csonttani elváltozás vizsgálatát mutatja be egy középkori, a XIII.
század végétől a XV. század elejéig használt vilniusi (litvániai) temető egykori lakosságán.
A minta alapját 208 egyén adta, akiknek megfelelő állapotban maradt meg a koponyá- ja; ezek közül 82 subadult (gyermek, vala- mint serdülő: 0–15 év) és 122 felnőtt volt. A 2006 és 2010 között feltárt csontanyag vizs- gálata során figyelembe vették a nemet, az elhalálozási életkort, valamint három, a csontvázon is megfigyelhető egészségügyi mutatót: a lineáris zománc hypopláziát, a csonthártyagyulladást, továbbá egy átlagos
