Erdőirtás Erdőirtás

(1)

Erdőirtás Erdőirtás

Makra László

(2)

Vázlat I.

• Bevezetés

9 A Föld erdői

9 Károk és előnyök 9 Az erdők és a szén

• Célok

• Tények

fotók a világűrből

• Az erdőirtás alapvető oka

(3)

• Az esőerdőkről

• Az erdőirtás okai

• Az erdőirtás környezeti hatásai

• Az erdőirtás elleni küzdelem lépései

• Erdőirtás Amazóniában

• Marhatenyésztés, földhasználat és

erdőirtás – összehasonlító elemzés (Brazília, Equador, Peru)

Vázlat II.

(4)

Vázlat III.

• Amazónia és az éghajlatváltozás

• Erdőirtás a trópuson kívül

• Út a jövőbe

• Erdőkitermelés Magyarországon

• Az erdőterületek csökkenésének okai – összegzés

• Az erdőterületek csökkenésének következményei – összegzés

• Epilógus

(5)

Bevezetés

(6)

A FÖLD ERDŐI

(7)

• Kiterjedésük csaknem 4 milliárd hektár

• Az erdőborítottság az eredeti 50 %-ról napjainkra 30 %-ra csökkent

• Az erdőterületek eloszlása egyenetlen

• Kétharmaduk 10 országban található

(Oroszország, Kanada, Kína, Brazília, USA, Kongó, Peru, Ausztrália, Indonézia, India)

• 50 %-uk 5 országban található

(Oroszország, Kanada, Kína, Brazília, USA)

(8)

A FÖLD ERDŐI

(9)

• A szárazföldi felszínek csaknem egyharmadát

erdők borítják; a Földet borító erdők területe a felére csökkent az elmúlt 3 évszázad során.

• A Föld erdőterületei 2005-ben 4 milliárd hektárt tettek ki; az erdőirtás mértéke kb. 13 millió hektár évente. Az erdőterületek nettó

változása 2000-2005 között kb. -7,3 millió hektár évente.

(10)

• A trópusi erdők a Föld növény- és állatfajai 50 %-ának az otthona.

• Világszerte kb. 1,5 milliárd tonna tűzifát termelnek ki évente.

• Az erdők a biológiai diverzitás legnemesebb

tárolói – az ismert földi fajok kétharmadának adnak otthont; egyúttal a legtöbb fenyegetett faj menedékei.

(11)

Károk és előnyök

(12)

• 13 millió hektár tűnik el évente

• 5,7 millió hektár keletkezik évente

• A nettó évi veszteség -7,3 millió hektár (2000-2005)

• -8,9 millió hektár, vagy annál több (1990-2000)

(13)

A tiszta erdőterület jelentős változásai régiónként, 2000-2005

(14)

Az erdők

és a szén

(15)

Erdők – a szén létfontosságú nyelői

• Az erdő ökoszisztémákban tárolt szén mennyisége 4.500 gigatonna szén-

dioxiddal egyenértékű (1 Gt = 10⁹ t)

• Ez több, mint a Föld jelenlegi összes olajkészletében tárolt szén mennyisége

• És több, mint az összes légköri szén mennyisége

(16)

Az erdőirtásból származó üvegházgáz emissziók igen jelentősek

• elektromos- és hőenergia 25 %

• földhasználat – erdőirtás 18 %

• közlekedés 14 %

• mezőgazdaság 13 %

(17)

Az erdők megfelelő kezelése a következő problémák enyhítéséhez járulhat hozzá:

• megőrzés – megtartás → mérsékli az erdőirtást

• az erdőterületek változatlanul hagyása - újra erdősülés

» - újra erdősítés

- fenntartható erdőkezelési módok

• pótlás - a tűzifát fosszilis üzemanyaggal pótoljuk - a fa termékeket beton-, acél- és műanyag

termékekkel helyettesítjük

(18)

Célok

(19)

• Előrejelezhetjük-e az erdőknek a klímaváltozásra gyakorolt hatását?

• Az erdők területének változatlanul

hagyása miként járulna hozzá a globális változások enyhítéséhez?

• A jelenlegi erdőpolitika és -gyakorlat alkalmazkodik-e a megváltozott

feltételekhez?

(20)

• A nemzetközi keretegyezmények és megállapodások megfelelnek-e a

fenntartható erdőgazdálkodás és az újratelepítések követelményeinek?

• Ezen egyezmények elegendőek-e az erdőirtások és az erdőterületek

degradációjának megállítására?

(21)

• Miként kell válaszolnia a nemzeti és a nemzetközi erdőszektornak a jövő

változásaira?

• Szükségesek-e új kutatások, intézkedési tervek, gyakorlati kezdeményezések?

(22)

TÉNYEK

fotók a világűrből

(23)

ERDŐK

• Tai nemzeti Park, Elefántcsontpart

• Kisangani, Kongó

• Itampolo, Madagaszkár

• British Columbia, Kanada

• Gaspe-félsziget, Kanada

• Angangueo, Mexikó

• Országhatár, Guatemala / Mexikó

• Olympic-félsziget, USA

• Washington D.C., USA

(24)

ERDŐK

• Pápua Új-Guinea

• Demilitarizált övezet, Korea

• Oudomxay, Laosz

• Arhangelszk, Oroszország

• Szahalin, Oroszország

• Lappi, Finnország

• Iguaçú, Dél-Amerika

• Rondônia, Brazília

• Valdivia, Chile

(25)

ERDŐK

A Föld zsugorodó erdőterületei (hektár / fő), 1900-2000

1900 3,18 1900

3,18

1950 1,85 1950

1,85 1960 1,45 1960

1,45 1970 1,17 1970

1,17 ¹⁹⁸⁰¹⁹⁸⁰_0,97_0,97 ₁₉₉₀

0,82 1990

0,82 2000 0,64 2000 0,64

(26)

E képek azokat a területeket mutatják, ahol valószínűleg a legnagyobb mértékű erdőirtások tapasz- talhatók a Földön.

• 1988: kisebb erdőirtások.

• 2002: A világosabb zöld csík – mely

kettévágja a képeket – kiterjedt erdőirtás és intenzív

földművelés eredménye.

Erdőirtás a Tai Nemzeti Parkban, Elefántcsontpart

(27)

A sűrű esőerdők folyamatos irtása, Kisangani, Kongó

• 1975: A város és a környező

területek tisztán láthatók.

• 2001: A város körüli lepusztított terület

kiterjedt és egységessé vált, kiszélesedve a

folyók és utak mentén.

(28)

Változások a keskeny parti síkságon, Itampolo, Madagaszkár

• 1973: Sűrűn erdősült terület, egyedi, s ritka

növény- és állatfajok otthona.

• 2001: Az erdőt

teljesen fölégették, s a szabaddá vált területen szárazrizs termesztésébe fogtak.

(29)

A fakitermelés hatása, British Columbia, Kanada

• 1975-1999: A fakitermelés

hatása az eredeti tájon.

(30)

A fakitermelés hatására össze- zsugorodott erdőterületek 1993-2000 között.

Erdők a Gaspe-félszigeten, Kanada

(31)

Angangueo – a királypillangó fontos élőhelye, Mexikó

• 1986: A képek az erdőterületek

degradációját jelzik.

• 2001: 1984 és 1999 között az erdők

területének 38 %-a degradálódott.

(32)

Eltérő földhasználati módok láthatók az országhatárok mentén, Mexikó/Guatemala

• 1974 - 2000: Az egykori erdő-

területek mező-

gazdasági művelés alá kerülnek.

• Napjainkban az országhatár már az űrből is látható.

(33)

A mérsékelt övi erdők eltűnése, Olympic-félsziget, USA

• 1974: A szürkés foltok a tarra vágást jelzik

• 2000: Bizonyíték a fák

újraképződésé-re az erdőrezervá- tumok területén.

(34)

Drámai mértékű erdőirtás, Washington D.C., USA

• A műholdképek drámai mértékű erdőirtást mutatnak.

• Erdővédelmi alapot hoztak létre azon célból, hogy visszaállítsák a korábbi erdőborítottságot.

(35)

Erdők helyén pálmaültetvényeket hoznak létre, Nyugat-Irián, Indonézia

• 1990: új emberi jelenlét – földutak az erdők szívébe

• 2000: a letarolt tábla területe

10.000 hektár

• 2002: A kivágott erdők területe csaknem megkétszere- ződik 2000 óta

(36)

Erdők a demilitarizált zónában (DMZ), Korea

A képek kiterjedt fölégetett területet jeleznek a DMZ-ben

(37)

Erdőirtás, Oudomxay, Laos

• 1975: A

képen teljes az erdőborítottság

• 2000: Az erdőtakarón belül kiterjedt tisztások

láthatók

(38)

Felszabdalt erdőterületek, Arhangelszk, Oroszország

• Néhány körzetben nagy területeken irtották ki az erdőt

• Másutt zárt

rendszerek láthatók, ahol viszonylag

háborítatlan erdőszelvények maradtak meg a tisztások között

(39)

Boreális erdők, Szahalin, Oroszország

Erdőtüzek

pusztította terület a boreális

térségben

(40)

Erdőirtás a Lappföldön, Finnország

A képek a fakitermelés

eredményét mutatják az ország

északkeleti területein

A barna foltok 2002- ben a letarolt területek jelentős növekedését jelzik

(41)

Iguaçú – a veszélyeztetett esőerdők hazája, Argentina

• 1973:

Számottevő erdőborítottság az egész

térségben

• 2003:

Kiterjedt erdőirtás

Paraguay-ban

(42)

Az erdők helyén mezőgazdasági területeket hoznak létre, Rondônia, Brazília

• 1975 –

Egészséges természetes vegetáció

• 1989 – „Halszálka”

rendszer a tájban:

mezőgazdasági parcellák

• 2001 – a

mezőgazdaság

tovább terjeszkedik az erdők rovására

(43)

Az Amazonas esőerdeinek rendszeres monitoringja

Az Amazonas esőerdeinek csaknem egyötödét már kivágták. Csak 2003 augusztusa és 2004 augusztusa között 26.000 km² erdőt taroltak le; 6 %-kal többet, mint az előző 12 hónap során.

A legkiterjedtebb erdőirtás Mato Grosso államban volt

(44)

Az eredeti erdők az egzotikus erdőkkel szemben, Valdivia, Chile

Az eredeti erdőknek az állattartás és

földművelés céljaira történő kivágását, a nagymértékű

haszonfa kitermelés váltotta fel

• 1975-2001: A földhasználat

változását jelzi az elmúlt 30 évben

(45)

Rendkívül kiterjedt erdőirtás Thaiföldön a normalizált eltérésű vegetációs index

(NDVI) alapján

van vegetáció

letarolt erdőterületek

(46)

NAGY KITERJED

NAGY KITERJEDÉÉSSŰŰ, , ANTROPOG

ANTROPOGÉÉN EREDETN EREDETŰŰ KKÖÖRNYEZETI HATRNYEZETI HATÁÁSOK SOK ÉÉS S

VVÁÁLTOZLTOZÁÁSOKSOK

A földfelszín antropogén eredetű változásai felgyorsulnak.

Tüzek, füstfáklyák,

Borneo Erdőirtás, Tierras Bajas, Bolívia

41

(47)

TR TR Ó Ó PUSI ES PUSI ES Ő Ő ERD ERD Ő Ő LEPUSZTUL LEPUSZTUL Á Á SA SA

Dél-Amazónia, Rondônia, Brazília

A letarolt esőerdők kiterjedése már meghaladja a még megmaradtakét.

1985 1992

42

(48)

A Betsiboka-folyó deltája, Bombetoka- öböl, Madagaszkár

Természetes erdők letarolása → kiterjedt talajpusztulás → gyors delta növekedés 1983

2001

43

(49)

DDééll--kaliforniai erdkaliforniai erdőőttüüzekzek, , 2003. okt2003. októóber 26.ber 26.

A San Bernardino-hegység tüzeit az erős szelek táplálják.

54

(50)

Erdőtüzek I.

Természetes és antropogén okok

(51)

Erdőtüzek II.

Természetes és antropogén okok

(52)

Az Az

erdőirtások

alapvető oka

(53)

AFRIKA EURÓPA

ÉSZAK-AMERIKA ÁZSIA és ÓCEÁNIA LATIN-AMERIKA és a KARIB-TÉRSÉG

10 8

6 4

2

01950 2000 2050

Forrás: United Nations (U.N.) Population Division, Long Range World

Population Projections: Two Centuries of World

Population Growth: 1950-2150 (U.N., New York, 1992), Table 6, p.22

A Föld népességének növekedése

(54)

Az esőerdőkről

Föld tüdejének is szokták nevezni őket.

Az évi csapadékmennyiség 2000 és 4000 mm.

Napi átlaghőmérséklet 26 °C körül mozog.

A levegő páratartalma igen magas.

A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki.

A Föld legegyenletesebb éghajlatú tája.

(55)

ERDŐÍRTÁS

(56)

(57)

ERDŐÍRTÁS

Az esőerdők elpusztítása

A kiirtott erdők területe napjainkban meghaladja az évi 200 000 km²-t.

Az amazóniai esőerdők területükből már mintegy 25%-ot veszítettek.

Ha ilyen ütemben folyik a kitermelés, akkor 15-20 éven belül eltűnhetnek az őserdők.

(58)

ERDŐÍRTÁS

• És a különböző ipari cikkek létrehozása És a különböző ipari

cikkek létrehozása

Haszonfa kitermelés.

Az erdőírtás oka:

Területszerzés mezőgazdasági termeléshez.

Területszerzés az állattartáshoz legelők kialakítása végett.

Három évi művelés után a talaj gyakorlatilag kimerül.

(59)

ERDŐÍRTÁS Amazónia

Napjainkig kb. 600 000 km² esőerdőt pusztítottak el.

A fakitermelés üteme itt a legnagyobb az egész világon.

A fakitermelés üteme 30%-kal meghaladja az indonéziait

A kivágott famennyiség 50 %-a faszénként hagyja el Amazóniát

Hatalmas erdőterületeket égetnek fel azért, hogy helyüket marhalegelő foglalhassa el

Illegális aranyásók

(60)

ERDŐÍRTÁS

• Itt él a legtöbb a madárfaj

Élővilág

Az esőerdőket 5.000–30.000 növényfaj népesíti be.

Napjainkig 324 emlősfajt írtak le, melyek esőerdőkben élnek.

2500–3000-re becsülik a halfajok számát, ami az európai halfajok számának 15-szöröse!

Itt él a legtöbb madárfaj.

Különböző állatrekordokkal is büszkélkedhet.

(61)

ERDŐÍRTÁS

Az erdőirtás következményei I.

Az erdőkben élő fajok kb. 6-14 %-a fog eltűnni 2015-re, 17-35%-a 2040-re .

(62)

Az erdőirtás következményei II.

Az őserdőkben élő népeket – mint pl. a janomami indiánokat is – kihalás fenyegeti.

Talajpusztulás.

(63)

AZ ERDŐIRTÁS OKAI

¾ mezőgazdaság

¾ faszén előállítása

¾ a fa háztartási és ipari célú hasznosítása

¾ útépítés

(64)

AZ ERDŐIRTÁS

KÖRNYEZETI HATÁSAI

(65)

• talajerózió;

• földcsuszamlások;

• talaj degradáció;

• áradás;

• eliszaposodás – a korallzátonyok pusztulásához vezet, mely viszont, gyengíti a tengerpartok védelmét;

• a növény- és állatvilág élőhelyeinek pusztulása;

• a sebezhető növény- és állatfajok elpusztulnak;

• a talajvíz szintjének a csökkenéséhez vezet;

• befolyásolja a víz-ciklust;

(66)

AZ ERDŐIRTÁS ELLENI KÜZDELEM LÉPÉSEI

• törvények az erdők védelmére

• újra erdősítés

• parlagolás

• képzés

• körbeszántás és teraszok kialakítása (védekezés a földcsuszamlások ellen)

• földhasználat politika

(67)

ERDŐÍRTÁS

Erdőirtás Erdőirtás

Amazóniában

(68)

Az Amazonas meanderei Manaus mellett, Brazília

(69)

• Amazóniában él az összes földi emlős 10

%-a, a szárazföldi növények 15 %-a és

hektáron-ként 300 fafaj. 180 őslakos törzs lakik itt.

• Amazónia a Föld legfontosabb oxigéntára, nagy a szerepe a klíma stabilitásában. Az esőerdők nélkül harmadával csökkenhet a csapadék mennyisége, s az

átlaghőmérséklet 2-3 °C-kal emelkedhet.

• Ha a brazíliai és indonéziai erdő- irtások üteme a jövőben nem

változna, akkor 2012-re a Kyotói Protokoll révén nyert emisszió-

csökkenés kb. 80 %-a eltűnne.

Amazónia megmentése

(70)

Az erdőirtás hajtóerői Amazóniában I.

• Az amazóniai esőerdők kiirtásának azonosított közvetlen ösztönzői:

– marhatenyésztés,

– extenzív mezőgazdaság,

– létfenntartó mezőgazdaság,

– illegális (és néha legális) rönkfa kitermelés.

• Latin-Amerikában az erdőirtás fő okai: (1) az illegális rönkfa kitermelés, (2) az energia-

szükségletek kielégítése (tűzifa), (3) a

mezőgazdasági művelés kiterjesztése, (4) a tüzek és (5) az illegális kivágások.

(71)

• A szegénység az egyik legfőbb közvetett ösztönző, mivel az emberek az erdős

területekre költöznek, s elvonják onnan a túlélésükhöz szükséges erőforrásokat.

• Minden egyes ösztönző – akár közvetlen, akár közvetett – eltérő intézkedéseket kíván,

továbbá eltérő költségeket igényel a társadalom különböző szektoraiban.

• Szükség van olyan tanulmányokra, melyek elemzik egyrészről a gazdaság, másrészről a lehetséges intézkedések kapcsolatát.

Az erdőirtás hajtóerői Amazóniában II.

(72)

Laurance et al., 2001 – pesszimista szcenárió (2020):

szavannák, erdőmentes területek, kiirtott erdők, vagy súlyosan degradált területek mérsékelten degradált területek

enyhén degradált területek háborítatlan területek

(73)

Trópusi erdőirtás és

földhasználat változás

Equador:

• Az elmúlt 250 év során 19-46 endemikus növényfaj pusztult ki;

• Jelenleg 282 endemikus növényfaj van a kipusztulás küszöbén;

Észak-equadori

Amazónia

(74)

1986 2010

Trópusi erdőirtás és földhasználat változás, Észak-equadori Amazónia

(75)

Tervezett erdőirtások trópusi Latin-Amerikában, 2000-2010

Source: FAO

(76)

Marhatenyésztés, földhasználat és

erdőirtás

Összehasonlító elemzés

Brazília, Equador és Peru

(77)

Atlantic Ocean

(78)

Fortaleza

Recife

Salvador Belo Horizonte Rio de Janeiro Grande São Paulo Florianópolis

Brasília

Goiânia

Uberlândia

Belém Manaus

(79)

Miért fontos a mezőgazdálkodás?

(80)

• Az erdőirtás fő oka a területek

megtisztítása a legeltetés számára

Miért fontos a mezőgazdálkodás?

(81)

• Az erdőirtás fő oka a területe megtisztítása a legeltetés számára

• A szegényes erdőgazdálkodás fő oka a legeltetés terjedése (további erdőirtás)

Miért fontos a mezőgazdálkodás?

(82)

(83)

ELVI SZERKEZET

(84)

marha

(85)

marha

igen

nem

(86)

marha

igen

nem

legeltetés

(87)

marha

igen

nem

legeltetés ^legelőgaz-dálkodás

igen nem

(88)

marha

igen

nem

igen nem

erdőirtás

(89)

marha

igen

nem

igen

nem

erdőirtás

egyéb tevékenységek

(90)

marha

igen

nem

igen

nem

erdőirtás

egyéb tevékenységek

1. döntés 2. döntés 3. döntés

(91)

marha

igen

nem

igen

nem

erdőirtás

egyéb tevékenységek család-

fenntartás piac cégek

(92)

marha

igen

nem

igen

nem

erdőirtás

helyi/regionális kapcsolat

(93)

marha

igen

nem

igen

nem

erdőirtás

helyi/regionális kapcsolat nemzeti kapcsolat

nagy ságre

nd

(94)

marha

igen

nem

igen

nem

erdőirtás

helyi/regionális kapcsolat nemzeti kapcsolat

globális kapcsolat

nagy ságre

nd

(95)

MARKETING LÁNCOK

(96)

• Meghatározott

MARKETING LÁNCOK

(97)

termelő fogyasztó

(98)

termelő fogyasztó

(99)

MARKETING LÁNCOK

• Meghatározott

(100)

• Meghatározott

• Miért fontos?

MARKETING LÁNCOK

(101)

• Meghatározott

• Miért fontos?

– A vásárlók szabják meg az árat

MARKETING LÁNCOK

(102)

• Meghatározott

• Miért fontos?

– A vásárlók szabják meg az árat

– A vásárlók szabják meg az egyéb

paramétereket (mennyiség, minőség, gyakoriság)

MARKETING LÁNCOK

(103)

• Meghatározott

• Miért fontos?

– A vásárlók szabják meg az árat – A vásárlók szabják meg az egyéb

– Az árak és az egyéb paraméterek 3 kritikus döntést befolyásolnak

MARKETING LÁNCOK

(104)

• Meghatározott

• Miért fontos?

– A vásárlók szabják meg az árat – A vásárlók szabják meg az egyéb

– Az árak és az egyéb paraméterek 3 kritikus döntést befolyásolnak

– A marketing láncok megváltoztatása módosíthatja az erdőirtás mértékét

MARKETING LÁNCOK

(105)

költségek előnyök

lehetőségek kényszerek

(106)

termelő fogyasztó

marketing lánc

(107)

termelő fogyasztó marketing lánc

helyi/regionális kapcsolat

nemzeti kapcsolat globális kapcsolat

(108)

SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK

(109)

• A különböző szereplők relatív erőssége

SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK

(110)

termelő fogyasztó

(111)

termelő fogyasztó

(112)

• A különböző szereplők relatív erőssége

SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK

(113)

• A különböző szereplők relatív erőssége

• Többszörös marketing láncok jelenléte

SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK

(114)

fogyasztó termelő

fogyasztó

(115)

• A különböző szereplők relatív erőssége

• Többszörös marketing láncok jelenléte

• Hálózatok a linkek között a többszörös láncokban

SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK

(116)

fogyasztó termelő

• Célszerű eljárások az érzékeny pontokon

(124)

(125)

Amazónia és az

éghajlatváltozás

(126)

közepes közepes

előrejelezhetőség előrejelezhetőség

alacsony előrejelezhetőség alacsony előrejelezhetőség

magas előrejelezhetőség magas előrejelezhetőség

közepes előrejelezhetőség közepes előrejelezhetőség

Az éghajlat előrejelezhetősége Dél-Amerikában (a csapadékra)

(127)

CSIRO A2

CCMa B2

HadCM3 B2

NCAR B2 CCMa A2

ECHAM4 A2

HadCM3 A2

NCAR A2

ECHAM4 B2

CSIRO B2

Léghőmérsékleti trendek, Manaus, A2 és B2 IPCC SRES szcenáriók

(128)

ECHAM4 B2

HadCM3 B2

NCAR B2

CSIRO B2 CCMa A2

NCAR A2 HadCM3 A2 ECHAM4 A2

CSIRO A2

CSIRO B2 NCAR B2 HadCM3 B2 ECHAM4 B2 CCMa B2

Csapadéktrendek, Manaus, A2 és B2 IPCC SRES szcenáriók

(129)

„Amazónia halála”

A klímaváltozás hatására?

Vegetációs típus Dél-Amerikában (a Hadley Centrum Modell a MOSES iteratív vegetációs rendszerrel)

iparosodás előtti jelen 2100

(130)

Erdőirtás a Erdőirtás a

trópuson kívül

(131)

16 14

12

10

6

4 8

2

0 Oro

szország ésEuró

pa

Ázsia Észak- és Közép

Amerik a

Dél-Ameri ka

Afrika

Óce ánia

“határ” erdők

nem –”határ” erdők kivágott

(132)

A boreális erdőket fenyegető veszélyek

• olaj- és gázkitermelés

• erdőgazdálkodás

• mezőgazdaság

• hidroelektromos fejlesztések

(133)

GLOBÁLIS LÉPÉSEK:

ERDŐK ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS

• Az erdőkkel kapcsolatos intézkedések az UNFCC-re és a Kyotói Protokoll-ra

korlátozódnak

• Az erdők változatlanul hagyása, különféle előírások, stb. számításba vétele

• A lehetőségek széleskörűek, az irántuk való érzékenység csekély

• Igen fontos környezetpolitikai kérdés

(134)

VÁLTOZOTT-E VALAMI?

• Klímaváltozás – hatalmas kihívás

• Erdőirtás – hatalmas kihívás

• Ne essünk kétségbe

• Igenis tudjuk, hogyan kell kezelnünk a természeti erőforrásokat

• További lényeges erőforrások állhatnak majd rendelkezésre a jövőben

• Mit tegyen az egyes ember?

(135)

Út a jövőbe

(136)

Út a jövőbe I. (trópusok)

Az esőerdő nemzetek koalíciója

Egyeztetések az ENSZ-ben:

Peru, Congo, Costa Rica, Dominika, Mozambique, Tanzánia és Zambia

Ők együtt globálisan a legnagyobb esőerdő területekkel rendelkeznek.

Pápua Új-Guinea a Föld harmadik

legnagyobb kiterjedésű esőerdő területével rendelkezik Amazónia és Kongó után.

(137)

Út a jövőbe II. (trópusok)

• Cél: az esőerdő nemzetek hangolják össze érdekeiket a fejlett országokkal

Az utóbbiak a növekvő szén-dioxid emisszióikért cserébe ajánljanak fel piacokat, illetve fa-termékeket.

• Méltányosság: ha az esőerdő nemzetek csökkentik üvegházgáz emisszióikat,

a fejlett országok kompenzálják őket ezért

(138)

• indítványok - kormányközi

- magánszektor és civil társadalom

- önkéntes és kötelező - piaci és nem piaci

• azonnali elsőbbség: ERDŐIRTÁS

• újra erdősülés és újra erdősítés, de …

Út a jövőbe I. (globális)

(139)

• A folyamatok harmonizálása kormányközi szinten

• Integrált földhasználat és természeti erőforrás menedzsment programok szükségessége

• Megtesszük-e / képesek vagyunk-e rá, ha megvan hozzá a szükséges tőke?

UNFCCC

UNFF UNCBD

Út a jövőbe II. (globális)

(140)

Kifejlesztettek néhány eljárást – használnunk kell őket:

• Monitoring

• Nemzeti erdőprogramok

• Kritériumok és indikátorok

• „Erdő igazolvány”

Út a jövőbe III. (globális)

(141)

Az előnyök jelentősek:

• A klímaváltozás enyhítése

• Élhetőség

• Biodiverzitás

• Talaj- és vízvédelem

Út a jövőbe IV. (globális)

(142)

• A probléma mértéke aggasztó

• Azonnali intézkedések szükségesek

• Túl fontos ahhoz, hogy a következő állásfoglalásra várjunk

• A Kyotoi Protokollon kívüli intézkedési tervek szükségesek

• Minél nagyra törőbb, annál jobb

• Most olcsóbb, mint később (Stern, 2006)

Út a jövőbe V. (globális)

(143)

A fenntartható erdőgazdálkodás kritériumai

¾

erdei erőforrások fenntartása, bővítése;

¾ erdei ökoszisztéma egészségének fenntartása;

¾ erdők produktív bővítése;

¾ az erdők biológiai diverzitásának fenntartása;

¾ az erdők védelmi funkciójának fenntartása;

Út a jövőbe VI. (globális)

(144)

Fenntartható erdőgazdálkodás és egyezmények:

¾ 1992: riói „Föld csúcs”;

¾ Erdőkkel Foglalkozó Kormányközi Testület (ENSZ keretében);

¾ Egyezmény a biológiai diverzitásról;

¾ Amazonas együttműködés;

¾ Délkelet-Ázsiai Egyesülés;

¾ Miniszteri Konferencia az Európai Erdők Védelmében;

Út a jövőbe VII. (globális)

(145)

Mit fogunk mondani a

jövő generációknak?

(146)

• MEGŐRZÉS - az erdőirtások csökkentése

• MEGŐRZÉS - a meglévő erdők fenntartható kezelése

• VÁLTOZATLANUL HAGYÁS

- újra erdősülés és újra erdősítés

• PÓTLÁS - tűzifa, energia-termelésre

• PÓTLÁS - a fa termékek fenntartható használata

Út a jövőbe VIII. (globális)

(147)

• Új kutatások

• Új szervezeti formák

• Új politikai kezdeményezések

• Új piacok

• Új módszerek

Út a jövőbe IX. (globális)

(148)

Erdőkitermelés

Magyarországon

(149)

Az erdőt érő károk:

• aszály

• gombák

• gyapjaspille

• búcsújárópille

• szú

→ egészségügyi kitermelés

(150)

Út a jövőbe (Magyarország)

Nemzeti Erdőprogram

• Magyarországon az erdők szerepe iránt tovább növekszenek a társadalmi-gazdasági igények;

• kiemelt feladat marad az erdei ökoszisztémák megőrzése, a multifunkcionális erdő-

gazdálkodás elterjesztése;

• környezetvédelmi, szociális, kulturális szolgáltatások;

• a fa környezetbarát anyag;

• az erdészeti kutatás támogatása;

(151)

Az erdőterületek Az erdőterületek

csökkenésének csökkenésének

okai okai

(152)

Összegzés

Alapvető ok: a Föld népességének növekedése További okok:

¾ erdőirtás;

¾ erdőtűz (természetes);

¾ erdőégetés (antropogén);

¾ viharkár;

¾ vadak;

¾ illegális fakereskedelem;

¾ légszennyezés;

(153)

Az erdőterületek Az erdőterületek

csökkenésének

következményei

(154)

Összegzés

Következmények:

¾ a biodiverzitás csökkenése;

¾ földcsuszamlások;

¾ áradások;

¾ cunamik;

¾ az újratelepítés nehézségei;

¾ a CO₂szintjének növekedése;

¾ klímaváltozás;

(155)

Epilógus

(156)

Szép a tavasz

(157)

Szép a tavasz és szép a nyár is,

(158)

Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz

(159)

Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, .

(160)

Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot

már végképp másoknak remél.

József Attila: Ime, hát megleltem hazámat…

(részlet)

(161)