VEGYESEK.
Hongroyeurs, vagyis magyar tímárok Párisban.1) Arról, hogy a b ő r n e k és i r h á n a k m a g y a r m ó d r a való kikészítése átszármazott a kül- földre, N é m e t о r s ζ á g b a, F r a n e ζ i a о r s ζ á g b a, tudomásom levén, nem késtem megvásárolni e g y a múlt században megjelent müvet, mely- nek egyik részében D e l a L a n d e a bőrnek magyar módra való kiké- szítését (die Kunst das Leder auf u n g a r i s c h e A r t zu bereiten) tár- gyalja·
A z értekezés 41 negyedrét lapot tölt be és mellékletképpen egy réz- metszetet ad, melyben a magyar tímárok mívelkedése, a szükséges edé- nyek és szerszámok rajza föl van tüntetve és szóval megmagyarázva.
A bevezetésben értekező előadja, hogy a bőr magyar módra való elkészítésének tudása több mint kétszáz esztendő előtt származott át Párisba. A m a g y a r b ő r, . mely miután t i m s ó b a il és közönséges s ó b a n megpuhult, s aztán fagygyuval megivakodott, igen erős, nyereg- és szijjgyártómunkára igen alkalmas. Mondják, hogy e mesterséget a X V I . század derekán B u c h e r nevü párisi timár S z e n e g á l b ó l , Afrikából hozta Francziaországba. De ugyanezen időben M a g y a r - o r s z á g o n is í g y készítették a bőrt, melyet Francziaországban nagyra- becsiiltek. 1584-ben két lotharingi tímárlegény, L a s m a g n e és A η ο a η d volt a nevük, jött Párisba, kik legelőbb mutatták be a magyar timárságot.
C o l b e r t2) aztán Magyarországba küldötte L a r о s e nevű ügyes emberét, hogy kifiirkészsze, miért Oly híres'a magyar bőr és melyek különös előnyei ?
Páris közelében, S a i n t - С1 о u d b a n, 1698-baii állították fel az első m a g y a r t i m á r m ű li e 1 y t ; 1702-ben R о q u e 11 e b e IL és a S a i n t - A n t o i n e külvárosban rendeztek be ugyanilyeneket, de mert a p á r i s i k e r t é s z e k arról ρ anas zko dáuak, hogy e tímárok megfertőz-
i) Ezekről folyóiratunk 1898. évfolyamának 293. s köv. lapján már Kropf Lajos úr is közölt adatokat a multszázadi Jacques Savary des Bruslons munkája alapján, amelyeket a most ismertetett De la Lande sok tekintetben kiegészít, persze, ahol egymásnak ellentmondanak, levéltári adatok hiányában, nem tudjuk, kinek
adjunk igazat. Szerk.
2) Kropf úr adatai szerint nem Colbert volt ez, hanem még IV. Henrik franczia király és ezt inkább is elhihetjük, minthogy Colbertnek kitűnő magyar monograíusa, dr. Ballagi Aladár sem tud e kiküldetésről, söt Colbert-je 1. köt. 115. lapján hatá- rozottan kiemeli, hogy éppen egyedül Magyarország az, melytől semmit sem vett
kölcsön Colbert. . Szerk.
379'
tetik a S z a j n a vizét, a magyar tímároknak át kellett költözniök a Páris közelében fekvő S a i n t - D e n y s b e . A király 1705 márczius _ 17-én ezeknek kizárólagos szabadalmat adott a magyar bőr készítésére. A magyar bőrnek — folytatja értekező — az az előnye is van, hogy hamarosan, 8—15 nap alatt elkészülhet kivált május és szeptember havában.
A bevezetés után a következő fejezetekben tárgyalja szerzőnk a magyar timármesterséget : Hogyan kell a bőrt (Haut) mosni ? Mikor jó a timsó ? A bőrnek (Leder) timsóval való etetése. A bőrök másodszori ki- dolgozása, szárítása, hengerítése, mángorlása. A bőrnek fagygyuval való kenése, telítése, szárítása. Egyéb teendők. Aztán fölszámítja a kiadásokat és bevételeket, hogy a magyar módra kikészített bőr hasznát bemutassa.
Értekezik a t e h é η-, b ο r j u- és 1 ó b ő r ö к η e к magyar módon való ki- készítéséről. Utasítást ad a magyar bőr használatáról, de nem hallgatja el az e nemű bőrök hibáit sem. Egyet-mást elmond a magyar bőrökkel való kereskedésről, mely bőrök Páris egyik kiviteli czikke főleg S ν á j с ζ és F l a n d r i a felé. Értekező szerint P a r i s b a n évenkint: 8000 ökörbőrt, 2500 lóbőrt és valamelyes tehénbőrt készítenek ki m a g y a r m ò d o η.
Végre a magyar tímárok czéhmestereit érdeklő törvényeket és rendele- teket sorolja föl.
A z o k számára, akiket ezen tőlünk Francziaországba került ós itt meghonosodott iparág' közelebbről érdekelne, megjegyzem, hogy az általam ismertetett értekezés az esztergomi főszékes-egyházi könyvtárban található. Por Antal.
Bor- és gyümölcskivitel Németalföldre 1530-ban. A bécsi közös pénz- ügyi levéltárban őrzött osztrák G e d e u k b u c h - o k 1530 évi kötetében ezen évről egy útlevelet (passbrief) találunk R о g g e n d o r f V i l m o s részére, melylyel I. Ferdinánd megengedi neki, hogy Magyarországból Németalföldre, 2 társzekérrel a s z ú b - o r t és g y ü m ö l c s ö t szállíthasson, alkalmasint az ott élő Mária királynő, II. Lajos magyar király özvegyének udvara részére. Dr. Tákáts Sándor.
Pénzcsempészettel vádolt magyar kereskedők Bécsben. 1637. máj. 4-én kihirdették, hogy a L'i. p ó t - f é l e t i z e s (Leopoldische Zehener oder Neunerl) értékét tíz pénzről 9 krra szállították le s a tizest ezentúl senki sem adhatja 10 kr. értékben. Éppen ez időben R u i n a y Ctyörgy és К о m á r o m y Lázár, k o m á r o m i naszádos kereskedők több ezer forint értékű kordovánt, szattj^ánt és molton-t (?) hoztak föl Bécsbe. N e g r i Péter bécsi udvari kereskedő 3000 forint árú kordovánt és szattyánt vett meg tőlük s az egész összeget a Lipót-féle ,,neunerl"-ben fizette ki. Rumay és Komáromy ezenkívül még 5500 tallért váltottak fel Lipót-féle neunerl-re s azután mint akik jól végezték dolgukat, hazafelé indultak. A bécsi band- graf azonban visszavezettette őket és azon czímen, hogy a p é n z t t ö r ö k f ö l d r e a k a r j á k c s e m p é s z 11 i, hogy aztán nagyobb áron túladjanak rajta, az egész összeget elvette tőlük. Rumay és Komároiny erősen tilta- hoztak ez eljárás ellen. Ők — úgymond — árúk fejében, részben pedig jó aranyokért kapták a Lipót-féle pénzt és az 1637-ki ,,M ü η z g e η e r al"
