Rés a Nagyfalon

GUBCSI LAJOS:

Rés a Nagyfalon

Gubcsi Lajos:

Rés a Nagyfalon

A Magyar Ifjúság Kiadványa

Tartalomjegyzék

Előszó • 3

Négyezer év - hetven s o r b a n 5

A kezdet vége 9 A Mao-örökség 21 A m á s o d i k f o r r a d a l o m nagy m e n e t e 25

Teng - harmadszor is 27 Hu, Csao - és a m á s i k o l d a l ? 31

A világhíres reform 33 R e f o r m a végeken 41 Árak, bérek, kedélyek 47

Nyílik-e m é g száz virág? 55 Reform a p o l i t i k á b a n ? 61 N é g y m i l l i ó - vagy c s a k h á r o m ? A hadsereg 65

A m o d e l l : egy bébi 69 H o n g k o n g és m á s o k . A kínai k a p c s o l a t 73

Hogyan látja Kínát Lord úr? 83

M e g i n t egy évezred 87

A kiadvány felvételeit Stalter György készítette

Előszó

Kevés országot t i s z t e l t e k meg a világban annyi f i g y e l e m m e l az e l m ú l t években, mint Kínát. A m i k o r a m ú l t évtized közepén a Mao-trauma véget ért, m é g s e m m i sem volt biztos, hosszan t a r t ó p o l i t i k a i ö l d ö k l é s kezdődik-e, mély l e t a r g i á b a taszítva e század­

elő ó t a annyi szenvedést megért országot - vagy f e l b u k k a n az új kor új erős embere, és j o b b k i k ö t ő k felé vezényli a hajót.

Ma már t u d j u k : az új ember Teng Hsziao-ping ugyan nem min­

dig t a r t j a biztos kézben a k o r m á n y r u d a t - de nem is vindikál­

ta m a g á n a k a „ n a g y k o r m á n y o s " t i t u l u s t .

Kína először azt d ö n t ö t t e el, hogy a napi egy marék rizs he­

lyett m e g p r ó b á l kettőt adni t ö b b m i n t e g y m i l l i á r d o s lakosságá­

nak. Azután k i n y i t o t t a a s z o c i á l i s szelepeket és széles differen­

ciálást engedett az országon b e l ü l , annak é r d e k é b e n , hogy a ki­

tárulkozó lehetőségekre t a l á n egyre t ö b b e n próbálnak benyo­

mulni - lehetőleg t e l j e s í t m é n n y e l , még azon az áron is, ha nem marad el az ilyenkor m e g s z o k o t t ú t i t á r s : a k o r r u p c i ó , a társadal­

mi káosz.

Ezt a f o l y a m a t o t hívják belső reformnak.

E reform az új kínai p o l i t i k a egyik alappillére.

A m á s i k a nyitás. M o n d h a t n á n k azt is: nagy nyitás. M é g s e m tesszük, mert a „ n a g y m e n e t e l é s " , a későbbi „ n a g y u g r á s " , az azt követő „ n a g y k o r m á n y o s " k i c s i t e l k o p t a t t a a „ n a g y " f o g a l ­ mát ebben a nagyon nagy o r s z á g b a n .

A m i t ö b b ezer éve b i z t o s és m e g i n g a t h a t a t l a n : a N a g y f a l . Sok ezer k i l o m é t e r e s h o s s z ú s á g b a n őrzi e sok-sok éven át zárt országot. Kína annak idején a fal n y ú j t o t t a b i z t o n s á g m ö g ö t t hír­

hedt jelszót választott a császári d i p l o m á c i á b a n : barbárokat a barbárok ellen. Játszd ki e g y m á s ellen őket.

A 70-es évek első f e l é t ő l úgy t ű n t , hogy az akkor még kor­

mányzó Mao f o l y t a t j a e császári f i l o z ó f i á t , és m e g p r ó b á l úgy la-

vírozni a nagy- és k ö z é p h a t a l m a k között, hogy a l e g t ö b b hasznot h ú z h a s s a . A p r o f i t o t o n n a n várta, ahol ezt a l e g n a g y o b b t ö m e g ­ ben t e r m e l i k : az Egyesült Á l l a m o k t ó l és J a p á n t ó l . A Szovjetunió­

val szemben p r ó b á l t a k a m a t o z t a t n i .

A végeredmény k i c s i t eltért a nagy k o r m á n y o s v á g y a i t ó l . Kína kártya lett - m á s o k kezében. Játék. M a j d n e m kártyavár.

R e á l p o l i t i k a i erőknek kellett e l ő t ö r n i ü k M a o halála, a „ n é g y e k b a n d á j a " után. Őket vezeti a világ egyik legravaszabb és legte­

k i n t é l y e s e b b p o l i t i k u s a : Teng Hsziao-ping.

A r e f o r m és a nyitás, T e n g két p o l i t i k a i p ö r ö l y c s a p á s a e d d i g többé-kevésbé m e g l e p t e , e l g o n d o l k o d t a t t a , e l k á p r á z t a t t a a vi­

lágot.

A m e g f i g y e l ő , akinek szerencséje volt Kínát m e g l á t o g a t n i , m á s t is lát. Repedéseket. A N a g y f a l mögé - kínai hívószóra per­

sze - o l y a n gyorsan t e t t e be lábát a v i l á g , m é g p e d i g a kínai mo­

d e l l t ő l t e l j e s e n eltérő s z o k á s o k a t , értékeket hordozó világ, hogy Kína a j e l e k szerint zavarban van.

Fejlődés és f e s z ü l t s é g p o n t o k . 1987 őszén a Kínai K o m m u n i s ­ t a Párt XIII. k o n g r e s s z u s a k a p t a a m i s s z i ó t , hogy kiutat mu­

t a s s o n .

Kína m e g p r ó b á l e g y s é g e s arcot m u t a t n i a világ felé. De léte­

zik-e ilyen szilárd ö s s z e t a r t á s ? Mi a kohézió? Teng Hsziao-ping?

Azaz modernizált és k u l t u r á l t személyi k u l t u s z ? Vagy a Kínára sok ezer éve j e l l e m z ő n a c i o n a l i z m u s ? Avagy az, hogy Kínát is el­

érte a 70-es években o l y a n n y i r a v á r a t l a n u l j e l e n t k e z ő a m b í c i ó , amely szinte a s e m m i b ő l k a t a p u l t á l t az égre négy-öt délkelet­

ázsiai országot? Kína is be akarja sorolni m a g á t e „ t i g r i s e k n e k "

t i t u l á l t r o b b a n é k o n y országok közé, egy évtizeddel azután, hogy végképpen fel kellett a d n i a a Mao Ce-tung á l t a l m e g f o g a l m a z o t t

„ p a p í r t i g r i s " e l m é l e t e t ? T e h á t : hadi készülődés helyett békés f e j l ő d é s ?

1987 j ú n i u s á b a n j á r t a m Kínában. A végletek országa. Észak, Dél, Kelet - szinte h á r o m k o n t i n e n s Kínán b e l ü l . N y o m a s z t ó , re­

m é n y t e l e n ü l próbálkozó régiók é p p ú g y jellemzik, m i n t a derű, a bizakodás, az a m b í c i ó . Szegénység itt, még m i n d i g százmilliók számára - és váratlan, n é h a p ö k h e n d i gazdagság a m o t t , egyelő­

re m é g csak százezrek számára.

Négyezer év - hetven sorban

Kína t ö r t é n e l m é t i d ő s z á m í t á s e l ő t t 2200 ó t a jegyzik. Az akkori d i n a s z t i á k e l s ő s o r b a n a Sárga-folyó környékén t e l e p e d t e k le.

I.e. 1000 körül a kínai b i r o d a l o m a vezető d i n a s z t i a a l á tartozó vá­

r o s á l l a m o k , vazallusok laza szövetsége volt. K o n f u c i u s z , a későb­

bi évezredekre oly nagy h a t á s s a l bíró g o n d o l k o d ó az i. e. 500-as években f o g a l m a z t a m e g f i l o z ó f i á j á t . Az e l s ő k ö z p o n t o s í t o t t álla­

mot i. e. 200 évvel t e r e m t e t t e meg a Csin-dinasztia. Az addig feje­

d e l m i ranggal rendelkező u r a l k o d ó m e g d ö n t ö t t e a f e u d á l i s neme­

sek u r a l m á t és császárrá k o r o n á z t a t t a m a g á t .

A C s i n - d i n a s z t i a e m l é k é t m a is b á m u l a t o s t e t t e k idézik. Ekkor­

tól kezdődött m e g a N a g y f a l építése, hogy o l t a l m a t n y ú j t s o n az északról betörő n o m á d o k , barbárok e l l e n . És Csin-császár volt az, aki - hogy h a l á l a utáni n y u g a l m á t senki se zavarhassa - elké­

szíttette híres t e r r a k o t t a h a d s e r e g é t : az é l e t n a g y s á g ú , a volt szolgák, katonák és g e n e r á l i s o k személyiségét szinte valóság­

hűen m e g j e l e n í t ő a g y a g s z o b r o k a t . A hatezer k a t o n a - c s a k n e m kétezerkétszáz éven keresztül őrizte a f ö l d alatt a császár á l m a i t , m í g n e m a 70-es évek e l s ő felében a véletlen és az a r c h e o l ó g u ­ sok segítettek a b b a n , hogy a hadsereg ismét a világ színe elé ke­

rüljön. A t ö r t é n e l e m egyik c s o d á j a ez a művészi a l k o t á s . A csá­

szár egyelőre f e l f e d e z h e t e t l e n helyen f o l y t a t j a m é l t ó s á g t e l j e s örök n y u g a l m á t .

Nem sokkal később a Han-dinasztia következett, amely Hszi­

ant v á l a s z t o t t a f ő v á r o s á u l . A b i r o d a l o m ekkor az északi ezüstút­

tól Indiáig terjedt, n y u g a t i határai e l h ú z ó d t a k Perzsiáig és a Ró­

mai B i r o d a l o m i g .

Bár Krisztus születése után 221-ben a kínai b i r o d a l o m h á r o m k ü l ö n k i r á l y s á g r a szakadt, és ez e l t a r t o t t egészen az első ezred végéig, a kínai c i v i l i z á c i ó , a k u l t u r á l t , életszerető t á r s a d a l m i be­

rendezkedés valószínűleg a l e g f e j l e t t e b b volt ekkor a v i l á g o n .

A N a g y f a l nem segített Kínának a m o n g o l o k ellen. K u b f i l a j kán idején - azaz a Dzsingisz kánt követő évtizedekben - a m o n g o l o k m o n d t á k m e g , ki u r a l k o d i k Kínában. Száz évvel k é s ő b b azonban ismét kínai d i n a s z t i a került h a t a l o m r a , és - p á r h u z a m o s a n az európai reneszánsszal - a képzőművészetek igen f e j l e t t e k vol­

tak, a kreativitás m é l t ó helyére került, Kína s o h a nem látott erőt m u t a t o t t . Ereje egyben azt is e l h i t e t t e vele, hogy n i n c s szüksége k a p c s o l a t o k r a a világ e g y é b részeivel, mert o n n a n s e m m i t s e m kap, a m i t ne bírna m a g á t ó l . Az elzárkózás n a g y h a t a l m i filozófiá­

j a ez.

A XIX. században Európa Á z s i a f ö l ö t t is f ö l é n y b e került. H i á b a t e k i n t e t t e „ b a r b á r n a k " a kínai uralkodókör a n y u g a t i á l l a m o k a t , ö s s z e c s a p á s u k b a n , a m ú l t század közepén vívott ó p i u m h á b o ­ rúkban Kína visszaszorult. A britek és más európai h a t a l m a k be­

t e t t é k lábukat a t e n g e r p a r t i övezetekbe. H o n g k o n g a brit biroda­

lom része lett.

Látva a b i r o d a l o m vergődését, a századfordulón belső pa­

rasztlázadások és köztársasági ihletésű f e l k e l é s e k m e g d ö n t ö t ­ ték a c s á s z á r s á g o t . Az első elnök, Szun Jat-szen azonban nem t u d o t t békés, egységes á l l a p o t o k a t t e r e m t e n i . A megrázkódtatá­

sok részben k ü l f ö l d , e l s ő s o r b a n a f e l e m e l k e d ő J a p á n felé is ki­

s z o l g á l t a t t á k az országot.

A m o d e r n f e j l ő d é s t kereső Kína két m e g h a t á r o z ó ereje, a re­

p u b l i k á n u s n a c i o n a l i s t a párt, a K u o m i n t a n g és az 1921-ben meg­

alakult Kínai K o m m u n i s t a Párt p o l g á r h á b o r ú k k a l is t e r h e s vetél­

kedéséből 1949-re a Mao Ce-tung vezette párt került ki győzte­

sen. (Míg 1934-35-ben a két párt közötti h á b o r ú b a n a k o m m u n i s ­ ták kényszerültek hosszú m e n e t e l é s r e , a d d i g 1949-ben C s a n g Kaj-seket érte el h a s o n l ó s o r s : egészen Tajvanig kellett mene­

külnie.)

Az új kínai á l l a m első időszakát a gyors ú j j á é p ü l é s , a s z o c i á l i s egyenlőségre való törekvés, a k o r r u p c i ó elleni harc, a régi ural­

kodó körök r a d i k á l i s f e l s z á m o l á s a j e l l e m e z t e . Az e l s ő t a r t a l é k o k azonban k i m e r ü l t e k , az 50-es évek végére m e g k e z d ő d ö t t a párton belüli harc. M a o s ü r g e t ő , „ n a g y u g r á s b a n " kifejeződő p o l i t i k á j á v a l szemben Csou En-laj és Teng Hsziao-ping m é r t é k t a r t ó b b utat, k i e g y e n s ú l y o z o t t f e j l ő d é s t keresett. Mao kísérlete m e g b u k o t t - Mao maradt, és 1966-76 között, a „ k u l t u r á l i s f o r r a d a l o m " idején leszámolt ellenfeleivel, a „ r e a k c i ó s , burzsoá c s o p o r t o k k a l " . M a o halála u t á n , 1976-ot követően a felesége á l t a l vezetett „ n é g y e k b a n d á j a " u t o l s ó kísérletet t e t t az e m b e r t e l e n n é vált h a t a l o m át­

m e n t é s é r e - a kísérlet azonban 1980-ban b ö r t ö n c e l l á k b a vezetett.

A z ó t a véget ért a h a t a l m i teng-lengés.

A 83 éves Teng e g y m i l l i á r d - h a t v a n k é t m i l l i ó ember első s z á m ú irányítója.

A kezdet vége

Utólag már nem t ű n i k o l y a n t r a g i k u s n a k az az évtized, amelyet a

„ k u l t u r á l i s f o r r a d a l o m " fedőnévvel illetünk. Tíz évvel az esemé­

nyek után sokak számára már hírként s e m élnek azok a napok.

És akik a világ Kínán kívüli országaiban m e g é l t é k , azóta elfelej­

tették, hogy hogyan kényszerült olvasni a piros könyvecskéket sok száz m i l l i ó ember, nap nap u t á n , hogyan adták ki t ö m e g p o l i ­ tikai j e l s z ó k é n t , az e g y s é g b e k o v á c s o l á s nagy k a m p á n y a k é n t a

„ m i n d e n k i f o g j o n egy v e r e b e t " p o l i t i k a i u t a s í t á s t . Ki emlékszik már azokra a hírekre, a m i k o r Kína e l k ü l d t e az 1872. rendkívül ko­

m o l y f i g y e l m e z t e t é s t az Egyesült Á l l a m o k n a k , kellő harci el­

szántság kíséretében? Papírtigris volt a világ Mao szemében - és lelkes volt a t ö m e g , amely e t t ő l megérezte saját nagyságát.

Ki emlékszik a t ö m e g e s , nyilvános kivégzésekre? Arra, hogy m i l l i ó s z á m r a k ü l d t e k a f a l u b a orvosokat, művészeket, írókat, hogy „ i s m e r j é k meg a n é p e t " . H o g y t ű n j e n e k e l .

H o g y a n f a j u l h a t idáig egy h a t a l o m , amely pedig j ó l é t e t , de­

m o k r á c i á t , igazságos t á r s a d a l m a t és k o m m u n i z m u s t ígért a né­

pének? Hogyan l i k v i d á l h a t ó ilyen m é r t é k b e n a t á r s a d a l m i ellen­

őrzés? Hogyan válhat egy párt személyek játékszerévé, kegyet­

len m e g t o r l á s o k eszközévé? Egy párt, amelynek harminc-negy­

v e n m i l l i ó fős t a g s á g a van.

K ö n n y ű m a e l f e l e j t e n i mindezt, azt m o n d a n i , hogy Mao volt a felelős, vagy k é s ő b b a „ n é g y e k b a n d á j a " . K ö n n y ű azt h i n n i , hogy m a már n i n c s veszély, mert ők nincsenek.

C s a k h o g y Mao nem tévedés volt, nem f a t á l i s félreértés. Nem p i l l a n a t n y i torzulás. Nem p o l i t i k a i szörny.

Mao Ce-tung évtizedeken keresztül nagyszerű hadvezér volt, igazi nemzeti hős. A f e l b o m l o t t Kínából n e m c s a k egységes or­

szágot t e r e m t e t t az á l t a l a vezetett párt, hanem valóban emberi és f e j l ő d ő k é p e s úton i n d í t o t t a el az országot.

A t o r z u l á s veszélye a h a t a l o m b a n c s a k n e m örök és m i n d i g ha­

t a l m a s erővel t ö r h e t a felszínre. D e m o k r á c i a h i á n y á b a n , szemé­

lyi k u l t u s z r a h a j l a m o s t á r s a d a l m i berendezkedésben pedig kife­

jezetten kísért az ö r ö k veszély.

A lidérces kínai évtized nem c s u p á n M a o és társai elburján­

zott h a t a l o m v á g y á b ó l f a k a d t . Kellett hozzá egy ország, egy nép, amely v é g i g t a p s o l t a m i n d e z t . Társak elgázolták t á r s a i k a t . Nagy­

h a t a l m i n a c i o n a l i z m u s és t á r s a d a l m i gőg igazolt m i n d e n f é l e lé­

pést. Senki sem m o n d o t t nemet. És ha igen, azt követően már s o h a t ö b b é nem m o n d o t t s e m m i t .

M a ó n a k meg kellett h a l n i a ahhoz, hogy valaki i s m é t f ö l á l l j o n . A l i d é r c e s évtized t a g a d á s a ö n m a g á b a n is fellélegzést, új ambí­

ciókat szült. De a n y o m o t nem lehetett k i t ö r ö l n i . A kínai ideoló­

g i a a m a r x i z m u s - l e n i n i z m u s t m a is kiegészíti a m a o i z m u s egyen­

é r t é k ű n e k vélt d o g m á i v a l .

E l m ú l t a k egyelőre azok az idők. Ezért m o s t szabad e m l é k e z n i . Az a l á b b i a k b a n egy részletet közlünk egy idős, a r i s z t o k r a t a származású kínai nő é l e t é b ő l . Elmeséli néhány napját - egy élet­

rajzi regényben -, arról, hogyan t a l á l k o z o t t a „ k u l t u r á l i s forrada­

l o m m a l " . Akkor m é g nem t u d h a t t a , hogy ez a kezdet vége - vagy a vég kezdete.

„Augusztus 28-án éjjel, lányom 23. születésnapján meghívtam Li Zhen-t a sanghaji Zenekonzervatórium professzorát vacsorára.

»A dolgok nagyon rosszul mennek ott.« - mondta nekem. »Az osz­

tályok gyakorlatilag nem működnek. Mindenkit arra köteleznek, hogy nagy plakátokat (tacepao) készítsenek. Tudod, egyik hall­

gatóm csendesen elárulta nekem, hogy arra kötelezték őket, hogy saját védelmük érdekében gúnyos plakátokat készítsenek ellenem.« Abban az időben mi nem tudtuk, hogy a kulturális for­

radalom valójában hatalmi harc volt a maoisták és egy jóval moderáltabb Liu Sao-csi és Teng Hsziao-ping által vezetett frak­

ció között. Később közismertté vált, hogy a Zenekonzervatórium párttitkárát, aki Liu Sao-csi frakciójához tartozott, meggyilkolták, amikor Csiang Csing, Mao felesége úgy döntött, hogy egyik ked­

venc fiatal ismerősével kell felváltani őt. Vacsora után a kertben üldögéltünk, egyszer csak beszédünket morajló dob- és gong-zaj fojtotta el, ami az utcáról jött. »Egyetemisták vonulnak fel és épp a házunk mellett haladnak e/« - mondta az egyik szolga. Való­

színű a vörösgárdistások azok« - mondta Meiping egyik barátja, egy fiatal művész. »Kik azok a „vörösgárdisták?"« - kérdeztem.

»Ez valami új dolog a kulturális forradalom érdekében, amelyet Csiang Csing hozott létre« - mondta.

»V'alaki azt mondta nekem, hogy ő maga szervezte meg a vö­

rösgárdistákat, majd ezt követően úgy tett, mintha az egyetemi hallgatók spontán gondolata lett volna. És miután ő Mao elnök felesége, a gondolat tovább burjánzott.« Fiatal egyetemisták csoportjai egymást követve a ház mellett masíroztak el.

Meiping, aki kiment az utcára, hogy a parádét megtekintse, közölte velünk, hogy a hallgatók »Védjétek meg Mao elnököU jelszavakat kiabáltak. »Mit gondolnak, ki fenyegeti őt?« - kérdez­

tem. Hatalmas pozíciójában mintegy félisten Mao, ember szá­

mára érinthetetlennek tűnt. ^Megnézem Li-nagynéni házát/«

- mondta Meiping. »Nem hiszem, hogy közlekednének buszok.«

»Az utcát ellepték a felvonulók.« Li Zhen és én elköszöntünk. Ez volt az utolsó pillantás, amelyet drága jó öreg barátomra ve­

tettem.

Egy hónappal később, egy különösen megalázó élmény után öngyilkos lett. A vörösgárdisták egy kötelet kötöttek a Konzerva­

tórium kapujára, kevesebb, mint 1 méter 20 cm-re a földtől és ar­

ra késztették LiZhen-t, hogy átmásszon alatta, s így demonstrál­

ja, hogy az angol imperialisták szolgálatában álló kutya. Tették mindezt, mert Li Angliában tanult. Ezt követően egy erőszakos, harcos összejövetelt szerveztek, hogy arra kényszerítsék, hogy elismerje ^szenvedélyét a nyugati zene iránU. A következő nap holtan találták, amint zongorája mellett ült. A gázcsap nyitva volt. Egyetlen üzenetet hagyott, amely így szólt: »Mindent meg­

tettem hallgatóimért.«

Li Zhen látogatása utáni napon olvastam az újságban, hogy augusztus 18-án Mao meglátogatta a vörösgárdisták első kon­

tingensét Pekingben és áldását adta rájuk. Egy nappal később, a vörösgárdisták Sanghajban szállták meg az utcákat. Azon vitat­

koztak, hogy vajon meg kell-e változtatni a jelzőlámpák rendsze­

rét, miután úgy vélték, hogy a vörösnek kellene a haladást, a to- vábbot jelenteni és nem az álljt. Közben a közlekedési lámpák le­

álltak. A vörösgárdisták minden olyan terméket elkoboztak, vagy szétromboltak, amelyről úgy vélték, hogy a szocialista társada­

lom ellen hat, vagy abba nem illeszthető. Miután meggyőződé­

sük volt, hogy egy szocialista ember nem ülhet kanapén, minden kanapét tabunak kiáltottak ki. Matracokat, selymet, bársonyt, kozmetikát és a nyugati divat mintájára készült ruhákat kidobál­

ták az utcára, majd elhurcolták, vagy elégették. Az egyik nap úgy határoztam, hogy veszem a bátorságot és magam nézem meg mindezt. A vörösgárdisták megállították a buszokat, megbüntet-

ték azokat az utasokat, akiknek a ruháját nem hagyták jóvá. (Ré­

gi divatú ingemben, széles nadrágomban, én átcsúsztam.) Láttam, amint a vörösgárdisták egy csoportja egy öreg embert egy hosszú kötélen vonszolt, miközben kiáltoznak rá és bottal verik. Hirtelen az öregember összeesik. Amikor nem állt fel, a vö­

rösgárdisták rá ugráltak, az öreg ember üvöltözött a fájdalomtól.

„Piszkos kapitalista. Munkások kizsákmányolója. Megérdemel­

ted, hogy meghalj!" - kiabálták a vörösgárdisták. Más áldoza­

tokról is hallottam, akiket megaláztak, terrorizáltak és gyakran megöltek, amikor ellenállást tapasztaltak.

Az újságok és vezető maoisták gratuláltak a vörösgárdisták­

nak vandalizmusukért. Kilátástalannak, reménytelennek érez­

tem a helyzetem.

A vörösgárdisták éjszakája

Augusztus 30-án, amikor lányom politikai gyűlésen vett részt a filmstúdióban, egyedül ültem a dolgozószobámban, olvastam William Shirer a Harmadik birodalom tündöklése és bukása cí­

mű könyvét, amelyet egy londoni könyvesboltból kaptam, ahol folyószámlám volt. A ház nagyon nyugodt volt. A legkisebb hangrezdülést, vagy mozgást sem tapasztaltam. Szinte úgy tűnt, hogy minden a házban arra várna, hogy reménytelenül lerombol­

ják. Hirtelen a bejárati ajtó csengője szakította meg a csendet.

Ugyanakkor, ezzel egyidőben, haragos ökölcsapások hallatszot­

tak az ajtómon, amelyeket hisztérikus, jelszavakat üvöltöző han­

gok kísértek. Mindez elárulta, hogy a várakozás időszaka letelt és találkoznom kell a vörösgárdistákkal. »Nyisd ki az ajtót.« - ki­

áltott valaki. ^Mindannyian meghaltatok talán?!« »Miért nem nyitjátok ki a kaput?« Amint szolgálóm beengedte a gárdistákat, felálltam, hogy a könyvet a polcra tegyem. A Kínai Népköztársa­

ság Alkotmányának egy példányát pillantottam meg. Kezembe vettem és lementem. A vörösgárdisták 30-an, vagy 40-en lehet­

tek, mind főiskolai, egyetemi hallgatók, 15-20 év közöttiek, aki­

ket két férfi és egy nő vezetett, a hallgatóknál jóval idősebbek. -

»Az oktatók«, akik általában elkísérték a gárdistákat, amikor azok magánházakba rontottak be. Ahogy beözönlöttek házam halijá­

ba, egy fiatalember gyűlölködő szemekkel lépett előre és azt mondta: »Mi a vörösgárdisták vagyunk. Azért jöttünk, hogy forra­

dalmi tettet kövessünk el ellened7« Bár tudtam, hogy reményte­

len és értelmetlen, felmutattam az alkotmány nálam lévő példa-

nyát, s nyugodtan közöltem: »A Kínai Népköztársaság Alkotmá­

nyával ellentétes cselekedet magánemberek házába házkutatá­

si parancs nélkül belépni.« A fiatalember kitépte a könyvet a ke­

zemből és ledobta a padlóra. Égő szemekkel azt mondta: »az al­

kotmányt a kommunisták, a párton belüli revizionisták írták. Mi csak egy vezető, Mao elnök tanait ismerjük e/.« Egy lány jött szo­

rosan a közelembe és közölte: »Milyen játszmába akarsz kezde­

ni?! Számodra az egyetlen megoldás az, hogy megadóan le­

hajtsd a fejed, ha nem, szenvedni fogsz/«Megrázta öklét az orrom előtt és a padlóra köpött. Egy másik fiatal ember bottal zúzta szét a bejárati ajtó fölött függő tükröt. Letépte a tükör faragott keretét a horogról és a horogra egy táblát akasztott, amelyen Mao elnök tanaiból kivett idézet állt: »Ha a felfegyverzett ellen­

séget már megsemmisítettük, a fegyver nélküli ellenség még mindig megmarad.« A vörösgárdisták hangosan olvasták fel az idézetet, mintha ünnepélyes fogadalmat tennének, aztán azt mondták, olvassam fel én is. Egyikük rám kiáltott: »Fegyver nél­

küli ellenség! Ez vagy te.« Bezárták az étkezőbe és szétszéled­

tek a lakásban. Fejem felett erős dobogást hallottam. Hallot­

tam, hogy üvegeket törnek szét és kopogtatnak a falakon. Úgy tűnt, mintha az egész házat lerombolnák. Később, amikor meg­

engedték, hogy kimenjek a fürdőszobába, két bridzsasztalt lát­

tam a rajzolószobában, az asztalokon fényképezőgépek, órák, karórák, látcsövek, különböző ezüstcikkek hevertek, amelyeket a vörösgárdisták házam különböző pontjairól gyűjtöttek össze.

Ezek voltak azok az »értékek«, amelyeket az államnak akartak átadni. Ahogy haladtam felfelé a lépcsőkön, megdöbbentett, amikor láttam, hogy a lezárt dobozokból szedték elő porcelán­

gyűjteményemet. Az egyik fiatal férfi négy boros csészéből álló készletet helyezett a padlóra, sorba állította őket és rájuk tapo­

sott. Épp időben érkeztem ahhoz, hogy halljam a finom porcelán csörrenését cipője sarka alatt. A hang szinte a szívemet szakí­

totta meg. Felháborodva előreugrottam és elkaptam a lábát, amikor felemelte, hogy a következő csészét tapossa agyon.

Megbillent és mindketten elestünk, egymásba kapaszkodva. A férfi ismét talpra állt és mellbe rúgott. A borzalmas fájdalomtól felsírtam. A többiek körénk gyűltek és kiabáltak rám elvadultan, azért, mert megszakítottam a forradalmi tevékenységüket. Az egyik tanár a következőt mondta: »Mit képzelsz, mit csinálhatsz te?! Talán meg akarod védeni a tulajdonodat?^ »Nem, nem! Azt tehettek a dolgaimmal, amit akartok, de ne törjétek össze ezeket

a porcelánkincseket, nagyon idősek, nagyon értékesek, melye­

ket soha nem lehet pótolni.« - mondtam nekik erőtlenül.

»Pofa be, pofa be!« A kórus elfojtotta a hangomat. Felvettem az egyik porceláncsészét és azt mondtam: »Ez már majdnem 300 éves. Úgy látom, ti nagyra becsülitek a fényképezőgépeket, kar­

órákat, látcsöveket, de egyre jobb fényképezőgépeket, egyre jobb karórákat és még jobb és még erősebb távcsöveket gyártanak évről évre, de senki, senki ezen a világon soha nem tud többé ilyen csészét készíteni. Ez kulturális örökségünk egy része.

Minden kínainak büszkének kell lenni rá.« A fiatalember, akinek forradalmi tevékenységét megszakítottam, haragosan mondta.

»Te, pofa be! Ezek a dolgok a régi kultúra termékei, feudális ural­

kodók haszontalan játékai, a modern kapitalista osztály kedven­

cei. Számunkra, a proletárosztály számára semmi értékkel nem bírnak. Nagy vezérünk, Mao elnök tanította nekünk: ha nem rom­

bolunk, alkotni sem tudunk.« »A régi kultúrát le kell rombolni an­

nak érdekében, hogy utat nyithassunk az új szocialista kultúrá­

nak.*^ A könyörgés látszólag eredménytelen volt ahhoz, hogy a vörösgárdistákat megenyhítsem. Elérkezett hát a diplomácia ideje. »Kérem, higgyetek nekem, nem ellenzem amit tesztek, de emlékezzetek, ezeket a tárgyakat nem a kapitalista osztály tag­

jai készítették. Ezek egy elmúlt kor dolgozóinak alkotásai. Kö­

nyörgök nektek, vigyétek őket a sanghaji múzeumba. Ott a mú­

zeum szakembereivel konzultálhattok.^ Egy lány a következőket mondta: »A sanghaji múzeumot bezárták. A múzeum szakembe­

rei ellen nyomozás indult. Némelyikük osztályellenség, egyéb­

ként pedig mindannyian értelmiségiek. A kapitalista osztály tart­

ja fenn az értelmiségieket, így tehát ők ugyanahhoz az oldalhoz tartoznak. Most, hogy mi leromboljuk a kapitalista osztályt, ter­

mészetesen az értelmiségieket is leromboljuk.« Teljesen re­

ménytvesztve kérdeztem: »Nem értitek meg, hogy ezek a dolgok itt rendkívül értékesek? Eladhatjátok őket Hongkongban, na­

gyon sok pénzt kaptok értük. Elegendőt ahhoz, hogy felhasznál­

játok az általatok akart világforradalom céljaira.« Talán, miután idősebb volt a tanár, több felelősséget érzett, megkérdezte tő­

lem: »Biztos vagy abban, hogy a gyűjteményed értékes ? Mit gon­

dolsz, mennyit érhet?« »Durva becslésem szerint legalább egy­

millió jüant« (Az 1966-os átváltási árfolyamon 500 ezer dollár)« - mondtam neki. A vörösgárdisták meglepődtek. Most már a tanár is azon volt, hogy mentsék meg őket, de félt egyedül szembe­

szállni a gárdistákkal, s annak következményeit viselni. Mind­

annyian az étkezőbe vonultak, hogy megvitassák a helyzetet.

A földrengés után

A megmaradt csészéket egy dobozba tettem és elindultam felfe­

le a lépcsőn, hogy a pusztítást szemügyre vegyem. A szívem majd megszakadt. A harmadik emeleten a padlón vérvörös, csá­

szári sárga, zöld, kék és fehér porcelándarabok hevertek. A har­

madik emeleti szobák földrengés utáni helyszínhez hasonlítot­

tak. Teljesen kiürítették a tárolószekrényemet. Liszt, cukor és élelmiszer lepte el a ruhahegyeket, amelyeket a szekrényből szedtek ki. Szőrmekabátjaimmal, estélyi ruháimmal már ollóval végeztek. A mennyezeti ventilátor még mindig működött. Szőr­

me-, selyem- és papírzsebkendő darabok röpködtek a levegőben.

Az asztalokat és a foteleket felforgatták. Hálószobámban a lepe­

dőt lábnyomok mocskolták be. Felszabdalták a matracot, lyuka­

kat véstek a lakkozott felületekre, betörték a porcelánlámpákat és szétszaggatták a fehér selyem lámpaernyőket. A nagy ven­

dégszobában, ahol a vörösgárdisták a legnagyobb pusztítást vé­

gezték, egy rádió Mao elnök idézetein alapuló forradalmi dalo­

kat sugárzott. Egy női hang énekelte: »A marxizmust egy mon­

datban össze lehet foglalni; a forradalom igazolhatók Az ablakon át ragyogó, táncoló lángokat láttam a kertben. Tá­

bortüzet gyújtottak a pázsit közepén. A vörösgárdisták a tűz kö­

rül álltak és a könyveimet a lángokba dobálták. A szívemet a fáj­

dalom szorongatta. Kezdték szétverni a bútort és darabokra tör­

delni hanglemezeimet. Azt mondtam a tanárnak. »Ezek a leme­

zek Európa legnagyobb zeneszerzőinek klasszikus lemezei. Mi­

ért nem őrzik meg a lemezeket és adományozzák azokat a zene­

tudományi társaságoknak.« »Te a múltban élsz!« - mondta. »Nem tudod, hogy a mi nagy vezérünk azt mondta, hogy bármely típu­

sú nyugati zene dekadens. Mi majd megalkotjuk a saját magunk proletár zenéjét. Ami pedig a Zenetudományi Társaságot illeti, azt már rég feloszlatták.«

Olyan fáradt voltam, hogy állni sem tudtam. Megkértem a ta­

nárt, hogy engedje meg, hogy lepihenjek. »Menj a lányod szobá­

jába. Ő független filmes, akit fizetnek. Az ő szobáját nem érinti forradalmi akciónk.« Lányom szobájában lefeküdtem. Az abla­

kon át a keleti horizonton a hajnal gyenge fényeit pillantottam meg. Amikor felébredtem, a nap már erősen sütött a szobában. A konyhába mentem és kértem a szakácsot, készítsen kávét és pirí­

tóst. Egy helyes kislány két nagy vállpánttal válla fölött jött oda hozzám. Elvette tőlem a kávémat és fintorogva beleszagolt. Gri­

masz közben megkérdezte: »Mi ez?« »Kávé« - mondtam. »Mi az,

hogy kávé?« Elmagyaráztam neki, hogy a kávé hasonló a teához, csak kicsit erősebb. »Ez külföldi termék?« - tette le a csészét nagy koppanással. »Úgy vélem külföldinek tekinthető.« »Miért kell neked külföldi italt innod? Miért van neked ennyi külföldi könyved? Miért vagy te ennyire külföldi egyáltalán? E ház min­

den szobájában importált termékek vannak, de a mi nagy és sze­

retett vezérünk egyetlen portréját sem látom a í'alakon.« A kony­

hán kívül megpillantottam egy embert, aki nem a vörösgárdisták társaságában volt előző éjszaka. Magabiztosságából tudtam, hogy párthivatalnok. »A helyi kormány összekötő tisztje vagyok - mondta. - Az én feladatom az, hogy megvizsgáljam a vörösgár­

disták forradalmi akcióját. Bántották Önt? Vagy megfélemlítet- ték?«»Egyáltalán nem« - mondtam. »Ezek a vörösgárdisták forra­

dalmi akciójukat szigorúan a nagy vezérünk, Mao elnök tanítá­

sainak megfelelően hajtották végre.« A vörösgárdisták ránéztek.

Ő azt mondta: »Ez így van jól. A munkásosztálynak nem célja, hogy a te testedet lerombolja. Úgy akarjuk a lelkedet is menteni, hogy gondolkodásmódodat megreformáljuk. Elegendő ruhát és alapvető bútort vehetsz magadhoz, hogy normális életet élj, de nem tarthatsz fenn az átlag munkásnál magasabb életszínvona­

lat. « Mielőtt elment, azt mondta nekem: »A proletárforradalom célja az, hogy olyan osztálynélküli társadalmat hozzon létre, ahol senki sincs a másik fölött.«

Miután 17 évig a kommunista Kínában éltem, tudtam, hogy egy ilyen társadalom csak álom, miután azok, akik megragadták a hatalmat, feltétlenül az új uralkodó osztályt képezik. Még a pártnak ez a fiatal tisztségviselője is abban a helyzetben van, hogy önkényes döntést hozzon életemről és kioktasson és vá­

doljon bűnök elkövetésével csupán azért, mert ő egy tisztviselő volt, én pedig csak egy egyszerű állampolgár. Nem voltunk egyenlőek az emberi képzelet egyetlen pontján sem.

Házi őrizet

Néhány nap múlva egy vékony, sötét szemüveges férfi jött a há­

zamba. Vete jött két másik férfi és egy nő. Mindannyian az alábbi feliratú karszalagot viselték: »A forradalmároké - a jelszó hár­

mas kínai írásjellel.

»Te osztályellenség vagy, aki abban bűnös, hogy idegen hatal­

makkal működött együtU - közölte a férfi. »Tagadod?« termé­

szetesen tagadom. Ki vagy te, mit akarsz?« »Mi a proletárt orra-

dalmárok vagyunk.« »Soha nem hallottam ilyen titulusról.« »Na- gyon sokat fogsz még hallani erről. Mi vagyunk azok a forradal­

márok, akik a munkásosztályt képviselik, amely Kína uralkodó osztály a.«

A sötét szemüveges férfi szigorú hangon szólt hozzám. »Hová rejtetted az aranyadat és a fegyvereidet?7« »Milyen aranyat? Mi­

lyen fegyvereket?« »Tudod te, milyen aranyakat és fegyvere­

ket!« »Nincs nekem sem aranyam, sem fegyverem. A vörösgárdis­

ták itt voltak, nem találtak semmi aranyat, semmi fegyvert.«

»Rejted őket. A nagy vezérünk megmondta, hogy az osztályellen­

ség titokban aranyat és fegyvereket tárol. Ő nem tévedhet.« A forradalmárok felvagdosták a matracokat, a fotelek huzatát, a kanapék bevonatát, leszedték a csempéket a fürdőszoba faláról, átvizsgálták a kandallót és a kéményt. Felszedték a parkettát, felmásztak a padlásra, átszűrték a víztárolót és még a padló alá is behatoltak. A sötétség mára városra borult, amikor elhatároz­

ták, hogy felássák a kertet. Bekapcsolták a terasz lámpáit és el­

kezdtek ásni. A nedves, harmatos mező sártengerré vált. Az összes virágágyat felásták. A palántákat az ásónyomok mentén a földbe tiporták. Egyes palántákat még ki is téptek a helyükből, de nem találtak semmit. Pusztán azért, mert semmit nem lehe­

tett ott találni. Végül is a fizikai fáradtság meghiúsította forra­

dalmi céljaikat. Füstölögtek, mérgelődtek, elveszítették arcukat, miután semmit nem találtak. A sötét szemüveges férfi teljesen maga alatt volt a haragtól. Arca elfehérült, ajkai remegtek. Ke­

zét felemelte és rám mutatott. Ebben a pillanatban Meiping macskája Fluffi átugrott a konyhaajtón, a férfi lábára vetette ma­

gát és vádlijába véste fogát. A fájdalomtól felüvöltve a férfi egy lábra kényszerítette magát és megpróbálta a macskát lerázni. A többiek szintén megpróbálták megragadni Fluffit, de a macska kirohant a házból és felmászott a magnóliafa ágára. Arról a biz­

tos pontról Fluffi rám nézett és mormogott, dorombolt. A megse­

besített ember majdhogynem eszét veszítette. Odarohant a fá­

hoz és elkezdte rázni. Fluffi egy magasabb ágra ugrott, felsza­

ladt a szomszédom házának tetejére és eltűnt az éjszakában. Az egyik ember ekkor így szólt hozzám: »Vadállatot tartasz a házad­

ban azért, hogy a forradalmárokat megtámadja! Meg fogunk büntetni! Ami a macskát illeti, megkérjük a környék bizottságát, hogy nézzen utána és végezze ki. Te pedig nagyon nagyot té­

vedsz, ha azt hiszed, hogy ha arra tanítod a macskádat, hogy minket megharapjon, feladjuk a harcunkat. Tovább folytatjuk a keresést az aranyad és a fegyvereid után.« Bezártak az étkezőbe.

Rezignáltán már arra gondoltam, hogy a lakásomat teljesen le fogják rombolni. Három étkezőszéket összehúztam, lefeküdtem a párnákra, hogy pihenjek. Elszunnyadtam. Annak ellenére, hogy hangos kiabálás és vitatkozás hallatszott kintről. Dél körül egy forradalmárnő így szólt hozzám. »Többé nem engedjük meg, hogy a házat elhagyd! A vörösgárdisták állandóan figyelni fog­

nak. « Meglepődtem és haragra gerjedtem. Megkérdeztem tőle, milyen hatalom, alap jogosítja fel őt arra, hogy erőszakkal a há­

zamban tartsanak. »A hatalmat a proletárforradalmárok ruház­

ták rám. Tulajdonképpen szívességet teszünk neked, hogy házi őrizetben tartunk. Egy olyan nőt, mint te, halálra kéne verni. Tu­

dod, hogy mi megy végbe az utcán? Mindenre kiterjedő torrada­

lom. « Két vörösgárdista, akinek az volt a feladata, hogy figyel­

jen, a fotelban üldögélt a szobán kívül. Ettől a pillanattól kezdve egyikük állandóan benyitott a szobámba, hogy megnézze mit csinálok. A lányomnak megengedték, hogy saját szobájában él­

jen, de számomra nem tették lehetővé, hogy oda belépjek, vagy beszéljek vele, amikor hazatért, amire egyébként is ritkán került sor. Egyre több és több időt kellett a filmstúdióban töltenie, részt vennie a kulturális forradalomban.

Bűnös vagy!«

Szeptember 27-én késő délután ugyanabba az iskolába vittek, amelyben júliusban jártam. Ezúttal azonban egy harcos gyűlés tárgya voltam, amelyet nemcsak a vörösgárdisták és a forradal­

márok látogattak, hanem a Shell cég egykori alkalmazottai is.

A sötét szemüveges férfi volt a főnök. Meglehetősen folyéko­

nyan beszélt. Az 1840-es évi ópiumháborúval kezdte beszédét, meglehetősen képletes leírását adva annak, ahogyan a meg­

szálló brit flotta bombázta a partokat. Úgy beszélt, mintha én let­

tem volna az, aki a Gyöngy-folyón felvezette a brit flottát. A Shell céget multinacionális vállalatként írta le, és azt mondta, hogy Lenin szerint az ilyen vállalatok a szocializmus legnagyobb el­

lenségei. Ezt követően családi hátteremmel foglalkozott, közöl­

vén a hallgatósággal, hogy én egy nagy földtulajdonos család sarja vagyok, hogy apám a Kuomintang előtti kormány vezető tisztviselője volt. Közölte, hogy Angliába mentem, ahol a britek képeztek ki annak érdekében, hogy hűséges kiszolgálójuk le­

gyek egyik egyetemükön. Férjemről azt állította, hogy a deka­

dens Kuomintang rezsim kiszolgálója volt, akinek igen nagy sze-

rencséje, hogy meghalt, s ezáltal elkerülte a forradalmárok ítéle­

tét. Beszéde alatt a hallgatóság jelszavakat kiabált be. Sokan az­

zal vádoltak, hogy kém vagyok. Amikor befejezte beszédét, a vö­

rösgárdista, aki betört a házamba, otthonomat luxuslakásnak ír­

ta le. Egy másik arról beszélt, hogyan kíséreltem meg aláásni for­

radalmi tevékenységüket azáltal, hogy szembeszálltam velük a

»régmúlt kultúra« védelmében. Egy forradalmár arról beszélt, mennyire makacs arroganciával ellenkeztem és azzal vádolt, hogy szándékosan egy »vadállatot« tartottam otthonomban, hogy az megtámadja a forradalmárokat. A Shell vállalat egykori alkalmazottait szintén felszólították, hogy bizonyítékokat szol­

gáltassanak ellenem. Láttam, hogy mennyire meg voltak mind­

annyian rettenve, s kíváncsi voltam, vajon mi mindenen mehet­

tek keresztül. A férfiaknak, akiket felszólítottak, sápadt volt az arcuk és kezük, amelyben az előre elkészített nyilatkozatot tar­

tották, remegett. Egyikük sem nézett rám. A sötét szemüveges férfi közölte: »tömeges mennyiségű bizonyítékot hallottál, ame­

lyek mind ellened szólnak. Bűnöd, amelyet a kínai emberekkel, a kínai néppel szemben követtél el, rendkívül jelentős. Ezen csak akkor enyhíthetsz, ha teljes vallomást teszel arról, hogyan mű­

ködtél titokban együtt a brit imperialistákkal, hogyan szolgáltad tervüket, hogy aláássák a népi kormány tevékenységét. Teszel beismerő vallomást?« »Soha nem tettem semmit a kínai nép el­

len, sem annak kormánya ellen. A Shell iroda azért volt itt, mert a kínai kormány kívánta, hogy itt legyen.« Mindent, amit mondtam, haragos közbekiáltások fojtották el, azt kiabálták, hogy »Valld be, valld be!« és hogy »nem fogjuk megengedni, hogy az osztály­

ellenség érvel jen.« A vörösgárdisták és a forradalmárok körbe vettek, öklüket arcom előtt rázták, ruhámat tépték és leköpték a zakómat, miközben azt kiáltozták: »mocskos kém, mocskos be­

épített kutya, meg fogunk ölni.« Minden oldalról vadul löldösni kezdtek. Amikor a zaj elhalt, elcsitult egy kicsit, a szemüveges férfi azt mondta. »Türelmünket kimerítetted, bűnös vagy! Halál­

ra is ítélhetnénk, de azt akarjuk, hogy enyhíts magadon. Még- egyszer megkérdezem, bevallod-e bűneidet?« Mindenki várako­

zóan tekintett rám. Semmit sem szóltam. A szemüveges férfi odafordult egy fiatalabbhoz, aki a tömegtől távol állt. Ő erre előre jött, csillogó bilincsekkel a kezében, és megkérdezte. »Teszel be­

ismerő vallomást?« Nyugodt hangon feleltem. »Soha semmit nem tettem a népi kormány ellen. Semmi kapcsolatom nincs idegen kormánnyal.« »Gyerünk!« - mondta a bitincses férfi. Az iskola előtt egy fekete dzsip parkolt. »Teszel beismerő vallo-

mást?« - kérdezte a férfi ismét. Csendesen a bibliát idéztem ma­

gamban. »íme az én nyájam, sohasem fogok...« »Megőrültél?

Beismerő vallomást!« - kiabáltak rám. Felemeltem fejem, han­

gosan, határozott hangon így szóltam: »Nem vagyok bűnös, nincs semmit beismernem.« A fiatal rendőr hátratekerta karo­

mat és rám csatolta a bilincset, azután beszálltunk a dzsipbe és elhajtottunk a sötét utcákon."

(Szemelvények a Time magazinban közölt írásból.)

A Mao-örökség

Mao m a is él Kínában. Ezt ugyan c á f o l j a az, hogy a T i e n a n m e n téren, P e k i n g b e n épített m o n u m e n t á l i s M a o m a u z ó l e u m b a n az ü v e g s z a r k o f á g b a n tizenegy éve a mennyei béke á l l a p o t a uralko­

d i k - h a t á s a azonban m a is érezhető, n e m c s a k a Kínai K o m m u ­ n i s t a Párt 44 m i l l i ó s t a g s á g á n a k k ö z é l e t é b e n , h a n e m a l e g t ö b b kínai é r z e l m e i b e n is. Él, e l u t a s í t v a vagy j ó e m l é k e k k e l .

Mao a m o d e r n Kína m e g t e r e m t ő j e , a n a c i o n a l i s t a n a g y h a t a l m i s t á t u s z l e g f ő b b kreátora volt. A p e r m a n e n s f o r r a d a l o m , amelyet sokszor b i g o t t e l s z á n t s á g g a l próbált e r ő l t e t n i , n e m hogy nem tette naggyá Kínát, h a n e m h a t a l m á n a k végén c s a k n e m r o m o k b a d ö n t ö t t e a t á r s a d a l m i n y u g a l m a t .

A kínaiak hisznek az égi j e l e k b e n . 1976, Mao h a l á l á n a k éve kü­

l ö n ö s e n f u r c s a m e g r á z k ó d t a t á s o k a t hozott. Néhány h ó n a p o n be­

lül d r á m á k sorozata j á t s z ó d o t t le. M e g h a l t a nagy társ, C s o u En- laj. Távozott a m á s i k h a r c o s t á r s , a nagy m e n e t e l é s egyik k a t o n a i irányítója, Csu Te m a r s a l l is. M e t e o r e s ő verte a tájat. Pusztító f ö l d r e n g é s t o m b o l , f é l m i l l i ó e m b e r halálát okozza. A kínai jelol­

vasók az i l y e s m i b ő l arra következtettek, nagy változások köze­

lednek.

A gyökeres f o r d u l a t o t ugyan ideig-óráig a k a d á l y o z t a a „né­

gyek b a n d á j a " , de a 70-es évek végére a m i n d i g is mérsékelt szárnyhoz tartozó, j ó z a n u l realista Teng s z i s z t e m a t i k u s a n saját kezébe c s o p o r t o s í t o t t a a h a t a l o m l e g f ő b b szálait. A pragmatiz­

m u s leküzdötte a f o r r a d a l m i d e m a g ó g i á t , a t e c h n o k r a t a m ó d o n szervezett f e j l ő d é s i k o n c e p c i ó m a g a alá gyűrte az i d e o l ó g i a i k ö n t ö s b e n s z e m é r m e t l e n ü l h a t a l m a s k o d ó hozzá nem értést. •

Kína m i n d i g is akkor prosperált, ha t a r t ó s a n erős központi kor­

mányzata volt, ha a d i n a s z t i á k é l é n erős, a h a t a l o m h o z ezer ideg­

szállal é r t ő u r a l k o d ó k álltak. A Mao-korszak e t e k i n t e t b e n to-

vább is lépett, Kína t a l á n s o h a nem volt o l y a n szervezett és köz­

p o n t o s í t o t t , m i n t Mao u r a l k o d á s a idején.

Van-e más választási l e h e t ő s é g e ennek a k o n t i n e n s n y i , alig á t t e k i n t h e t ő országnak? Más országok - például az Egyesült Ál­

l a m o k - azt bizonyítják, hogy a grandiózus méret nem f e l t é t l e n ü l kíván vízfej-központokat. A mai Kína azonban egyelőre a l i g h a g o n d o l k o d h a t így. N i n c s m e g g y ő z ő jele annak, hogy az e l m ú l t 7-8 évben visszavonult v o l n a a c e n t r u m az ország i r á n y í t á s á b ó l . Az a tény, hogy M a o szobra, portréja sok helyütt l á t h a t ó Kíná­

ban, s z i m b o l i k u s a n arra is utal, hogy p o l i t i k á j á n a k egyik lénye­

ges v o n á s a t ú l é l t e ő t : a nagy, f e j l ő d ő k é p e s Kína n y o m a t é k o s ha­

t a l m i eszközöket kíván. A párt m i n d e n k o r i vezető szerepét.

N e m a k o n c e p c i ó t k e l l e t t tehát m e g v á l t o z t a t n i az új vezetők szerint, hanem a módszereket kellett k i c s e r é l n i .

Kína é l e t é b ő l ugyan e l t ű n t e k a Mao-korszak l e g l á t v á n y o s a b b mozzanatai, n i n c s t ö b b é népi kohó és népi k o m m u n a , az u t c á k a t nem ö n t i el i d e o l ó g i a i hisztéria, a katonák és a „ v ö r ö s g á r d i s t á k "

nem élet, halál urai t ö b b é . A falra ragasztott p l a k á t o k nem igét hirdetnek, hanem a m e r i k a i , japán i m p o r t á r u t vagy eladó H o n d a m o t o r k e r é k p á r t . Kína azonban nem v o l n a i r á n y í t h a t ó , a reform­

szabályok és gazdasági i n f o r m á c i ó k nem v o l n á n a k végiggörget- hetők a H i m a l á j a és a Dél-kínai-tenger között, ha nem m ű k ö d n e az a közigazgatási, erősen c e n t r a l i z á l t a p p a r á t u s , amelyet M a o a l a k í t o t t ki a központi h a t a l o m l e g f ő b b eszközeként.

A p á r t d o k u m e n t u m o k azt vallják, hogy M a o e l n ö k nélkül nem kezdhettek v o l n a hozzá az új Kína építéséhez. A m a o i z m u s n a k c s u p á n l e g u t ó b b i néhány, zavaros évét bírálják. Kinek szól e k o m p r o m i s s z u m ? A párton belüli konzervatív ellenzéknek? Mao régi m e n e t e l ő t á r s a i n a k , akik m é g m i n d i g j e l e n vannak a Politi­

kai B i z o t t s á g b a n ? Ilyen kényes a h a t a l m i e g y e n s ú l y ? H o g y a n fog m e g k ü z d e n i Teng azzal a helyzettel, azzal az ö r ö k s é g g e l - a m e l y e t a párton belül még s o k a n vallanak -, hogy Mao egész é l e t é b e n k e m é n y e n bírálta a mai kínai r e f o r m l e g f ő b b j e l l e m z ő i t , például az anyagi é r d e k e l t s é g e t , az egyéni vállalkozást a mező­

gazdaságban - és a k ü l f ö l d r ő l érkező h a t á s o k a t . M e d d i g képes f e l o l d a n i az e l l e n t m o n d á s o k a t a párt 210 fős Központi Bizottsá­

ga a d r a s z t i k u s a n k i b o n t a k o z ó r e f o r m f o l y a m a t , és az e l m ú l t négy évtizedben b e t á p l á l t i d e o l ó g i a i m e g r ö g z ő d é s e k között. Te­

gyük hozzá: az i d e o l ó g i a i hivatkozás a j e l e k szerint l e g a l á b b annyira jelent g ö r c s ö s ragaszkodást a h a t a l m i pozíciókhoz, m i n t a m e n n y i r e a g e r o n t o k r á c i á h o z tartozó vezetők t e r m é s z e t e s meg­

győződése is.

A gazdaság az e l m ú l t néhány évben sikeresen kitört a t ú l c e n t ­ ralizáltság és a b ü r o k r á c i a k o n o k k ö r é b ő l . Teng elve a decentra­

lizált d ö n t é s h o z á s a g a z d á l k o d á s b a n . A p o l i t i k á b a n , a közigaz­

g a t á s b a n egyelőre masszívan él Mao rendszere.

A második forradalom nagy menete

A kínaiak szeretik a kézzelfogható jelszavakat a p o l i t i k á b a n . A m á s o d i k f o r r a d a l o m n a k nevezett, a 70-80-as évek fordulójá­

tól jegyzett szakasz „ k é t p i l l é r b ő l " állt: a r e f o r m b ó l és a nyitás­

ból a világ felé.

„ K é t pillér."

„ N é g y m o d e r n i z á l á s . " Azaz r e f o r m o k a m e z ő g a z d a s á g b a n , az iparban, a t u d o m á n y o s és t e c h n i k a i é l e t b e n és a hadseregben.

Az ö t ö d i k m o d e r n i z á l á s egyelőre v a j ú d i k : a p o l i t i k a i struktúrá­

ban nem született egyezség a k ü l ö n b ö z ő h a t a l m i erők között a t e k i n t e t b e n , hogy ú j r a t á r g y a l j á k az á l l a m i vezetés intézmény­

rendszerét, a párt vezető szerepét.

„ N é g y m o d e r n i z á l á s . "

És „ n y o l c új igény." Azaz e l ő b b - u t ó b b m i n d e n k i n e k legyen szí­

nes televíziója, kazettás m a g n ó j a , t e t s z e t ő s órája, m o t o r b i c i k l i ­ je, v i d e o m a g n ó j a , hi-fije, k a m e r á j a és m o s ó g é p e .

V a l a m i k o r M a o f o g a l m a z t a m e g egyik b ö l c s e l k e d ő m o n d a t á t a k ö v e t k e z ő k é p p e n : „ a t é n y e k b e n keresd az i g a z s á g o t " . Mao azonban erőszakot követett el saját b ö l c s e l k e d é s é n , és atrocitá­

sokra, személyes l e s z á m o l á s o k r a , h a t a l m i l i k v i d á c i ó k r a hasz­

nálta fel saját j e l m o n d a t á t . A m i t ő m o n d o t t , az volt a tény.

Teng a tényeket m á s k é p p e n , p r a g m a t i s t a m ó d o n é r t e l m e z i . Tény az, amit m e g t e r m e l n e k . Tény az, a m i t e l f o g y a s z t h a t n a k . Az

„ i g a z s á g o t " , tehát a h a t a l o m eszközeit, szabályozó rendszereit az ilyen tények s z o l g á l a t á b a kell á l l í t a n i . M á s k é p p e n Kína ká­

oszba züllik vissza. A b é n a nemzet idült részeg.

1985-87-re b i z o n y o s p o n t o k o n m e g t o r p a n t , i n g a t a g g á vált a k o r á b b a n e g y ü t e m ű r e f o r m l e n d ü l e t . Az iparban m é g alig érezhe­

tő a reform hatása. A m e z ő g a z d a s á g b a n d o l g o z ó 800 m i l l i ó pa­

raszt közül kb. 250 m i l l i ó még a r e m é n y t e l e n s é g idejét éli - és ez akkor is e l g o n d o l k o d t a t ó , ha egyébként a parasztok j ö v e d e l m e

két év alatt annyit nőtt, m i n t Mao idején két évtized alatt. Az or­

szág 1985-ös t ú l f o g y a s z t á s a , az i n f l á c i ó v á r a t l a n u l m a g a s mérté­

ke, a hirtelen k ü l f ö l d i e l a d ó s o d á s réseket vágott azon a bizal­

m o n , amely a Teng-korszak előző fél évtizedét j e l l e m e z t e . Kor­

rupció, szociális f e s z ü l t s é g és a régi értékek és szokások elbi­

z o n y t a l a n o d á s a nehezíti m o s t a reform-vágtát.

A konzervatív erők a p u r i t a n i z m u s j e g y é b e n m e g f o g a l m a z t á k első f e n n t a r t á s a i k a t a r e f o r m f o l y a m a t t a l s z e m b e n . A párt a dön­

tő, nem a piac: e két f o g a l o m s z e m b e á l l í t á s a egyelőre nehezen f e l o l d h a t ó k o n f l i k t u s t t e r e m t .

A m á s o d i k f o r r a d a l o m csak akkor lehetne igazán sikeres, ha átterjedne a p o l i t i k a i s t r u k t ú r á r a is. A gazdasági reform azt je­

lenti, hogy a m o d e r n g a z d á l k o d á s elvei szerint m e g kell növelni a vállalati igazgatók, menedzserek hatáskörét, f ü g g e t l e n s é g é t . Ugyanígy n a g y o b b szerepet kell j á t s z a n i u k a kereskedőknek, a t u d ó s o k n a k , a f e j l e s z t ő k n e k , á l t a l á b a n a t u d o m á n y o s és t e c h n i ­ kai f o l y a m a t o k n a k . K ü l ö n b ö z ő szintű vezetők nagy t ö m e g e i n e k megnövelt, és t e l j e s í t m é n y h e z k ö t ö t t ö n á l l ó s á g a azonban szét­

feszíti a p o l i t i k a i d ö n t é s h o z a t a l m e g s z o k o t t , centralizált, hiva­

tali j e l l e g é t .

T ö b b mint j e l z é s é r t é k ű , hogy lelkes előkészítő p e r i ó d u s u t á n ez év tavaszán visszavonták azt a p a r l a m e n t elé terjesztendő tör­

vényjavaslatot, a m e l y a l e g m a g a s a b b j o g i f ó r u m jóváhagyásá­

val d e k l a r á l t a v o l n a az ipari igazgatók, á l t a l á b a n a v á l l a l a t o k szé­

les j o g k ö r é t . Menedzserek és pártvezetők g a z d á l k o d á s o n belüli kényes viszonyának törvényes szabályozása egyelőre lekerült a n a p i r e n d r ő l .

A m á s o d i k f o r r a d a l o m lényege az is, hogy Kína k i t ö r j ö n a nem­

zetközi i z o l á c i ó b ó l , és g l o b á l i s , v i l á g p o l i t i k a i f o l y a m a t o k a t is meghatározó erővé v á l j o n . A nyitás reménye a gazdasági ha­

szon. Kibővült k ü l s ő k a p c s o l a t o k nélkül Kína saját r e f o r m j a fé­

kezésére kényszerülne, esetleg a gazdasági s t a g n á l á s veszélyé­

vel kellene szembenéznie. Ezért a kínai reformerek, p o l i t i k u s o k és közgazdászok egyaránt azt s u g a l l j á k : n i n c s , nem lehet visszaút.

V a j o n kikövezett ú t o n jár-e és v i s s z a v o n h a t a t l a n eredmények­

hez vezet-e a m á s o d i k f o r r a d a l o m ?

Vagy majd szükség lesz egy h a r m a d i k r a is?

Teng - harmadszor is

1986-ban a T i m e magazin Teng Hsziao-pinget v á l a s z t o t t a az év emberének. Ezúttal másodszor. Hét évvel k o r á b b a n , az á l t a l a galvanizált r e f o r m f o l y a m a t kezdetén szintén őt j e l ö l t é k e nem hi­

v a t a l o s posztra.

Tengről 82 évnyi élete f o l y a m á n sokszor hoztak radikális dön­

téseket. Hol kizárták, hol visszavették, hol m e g f o s z t o t t á k , hol

„ m e g k o r o n á z t á k " .

A szecsuáni t a r t o m á n y b a n született parásztgyerek már a 20-as években c s a t l a k o z o t t az akkor m e g a l a k u l t kínai k o m m u n i s t a m o z g a l o m h o z . N e m s o k k a l később f é l r e á l l í t o t t á k , a párton belül ahhoz a f r a k c i ó h o z t a r t o z o t t , amely a nagy t ö m e g ű kínai paraszt­

s á g t ó l várta a h a t a l m i harcot e l d ö n t ő t á m o g a t á s t . És a m i k o r 1934-ben nagyon hosszan kellett m e n e t e l n i , T e n g , mint k a t o n a elnyerte a m e g b o c s á t á s t .

A s z o c i a l i s t a Kína első évtizedeiben rendre Mao o l d a l á n vett részt a p r o g r a m o k b a n - de s o h a s e m s z o l g á l t a g á t l á s t a l a n u l a ve­

zért. 1956-ban, az SZKP XX. k o n g r e s s z u s a után a személyi kul­

tusz k o m o l y k ö v e t k e z m é n y e i t ő l óvta Maót. 1961-ben részben rá várt a nagy ugrás a s e m m i b e M a o által f é m j e l z e t t p o l i t i k á j á n a k revideálása.

Mao 1966-tól, m a j d k é s ő b b felesége, C s i a n g C s i n g a „vörösgár­

d i s t á k a t h a s z n á l t a f e l a l i b e r a l i z á l á s r a t ö r e k v ő é s abban az időben már t ú l s á g o s a n k r i t i k u s Teng félreállítására. Teng v é g i g m e n t azon a krédón, m i n t sok m i l l i ó sorstársa, elvtársa. Ö n k r i t i k á t kel­

lett g y a k o r o l n i a . K i m o n d t a m a g á r ó l , hogy hibásan a burzsoá ideo­

l ó g i a uszályába került, e l l e n f o r r a d a l m i , k a p i t a l i s t a irányvonalat követett. Ö c c s e nem bírta a „ v ö r ö s g á r d i s t á k " kíméletlen eljárá­

sait, a h a l á l b a m e n e k ü l t . N a g y o b b i k fia m e g r o k k a n t a k í n z á s o k t ó l . Teng is hamarosan találkozott a Nagy Élettel. Két évig egy vidé­

ki traktorgyárban dolgozott, a futószalag mellett, száműzetésben.

Másodszori üldöztetése sikeres visszatéréssel ért véget. 1973-75 között C s o u En-laj m i n i s z t e r e l n ö k k e l e g y ü t t tervezték meg a mo­

dern Kína számára elképzelt j ö v ő t .

C s i a n g C s i n g és a „ n é g y e k b a n d á j a " i s m é t ítéletet hozott.

H a r m a d i k a l k a l o m m a l is likvidálták, ezúttal a fizikai m e g s e m m i ­ sítést is alig t u d t a e l k e r ü l n i .

Teng j ó l i s m e r h e t t e már az oda-vissza út k o r e o g r á f i á j á t , mert egy évvel k é s ő b b ismét közel volt a h a t a l o m c s ú c s á h o z . Erős központi irányítás m e l l e t t m e g v a l ó s í t o t t r e f o r m o k útját n y i t o t t a m e g . M i n d i g is a p o l i t i k a e l s ő d l e g e s s é g é t v a i l o t t a , ha kellett, ke­

mény eszközökhöz nyúlt a párt vezető szerepének, a központi k o r m á n y z a t n a k a k é p v i s e l e t é b e n .

T u d j a , hogy a r e f o r m o k k u d a r c b a f u l l a d n a k , ha f e l e r ő s ö d i k a t á r s a d a l m i - p o l i t i k a i káosz.

Európai fül számára s z o k a t l a n o k azok a k é p l e t e s bölcselkedé­

sek, ahogyan kínai vezetők szokták m e g f o g a l m a z n i ars poeticá­

j u k a t . A v i l á g s a j t ó T e n g t ő l leggyakrabban azt idézi, hogy: „ n e m sokat számít, hogy a m a c s k a fehér-e vagy f e k e t e , amíg egeret t u d f o g n i . " V a g y i s : t ü r e l e m , liberalizálás, az egyéni és a közös­

ségi a m b í c i ó k t á m o g a t ó kezelése - ha ez az á l t a l a elképzelt kínai m o d e l l t szolgálja.

Az á l t a l a elképzelt r e f o r m f o l y a m a t egyik l e g f ő b b akadályát az újítások iránt é r t e t l e n párt és á l l a m i káderek visszahúzó erejé­

ben látja. Az e l m ú l t években t ö b b m i n t e g y m i l l i ó régi kádert „ e n ­ g e d e t t " n y u g d í j b a m e n n i az á l t a l a irányított k ö z p o n t i vezetés.

A területi és k ö z p o n t i a p p a r á t u s o k t ú l s á g o s a n öreg hírnévvel rendelkező f u n k c i o n á r i u s a i n a k a felét leváltották. H e l y e t t ü k fia­

tal kororsztály került h a t a l o m k ö z e i b e : az 50 évesek, a 60 évesek.

1985-ben a Politikai B i z o t t s á g e l a g g o t t t a g j a i n a k j ó része is tá­

vozásra kényszerült, köztük t ö b b e n is a N a g y M e n e t e l ő k h ö z tar­

toztak.

Teng ezekkel a lépésekkel nem c s u p á n a r e f o r m f o l y a m a t o t kí­

vánta biztosítani -, h a n e m saját pozícióját is. A 80-as évek köze­

pére u g y a n i s egyre t ö b b olyan megjegyzés hangzott e l , hogy a felszínre kerülő k o r r u p c i ó , a m a g á t n y i l v á n o s a n m e g m u t a t ó p r o s t i t ú c i ó , a pénzzel és h a t a l o m m a l való visszaélés, ügyeske­

dés a r e f o r m f o l y a m a t t e r m é k e . T á m a d t á k Tenget a n y u g a t i , a burzsoá hatások t ö m e g e s b e á r a m l á s a m i a t t .

Teng válasza i s m é t egy kínai f o g a n t a t á s ú b ö l c s e l k e d é s volt:

„ V a n n a k o l y a n o k , akik szerint nem szabad k i n y i t n i az ablakot, mert a legyek és egyéb rovarok is berepülhetnek. Zárva akarják t a r t a n i , de közben m i n d a n n y i a n m e g f u l l a d u n k . Mi azt akarjuk,

hogy nyissuk ki az a b l a k o t , s z i p p a n t s u n k a friss l e v e g ő b ő l , és ugyanakkor h a r c o l j u n k a legyekkel és egyéb r o v a r o k k a l . "

A 80-as évek közepétől néhány h a n g o s a n z ü m m ö g ő vad da­

rázs is berepült az a b l a k o n . Az 1985-ös s ú l y o s fizetési mérleg­

hiány, a költségvetési d e f i c i t v á r a t l a n mérete c s u p á n az irányí­

tás mezőnyében j e l e n t e t t g o n d o t - a m i n d e n k o r á b b i t meghala­

dó i n f l á c i ó azonban a l a k o s s á g n a g y o b b részét is érzékenyen é r i n t e t t e . Az é l e l m i s z e r á r a k például 35 százalékkal e m e l k e d t e k . A k i k a hátrányt elszenvedték, azok számára igen e n y h e - érezhe- tetlen - vigasz, hogy az á l l a m i t á m o g a t á s , a d o t á c i ó leépítése igazi r e f o r m s z e l l e m ű lépés.

A g y a r a p o d ó kételyeket a tavaly d e c e m b e r i d i á k t ü n t e t é s e k to­

vább e r ő s í t e t t é k . Az u t c a i jelszavak a p o l i t i k a i s t r u k t ú r a alap­

e l e m e i t is t á m a d t á k , több-kevesebb erővel. A széles körű de­

m o k r á c i a követelése nem is t i t k o l t a n a párt m i n d e n h a t ó vezető szerepének korlátozását s z o l g á l t a . Elhangzott a t ö b b p á r t r e n d ­ szer követelése is.

A m i n t e g y tizenkét v á r o s b a n kirobbant t ü n t e t é s e k a régi kínai k ö z m o n d á s t j u t t a t t á k a mai vezetők eszébe: „ h a mozog a f ű , bi­

zonyára fúj a s z é l " . Teng m a g a vette kezébe a t ü n t e t é s e k lesze­

relésének irányítását.

S o k a n f e l t e t t é k azóta a kérdést: saját, t e l j e s értékű pozícióját és b e f o l y á s á t akarta-e á t m e n t e n i , még m i e l ő t t a t ü n t e t é s e k elha- rapózása vele s z e m b e n is á l t a l á n o s k r i t i k á b a t o r k o l l i k . C s u p á n ezért, tehát t a k t i k a i m e g f o n t o l á s b ó l „áldozta-e f e l " Hu Jao-pang p á r t f ő t i t k á r t , akit a l e g t o l e r á n s a b b reformhívek közé s o r o l t a k a m e g f i g y e l ő k ? Avagy egészen m á s r ó l van szó? Eltökélt k o m m u ­ n i s t a pártvezetői m a g a t a r t á s r ó l , amely m e g g y ő z ő d é s s e l vallja, hogy Kína visszaesne, k a o t i k u s és dezorganizált á l l a p o t o k b a zu­

hanna, ha m e g g y e n g ü l n e a párt vezető szerepe? Tény, hogy Teng u g y a n o l y a n erővel védte m o s t m e g az e l m ú l t tíz évben sikeresen e g y ü t t m ű k ö d ő , párton és k o r m á n y o n belül k i a l a k u l t vezetői koa­

líciót, mint a m i l y e n következetességgel v á l l a l t a az e u f ó r i á t és eróziót egyaránt t e r e m t ő r e f o r m i n t é z k e d é s e k e t .

Az idei o k t ó b e r i p á r t k o n g r e s s z u s előtt m i n d e n k ü l f ö l d i m e g f i ­ gyelő azt l a t o l g a t t a : m i l y e n erős Teng p o l i t i k a i pozíciója. Teng már korábban b e j e l e n t e t t e , hogy pártvezetői és k a t o n a i vezetői k e t t ő s f u n k c i ó j a közül az egyikről l e m o n d a k o n g r e s s z u s o n . De m e l y i k r ő l ? És kinek a javára?

R i p o r t ú t u n k o n nem j u t h a t t u n k el a p o l i t i k a o l y a n szintjeire, ahol m e g f e l e l ő t á m p o n t o k a t k a p h a t t u n k volna. Ez az a terület, ahol a nemzetközi s a j t ó értékeléseire s e m lehet t á m a s z k o d n i .

N e m c s a k azért nem, mert a t a l á l g a t á s o k v é g t e l e n ü l e l l e n t m o n ­ dóak - Teng t o t á l i s h a t a l m á n a k b i z o n y g a t á s á t ó l t e l j e s meggyön­

g ü l é s é i g terjed a hipotézisek s k á l á j a -, h a n e m azért s e m , mert más ú j s á g í r ó k n a k sem lehet t ö b b alapjuk a p o n t o s képre.

A kínai vezetés zárt. Döntései szuverének. És szűk körben szü­

letnek.

L e g a l á b b i s 1987 o k t ó b e r é i g ez volt a helyzet.