A trójai csatatér Homeros Iliasa alapján : pályamunka : jelige: "Excelsior"

r— f

Classica-phil pályamunka.

S 2 r f ű £ C Z k r - K EXCELSIOR ---

A trójai csatit ér Ho m e rob Iliasa alapján (Pályamunka.}

f t M 6

. «. Á i £ .

A

ü x

J R O S I L I A S A A L A P J Á N .

a M.Kir.ü'erencz József-i’udományegyetem 1938-39.évi classica-^hilologiai pálya-

tételének kidolgozása.

Jelige:

^ x c e l s i o r .

A H. KIR. FERENCZJÖ z E f T ’ ü r

BÖLCSÉSZET-, NYELV-ÉS TÖRT. T CD. KARA ! É r i j é t n o i ^ .é u i ... hó ¿ tá n .

Iktató-szám: S

80

Előírat: Utóirat 7 -

2

itindig kényes feladat homerosi költemé­

nyekkel foglalkozni, kényesebb, mint más klasszi­

kus auctorokkal, mert egy egész sor különleges problémával kell itt szembenéznünk, amelyek egye­

bütt szóba sem kerülnek, s amelyekre akarva, nem akarva választ kell adni, mielőtt még a tulajdon- képeni tárgy vizsgálatához foghatna az ember. Ilyen elvi jelentőségű állásfoglalás szükséges pl. - hogy saját feladatunknál maradjunk - , ha valaki az i n ­ assal foglalkozik, arra vonatkozóan: mit is értünk Iliason. Vájjon az Ilias hagyományozott szövegét a

"teljes egészében, vagy egy csomó sort interpolált­

nak tekintünk s mint ilyent, kizárunk az "Ilias"

kereteiből, vagy plán# egész énekekre mondjuk rá, hogy nem eredetiek, nem a túlajdónképeni Iliashoz tartozók? Ha már felvetettük ezt a kérdést, talán álljunk is meg itt és tisztázzuk, mi az, amit mi a következőkben Ilias néven emlegetünk majd. - Egé­

szében a Homeros neve alatt szereplő Ilias cimü költeménynek a hagyományban gyökeredző s ma általá­

nosan élfogadott szövege ez. Szükségesnek látjuk az' H i a s n a k ilyen értelmezését azért, mert abban a pil-

- 3 ^-

lanatban, amelyben a mi tárgyunkkal, az Ilias had­

színterével kapcsolatosan törlés jogosultságát el­

ismerjük, azonnal túl estünk a probléma nehezén:

mindazt, ami nem egyeztethető össze a trójai harc­

térnek általunk elképzelt elhelyezkedésével és kö­

rülményeivel, azt későbbfrbetoldásnak minősíthetjük, -ért aki nyitott szemmel nézi a homeros#i kérdés

századok folyamán lejátszódó alakulását, annak feltétlenül é szre kell vennie, hogy egyetlen ága sincs a klasszika-filologiának, amelyben többször es szabadabban érvényesülhetne a kutató egyéni el­

képzelése az objektív valóság rovására, mint éppen ezen a téren. Csodálkozni shteE való ebben semmi sincs, a tárgy természetéből fakad ez a nagyfokú szubjektivizmus, ami a <JÉoméros »-kutat ást jellemzi.

Le mindenesetre óvatosságra int, hogy, ha munkánk.

bán a tárgyilagosság szempontját szem elítt kíván­

juk tartani, úgy lehetőleg zárjunk el minden esz­

közt, minden utat magunk elől, amely a szubjekti­

vizmus, az egyéni belemagyarázások lejtője felé visz. e adjunk módot magunknak arra, hogy, ha az

eposz egy adata szépen ki cirkálnia zott elméletünket halomra döntené, akkor ezt az adatot egyszerűen, de annál tudománytalanabhul az ofitÁo*, kis vo­

násával távolítsuk el az útból. Könnyű szívvel jár­

hatunk el igy, mert éppen azok közt az Ilias-rész­

letek közt, amelyek a topográfia szempontjából szám bajöhetnek, aránylag igen csekély számú akad, ame­

lyet az újabb kiadások athetálnak. S ott is, ahol ez előfordul, a törölt sorok rendesen nem egyebek, mint alkalmatlan helyen történő ismétlései annak, ami másutt - a maga helyén - beleillik sz összefüg­

gésbe. Tehát az ilyen törlések amúgy is indifferen- sek a helyrajzi problémák szempontjából.

ügyetlen egy helyet veszünk csak ki a hagyományos Ilias szövegnek ilyetén való kezelése alól s ez a hajókatalógus. Tehetjük ezt egyszerűen tekintélyi érvek alapján is, amennyiben a homerosz- kutatók túlnyomó többsége ma már kétségtelen tény­

nek tekinti, hogy az eposz ezen részlete jóval a többi után keletkezett, s igy méltán kizárható ab­

ból a fogalomból, amelyet mi "Ilias"-nak mondunk.

4^. 5

De a mi tárgyalásmenetünkben egyéb szem­

pontok még külön is feljogosítanak arra, hogy az I- lias* második énekéből a katalógusnak nevezett rész­

letet ne vegyük figyelembe a trójai harctér rekon­

struálásánál. Dzeknek a szempontoknak a felvetése annál célszerűbb, mert ezek már in médiás rés ve­

zetnek bennünket.

Ha mi a trójai hadszintér egyes helyeit a térképen keressük, úgy eleve fel kell tennünk, . hogy az Ilias egy valóságban is lejátszódott tör­

téneti eseménynek a visszhangja, vagy hogy az Ilias költője pontosan ismerte s költeményében a valóság­

nak megfelelően Írja le azt a földdarabot, amelynek keretei közt a maga kitalált eposzcselekményének a hőseit mozgatja.

Az előbbi esetben /:ha egy igazi hadjá­

rat költői leírása az Ilias:/ nem lehet magunkévá tenni a ha jókatalogús adatait. Abban a korban t.i., amikor ez a hadjárat lefolyhatott /:a Kr.e.XIII.- X.század közt:/, teljességgel elképzelhetetlen, hogy Görögország egy százezres'1' expediciós hadse­

reget küldhetett volna egy kisázsiai város ostro-

6

mára, amely ostrom hosszú éveket vett igénybe. S éppen igy elképzelhetetlen az is, hogy ez a kisá-

zsiai város mindent összevéve vagy ötvenezer fegy­

veres erejével védekezhetett volna az ostrommal szemben, kár pedig a hajókatalogusból ilyen /:ar­

ra a korra vonatkozólag:/ hihetetlen számadatok a- dódnának.

második esetben /:ha az Iliast fantézi- a terméknek tartjuk:/ nyilvánvalóan az lehet a cél­

ja a költőnek a hajókatalogussal, hogy a vállalat nagyságát a két sereg méreteinek a .feltüntetésével

juttasa kifejezésre, kivel pedig az egész eposz úgy van beállítva, mint valami hihetetlen, mesés vállakózás, a hadseregek számadatai is alkalmazkod­

nak ehhez az elgondoláshoz. Viszont egyébként az e- gész költemény agy: olyan képet mutat, amelyhez se­

hogy gém illenek ezek az óriási számok, maga az a tény, hogy a-harc kimenetelére egyes hősöknek van a legnagyobb befolyásuk, azt igazolja, hogy az e- posz felépítésében már kisebb csapattestek harca lebeg a költő szeme előtt, ahol a személyes kiváló­

ság tényleg eldöntheti ütközetek sorsát. Hogy is

lenne elképzelhető, hogy egy ötvenezres bátor had­

sereget megfutamíthasson egyetlen még olyan nagy hősnek a megjelenése a harcban, mint Achilleus, már pedig, ha figyelmesen olvassuk az Iliast, lát­

juk, hogy az egyes személyekhek ez a kiemelkedő szerepe szervesen és elválaszthatatlanul hozzáta­

pad az e^osz egész felépítéséhez. Snélkül az Ilias nem volna Ilias. /»Az egész gondolat csak akkor adhat központi magvat, egységes szerkezetet az eposznak, ha Achilleus személye tényleg döntő

jelentőségű az ütközetek lefolyásában:/. 3 ha ez igy van, akkor a második ének katalógusában sze­

replő óriási számok csak alkalmi szolgálatot tesz­

nek az Ilias szerves egészében, a Troja elleni vál­

lalkozás nagyságát vannak hivatva aláhúzni, egyéb­

ként azonban a költő müve többi részeiben, igy a topográfiai vonatkozású helyeken is lényegesen ki­

sebb hadi egységek mozdulatait tartja szem előtt:

olyanokét, amelyekben egyes személyek bátorsága dönt&en befolyásolja o harcok folyását, s valószí­

nűleg olyanokét, amilyenek a költő korában valójá­

ban ott küzdöttek a csatatereken.

- 7 ^-

- 8 ^-

ízzel pedig, hogy a hajókatalogust ki­

zártuk azoknak az Hias~helyeknek a sorából, ame­

lyekre a hadszíntér megrajzolásánál támaszkodnunk szabad, le is számoltunk egész sorával olyan érvek­

nek, amelyek éppen a legutóbbi években súlyosan es­

tek latba a mi problémánk megítélésénél. Vellay-nek /

arra az értekezésére hivatkozunk itt, amely össze­

foglalja a

30

dalmát a trójai hadszíntér kérdéséről. Itt több helyt is ki van fejezve az, hogy. a homéroszi frója azért sem azonosítható a hissarliki VI, kulturré- teg városával, mert igy a Hellespontos és Ilion köz­

ti térség túlságosan szűk volna az llias hadművele­

tei számára /:még akkor .is, ha Heliespontost tágabb értelemben az egész északi Égei-tengerre értekénk:/“

Persze Vellay* a hajókatalogus alapján, százezer gö­

röggel és ötvenezer trójai harcossal számol és nem veszi észre sem ő maga, sem azok, akik vele egy vé­

leményen vannak, hogy ezek a számok nem egyebek, mint egy- kissé konkrétabb formulázásai ilyenszerü kifejezésnek, mint “ezerszer megmondtam", mindössze

az eposzban megénekelt vállalkozás óriási méreteit akarják szemléltetni, de abban a pillanatban, a- melyben a költő ezt a hatást eléírté a katalógussal, már el is ejti mindazt a logikus következményt, a- mi az események további menetére ilyen nagy hadse­

regek szemeiéit tartásával származnak; úgy festi a további harcokat, s ennek megfelelően a hadszínte­

ret is, mintha sokkal, de sokkal kisebb csapatok küzdenének egymás ellen, -lég egyetlen körülményre hivatkozni, a z Ilias harmadik énekében Póris és

/

-enelaos ^ovo/ju* 1 1 <*. - ja előtt az egész trójai és

'' i /

görög sereg felvonul a 7t£</t oy -ra. Ugyanakkor He­

léna megjelenik fTV/ldt felett emelkedő tró­

jai bástyán s onnan végigmutogatja /:! 162-242:/

Priamosnak és a trójai véneknek a görög sereg kivá­

lóbb hőseit. Hz a jelenet igy sohasem játszódhatott volna le, ha százezer achaios és ötvenezer trójai áll ott a sikon. "Ugyan ki tudta volna annyi renge­

teg ember közül felismerni s kiválogatni az egyes hősök arcvonásait? - Egyáltalán, ha szó lehetett arról, hogy Helena s trójai bástyákról egyes embe-

10

rek arcvonásait felismerje, úgy.ezek nem állhatták valami túlságosan messze a várostól, kár pedig, a-

ki figyelmesen olvassa a f énekét, láthatja, hogy /

az egész ou -jelenet, ha közelebb is a vá­

roshoz, mint a hajókhoz, de mindenesetre nem mesz- sze a %*-JLOy közepétől játszódhatott le. Ha ezen a ponton álló emberek arcát Trója falairól pontosan meg lehetett ismerni, úgy az egész sem le­

hetett valami túlságosan nagyméretű. így nincs o- kunk attól félni, hogy, ha esetleg az Ilias topo­

gráfiai vonatkozású adataiból egy olyan képet kap­

nánk, amelybe Hissarlik mint Ilion s a Hellespon- tos mint a görög ha^ótábor helye illeszkednék bele, akkor a trójai csatatér túlságosan kicsinynek, az eposz hadműveleteihez képest szűknek adódna. 3ce

Le még egy egész sor más, a szakiroda- lomban sok vitára alkalmat adó feltevés is elesik abban a pillanatban, amelyben a hajókatalogust ki­

zárjuk a topográfia szempontjából értékesíthető ilias-helyek közül. Ilyen pl. az a kérdés, amelyet ffiey v étéit fel, hogy t.ij a Trója alatt küzdő görög hadsereg vízellátási viszonyait is számításba kell

11

venni a csatatér problémájának megoldásánál, ő úgy látja, hogy a 3esika-öböl közelében fakadó források alkalmasak lehettek az achaiosok ivóviz-szükségle- tének kielégité sere. -zzel szemben Vellay^ azzal érvel, hogy egy százezer főnyi görög sereget min­

denféle tartozékával együtt források soha - legfel!- jebb egy folyó láthatta el kellő mennyiségű ivóvíz­

zel . S akkor a hajótábornak a Skamander-törkolat közelében kellett lennie. Az ilyen érveket, amelyek a hajókatalogus számaita építenek, mi eleve számí­

táson kivül hagyjuk további tárgyalásainkban. • Persze egy ellenvetés merülhet még fel ezen eljárásunkkal szemben: az t.i., hogy az Ilias többi énekeiben is igen hagynak, hatalmasnak van mondva a két egymás ellen küzdő hadsereg. Az igaz.

Ae az "igen nagy" "igen sok" fogalmak a maguk ha­

tározatlanságában mindig relativ jelentőségűek. Min­

den történelmi korszakban mást kell értenünk "igen sok"-on, "igen nagy"-on. klasszikus görög világ

"nagy" seregei a római polgárháborúi korában igazán mindenre számot tarthattak volna, csak a "nagy" el-

12

nevezésre nem. Az a katonai csapategység, amelyet a világháborúban közepesnek mondtak, a középkor harcaiban "nagy“ hadsereg szádba ment volna. Szó­

val az ilyen határozatlan célzások a Trója alatt küzdő seregek nagyságára csak annyit jelenthetnek, hogy az Ilias keletkezésének az idején "óriási"-nak mondott fegyveres tömegekkel kell számolnunk. De e- zek a tömegek távolról sem közelitették meg a száz­

ezres számot, mindenki, aki a Tr.e. IX.-VII.száza­

di Görögország népességi viszonyait ismeri, az bi­

zonyos lehet efelől. a z Ilias hadszínterének re­

konstruálásánál tehát bátran számításon kivül hagy­

hatjuk mindazt, ami a hajókatalogusból következik, -ízzel zárhatjuk ezt a kitérést, amelyet annak a tisztázása során tehettünk, hogy mit is mondunk mi majd "az Iliásznak további tárgyalásaink folyamán.

Dzután rátérhetünk egy másik részletfel­

adatra, nevezetesen arra, hogy mit és mennyiben kell tekintetbe vennünk az Ilias hadszínterének a megrajzolásánál az eposz szövegén kivül eső, de a mi témánkat érintő munkákból, ágyét leszögezhe­

tünk; általában minden ókori magyarázó hellyel

- 13 ^-

szemben a legnagyobb tartózkodással kell áliást- foglalnunk, mert' an^ak a korszaknak a viszonyai­

ról, amelyre a henerosfi költemények keletkezése datálható, magának a késői ókornak sem voltak sok­

kal megbizhatóbb értesülései, mint nekünk ma. En­

nélfogva eredeti forrásértéke nagyon kevés ilyen ókori tanúságnak lehet: a legtöbbet a probléma u-

jabbkori feldolgozásaival /¡amolyan EIX-Ea.száza­

di tudományos értekezéssel:/ helyezhetjük egy kalap alá, mert azok éppen úgy, mint emezek, nem egyebek az Iliasból vo/nt hol többé, hol kevésbbé merész következtetésnél, alátámasztva néha egy-egy szel­

lemes ötlettel.

Ami már most ezekkel a munkákkal szem­

ben elfoglalt álláspontunkat illeti, arra nem vál­

lalkozhatunk - amint hiába is pró álna bárki vál­

lalkozni - hogy mindazt 1 , iA

nól a több mint két évezredes múltú Homeros-kuta- tás során elhangzott, tekintetbe vegyük. Annál ke­

vésbbé volna ez kifizető, mert, beír már -iristar- chosnak is volt kimondottan a trójai csatatér to­

pográfiájával /:pl. a görög hajótáborral:/ foglal-

14

kozó munkája s azóta egészen napjainkig a Hőmérő

3

kutatók százai néztek a szemébe ennek a problémá­

nak, mégis egy egyöntetű megoldásnak még a keretei sem alakultak ki, mindmáig, iersze az eddigi kuta­

tásnak meddő mivolta nem jelentheti azt, hogy min­

den, amit eddig csinálták e téren, teljesen elve­

tendő. Mindössze annyit a arunk itt alapelvként le­

szögezni, hogy további gondolatmenetünknek vezető- íonalául éppen, mert az eddigi kutatások sádigi egyetén nyugodtan elfogadható útirányt nem jelölnek

magát az Iliast, a belőle összeszedett és to- pográxiailag kihasználható helyeket tekintjük, s mások véleményére / : ellenünk vagy mellettünk szóló erveire:/ az egyes részletkérdések tárgyalásánál esetről esetre^térünk ki.

mielőtt azonban ehhez a munkához fognánk, szükségesnek látjuk legalább nagyvonalakban körvo­

nalazni problémánk mai állását, azokat a megoldás lehetőségeket, amelyek a kutatás mai irányait jel­

lemzik.

A trójai csatatér tulajdonképen a görög hajotábor és fiion falai közt terül el„ áhhez képest

15

L c cü Cici u 4UTXgfcj ^{^ ■']} -Jij4^»i

a mi feladatunk is azáltal nyeri a maga

hogy hova képzeljük a csatatér eme két végpontját, ílionra vonatkozóan ma két felfogás tartja magát felszinen: az egyik Hissarlik dombján / :az ott kiá­

sott xámxixhxá VI.kultúrráteg városában:/ látja Hektor /árosát, a másik felfogás nem áll elő ilyen határozott, konkrét megoldással: inkább csak amel­

lett foglal állást, hogy Hissarlik nem lehet az I- lias llionjának a helye. De ha nem Hisarlik, akkor micsoda?-erre a kerdesre ezek vagy meg sem próbál­

unk ha.arofcott feleletet adni, mint pl, Vellay, vagy véleményükkel teljesen magukra maradtak a tudomá­

nyos világban, pl. 5eyk /:aki Das Wahre und richti- ge Troja-Ilion cimü kis munkájában a mai Kara-Jour nevű területdarabon keresi ílomeros Trójáját:/.

a z acélosok ha jótáborának elhelyezését il­

letően szinten két felfogás néz egymással farkassze—

met: az egyik szerint a mai Hellespontos partján vo!t partrahuzva Agamemnon hadseregének sok-sok ha—

jója. A másik ezzel szemben a mai Égéi—t e n g e r t a Bespika~öbÖlnél véli & hajdtábor helyét felismerni.

- 16

Mz utóbbi felfogás himsi egytől-egyig Hissarlik dombján látják a homerosi Illőn maradványait.

ennyiben foglalható össze röviden az, amit a mi tárgyunktól a tudományos világ ma vall.

Mivel a vallomások ennyire eltérőek, nem tehetünk jobbat* mintjhogy az azyatiJKR Ilias hadszínterének- kérdésében egyetlen megbízható tanúhoz, magához au

IIiashoz forduljunk.

Vezető elvünk lesz olyan Ilias-helyből kiindulni, amelynél kétségtelennek látszik, hogy a költő tudatosan, átgondoltan festi a helyrajzi kö­

rülményeket, amelynél nem valami közhely, valami

• elmosódott értelmű, ál alános kifejezés, plánfi sztereotip eposzi jelző szolgál topográfiai útmu­

tatással. Ilyennek kell tekintenünk legelső sorban T 394-398-at. A hely el őzménye: Patroklos megje- lenik űtyrmiionokkal a-SL harcban akkor, midőn Kekto- rék már a görögök által a hajók védelmére emelt ár­

kon és palon /: helyesebben talán sáncon, amely a- zonban a V Í L X nevet visel.!:/ belül voltak.

. A hirtelen erőre kapó achaiosok támadása elől me­

nekülő trójaiaknak most útjában áll a görögök erő-

17

ditése. Ken tudnak elég gyorsan visszavonulni az árkon keresztül. Viszont latroklos - a.régóta tét­

lenül veszteglő harcos türelmetlen lendületével - Hektor üldözésére ered s közben a torlódó trójaiak

egyrészét is megelőzi, -aztán,

'¿Ttt-l 0*1/ X f M j í r u m p C z ,

« y ¿H

%<x /U/^TTf T f ^ t v j & ToJ-yjűj

¿7* ¿£yUBl/L7Jlj ^ 7i)\X /L^sC^yllJ

-V/TJ 4jy Ktfí H O Lt/U j 0-d T í L ^ í í ^ V n ü j l\í>l o k ^ íTü£ nr<vy..

a jelenet annyira határozott vonalakkal van megfest ve, hogyha az Iliasban egyáltalán jogosult követke­

zetes helyrajzi elképzelést feltételezni, úgy ez a pár sor feltétlenül tudatos topográfiai elgondolás­

ra vall.

A trójaiak egyrésze ott szorult az erő­

dítések és a hajók közt húzódó területen, s ezt a területsávot egyik oldalt a folyó /snyilvána a Ska- mander:/ zárta le. Ha egész vizsgálódásunk alapjá­

ul éppen ezt a helyet választjuk, nem térhetünk ki az értelmező ..ével szemben támasztott nehézségek részletes vizsgálata elől sem..

- 18 -

egyesek a 397.sor hitelességét vonják kétségbe. De az erre felhozott okok nem állhatják meg .. fniy kát, mert éppen abban gyökereznek, hogy a sor kiadók topográfiai elképzelésével nem egyez- tethető össze. Abban a pillanatban, amelyben mi 5 a z . H i a s egyéb helyeivel összhangba tudjuk hozni /:s további tárgyalásunknak éppen ez lesz a célja:/

- abban a pillanatban ezek az okok már el is estek.

■a OTdjuoúv gén. nem lehet a sor törlési­

nek komoly alapja. Hiszen X 35.' és X

238

g

it-ások a sor értelmét fogják fel máské­

pen, mint mi. uk t.i. a j/Ttf szavakat Ilion falaira értik, abbén az esetben azonban a sor tényleg egyáltalán nem illene bele a szövegbe. Ha az összefüggést nézzük, akkor a következő jelenet rajzolódik elébünk Homeros leirása alapján. 363.

sort megelőzően arról olvasunk, hogyan küzdenek' a

- 19

fatroklos myrmidonJaival megerősített achaiosok - különösen az lök— a trójaiak ellen s mint te­

rítik egymásután le ellenfeleiket.

364

369

azt látjuk, hogy amint a Zeus-küldte viharfelhő gomolyog az égen, úgy hátrálnak a hajók közül a trójaiak és nem %í^a^> /7tc</Uy,-/:.íunin át kell kelniök, az nyilván a görögök erőditményvona- la, mint a következő sorokból kitűnik:/. Hektort még csak kiragadják gyors lovai, s ő maga mögött b£ejJa £ harci népet, de a többieket akadályozza a Tcuj^^ . Sok ló eltörve a kocsirúd ele Jet, az árokban otthagyja a harci szekeret. Patroklos honfitársait biztatva üldözi a menekülőket, .azok,

’ítíi oif VpdLfts. / /:ezt az utóbbi szót übeling szótára a diffugerunt = szétfutottak-kal forditja:/ lármá­

san menekülve lepik el az utakat, ¡magasra száll a porfelhő, a lovak a hajóktól s a sátraktól a város felé rohannak, -stroklos odahajt, ahol a legtöbb ellenséget látja, A férfiak harciszekereikről a tengelyek alá zuhannak, a kocsik felbukfenceznek.

Achilleus isten ajándékozta lovai#, átszökelnek az

árkon s Patroklos velük Hektor után ered, őt szeret­

né elejteni. De Ilion hős védőjét a maga gyors pa­

ripái kiragadják. Amilyen zajjal szakad le a domb­

oldalakra és a szántóföldekre a tavaszi eső, midőn azt az igazságtalan emberekére lezuditja Zeus, úgy lihegnek a száguldva menekülő trójai lovak.

Patroklos pedig, aki - mint láttuk - a

társait maga mögött hagyó / :

368

jaiakat is , most visszafordul, lekaszabolja ezeket az első sorokban futókat. Aztán a hajókhoz szőrit ja s bármint igyekeznének is, nem engedi a város felé őket,

~ \ -i - N / < . ^ Iá <* L Te őTpi/tv 0 z/ k k c 'CZL^íOJj ű

Kr^lfP- .A0 1

Azt.hiszem, semmi, de semmi erőszakoltabb értelmezését nem lehetne adni a sornak, mint, ha az

itt emlitett magas falat Trója falaira értenénk. Hol vannak ekkor még Trójától Pstrol^sék? És különben is, ha egyszer éppen a város falaitól a hajók felé szo­

rítja az ellenséget, mit akar kifejezni egy ilyen

21

teljesen általánosságban mozgó helymeghatározás, mint amilyennek ez számitana: a hajók, a folyó és a város magas falai közt? Körülbelül annyit jelen­

tene ez /:már persze kicsi túlzással:/ mintha igy fejezné ki magát: a hajók, a folyó és a déli sark közt. hiszen a trójaiak, akik az imént keltek csak át nagy üggyel-bajjal s talán nem is teljes szám­

ban a görög erődistésvonal ár]gán és akik Patroklos elől ismét a hajók irányában szorulnak vissza, sem­

mitől sincsenek távolabb ebben a'pillanatban, mint a Patroklos elől védelmet nyújtó -Lr.ljsi+4, i

trójai falaktól. Viszont pár sorral előbb olvastuk csak, hogy Patroklos áthajtott az árkon s a szö­

vegösszefüggésből az is világosan kitűnt, hogy Hek- tort üldözve a trójai hadinép zömét jóval megelőz­

te. A trójaiak tehát abban a pillanatban, amelyre az a mi sorunk vonatkozik, közvetlen a görög erő- ditésvonal közelében /:a hátramaradottak talán még annak a hajó felé eső oldalán:/ vannak, minden­

esetre az őket a hajók felé szoritó Patroklos elől nem hátrálhatnak egyebüvé , mint vissza a. görög erő-»-

22

ditásek mögé s igy kerülhek aztán yvjcj)/ HoU

'¡to'tdfv ov T l i ^ í O ^ ¿/^^/\o~io.

Hogy mennyire nem gondolják át logikusan a helyzetet azok, akik a Tí.1 ff i-¿> -t Trója falaira magyarázzák, annak van egy még szembeöt- lőt>t> bizonyitéka. Az eddigi Hőmérős-magyarázók t.i.

rendesen úgy képzelték el az Ilion előtt elterülő csatamezőt, hogy a Skamander a hajók és a város közt folyik el. Ha pedig ez igy van, akkor igazán értelmetlenség egy olyan területdarabról beszélni, amely a fh&jók, a folyó és a város falai között fekszik.

Szóval TT 396.-397. csakis egyféleképpen érthető helyesen: úgy, hogy a Patroklos által a hajók felé szoritott trójaiak bezáródtak egy tér­

ségre, amely a hajók, a görög sánc és a Skamander közé esett.

3z az adat elegendő is ahhoz, hogy a görög hajótábor helyét - a számba jöhető területda­

rabon belül - pontosabban meghatározhassuk. A Ska­

mander folyó t.i.a tudományos világ egybehangzó meggyőződése szerint a mai Kendere-nek felel meg^

- 23 -

amely a ma R&llespontosnak nevezett tengerszorosba ömlik. Hogy 7í"394-.398-nak értelme legyen, a görög hajóknak feltétlenül a Hellespontos partján kellett szárazra vonva lenriök.valahol a Mendere torkola­

tánál .

j'ontos és - szerény véleményünk szerint - csak a trójai csatatér a priori elképzelése alap­

ján félremagyarázható helye az Iliasnak 1-11.

Achilleus üldözi itt maga előtt a megrémült trójai­

akat.

U L ' o t t J* KOfiM t'OPPtüO^

~ / V I I / J ^ < Q_/ 1 ' -7 1

— <xj/i7o v Jíi/yíyT'új, úi/ (\wc( i/<x t °J L j ÍyS'oi to v j J j j l v T í j i o y j í J Íq k íP

r C ° ) ?A ^xi oi litv y /iA jty O ^ ifJoßtO^TrO

pj<ÚTL Tk) t f o T í P J i ó ,'fr, 2/VcHl/ZT0 b<4t(Jj)

jo1 dc jjt T t'fv jo tz j J 1 yj

7t^0^\yZ, /y p Ao ¿¿Jj J £

Ttot^^ü]) &í Iztfvto ß a & i ^ o o i / oéiy^lP.

t y J t'Jttb o b irarckVk) ß p ^ L d ^ ¿t t ä ßes bß ^

y q -— 11) v U \ Jtj/ \ c / I ? j 14 ^

bj y * t' J d /ijt 7t£|ör wej/cM cc ty i/ oc-J

i p i / í - o t £ y / e ( ¡¿tu £y f r ' \ j ¿ ' l i ß ß y i ' ZVOI k&jc J i M y

24 -

) iwlMjeÁ'yiíj

Úgy látszik, hogy, ha nem akarjuk a hel^x értel­

mezését, vagy nem akarunk a költő által adott kép­

hez u j vonásokat hozzáképzelni, akkor a jelenet olyanformán képzelhető el, hogy azok a trójaiak, akik Il cÁiV futnak, nem mennek át a folyón. Skamanöernek ® a gázlója a mi helyünk­

től eltekintve mindössze kétszer szerepel még az Iliasban. — 432-436.szerint a sebesült Hektóit a város felé viszik társai s a Skamander gázlójánál locsolják fel eszméletlenségéből.Stí 692.szerint pe­

dig a görög táborból hazaérkező -triarort i «/ú

ri Hermes a városba vezető utján. Mindkét esetben csak annyi következik a homéroszi adatokból, hogy a városból a görög hajótáborba vezető szokásos ut érintette a Skamander gázlóját. Se a gázló egysze­

rűen csak azt a szerepet tölti be, mint pl. Ilos sir ja, vagy , amelyek a ftthótf- ^tagolják s lehetővé teszik a költőnek, hogy meghatározhassa, hogy a nagy sikság melyik részén játszódik le egy bizonyos jelenet.

Azok, akik úgy képzelik el a trójai csa-

*

tateret, hogy a Skamander medre a város és a görög

25

hajótdbcr közé esik, azok 350-352.helyet is a gáz­

lóra értik, holott itt csak ennyi áll:

00 J f f oL ^

£J

V

r ^ í^ l/

c

rehát Priamosék - IIionból a görög hajók felé vezető utj«dközben - , megállítják lovaikat, hogy igyanak a folyóban. Itt gázlóról szó sincs. Csak akkor le- -±st ideképzelni a gázlót, ha valaki egg a priori helyrajzi elképzeléssel fog a hely olvasásához.

A gázló emlegetésétől eltekintve semmi sincs az egesz eposzban, ami határozottan arra. mu­

tatna, hogy a Skamander vize a görög hajók ás Ilion közt hömpölygőit. gázlóról mondottak viszont, mint láttuk, nyugodtan érthetők úgy, hogy a hajótábor és a város a Skamander egyazon oldalán vannak. Sőt van eSy körülmény, amelyet eddig nem igen vettek figye­

lőmbe, s amely még egy fokkal valószínűbbé teszi, hogy az Ilias költője nem úgy képzelte el a trójai harcok csataterét, mint xahogy a késői magyarázók el­

képzelik - t.i., hogy a Skamander a város és a görög hajok köze esik. kszre kell venhi, hogy a Skamander

26 -

a város és a görög hajók közé esik. Észre kell Ven­

ni, hogy a Skamander gázlójához mindig a hajótábor felől jutnak el az eposz hősei, m 432-436.előzménye az, hogy egészen a görög hajóknál folyik a harc. Itt Aias egy nagy kővel eltalálja Rektort, aki elájul

s társai ezért viszik a város felé vezető utón egé­

szen a Skamander gázlóáig fellocsolni, f 1-8-ban szintén a hajóktól üldözi a város felé a trójaiakat Achilleus, igy drnek a gázlóhoz. Végre ^ 692-nél

is Priamos Rektor holttestének kiváltása után Achil­

leus sátrából tér vissza Ilionba s eközben jut a gázlóhoz. Ezzel szemben akkor, midőn a.város felől mmegy a ha jókhoz. Priamos, /:<Íj 350*/ akkor nincs említve a gázló annak a pontnak a megjelölésére, ahol az Ilionból a görög felé vezető ut a folyót érinti, s ahol Priamos lovait megitat­

ja. Ezt a következetesnek látszó különbséget az oda- s a visszavezető ut közt méltán magyarázhatjuk úgy, hogy a város felől jövet nem a gázlónál érték

el a Skamandert a hajók felé igyekvők. S ha ez igy van, mindjárt másképen látjuk a Skamander elhelyez-

- 27 -

kedését a trójai csatatéren, .mint eddig látták.

A folyó nem Ilion és a v^iI ^ ckxŰkjO)) közt van, ha­

nem a szokásos ut a városból a hajók felé egy da­

rabon a Skamander mellett halad. A görögök felől jövet a gázlónál éri el a folyót, Trója felől jö­

vet azon a helyen, ahol Priamos lovait itatta.

Végre még egy utolsó érv, ami ha nem is határozott bizonyiték elképzelésünk mellett, de mindenesetre félreismerhetetlen jele annak, hogy a homerosi szöveghagyományban már a legrégibb i- dőktől fogva nem volt hangsúly a "gázló" szón, e- zen az egyetlen adaton, amely a Skamandernek a hajói- és a város közti elhelyezkedését alátámasztja;

/ c /

ti- sorban HopoV szó mellett poö/7 is hagyományozva van. Nyilvánvaló, hogyha a másolóiés olvasók sze- )

me előtt a folyón való átkelés szükségessége le- 2.

begett volna, akkor semmiesetre sem kerülhetett volna a szövegbe ez a varia lectio. ^z csak úgy történhetett, ha a jelenetben az átkelés ténye nem volt fontos, mindössze az, hogy most értek a Trója és a görög hajók közti útnak ahhoz a szaka-

- 28 -

szához, amely a folyót érinti.

j

Hajmár most az eddigi vizsgálódásunk e- redményét röviden össze akarjuk foglalni, megálla­

píthatjuk, hogy a görög hajótábor a Kendere-torko- lat jobbpartjától húzódott kelet felé a Dardanel­

lák szorosának a partján s a tenderének ugyanezen - tehát a jobl^)ldalán kereshetők Homeros Ilio§űa is.

Illetve nincs is sok keresésre szükség, hogy megtaláljuk. A Hissarlik dombján végzett ása­

tási munkálatok a Vl.kulturrétegben egy ellenséges pusztitás nyomait mutató erőditett település marad­

ványait hozták napvilágra, a kulturréteg kora a bronzkor alkonya, egészében összevág azzal az idő­

ponttal, amelyre a historikusok /:akik a trójai háború történeti voltát magukévá teszik:/ az Ilias- ban visszhangzó történeti eseményeket datálják, most már csak az a kérdés, vájjon ezekben a kiásott romokban ráismerhetünk-e az Ilias városának több évezred súlya alatt megrokkant maradványaira.

Sajnos ennek eldöntésénél nagyon hiányos bizonyitóanyagra támaszkodhatunk: Homeros leirása

29

Hio^ról egy pár eposzi jelzővel, néhány határozat­

lan adattal számol csak be; a romok is elsősorban azt árulják el, hogy mennyi sok minden állhatott még ott a városban valaha, mennyi mindent nem láthatunk már ma, aminek ismeretében talán s* feltétlen bizo­

nyossággal azonosíthatnánk Priamos Ilionjával Hissar- lik dombjának hatodik kulturrétegét. Ilyen nehézsé­

gek mellett be kell érnünk azzal a kevés pozitívum­

mal, amit az eposz leirása és a kiásott romok ]£özti egyezés nyújthat. Azon túl már csak egy negativ el­

járást követhetünk: kimutathatjuk, hogy semmi le­

hetetlenség sincs az Hias b a n leirt Trója és a Hissarlikon romjaiban feltárt mykenai-kori város azonosításában.

Ami a város diszitő jelzőit illeti, a- 7 zok legtöbbje feltűnően illik Hissarlikra. - í v- p széles-utu nyugodtan lehet a VI. kul túr ré­

teg városa. Hiszen Dörpfeld szerint^" a városfalak mellett futó ut 8-10 méter széles volt, ami abban

7 / az időben méltán adhatott egy városnak oc melléknevet.

- 30 -

/ ¡ é s , ha városról van szó, az ezzsl kb. azonos értelmű :/" jó l ép í­

tett" szintén nem á ll ellenmondásban az ásatások eredményével. Sőt az a szembeötlő, hogy a VI.réteg nem egy é p íté s z e ti maradványa technikai k iv ite l dolgában sokkal fejletteb b fokon á l l , mint ahogy azt ilyenkoru emlékeknél várni lehetne. Hogy csak

egy

egészen feltűnő példára hivatkozzunk: S ch lie- mann, aki ásatásai során többször rábukkant a VI.

réteg emlékeire, éppen kiváló technikai k ivitelük miatt sokkal fiatalabbaknak /:e g y esetben Lysiina-

g

chos korából valónak:/ m inősítette őket.

Ugyanilyen ta lá ló jelzője lehet a His- sáriikon kiásott romoknak, a homerosi

melléknév. I t t is csak néhány je lle g z e te s adatot emlitünk. A város k e le ti oldalán futó f a l alapé- pitmánye 5-4.60 méter széles és 6 méter magas. A fö lé je emel-^vastagsága is 2-1.80 méter közt mo-

zog.

Hozzá k e ll még ehhez a méretekhez számita­

nunk azt i s , hogy az egész merő terméskőből ké­

szült és akkor egy percig sem csodálkozhatunk azon,

- 31 -

ha a költő, aki a falakat /:akár eredeti mivoltuk-

? /

bán, akár rom jaibar^látta^, városról b eszél.

S ha már a falakról van szó, kitérhetünk

A

34.adatára i s , hogy t . i . Priamos városát r

i)(£[A

* f

veszik körül, üörpfeld megállapitása sze­

rin t a k e le ti falak fe lső építményének a magassága legalább öt méter v o lt, talán még több i s . 1^ Olyan méret ez, amelynek láttán egy költő, aki a Kr.e.

X-VII.századok valamelyikében é l t Kis-Ázsia nyuga­

t i partjain, egész nyugodtan mondhatta, hogy"magas falak".

A me^védekről / :

: / , amelye­

ket az l l i a s / : X. 3

em lit, csak annyit mondha­

tunk, hogy d iszith ették valaha a H issarlik földjén emelkedő mykenai-kori város falainak a t e te jé t . Mi azért nem láthatjuk őket ma, mert három évezred u- tán a falak fe lső része mindenütt vég£|gj elpu sztulj

-kast.

Hogy Homeros méltán nevezi ¿Tót -nak

a H issarlik helyén á lló I l i o s t , azt bizonyltja az

- 32 -

o tt ásató kutatóknak, Schliemannak és Dörpfeldnek a megfigyelése, akik - különösen északi - szélnek igen gyakran és igen erősen ki voltak téve ottar- tózkodásuk id ején .“^

Hátra volnának még a topográfia szem- pontjából számbejöhető jelzők közül az

t o

1^(0

őzek valamennyien

"meredek" "magas" jelentésnek /;némi nuance-beli e lt é r é s s e l: /. Mindenesetre, amit kifejeznek, t e l ­ jesen r á illik a s s a r lik i romok egykori városára.

T .i. maga a domb is meredeken ugrik ki a Skamander sikságból a Hellespontos fe lé néző oldalán.

S a védőfalak, amelyek a domb fe lső peremét körülfu­

tották , mégjesak fokozhatták a város "magasra e- melkeüő" "meredek" mivoltának a benyomását.

Aég egy jelzője van Homerosnál Trójának, ami a mi szempontunkból fontos lehetnej nevezetesen a 2

= magas kapuju. Sajnos az ásatások e- redménye nem ad módot rá, hogy ennek a homerosi

jelzőnek a helytállóságát igazoljuk, mert a V I.ré­

teg vámfalainál a romok egyetlen-egy esetben sem

- 33 -

adnak utbaigazitást a kapuk magasságának méreté­

rő l. Viszont a többi méretekből következtetve sem­

mi sem szól az e lle n , hogy a h issarlik á I lio s ka­

pui a maguk korában tényleg "magas kapuk"-nak szá­

mítottak. Aminthogy egyáltalán mindaz, amit az I lia s a város kapuiról elmond, nem á ll e lle n té t­

ben az ásatások eredményeivel. Persze pontosan meg­

határozni, hogy ez volt a ^ Kefirt

4i , az a

elhamarkodott k isé r le t volna. Lörpfeld

megállapitása, hogy

a romjaiban f e l ­ tárt d éli kapuval azonos, mert innen vezethetett az ut az Ida hegységben épült

város f e ­ lé - szintén csak valószinü, de korántsem b izto s.

Ha nem akarunk a. találgatások területére lép n i, be k e ll érnünk annyival, hogy az Hiasnak az adata, a- mely szerint Trójának több kapuja v o lt

5 8 :/, igazolást nyer az ásatásokból. Hzekn'ek a tanúsága szerint t . i . a h issa r lik i város három / : s ő t ha Dörp- fe ld következtetései mindenben helytállóak, négy:/

kapujának a maradványai még ma is felismerhetők.

■«. kapuk technikai kidolgozására annyi utbaigazi-

- 34 -

tást ad az eposz-, hogy azok

. Mivel a—

zónban mi magukat a kapuszárnyakat nem ismerjük, azt mondhatjuk csak, hogy azok annakidején tény­

leg lehettek jóikészitettek. - A kapuk elhelyez­

kedését illetően már valamivel többet árul el Ho­

mérosz viszont itt az a baj, hojgy a városnak ép­

pen az észak felé eső, tehát a görög hajók'felé néző oldala teljesen eltűnt az évszázadok folya-

T

mán, s igy az eposz jeleneteiben legtöbbször sze­

replő darabját a várfalaknak ma már romjaiban sem láthatjuk.

A kapukat illető®m#egyctlen határozott egyezést fedezhetünk fel az Ilias leirása és a fel tárt romok közt. /"* 145. szerint Helena és szolgá­

ló, leányai l K c< i/y y 0 l

Ugyanekkor a trójai öregek Priamossal az élükön

ott ■ / :

149. ' • / Skaiai

kapu fölött:/ /*

153

s onnan látják Helénát

/:

154.=/.

Szóval az

összefüggésből az tűnik ki, hogy

a kapu közvetlen közelében, mintegy a kapu fölött

- 35 -

emelkedett a bástya. Ugyanerre mutat

195-196.i s , ahol azt olvassuk, hogy az Achilieus e lő l futó Rek­

tor

Az ásatások igazolják, hogy a H issarlik dombján e- melkedő várban ten jleg v o lt ilyen bástyával védett kapu.

romjaiban fe ltá r t d eli kapu bejáratának köz­

vetlen a baloldalán egy bástya maradványai is nap­

fényre kerültek.1^

magára a bástyákra vonatkozóan szintén elég szűkszavú Homeros tudósítása. Tudjuk tő le , hogy ezek is

ép úgy, mint a falak, ami egyáltalán nem meglepő, mert az ásatások tanúsága szerint a /I.betegben fe ltá r t bástyák nagyon jó technikai kivitelűek / : . . . zeig en .. . vorzügliche Bau- w e is e :/.1^ - vX 97. szerint Rektor

£7t£

% ° v n

átírt'cl 1

áll a f a l „ e ll e t t .

Ilyen előreugró bástyára is mutatnak példát a h is- sa r lik i romok: a k e le ti torony.t r i t t . . .um etwa 8 m vor die Burgmauer vor. S a másik két f e ltá r t bás­

tya elhelyezkedése is megfelel a jelzőnek.16

- 36 -

Dbeling iaxteum Homericum-a / ¡lásd

cim szót:/ a

702. helyen

e I

Vty*l b OL D

szavakat egyszerűen a két sorral előbb .

em litett

képe a kifejezésének te - kinttfjgBé.

"a falnak a könyöke" nem volna egyéb, mint egyike az "előreugró" bástyáknak, amelyek - mint láttuk - tényleg megvoltak a V I.h issa rlik i kulturréteg városában. - De ha a másik értelmezé­

sét fogadjuk el az

-nak, hogy t . i . az egy olyan hajlása, vagy törése a fa l külső f e ­ lületének, amelyre fellép v e k ísérelte meg Patrok- los- a városba való behatolást - a k iásott romok en­

nek a szemléletnek sem mondanak e lle n t, l'roja fa ­ l a i t . i . mindenütt egy vastag, erős alppépitmény^

bői s az e fölé emelt, valamivel keskenyebb tu la j- donképeni falb ól állanak,

alapépitmény le jtő s /¡nem függőleges:/ fe lü le tű , s igy valóban könyök-

hajlásszerü szöget zár be a rajta nyugvó fa l sík ­

jával. Ha már most valahol egy kevésbbé jól k ifa ­

ragott kő az alapépitményben kis kiugrást alkot,

amelyre fellép ve Patroklos a falra való felmászást

- 37 -

megpróbálhatta/: s ilyen kövek tényleg akadnak az alapépitmény maradványaiban;/, akkor világosan látju k , mit modd Homeros az ÍT

'1 /%

y-^/fj\oLD

szavakkal, s az amit mond, tökéletesen i l - lik a h issa r lik i városromokra.

Trója utcái 2 391. szerint

= jó lép itettek . 3 hogy az u té p ité si technika, a- mellyel a h issa r lik i V liréteg városának egykori lakói dolgoztak, valóban kiváló' v o lt, arra az á- satások is vetnek némi fényt» A város d éli kapu­

jához vezető ut p l. Aörpfeld következtetése sze­

rint már a mykenai-korban teljesen kőlapokkal v o lt kirakva és még külön csatornája is v o lt a v iz le -

< l8

vezetésere.

Végre egy egészen különleges és való­

ban szembeötlő egyezés az eposz ilio n ja és a

H issarlik i '.áros között az, amely 2 433-436.hely­

hez kapcsolódik. I tt azt olvassuk, hogy Andromache

szeretné visszatartan i Hektort a görögök e lle n i

támadástól, s ezért azt tanácsolja neki: maradjon

a falak biztonságot adó védelme, mögött. 1,A &jd igy

- 38 -

Szóval a tró ja i várfal legmegközelithetőbb s leg ­ gyengébb pontja egy irad fügefa m ellett v o lt. - Viszont Dörpfeld megfigyelése szerint a hissar- l i k i VI.rétegben a leggyengébben é p ite tt nyugati falszakasz m ellett emelkedik egy' dombocska, amely megkönnyithette az egykori ostromlóknak a falak m egközelítését, s amelyen manapság is fügefák zöl­

déinek. - xehát egy egészen tök életes egyezés az eposz és a fe ltá r t romok között.

A város b elsejérő l Hőmérős költeménye elég sokat elmond. Sajnos azonban az i t t előfordu­

ló adatok valódiságát a romok tanúságával a lig e l­

lenőrizhetjük. A domb közepét t . i . a rómaiak t e l ­ jesen lehordták akkor, amikor a saját építkezése­

ik számára ott egy szélesebb terraszt egyengettek

e l.

Széknek a földmunkálatoknak estek áldozatul

azok az épületromok, amelyek az egykori város lé g -

- 39 -

/

magasabb pontján /¡íl/ 'ft'0/'íL * '/) */ feküdtek az eposz szerint. Ilyen volt Athena temploma /: X 88.:/

Priamos, Hektor, ^lexandros háza /: X 313-317:/ s valószinüleg Apollón temploma is. /: C 446.szerint.

Itt azt olvassuk z l v van a templom, már pedig Pergamos a Homeros-magyarázók legtöbbje

szerint éppen a városnak ezt a magasabban fekvő központját jelenti:/.

Valami kevés egyezést még igy is felfe­

dezhetünk a város belsejénél áz eposz leirása és a romok között. Z 243-248.sofcokban azt olvashatjuk t.i., hogy rriamoséknak a X ' - a i csiszolt kő­

ből / i ^ z S f o u Át h e 0 :/ készültek. Ugyanakkor a hissarliki városmaradványok igazolják, hogy Írójá­

ban - elütően más egyívásu emlékektől - tényleg sokhelyt használtak csiszolt követ épitkezés cél-

kásik ilyen szembeötlő egyezés /:amely szintén Börpfeld ásatási munkálatai folytán vált jaira.

40 -

b ó l , / ^ ^ -ból s -ból áll. S ugyanilyen, tehát egy zárt szobából, egy fedett előtérből és udvarból álló ház maradványaiba hissarliki VI.ré­

tegből is ismerjük.

A leggyengébb pontja annak az elmélet­

nek, mely szerint a homerosi Ilios a hissarliki VI.réteg romjaiban van eltemetve, az Iliasnak az

a jelenete, ahol Achilleus Hektort háromszor ker­

geti Trója falai körül. Ennek a

X.

ban olvasható elbeszélésnek a topográfia szempont­

jából nagy jelentőséget tulajdonítottak. Nagyobbat, mint amennyit megérdemel, mert túl határozatlanok,

elmosódottak az egész leirás egyes vonásai ahhoz, hogy belőlük biztos'következtetőseket vonhassunk különösen, ha magának Troja városának a képét sem látjuk tisztán és biztosan magunk előtt a marad­

ványok hiányossága folytán. - Az egyetlen adat, amely méltán üthet szeget az olvasó gejében 147- 152.sorokban van. Aszerint Hektor és Achilleus a falak körülfutása során elérnek a Skamander két forrásához, melyek közül az egyik melegvizü úgy,

41

hogy állandóan gőzpára emelkedik felette, a másik olyan hideg, inint a jég. Két ilyen, a költő leí­

rásának teljesen megfelelő forrást hiába keresünk ma Hissarlik környékén, de az egész Troas területén is. hogy a költő adata igazolást nyerjen, elegendő volna annyi, ha valahol két feltűnő hőmérséklet- különbségű forrást ismernénk egymás közvetlen kö­

zelében. a számbejöhető területeken azonban nyoma sincs ilyennek, -zzel szemben tény az, hogy a His­

sarlik dombjára vivő kocsiút délnyugati oldalától mintegy ötven méterre egy hidegvizü forrást fede­

zett fel Scftliemann, amelynek vize annak idején tényleg a Skamanderbe folyt s igy méltán viselhet­

te a elnevezé st. “J 3z a forrás, nem messze van attól a város nyugati oldalán emel- kedő dombocskától, amelyen az zöldelhetett

öli kilátás nyílik,

vábbá a szélnek is eléggé ki van téve ahhoz, hogy

/: A 145-146.szerint:/ emellett a'szeles, fügefás elnevezést, 24 to-

2 /

rászolgáljon a homerosi aj jelzőre, ifivel

42 -

dombocska mellett a kocsiuton elszaladva értek a két forráshoz Achilleusék, semmi akadálya sincs, hogy a fent emlitett tényleg ismert forrásban az eposz hideg forrását lássuk. A meleg forrást ezek után vagy a fantázia kitalálásának kell tekinte­

nünk, vagy fel kell tennünk, hogy annakidején volt itt egy meleg forrás, amely azonban ma már nem lát­

ható. Az utóbbi lehetőség annál valószínűbb, mert Troas területén egyebütt tényleg aladnak ilyen me­

legvize források.

Ízzel végére is értünk annak, amit Home- ros IIiftsanak Hissarlókon való lokalizálása mellett elmondhattunk. Láttuk, hogy az eposz egyetlen ada­

ta sem ütközik komoly ellentmondásba a tényekkel akkor, ha H i o n maradványait a hissarliki VI.réteg romvárosával azonosítjuk. Másfelől az egyezések hosszú sora az eposz leirása és a feltárt romok között igen valószínűvé teszi, hogy az llias köl­

tője a Hissarlikcn emelkedő mykenai-kori vár képét tartotta szem előtt akkor, mikor irianos városát megénekelte.

43

így kereteiben meg is rajzolhatjuk azt a váslabot, amelyet mi az Ilias adataiból a trójai csatatér elhelyezkedésére kihámoztunk, a görög ha­

jótábor a hellespontos partján húzódott, a i.erdő­

re torkolatától keletre, írója pedig Hissarlik dombját koronázta. A kettő közt elterülő sikságon zajlott le a hosszuhaju acháiosok meg a lófékező trójaiak között a sok-sok hírneves csata, amelyről ma, annyi évszázad után is szájról-szájra szállnak

csengő verssorok.

ázután a feladatunk annyi lesz, hogy sorrejvegyük az ilias különböző jeleneteit s vala­

mennyit megpróbáljuk beleilleszteni az itt vázolt keretbe. Ha ez összeütközés, ellenmondás nélkül si­

kerül, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy ismerjük a trójai csatateret.

tétben a mendcre-torkolattól keletre húzódó part­

szegély földrajzi adottságaival. Ízen a lapos, ho­

mokos tengerparton tényleg szélesen hiizódhatott a

44 -

görög hajótábor.

Hasonlóan áll a helyzet azzal, amit

484

486

V /

1

0( JJU ZL* O i ^ / ¿ / lo U V o U / £71 " f l í U ^ H O

y y ő V Í T l 'yoL/vOi vOCjy KTÁ

k Hellespontos partszegélye teljesen megfelel en­

nek a leírásnak.

Aminx^nnak a másik adatnak is megfelel, amelyet 8 92-Ban olyasunk. Mikor a görg harcosok gyűlésre sietnek A 7r 0 uíou. A/lt b io(

qlO^Oj, 7^00 f-oL^Octís, ¿ 0 r r V r í

ÍÁ<Joy zcj, i a't’Á-

Hz a "mélyen beöblösödő part" kifejezés jól illik arra aa vonalra, amelyet a ^endere-torkolat^Hhoi- teion-hegyfoka között a Hellespontos partszegélye alkot.

464

468

y t új¥ ¿T*

ttAilTioiíjy

'¿j nrtcJiói/ K p o ^ l o y t o ... ••

x J s y A

( l A i e j y t ^ L

(/u / o i y J ^ u j ( y y ^ z y ^ ó í y T~

.