T A N U L M Á N Y O K
JÓZSA ÖDÖN - SZABOLCSI SZABOLCS
O K T A T Á S I R E N D S Z E R Ü N K T E R Ü L E T I K Ü L Ö N R S É G E I É S A T O V Á R R T A N U L Á S I
A R Á N Y O K A L A K U L Á S A
A felszabadulás óta hazánkban nagyarányú fejlődés ment végbé az oktatási és művelődési színvonal emelése, az ellátottság fokozása terén. Az elért ered- mények jelentős társadalmi-gazdasági erőfeszítéseket követeltek.
Az oktatáspolitikai célkitűzéseink és az oktatás konkrét gyakorlata magán viselte az időszak társadalmi, politikai, gazdasági jellemzőit. Ez természetes, hiszen az oktatási célkitűzésekre a társadalmi-gazdasági és foglalkoztatáspoli- tikai lehetőségek és szükségletek nagymértékben hatással vannak. Az oktatási rendszerrel szemben alapvetően két — egyébként összefüggő — követelményt támasztottunk:
— a népesség műveltségi színvonalának emelése, a múlt rendszer káros örök- ségeinek felszámolása,
— a gazdaságpolitikai célok megvalósításához szükséges szakemberek kikép- zése, az oktatási rendszer szerkezetének változtatása, mennyiségi-minőségi fej- lesztése révén.
Az oktatási rendszer felszabadulás utáni fejlesztésénél alapvetően két jellemző szakaszt különböztethetünk meg:
— első az 1950—60 közötti időszak, amelyben elsősorban az oktatás fejlesz- tésének „mennyiségi" jellege dominált. A mennyiségi fejlesztés mindenekelőtt szocialista oktatáspolitikánk fő célkitűzéséből, az általános műveltségi színvonal gyors emeléséből, valamint a gyors gazdasági növekedésből, ezen belül bizonyos ideig a feszített iparosításból következett.
— a második az 1960—70 közötti időszak, amelyben az oktatási reform cél- kitűzéseinek végrehajtása volt jellemző. Ekkor fokozottan törekedtünk az okta- tási céloknak a gazdasági szükségletekkel való rugalmasabb összehangolására.
Ezt a három, majd négy fokozatú (szakmunkás, technikus, szaktechnikus, egye- temet végzett; majd később a kétlépcsős egyetemi oktatás előkészítése) szak- emberképzést biztosító, és a túlspecializáltságot elkerülő képzést nyújtó iskola- típusok kialakításával kívántuk elérni. Ugyancsak fontosnak ítélhető a szakmun- kásképzés „zsákutca jellegének" feloldása, az emelt szintű képzés bevezetése is.
Ebben az időszakban módosítottuk a középfokú oktatás képzési céljait, ennek megfelelően az intézmény típusokat is. Ebben a szakaszban az oktatásfejlesztés minőségi jegyei kezdtek fokozottabban érvényesülni.
Az oktatáspolitikai koncepciók kialakítása, majd végrehajtása során szükség- szerűen jelentkeztek ellentmondások, nehézségek, hiszen ezek döntően az erős
„hullámzást", irány- és ütemváltozást tartalmazó gazdaságpolitikai elképzelések által meghatározott foglalkoztatáspolitikai célokat követték.
A problémákat súlyosbítja az is, hogy az oktatási rendszer, az oktatás folya- mata éppen jellegénél fogva, kevésbé rugalmas, mint a gazdasági élet. Egy egy-
15
séges, minden szempontból megfelelő oktatási terv csak viszonylag részletes hosszútávú gazdasági tervre alapozva képes kielégíteni a vele szemben támasztott követelményeket. Ennek hiányában többszöri — és nehezen végrehajtható — mó- dosítást kell eszközölni.
Most, amikor a hosszútávú gazdasági féjlesztési tervek készítése folyik, a táv- lati szakképzési feladatok megoldásánál, a munkaerőszükséglet kielégítésénél feltétlenül nagy figyelmet kell fordítani az oktatás területi vonatkozásaira is.
Jelenleg ugyanis lényeges differenciáltság tapasztalható az egyes területek között , mind a szakképzésbe bevontak — azonos korú ott élő népességhez viszonyított — arányának (ez a merítési arány feszítésén keresztül jelent problémát a képzés minősége területén), mind pedig a képzési—nevelési feltételek, körülmények vonatkozásában.
Az oktatási ellátottság színvonalában fennálló területenkénti eltérések bemuta- tására, röviden áttekintjük az oktatás különböző szintjeit, az azokat jellemző egyes mutatók alapján.
A rendelkezésre álló adatok csupán a közigazgatási jellegű területi egységek (megye, város, község) vizsgálatát teszik lehetővé, és nem n y ú j t a n a k módot a gazdasági szempontok alapján elkülöníthető területek (gazdasági körzetek) ada- tainak elemzésére.
As óvodai ellátottság helyzete területenként*
Az elmúlt tíz évet tekintve, az óvodáskorú népességből óvodai ellátásban része- sülők aránya 33,7%-ról 65,4%-ra emelkedett. (Abszolút számban nézve, ez csak 50 000 fő többletet jelent.) Területenként nagy eltéréseket tapasztalhatunk. Egyes megyékben (Baranya, Borsod-A.-Z., Zala) a községek 65 —80%-ában nincs óvoda és így az óvodában elhelyezett gyermekek aránya is alacsony (34—44°/0-os).
Ehhez rendszerint az óvodákra jellemző naturális mutatók (pl. egy csoportra jutó gyermekek száma, egy óvónőre jutó gyermekek száma stb.) kedvezőtlen ala- kulása is párosul.
Általában két féle állapot figyelhető meg:
1, Budapesten, és a megyei jogú városokban az óvodáskorú népesség nagy hányadát igyekeznek óvodai ellátásban részesíteni, többnyire a (szükségférő- helyek kialakítása, túlzott kihasználtság, magas gyermeklétszám a csoportokban, stb.) színvonal rovására. Ez az igények feszítő erejét jelzi, hogy a nők m u n k a - vállalási lehetőségei tágabbak, a női munkaerő iránt is nagyobb szükséglet jelent- kezik.
2. A megyében (vidéki városok többségében, községekben) a viszonylag ala- csony gyermekhányad óvodai ellátásának színvonala általában az átlag körül alakul. (Kivéve a már korábban is kiemelt területeken.) A kedvezőtlen helyzetek létrejöttében fontos szerepe van az egyes megyék település-jellegének is. A törpe- falvas, tanyás típusú települések nagy hányada gátolja az óvodai ellátás növelé- sét. A nők munkavállalási lehetőségei kedvezőtlenebbek, így a gyermekek óvodai ellátását kisebb mértékben igénylik.
* A megyékre történő hivatkozásoknál, a megyei adatok n e m tartalmazzák a megyei jogú városok adatait. Budapest — vidéki város összesen — község összesen összehasonlításnál — értelemszerűen — a megyei jogú városok a „vidéki város" csoportban szerepelnek.
16
1. tábla
Az óvodai-ellátottság egyes mutatói (1970/71)
Megyék, városok
Óvodások aránya a 3—5 éves
korú népesség
%-ában
óvodai szükség- férő- helyek aránya (%>
100 férő helyre jutó
gyerekek száma
gyerek-Egy csoportra
jutó gyerekek
száma
csoportra Egy- jutó óvónők
száma
Egy.
óvónőre jutó gyerekek
száma
óvodával rendelkező nem
községek aránya
(%) ;
Baranya 43,3 4,9 104,4 27,4 1,60 17,1 77,2
Bács-Kiskun 53,9 11,1 101,5 28,7 1,45 19,8 13,8
Békés 63,4 5,5 101,6 28,0 1,58 17,7 8,0
Borsod-A.-Z. 34,5 17,5 109,8 30,1 1,40 21,5 69,3
Csongrád 60,9 10,4 103,1 28,1 1,41 19,9 14,5
Fejér 55,7 9,8 114,1 29,8 1,63 18,3 23,3
Győr-Sopron 66.8 4,3 105,4 28,4 1,48 19,2 30,7
Hajdú-Bihar 49,1 11,7 103,8 27,7 1,41 19,7 5,0
Heves 52,5 14,6 108,9 29,2 1,48 19,7 39,6
Komárom 65,1 11,8 106,8 29,2 1,33 22,0 29,1
Nógrád 56,6 19,3 102,6 27,3 1,40 19,5 19,5
Pest 52,2 11,8 107,3 ' 28,3 1,44 19,7 7,8
Somogy 51,3 6,4 106,6 27,2 1,43 19,0 51,6
Szabolcs-Szatmár 42,7 19,3 110,4 28,8 1,46 19,8 32,1
Szolnok 58,1 12,2 106,4 28,1 1,52 18,5 4,3
Tolna 74,4
.
9>
2 100,5 27,6 1,31 21,1 5,6Vas 52,3 6,8 106,4 27,7 1,46 18,9 66,8
Veszprém 47,2 16,5 103,9 28,4 1,41 20,1 65,8
Zala 43,0 12,1 103,1 30,5 1,56 19,6 79,4
Budapest 75,0 9,5 117,8 29,4 2,08 14,1 —
Debrecen 63,0 5,4 121,6 31,3 1,66 18,8 —
Miskolc 57,9 11,7 136,9 34,6 1,78 19,4 _
Pécs 71,5 1,8 123,1 33,7 1,79 18,8 —
Szeged 95,2 8,8 117,3 29,0 1,54 18,7 —
Összesen: 56,4 10,9 108,9 28,8 1,58 . 18,2 46,1
Az általános, iskolai ellátottság
Az általános iskolai oktatásban való résztvétel, illetve ennek lehetőségének létrehozása kötelező. így az ellátottságot elsősorban az oktatás — naturális mutatókkal jellemzett — színvonalában tapasztalható különbözőségek oldaláról közelítjük, és az iskoláskorú (6—13 éves) népességből iskolába járók arányának alakulását eredményeként — pl. a kedvezőtlenebb körülményekből fakadó nagyobb kimaradási arány — kezeljük.
Az országos átlagnál kedvezőtlenebb helyzetben levő megyékben (Bács-Kiskun, Borsod-A.-Z., Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár) általában magas: a tanulócsopor- tok létszáma 28—29 fő (átlag. 26,9), az egy tanerőre jutó tanulók száma 19—20 (átlag 17,7), a váltási arány 1,44—1,51 (átlag 1,32) a nem azonos szakra képesített tanerők által felsőtagozaton leadott órák aránya 30—38% (átlag 26,7%), illetve a képesítés nélküli tanerők aránya, valamint nem megfelelő a napközis ellátás sem.
Az általános iskola befejezése utáni továbbtanulás körülményeinek értékelésé- nél figyelembe kell vennünk, hogy ennek területi közelítése csak arra n y ú j t módot,
2 Magyar Pedagógia 17,
hogy adott területi egységekben képzésben részesülők oktatási színvonalát értékel- jük. A megfigyelt területen (közép szintű) képzésben részesülők volumenét erősen befolyásolja (különösen a szakmunkásképzésben) a területek által támasztott kvalifikált munkaerőre vonatkozó igény. Ugyanakkor a terület helyi képzési lehetőségeinek köre közvetetten— de néha nagyon erősen — befolyásolja, a regio- nális egységben lakó szülők gyermekeinek általános iskola utáni továbbtanulási arányát. Pl. az esetben, amikor a területen nagy arányban nyílik mód általános iskolai végzettséggel munkába állni, és a közép szintű továbbtanulás helyi lehetőségei is korlátozottak, ez erősen befolyásolja, hogy a szülők vállalják-e a más, távolibb területi egységben történő továbbtaníttatást. A közép szintű oktatás ér- tékelését tehát először a helyi feltételek oldaláról közelítjük, de a későbbiekben még visszatérünk arra a determináló hatásra, amelyet ezen körülmények a továbbtanulásra gyakorolnak.
2. tábla
A z á l t a l á n o s i s k o l a i e l l á t o t t s á g e g y e s m u t a t ó i ( 1 9 7 0 / 7 1 )
Megyék, városok
Ált. iskolások aránya a 6—13 éves korú népesség %-ában Azonos szakra képesí- teti tanerők últalleadott órák aránya % (felsőtag.) Napközis tanulók aránya (%) Egy tanuló csop.-ra jutó tanulók száma Egy tanerőre juló tanulók száma Egy tanuló csop.-ra jutó tanerők száma Egy teremre jutó tan. cs. száma (váltás) A 8. évfolyamot ered- ményesen végzők aránya a 14 évesek %-ában (1970) Képesítés nélküli tanerők aránya (%) Tanerők száma a szükséglet %-ábon
B a r a n y a 9 6 , 9 7 0 , 1 1 9 , 6 2 6 , 0 1 7 , 4 1 , 4 9 1 , 1 5 8 5 , 8 7 , 3 9 7 , 6 B á c s - K i s k u n 9 4 , 7 6 1 , 5 1 5 , 3 2 6 , 3 1 7 , 9 1 , 4 7 1 , 3 0 8 8 , 5 5 , 1 9 9 . 1
B é k é s 9 7 , 2 7 5 , 2 2 1 , 9 27,2 1 7 , 5 1 , 5 6 1 , 0 9 9 0 , 0 4 , 2 9 8 , 8
B o r s o d - A . - Z . 9 6 , 9 6 9 , 2 1 0 , 6 2 9 . 1 2 0 . 9 1 , 4 0 1 , 4 4 8 5 , 2 9 , 0 9 7 , 3 C s o n g r á d 9 8 , 5 6 6 , 6 2 2 , 4 24,2 1 5 , 9 1 , 5 2 1 , 2 0 9 2 , 2 2 , 9 9 9 , 2
F e j é r 9 7 , 0 6 9 , 0 1 4 , 0 27,8 1 9 , 2 1 , 4 5 1 , 4 1 9 0 , 5 7 , 5 9 8 , 1
G y ő r - S o p r o n 9 9 , 5 6 5 , 3 15,2 2 4 , 8 1 6 , 7 1 , 4 8 1 , 1 9 9 2 , 5 5 , 1 9 9 , 7 H a j d ú - B i h a r 9 5 , 9 6 2 , 5 1 5 , 5 2 7 , 9 1 9 , 3 1 , 4 5 1 , 5 1 9 0 , 0 1 1 , 6 9 8 , 1 H e v e s 9 7 , 5 7 3 , 1 1 6 , 3 2 7 , 0 1 7 , 6 1 , 5 3 1 , 4 4 9 2 , 7 4 , 6 9 8 , 7 K o m á r o m 9 8 , 4 6 6 , 4 1 6 , 6 2 8 , 1 1 9 , 0 1 , 4 8 1 , 3 9 8 9 , 3 3 , 2 9 7 , 3 N ó g r á d 9 8 , 5 6 7 , 3 1 4 , 6 2 6 , 0 1 8 , 3 1 , 4 2 1 , 2 4 9 1 , 0 8 , 0 9 7 , 5
P e s t 9 6 , 4 7 3 , 0 1 4 , 9 2 7 , 9 1 9 , 0 1 , 4 7 1 , 3 6 9 0 , 5 6 , 7 9 8 , 0
S o m o g y 9 6 , 3 6 9 , 9 1 9 , 6 2 5 , 8 1 7 , 8 1 , 4 5 1 , 1 9 8 5 , 4 5 , 3 9 7 , 6 S z a b o l c s - S z a t m . 9 7 , 6 6 1 , 8 1 4 , 6 2 7 . 9 2 0 , 0 1 , 3 9 1 , 5 1 8 9 , 7 8 , 7 9 4 , 1
S z o l n o k 9 5 , 5 7 5 , 8 19,2 27.8 1 8 , 3 1 , 5 2 1 , 3 4 8 5 , 7 5 , 2 9 7 . 3
T o l n a 9 7 , 6 7 0 , 0 2 3 . 9 26 7 1 7 , 0 1,57 1 , 1 0 8 9 , 2 7 , 3 9 7 , 9
V a s 1 0 0 , 0 6 9 , 4 19,3 2 5 , 3 1 6 , 6 1 , 5 2 1 , 1 0 9 6 , 3 2 , 8 9 8 , 5
V e s z p r é m . . 9 5 , 7 6 7 , 1 17,3 2 6 , 6 1 8 , 3 1 , 4 5 1 , 2 0 9 0 , 3 4 , 6 9 7 , 7
Zala' 9 8 , 6 6 7 , 2 1 8 , 4 2 6 , 1 1 7 . 4 1 . 5 0 1 , 1 5 9 0 , 9 6 , 2 9 9 . 0
B u d a p e s t 1 0 0 , 0 9 6 , 1 3 0 , 9 2 5 , 1 1 4 , 2 1 , 7 7 1 , 4 6 1 0 0 , 0 0 , 3 9 9 , 5 D e b r e c e n ~ 9 5 , 0 9 0 , 3 2 4 , 7 3 0 , 3 1 8 , 6 1 , 6 3 1 , 6 4 9 3 , 8 — 9 8 , 4 M i s k o l c 9 9 , 6 9 5 , 0 2 5 , 0 30 ;3 1 8 , 5 1 , 6 3 1 , 6 5 9 9 , 2 — . 9 9 , 4
P é c s . 1 0 0 , 0 9 6 , 9 3 1 , 5 2 9 , 9 1 6 , 6 1 , 8 1 1 , 3 6 9 9 , 0 — 1 0 0 , 0
S z e g e d 9 8 , 9 9 5 , 6 2 8 , 2 . 2 6 , 8 . 1 4 , 3 1 , 8 7 . 1 , 1 4 ' 1 0 0 , 0 — 1 0 0 , 6 Ö s s z e s e n ; • 9 7 , 8 7 3 , 3 1 8 , 8 2 6 , 9 1 7 , 7 . . 1 , 5 2 1 , 3 2 9 2 , 3 5 , 1 - 9 8 , 2
A szakmunkásképzés • * '. '
Egyes területeken, ahol viszonylag alacsony a szakmunkaerő iránti .igény « (Borsod-A.-Z., Miskolc nélküli adatok, de ez Miskolc városára is jellemző; H a j d ú -
I?ihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok), a szülők lakhelye alapján megfigyelt 14—16 éves korú népességnek az országos átlagnál kisebb hányada részesül szakmuukás képzésben, viszont a képzés mutatói (tanteremre, illetve tanműhelyi férőhelyre
jutó gyerekek száma stb.) kedvezően alakulnak. . A több munkaerőalkalmat jelentő, illetve szükségletet teremtő területeken
(Heves, Komárom, Veszprém megyék, illetve Budapest) viszont nagyobb a zsúfoltság, kedvezőtlenebbek az elméleti és gyakorlati oktatás körülményei, nem tudnak teljesen megfelelni a területről jelentkező, illetve a területre áramló tanu- lólétszám által támasztott követelményeknek.
A középiskolai ellátottság
Az előbbiekben elmondottak itt is érvényesek. Az oktatás körülményeit nézve az átlagnál kedvezőtlenebb állapotot (magas tanuló/tanár arány, csoportlét-
3. tábla
A középiskolai ellátottság egyes mutatói (1970/71) •
-Megyék, városok
tanerőre Egy jutó tanulók
száma
tanuló-Egy csop.-ra
jutó tanulók
száma
Tanerők száma a szükséglet
%-ában
Pedagógiai képesítéssel rendelkezők nem aránya
osztály-Egy teremre jutó tanuló- csoportok
száma (váltás)
Szükség- termek aránya (»/0)
Baranya 15,7 30 96,2 8,9 1,07 . 4,6
Bács-Kiskun 17,3 32 94,7 6,8 1,01 5,8
Békés 18,3 31 92,3 8,9 1,03 9,6
Borsod-A.-Z. 18,1 33 95,5. 8,0 1,10 6,6
Csongrád 15,7 32 97,0 11,0 1,12 5,4
Fejér 20,2 35 92,6 16,5 1,11 4,2
Győr-Sopron 17,5 33 96,4 17,5 1,11 ' .8,9
Hajdú-Bihar 15,3 30 92,4 14,1 1,18 5,5
Heves 19,6 37 102,7 8,6 1,03 16,0
Komárom 18,4 31 93,8 11,3 1,10 8,2
Nógrád 15,6 30 95,3 13,7 1,10 5,6
Pest 16,1 31 94,9 7,1 1,21 5,3
Somogy 19,1 36 , . 93,6 7,2 1,13 •—
Szabolcs-Szatmár 17,7 32 91,8 8,6 1,21 1T.0
Szolnok 16,5 31 97,3 13,2 1,17 2,1
Tolna 17,5 33 92,6 8,6 1,08 1,4
Vas 18,9 34 95,2 8,6 1,05 7 , 1
Veszprém 19,4 34 92,6 12,8 • 1,09 ! 11,1
Zala 18,4 32 91,8 15,4 1,05 4j6:
Budapest 16,6 35 98,6 16,6 1,11 2,9
Debrecen 15,8 ' 36 95,0 11,7 1,13 1,0.
Miskolc 20,2 •36 96,3 18,7 1,22 1,3
Pécs. .16,0 ' 36 98,3 ' 15,1 1,06 • 2,8
Szeged 16,8 35 . . 9 5 , 8 23,0 1,09 . .. h l
Összesen: 17,4 34 96,0 13,4 1,11 • 5,2
2* 19
szám stb.) Fejér, Heves, Somogy, Yeszprém megyékben találhatunk. A nagy- városok (különösen Miskolc) középiskolái jelentős mértékben túlterheltek a más területekről odakerült tanulók magas létszáma miatt.
A felsőfokú oktatás ' Az oktatási szintek területi ismérvek szerinti elemzésének legkisebb jogosult- sága a felsőoktatás terén van. Nem követelhető meg valamennyi területi egység azonos színvonalú ellátottsága (képzési helyben) és főleg nem úgy, hogy minden képzési irá'ny képviselve legyen. Szükségszerű az ésszerű koncentráció, illetve az egyes intézmények telepítési helyének egyeztetése a területek gazdásági-terme- lési jellegével. Az oktatás körülményeit jellemző naturális (és pénzügyi) m u t a t ó k
alakulása, nagyságrendje is erősen befolyásolt a képzés típusától, szakirányától.
(Csak azonos képzési típusok nemzetközi összehasonlítása jelenthetne megfelelő viszonyítási alapot.)
4. tábla
Területenkénti továbbtanulási arányok. (Á szülők lakhelye szerint.) (1970/71)
Megyék, városok
Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z.
Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest- Somogy
Szabolcs-Szatmár Szolnok
Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Debrecen Miskolc
Pécs | Szeged
Összesen:
Általános iskola után Szakmunkás
|középísk.
képzésben részesülők aránya (össz.
évi.) 14—16 | 14—17
évesek %-ban 41,6 39,2 40.2 36.3 37.5 37.1 41.4 36.6 42,9 39.2 38.7 ' 38.4 38.2 36.5 36,0 38,7 39,4 40,0 36,7 40,0 37.3 33,3 37,0 42.6 38,6
23,8 21,7 28,7 26,5 23.5 25.0 '32,3 21.1 30.6 29.7 27.3 23.5 25,5' .24,8
29,5 . 27,0
32.0 27.7 29.8 48.1 33.9 43,7 37,1 41.4 30.4
8.-ban végzet- tekből tovább- tanulók aránya %
80,6 70.4 80,0 75,9 66,1 67.0 .82,9 66,6 81.7 78,4 76,9 72.2 79,0 70.8 77,4 .76,7 76.9 78,2 76.2 88,4 79,8 84.4 81,6 96.5 77.3
A 14 éves korú népes- - ségből tovább- tanulók .
aránva
69.2 62.4 72,0 64.6 60.9 60.7 76.7 59,9 75.8 70.0 70.1 65.3 67.5 63.5 66.4 68,4 74.0 70.6 69,3 97.1 74,8 83,8 80.7 97,6 71,3
A megyében tanulók és a
megyébőí tanulók számá- nak aránya %
(össz. évi) -szak- munkás-
képz.
54.5 89,4 86,7 65,1 65.0 93,3 95,9 43.3 97.1 102.4 84.4 56.2 93.6 65.5 92.3 85,2 102,8 101,9 86.4 165.5 222,9 286,8 209,3 233,7
közép- iskol.
53,5 90,2 89,5 66,9 82,8 100,6 114,1 58,9 87.2 104,0 85,0 61,2 83.3 88,0 96,5 94,9 94.5
88.6
105.7 114.8 195,4 176.9 176,7 193,3
Középiskola után (felsőfokú) Tanu- aránya lók
(össz.
évi.) a 1 8 — 2 2 évesek
°/„-ban 4.4 5,1 5.7 5.3 4.5 4.0 5,9 4.1 6.2
5.1 4.8 3.6 5.4 5,6 6,1
•5,6 6.5 5.6 5.2 9.2 7.0 7.3 8.9 7.1 6,1
:20
öss zéfoglalásként más dimenzióban 'tekintjük át a jelfenlegi'-helyzetét." Azt kívánjuk bemutatni; hogy az óvodai ellátottság- (az óvodai-ellátásban - váló rész- vételi lehetőség), áz általános iskolai oktatás körülményeiben található' 'differen- ciáltság, középfokon a szülők lakhelye szerinti területen valótovábbtanulás lehe- tősége (a megyé&en tanulók és a megyéből összesen továbbtanulók számának viszonyításával - közelítve) mennyiben befolyásolja az: általános iskola utáni
továbbtanulást. : •'•;•
Az előbbiek szerint csoportosítva a kiemelkedően jó, illetve az átlagnál sókkal rosszabb ismérv-értékek alapján kiválasztott megyéket, illetve a megyéi jogú városokat; a következőket állapíthatjuk meg:
Kedvezőtlen j Kedvező; - helyzetű térületi egységek
Övodai ellátás
Általános iskolai ellátás . ' Szakmunkás- és
középiskolai képz.
ellátás
Felsőfokú képzésben részesülők aránya
Baranya, Borsod-A.-Z., Szabolcs.-Szatmár, Vas, Zala, Miskolc
Bács-Kiskun; Borsod-A.-Z., Hajdú-Bihar; Szabolcs-Szat- már
Borsod-A.-Z., Fejér, Hajdú-Bihar, Csongrád, Szabolcs-Szatmár, Bács- Kiskun, Debrecen Fejér, Baranya, Hajdú-Bihar,
Csongrád, P e s t m . , Debrecen
Békés, Győr-Sopron, Komárom,
•Tolna, Szeged, Budapest Csongrád, Tolna, Gyor-Sopron,
Vas, Budapest ' S - '.
Békés, Győr-Sopron, Heves, ' :
Komárom, Vas, Budapest, • Szeged J • Győr-Sopron, Heves, Vas; ; . , • •
Szolnok, Budapest, Pécs ; (Helytképzési.lehetőségek és a megfelelő korú népességből — a szülők lakhelye szerint nézve -r^- középfokú képzésben résztvevők aránya, tehát továbbtanulási arány szerint. Meg kell jegyeznünk, hogy a megyei jogú városok elsősorban Budapesttel liasonlíthatók össze, mert „kedvezőtlen"
besorolásuk á legtöbb esetben a kedvező helyzetűeknek ítélt megyékben tapasztaltnál jobb körül- ményeket takar.)
Jól látható, hogy a képzési rendszer alapját jelentő általános iskolai oktatás körülményeiben, színvonalában (sőt az azt némileg előkészítő óvodai ellátásban is) található eltérések, a helyi továbbtanulási lehetőségek milyen erősen hatnak a területek továbbtanulási arányainak kialakulására.
Néhány megjegyzés a tapasztalt különbségek okairól, valamint társadalmi- politikai-gazdasági kihatásairól:
Az eddigi felmérések, elemzések, valamint a fentiekben bemutatott néhány sta- tisztikai adat bizonyítja, hogy- iskolaszervezetünk fejlettségében, az oktatási ellátottság színvonalában területenként jelentős, indokolatlan különbségek állnak fenn.
Az eltérések főbb okai a következőkben jelölhetők meg: .
— az ország különböző területei eltérő gazdasági-földrajzi adottságokkal ren- delkeznek, ez differenciálja a munkaerő-keresletet, annak mennyiségét, de külö- nösen a kvalifikáltsági igényeket. Ugyanakkor ez kihat az egyének, családok mű- veltségi, jövedelmi viszonyaira, és ezen keresztül a továbbtanulási szándékok ala- kulására. Jóllehet a felszabadulás óta már komoly erőfeszítések történtek a gaz- dasági fejlettségbeli eltérések felszámolására, ennek ellenére e különbségek még számottevőek. ' . .
21
— ;az.qJ^atós területi szükségleteitől eltérő pénzügyi ellátottság (amiben jélen- tősen közrejátszik ;a ,helyi erőforrások /különbözősége) , valamint ezek felhasználá- sának ;elté£Ő,(hatékonyságiToka, ami sok esetben az erőforrások kényszerű elapró- zottságából; adódik.:
.Ezeky-az objektív, és szubjektív, tényezők alapján létrejött területi-oktatási, továbbtanulási-művelődési feltételekben, lehetőségekben tapasztalható különb- ségek nem felelnek meg oktatás- és művelődéspolitikai irányelveinknek. Ugyan- akkor ez adielyzet az ország gazdasági növekedésének munkaerő-oldalról történő biztosítását.is kedvezőtlenül befolyásolja. Egyrészt az egyéni adottságok a tehet- ségek félszínrejutásának nein azonos feltételei állnak fenn, másrészt az ország potenciális szellemi kapacitásait nem kellő hatékonysággal használjuk ki.
1; Á feszültségek feloldásának lehetőségét a regionális egységek gazdasági fejlett- ségbeli különbségeinek csökkentése segítheti elő. Ennek előfeltétele és egyben következménye is az oktatási-művelődési differenciáltság lényeges mérséklése.
Követelményként kell tehát elfogadnunk a területek gazdasági és oktatási terve- zésének'sjzoros összehangolását.
Az oktatás célja azonban nem csak a gazdasági szükségleteknek megfelelő munkaerő előkészítése, kiképzése, ezért a központi erőfeszítéseknek a helyi gaz- dasági-gazdálkodási színvonalban található különbségekből fakadó oktatási- művelődési eltérések felszámolására kell irányulniok. Ez azt jelénti, hogy a hát- rányosabb helyzetű területek központi és helyi alapokból történő együttes pénz- ügyi-személyi .ellátását a jövőben erőteljesen fokoznunk kell.
A regionális egységek közötti eltérések felszámolása, még a költségvetésből az oktatásra fordított pénzeszközök növelése esetén is csak akkor lehet eredményes (akkor sém rövid távon), ha ezen eszközöket koncentráltabban, hatékonyabban használjuk1 fel.
A gazdasági fejlettségbeli különbségekből, az anyagi-személyi ellátottságban mutatkozó lényéges területi eltérésekből, az oktatás színvonalát, a tehetségek kiválasztását kedvezőtlenül befolyásoló hatások feloldásához szükség van a helyi, területi .társadalmi, gazdasági, politikai szervek összehangolt tevékenységére.*
*Á táblázatokban szereplő adatok a Statisztikai Időszerű Közlemények 199. kötetéből valók.
(Központi Statisztikai Hivatal, 1971.).
22
