Az iskolai pályapedagógiai munka továbbfejlesztésének lehetősége a fakultatív tantárgyblokkos oktatási struktúrában

(1)

BÁNFALVI JÓZSEF

A Z I S K O L A I P Á L Y A P E D A G Ó G I A I M U N K A T O V Á B B F E J L E S Z T É S É N E K L E H E T Ő S É G E A F A K U L T A T Í V

T A N T Á R G Y B L O K K O S O K T A T Á S I S T R U K T Ú R Á B A N

Az 1027/1961. (XII. 30.) kormányhatározat, valamint az ifjúság számára nyújtott pályaválasztási tanácsadás továbbfejlesztéséről szóló 1971. június 3-i kormányhatározat megjelenése óta — mely sokoldalúan meghatározta az egyes intézmények ezzel kapcsolatos tevékenységét — oktatási intézményeinkben is egyre szervesebb részévé válik az okta- tó-nevelő munkának a pályapedagógiai tevékenység, azaz a tanulói személyiség megisme- rése és fejlesztése révén a fiatalok képességeinek, hajlamainak és érdeklődésének megfelelő életpályára való irányítása. Több értékes tanulmány és számos tájékoztató jellegű kiad- vány hívta fel a figyelmet arra, hogy a pályaválasztási előkészítő munka a tervszerű neve- lés folyamatában „hosszútávú, pedagógiailag átgondolt, önmagában egységes rendszert alkotó folyamat, ugyanakkor pedig a nevelés—képzés—oktatás már eddig kialakult sziszté- májában szervesen illeszkedő elemként foglalja el a helyét".1

A pályapedagógiai munka tudatossá tétele, a valós helyzet felmérése, a továbbfejlődés lehetőségének keresése stb. érdekében a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban elemez- tük az iskola pályairányítási munkáját. Figyelemmel kísértük az 1970/71. tanévben beiskolázott első évfolyam (hat osztály 230 fő) tanulóinak pályaválasztási gzándékát, annak alakulását, befolyásoló körülményeit stb. az 1973/74. tanév végéig, azaz az érettségi, illetve a továbbtanulás, a munkavállalás időszakáig. Először énnek a munkának néhány fontosabb tapasztalatát kívánjuk közreadni, majd összevetjük ezeket az iskolában kísérleti jelleggel folyó fakultatív rendszerű oktatás nyújtotta pályairányítási lehetőségek- kel.

I. Tanulmányi helyzet és pályaválasztás

A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium sokféle lehetőséget kínált a továbbtanulni szándékozó VIII. osztályos általános iskolai tanulóknak. Az 1970/71. tanévben az I.

osztályba beiratkozó tanulók számára a következő tagozatokat nyitottuk: I./a osztály:

matematika-fizika tagozat. I./b osztály: orosz nyelvi és német nyelvi tagozat. I./c osztály:

általános tantervű osztály. I./d osztály: biológia tagozat. I/e osztály: kémia tagozat. I./f osztály: ipari biológia-kémia tagozat.

1 A pályaválasztás előkészítésének módszerei az általános iskolában és a gimnáziumban. Bp. 1963.

8.

(2)

1. sz. táblázat

Kimutatás a tanulmányi eredményekről

Osztály és jellege A VIII. osztály év végi átlaga Osztály és jellege

Kitűnő jeles jó közepes elégséges 1

I. A mat.-fizika 24 7 5 ^-

_ _

o I. B orosz-ném. 12 12 7

_ _ _

3 3

z j Q általános

2 9 15 1

< ^tantervű

H I. D biológia 25 8 6 - - -

W « I. E kémia 19 15 3 - - -

W I. F biológia- 11 11 7 S kémia ip. 11 11

I. Összesen 93 62 43 1 - -

I. A mat.-fizika 2 1 - - - -

14 I. B o r o s z - n é m . 7

_ _

I. C általános i

_

1 ^—

_ _ _

0í 14

10 I. E kémia 2 - - - - -

Q I. F biol.-kém. ip 3 3 2

> I. F biol.-kém. ip

II. Összesen 16 10 5 - - -

D I - I I . Összesen 109 72 48 1

_ _

s I. A mat.-fizika 7 2 . 1 - - -

o o I. B o r o s z - n é m e t 7 4 6

3 H I. C általános 1 2 4 1 i4 tantervű

d 3

o I. D biológia 9 - 2 - - -

o I. E kémia 7 6 - - - -

N

3 I. F biol.—kém. 4 4 5 - - -

összesen 35 18 18 1 -

Ismert előttünk, hogy a tanulók pályaválasztási elképzeléseit erősen befolyásolja az általános iskolai tanulmányi eredmény. A Radnóti Gimnáziumba jelentkező tanulók általában jó tanulmányi átlagot érnek el az általános iskolában - amint azt az alábbi kimutatás is tükrözi —, s elsősorban azok kérik ide felvételüket, akik tanulmányaikat a felsőfokú intézmények valamelyikében tovább kívánják folytatni.

59

(3)

1. sz. táblázat folytatása

Osztály és jellege

A gimnázium IV. osztály év végi átlaga Osztály és jellege

Kitűnő jeles jó közepes elégséges 1

I. A mat.—fizika 4 9 17 4 ^- ^- O -J

z <

H J

I. B orosz-ném.

1 £ általános tantervű I. D biológia

2

5

4

13

19 10 16

5 11 3

- 4

W 03

>•

W a

I. E kémia j p biológia-

kémia ip.

2 1

4 4

27 11

3

11 - 3

I. összesen 14 34 100 37 - 7 I. A mat.-fizika - 1 2 - - -

s* UJ I. B orosz-ném. 1 - 4 1 - -

H E—

O •->

j £ általános

tantervű ^- ^- 6 2 - -

O -) Cí

tí

I. D biológia - 1 - - - -

O -) Cí

tí

I. E kémia 2 - 1 - - -

^ O I. F biol.-kém. ip. - 1 5 1 - 1

11. összesen 3 3 18 4 - 1

2

I—II.összesen I. A mat.-fizika

17 1

37 3

118 5

41 8

o o w H

I. B orosz-német

^ általános tantervű

1 1 10

3

5

4 1

d o a

I. D biológia

I. E kémia 1

5 1

4 2

2

9 1

-

si EZ I. F biol.-kémia - 2 5 4 - 1

összesen 3 13 36 16 - 2

Az 1. sz. táblázaton közreadjuk az I. osztályos tanulóknak az általános iskola VIII. osztályában elért eredményét éspedig a helybeli tanulók, a vidékről jött diákok és a fizikai dolgozó kategóriájú gyermekek bontásában. Az áttekinthetőség érdekében ugyancsak itt közöljük a beiratkozott tanulóknak a gimnázium IV. osztályában elért, év végi eredményét.

(4)

A kimutatás igazolja, hogy a szegedi és Szeged környéki iskolákból döntően a jó tanuló diákokat irányították a Radnóti Miklós Gimnáziumba, de ezenkívül még a következő tanulságok is leírhatók:

1. A legjobb tanulmányi átlagot a továbbtanulás szempontjából a matematika—fizika, biológia, kémia, nyelvi tagozatos osztályok tanulói hozták magukkal.

2. Az általános tantervű osztály tanulóinak (I.C) a leggyengébb a tanulmányi átlaga, és kevesebb közöttük a valamilyen tantárgyban tehetséges tanuló. Pályairányulási elképzelé- sük sem olyan tudatos, mint a tagozatos osztályoké.

3. A gimnázium első osztályában a tanulók nem tudták azt az átlagot elérni, amit magukkal hoztak, többségük jó rendű lett. A hat I. osztály közül legjobban az I.C osztály, az általános tantervű esett vissza. Ebből is megállapítható, hogy a tagozatokban az érdeklődésüknek és képességüknek megfelelő pályára céltudatosan készülő tanulók (matematika-fizika, biológia stb.) tanulmányi szempontból is igyekeztek magukat a követelményeknek megfelelően szinten tartani, a gyengébb beiskolázású általános tan- tervű osztály tanulóit azonban ez még nem motiválta eléggé a pályaválasztásra a jobb eredmények elérésére.

4. A fizikai dolgozók gyermekei ugyancsak hasonló arányú visszaesést mutatnak tanulmányi téren.

5. A továbbtanulási szándék létszámállandóságot is tükröz: négy év alatt mindössze 9 tanuló hagyta el az iskolát. Az általános tantervű osztályból 3 tanuló távozott.

II. Az osztályválasztás motivációja, pályaelképzelés

Érdekes képet kapunk, ha azt kutatjuk, hogy a tanulók részéről mi volt az alapja az osztály (tagozat, nem tagozat) megválasztásának. A reálisabb kép érdekében - mivel az osztályok is különféle típusúak — osztályonként vizsgáljuk meg a motiváció alapját.

Arra a kérdésre, hogy a tanulók miért jelentkeztek a választott osztályba, a 2. sz.

táblázaton szereplő feleleteket kaptuk.

Vegyük sorra osztályonként, hogy a pályaválasztás motivációja, a tagozat, illetve osztály megválasztása mennyiben tükrözi az I. osztályos tanulók pályaelképzelését.

Az I.A osztály, matematika-fizika tagozat tanulóinak pályaelképzelése a következő volt:

Mérnök 16 TTK matematika-fizika 10

TTK geológus 2 Katonai Főiskola 2

Orvos 2 Vegyész 2 Jogász 1 Külkereskedelem 1

Nincs elképzelése 3

61

(5)

2. sz. táblázat

Az osztályválasztás motivációja

Osztály és jellege

Válaszok IV. A IV. B IV. C IV. E IV. F IV. F mat—fiz. nyelvi általános biológia kémia ipari

b i o - k é m . tagozat tagozat tantervű tagozat tagozat tagozat Szerettem a tagozatos tantárgyat és

ez kapcsolódik az életpálya elképze- lésemhez

25 26 2 10 25 15

A tagozatos tárgy fontos a továbbtanu- lásnál, s olyan intézményben tanulok tovább, ahol a tagozatos tárgy felvételi vizsgatárgy

8 t 2 4 10

Tanárom ezt javasolta 5

Szüleim ezt akarták 1 3 2 2

A Radnóti gimnáziumba jártam a tagozatos tárgyból szakkörre mint általános iskolai tanuló

4

Tanár szeretnék lenni 5 1

Hozzátartozik a műveltséghez 5 A nyelvtudás előnyt jelent 2 Gyengébb eredményem miatt a ta-

gozatba nem vettek fel 10

Mert egy tárgy iránt se vonzódom

különösebben 7

Nem éreztem magamat erősnek a

tagozatra 5

Mert itt mindent általánosan tanulnak 4 Mert az osztályban nyelvet is tanul-

nak (angol) 3 2

Mert nem tagozatos osztály

A biológiáé a jövő 2

Könnyű tantárgy a biológia 1

Mert a biológia tagozatra nem vettek fel,

s itt még tagozatos szintű a biológia 20

Mert erős a gyakorlati része 6

(6)

Az I.B osztályos tanulók pályaelképzelése az általános iskola VIII. osztályában:

Bölcsészettudományi Kai 12

Orvos 5 Pedagógiai Főiskola 5

Közgazdasági Egyetem 3

Tolmács 2 Óvónő 2 Újságíró 2 Képzőművészeti Főiskola 1

TTK fizikus 1 Nem volt határozott elképzelése 5

Az I.C általános tantervű osztály tanulóinak pályaelképzelése az alábbi volt:

Jogász 4 Orvos 4 Műszaki Egyetem 2

BTK 1 Biológus 1 Élelmiszeripari Főiskola 1

Gyógyszerész 1 Műszaki Főiskola 1 Pszichológus 1 Könyvtáros 1 Adminisztrátor 1 Kozmetikus 1 TV szerelő 1 Nincs elképzelése 16

Az I.D osztályos, biológia tagozatos tanulók pályaelképzelésüket igy jelölték meg:

Orvos 20 Biológus 7 Agrártudomány 4 Jogtudomány 2 TTK biológia-kémia 1 Tanárképző 1 Állatorvos 1 Védőnő 1

Nincs kialakult elgondolása • • 3 Az I.E osztály, kémia tagozat tanulóinak pályaelképzelése:

Vegyész-kémikus 15

Orvos 5 Biokémia 6 Gyógyszerész 3 Tanárképző kémia szak 3

Laboráns 2 Grafikus 1 Elektromérnök 1 Nem tudja 3

(7)

Az J.F osztály, ipari biológia-kémia tagozat (kísérleti osztály) tanulóinak pályaelképzeléseit az alábbiakban mutatjuk be:

Orvosi pálya (eü. pálya) 20

Biológus 7 Vegyész 4 Műszaki Egyetem 3

Jogtudományi Egyetem 1 Nincs kialakult elképzelése 2

Feltettük tanulóinknak azt a kérdést is: Miért szeretted meg a tagozat tantárgyát annyira, hogy az illető tagozatot választottad?

A kérdésre adott válaszokat a 3. számú táblázatban összegeztük.

Ha összegeztük a tanulók nyilatkozatait az egyes tagozatokra való jelentkezés szem- pontjából, az alábbi következtetésekre juthatunk:

1. A legnagyobb pályairányító tényező maga az iskola, annak a légköre, s benne a szaktanárnak a tantárgy iránti szeretete, s a tantárgya megértetésének, elsajátíttatásának képessége. (A szülői ház, a környezet a vártnál kisebb mértékben érvényesült a tanulók pályaválasztásában.)

2. A tagozatos osztályoknál — az előbbihez hasonló súllyal — a tanulók továbbtanulási szándéka volt a motivációs bázis. Elősegítette ez esetben a választást a tanuló részéről a szaktárgy átlagosnál jobb ismerete, szeretete, s ezzel kapcsolatosan a felvételi tantárgyban való alaposabb képzettség igénye a sikeres felvételi vizsga érdekében.

3. Az általános tantervű osztályok esetében a választást döntő mértékben befolyásolta a gyengébb tanulmányi eredmény, valamint a pályaválasztás terén való bizonytalanság.

4. A tagozatos tanulók döntő többsége a tagozat jellegének megfelelő pálya felé orientálódik. (Matematika-fizika tagozat: mérnök, matematikus. Orosz-német tagozat:

BTK, Ped. Főiskola. Biológia tagozat: orvos, biológus stb.) A nem tagozatos osztályú tanulók esetében az osztály felének nincs elképzelése, a többinek szinte annyiféle az elgondolása, ahányan vannak.

5. A válaszokból az is kiderült, hogy a tagozatokba való jelentkezésben döntő szerepe volt a tantárgy iránti szeretetnek, sikerélmények stb. Ez pedig — nyilatkozatok szerint — elsősorban a szakos pedagógusok jó munkájának köszönhető. Tehát: a pályaorientációt erősen befolyásolja az a tényező, hogy a szaktanár mennyire tud lelkesedést, szeretetet ébreszteni a tantárgya iránt.

A kimaradással, eltávozással kapcsolatos statisztikai adatok azt mutatják, hogy nagyon kevés a „lemorzsolódott" tanulók száma. Mindössze 3—4 főre tehető azoknak a száma, akik azért maradtak ki a tagozatos osztályokból, mert nem tudták elérni a kívánt szintet.

Ez is mutatja, hogy a gimnáziumokban folyó előkészitő szakkörök pályaorientációs tevékenysége nagyon jó, mert tanáccsal tudnak szolgálni a tanulók továbbtanulását illető- en. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az általános iskolák pályairányítása a tehetsé- ges, jó tanulmányi eredményt elérő tanulókat illetően elég megbízható képet mutat. A pá- lyaválasztási felelősök munkáját tehát inkább a tanulmányaikban középmezőnyhöz tarto- zó tanulók esetében kell jobban segítenie a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnek és az illetékes munkaügyi hatóságoknak. (Hogy a pedagógusok pályairányítási munkájában mi- ként érvényesül a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkája és segítsége, ez külön felmé- rés tárgyát képezhetné.)

(8)

3. sz. táblázat

Miért szeretted meg a tagozatos tantárgyat?

Válaszok

IV. A mat.-fiz.

tagozat

IV. B nyelvi tagozat

IV. C általános

tantervű

IV. D biológia

tagozat

IV. E kémia tagozat

IV. F ipari b i o - k é m .

tagozat

Tanárom felkeltette érdeklődésemet 20 7 16

Megszerettették a tanáraim (Jól magya-

rázott és megszerettette a tárgyat) 10 20 5 16 Szerettem a példákat megoldani 5

Szerettem kísérletezni, sokat kísérletez-

tünk az órán, érdekes kísérleteket láttam 8 4 Kevés tanulással jól ment

Ezeket érteni kell és nem megoldani

Jó tanárom volt 6

Szüleim hatására (Szüleim sokat beszél-

tek róla, felkeltették az érdeklődést) 5 5 4

Testvére hatására 3

Semleges választ adott 4 1

A természet érdekessége és szépsége

vonzott 16

Vonzott a tantárgy érdekessége és titok-

zatossága, ez a jövő tantárgya 4 5

Érdekesnek tartottam a kémiát 6

Gondolkodást igényel, logika van benne 4

Sokat foglalkoztam vele a továbbtanulás szempontjából, és közben megszerettem,

megkedveltem stb.

5 A családban és a rokonságban a választott

pályán dolgoznak 2 \

8 3

(9)

III. A tanulók pályaelképzelésének alakulása a III. -IV. osztályban

Az eddigiekben ismertettük tanulóink pályaválasztását a gimnáziumba jelentkezés alkalmából. A továbbiakban arra keresünk választ, hogy a tanulók tanulmányi ered- ményének alakulása, az iskola, a környezet, a pályaválasztási pedagógus munka stb. hatása révén miként módosult a tanulók pályaválasztása a gimnázium I. és a II. osztálya végére, illetve végső soron milyen pályát választottak a IV. évfolyam befejeztével, s közülük hánynak sikerült megvalósítania elképzelését.Az adatokat osztályok szerint a 4. tábláza- ton összegezzük.

Az 5. táblázaton az előbbi kimutatásból összesítve is kiemelünk néhány adatot.

A közölt kimutatásból az alábbi megállapítások vonhatók le:

1. Még globálisan is nagy az eltérés a tanulók I. osztályos pályaelképzelése és a végleges választás között. Az egyes osztályok vizsgálatában ez a tény még szembetűnőbb. Például:

az I.B osztályban 12 tanuló jelentkezett bölcsészhallgatónak, végül mindössze 3 fő tartott ki eredeti elképzelése mellett. (Az összesítő kimutatásban tehát más osztályokból verbuválódott a 12 fő. Ez annál is inkább szembetűnőbb, mert a többi I. osztályban mindössze 1 tanuló jelezte, hogy a BTK hallgatója kíván lenni.)

2. többen úgy vélik, hogy a harmadik osztályban már döntő többségben rendeződnek a pályaválasztási kérdések. A gyakorlat mást mutat. A tanulók nagy csoportja még csak IV. osztályban választ életpályát. Olyanok is vannak, akik még a jelentkezés előtti hetekben is ingadoznak, - mert ekkor ismerik fel igazán az elképzelt pályára való bejutásnak reális lehetőségeit.

Erre a bizonytalanságra utal többek között, hogy általában a főiskolára való jelent- kezések száma a III. és a IV. osztályban emelkedik meg: a tanulók a gyengébb pontszámukat mérlegelve úgy látják, hogy az egyetemre való bejutás elérhetetlen számukra. Az összegezésből ítélve: a 21 biológusnak jelentkező csak később érzékelte azt, hogy mindössze néhány tanuló juthat be az egyetem biológus szakára, s e szakon végzettek elhelyezkedése is bizonytalan, ezért más pálya felé orientálódnak.

A bizonytalanság egyik tényezője abban is keresendő, hogy a felsőoktatási intéz- mények részéről általában a IV. osztály első felévében kezdődik meg a beiskolázási tájékoztatás. Célszerű lenne már a III. osztályban, év elejétől megszervezni.

3. Viszonylágos állandóság, illetve kitartás mutatkozik a matematika—fizika, a biológia tagozatok tanulóinak - mint az iskola két „legerősebb" s egyben legjobb képzett tanulóinak - pályaválasztási eredeti elgondolása mellett. Ebben közrejátszik részint a tagozatos tárgy iránti tehetség, részint a felvételi tárgyban való alapos felkészültség.

IV. Az iskola pályapedagógiai munkájának további lehetőségei

A tanulmányban — a közölt adatok ellenére — nem kívánunk foglalkozni a tanulók pályaválasztására gyakorolt szülői, baráti, környezeti stb. hatásokkal, valamint a válasz- tott és az elért pálya közötti differenciával, a sikertelenség okaival, az általános tantervű tagozatnak a felvételt illető kedvezőtlen helyzetével, a fizikai dolgozók gyermekeinek sorsával stb. A továbbiakban azokat a módokat igyekszünk felvázolni, melyeknek

(10)

4. sz. táblázat

Elképzelés Felvételt

I. osztályban Fő III. osztályban. Fő IV. osztályban

véglegesen F ő nyert F ő I. A osztály mat.-fiz. III. A osztály IV. A osztály

tagozat

Mérnök 16 Műsz.Egy. Bp.

Műsz.Egy. Miskolc 6 2

Műsz.Egy. Bp. 4 4 TTK mat.-fiz. 10 TTK progr. mat. 4 TTK progr.mat. 1 1 TTK matematika 2 TTK matematika 4 4 TTK mat.-földr. 2 TTK mat.-földr. 1 1 TTK fizika 1 TTK fizika 1 1 TTK vegyész 2 TTK vegyész 2 TTK vegyész 1 1 Geológus 1

Orvos 2 Orvos 6 Orvos 7 5

Jogtudomány 1 Jogtudomány 4 Jogtudomány 2 Külker. Főisk. 1 Külker. Főisk. 1 Külker.Főisk. 1 1 Katonai Főisk. 2

Közgazd.Egy. 1 Közgazd.Egy 1 vissza lépett Kertészeti E. 1 Kertészeti E. 1

-

Tanárképző: Tanárképző:

magyar-tört. 1 magyar-tört. 1 1 bio.-földr. 1

földr.-testn. 1 Éleim. Ip. Főisk. 1

Mezőg. Főisk. 1 Mezőg. Főisk.' 1 Vendégl. Főisk. 1 Vendégl. Főisk. 1 Nem volt elképz. 3 Gyógyszerész

Vegyip. Egy.

Műsz. Főiskola Katonai Főiskola Külf. öszt. díj.

1 1

1 4 2 1

I. B osztály III. B osztály IV. B osztály

orosz-német tagozat III. B osztály IV. B osztály

BTK 12 BTK tört. - n é m . 1 BTK t ö r t . - n é m . 1 . -

olasz—francia 1 olasz-francia 1

-

angol-orosz! 1

magyar-német 3 magyar-német 1 1

Orvos 5 Orvos 5 Orvos 1

óvónő 2 óvónő 3

Közgazd.Egy. 3 Közgazd.Egy. 3 Közgazd.Egy.

Kertészeti Egy.

3 1

2 1 Tanárképző Főisk. 5 Tanárképző Főisk. Tanárk. Főisk.

biológia-földrajz 1 biológia—földrajz 1

- •

földrajz-testnevelés 1 földr.-testnevelés or.-testnevelés biológia-testnevelés

1 1 1

1 1

5* 67

(11)

nyert I. osztályban F ő III. osztályban F ő IV. osztályban F ő F ő

Felvételt nyert

F ő magyar-ének 1 1 bio.-mg.is. 2 1 történelem-orosz 1 ^- TTK fizikus 1 TTK fizikus 1

Biológus 1 bio.-kém 1 1

Tolmács 2

Újságíró 2

Képzőműv.Főisk 1 Külker.Főisk. 3 Külker.Főisk. 2 1 Műsz.Egy. 2 Műsz.Egy. 3 3 Műsz.Főiskola 1 Műsz.Főisk. 1 1 Tanítóképző 4 Tanítóképző 2 1

1 v.lépett Jogtudomány E. 2 Jogtud. Egy. 1 1 Eü.Szakisk. 1 Eü.Szakisk. 1 1 Nem volt.elképz. 5 Asszisztens 1 Asszisztens 1 1

Kozmetikus 1 Kozmetikus Laboráns Adminisztrátor

1 1 2

1 1 2 I.C osztály

általános tagozat III.C osztály IV. C osztály

Jogtud.Egy. 4 Jogtud.Egy. 4 Jogtud. Egy. 4 3

Műsz.Egy. 2 Műsz. Egy. 2 Műsz.Egy. 1 -

BTK 1 BTK ang.-orosz 1

BTK 1 magyar-angol 1 ^-

TTK biológus 1 TTK biológus 1 TTK biológus 1 1 matematika 1 matematika 1 1 ang.-föl dr. 1 ang.-földr. 1 ^- vegyész 1

Gyógyszerész 1 Gyógyszerész 3 Gyógyszerész 2 2 Pszichológus 1 Pszichológus

Tanárképző:

földr.-testn.

1 3

Pszichológus 1

kémia-matematika 1 kémia-matematika földrajz—rajz biológia -testnevelés rajz-biológia biológia-földrajz matematika-rajz könyvtáros

1 1 1 1 1 1

1

(12)

I. osztályban Fő III. osztályban Fő IV. osztályban

véglegesen Fő nyert Fő Testn. Főiskola 1

Külker. Főiskola 3

Agrártud. Egyetem 1 Agrártud. Egyetem 1 1

óvónő 1

Műsz. Főiskola Műsz. Főiskola 1 Műsz. Főiskola 1 1 Élelmiszeripari Főisk. 1 Élelmiszeripari Főisk. 1 -

Könyvtáros 1

Adminisztrátor 1 Adminisztrátor 1 Kozmetikus 1

TV szerelő 1

Nincs elképz. 16 Nem döntött 4

Vendégl.Ip. Főisk.

TV szerelő Autószerelő Adminisztrátor üzemi fiz.dolgozó

1 2 3 1 5

2 3 1 5 I. D osztály biológia III. D osztály IV. D osztály

tagozat III. D osztály

TTK biol. 7 TTK biol. 1 TTK bio-kém. 1 TTK bio-kém 1

mat.-földrajz 1 1 Agrágtud. Egy. 4 Agrártud. Egy. 3 Agrágtud. Egy. 1 1 Jogtudomány 1 Jogtudomány 4 Jogtudomány 3 2 Tanárképző 1 Tanárképző

biol.—mezőg. 1 biol.-mezőg.

biol.-rajz

magyar -történelem 1 1 2

1 1 Állatorvos 1 Állatorvos 1 Állatorvos 1 1

Védőnő 1

BTK magyar-tört. 1

Védőnő történelem-latin magyar-népműv.

2 2 1

2 2 Éleim. Főiskola 3 Éleim. Főiskola 1 1 Kertészeti Egyetem 1 Kertészeti Egyetem 1 -

Külker. Főiskola 1 TTK geológia 1 dolg. megy 1 (motorszerelő) 1

Gyógyszerész Erd. és F. Egyetem

2 1 1 Nincs elképz. 3

69

(13)

I. osztályban Fő III. osztályban Fő IV. osztályban

véglegesen F ő nyert F ő /. E osztály kémia

tagozat

Vegyész, kémikus Biokémikus Orvos Gyógyszerész Tanárképző kémia szak

Elektromérnök, Laboráns Grafikus

Nincs elképzelése

15 6 6 3 3

1 2 1

3

III. E osztály TTK vegyész TTK bio-kém.

progr.mat.

Orvos Gyógyszerész Tanárképző matematika—kémia bio-mezőg.

magyar-orosz

Eleim. Főiskola Műszaki Egyetem Jogtudomány BTK tört.-angol

Kertészeti Egyetem Állatorvos

Közgazd. Egyetem Vegyip. Szakm.

Gyermekápoló Lakberendező Gépírónő Asszisztens Nem döntött

3 1 1 10 1 2 1 b

4 2 2 1

1 1 1 1 1 1 1 1 2

IV. E osztály TTK vegyész TTK bio-kém.

progr.mat.

Orvos Gyógyszerész Tanárképző matematika-kémia

bio.-testnevelés

Eleim. Főiskola Jogtudomány tört.-angol angol-magyar orosz—angol

Agrártud. Egyetem Óvónőképző Laboráns Fizikai munk.

Adminisztrátor

1 1 1 11 2 3

1

4 2 1 1 1

2 1 3 2 2

1 1 1 7 1 3

1

3 2

1

2 3 2 2 L F osztály

bio-kémia tagozat Orvos

Biológus Vegyész Műsz. Egyetem Jogtud. Egyetem

20 7 4 3 1

III. F osztály Orvos

Vegyész Jogtud. Egyetem Gyógyszerész Eleim. Főiskola

7 2 3 3 3

IV. F osztály Orvos

Jogtud. Egyetem Gyógyszerész Eleim: Főiskola

7

4 2 3

4

1 1 1

(14)

I. osztályban Fő III. osztályban F ő IV. osztályban

véglegesen Fő nyert Fő BTK francia-angol 1 francia-angol

olasz-magyar

1 1 1 TTK mat.-fizika 1 mate matika -fizika

biológia

1 1

1 1 Műsz. Főiskola 1 Műsz. Főiskola 2 2 Tanárképző

bio-kémia 2 bio-földrajz 3

földrajz-rajz 1 földrajz-rajz 1 ^- földrajz-testn. 1

bio-testnevelés 1 bio-testnevelés magyar-történelem Agrártud. Egy.

1 1 1

1 1 1 Külker. Főiskola 1

Könyvtáros 1 Asszisztens 1

óvónőképző 1 óvónőképző 1 ^- Műszaki rajz. 1

Kereskedő . 1 műszerész 1 nem döntött ' 1

Nincs elképzelése 2 Laboráns üzemi fiz.d.

adminisztrátor motorszerelő

3 4 2 1

eredményeképpen véleményünk szerint reálisabb és eredményesebb lesz a gimnáziumi tanulók pályaválasztása, és hathatósabb a tantestületek, osztályfőnökök stb. segítsége.

Elgondolásunk alaptétele: akkor megnyugtató a tanuló pályairányulása, ha a tanuló maga is reálisan ismeri tehetségét, s tehetsége, képessége alapján önmaga is látja pályaalkalmasságát, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a pályához szükséges képességeket önmagában minél jobban kifejlessze, illetve megerősítse; ha elgondolása összhangban van a társadalom (népgazdaság) igényeivel; ha szellemi követelmények mellett egészségügyi szempontból is alkalmas a választott pályának a betöltésére stb.

Ilyen szempontból vizsgálva a tanulók pályaválasztásának hullámzását az a megállapítá- sunk, hogy ez a pályakorrekció jó is, meg rossz is.

Jó azért, mert a tanuló — ha későn is —, de csak felismerte a reális lehetőséget.

Visszatükrözi az iskola pályapedagógiai tevékenységét, — tantárgyrészletek kiemelt szerephez való juttatása, perspektívaadás népgazdaságunk különböző területeiről, élet- pályák ismertetése, szakköri munka stb. - melyek a tanulót a képességeinek, a

hajlamának stb.-nek megfelelő pályára irányította.

71

(15)

Rossz azért, mert az életpályára való késői irányulás miatt az iskola nem tudta kellőképpen fejleszteni a tanulóban levő azon képességeket és adottságokat, amelyek a választott pályára elsődlegesen szükségesek.

Az volna tehát az ideális, ha a tanuló még időben, azaz a gimnáziun I—II. osztálya után el tudná dönteni életpályáját, s attól az időtől kezdve intenzíven készülhetne a pályához szükséges tantárgyak anyagából. A jelen esetben ez csak némileg oldható meg, éspedig ez

5. sz. táblázat

Pálya

Pályaelképzelés

A felvételt nyert nyert tanulók Pálya a gimnázium a gimnázium

II.

a gimnázium IV.

A felvételt nyert nyert tanulók Pálya

Osztályában

A felvételt nyert nyert tanulók

Mérnök 22 14 8 7

Műszaki Főiskola 1 4 8 8

TTK mat.-fizika 11 14 10 10

fiz-progr. mat.

TTK vegyész 21 8 2' 2

TTK biológus 21 3 2 2

Orvos 57 49 48 ' 30

Jogtud. Egyetem 8 19 17 11

BTK 13 10 12 5

Tanárképző Főiskola 9 22 28 14

Élelmiszeripari Főiskola 1 11 9 5

is csak egy korai választás alapján a tagozatos osztályokban. A gimnázium jelenlegi struktúrájában - mondjuk meg őszintén - a pályaválasztási tevékenység a legjobb esetben a III. osztályban kezdődik, de lényegében inkább a IV. osztályban kerül előtérbe az a kérdés, mennyire sikerült a pályairányulás és a pályaalkalmasság összhangjának a meg- teremtése. Feltevésünk: sokkal kevesebb gonddal és problémával járna a kérdés meg- oldása, ha a pályapedagógiai munka már az I—II. középiskolás években is előtérbe kerülne, s a személyiség gondos tanulmányozása, megfigyelése révén a pedagógus kar még intenzívebben, még tudatosabban és tudományosabban irányítaná a tanulók életútjának alakulását.

Milyen lehetőségek vannak ehhez?

Véleményünk szerint mindenekelőtt a jelenlegi gimnáziumi fakultatív rendszerű oktatási kísérletek egyetemre, főiskolára, gyakorlati pályára való kiválasztó-felkészítő funkciójának tanulmányozása, elgondolásainak, jelentkezett eredményeinek felhasználása és hasznosítása az eddigi pedagógiai tevékenységben.

Melyek azok az elemek a fakultatív oktatásban, amelyeket a tagozatos és az általános tántervű gimnáziumi osztályokban hasznosítani tudtunk?

A sok tényező közül három lényeges dolgot kívánunk kiemelni: 1. a felzárkóztató fog- lalkozások elvének átvételét, 2. az orientációs foglalkozások lényegének tanulmányozá-

(16)

sát és felhasználását, 3. a blokkrendszer tapasztalatainak érvényesítését a pályapedagógiai munkában.

Bontsuk ezt a kérdést részeire!

1. A gimnázium első félévében az úgynevezett felzárkóztató foglalkozások a fontosak.

A felzárkóztató foglalkozások célja az egyes tárgyakból különféle okok miatt lemaradt tanulók szintrehozása kisebb csoportokban, vagy egyéni foglalkozás alapján. A szintre- hozás alkalmával a foglalkozást vezető tanár már láthatja, mi a lemaradás oka: a tanuló képessége, vagy a volt iskola oktató munkájának gyengesége. A fejlődés, előrejutás mértéke már utalni fog a jövendő pályaválasztás kritériumaira is.

2. Az első osztály második félévétől a fakultatív rendszerű oktatásban megkezdődnek az orientációs foglalkozások, amelyek lényegében képességeket kipróbáló, feltáró és megerősítő tevékenységek. Ezek a foglalkozások nem a tanulók ismereteinek bővítését, hanem a meglevő ismereteik alkalmazását kívánják meg tőlük. Az iskolai lehetőségeket figyelembe véve a következő orientációs foglalkozások szervezhetők: 1. társadalom- tudományi—nyelvi, 2. matematikai—természettudományi, 3. gyakorlati programok. A tanuló képességeinek, érdeklődési körének megfelelően választ valamilyen programot. (Pl.

első osztály második félévében matematikát, a második osztály második félévében fizikát, a harmadik félévben kémiát.) A tanulót a féléves orientációs tevékenység végén a nyújtott teljesítmény alapján, s természetesen az általános képzés során megfigyeltek alapján is a tanárai vagy megerősítik választási irányának helyességében, vagy egy másik irány kipróbálását javasolják számára. (Pl. társadalomtudományi programból átirányítás termé- szettudományi programba, ill. fordítva.) A leírtakból kitűnik, hogy a tanuló sorozatos megfigyelés alatt áll, s az állandó eredménymérések, értékelések révén igen sok adat áll rendelkezésre a további tanulmányi irányról, életpályáról, arról a szakterületről, amelyen a legmagasabb teljesítmények elérésére válik képessé. Az állandó kapcsolattartás a szülőkkel még növeli a tanulóról alkotott kép teljességét. így valósítható meg, hogy az eddiginél nagyobb szerepet kapjon a pályaválasztásnál a tanuló képessége, és ne pedig a tanuló szüleinek ambíciója, elképzelési kényszere.

3. Az első két év általános képzése, orientációs tevékenysége, a gyakorlati foglalkozá- sok teljesítményei stb. megbízhatóan összegyűjtött adatok révén a tanuló, a szülő és a tanárok javaslatának meghallgatása alapján a III. osztályban a szakosodásra (blokkosításra) kerül sor. A blokkot a tanuló képességeinek és a pályaválasztásnak (pl. egyetemi felvételi tárgy a matematika—fizika) megfelelően választja. A III—IV. osztályban az elképze- lések szerint az általános képzés volumene erőteljesebben csökken, bár megőrzi primátusát: körülbelül a képzés heti időkeretének kétharmad részét tölti ki. Egyharmad részben szakosított képzés folyik, amely két ágra oszlik: 1. egyetemi—főiskolai tanul- mányokra, 2. részben vagy egészben bizonyos életpályákra való felkészítésre. Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra való felkészítés szakosodási lehetőségei a tényleges egyetemi és főiskolai tanulmányi területeket, felvételi vizsgakövetelményeket, a tanul- mányok alaptárgyait veszik tekintetbe. Éppen ezért a szakosodás mindig egy tantárgy- blokk intenzívebb tanulmányozását jelenti.2 S mivel a gyakorlati képzésben meg- nyilvánuló tehetség éppoly értékes, mint az elméleti képzésben megmutatkozó, ezért a

2 Ágoston György, Bánfalvi József: Kísérlet a gimnáziumi képzés szerkezetének átalakítására három Csongrád megyei gimnáziumban. Pedagógiai Szemle, 1977. 2. szám, 1 0 9 - 1 2 2 .

73

(17)

szakosodás is hasonló intenzitással történik a gyakorlati irányban is.

A blokkok alapján a tanulók igen magas szintű képzettséget érhetnek el, és nagyobb eséllyel is indulhatnak a felvételi vizsgákon. Szükségtelenné válik pl. a korrepetitor felfogadása, a különféle tanfolyamokra való beiratkozás, mert mindezt az iskola elvégzi a tanulók helyett. S csak így tudja legjobban megoldani a gimnázium a kettős feladatát, mely szerint: !. kiválasztani és felkészíteni azokat a tanulókat, akiket érdeklődésük, szellemi képességük felsőfokú tanulmányokra tesz alkalmassá, 2. kiválasztani és fel- készíteni a jobb képességeket felmutató tanulókat olyan gyakorlati életpályára, amelyek gimnáziumi általános műveltséget kívánnak.