K Ő R Ö S T Á J
K U L T U R Á L I S M E L L É K L E T
Megjelent a Békés megyei Olvasókönyv első kötete
A honfoglalás utáni
nyolc évszázad történetének kitűnő áttekintése
MEGYÉNK TÖRTÉNE
TÉNEK ta lá n legizgalm a
sabb, s egyszersm ind leg- hozzáférhetetlenebb szak a
sza a honfoglalástól a török kiűzéséig e lte lt időszak.
T alán ez utóbbi (a fo rrá s t * csak a m egye — sőt sokszor az ország — h a tá ra in kívül ta lá lh a tó k meg, a k ia d o tta k felhasználását pedig a latin , ném et vagy tö rö k nyelv ism eretének h i
án y a akadályozza) okozta azt, hogy a felszabadulás óta fellen d ü lt h elytörténeti k u ta tá s a középkorra vo- sebb eredm ényt felm u tatn i.' P edig e korszak ism erete m ind az iskolai oktatás, m ind a honism ereti m ozga
lom szem pontjából alap v e
tő jelentőségű.
A K ristó G yula á lta l ösz- szeállíto tt Olvasókönyv, m ely a honfoglalás utáni nyolc évszázad tö rté n e té t m u ta tja be a korabeli ír á sos dokum entum ok segítsé
gével, nagy előrelépést je le n t e h iány p ó tlása terén.
A KIADVÁNY jellegéből eredően elsősorban te rm é szetesen népm űvelő-ism e
re tterjesz tő szerepét kell hangsúlyozni: V égre a la i
kusok szám ára is hozzá
férh ető v é tesz olyan a lap vetően fontos d okum entu
m okat, m in t a V ata-láza- d ásra vonatkozó u ta lá st a K épes K rónikából (17—ÍR 1.), a k irályi v á rb irto k fel
bom lására (27., 33. 1.), m ajd a nem esi p á rth a rc o k ra (37.
L), a gyulai u radalom k i
a la k u lá sá ra (47—57. L), a paraszti osztály h arcra (63—
64. 1.), a török hódítás előtti á ld atlan és felelőtlen v i
szálykodásra (83—86. 1.), a török uralom a la tti m in d en
napi életre (105., 113. I.), a h ajd ú k m egtelepedésére 117., 140. 1.), a török kiűzé
se u tán i eln éptelenedésre (137—138. 1.) stb. vonatkozó,, iratok. Ezeknek a dokum en
tu m o k n a k m agyar nyelven váló közzététele, v alam in t a részletes és pontos hely- és szem élynévm utató leh e
tővé teszi, hogy az iskolai oktatás m egfelelő fejezeteit egy-egy, a tém ához kapcso
lódó helyi dokum entum m al szem léltessék, a szülőföld irá n t érdeklődők pedig ere
deti dokum entum ok alap já n alk o th a tn a k k ép et szűkebb S am i m ég nagyon fontos:
a dokum entum ok közötti összekötő szövegek, a m a
gyarázó jegyzetek, v alam in t az egész an y a g válogatása és korszakolása jó lehető
séget te re m t egy korszerű tö rténelem -szem lélet k ia la kítá sá ra , s bevezeti az ol
vasót a tö rté n ész m űhely
m u n k a rejtelm e ib e is.
EZ UTÓBBI AZONBAN m á r átvezet a következő problém ához* a kötet tu d o m ányos értékéhez. Rögtön m eg kell m ondani, hogy ez az é rté k nem a fe ltá rt anyag újszerűségében rejlik, h i
szen a k ö te t „m indössze”
k é t eddig k ia d atlan doku
m entum ot ta rtalm a z. (A források m ai feltártság a m ellett term észetesen ez is nagy teljesítm ény!) Az anyag m egfelelő és á lta lá ban igen szerencsés szelek
tá lása je le n th e tte azonban a nagyobb problém át, h i
szen, b á r a m egyénkre vo
natkozó forrásan y ag m eg
lehetősen szegényes, ahhoz azonban m égis elég gazdag, hogy a rendelkezésre álló szűk keretek közé (a tu la j
donképpeni szövegközlés 140 oldal) nehéz legyen be
szorítani. S különösen úgy, hogy a tö rté n e ti folyam at főbb tend en ciái az erős sze
le k tálás ellenére is k irajzo lódjanak. K ristó G yula nagyszerűen oldotta m eg ezt a p ro b lém át (mindössize ta lá n a X V —XVI. századi gazdasági fejlődés plasz
tik u s tü k rö zteté sére fordí
to tt kevesebb gondot, m in t k ellett volna). De nagy ér
ték e a kötetn ek az is, hogy a jegyzetek tartalm a zz ák szinte valam ennyi eddig m egjelent em lítésre m éltó feldolgozás k ritik a i kom
m entálását, objektív érté k e
lését. S végül, m in t értékes ered m én y t m eg kell em lí
ten i a kö tet h atáro zo tt és szilárd korszakolását, m ely m inden m egyénkre y orvat- kozó korábbi fo rrásk iad
ványból és feldolgozásból hiányzott, s am ely egyszer
re veszi figyelem be az o r
szágos ku tatáso k eredm é
nyeit és a helyi sajáto ssá
gokat.
E három eredm ény fa források m egfelelő „rangso
rolása* a feldolgozások értékelése és a korszakolás) a la p já n nyugodtan elm ond
h atju k , hogy K ristó G yula m u n k á ja tudom ányos szem pontból is alapvető és ú t
m utató jelentőségű, s ezzel a m unkával m egvetette egy korszerű m egye-történet m egírásának alap jait.
REMÉLJÜK, hogy ezen értékes k iadvány m egkapja m ajd a m egérdem elt érd e k lődést m ind az intézm ények és iskolák, m ind pedig a szülőföldjük tö rté n ete irá n t érdeklődők széles rétegei részéről.
G. Vass Istv án natkozóan tu d a legkeve- h a z á ju k tö rté n e ti m últjáról.
MIadonyiczky Béla Vázlat
Alexin Andor Késmárki részlet
„Csak 18 éven felülieknek”
Nem lenne jobb több ízlést, ötletet és szellemességet?
-„C sak 18 éven felüliek
nek” — olvassuk az érzéke
k et bizseregtető kitételt, ám az így a já n lo tt film csupasz k arok ölelő moz
d u lásán ak „snittnyi” lá tv á n yával szplgál csupán vagy legjobb esetben egy stra n d jelen et sokat sejtető foto- g rafálá sát n y ú jtja. Előfor
d u l ilyesm i. G yakoribb e n nek a fo rd íto ttja, m ikor is a zsűriző, a forgalom ba ho
zó illetékes „k o rh a tár nél
k ü li” cím két rag aszt olyan játék film ek re, m elyek, ha tudnának^ m aguk is p iru l
n án a k obszcén részleteik m iatt. Ilyenkor kiáltan ak fel a gyan ú tlan u l a k ép e r
nyő elő tt hagyott lánykák és fiúcskák: — Jé! A te n ti- kélő bácsinak és néninek nincs pénze pizsam ára!
Az ágyjelenet-döm pingről van sző. Most kivételesen, öem a k isk o rú ak ra gyako
ro lt n eg atív hajtásáról k ív á n nék írni. Eléggé el nem ítélh ető egyéni vélem ényem egyébként is az, hogy a csakugyan kicsi gyerekek érzéketlenek az érzékiségre, n ek ik nem árth a t, a többi
eknek pedig csak m ég jo b b an felcsigázza fan tá ziá ju k a t és film éhségüket az
„ a lu liak n a k nem aján la to s”,
„csak felüliek lá th a tjá k ” sém ájú hírverés. Csacsi, prűd, hiábavaló szem fény
vesztés ez az egész. (Ism é
te lte n hangsúlyozni kív á
nom : ez k ü lö n b e járatú m a
gánvélem ényem !) Ellenben íróink, rendezőink gépies
sége az, am i a plafonig ug
r a tja a m agam és a többi mozi- m eg színházlátogató em b ertársam at. F rancia honban, ahol az ágyjelene
te k m á r a lajosok idejében d ú lta k és ahol film revite- lü k e t századunkban a legel
sők közt forszírozták, m ár tú l v an n a k azon, hogy ere detinek, m eghökkentőnek ta rts á k és alkalm azzák. A vaskos rea lista ábrázolásá
ról á tté rte k a szellem, a
fan tázia em bere szám ára jóval többet adó sejtetésé- re. A m eg h itt gam i-szo- bácskában a férfiú m eg
kezdi in g u jjra vétkezését, a leányzó a spanyolfal mögül rak o sg atja m eztelen k a rra l a perem re feh é rn e m ű -tárát.
A többit, m ivel így sokkal hatásosabb, a rendező a képzeletdús nézőre bízza m a m ár. De nem így honi szak társain ak egy része. Ök a hagyom ányok m egszállot
tad. legalábbis az ágyjele
n e t dolgában. Ha m agyar já ték film et nézel, tisztelt moziközönség, nyugodtan fogadhatsz bárkivel, hogy lesz benne m atrac-jelen et, méghozzá a szokványos sé
m á jú : .takaró derékig, felül m eztelenség és vonaglás.
D rám a, vígjáték egyremegy.
A m inap százezrek lá th a t
tá k a képernyőn azt a tv - film et, m ely súlyos tö rté nelm i napok ifjú hőseinek izgalm as küzdelm ét idézte elénk. — V égre egy tém a, m elybe sem m iképpen sem illik ágyjelenet, m otyogta a család legszorgalm asabb tv-nézője, a nagym am a.
Alig fejezte be, v álto tt a kép és a tö rté n e t szerel
m es p árja , m inden m agyar film ek elő írt ágyjelenet- uniform isában, félm eztele
n ü l ölelkezett. A d rám ai ese
m énysorozatba h a jíto tt je le n et an n y ira oda nem il
lő, an n y ira groteszk volt, hogy az egész család hango
san felkacagott.
Rendezőink egy része, úgy látszik, a k á r élete és k a rrie rje á rá n is ragaszko
dik ehhez a „fogáshoz”.
Nem vagyok álszent. A csó- kolódzás, ölelkezés m ezben és különösen anélkül fel
séges dolog, de m indenkor a m aga helyén, vagyis a fil
m ekben is csak akkor, ha szükséges, vagyis előbbre viszi a cselekm ényt, ö n c é lúan és olyan gépies fo rm á
ban és m ennyiségben, ahogy a m ieink p rodukálják, ne
vetséges. sőt bosszantó.
Vagy, h a ném elyek csak ily módon képesek film jü k be re a litá st vinni, eredetiek lenni, aján la n án k , hogy vessék rá m ag u k at az em b er ezernyi napi intim szük
ségletére: jelen ítsü k meg a fogpiszkálást, szájöblöge
tést, a böfögést. To
v áb b á ik tassan ak a tu dom ányos, az ip ari és a , m ezőgazdasági szakfilm ek-, b e is ágyjeleneteket. Biztos siker! De — m iben? Avagy több ízlést, ötletet és szel
lem ességet?!...
Ű j Rezső
Ismerősünk
Pál G yula nyíregyházi fe stő m ű v é szt Békéscsa
bán is jól ism erik. A m ű vé sz rendszeres v e n dége az A lfö ld i tá rla to k
nak, és önálló kiállítása is vo lt m ár a M unkácsy M ihály M úzeum ban.
Február 23-án a lk a lm u n k vo lt részt ve n n i a debre
ceni M edgyessy T ere m ben berendezett kiállítá
sának m egnyitásán, ahol legújabb m ű v e it lá th a t
tá k az érdeklődők. A m ű vé sz fő tém ája most is a nyírségi tá j és a nyírségi em berek. K e
m én y fé rfia k és asszo
n yo k éln ek ezen a v id é ken, problém áik gyakran az em beriség általános, nagy problém áivá em e l
kednek. A képek híven tü k rö zik a m ű vé sz tö re k
véseit. M ost is a zt álla
p íth a ttu k meg, m in t an
nak idején békéscsabai tárlatán, hogy az általa ábrázolt nyírségi em b e
rek, és a nyírségi tá j m i
lyen sokban azonos a m i vid é k ü n k k e l, a békési tájjal.
A debreceni kiállítás m ár a m egnyitó napján sik ert aratott s azóta sok százan te k in te tté k meg.
