VIII. SZÉKELYFÖLDI GEOLÓGUS TALÁLKOZÓ
Geológia és környezetvédelem
The 8th Meeting of Szeklerland’s Geologyst
SAPIENTIA EMTE CSÍKSZEREDA
Vili. Székelyföldi Geológus Találkozó - 2006. október 26-29 Csíkszereda (Sapientia - EMTE)
TARTALOMJEGYZÉK
A találkozó programja ...5 Szakmai kirándulás ...10 ZÓLYA László
Vili. Székelyföldi Geológus Találkozó szakmai kirándulása alkalmával érintett földtani egységek... 10
Plenáris előadások ... 20 Havasné Szilágyi Eszter
A víz keretirányelv megvalósítása Magyarországon - Implementation of the Water Framework Directive in Hungary... 20
Pál-Molnár Elemér
A Ditrói Alkáli Masszívum petrogenezise - The petrogenesis of the Ditráu Alkaline Massif ... 23
Szakács Sándor
A rétegvulkánok instabilitása: okok, stabilizáló folyamatok, következmények és példák a Keleti Kárpátok neogén-kvarter vulkáni vonulatából - Instability of composite volcanoes: causes, restabilization processes and consequences.
Examples from the East Carpathians, Rom ania...25
Szakáll Sándor, Kristály Ferenc, Papucs András, Laczkó Attila-Albert, Zólya László, Jakab Gyula, Jánosi Csaba, Botár Miklós, Bállá Zoltán
A Székelyföld ásványtana projekt (2004-2010) eddigi eredményei - Last results of „minerals of Seklerland 2004-2010” projekt ...26
Weiszburg Tamás, Pekker Péter
A környezetkutatás különös szempontjai és igényei az ásványtanban - What is special in the environmental viewpoint of mineralogy?... 29
Dolgozatok ... 32 Batki Anikó, Pál-Molnár Elemér
Az Orotva völgyi kamptonitok ásványkémiai vizsgálata, Ditrói Alkáli Masszívum - Mineral chemistry of the Orotva camptonites from the Ditráu Alkaline Massif... 32 Bárdossy Apolka, Pál-Molnár Elemér
A Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhely kőzetanyagának archaeometriai
Berta József, Deák Ferenc
Elöinjektálási technológia a Bátaapáti lejtősaknákban - Pre-injection technology in Bataapáti’s exploratory tunnels ...37
Csanádi Attila, M. Tóth Tivadar
A hortobágyi kunhalmok, mint lokális hidrogeológiai rendszerek - Hortobágy’s kurgans as a local hydrogeological system s...41
Deák Ferenc, Molnos Imre, Kovács László, Vásárhelyi Balázs
Geotechnikai vágatdokumentálás Bátaapáti kutatóvágatokban - Geotechnical tunnel documentation in Bátaapáti’s exploratory tunnels... 43
Don György
Kozmikus eredetű mikroszferula-szintek üledékes kőzetekben és korrelációs jelentőségük - Cosmic microspherule layers in terrestrial sedimentary rocks and their correlation significance ...46
Don György, Horváth István, Liebe Pál, Pentelényi Antal, Scharek Péter, Tóth György A felszín alatti vizek geokémiai állapota és a vízpótlás lehetőségei, Szigetköz - Chemical state of the subsurface water and recharging efforts, Szigetköz, NW H ungary... 47
Gál Ágnes, Molnár Ferenc, Szakács Sándor
Brád-Nagyág epitermás érctelepeiből származó kvarcok kristálymorfológiai és fluidzárvány vizsgálata - Morphology and fluid inclusion study of quartz from Brad-Sácárámb Neogen epithermal ore deposits... 48
Jánosi Tibor, Csanádi Attila
Őrült kalapács - Crazy ham m er... 50
Jánosi Tibor, Pál-Molnár Elemér
Bináris ásványhatározó - ’’digitális kődobáló’’ - Binary mineral identification ... 51
Karátson Dávid, Székely Balázs, Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia
A magyarországi Dunakanyar kialakulása a környező miocén vulkáni formák exhumálódása és a folyóvízi bevágódás következtében - Geomorphic evolution of the Danube Bend, Hungary, due to paleovolcano exhumation and river incision ...54
Karátson Dávid, Tímár Gábor
Az Eperjes-tokaji- és a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkáni vonulat összehasonlító térfogatszámítása SRTM-adatok alapján: következtetések a magmakibocsátás és a lepusztulás rátáira - Comparative volumetric calculations of two segments of the Carpathian Neogene/Quaternary volcanic chain using SRTM elevation data: implications for erosion and magma output rates... 56
Vili. Székelyföldi Geológus Találkozó - 2006. október 26-29 Csíkszereda (Sapientia - EMTE)
Kristály Ferenc, Szakáll Sándor
Új ásványfajok Székelyföldről 2006 - New mineral species from Seklerland 2006...57
Kristály Ferenc, Szakáll Sándor, Bonazzi, Paola, Bindi, Lucca, Papucs András Neogén vulkáni tevékenységhez kötődő arzén- szulfidos paragenézis Lázárfalváról - Neogene volcanism related arsenic sulphide paragenesis from Lázáre§ti... 60
Kristály Ferenc, Szakáll Sándor, Papucs András, Köllő Annamari
Réz-karbonát, réz-szulfát és alumínium-szilikát társulások a balánbányai rézérctelep (Balán-havas) oxidációs zónájából - Copper carbonate, copper sulfate and aluminum-silicate mineral paragenesis from the oxidation zone of the Balan copper ore deposit (Balan H ill)...63
Makfalvi Zoltán, Vallasek István, Zólya László
Helyzetkép a Hargita megyei motetták hasznosításáról... 66
Papp Márton
Hidrogeológiai kutatás egy élőhelyrekonstrukción - Hydrogeologycal research on a habitat-reconstruction ... 67
Pál-Molnár Elemér, Bozsó Gábor
Fiatal tavi üledékek komplex környezet-geokémiai vizsgálata a szegedi Fehér-tó területén - Complex environmental geochemistry of young lake sediments at the Szeged Fehér-Lake , Hungary... 70
Pásztohy Zoltán, Demeter László
Termokarszt tavak a Csíki - Medencében - The thermokarst lakes in the Ciuc basin...73
Solt Péter
A kábái meteorithullás területének reambulációja - Investigation of spherules and micrometeorites in the Kaba CV3 chondrite fall area ...75
Szabó Sándor
Megújuló energiatermelés jószágtartó telepeken (szennyvíztisztítás kistelepüléseken) - Renewed energy production in settlements breeding domestic animals (Sewage cleaning in small settlements)...76
Szakáll Sándor, Kristály Ferenc, Bigi, Simona, Papucs András, Almási Enikő Mészkő xenolitokhoz kapcsolódó víztartalmú kalcium-szilikátos ásványegyüttes az alsórákosi bazaltból (Persányi-hegység, románia) - Hydrous calcium silicate paragenesis connected with limestone xenoliths in basalt of Alsórákos (Raco§u de Jos, Persani mts., Romania)... 78 Szakáll Sándor, Kristály Ferenc, Jánosi Csaba, Papucs András
Szász Árpád, Kis Boglárka, Pál Zoltán, Nagy Ákos, Czellecz Boglárka, Wanek Ferenc Összehasonlító tanulmány a Dél-Hargita néhány völgyének ásványvíz
előfordulásairól - Comparative study concerning the mineral water springs of the South-Harghita Mountains ... 83
Szőcs Teodóra
Felszín alatti vizek kémiai állapotfelmérése - Chemical survey of ground waters...85
Szurkos Gábor, Zsámbok István
Budapest környezetföldtani térképsorozata: elvek, módszerek és végtermékek a településgeológiában - Environmental map series of Budapest city: ideas, methods and final products in the urban geology domain ...86
Unger Zoltán, Síkhegyi Ferenc
A távérzékelés jelentősége földtani térképezésben - The importance of remote sensing techniques in surface geological m apping... 87
Unger Zoltán, Tímár Gábor, Májai Csaba
A Csukás-hegység az SRTM modellen (Székelyföld az űrből Vili. rész) - Csukás Mountain on the SRTM model (Székelyland from space V ili.) ...88
Vass István, M. Tóth Tivadar
Repedezett tárolók perkoláció és RÉV alapú vizsgálata - Percolation and REV based analysis of fractured reservoirs... 89
Wanek Ferenc
Nyúlás Ferenc, Gergelyffi András és Mészáros György 1808-as jelentése az Erdélyi-medence földgázelőfordulásairól - The protocol on the natural gas occurrence in the Transylvanian Basin by Ferenc Nyúlás, András Gergelyffi and György Mészáros ...91
Zsámbok István, Paincsákné Kosáry Zs.
Budapesti agglomeráció környezetföldtani térképsorozata - Environmental Geological Map Series for Urban Development of the Commuter Belt of Budapest ... 93
Poszterek ...95
Vili. Székelyföldi Geológus Találkozó - 2006. október 26-29 Csíkszereda (Sapientia - EMTE)
A DITRÓI ALKÁLI MASSZÍVUM PETROGENEZISE The petrogenesis of the Ditráu Alkaline Massif
Pál-Molnár Elemér
Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
Abstract
The Ditrau Alkaline Massif [DAM] (Transylvania, Romania) forms the S, SW part of the Gergyo Alps (Muntii Ghiurghiului). On the surface its diameter is 19 km from NW to SE, and 14 km from SW to NE. It appears East from the Kelemen-Gorgenyi-Hargita (Calimani-Gurghiu-Harghita Mountains) neogene quaternary calc- alkaline volcanic belt by breaking through the prealpine metamorphic rocks of the Bukovina Nappe. The massive is partly covered by the andesitic piroclasts and lava flows of the volcanic arc and the Pliocene- Pleistocene sediments of the Gyergyo and Orotva Basins. However, no direct contact can be detected with sedimentary rocks.The study of the DAM is highly important both from a national and an international aspect.
The research is expected to provide new results on the structure, mineralogy, petrography, geochemistry and stabile-isotope geochemistry of the massive. These results certainly will enable the understanding of the petrogenetics of both the DAM Tarnica Complex (basic and ultrabasic melts) and the probably younger (maybe of mantle origin) syenitic melt. Thus finally, firm answers can be given to the questions that have been raised in the past 150 years in connection with the genetics of the DAM. The evaluation of the two phase geochemical processes that occurred in the astenosphere and the litosphere probably during the opening up of the Tethys will serve the better understanding of the wider geological environment, as well.
The DAM is maybe the only one from the well known alkaline massifes whose complex magma evolution gives rise to so many questions. The solution of only a few of these questions is still enough to stimulate a wide international attention.
Összefoglaló
A Ditrói Alkáli Masszívum [DAM] első, 1833-as irodalmi említése óta (Lilienbach, 1833) az európai geológusok, petrográfusok érdeklődésének középpontjában áll. Az elmúlt több mint másfél évszázad kutatásai (Pál-Molnár 1994), a térség politikai hovatartozásától függetlenül, alapvetően határozták meg a hazai és főleg a nemzetközi magmás petrográfia nevezéktanának kialakulását. Ezt a kutatási folyamatot olyan hazai és nemzetközi geológusok neve fémjelzi, mint Herbich Ferenc, Fellner Alajos, Koch Antal, Szádeczky Gyula, Mauritz Béla, Vendl Miklós, Földvári Aladár, Pantó Gábor, Alexandru Codarcea, Emil Constantinescu, Brian Upton, Godfrey Fitton és Albert Streckeisen.
A DAM a Gyergyói-havasok (Muntii Ghiurghiului) D-i, DNy-i részét képezi. Felszínen látható részének átmérője ÉNy-DK irányban 19 km, DNy-ÉK irányban 14 km. Területe, a határzónákkal együtt kb. 225 km2. A DAM a Kelemen-Görgényi-Hargita neogén-kvarter mészalkáli vulkáni övtől K-re, a Bukovinai takaró prealpi metamorf kőzeteit áttörve bukkan a felszínre. A masszívumot részben a vulkáni ív andezites piroklasztitjai és lávafolyásai, részben a Gyergyói-, és az Orotvai-medencék pliocén-pleisztocén üledékei fedik.
Közvetlen kontaktusa üledékes kőzetekkel sehol sem figyelhető meg. Szerkezetileg a Bukovinai takaróhoz tartozik, annak négy prekambriumi, kora paleozóos litológiai egységével érintkezik.
A DAM magmafejlődése a Getida-Bukovinai mikrolemeznek az eurázsiai szegélytől
Végigtanulmányozva a legfontosabb genetikai hipotéziseket (Streckeisen 1931, 1952, 1954; lanovici 1938; Codarcea et al. 1957; Anastasiu, Constantinescu 1979) szembetűnő, hogy mindegyik elmélet alapvető és egyben legnehezebb kérdése a DAM északi részén felszínre bukkanó ultrabázikus test helyének megtalálása a masszívum kőzeteinek keletkezési folyamatában.
2000-ben, egyidőben és egymástól függetlenül (Morogan et al. 2000; Pál-Molnár 2000) két petrogenetikai modell is született. A két modell nagyon sok hasonlóságot mutat.
Mindkét petrogenetikai modell szülőmagmája enyhén telítetlen, enyhén túltelített jellegű, köpeny eredetű kumulátum. Morogan et al. (2000) a DAM kialakulását OIB-jellegű, bazanitos magmából vezeti le, ami gránát-lherzolitos összetételű asztenoszféra kis fokú olvadásából származik. Szerintük a több szakaszban lejátszódó magmaképződési folyamat hosszabb idejű köpenyfeláramlásra utal. A köpenyeredetű bázisos magmák és a kéreg kontaminációja során képződhetett telített és túltelített magmák későbbi frakcionációval tovább fejlődtek, egészen az alkáligránit megjelenéséig. A nefelinszienitek a masszívum utolsó nagy magmabenyomulási fázisát képviselik, eredetük bazanitos szülőmagmára és kismértékű kéregasszimilációra vezethető vissza. A 2000-ben felvázolt másik petrogenetikai modell (Pál-Molnár 2000) szerint a DAM keletkezése aktivizálódott platformi területek miaszkitos magmatizmusához kapcsolható (autonóm magmás aktivizáció). Az elmélet szerint a hornblenditek, nefelinszienitek és gránitok kogenetikus, komagmás kőzetek. Az ultrabázikus magma fejlődése a SÍO2 és az alkáliák növekedésével a gránit - nefelinszienit végső rendszerben fejeződik be. A hornblendit -»
nefelinszienit, hornblendit -> gránit fejlődés frakcionációs, illetve AFC (frakcionáció + asszimiláció) magmafejlődés. A szienitek K/Ar radiometrikus koradatok alapján mind a hornblenditekhez, mind a nefelinszienitekhez és gránitokhoz képest fiatalabb képződmények. A hornblenditekkel, nefelinszienitekkel, gránitokkal hasonló nagytektonikai környezetben keletkeztek, de valószínűleg az előbbiektől különböző magmaforrásból származnak; a meladioritok, dioritok ásványos összetétele, szöveti, szerkezeti képe, K/Ar koradata kevert kőzetekre utal. A köpeny eredetű hornblenditek és a kéreg eredetű szienitek hibridizációs termékei. A keveredési folyamat a szienitek intrúziójával egyidőben ment végbe. A hornblenditek és szienitek közötti határzónában a következő nagyobb szerkezeti egységek, illetve folyamatok különíthetők el: injekciós határzóna, injekciós határzóna részleges beolvasztással és permeációs határzóna.
Az előbbiekben vázolt magmafejlődési elméletek számos kérdést vetnek fel. Az első és talán legfontosabb megoldandó probléma a DAM ultrabázisos-neutrális összletének, a Tarnica Komplexumnak, a magmafejlődése. A mafikus kumulátum és az egyes kőzetsorozatok (hornblenditek, dioritok) közötti kapcsolat, a kőzetsorozatokon (hornblenditek és dioritok) belüli kapcsolatok tisztázása (frakcionáció, frakcionáció + asszimiláció, hibridizáció).
A második fontos kérdés a Tarnica Komplexum kőzetei és a gránitok, valamint a nefelinszienitek közti kapcsolat tisztázása, a fentiekben vázolt frakcionációs illetve AFC magmafejlődés bizonyítása. Alkalmazható-e (akárcsak a Gardar provincia esetében) a Yoder és Tilley (1962) által kidolgozott magmafejlődési modell (ultrabázikus szülőmagma
—» nefelin-alkáliföldpát és kvarc-alkáliföldpát minimum), vagy az egyes kőzetek kialakulása különálló magmabenyomulási fázisok eredménye?
További kérdés a Tarnica Komplexum kőzetei és a szienitek közti összefüggés.
Magyarázható-e a komplexum hibridizációs jellege a korábban kristályosodott ultrabázikus magmatit és egy kéreg eredetű, kogenetikus, de nem komagmás olvadék kölcsönhatása eredményeként?
És végül, de nem utolsó sorban a DAM különböző kőzeteit (granitoidok, szienitoidok, Tarnica Komplexum kőzetei) átszelő alkái lamprofír testek eredetének,
Vili. Székelyföldi Geológus Találkozó - 2006. október 26-29 Csíkszereda (Saoientia - EMTE)
masszívumon belüli és kívüli kapcsolatainak meghatározása (komagmás és kogenetikus sorozatok elkülönítése). (A lamprofírokkal kapcsolatosan ezidáig csak petrográfiai vizsgálatokról van tudomásunk.)
A fenti kérdések megválaszolása a legfontosabb lépés, a nagy nemzetközi érdeklődésre is számot tartó DAM teljes petrogenetikai, petrotektonikai megismerésében.
Jelen munka a T 046736. sz. OTKA pályázat és a Stockholmi Egyetem, Geológiai és Geokémiai Tanszékének támogatásával készült.
A RÉTEGVULKÁNOK INSTABILITÁSA: OKOK, STABILIZÁLÓ
FOLYAMATOK, KÖVETKEZMÉNYEK ÉS PÉLDÁK A KELETI KÁRPÁTOK NEOGÉN-KVARTER VULKÁNI VONULATÁBÓL
Instability of composite volcanoes: causes, restabilization processes and consequences. Examples from the East Carpathians, Romania
Szakács Sándor
EMTE, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudomány Tanszék, Kolozsvár, e-mail:
szakacs&.saoientia. ro
Abstract
Long-lived composite volcanoes naturally evolve towards edifice instability as they grow and mature.
Instability factors are related to gravitational edifice loading and edifice weakening by fracturation and hydrothermal alteration. External factors such as basement topography, structure and lithology may enhance instability. Caldera formation, lateral collapse and volcano-basement interaction are three ways of solving edifice instability at maturing composite volcanoes. Examples of all these processes can be found in the Calimani-Gurghiu-Harghita volcanic range (East Carpathians).The consequences of volcano instability and related re-equilibration processes are multiple, strongly influencing the volcano itself, its environment and its basement. Study of instability-related structures and processes may improve mineral exploration strategies and volcanic hazard assessment.
Összefoglaló
A hosszúéletü rétegvulkánok evolúciója és maturációja során a növekedésükkel párhuzamosan fokozatosan nő a felépítmény instabilitása is. Ennek belső és külső okai vannak. A belső okok közé tartoznak a vulkáni felépítmény gravitációs túlterhelése a kitörések sorozata folyamán, valamint a felépítmény szerkezeti gyengülése a vulkáni kúpot alkotó kőzetek kitörések okozta repedezettségi fokának a növekedésével és a hidrotermális folyamatok által kiváltott ásványi átalakulások elterjedésével. A külső okok a vulkánok aljzatának domborzatával, litológiájával, szerkezetével és aktív tektonikájával hozhatók összefüggésbe. A kialakult instabilitás feloldása a kalderaképződés, a felépítmény részleges összeomlása és a vulkán-aljzat kölcsönhatása során lezajló
