§?
9— 10. szám
egyikére adott tfeleletekből azonban annyit.
megállapíthattnnk s ezt az alábbi összeállí- tásba foglaltuk, hogy az összes időszaki sajtótermékek 3().8%-ának kiadása minősült veszteséges üzleti vállalkozásnak, mert az előállítási költségeit ennyinek nem fedezte az eladási ára,
Az eladási ár fedezi ! nem fedezi Megfelenés helye
az előállítási költségeket
Budapest ... 154 75
Vidék ... 104 40
Összesen ... 258 i 15
0/0 ... 692 308
Befejezve felvételünk eredményeinek is- mertetését meg kell állapítanunk, hogy bar időszaki sajtókulturánlmak 1946, évi helyw
370 1947
zete igen nagy Finiiuatltist mutat a békebeli szinttel szemben, megis igen jelentős az a teljesítmény, amelyet az új' mathjalr élet olindítász'iban s az ország talpraállasa érde—
kében sajtónknak ezt a resze W összezsugorod- fa ís—végzett. De az 19—16. év elejére vonat—
kozó adataink kie'gószítéseket—en örömmel állapíthatjuk meg egyben azt is, hogy az ország megel"t"lf4öti(fSÖV(Fl pz'irhnzamosan idő- szaki sajtónk mennyiségileg es minőségileg is egyre gyarapszik, hiszen 19.47 októberében szamuk már 700 körüljárt,köztiik 242 az ez évben indult hírlap vagy "folyóirat s így re- mőljiik, hamarosan eléri regi színvonalát és újra teljesítheti azt a hivatását, mely nem—
csak a közvélemény iranyitasatmn, hanem az emberi civilizáció elt'íbbrevitelében és a tudományok ápolásában is reá hárai'nlik
Jom bús Géza, dr,
§ A választási statisztika néhány időszerű kérdése.
Certaines guestions d'aCtualité de la statistigue des élections.
A második világháború befejezése óta el—
telt közel három év alatt, csaknem vala—
mennyi európai államban megtartotti'il—z a arlainenti es iinkormánvzati va'ilasztasokat
. )
melyeknek eredményekt'épen a politikai,
;:a zdasági, szociál is és kultúrális elet vi- szonyok alakulása számos országba n új irányt vett. A választások irant, épen ezért általában nemcsak az el'-(lekelt országok választópolgárai részéről nyilvánult, meg igen széles érdeklődés, hanem más állan'iok népessége is feszült; figyelemmel Várta az eredményekről szóló közléseket.
A választások alkalmával a társatlaltmik politikai lcöwálcnu'rm)c jut kifejezésre s ezt a milat-ztási statisztika híven tükrözi, ria-.:—
sma. A közvélemény lnegfigyelt'ese'wel azon- ban a, [gőzt—télen"?nyit"tatás is fa!/UIN!Oil/i', mégpedig rendszerint a statisztika mód—
szereinek felhaszn:'ilz'isaval. s mivel a köz—
véleménykntatas Magyarországon újabban kezd ismeretessé valni.
közönség igen g'akran hajlamos azonosítsa, azt a statisztika letőleg munkakörével.
A tévedésre leginkabb az ad okot, hogy amíg a statisztikáról alkotott, ismeretek immár közel száz esztendő óta mind széle—
sebb körben terjednek el s az általánus inti—
Veltségi színvonal emelkedésével mindjob-
még csak az olvasó- ai'ra. hogy fogalnn'wal, ii- l
ban válnak az emberek sajz'ntjz'iw'i, addigr a l;özvelen'ienykntatz'is nalunk úgyszól'an meg gyermekcipőben jár, s hosszabb időre ian szükség, hogy jelenti'iséget és célját a tail-- sadalom széles körben t'elisn/ierje, gyakor—4 lati módszertani kérdései pedig annyira ki—
forrjz'insz, mint a közvélemónykntatas szülő—
hazájában, az An'ierikai Egyesült Állaimlk- ban, vagy más külföldi zillamokl'mn. A sta—
tisztika es közvélemenykntatás körül madt fogalomzavar oka továbbá az is. hogy az egyes kozvelemenykntatx'isokról besza—
moló jelentések a'anyszt'unailmn az olvasó—
közönség a legtöbb esetben statisztikát. il—
i a,"
letőleg kifejezetten statisztikai tevékex'ly—
séget. hit s a következtetések levonasz'it is a statisztika kutató munkájának tulaj—
donítja, De :: főll'eől'it'lsw reszben az is okot szolgáltat, hogy mint, már jeleztük, a statisztika, és a közvólernenykutatels módsze—
reiben több rokonkapesolat van. A, statisztika és a közVelemenykntatas ugyanis egyarant:
kerdeseket intóz a tarsadalmn egészéhez, vagy annak (vsak egy kiválasztott resze—
hez. A kiizvéletnónykntatti, a statiszti—
kushoz hasonlóan összegyűjti a, megvála—
szolt kérdőíveket, majd feldolgoz—zási ervet;
készít, me;__ 'imlalja az eseteket, csoportokat alkot belőlük és arányszámok—
kal stb. világítja meg azokat a jelenség,.—
rendezi,
ket, melyek megfigyelésére a felvételi terv kiterjed.
A statisztika módszereinek felhasználása miatt könnyen azonosíthatja a laikus kö- zönség a közvéleménykutatás fogalmát a statisztikáéval. Pedig a két fogalom között lényegbevágó különbség van. A statisztika ugyanis, akár társadalmi, akár természeti (meteorológiai) jelenségekről legyen szó, mindig a vizsgálat tárgyává tett tömegje—
lenség tényleges állapotának (állapotválto- zásainak) a megfigyelésére és a jelensége—
ket előidéző okok és törvényszerüségeik fel—
kutatására törekszik, Ezzel szemben a köz- véleménykutatás a társadalom reprezenta- tív úton kiválasztott részének valamely tár- sadalmi jelenségéről, sajátságos életviszonyá-
ról alkotott véleményét
tolni, hogy ebből következtetést vonjon le igyekszik kipuha—
az egész társadalmat jellemző közvéleményt illetően. A statisztika, konkrét életjelenségek állapotának a megfigyelésére törekszik. A népesség korösszetételét, foglalkozási mee—
oszlását ismertető népszámlálási eredmé—
nyek émifxy, mint az őstermelés és a gyár- ipar termelési értékéről, a kiilkereskmlelmi forgalomról, az áralakulásról, a tc'ikeképző- désről stb. begyűjtött adatok véle—
ménykérdések, hanem ténymegállapításokf'a népességi, gazdasági, szociális és kultúrális
ll em
jelenségek állapotának a regisztrálói. A köz—
szemhen .;ad lme"
alkotott,
összpontosítani véleménykutatás ezzel
társadalmi jelenségekről
sugarait igyekszik
vél em é—
nyek
eyiijtólencséjéhen.
'A statisztika és a közvéleménykutatás
eélkitiizéseiben és munkateriiletéhen van azonban találkozási pont, melyben a két fogalom közel kerül egymáshoz. Ilyen kö- zös terület: a választási statisstil'a. A vá- lasztások alkalmával ugyanis a társadall'ni tömegek a szavazatuk útján nyilvánítják ki
politikai állásfoglalásukat, s a szavazatok
csoportosításával, kiértékelésével, az ered—
ményeket befolyásoló demográfiai tényezők felkutatásával foglalkozó választási statisz- tika voltaképen a politikai közvéleménynek a tükörképe. Az elsősorban közigazgatási
f*éiídatot alkotó választási statisztika szé—
les—körű feladatainak elvégzésével azonban
csak közlvetett közvéleményvizsgálat, s csak
az okozati összefüggések keresésével csupánrészben érinti a közvéleménykutatás gondo-
latkörét.1 '
A közvélemény/katatás már a választás előtt igyekszik kipuhatolni a politikai köz- véleményt, a választás várható eredményét.
Az ilyen vizsgálat sikere természetesen nagymértékben függ a választási közvéle- ménykutatásloa bevont személyek számától, foglalkozási, műveltségi összetételétől, poli- tikai pártállásától, vagyis a széleskörű és nagy gonddal alkali'nazott reprezentációtól, továbbá a véleménykutatás időpontjától, a kérdezés módjától stb. A közvélemény ugyanis rendkívül érzékeny valami és pl.
egy politikai eseményről szétrebbenő hir egyik napról a másikra, olyan hirtelen ké—
pes megváltoztatni a tömegek véleményét, mint a hirtelen támadt ködtenger a tiszta kék égboltot.2 A választásokat megelőző közvéleménykutatások lényegében tehát jós—
lások, melyek rendkívül sok szociológiai té—
nyező fiiggvényei. A lválasatás—i statisztika a közvéleménykutatással szemben a választás időpontjában kialakult politikai közvéle- ményt örökiti meg, az annak tényleges meg- nyilatkozását nyujto szavazási eredmények számbavételével és rendszeres feldolgozásá—
val s ezzel a gyakorlati és tudományos élet számára egyaránt igen fontos munkát vé—
géz.
A választási statisztika feladatköre kei- tős. Elsősorban a tételes 'álasztójoggal van szoros kapcsolatban, mert a népesség nem, kor, nemzetiség stb. szerinti megoszlástól és a választójog kereteitől, a kizáró okok rendszerétől függ a választójoga?ultak sza—
ma, melynek megállapitása első feladata s mely utóbbi adatnak az ismerete alapján történik rendszerint a választókerületek és a szavazókörök kijelölése is. Sorrendben a második, de lényegében igazi munkaterü—
lete a választási eredmények módszeres feldolgozása és közlése. A választási ered—
mények szisztematikus feldolgozásával kap- csolatban az ,,Ausztriai választások eredmé- nyei" c. 'közleményünkben3 már utaltunk arra, hogy a nyers szavazati eredmények matematikai összeszz'imlálásán kívül milyen 1 V, 6. Mádai Lajos dr.: Az ausztriai vá—
lasztások erednif—nyei. M. Stat. Szemle. 1947.
évf. 121_.122. l.
2 Horváth Barna: Aközvélemény ellenőr- zése. Szeged, 1939. 5. l.
3 V. 6. Mádai Lajos dia: Id. m. 122. l.
9— 10. szám
főbb okkei'eső szempontokat kell a tudomá—
nyos kutatásnál figyelembevenni,
Svájc, Több külföldi állam (különösen
Svédország, Norvégia, Németország,' Fran—
ciaország, Ausztria, Bulgária) már évtize—
dek óta rendszeresen kiépítette a választási statisztikát és az eredményeket külön kiad- ványokban hozza nyilvánosságra. Sajnos, hazánkban a hivatalos statisztikai szolgálat és az illetékes központi kormányzati szervek is mostohagyermekként kezelték a satiszti—
kának ezt az egész államot érintő alkot- mányjogi problémakörét. A Központi Statisz- tikai Hivatal ugyan többször belekapcsoló- dott a választójogi törvényjavaslatok előké—
szítési munkájáhal azonban a választási eredmények feldolgozása és közlése munka- tervében nem szerepelt. A magyarországi választások eredményeivel így a multban csak néhány ad hoc,. munkálat és egypár magvasabb tanulmány foglalkozott2 s a tu—
dományos szempontból kiakn—ázatlannl he—
vert adatanyagból csupán a nagy összefüg—
gésekhől kiragadott egy-egy láncszem keriilt njságközleményekben a nyilvánosság elé.
Pedig a választási statisztika módszereinek kiépítéséhez hazánkban is kétségtelenül rend- kivül fontos közérdek fűződik, meljfre a tör- vényhozóknak és a közigazgatásnak is igen gyakran szüksége van. A választási statiszti—
kai eredmények publikálása a közvélemény helyes tájékoztatása szempontjából is szerfö- lött fontos és azt a tudomány állandóan fo—
kozódó igényeinek a, kielégítése is szorgal—
mazza.
A választási statisztika magyarországi ki—
építése nem újkeletű probléma. Vntkonioh, Sándor például 1903—ban már ,,A kötelező szavazás" címen megjelent munkájának elő—
szavában sajnálattal volt kénytelen megálla- pítani, hogy a Magyar Statisztikai Évkönyv egy táblázatán kívül, mely a választójogo- sultak számát tartalmazta törvényhatóságon- 1 1904—ben a választójogi reform céljára külön összeírás készült a 20 éven felüli férfiakról, majd az 1910. évi népszámlálás- kor ugyancsak választási célra külön vették számba a 24 éven felüli férfiakat, (M. stat.
Közlemények. 36. kötet. Budapest. 191].
466 és 537 1.)
2 V. 6. pl. a M. stat, Szemle hasábjain Thirring Gusztáv dr.: A budapesti községi
'álasztások (1925. évf. 129 és köv. l.) és
Konkoly Thege GyuTa. dr.: Az 1926. évi or- szággyűlési képviselr'íválasztás eredménye.(1327. évf, 1. és köv. 1.)
372
kint, még arra vonatkozólag sem talált ada- tot, hogy a válasZtójogosultak közül melny-
nyien szavaztak le, vagyis milyen volt a sza—vazási részvétel alakulása. Ugyanerre a — hiányra mutatott rá joggal annakidején
Buza LászlóJ újabban pedig Csokey István2
is. A választási statisztika kutatómunkája- nak egyik fontos kérdése ugyanis annak a jelenségnek vizsgálata, hogy a választójoggal felruházott társadalmi rétegek milyen érdekf—lődést tanusitana'k a közügyek iránt.
A szavazásban való részvétel gyakoriságá—
nak a kiszámítása úgy történik, hogyaz összes szavazókat (az érvényesen és érvény- teleniil szavazókat együtt) a választójogo- snltak számához viszonyítjuk. Magya/ron- svá-gon az 1920 és 1945 között; lefolyt vá- lasztásokon a szavazási részvétel arány—
száma így alakult:
Szavazok a vá:
A választás éve lasztóiogosuhak O/Oxában
1920 80'8
1922 Tó'l
1926 768
1931 728
1935 SD'O
1939 "(81
1945 923
A választás iránti közérdeklődést vissza—
tiikröző gyakorisági arányszámok alakulása igen sok jogi, szociológiai és demográfiai té-
nyezőtől függ. '
A tételes választójog tartalma nagymér- tékben befolyásolja a választók részvételi szándékát. A kötelező szavazási rendszer, mely bünteti a szavazástól való indokolatlan távolmaradást, a választók szavazási részvé-
telére serkentőleg hat. Belgiumban pl. az
1892. évi választások alkalmával 100 választó—jogosult közül csak 84 élt szavazati jogával s 1894-ben, amikor a szavazás már kötelező volt, az arányszám 95%—ra emelkedett, Bul- gáriában a kötelező szavazási rendszer 1920—
ban való bevezetése előtt a részvételi arány- szám 67.l% volt s az 1923-as választásokon már 86.2%-ot ért el. A kötelező szavazási rendszer bevezetése valamennyi államban a választópolgároknak a közügyek iránti érdek-
lődésére kétség'téleniil serkentőleg hatott. A
szavazásban való részvétel, illetőleg az attól való tartózkodás azonban nem függ egyedül és kizárólag attól, hogy a választójogi tör- vény kötelezővé teszi-e a szavazást vagy sem.
Példa erre épen a magyarországi szavazási 1 A kötelező szavazás. Kolozsvár, 1913.
7. l.
2 A kötelező szavazás. Szeged, 1935.
50. l. ' '
részvételi arányszámok alakulása. Az 1939.
évi Választások alkalmával, amikor vala—
mennyi választókerületben először volt a sza—
vazás titkos és kötelező, a részvételi arány- szám csak 78.170 volt, Ezzel szemben az 1945:VIII. tc. a szavazást nem tette kötele- zővé s mégis a részvételi arányszám olyan magas volt (92.3%), hogy arra nem volt példa még a magyar választások történeté- ben. A választás jelentőségének a felisme—
rése, a fokozott érdeklődés, a propaganda stb. mind olyan szociológiai tényezők, me- lyek nagyobb tömegeket indíthatnak az ur—
nak elé, mint a jogi kényszer.
A szavazási részvétel alakulása azonban összefüggésben van a választójogosult népes—
ség demográfiai tulajdonságaival is. A kül- földi államok statisztikai hivatalai (Svájc, Svédország, Nemetorszag, U. S. A.,stb.) nag súlyt helyeztek arra már a multban is, hogy a választónévjegyzékbe felvett népességet nem, kor, foglalkozás szerint feldolgozzáer népszámláláshoz hasonló feldolgozási müve—
let útján mód nyílott a népesség szaoamisi részvétele demográfiai sajátságainak meg—
felelő mogvilz'igítz'isára.
Magyarországon 1945-ben szavaztak először a férfi—air és a nők i'negkillíinbözte- tett módon. Ekkor a férfi választók közül 935, a nők közül pedig 91.6% szavazott lo.
Svédországban és lilinnországbanl a férfi és m'íválasztók részvételi arányszámai a multban a következőképen alakultak:
A válaszlás Férfi Női Férfi és női szava:
évc szavazók a választóiogosul: zók közötti külön.—
1ak O/O:ában b'o'zel (%.—ban S v é d o 1- s z á ;:
Képviselőválaszlások
1919 68'9 61'8 ?'1
1922 45"? 30'2 15'5
1926 56"? 41*ó 15'1
1930 640 499 14"!
1934 692 56'5 12'?
Szenátusi választások
1921 620 472 14 8
1924 60'0 467 13'3
1928 72'6 627 99
1932 73'1 62'5 10'6
F i n n 0 r s z á ;;
1908 ' 68'9 60'3 8'6
1909 70'5 óO'ó 99
1910 64'9 55'8 9"!
1911 653 54'8 10'5
1913 55'9 46"? 92
1916 60'1 51'4 87
191? '(3'1 65'7 7'4
1919 69'5 65'1 4'4
1922 63'0 54'5 8'5
1924 M'? 537 8'0
1925 43'8 36'2 7'6'
1927 59'7 52'4 73
1929 59'6 521 7'5
1930 686 633 53
1931 51'4 43'7 7'7
1 Herbert Tingsten: Political Behavior.
London, 1937. 11—14. 1.
Az egyébként gazdag külföldi választási statisztikából kiragadott e példák is azt mu- tatják, hogy a nők politikai érdeklődése a férfiaké mögött marad. A nők ugyanis csak később kaptak szavazati jogot mint a férfiak s a közérdekű problémákkal való foglalko- zás inkább csak az első világháborút köve—
tően honosodott meg körükben.1
A szavazási részvétel alakulása összefüg- gésben van továbbá a választók kormegosz—
lásaval, családi állapotával, foglalkozási
nmgoszlásálval is.
Svédországban? az 1932-es parlamenti vá- lasztások alkalmával a szavazási részvételi arányszám alakulása az egyes korcsoportok—
ban az alábbi volt:
'Férf'l Női A férfi és női szavazók a szavazók kö:
Korcsoporl választóiogosuliak zöm különbség (l,/oaában ola-ban
23—44 67'9 55-7 122 25—29 717 63'9 7'8
30'34 790 701 7'9
35—39 81'4 74'4 7'0
40-"44 82'8 74'6 8'2
45M'49 829 75'1 ?'8
50—54 818 73'7 8'1
55—59 80'1 690 102
60—64 '(9 3 67'6 117
65—69 731 61'5 116
70—74 67'9 52'8 _15'1
(Sa—79 55'5 39'4 16'1
80— 37'2 22'6 14'6
Össresen : 76'9 672 9"?
A svédiadatok azt mutatják, hogy a- leg- fiatalabb és a legidősebb korcsoportba tar- tozó választók szavazási részvétele a mór- sékeltebb s a 40—60 éves korosztályba tar—
tozó produktív korú férfiak és nők tanusít- ják a legnagyobb érdeklődést a valasztasok
iránt. .
A svájci választási statisztika a választó—
jogosult népesség családi állapotát is fel- dolgozta, Basel kantonban az 1932. évi ví- lasztáskor 100 nőtlen választójogosult férfi közül csak 83.9% szavazott le, ezzel szem- ben a házas férfiak részvételi arányszáma 91.1% volt. A szavazási részvétel alakulása és a választók foglalkozása közötti össze—
függésre pedig a zürichi 1932. évi választási eredmények világítanak rá. Az érdekes fel- dolgozás eredményei szerint a sza'azási részvétel arányszáma legmagasabb a, nagy- vállalkozó (89.6%), bankigazgató (86.7%), köztisztviselő (84.570) és a tanar (91.2%)
! Európában először Finnországban (1906) kaptak a nők szavazati jogot. Magyarorszá- gon a nők pedig az 1920-as választáskor járultak először az urnák elé.
2 Tiawsten: Id. m. 105, 1,
9— 10. szám
foglalkozású választók csoportjaiban volt.
Az ipari munkásság szavazási részvétele (78.5%) feliilmnlta az agrárfoglalkozású választók (70.9%) gyakorisági arányszá- mát, Leglanyhább volt a politikai érdeklő- dés a szállodai alkalmazottak, pincérek és háztartási alkalmazottak között (53.5%), aminek okát jórészt abban kell keresni, foglalkozási kategóriába tartozó 'álasztók még vasárnap vagy iin- nepnapokon is szolgálati iielyiikliiiz van- nak kötve s többé-kevésbbé ez gátolhatja meg szavazati joguk gyakorlz'isát.
Az egyes foglalkozási csoportok, tt'rsa—
(lalmi rétegek szavazási részvételének ten—
denciája attól is tiigg, hogy milyen. arány- ban tannal: Á'ÖIYDÉRGI/Tfe a választók közt.
Az 1932, évi baseli 'álasztások eredményei ugyanis igen érdekes összefüggést,mutatnak a munkásválasztdk arz'inyszz'nnának nagyságra és a szavazási részvétel arányszz'mn'mak
;: aknlása közöttl llügy az ebbe a
nnkások az Munkásszavazo'k a s
Választókcrüicl SS. ,. válasz: munkás választók ló O/oaában "mában Steinen ... 14'0 55'6 Aeschcn , . . . l8*0 51'8
Spalen ... 28'0 66'5
RichemDotf . . . . . 281 590
Stadt ... . . . 29'6 55'0
Johann . . . 31'4 653
Beitingen 32'9 65'2
Alban ... 35'8 63'3
Riehcn 36'3 56"!
Blási . . . . 43'7 657
Hoiburg ... 51'4 73'0
A fenti összeállítás tanuságz szerint a munkásválasztók ai'ányszámának emelke- désével párhuzamosan emelkedik a munká- sokszavazási részvételi arányszáma. Vagyis minél nagyobb számban el együtt a mun—
kásság, annál nagyobb köztük az összetar- tozás tudata és a szervezettség, amivel l Mitteilnngen (les Statistischen Anites des Kantons Basel. Stadt. 1932. 24. 1.
374 194?
együttjár a politikai élet iránt való foko- zottabb érdeklődés is.
A svéd választási statisztika még a vá- lasztójogosultak jövedelmi viszonyait is feldolgozta s ennek alapján megállapította az egyes jövedelemcsoportba tartozók vá- lasztási részvételének alakulását,.
Az 1932. évi stockholmi városi választá- sokon az egyes n'mnkabérjövedelmi csopor-
tokban a szavazási részvétel a következő
volt:Férfi Női
Munkabériövcddcm szavazók az oldalt megielöil választók o/o-vában
800—1000 korona . . 685 552
1000—1200 ,, 76'2 61'3
1200—1500 ., 78'1 62'4
DOC—2000 ,, 81'8 67'8
2000 koronán felü! 83'0 ()9'4
Az arányszámok azt mutatják, hogy a
jövedelem emelkedésével karöltve jár a köz—
iigyek iránti érdeklődés is.
A szavazási részvétel alakulásának ku- tatását a választási statisztika to'ábbá még úgyis elvégzi, hogy a smrazástól tar- tóskodo' válatztók adatait több demográ- fiai szempont (nem, kor, foglalkozás) sze- rint dolgozza fel. Ezen a téren különösen a német választási statisztika taposta ki
az utat,.l *
A választási statisztika munkateriiletéből ezúttal csupán csak néhány olyan szempon—
tot ragadtunk ki, melyek egyrészt érzékel—
tetik a statisztika ez ágának a célkitűzéseit és módszereit, másrészt pedig felhívják a figyelmet azokra a hiányokra, amelyek—
nek a pótlása még megoldásra Vár a más területeken nemzetközi hírnévnek örvendő magyar statisztikában.
Mádai Lajos dr, WT—Úaximilian Meg/er: Die Nichtwiihler, Alig. Stat. Archiv. XXI., 1931. évf. 945. ].
