A termelékenység elemzése a gépiparban

HORTOBÁGYI ]ENÖ:

A TERMELÉKENYSÉG ELEMZÉSE A GÉPIPARBAN

l.

Statisztikai munkánk egyik legnagyobb hiányossága jelenleg az, hogy vállalati statisztikusaink nagy része még mindig nem ismerte fel a statisz—

tika igazi jelentőségét és célját. Tevékenységük a határidők teljesítésére, a vagy jó esetben két—három színes grafikon elkészítésére terjed ki. Az igazi statisztikai munka azonban nem merülhet ki az adatgyűjtés, illetve adatszol—

gáltatás mechanikus lebonyolításában.

A Központi Statisztikai Hivatal messzemenően gondoskodik az adatgyűj—

tés szervezettségének biztosításáról; a ké—rdőívekről, utasításokról, a meg- figyelt adatok körének meghatározásáról és folyamatos bővítéséről, A meg- figyelés szervezettségének biztosításával, a statisztikai munkaerők képzésé- vel és egy sor egyéb intézkedéssel lehetőség nyílik arra, hogy a statisztikai munka a vállalati szinten is megfelelő ütemben fejlődjön.

A statisztikai munka színvonala feltételezi az elemző munka kisZélesíté—

sét és elmélyítését.

Vállalati statisztikusainknlak fokozottabb mértékben kell megismerniök az elemzés eszközeit (csoportosítás, átlagok, indexek stb.) és ezek segítségé—

Vel meg kell tanulniok magát az elemzést is. A vállalati statisztikusokkal tar- tott megbeszélések, a szakmai tanfolyamok és vizsgák tapasztalata alapján gyakran kitűnik, hogy az elemzés elsajátításával kapcsolatban nehézségek merülnek fel.

Az elemzés elsajátítása azért okoz nehézséget, mert lényegét nem értik,

öncélúnak, a számok szavakkal való megismétlésének képzelik. Pedig lénye—

gesen könnyebb elsajátítani az elemzésben való jártasságot akkor, ha tud—

juk, hogy az elemzésnek is célj a van, még pedig az elvégzett munka helyes és tárgyilagos értékelése, az eredménye—kés hiányosságok megvilágítása és

yve'gül, de nem utolsósorban javaslattétel az operatív intézkedésekre. Ha

ismerjük ezeket a feladatokat, akkor látjuk a száraz és Öncélú műveletnek vett statisztikai elemzés eleven tartalmát, célját is, és így lényegesen jobb elemzéseket tudunk készíteni.

A statisztikai elemzéssel kapcsolatban rá kell mutatnunk egy másik hiá—

nyosságra is, amely a tervkészítések során került felszínre, éspedig arra, hogy a vállalatok egy része számviteli sz-ervezettségének fejlődésében elmarad a terv— és statisztikai metodika fejlődésétől: a tervben vagy statisztikában sze- replő adatok bizonylati alátámasztását nem tudja biztosítani, gyakran magu—

kat a számokat sem tudja megadni. Ez legtöbbször ü. n. "műszaki becslés—

i hez" vezet, aminek hitelessége, megbízhatósága igen kétséges. i

HORTOBAGYI; A TERMELEKENYSÉG ELEMZÉSE A GEPIPARBAN , 305

II.

Az iparstatisztikában a megfigyelés igen széleskörű, s jóformán :a ter—

melő folyamat összes jelentős tényezőit felöleli. Ebből az következik, hogy a

helyesen feldolgozott statisztikai adatokból átfogó, a vállalat egész működé-

*Sét megvilágító elemzéseket lehet készíteni.

A következőkben az elemzésen belül a munka, illetve a termelékenység

elemzésével kívánunk foglalkozni, tekintettel arra, hogy e téren mind a terve-

zésnél, mind a statisztikai elemzéseknél egyre fokozottabb mértékben merül—

tek fel oly problémák, melyek a termelékenység eddigi tervezésének és sta-

tisztikai elemzésének módszereiben sürgős revíziót követeltek.

Az 1952. évi munkaügyi tervezés gyakorlati tapasztalatai végérvényesen megmutatták, hogy a gépipar egyes területein a termelékenység tervezésénél,

illetve statisztikai elemzésénél tissztán a termelés értékz mutatószámaira

támaszkodni helytelen.

Ugyanis, ha a termelékenységet a termelés értéki mutatóiból számítjuk ki, figyelmen kívül hagyjuk a munkaigényesse'g változásának a hatá—

sát és ilyen körülmények sközöttx" sok esetben helytelen következtetéseket vonhatunk le a statisztikai elemzésből még akkor is, ha a legkörültekintőbben jártunk el. Mint ismeretes a teljes termelés normaóraszükséglete az egyes gyártmányok normaóraszükségleteiből tevődik össze. A gyártmányegység összevont normaóraszükségletének nevezzük az egy gyártmányegység elő- állítására utalványozott közvetlen termelő dara'bbéres idők összegét az elő—

készületi időkkel együtt. A munkaigényesség mutatószámául a változatlan áron számított 1000 Ft értékű termelés előállításához szükséges normaóraA

mennyiséget használjuk. Pl.: '

BáLls- " ' Beszámolási

M e g n e v e z é 3 "'*'—"***"M Index

időszak

Teljes termelés változatlan áron ... ", ... 2.000 Ft 2000 Ft ! 100%

Teljes termelés normaórában ... [40 6. 44 6. 110%

I 000 Ft termelés munkalgényessége ... 20 6. 1 22 6. 110%

i

Tehát addig, amíg az értékben kifejezett termelés változatlan, a norma- órás index llO%-ot mutat, ami azt jelenti, hogy a vállalat átlagos munka—

igény-e emelkedett.

Természetesen a :munkaigényesség dinamikUS vizsgálatánál változatlan gyártmányegy'ségre eső normaóraszükséglettel kell dolgoznunk, sőt a norma- . feletti utalványozásokat is figyelmen kívül kell hagynunk.

Normafeletti utalványozásnak nevezzük az összes olyan normaó—rát (köz—

vetlen termelő darabbe'res utalványozott idő), amelyet a gyártmányegységre eső előírásban lefektetett normaóraszükségleten felül utalványoznak a gyárt- m-ány előállításához.

Leggyakrabban előforduló formái:

a) a selejtpótlás, selejtjavítás,

b) előírástól eltérő gép, anyagméret, enyagkeménység,

c) előírástól eltérő készülék, szerszám stb. miatt történő utalványo—

zások.

306 — ' , nom—omen Jeno _

A teljes termelés átlagos munkaigénye're, vagyis az 1000 Ft értékű teljes termelés normaóraszükségletére az alábbi három tényező gyakorol döntő

hatást: ,

_ a) az egyes gyártmányok normaóraszükségl-etex ennek folyamatos csók-' _ ke'ntése a termelékenység emelésének egyik legdöntőbb előfeltétele, "

b) a gyártmányok összetételének megváltozása, ez a m.unkzaigényesség szempontjából kétirányú lehet és végül, ,

c) a normafeletti utalványozás alakulása, ennek csökkentése szintén jelentős a termelékenység emelése szempontjából. -

Tekintettel arra, hogy mindhárom tényező két irányban változhat. szük-—

*ségszerű-ezek különválasztása. A terv- és statisztikai elemzéseknél általában -—— az egyes gyártmányok normaóraszükségl-etének, valamint a normateletti utalványozásoknak egyidejű megfigyelése mellett —— változatlan normákkal és normlaieletti utalványozásoktól mentesen számolunk, Ilyen esetben a :

munkaigényesség mutatóját csak a gyártmányok összetételének a megválto—

zása befolyásolja, pl.: ,

f,

*

*

Bázisidőszak ! Beszámolási időszak

; rom 1000

egység mony— Ft ter— egység meny— Ft ter-

1532: $$$; 93335 érték "y'Ség melós 333; 08333 érték ""és melós

rmmka- munka-

normaóm- igénye normaóm- lgénye

— szükséglet _ szükséglet '

Agyárt 10 150 1500 2 20 13.33 a 150 1350 2 18 13.33

B ,. 10 50 500 2 20 40 13 50 650 2" a 40

Együtt — l _ ' sasol — i 40 ! za ! — ; —— ! zooo - I u ::

Láthatjuk tehát, hogy vállalati szinten (a két gyártmány együtt) az 1000 Ft értékű termelés munkaigényessége'növekedett, annak ellenére, hogy ez a mutató mindkét gyár'tmánynál változatlan. Ezt a változást az idézte elő, hogy a beszámolási időszakban a magas munkaigényű B. gyártmány arány- lagos súlya jelentősen megnövekedett.

A fenti példában változatlan normákat alkalmaztunk, mivel a gyárt- mányegység normaóraszükségletének a megváltozáSa vagy kiegyenliti, vagy fokozza a gyártmányösszetétel megváltozásából eredő eltolódást.

Pl. ha a vállalat a beszámolási időszakban a B. gyártmánynál olyan irányú technológiai változásokat végzett, amelyek segítségével az összevont normaóraszükséglet 2-ről l,7 órára csökkent, akkor a mennyiseg normaóra- szükséglete:

A gyártmány _— ——M;A—— —— —— 9 X 2 s: 180

B. ,, ————— 13X1,7:—— 22.l

Együtt —————————— 40,I

Termelési érték —— ———- __ —-4- __ _— _... _ 2 000

1000 Ft termelés munka'gényessége -— -— —— 20

Vagyis a bázisidőszaknak megfelelő szint.

A TERMELEKENYSEG ELEMZÉSE A GEPIPARBAN ( 307

III..

'A' vállalati termelékenység csak értékí mutatók alapján történő elem- zésének'híányosságait szemlélteti az alábbi példa:

' Bázis- Beszámolási

Megnevezés ! négyig l—w—Wlaim Index

;l'eljes termelés változatlan áron ... 1 000 Ft 80 000 88 800 110,0

Munkáslétszám ... fő 800 880 110,0

Teljesített órák száma ... ' 1 000 óra 1 720 f93t5 112,5 1 telj. órára eső termelési érték ... ' Ft 46,51 45,46 97,7

! főre eső teljesitett óra ... órn 2.150 2.200 102.3 1 főre eső termelési érték ... 1 000 Ft 100 100 100,0

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy vállalati statisztikusaipk a fenti összeállításban, az adatok ilyen szűk köre alapján próbálják elemezni

a termelékenység alakulását, olyan esetekben is, amikor a munkatgényesség

megváltozott. ' .

A lenti tábla vizsgálatából —— a munkaigényesse'g vizsgálata nélkül —-—

a következőket állapíthatjuk meg:

A vállalat teljes termelésében jelentkező lO%—os emelkedést a munkás- létszám azonos mértékű emelkedésével érte el. Ez azt jelenti, hogy az egy.

főre eső termelési érték a két időszakban azonos, sőt az azonos szintet is

csak az egy főre eső teljesített órák számának növelésével érte el, tehát az

egy teljesített órára eső termelési érték visszaesett. Az egy főre eső teljesített órák számában jelentkező emelkedés értékelését csak további bontás alapján lehetne megadni. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vállalat termelé- kenysége a beszámolási időszakban kedvezőtlenül alakult. *

Az ilyen általános és szűkkörű adatokra támaszkodó megállapítások megbízhatósága azonban igen kétes értékű és ezekből konkrét következteté- seket levonni, sőt operatív intézkedésre javaslatot tenni, nehéz.

Vizsgáljuk meg az értékí mutatószámok alapján tett megállapítások helvessége't úgy, hogy a megfigyelt adatok körét —— elsősorban a munkaigé- nyesség mutatóival -— bővítsük ki.

A munkás—létszám alakulásának elbírálásához az összes m-unkáslétszá- mot (a teljesített órák alapján) közvetlen termelő és közvetve termelő lét—ma számra bontjuk, (Az egyszerűség kedvéért tételezzük fel, hogy az összes'

darabbéres közvetlen term-elő.)

' Bázis— Beszámolási

Megnevezés Egység; ídkiszak Index

!

Munkáslétszám összesen. . § . . fő . 800 100% 880 100% 110 %

Ebből közvetlen termelő .. ,, 440 55% 510 58% 115,9%

,. közvetve ,, ,, 360 45% 370 42% 1 02,8%

Az adatok azt mutatják, hogy a munkáslétszámon belül a közvetlen ter- melők indexe lényegesen erősebb emelkedést mutat. Meg kell azonban álla—

pítanunk, hogy az újonnan felvett közvetlen termelők és különösen a közvetve termelők a vállalat melyik üzemébe keiültek. (Pl, a 10 fő közvetve termelő

303

^{HORTOBÁGYI JENÖ}

munkást az anyagmozgatás megjavítása érdekében kellett beállítani.) Olyan, esetekben, mikor a közvetve termelők aránylagos súlya emelkedést mutat,

széleskörű és üzemekre kiterjedő vizsgálat alapján kell. a vállalati. statisz- tikusnak az eltolódás szükségességét megállapítani, illetve az átcsoportosí—

tásra (a közvetlen termelők felé) javaslatot tenni. ' Vizsgáljuk meg részletesen az egy főre eső teljesített órákat:

Mérték— Bázis- Beszámolási

Megnevezés ngSég —— lágyak —— Index

Törvényes munkanap ... nap 304 307 101,0

Teljesített nap,(egy före) ... ,, 267 269,8 101,0

,,

Munkanap átlagos a.) túlóráml ó'ra 8,05 8,16 101,4

hossza b.) túlóra nélkül ,, — 739 m: 98.2

*—

- IM

Egy főre eső" a.) túlél-ával (ma 2150 2200 1023

teljesne" óra b.) túlóra nélkül ,, 2108 2091 993

Egy főre eső túlóra ... óra 42 109 259,5

' RTeljos'ltett óra (x,—ában ... % 2 5 ,,

Megállapítható, hogy az egy főre eső teljesített napok száma lOl,O %-os

indexet mutat, azonban ezt az emelkedést a vállalat nem a hiányzások csök- kentése, hanem a törvényes munkanapok számán—ak emelkedése révén érte el.

Tehát a termelékenység e téren lévő tartalékait nem mozgósította. Ilyen else—

tekben a hiányzások okozati és üzemenkénti bontása alapján kell a kérdést megvizsgálni és a csökkenést gátló körülmények feltárásával operatív intéz- kedéseket javasolni.

A munklanap átlagos hosszában jelentkező emelkedést a túlórák közel háromszorosra történt emelkedése eredményezte, míg a túlóranélküli munka—

nap átlagos hossza csökkent. A túlórák ilyen jelentős emelkedése felveti a ter—

melés ütlemességének és a gyáron belüli szervezettségnlek a kérdését. Ezek részletes és üzemenkénti vizsgálata után a túlórák csökkentésére javaslatot kell tenni. Ugyancsak részletes vizsgálatot igényel a munékafegyelem lazulá- 'sát jelző csökkenés a munkanap átlagos hosszában. Egészen bizonyos, hogy a híányzások csökkentésével és a m-unkafegyelem javításával a túlórák jelen—

tős része már megszüntethető.

Igen lényeges az állásidök megfigyelése. W

' Bá is— Beszámolási

Megnevezés , ggggg' ———— -—2 Míg-aki! ——-— Index

l

Teljesített órák száma összesen ezer ó. 1 720 % 1 936 ] 112,5

Ebből közvetlen termelő ... ,, , 946 ; 1 122 1195)

,, közvetve termelő ... ,, 774 ' 814 1054

Teljesített órákból túlóra ... ,. , " 34 § ga gsm ,, állásidö ... ,, % lm ! ll 1 715

!

A TERMELÉKENYSEG ELEMZÉSE A GBPIPARBAN 309

Ennek értékelését már a fentiek megadják, azonban külön meg kell álla-

pítani,- hogy az állásidőben jelentkező csökkenés (amely a közvetlen termelők

teljesített órái százalékában még jelentősebb) a tennelé'kenység emelkedése

szempóntj ából pozitív tényező volt; az állásidőknek okozatok és üzemrészek

szerinti vezetése elengedhetetlen a további csökkentésre irányuló jaVaslatok

szempontjából.

A teljesített órák vizsgálata után az (közvetlen termelők) átlagos telje-

sítmény százalékának alakulását kell megvizsgálnunk:

Megnevezés

Bázis- ' Beszámolási

időszak

Átlagos teljesitménySzázalék ! 118A 118,8 [ 100,3

A teljesitményszázalék fenti alakulása azt mutatja, hogy a vállalat a ter-

melékenység melésének ezt az egyik legfontosabb tartalékát nem mozgósí—

totta megfelelő módon. Természetesen nem elégedhetünk meg annak meg—

állapításával, hogy az átlagos teljwítményszázalék emelkedése nem kielégítő, hanem további elemzéssel kell körülhatárolnunk a hibát és okait felderítve, a kijavításra javaslatot kell tenni. Ilyen esetben üzemenként kell megvizs- gálnunk a norma alatt teljesítők számának az alakulását, a normaváltozások számát és jelentőségét, a munkások szakképzettségének fokát, az átlagos munka- és imunkáskzategóriát stb., stb. A felsorolt tényezők elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy melyik üzem munkája idézte elő, hogy az átlagos teljesítményszázalék alakulása nem volt kielégítő.

A közvetlen termelő (darabbéres) teljesített órák és az átlagOS teljesít- ményszázalék szorzatából kapjuk meg a teljes termelést normaórákban.

Igen lényeges feladat a változatlan normákkal kiszámított lenti mutató vizsgálata mellett az egyes gyártmányok Összevont normaóraszükségletének, ill. a nonmiafeletti utalványozás alakulásának az elemzése. A fenti két mutató csökkentése a termelékenység emelésének egyik legfontosabb tartaléka.

A gyártmányegységek összevont normaóraszükségletében jelentkező meg—

takarításokkal lemérhetjük, hogy a technológia javítása terén milyen ered—

ményeket értünk el.

Ezek vizsgálata után a teljes termelés értéki mutatóját, egybevetjük a normaórákkal és kiszámítjuk az átlagos munkaigényesség alakulását,

ll , Mérték— Bázis— ; Beszámolási

.legnevezos egyfóg ————————íő$1;—— Index

Teljes termelés normaóráhan 0. óra 1 120 1 331_ 118,8

Teljes termelés változatlan áron e. Ft 80 000 88000 110,0

1 000 Ft teljes termelés munka- ( !

igénye. . . ; ... óra i H,!) 15,1 108,0

!

A táblából azt látjuk, hogy a vállalat termelési értékének lO%—os növe- kedése mellett,,mivel az összetétel a magasabb munkaigényessegű gyártmá- nyok felé tolódott el, a normaórákban kifejezett teljes termelés 118,8%-os indexet mutat, ami az átlagos m.nnkaigényesség 80/o-os emelkedését jelenti.

%

31 O HORTOBAGYI Jeno *

, Mivel a termelékenység számításánál a ráfordított munkával a termelés teljes terjedelmét kell szembeállítanunk —— vagyis a termelés terjedelmének a munka egységére eső részét akarjuk megállapítani: a fenti táblából nyil—

vánvaló,, hogy a teljes termelés ismertetett értéki mutatója nem fejezi ki a termelés terjedelmét, mert a beszámolási időszak termelésében ugyanolyan ( forintérték előállításához a vállalatnak 80/0 munkatöbbletet kellett ráfordí- tania. Tehát a termelékenység értékben kifejezett mutatóinak indexeit' a munkaigényesség indexével korrigálnunk kell:

egy teljesített órára eső termelési érték indexe 97,7%

1000 Ft termelés irnunkaigényességének indexe 108,0%

a termelékenység korrigált indexe —— — —— 105,5%

Azonos értékű, tehát a termelékenységnek a munkaigényesség változá—

sával korrigált indexeit kapjuk akkor is, ha a mutatók kiszámításánál a ter—

mele'st nem értékben, hanem normaórákban fejezzük ki.

Bázis— ! Beszámolási

Megnevezés —_—————w——————-———— Index

időszak

Egy teljesített órára eső termelés norma-

órában ... (),6512 (),6875 105,5 Egy főre teljesitett óra ... 2150 2200 102,3

' Egy főre eső termelés normaórában ... 1 1400 1 512,5 108,0

Tehát mig a termelékenység értéki mutatóival kiszámított egy órára eső

termelési érték visszaesett, az egy főre eső termelési érték pedig nem válto—

zott, a normaórákban kifejezett mutatók emelkedést mutatnak, s az indexek

"alakulásának a helyességét a fenti formában felépített elemzés segítségével

értékelni tudjuk.

IV.

Kétségtelen, hogy a termelékenységnek a munkaigényesség figyelembe—

vétele és az egyes tényezők széleskörű megfigyelése alapján történő elem—

zése nem egyszerű feladat. Igen sok hiányosság tapasztalható a vállalati adat—

nyilvántartások, különösen a gyártmányok összevont nortmaóraszükségletei a normafeletti utalványozások nyilvántartása terén. Éppen ezért időszerű volt az Általános Gépipari Minisztériumnál havi munkaügyi jelentés (KSH elnök

eng. sz. 5860/1953.) bevezetése, amely felvetette e kérdés fontosságát,

Az Általános Gépipari Minisztériumnak ez az új szakmai kérdőíve nem—

csak feladatot ró a válallatokra azzal,7hogy bővíti a megfigyelt adatok körét s így újabb adatok nyilvántartásának a megszervezésére kötelez, hanem egyúttal olyan lehetőséget is nyújt, mely, ha megfelelően tudjuk felhasználni, egyrészt emelni fogja a statisztikai elemzés színvonalát, másrészt kihatással

lesz a vállalat egész munkájára.

Összefoglalva a kérdése-ket, megállapíthatjuk, hogy ezek rendezéséhez

jelentős feladatokat kell megoldanunk:

4$

Eze/elfszabadság Eze/ásná/kÚ/zszabadság Szá/ésiszabadság Betegség

Munkás—

Téveslenne/e';énfékben ! /éfsza'm Munkaga'ngességmufa/g'ja 593főreesőlenne/ás

! 721095femme/ésnanmaa'ne'áan ! EgésznaposhiányzásEgyHívei/lásdaljas/fail-d/v [geza/aha"h/ányza's [gyün/á'ngza's

Filó/'a ígymááá/lufiőrá/'aesa' terme/ésEV/napi/I/a'nyza's(, kézre/lenüllav-mellmunkásai! %waránya őgá/rma'negg/szigössze:/am hanmelv—szukség/efe ] Nan/nafü/e/h'z/ta/va'ngaza's Gépes/l'éó [ fechna/o'g/ava'/fazfafása

Á'la'sia'd

GaaS/Mány% Munkára/mag ] [Val-maala/TM_I/931761: Ati/75os munka-e':magas/faragária

A TERMELÉKENYSÉG ELEMZÉSE A GÉPIPARBAN

311

"X , _ .

312 * * _,HORTOBÁGYI: A TERMELÉKENYSÉG ELEMZÉSE A GÉPIPARBAN

!. Széles körben kell vállalati statisztikusaink között tudatosítani a site—

tisztikai elemzés jelentőségét, meg kell magyarázni, hogy a statisztikai münka * nem merülhet ki az adatszolgáltaatásban, sőt az elemzés sem Önoélú, hanem Operatív intézkedések alapja kell, hogy legyen.

2. Nagy mértékben kell megjavítanunk a vállalatok ügyviteli szinvona—

lát, hogy azok a szükséges adatokat megbizható módon és kellő időben bíz-

tosítani tudják.

_ 3. A fenti problémák megoldása meg fogja adni a lehetőséget —— az egyik

legfontosabb kérdés —— a tenmelékenység részletes és a munkaigényes—ség alap-

ján történő elemzéséhez. ' A

Ezek a feladatok nem kis munkát jelentenek, s még távolról sincsenek megoldva, azonban ha a munka kezdetben nem is fog teljes eredményt hozni, a megindítás komoly mértékben fog hozzájárulni ahhoz a célkitűzéshez, hogy a statisztikának a vállalatvezetés szolgálatában kell állnia.

Megjelent az

* IPARI KÉRDÓ'I'VEK

És UTASI'TÁSOK 1953. ÉVRE

című könyv

A kiaidványítartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek

1953 áprilisától kezdve :; beszámolójelente'sek kitöltéséhez kizáró- lagosan iránytadók. (Ezzel egyidejűleg a rózsaszínű boritólapba kötött sokszorosított füzet _- ,,Az iparstartisztikai jelenté—sek 1953.

évi 1. sz. kitöltési utasítása" —— érvényét veszti.)

Ara: 6.-— Ft

Kapható: a Statisztikai Kiaűágővállalatnxál (BudapestJL, Keleti

Károly—u. lÖ/bl),

vaigy annyiszor 6.-— Ft fizetendő be a 05.878.131—52 egy—

számlára, ahány példány 'a kiadványból szükséges, s akkor a könyvet a Kiadóvállaiat (postán elküldi.