• Nem Talált Eredményt

Rózsa György 1985–2005 közötti írásainak válogatott bibliográfiája megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Rózsa György 1985–2005 közötti írásainak válogatott bibliográfiája megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Rózsa György 1985–2005 közötti írásainak válogatott bibliográfiája

Dr. Rózsa György (1922–2005) a magyar és a nemzetközi könyvtártudomány kimagasló egyéni- sége volt, akinek könyvtárszervezői, -vezetői mun- kája és tudományos tevékenysége ritka harmóniá- ban ötvöződött. 1960–1996 között állt az Akadé- miai Könyvtár élén, 1975-ig igazgatóként, attól kezdve főigazgatóként vezette a könyvtárat nyuga- lomba vonulásáig. 1969 és 1975 között, megsza- kítva budapesti könyvtárvezetői működését, a gen- fi ENSZ Könyvtár igazgatói posztját töltötte be.

1963-ban elnyerte a közgazdaságtudomány kan- didátusa címet a társadalomtudományi kutatás tájékoztatási problémái témakörben, 1988-ban pedig az MTA doktori fokozatát szerezte meg.

(Disszertációjának címe: Információ: az igényektől a szükségletekig. Nemzeti adottságok és nemzet- közi együttműködés a tudományos információgaz- dálkodásban.) Az ELTE BTK címzetes egyetemi tanára 1988-tól, szinte halála napjáig aktívan részt vett az egyetemi oktatásban. A könyvtárügy ren- díthetetlen képviselőjeként végzett sokszínű, sok évtizedes munkájából is kiemelkedik a hagyomá- nyos könyvtár megújításában, a modern informati- kai szolgáltatások megteremtésében és elterjesz- tésében játszott szerepe, valamint a Magyar Tu- dományos Akadémia Könyvtára új épületének megvalósítása. Számos hazai és külföldi szakfo- lyóirat szerkesztőbizottságában vett részt, több szakmai egyesülésben vezető tisztséget töltött be.

Elnöke volt az Akadémiai Könyvtár által alapított

„Pro Bibliotheca Academiae Scientiarum Hungaricae” alapítvány kuratóriumának.

Dr. Rózsa György elhunyta alkalmából összeállí- tottuk 1985–2005 közötti írásainak válogatott bib- liográfiáját. Mint ismeretes, „Rózsa György szak- irodalmi munkássága 1959–1991” címmel megje- lent egy válogatott bibliográfia a „Gondolatok a könyvtárban” (Budapest: MTA Könyvtára, 1992.) c.

műben, amely Rózsa György 70. születésnapjára kiadott ünnepi kötet volt. A jelen összeállítás az elmúlt két évtized termését igyekezett feltárni. Fő forrásunk az Országos Széchényi Könyvtár Könyv- tári Intézetének kitűnő szakadatbázisa, a MANCI (http://w3.oszk.hu/manci.htm). A MANCI-ból kinyert 1985–1992 közötti tételeket is fölvettük itt praktikus okokból, vállalva ezáltal az átfedéseket, de szűkít- ve az esetleges kimaradásokat. Egyéb forrásaink közül kiemelkedik még a Miskolci Egyetem Könyv- tárában épített MATARKA adatbázis (http://www.matarka.hu), illetve a Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma, az IKER adatbázis (http://w3.oszk.hu/rep.htm).

Gyűjtésünk tisztelgés Dr. Rózsa György emléke előtt, a http://www.mtak.hu/RGy_bibliografia.pdf címen található.

Bánhegyi Zsolt – Murányi Lajos MTA Könyvtára

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tatásával bizonyítja, hogy szerzője Nicolaus Avancinus, a magyar vonatkozásaiban is nagy hatású jezsuita barokk író volt..

[4] Alföldi, György – Sárkány, Csilla – ifj Erdõsi, Sándor – Molnár, György – Horváth, Dániel: Józsefváros Magdolnanegyed Szociális Városrehabilitáció Program

Rózsa György márciusban a Tuniszi Egyetem Sajtó és Információs Tudományos Intézet meghívására részt vett bibliológiai kollokviumon; ezen alakult meg a Nemzetközi

Az anyag hatalmas terjedelme miatt a hallgatók nehezen birkóztak meg a jogi államvizsgával, azonban remélték, hogy a jogtörténeti vizsga kellően felkészítette

(Jelen könyvben ezt mindig Horvátország nélkül értjük.) Mindössze nyolcan születtek ezen a területen kívül. Közülük öten bécsi szüle- tésűek, akik többnyire

Voltaképpen nem is mindig található általános érvényû és objektíven megítélhetô kritérium arra, hogy mi tekinthetô valódi újításnak, olyan teljesít- ménynek, amelyben

Az információs társadalom legfejlettebb állapotát a tudásiparban látja Rózsa György, amelyet Machlup elsődleges információs szektor elmélete22 alapján

tére, a filmre mint művészi vagy kommunikációs eszközre, mint a film segítségével közölhető infor­.. mációk jellegére, a