Rowntree, G. – Pierce, R. M.: Születésszabályozás Angliában

STATISZTIKAI IRODALMI, FIGYELÖ

451

A mezőgazdasági népesség elvándorlá—

sának mutatójan—tmm vizsgált évtized—

ben Lengyelországban 2,1 volt.

A népesség struktúrájában végbement változások alapvetően megváltoztatták a lengyel parasztság korösszetételét is.

A 15—59 évek közötti korosztályba tarto—

zók száma 14 százalékkal csökkent. Ugyan- akkor a 15 éven aluli gyermekek száma 11, az 59 éven felüli öregek száma pedig 18 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban minden ötödik mezőgazda—

sági foglalkozású egyén elérte a 60. élet—

évét. Ennek az a következménye, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma egy év—' tized alatt mintegy 10 százalékkal csök—

kent, bár a mezőgazdasági népesség össz—

létszáma csak 3 százalékkal esett vissza.

A tanulmány az alapképletből kiindulva még számos mutatót közöl a lengyel me—

zőgazdasági népességre vonatkozólag. Is—

merteti a közöttük fennálló formális—

statisztikai összefüggéseket és utal a vál—

tozások társadalmi-gazdasági következmé- nyeire.

(Ism.: Hajpál Gyula)

ROWNTREE, G. —— PIERCE, R. M.:

_ SZOLETÉSSZABÁLYOZÁS ANGLIÁBAN

(Birth control in Britain) —— Population Stu- dies. 1961. jul. 3—31. 13.

A tanulmány annak a sorozatnak első része, amely a Population Investigation Committee 1959—es egész Angliára szóló házassági felvételének folyamatos feldol- gozását publikálja. A kérdéskomplexumból a szerzők elsőnek a születésszabályozás témáját emelték ki, de ennek is néhány fontos részletét (például a születéskorláto—

zás módszereinek vizsgálatát) későbbi pub- likációkra hagyták. E tanulmány csak a születésszabályozással szemben kialakitott állásfoglalásokat ismerteti, ezenkívül a születésszabályozás gyakorlatának erősödő tendenciáját mutatja be néhány alapvető bontásban (nemek, osztályok, vallások sze—

rint). Az alapul szolgáló felvétel úttörő vállalkozásnak tekinthető. Az 1945. évi felvétel csak egészségügyi dolgozókat, ál- talában orvosokat alkalmazott adatgyűjtő—

nek. Az Amerikai Egyesült Államokban 1955—ben végzett családtervezési kutatá—

sok sikere viszont (91 százalékos válasz—

nyerés) nemcsak ösztönzőleg hatott, ha—

nem egyben összehasonlítási alapul is szol- gélt.

A reprezentatív minta 16—59 évi kor- határok között mindkét nembeli házas és magános személyek első házasságára vo- natkozott. A válaszokat a megkérdezettek—

kel azonos nemű munkaerők gyűjtötték. A kikérdezés körülményeiről külön tábla számol be. A kérdezetteket általában saját gyermekük jelenléte sem zavarta. Érde- kes, hog' idegen felnőttek jelenlétében az átlagnál magasabb a születésszabályozás helyeslésének előfordulása, de alacsonyabb a saját gyakorlat bevallása. Az a tény, hogy a mások jelenlétében adott válaszok lényegesen nem különböznek a tanuk nél—

kül mondottaktól, az ilyen jellegű felvéte- lektől a mai napig fennálló félelem indo—

kolatlanságát bizonyítja. A kikérdezők fontos feladata volt, hogy a születésszabá4

lyozás fogalmából ne engedjék kirekesz—

teni az eszközök nélküli eljárásokat. Eze—

ket ugyanis (például a biztonsági periódust stb.) a kérdezettek egy része nem tartotta születésszabályozásnak. Első kérdésre ta—

gadták, hogy születésszabályozás gyakor—

latával élnek, és csak célirányos kereszt- kérdésekkel értek el pozitív választ. Ezt a csoportot, amely a válaszadók egyötödét tette ki, a felvétel ,,elhallgató gyakorlók"

névvel jelölte és külön foglalkozott velük.

Számuk a fiatalabb korosztályban keve—

sebb volt, úgyszintén kevesebb a férfiak és a nem fizikai dolgozók között.

A kérdés körüli felfogás alakulására vonatkozó anyagot 6 tábla közli. Az alap- bontás mindegyiknél a 20—as, 30-as, 40—es, 50—es évtizedekben első házasságot kötöt—

tek négy csoportja. Az első tábla megkü—

lönböztet feltétlenül helyeslőket és csak, bizonyos kikötésekkel helyeslőket, teljesen elítélőket, semlegeseket és Vélemény nél—

külieket, de a továbbiakban csak a feltét-—

lenül helyeslőkről és az egyszerűen elve- tőkről kapunk részletesebb információkat.

A legdöntőbb eredmény itt a teljes helyes—

lők arányának a négy évtizedes fejlődés- ben 50 százalékról 70 , százalékra való emelkedése. A feltétlenül helyeslők között százalékosan valamivel több volt a férfi, mint a nő, a szellemi dolgozó, mint a fi—

zikai dolgozó. Az álláspontok után az in- dokok megoszlása nyújt érdekes képet. A teljes helyeslők fele pénzügyi okokkal ér—

vel, egyharmada szerint a tervezett család—

ban több az öröm. A felvétel szerint az egyértelműen elitélők felhozott indokai—

ban történt a legjelentősebb eltolódás. A valláserkölcsi okokból elítélők ugyan vál-—

tozatlanul első helyen állnak s arányuk a 40—es években házasodottaktól az 50—

esekben házasodottakig 30 százalékról 55 százalékra ugrott. A születésszabályozást ártalmasnak, természetellenesnek tartók aránya enyhén csökkenő tendenciát mutat.

Viszont rendkívül meredek esés mutatko—

zik a ,,gyermekszerete ", mint születéskor—4 látozás elleni indok előfordulásában. A.

4m sramz'mm mooALm nemo

%O—as évek 31 százaiékával szemben a 40-es

évekOszázalékaáucsupámamlaztbi- mnyitja, hogy a gondtalan termékenység

vágyának belső motívuma elhalványodntt.

Ez a magyarázata annak a különös ténynek, hogy a 40-es években házasul—

tak között, ahol a gyermekvágy a legki—

seb, a születéskorlátozást feltétlenül el—

seiők fele maga is gyakorolja azt, amit

mm

A négy évtizedben házasultak között a köVetkezőképpen oszlik meg azoknak a százaléka, akik bármikor, bármi módón a legtágabb értelemben vett születésszabá—

lyozást gyakorolták:

Mivel a születésszabályozást a házasul- tak nagy százaléka általában később kezdi e1,az 50—es évek fiatal házasai kö- zött a 70—es mutató a gyakorlat további

MUNKAUGYI

cnoznen, MICHEL:

A KISTISZTVISELÖK

(Petits fonctionnaires au travail.) Paris, 1955.

fántre National de la Recherche Scientifigue P

A könyv egy nagy párisi gépi adatfel—

dolgozó üzemben végrehajtott szociológiai vizsgálat eredményeit ismerteti. A vizs—

gálat eredményének kiértékelésénél be_

mútatja a statisztikai elemzés módszerei- nek alkalmazását a szociológia területén.

A vizsgált vállalat az állami admi—

nisztrációhoz tartozik s alkalmazottai tiszt—

viselői munkakört töltenek be Az alkal—

mazottak száma 3500, majdnem kizáiólag nők. A vmsgálat ezek közül csak azokkal foglalkozott, akik az üzem termelő mun- kájában közvetlenül részt vettek, tehát a gépkezelőkkel és a rutinmunkát végző ellenőrökkel.

A vizsgálat fő témái a következők vol- tak: szociális származás és környezet a munkához való viszony, a hivatalos funk- ciókhoz való ragaszkodás, a hivatali fe—

gyelemhez való viszonyulás és a főnökök- ről alkotott vélemény, a szabad idő fel—

használása és a kulturális színvonal. Esz—

köze elsősorban a kikérdezés volt, ame—- lyet megelőzően tanulmányozták a SZemé—

lyekre vonatkozó nyilvántartásokat a szil—

lők foglalkozása, a képzettség Színvonala, születési hely és a szolgálati idő szem- pontjából. Ezután 60 személyt véletlen ldválasztással kijelöltek s ezeket kérdez—

terjedését jelzi az előbbiévtized beíelwü 73 százaiékáVal szernben. —, , ,

A tanuhnány hátralevő meze _, tó táblának nemek, osztályok, ** , szeri **hontás'ával foglalkoük. Reá a nők között különösen nagy szammal elő-—

forduló ,,elhaligató gyakorlók" leleplezése nem járt teljes sikerrel, szít az is bizo- nyítja, hogy az 1945-ös www—Hamzs- féle kórházi felvétel (ahol a kérdezettek

mint páciensek álltak szemben ,

ban is magasabb gyakorlási átlagot mata—, tott ki, mint a jelen felvetel női össz átlaga, pedig a fizikai dolgozók rész ' dése a szililetéskontroll praxisában 1 ggsen alacsonyabb a szellemi dolgczdke—

n 1

Szerzők az anyagnak további szamma—

tok (házasodás kora, neveltetés, i' ,- városi származás stb.) szerinti feldolgozá sát későbbi tanulmáanan ígérik. ,

(Ism.: Varga Károly)

STATISZTIKA

ték ki kérdőív segítségével. A kétdések nem voltak pontosan meghatározva, a kérdezett számára lehetőség adódott arra, hogy véleményét bővebben is kifejtse Összesen 52 kérdés szerepelt és a kikér—

dezések ideje ötnegyed, valamint egy és háromnegyed óra között mozgott.

A kapott válaszok feldolgozásánál Crozier arra törekedett, hogy az egyes témakörökben kapott válaszok, illetve az azok alapján kialakított értékelések kö—

zött valamennyi lehetséges kapcsolatot szisztematikusan kimutassa

Az összegyűjtött anyag feldolgozásának első lépése az vólt, hogy a kikérdezések során kapott válaszokat csoportosította 12 fő témacsoportot állapított meg, majd ezeken belül meghatározta a válaszok négy—öt fő tipusát. A válaszok ilyen fel- dolgozását, statisztikai elemzésre való elő—

készítését lehetővé tette, hogy azok meg- lehetősen egyértelműek voltak, mivel a kikérdezéseket úgy vezették, hogy a kér—

dezettektől végül kategórikus válaszokat

kaptak Ezután következett az összefüggé-

sek vizsgálata: az egyes témacsoportok keretében kapott válaszokat egyrészt a kérdezett egyének személyi helyzetének sajátoSSágaival (beosztással szociális szár- mazással, szolgálati időVel, életkorral stb) hozta kapcsolatba, másrészt pedig a más témacsoporthoz tartozo válaszokkal.

Az összefüggések statisztikai elemzésé—

nél figyelemmel kellett arra lenni hogy