Bud János: Harc a jövőért

...."

.. ...I-lIl-Ulll' ....u-n-n-u-o-o.nil-!....

...un-o-uo-n....n-u-n-...:n-n-n-n-ncn-...nen-.lo-I-luonno-uu-ou...-...-on...-n-nnonnnuoco—ccn

9 IRODALMI SZEMLE e

*liuvvn

.. ... . UID-l..."Inn-lI.u..I-lco-nnonccl01

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Bud János: Harc a jövőért.

Jean Bud: La lutte pour l'avenir.

Budapest, 1935. 187 l. ——— p.

Az illusztris szerző munkássa-

gának körében

publicisztikai cikksorozat-át

,,llarc a jövőért" című egységes kiadványban. A

megjelent tömöríti

jól megválasztott címmel is mintegy hangsúlyozni kívánja, hogy értekezéseiben, amelyek a tárgyalás

anyagát tekintve az egész társadalomgazdasági élet területét t'elölelik, kulturális harcot fejt ki mindazon igazságok mellett, amelyek érvényére

nem lehet a helytelen gyakorlati alkalmazás ideig- lenes és kellőképen nem értékelhető eredményeiből következtetni. A társadalmi élet eseményeit helye—

sen kell mérlegelni, mert a megvalósításra kerülő

irányelveket a józan célok szemmeltartásával lehet csak az életben gyakorlatilag átültetni és haszno- sítani. A társadalmi és gazdasági élet fejlődési

folyamatainak szerves kapcsolataim való tekintet.

tel meg kell becsülni a mult értékes eredményeit is

és minden hasznosat át kell menteniajövő számára

a higgadt megitélés légkörének biztosításával. így

tehát a szerző kellő színvonalra emeli a történelmi

adottságok igaz értelmét, melyet a jövő kialakítá—

sában nem szabad sohasem szem előtt téveszteni.

A cikksorozatának anyagában problémák beállítá- sában, időrendi felsorolásában mindenütt a tudós

és a gyakorlati élet tapasztalati anyagával felvér- tezett gazdaságpolitikus

mint aki tanári működése mellett hosszú időt töl- intelmei csengenek ki,

tött felelős pozicióban közgazdasági, pénzügyi és

kereskedelmi élén. Részletesen

foglalkozik szerző az átalakulásban lévő társadalmi

és gazdasági élet számottevő aktuális kérdéseivel,

éspedig agrár— és iparpolitikával, valntake'r—déssel, nemzetközi vonatkozásban az antarchiával.

luta— és kereskedelmi politika különleges szemszö—

géből nézve, továbbá az állami pénzügyek alakulá—

életiinket közelebbről érdeklő minisztériumunk

a VB-

sával, a társadalmi

népesedési kérdésekkel, és mindezekkel úgy, hogy

azok szintézisei egy kerek egészet alkotnak az ol- vasó szeme előtt a közeli jövő fellődésének meg-

ítélése szempontjából. Andreirh Jenő dr.

Kiss György: Le Probléma de la Popula- tion au Japon. André Siegfried előszavával.

Marcel Riviere kiadása,

Paris, 1936. lIl—l—SO—l— G lap. — 17.

Japán az utolsó évtizedekben a világpolitikai helyzetnek egyaránt egyik A japán nép különböző és a világgazdasági

döntő tényezőjévé vált.

kitűnő tulajdonsága mellett elsősorban a nagy és

egyre emelkedő szaporodás és népsűrűség tette

ezzé. A japán gazdasági fejlődést és politikai aspi—

rációkat egyaránt csak e tényező figyelembevétele

alapján lehet elbírálni. Ezért fiatal honfitársunk hasznos munkát végzett, amikor kis kötetében a

japán népesedési problémára vonatkozó adatokat

Összeállította. Kötetének súlyt ad a francia tudo- mányos élet kiválóságának, André Siegfriednek el- ismeréssel nem t'ukarkodó előszava.

Japán népességére vonatkozó adatok oly érde- kevéssé ismeretesek, hogy

erdemes a legfontosabb adatokat a könyv nyomán

röviden összefoglalni.

Japán kiterjedése 382000 kmí', de ebből csak 50.000 km2 a mezőgazdaságilag mívelhető terület _—

:ilig több,

kesek és nálunk oly

mint feleannyi, mint Magyarországon.

Lakosainak száma ma 67 millió, ami a gazdasági- lag mívelhető terület

minden km2-jére

számítva 1.111 főnyi népsűrűséget jelent. Ez még a belga népsűrűségnek is több, mint kétszerese s emellett

folytonosan gyorsan emelkedik —— hiszen

népszaporulat hozzz'ivetőlegesen ] milliót tesz.

az évi

Japánban az európai középkornak megfelelő

társadalmi állapot 1x6—(l4f—1868—ig tartott. Lakossága

csak ennek az időszaknak elején gyarapodott;

1550—ben 4,90'0.0'00, 1721-ben 26,000.00*0 és 1846-ban is csak ,26,—9ll0.00'0t volt. A lassú szaporoilásnak

sok oka volt. Ezek legfontosabbika a klimatikus

tényezők: fagyok, kitörések

okozta gyakori amelyeknek hatását a

rossz közigazgatás, valamint a nionokultúrára épülő

mezőgazdaság súlyosbított. De fontos szerepe volt

a belső víszályoknak és annak, hogy a szamuráj—

osztzily az életet nagyon megvetette. És mert tár- sadalmi elismerésben elsőszülött fiúnak volt része a nagy gyermekáldást sem tekintették kívánatosnak, a gyermekgyilkosságok és az elhaj—

tások gyakoriak voltak.

1868-ban következett be a nagy változás, Új erkölcsi felfogás alakult ki az imperializmus nyo—

man:

árvizek, vulkanikus

éhínségek,

csak az

a japán ideálok megvalósítását a népesség

minél gyorsabb szaporulatától remélték. Az ered—

mény: a népesség számának fantasztikusan gyors

gyarapodása. A születési szám 1873—ban l7'0%o volt 1930—ban 32'40/60, mig a halálozási szám lért'flim—ről

19'0%o-re csökkent. (Az utóbbi változatlanságának okát Kiss nem ismeri fel, a rossz egészségügyi viszo.

nyakat hibáztatja azért, hogy a más országokban bekövetkezett javulás elmaradt, holott a magyará- zat nagyon egyszerű: a születések növekedése miatt