• Nem Talált Eredményt

Chlebowczyk, A.: A termelés, a foglalkoztatottság és a munkatermelékenység dinamikájának elemzése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Chlebowczyk, A.: A termelés, a foglalkoztatottság és a munkatermelékenység dinamikájának elemzése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'Ö

négyzetek módszere alapján számíthatjuk ki. Célszerű itt ortogonális polinomokkal dolgozni, mert ez megkönnyíti az áttérést

a magasabb fokszámú polinommal való közelítésre.

A közvetett mérésekre vonatkozó előző

fejezetek csak azzal az esettel foglalkoz-

nak, mikor a független változóértékeit,

vagyis az az,-ket pontosan meg tudjuk adni. Sokszor fordul elő azonban az az eset, mikor ezen értékeket csak bizonyos hibával tudjuk mérni (éppen úgy, mint az y; értékeket). Ezzel foglalkozik a XIII.

fejezet. A XIV. fejezet néhány kiegészítő megjegyzést tartalmaz.

(Ism.: Csáki Endre)

*

Chlebowczyk, A.:

A termelés, a foglalkoztatottság

'és a munkatermelékenység

dinamikájának elemzése

(Analiza dynaxmiki wydajn-osci.) —-

az. 185—212. 10.

Az utolsó évtizedekben, mind a gazda-

ságelmélet, mind pedig a gazdaságstatisz—

tika arra törekszik, hogy szintetikus képet

adjon a népgazdaságban lejátszódó folya- matokról. A polgári közgazdászok a

konjunktúrakutatás eszközeivel, a szo- cialista államok közgazdászai pedig a

tervezés és a tervellenőrzés módszereivel vizsgálják a népgazdaság makroökonó—

miai folyamatainak dinamikáját. A vizs—

gált jelenségek fejlődését általában átla—

gokkal jellemzik. Az átlagokra felépített elemzési módszer azonban nem ad hű képet a fejlődésről, mert nem fejezi ki

az egyedi adatok szóródását.

A szerző módszertani kísérletében a Vizsgált sokaságot az egyes jelenségek fejlődését feltüntető átlagok helyett az egyedi fejlődésnek az átlagos fejlődéstől való eltérése alapján csoprtosította, és megállapította, hogy az egyes csoportok

fejlődésének üteme milyen mértékben

tért el az átlagtól. A megfigyelt jelensé—

gek fejlőd'ését párhuzamba állítja, és azt vizsgálja, hogy az egyiknek meghatározott ütemű fejlődése a másiknak milyen

mértékű változását vonta maga után.

produkcji zairu-dnienia i Przeglad Stalyslyczny, 14959. 2.

A tanulmányban ismertetett reprezenv tatív jellegű vizsgálat 316 lengyelországi vállalat 1953—1956. évi adatait mutatja be. A felvétel olyan vállalatokra terjedt

ki, amelyek viszonylag kevés számú ter- méket állítanak elő, és így a munka ter—

melékenységét mennyiségi mutatók alap- ján elemezhették.

A vizsgált vállalatokban a munka ter- melékenysége az összes vállalatok átlagos

107

termelékenységének 25—240 százaléka között mozgott. Ez a rendkívül nagy

szóródás a gyakorlati iparfejlesztési poli- tika számára nyújt figyelmeztető tájé—

koztatást. Az egyes évek adatainak össze—

hasonlítása pedig a vizsgált jelenségek fejlődésének struktúráját szemlélteti.

Hasonló elemzések készíthetők a ter—

melés és a munkáslétszám alakulásáról.

Az említett alaptáblák adatai olyan áttekintő táblázat összeállítására adnak lehetőséget, amely szerves áttekintést nyújt a vizsgált jelenség, a jelen esetben

például a termelés, a munkáslétszám és a termelékenység alakulásáról. A táblá—

zatot úgy állítják össze, ho y az be—

mutatja a kiindulási év stru túráját és a vizsgált évek fejlődését, valamint át-

tekintést nyújt az utolsó évben kialakult

helyzetről.

A táblázatokba foglalt anyag lehetővé teszi a vállalatok vizsgált csoportjának ;

vagy az egész népgazdaságnak sokoldalú dinamikus elemzését. Az egyes csopor—

toknak a termelésben való részesedési aránya és a foglalkoztatottság azonos arányszámának hányadosa például az illető csoport termelékenységének vi—

szonylagos színvonalát mutatja. A terme- lékenység dinamikáját a termelés dina- mikus viszonyszámának a foglalkoztatott—

ság azonos adatával történő elosztása révén kapjuk meg stb.

A szerző által ismertetett módszer meg- felelő módosítással más adatok struktu- rális fejlődésének, és az azok közötti ösz—

szefüggéseknek a vizsgálatánál is fel—

használható. Ezzel a módszerrel elemez—

hető ugyanis a termelési érték és a költ-

ségek, a munkabéralap és a foglalkoz—

tatottság, a munka termelékenysége és a fizetések fejlődésének dinamikája közötti kapcsolat és még más hasonló összefüggés.

(Ism.: Hajpál Gyula) Dodonov, A.:

Az amortizációszámítás módszerei

(() xmetorlah nacsiszlenija a-mvortizaocii.) __ Veszt- m'k Szlalíszlílci. 1059. 3. sz. 34—40. p.

Ismeretes, hogy az amortizáció helyes

kiszámítása nagy jelentőségű az álló-

alapok újratermelésének normális menete,

valamint a termék önköltségének meg-

határozása szempontjából. A Szovjet-

unióban jelenleg folyó nagyszabású sta—

tisztikai munka —— az állóalapok átérté- kelése —- különös élességgel vetette fel az amortizációszámítás módszertani prob- lémáit. A jelen cikk a kérdésben kibon- takozott vita egyik része.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen