STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'Ö
négyzetek módszere alapján számíthatjuk ki. Célszerű itt ortogonális polinomokkal dolgozni, mert ez megkönnyíti az áttérést
a magasabb fokszámú polinommal való közelítésre.A közvetett mérésekre vonatkozó előző
fejezetek csak azzal az esettel foglalkoz-nak, mikor a független változóértékeit,
vagyis az az,-ket pontosan meg tudjuk adni. Sokszor fordul elő azonban az az eset, mikor ezen értékeket csak bizonyos hibával tudjuk mérni (éppen úgy, mint az y; értékeket). Ezzel foglalkozik a XIII.fejezet. A XIV. fejezet néhány kiegészítő megjegyzést tartalmaz.
(Ism.: Csáki Endre)
*
Chlebowczyk, A.:
A termelés, a foglalkoztatottság
'és a munkatermelékenység
dinamikájának elemzése
(Analiza dynaxmiki wydajn-osci.) —-
az. 185—212. 10.
Az utolsó évtizedekben, mind a gazda-
ságelmélet, mind pedig a gazdaságstatisz—tika arra törekszik, hogy szintetikus képet
adjon a népgazdaságban lejátszódó folya- matokról. A polgári közgazdászok akonjunktúrakutatás eszközeivel, a szo- cialista államok közgazdászai pedig a
tervezés és a tervellenőrzés módszereivel vizsgálják a népgazdaság makroökonó—miai folyamatainak dinamikáját. A vizs—
gált jelenségek fejlődését általában átla—
gokkal jellemzik. Az átlagokra felépített elemzési módszer azonban nem ad hű képet a fejlődésről, mert nem fejezi ki
az egyedi adatok szóródását.
A szerző módszertani kísérletében a Vizsgált sokaságot az egyes jelenségek fejlődését feltüntető átlagok helyett az egyedi fejlődésnek az átlagos fejlődéstől való eltérése alapján csoprtosította, és megállapította, hogy az egyes csoportok
fejlődésének üteme milyen mértékben
tért el az átlagtól. A megfigyelt jelensé—gek fejlőd'ését párhuzamba állítja, és azt vizsgálja, hogy az egyiknek meghatározott ütemű fejlődése a másiknak milyen
mértékű változását vonta maga után.
produkcji zairu-dnienia i Przeglad Stalyslyczny, 14959. 2.
A tanulmányban ismertetett reprezenv tatív jellegű vizsgálat 316 lengyelországi vállalat 1953—1956. évi adatait mutatja be. A felvétel olyan vállalatokra terjedt
ki, amelyek viszonylag kevés számú ter- méket állítanak elő, és így a munka ter—
melékenységét mennyiségi mutatók alap- ján elemezhették.
A vizsgált vállalatokban a munka ter- melékenysége az összes vállalatok átlagos
107
termelékenységének 25—240 százaléka között mozgott. Ez a rendkívül nagy
szóródás a gyakorlati iparfejlesztési poli- tika számára nyújt figyelmeztető tájé—
koztatást. Az egyes évek adatainak össze—
hasonlítása pedig a vizsgált jelenségek fejlődésének struktúráját szemlélteti.
Hasonló elemzések készíthetők a ter—
melés és a munkáslétszám alakulásáról.
Az említett alaptáblák adatai olyan áttekintő táblázat összeállítására adnak lehetőséget, amely szerves áttekintést nyújt a vizsgált jelenség, a jelen esetben
például a termelés, a munkáslétszám és a termelékenység alakulásáról. A táblá—
zatot úgy állítják össze, ho y az be—
mutatja a kiindulási év stru túráját és a vizsgált évek fejlődését, valamint át-
tekintést nyújt az utolsó évben kialakulthelyzetről.
A táblázatokba foglalt anyag lehetővé teszi a vállalatok vizsgált csoportjának ;
vagy az egész népgazdaságnak sokoldalú dinamikus elemzését. Az egyes csopor—toknak a termelésben való részesedési aránya és a foglalkoztatottság azonos arányszámának hányadosa például az illető csoport termelékenységének vi—
szonylagos színvonalát mutatja. A terme- lékenység dinamikáját a termelés dina- mikus viszonyszámának a foglalkoztatott—
ság azonos adatával történő elosztása révén kapjuk meg stb.
A szerző által ismertetett módszer meg- felelő módosítással más adatok struktu- rális fejlődésének, és az azok közötti ösz—
szefüggéseknek a vizsgálatánál is fel—
használható. Ezzel a módszerrel elemez—
hető ugyanis a termelési érték és a költ-
ségek, a munkabéralap és a foglalkoz—
tatottság, a munka termelékenysége és a fizetések fejlődésének dinamikája közötti kapcsolat és még más hasonló összefüggés.
(Ism.: Hajpál Gyula) Dodonov, A.:
Az amortizációszámítás módszerei
(() xmetorlah nacsiszlenija a-mvortizaocii.) __ Veszt- m'k Szlalíszlílci. 1059. 3. sz. 34—40. p.
Ismeretes, hogy az amortizáció helyes
kiszámítása nagy jelentőségű az álló-
alapok újratermelésének normális menete,valamint a termék önköltségének meg-
határozása szempontjából. A Szovjet-unióban jelenleg folyó nagyszabású sta—
tisztikai munka —— az állóalapok átérté- kelése —- különös élességgel vetette fel az amortizációszámítás módszertani prob- lémáit. A jelen cikk a kérdésben kibon- takozott vita egyik része.