11—12. szám. — 518 _—
1924 A községek kölcsönfelvételi jogát erősen
korlátozták; a községek pénzügyi helyzetének megerősítését célzó törvény értelmében pedig az eladósodott községek állami ellenőrzés alá helyezhetők
A korona az év folyamán internacionális
már 7'002—n. A belga és francia frank erő—
sebb mértékben romlott, mint a korona, a német márkát pedig elértéktelenedése folytán nem is jegyezték.
Az értéktőzsde az év első felében igen élénk volt s különösen a bank- és hajózási értékének egy részét elvesztette. Januárban részvényeknél volt számottevőbb emelkedés még a dollár 5'24-en állott, szeptemberben tapasztalható.
Dánia.
Danemar/r.
A kopenhágai m. kir. konzulátus gazdasági jelentése az 1923. évről.
Dánia gazdasági helyzete 1923-ban, össze—
hasonlítva az előző évekkel, erős javulást mutat, jóllehet azok a remények, amelyeket az év elején a vezető európai államok valu- táinak a dollárral szembeni javulásához fűztek, nem váltak egészen valóra. Az okok elsősorban az európai politika kuszáltságában keresendők, amelyet főként a Ruhr— konfliktus idézett elő amely 9 hónapon keresztül rendkívül érzékeny modon befolyásolta az európai gazdasági és politikai életet. A dollár árfolyama az éveleji
525-ről decemberben 565'50 dán koronára
emelkedett. Az árnivó valamivel erősebben emelkedett, mint az európai piacokon általában s' valamint a legtöbb európai országban az árnivó emelkedése a munkanélküliek számá- nak apadásában jutott kifejezésre, éppúgy Dániában is erősen redukálódott — 21'5-1'ől 7'4-re —— a munkanélkülieknek az Összes nmnkásokhoz viszonyított arányszáma.Mezőgazdaság.
Az 1923-iki gabonatermés hivatalos adatok
szerint 27'16 millió o-ra tehető, ami 100/0-kal nagyobb, mint az 1909—13. évek átlagtermése.A termés minősége ez évben sem volt kielégítő.
Az utolsó három év terméseredményeit az alábbi táblázat mutatja:
. . §§ 1921 §1922 1923
'.l e r m e n y _ ,771
§ m i l l1 o (l' b a n
Gabonanemiiok . . . 28 72§ 25'36 § 27'16 Burgonya . , . . . § 13 65 § 1340 1238 Takarmányrépa . . . § 1127 78 149 96 171'85
Cukorrépa . . . . ' 869, 573 747
Cichoriarépa . . . . § (l'Uő É 011 012
Széna . . . . . ; 1665 1391 1659
Szalma . . . . . . §i 2825 3218 4726
Osszesen ? 228'69 § 240'65 282'83
Különösen szembeötlő a szalmahozam emel- kedése, amely az előző évivel szemben 220—fo-os
növekedést tüntet fel. A répanemüek 'hoza- mánál szintén erős emelkedés észlelhető.
Kereskedelem és közlekedés.
A kereskedelmi mérleg 1923—ban ismét rosszabbodást mutat az előző évvel szemben.
Az utolsó öt év kiilforgalmának főeredményeit az alábbi táblázat tünteti fel:
_. * _o § § § A spc- Az álta-
§ 035; § $ :57 'S 3 3 :— ciális lános
, its; Maggi—H se.—É ggg § külfor külfora
E v :! 23 § áig 83 1.325: 3953.§;_gém"! galom
§ zo FL*) mn§ mux § 33-54:'§:bevítelí többlete
ii millió koronában
§ " § i" § %
1919 §É 2605 ! 2394 § 740' 268 § 1654 § 1597 1920 §§ 3244 § 2943 1591 § 371 §§ 1352 § 1282 1921 §; 1697 § 1549 1410 § 154 § 139 § 133 1922 1553 ' 1456 1176 § 107 Éí 280 270 1923 id 2027 § 1907§1533 § 146? 374§ 348
A bevitelnek 1921. és 1922. években kon- statálható csökkenését 1923—ban ismét erős emelkedés váltja fel, amit a kivitelnek kisebb méretű emelkedése nem tudott ellensúlyozni.
A behozatali értékösszegek emelkedése első—
sorban a bevitt árúk mennyiségének növeke—
désével, másrészt azonban az eggyes árúk árában mutatkozó emelkedéssel van össze- függésben. Különösen a gabonaneműek és takarmányfélék bevitelében mutatkozott erős növekedés, ami a sertésállomány jelentékeny nagyobbodására vezethető vissza. Különösen a takarmányárpa-import öltött erősebb mére—
teket, míg a tengeribevitel kissé visszaesett!
mely körülmény e két takarmánynemű árvi- szonyaiban leli magyarázatát. Az előző évhez viszonyítottan emelkedést mutat még az ipari _ nyersanyagok, továbbá a tüzelő- és világító- anyagok importja. A szénbevitel a háború óta elsőizben érte el az 1913. évi nívót. A tüzelő- anyagok túlnyomó része angliai származású, mert a német szén, mely a háború előtti be—
1924 —— 519 —— 11—12. szam.
vitelbeu jelentékeny mennyiséggel volt kép- viselve, még mindig nem volt elég export—
képes.
A konzumcikkek —— úgy az élelmiszerek, mint a ruhaneműek —— importja körülbelül ugyanazon magasságon állt, mint 1922—ben.
Csupán a cukorbevitel emelkedett jelentősebb mértékben.
A kivitel legfontosabb és legnagyobb téte—
leit a mezőgazdaság szolgáltatja. A legfon—
tosabb mezőgazdasági exportcikkek majdnem kivétel nélkül jelentékeny emelkedést tüntet- nek fel, amit a következő összeállítás tüntet fel:
, §§ 1921 § 1922 § 1923
)legnevezcs lu— ..
;; millió koronában
!
Elöállatok. . . . ; 112 X 48 89
Szalonna, hús . . . ' 350 ; 360 484
'lehene'szeti produktumok 488 § 397 513
Tojás . . , 148 $ 113§ 127
Zsír kondenzált tej. konzerv ii 34 § 7§ 52
Összesen . . %§ 1132 ; 915 1265
? §
A kisebb jelentőségű mezőgazdasági export- eikkek közül feltűnő a burgonyakivitelnek 1923. év folyamán mutatkozó erős visszaesése.
Dánianak Magyarorszaggal való árucseréje, a dán statisztikai hivatal által közzétett adatok szerint, a következő eredményeket mutatja:
el ::5 .; §
' és l' 55
Megnevezés Én § c ;
Vörös lóheremag'. 52 Bőr-ök . . . . H :55
Lueema . 708 Kókuszolaj. . . * 90
Répamag § 16 Egy éb növényi §3
Hagyma § 39 olaj. . . .11
Friss és szaritott ;1 Tisztított kryolit.§§§É
szilva . . . § 256 Egyéb 83
Toll, tisztítatlan . § 33 ,. § _ Közbnséges enyv17 Osszesen . . V 385
Egyéb . . . . § 100 * :
.. §
Osszesen . . § 1221 §§
Idegen származású árukból Magyarországba
30.000 korona értékű exportáltatott.
Hajózás. A dán hajózásra a Ruhr meg- szállás folytan mutatkozó tonnage iránti meg- növekedett kereslet igen kedvező hatást gya- korolt s dacára annak, hogy a fuvartételek főkép az év második felében alacsonyabbak
voltak az 1922. évinél, a hajóforgalom álta- lában kielégítő eredményt mutatott fel A dán kereskedelmi flotta átlagjó és modernjármű- vekből áll s az idegen hajókkal szembeni versenyképességet még mindig megőrizte.
Oroszországnak a világforgalomba való be—
kapcsolódása serkentőleg hatott a dán hajó- zásra is s a két ország közt létrejött keres-
kedelmi szerződés révén a dán kereskedelmi
flotta tekintélyes része volt Oroszország árú- forgalmának lebonyolításanál foglalkoztatva.
A hajózási viszonyok javulasahoz hozzajarult még a dán korona értékének font és dollár relációba való csökkenése. Az 1923. év végén a kereskedelmi flotta a következő egységekből állott:
628 gőzhajó 771070 br. reg. tonnatartalommal 852 mot. hajó 212048 ,, ,, ,,
561 vitorlás 77.465 ,, ,, ,,
Össz. 2041jarmií 1,060.578 br. reg. tonnatartalommal A kopenhágai kikötő forgalmáról az alabbi kimutatás nyujt felvilágosítást:
, § Göz- és motoroshajók Vitorlashajők
Ev " "
száma §'ZL'StÁÉÉÉÉi'ÉfSI 5874m3§ 32123'3333 1914 ] 11.202 § 4,269.282 17985 § 273315 1923§§ 16.893; 4,691.576 32323§ 199984
§ ; 1
Látható ebből, hogy úgy a kikötőben meg—
fordult hajók szamat, mint tonnatartalmát illetőleg az 1923. év forgalma rekordnak minősíthető.
Pénzügy.
A dán koronanakafolyó évben mutatkozó értéksülyedésének mikénti meggátlása volt az év legfontosabb pénzügyi problemaja. A kér- dés megoldásának előmozdítására a Nemzeti Bank ínieiativájara valutakonferenciát hívtak egybe, mely egy ,,Kursegalisieruugfond" fel- allitasat javasolta, mely hivatva lenne a kor—
manynak az eddiginél tevékenyebb deviza- politikaja segítségével a korona árfolyam—
hullámzásának gátat vetni. A valutaalap fel—
állítására vonatkozó határozat első következ- ménye a koronaarfolyam javulása volt, úgyhogy a dollár jegyzése az októberi 586-ról novem- berben ööö—ra esett. Decemberben azonban a koronaárfolyam ismét esett, úgyhogy az év
végén a dollár jegyzése 565'5-61 zárult.
m,—
