• Nem Talált Eredményt

Juhász Zsuzsanna EGYES SZANKCIÓTANI FŐKÉRDÉSEK

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Juhász Zsuzsanna EGYES SZANKCIÓTANI FŐKÉRDÉSEK"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

Juhász Zsuzsanna

EGYES SZANKCIÓTANI FŐKÉRDÉSEK

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

A jelen oktatási segédanyag a kapcsolódó tananyagrészeket vázlatosan tekinti át. Az egyes témakörök részletes bemutatására ld. Juhász Zsuzsanna: Büntetőjogi szankciók és végrehajtásuk, Iurisperitus, Szeged, 2020.

(2)

A kurzus alapadatai

A kurzus címe: Büntetőjogi szankciók és végrehajtásuk

A tárgy jellege:

kollokviummal záródó előadás

Kurzuskódok: BSV-JL-17/EN; BSV-JN-17

Tárgyfelelős tanszék: SZTE Állam- és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Intézete

Oktató: Dr. Juhász Zsuzsanna egyetemi docens

Elérhetőségek: 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. 14. szoba;

Tel/Fax: (62) 343-474

E-mail: juhaszzs@juris.u-szeged.hu

Tantárgyi kreditpontok: 5

Követelmények: tantárgyi követelmények a CooSpace színterén

(3)

A hatályos jogkövetkezményi rendszer

Főbb jellemzők:

 1. Dualista;

 A büntetés az elsődleges jogkövetkezmény = az intézkedések kiegészítő jellegűek;

 A büntetéseken belül szoros értelemben vett büntetések, illetve egy mellékbüntetés különíthető el;

 2. Relatíve határozott;

 3. Szabadságvesztés-centrikus

Dualista jogkövetkezményi rendszer: a jogkövetkezmények kettőssége  a törvény egyaránt rendelkezik a büntetésről és az intézkedésről is

A büntetések és intézkedések eltérő vonásai:

büntetések: bcs. miatt alkalmazható jogkövetkezmények  tényállásszerű, jogellenes és bűnös cselekményt feltételeznek, míg egyes intézkedések bűnösség hiányában is elrendelhetők, illetve elrendelendők

büntetések: generális és speciális prevenciós célokat is közvetítenek = kizárólag speciális megelőzés céljára nem alkalmasak, a speciális prevenciós célkitűzés az intézkedések sajátossága

 a büntetések büntetett előéletet eredményeznek, az intézkedések nem alternatív dualista rendszer: ismeri és

szabályozza mind a büntetést, mind pedig az intézkedést, de ugyanazon bűncselekmény jogkövetkezményeként vagy csak büntetést, vagy csak intézkedést enged alkalmazni

konjunktív dualista rendszer: a törvény egyaránt rendelkezik büntetésről és intézkedésről, a bíró(ság) így ugyanannak a deliktumnak a jogkövetkezményeként

Büntetőjogi szankciók és végrehajtásuk

1. olvasólecke

A hatályos jogkövetkezményi rendszer jellemzői

Időigény: 30 perc

Dr. Juhász Zsuzsanna SZTE ÁJTK

Bűnügyi Tudományok Intézete

(4)

mind a büntetést, mind az intézkedést egymás mellett elrendelheti, vagy el kell rendelnie relatíve határozott szankciórendszer: A szankció meghatározásának a feladatát megosztja a törvényhozó és a bíróság között. A törvény az egyes bűncselekményekre vonatkozóan meghatározza a szankció nemét és mértékének alsó, illetve felső határát. Az irányadó minimum és a maximum szankciókereten belül a bíróság feladata a konkrét eset körülményeihez igazodó jogkövetkezmény kiszabása.

generális maximum: az általános részben meghatározott törvényi maximum generális minimum: az általános részben meghatározott törvényi minimum speciális maximum: a különös részben meghatározott törvényi maximum speciális minimum: a különös részben meghatározott törvényi minimum

szabadságvesztés centrikusság: 14 bűncselekmény (15 eset) kivételével a bcs-ek büntetési tétele szabadságvesztés-büntetést ír elő  a kivételt jelentő bcs-ek elkövetését a Btk. elzárással rendeli büntetni

 a szabadságvesztés-centrikusságot feloldja a Btk. 33. §-ának (4) bekezdése 

 kisebb tárgyi súlyú bcs-ek elkövetése esetén szabadságvesztés helyett egy vagy több más büntetés is kiszabható

 szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú szabadságelvonás (elzárás) kiszabható

Önellenőrző kérdések

1. Ismertesse a hatályos jogkövetkezményi rendszer jellemzőit!

2. Mit értünk relatíve határozott szankciórendszer alatt?

3. Mit értünk dualista szankciórendszer alatt?

4. Mit jelentenek az alábbi fogalmak: generális minimum és maximum, speciális minimum és maximum?

5. Nevezze meg, hogy milyen elhatároló ismérvei vannak a büntetéseknek és az intézkedéseknek!

6. Nevezze meg, hogy mely esetkörökben kizárt a büntetések egymás mellett történő kiszabása!

7. Mit értünk együttalkalmazási tilalom alatt?

8. Mely esetben van lehetőség szabadságvesztés helyett más büntetés, illetve több büntetés együttes kiszabására?

Kötelező tananyag:

JUHÁSZ Zsuzsanna: Büntetőjogi szankciók és végrehajtásuk. Iurisperitus Kiadó, Szeged, 2020. 16-26. pp.

(5)

Ajánlott irodalom

IRK Albert: A büntetés fogalma. [1926.] Kriminológiai közlemények 1991/37. 31-38. pp.

LUKÁCS Tibor: A bűn és a büntetés. Minerva, Budapest, 1980.

NAGY Ferenc: Intézkedések a büntetőjog szankciórendszerében. KJK, Budapest, 1986.

TÓTH Mihály: A büntetőjogi jogkövetkezmények. In: Belovics et al. (szerk.): Büntetőjog I.

Általános Rész. HvgOrac, Budapest, 2012.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

In order to evaluate the efficiency of the intra-firm technology transfer system of machine-building enterprises on the basis of the entrepreneurship on the basis of

 Elzárás esetén nincs lehetőség a végrehajtás felfüggesztésére, tekintettel arra, hogy a feltételes elítélés ezen formája a büntetési nemek közül csak

 Az idő előtti szabadítás másik formája = a szabadságvesztés vége (a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy

E kétlépcsős szabályozás lényege, hogy a büntetés célját szem előtt tartva arányosabb büntetés kiszabása érhető el azáltal, hogy a bíróság a

Ezzei számoltak is a román tanügy vezetői és már a szakosítást megelőzően több intézkedést fo- ganatosítottak mind a tanulók, mind pedig a tanárok

Abban is rokon Szombathy kon- cepciója a fentivel, hogy benne a művészeti (nyelvhasználati) tevékenység nem valamely gondolati jelenség kifejezése, rögzítése, megragadása.

Blazevic és Coha a két mű vizsgála- tával azt igyekszik feltárni, hogy azok mi- képpen reprezentálják a befogadó közössé- gek (magyar és horvát) különbözőségéből és

A genetikai sodródás neutrális folyamat, eredményeként tehát úgy alakul ki a differenciálódás, hogy annak sem földrajzi, sem pedig ökológiai mintázata nem