74 Szó- és szólásmagyarázatok
KIEFER FERENC – LADÁNYI MÁRIA 2000. Morfoszintaktikailag semleges képzések. In:
KIEFER szerk. 2000: 165–214.
LACZKÓ TIBOR 2000. Az ige argumentumszerkezetét megırzı fınévképzés. In: KIEFER szerk. 2000: 293–407.
H.VARGA MÁRTA
Deverbal noun-forming suffixes expressing the result of an action or process
Deverbal noun-forming derivational suffixes exhibit polysemy in general and it is conspicuous that their major and minor functions (primary and secondary meanings) may be intermixed. The au- thor surveys the suffixes having the major or minor meaning ‘result of an action or process’. An over- whelming majority of suffixes having ‘nomen acti’ as their major meaning are no longer productive in present-day Hungarian and the derivatives involving them have a rather low frequency of occurrence.
The only exceptions are -At, -mÁny, and -vÁny. Although they can hardly be claimed to be productive, either, existing derived nouns involving them still occur frequently. – The paper specifically discusses the semantics of -Ás, a suffix whose minor (secondary) function is to express ‘result of an action or process’, trying to find out how, in addition to its more general ‘nomen actionis’ major function, this suffix may have acquired this secondary meaning, as well as what phonological constraints may pre- vent the suffix -At (whose primary meaning is exactly ‘result of an action or process’) from occurring in these cases. – Synonymous suffixes expressing ‘result of an action or process’ do not in general form sets of nouns of identical meaning, partly because this would be superfluous, and partly due to
‘lexical blocking’. However, the latter principle is not necessarily observed in all cases. Parallel deri- vations (that is, cases where several suffixes of more or less the same function can be attached to the same base) sometimes do occur even where there are no striking semantic differences between mem- bers of such sets of derivatives – that is, when the resulting forms are synonyms or near-synonyms.
However, it can be observed that such parallel derivatives tend to undergo semantic differentiation over time.
MÁRTA H.VARGA
S Z Ó - É S S Z Ó L Á S M A G Y A R Á Z A T O K
Kamion.
ZAICZ GÁBOR szerkesztette legfrissebb etimológiai szótárunk (ESz.) a TESz.-bıl hiányzó mintegy kétszáz szónak adja meg az eredetét, köztük a kamion-nak is.Ehhez főzünk néhány kiegészítést. A szótár szócikke szerint: „Kamion [1959] Nemzetközi szó, vö. svájci német Camion, angol camion, francia camion: ’teherautó’. A franciából ter- jedt el. A francia szó az azonos jelentéső camion automobile szókapcsolat elsı tagjának ön- állósulásával keletkezett. Az elsı tagra vö. ófrancia chamion ’kordé’. A magyarba is elsı- sorban a francia közvetítette” (ESz. 371).
Bár a technika rohamosan fejlıdik, a modern szerszámok, berendezések és tárgyak je- lölésére gyakran megteszik a régi szavaink is. Az egyre gyorsabb és kényelmesebb közleke- dési eszközökre nem mindig gyártunk újabb kifejezéseket, csupán a szövegkörnyezetbıl de- rül ki, hogy a kocsi szekeret, gyermekkocsit vagy személyautót jelent-e. A hatalmas nemzetközi karriert befutott camion fınév is az ilyen szavak közé tartozik. Az ófr. chamion
’kordé’ a mai nyelvben ’teherkocsi, társzekér, teherautó’ jelentésben él tovább (FrMNsz.
Szó- és szólásmagyarázatok 75
194). Régebben két fajtáját ismerték, a camion hippomobile-t, a ’ló vontatta teherkocsi’-t és a camion automobile-t, a ’tehergépkocsi’-t. A lóvontatás megszőntével elmaradtak a jelzık, s a szó elterjedt szerte a világon (F[ERENCZY] 1975.). Az európai nyelvekben többnyire a
’távolsági áruszállításban haszn., nagy, zárt rakterő tehergépkocsi’-t jelöli (ÉKsz.2 616). Vö.
cseh kamion (VČAS. 303), horv. kamion (SzhMKsz.2 197), szl. kamión (SzlMKsz. 200), ol.
camion (OlMSz. 251), port. camião (PortMKsz. 149), rom. camion (RMKsz. 96), sp.
camión (SpMKsz. 157); holl. camion (HPC. 337), ném. Camion (NémMSz.2 422); újgör.
καµιονι (ÚjgMKsz. 302), tör. kamyon (OTED.3 1985: 267). Kicsinyítı képzıs formákat is képeznek belıle: ol. camioncino ’könnyő tehergépkocsi’, camionetta ’géppuskával fölsze- relt katonai teherautó’ (OlMSz. i. h.), port. camioneta (PortMKsz. 150), sp. camioneta ’kis teherautó’ (SpMKsz. i. h.), rom. camionetă ’kis teherautó’ (RMKsz. i. h.).
Hozzánk a kamion szó német közvetítéssel kerülhetett a franciából. Az ÉrtSz. 1960-ban megjelent kötete még nem tartalmazza, s hiányzik nagyszótáraink elsı kiadásaiból is. Ebbıl azt gondolhatnánk, hogy a szó csak röviddel azelıtt jutott be nyelvünk vérkeringésébe. Leg- újabb etimológiai szótárunk a szó elsı elıfordulását 1959-re teszi (ESz. 371), noha a „Ma- gyar történeti szövegtár” legkorábbi adatánál az 1958-as évszám szerepel: „Valahol – ki tud- ja hol? – megtorpantak a nehéz döccenéső kamionok, és le kellett szállniuk” (Bóka László, Alázatosan jelentem. Bp., 1958. 447).
Csakhogy a szó már húsz évvel korábban megjelent nyomtatásban. Ligeti Lajos, a ki- váló turkológus afganisztáni útjáról így számolt be: „S ugyanazon a földön, ahol Kırösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin idejében még lóháton kellett utazni úttalan utakon, s ahol a keleti föld kincseit, árucikkeit hetek és hónapok alatt szamárháton vagy tevekaravánnal szállították egyik helyrıl a másikra, ma már többé-kevésbbé türhetı, ápolt utakon autók és kamionok szuszognak-zakatolnak” (Ligeti Lajos, Afgán földön. Bp., 1938. 16). A kötetben a szó még háromszor fordul elı (30, 32, 92).
A szövegkörnyezetbıl egyértelmő, hogy a szó ’árufuvarozásra használt autó’ jelenté- sére gondol a szerzı. Nincs ebben semmi különös: Ligeti Párizsban tanult, kiválóan tudott franciául, és iráni tartózkodása alatt a hivatalnokokkal könnyebben megértette magát Voltaire nyelvén, mint szerény perzsa szókincsével. A szót bizonyára gyakran hallotta a franciáktól is. Azt azonban, hogy az akkori magyarok közül hányan ismerték a kamion pontos jelenté- sét, csak találgathatjuk. Ugyanis a szerzı – mint a kolostorokról írt könyvének méltatója megjegyzi – „túl sokat tart olvasóiról” (Joó Tibor, Sárga istenek, sárga emberek: Nyugat 1934: 449): nem mindig magyarázza meg az idegen szavakat: a dukán ’boltocska’ (~ tör.
dükkân) és a káfir ’gyaur’ (~ tör. kâfir) jelentését csupán az összefüggésbıl következtethet- jük ki, akárcsak a többi afgán vagy perzsa szóét.
Sőrőn említi utazónk a teherautó Afganisztánban honos megnevezését, a lori-t is: ez nem más, mint a jó öreg angol lorry (talán a vagonfajta tervezıjének, Laurie-nak a nevébıl), melyet emberek, állatok, csomagok szállítására – többszörösen túlterhelve – egyaránt hasz- náltak és használnak a helybéliek (SOED.3 1240).
Természetesen a jövevényszavak nem ismernek határokat. Használják még az angol lorry szót a hindiben, a nepáliban és az indonézban is, az amerikaiból átvett truck [trlk]-kal együtt, vö. hindi larI [lārī], q+k [trak], nepáli lrI [larī], q+k [trak], ind. lori, truk (ХРC. 930, 446; НепPC. 987, 467; ИРC. 521, 999). Azonban a Távol-Keleten már csak az amerikai szó terjedt el; vö. koreai [ti-rək], jap. トラック [torakku] (KED. 2283; PKJD. 398). De ez már egy új kerékvágásba zökkent minket.
76 Szó- és szólásmagyarázatok A hivatkozott irodalom
EKED. = Si-Sa Elite Korean–English Dictionary. .Seoul, 2002, YBM.
ESz. = ZAICZ GÁBOR fıszerk. 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Bp.
F[ERENCZY]G[ÉZA] 1975. Camion – kamion. Magyar Nyelvır 113–4.
FrMNsz. = ECKHARDT SÁNDOR –OLÁH TIBOR 1999. Francia–magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó, Bp.
ХРC. = БЕСКРОВНЫЙ, В. М. 1953. Хинди–русский словарь. Государственное издательство иностранных и национальных словарей. Москва.
ИРC. = КОРИГОДСКИЙ,РОБЕРТ НИСОНОВИЧ –КОНДРАШКИН,ОЛЕГ НИКОЛАЕВИЧ –ЗИНОВЬЕВ,БОРИС
ИЛЛАРИОНОВИЧ ред. 1961. Индонезийско–русский словарь. Государственное издательство иностранных и национальных словарей, Москва.
NémMSz.2=HALÁSZ ELİD 1964. Német–magyar szótár. 1–2. 2. kiadás. Akadémiai Kiadó, Bp.
НепPC. = РАБИНОВИЧ, ИЗРАИЛЬ СОМОЙЛОВИЧ –КОРОЛЁВ,НИКОЛАЙ ИВАНОВИЧ –АГАНИНА, ЛЮДМИЛА АЛЕКСАНДРОВА 1968. Непальско–русский словарь. Издательство Советская энциклопедия, Москва.
HPC. =МИРОНОВ,СЕРГЕЙ АЛЕКСАНДРОВИЧ 1987. Нидерландско–русский словарь. Русский язык, Москва.
OlMSz. = HERCZEG GYULA 1967. Olasz–magyar szótár. Akadémiai Kiadó, Bp.
OTED.3 = ALDERSON,A.D.–ĐZ,FAHIR 1985. The Oxford Turkish–English Dictionary. 3rd edition.
Clarendon Press, Oxford.
PKJD. = TAKEBAYASHI,SHIGERU 2003. Pocket Kenkyusha Japanese Dictionary. Oxford University Press, Oxford.
PortMKsz.=KIRÁLY RUDOLF 2006. Portugál–magyar kéziszótár. Változatlan lenyomat. Akadémiai Kiadó, Bp.
RMKsz. = BAKOS FERENC 1991. Román–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Bp.
SOED.3 = LITTLE,WILLIAM –FOWLER,H.W.–COULSON,JESSIE 1990. The Shorter Oxford English Dictionary on Historical Principles. Revised and edited by C. T. Onions. 3rd edition. Clarendon Press, Oxford.
SpMKsz.=DOROGMAN GYÖRGY 1992. Spanyol–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Bp.
SzhMKsz.2 = LEVASICS ELEMÉR –SURÁNYI MAGDA 1967. Szerbhorvát–magyar kéziszótár. 2. kiadás.
Terra, Bp.
SzlMKsz. = STELCZER ÁRPÁD–VENDÉGH IMRE 1992. Szlovák–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó – Slovenské pedagogické nakladateľstvo, Bp.–Bratislava.
ÚjgMKsz.=MOHAY ANDRÁS 1988. Újgörög–magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Bp.
VČAS.=FRONEK,JOSEF 2000. Velký česko–anglický slovník. Leda, Praha.
BALÁZSI JÓZSEF ATTILA
