Erdély várai 1736-ban.
A Ludovika-Akadémia k ö n y v t á r a igen érdekes kéziratos művet őriz: J o h a n n C o n r a d von Weiss császári mérnök- alezredesnek (később ezredesnek) „Prospect u n d G r u n d r i s s deren Staette u n d G r a n i t z Paessen in Siebenbürgen. 7ai der Geographisch- und Topographischen Beschreibung gehörig.
Anno M D C C X X X Y I . ' című kötetét. T a r t a l m a 18 vízfestésű t á j - és városkép, t o v á b b á 21 szintén vízfestésű, t é r k é p és t e r v r a j z v a l a m i n t 33 ívrét oldalra t e r j e d ő szöveg.1
Mint címe m u t a t j a , az erdélyi városok és szorosok képei- nek és térképeinek g y ű j t e m é n y e s egy — bizonyára nagyobb- t e r j e d e l m ű — föld- és h e l y r a j z i leíráshoz tartozott. Ez az oka.
h o - y a beleillesztett m a g y a r á z ó szövegek mindenike igen rövid és felületes. Annál érdekesebbek és — h o z z á t e h e t j ü k — annál m e g b í z h a t ó b b a k , a közvetlen szemlélet a l a p j á n festett város- képek. a pontos felmérés n y o m á n készült térképek és terv- r a j z o k , amelyek v a l ó b a n hű képét a d j á k a 200 év előtti álla- p o t n a k . Ellenben a kísérő szövegből alig-alig lehet valamit felhasználni, mert se mint történelmi, se mint műszaki leírás nem kielégítő. Igv például Y a j d a h u n y a d r ó l c s u p á n a H u n y a - d i a k címerképéhez f ű z ő d ő mondát közli. Különös, hogy éppen e n n e k az a n n y i r a érdekes v á r k a s t é l y n a k se képét, se alap- r a j z á t nem t a l á l j u k ebben a gyiijteménvben.
A városok közül Nagyszeben. G y u l a f e h é r v á r , Kolozsvár.
Brassó, Segesvár, Beszterce. Medgyes és Szamosu jvár képe és térképe. Szászsebes, Marosvásárhely, Székelyudvarhely képe. továbbá Fogaras és Csíkszereda v á r á n a k t e r v r a j z a van benne.
Mivel az egész g y ű j t e m é n y közlése r e n d k í v ü l költséges lenne, csupán n é h á n y érdekes és jellemző példát a k a r o k be- m u t a t n i , a megsemmisült, v a g y teljesen átalakított, a v a g y egészen soha el nem készült v á r a k sorából. Se a hozzá juk csa-
1 A könyvet Gróf Esterházy János ajándékozta a Ludovika Aka- démiának. amint azt ez a bejegyzés t a n ú s í t j a : ..Ezen könyvnek t u l a j - donosa volt gr. Eszterházy Tmre lovassági tábornok 177"-ban. Eszterházy
János koronaőr és Berényi Bora fia. Óhajom, hogy ezen könyv adassék a budapesti Ludovica akkademia könyvtárának, gr. Eszterházy János Kolozsvár 29 junii 1891."
tolt leírás, se az egyes t e r v r a j z o k o n l á t h a t ó j e l m a g y a r á z a t nem lévén elég ahhoz, hogy a l a i k u s t is t á j é k o z t a s s a , szüksé- gesnek l á t t a m , h o g y egészen ú j kísérőszöveget í r j a k s fel- h í v j a m b e n n e m i n d e n f o n t o s a b b részletre az olvasó f i g y e l - mét. A n n á l is i n k á b b , m e r t é p p e n az e r ő d í t é s t u d o m á n y a az, a m e l y b e n m i n á l u n k a l e g k e v e s e b b e m b e r n e k v a n j á r t a s s á g a . N e m c s a k most v a n így, h a n e m így volt h a j d a n á b a n is.
A m a g y a r m i n d i g és m i n d e n ü t t k i t ű n ő e n megállotta a h e l y é t , m i n t p á r a t l a n u l vitéz k a t o n a , d e a h a d i t u d o m á n y o k k a l igen sokáig n e m a k a r t foglalkozni. E z t a h i b á n k a t n e m v a l a m i r o s s z m á j ú idegen, h a n e m a X V I I . s z á z a d n a k e g y i k legna- g y o b b m a g y a r j a , Zrinyi Miklós, olvasta reánk.2 K ü l ö n ö s e n az elméleti t u d á s t is k í v á n ó t ü z é r - és m ű s z a k i szolgálat volt n á l u n k hosszú ideig idegen, a m i b e n a mi f a j t á n k l e l k i a l k a t á - n a k is sok része volt. A m a g y a r — b é k é b e n és h á b o r ú b a n e g y a r á n t — g y o r s a n és n a g y o t lit. A h i r t e l e n e l h a t á r o z á s s a l e g y b e k ö t ö t t gyors cselekvés volt éltető eleme a h a r c b a n is.
Ezt a t u l a j d o n s á g á t se a régi i d ő k n e h é z k e s e n c a m m o g ó s a h a r c b a n t ö b b é - k e v é s b b é h e l y h e z k ö t ö t t tüzérségénél se a m ű - szaki szolgálat terén, nein t u d t a é r v é n y e s í t e n i . Tgy a z t á n , az elmélettől való h ú z ó d o z á s o n k í v ü l , ez a k ö r ü l m é n y is hozzá- j á r u l t ahhoz, h o g y a h a r m a d i k és n e g y e d i k f e g y v e r n e m m e l igen sokáig n e m t u d o t t m e g b a r á t k o z n i , p e d i g lett v o l n a hozzá elég tehetsége és a l k a l m a is.
A t ö r ö k h á b o r ú k véget é r n i n e m a k a r ó véres k o r s z a k á - ban is. c s u p a idegenre h á r u l t a m a g y a r o r s z á g i v á r a k a n n y i r a szükséges ú j j á é p í t é s é n e k súlyos f e l a d a t a . Mivel a sebenicoi Verancsics A n t a l t n e m m o n d h a t j u k m a g y a r n a k , az egész XVT.
század f o l y a m á n R é v a y E e r e n c volt az egyetlen m a g u n k - f a j t á j a b e l i ember, aki állítólag értett v a l a m i t az erődítéshez, de v á r a t t e r v e z n i ő se t u d o t t .
A dolog n e m is volt k ö n n y ű , mert a XVI. század d e r e k á n Itáliából h o z z á n k is á t s z á r m a z o t t , . B á s t y a r e n d s z e r " . t ö b b mint két s z á z a d r a n y ú l t u r a l m a a l a t t s z a k a d a t l a n u l f e j l ő d - vén. a változások hosszú sorozatát élte át. Ez a szüntelen f e j - lődés viszont a t ü z é r s é g fokozatos tökéletesülésének volt el nem m a r a d h a t ó k ö v e t k e z m é n y e .
A XVI. s z á z a d b a n c s a k n e m k i z á r ó l a g az olaszok v o l t a k a b á s t y a r e n d s z e r mesterei. Ők t e r j e s z t e t t é k t o v a e u r ó p a s z e r t e , sőt Á z s i á b a n is. K é s ő b b m i k o r m á r m i n d e n f e l é meghonosult, bizonyos f o k i g ö n á l l ó a n f e j l ő d ö t t t o v á b b , az illető ország t e r - mészeti viszonyaihoz is a l k a l m a z k o d v a , a m i n t azt p é l d á u l ennek a r e n d s z e r n e k N é m e t a l f ö l d ö n k e l e t k e z e t t v á l t o z a t á n l á t h a t juk. I l y e n f o r m á n n a g y o n b o n y o l ó d o t t t u d o m á n n y á v á l t a b á s t y a r e n d s z e r ű várépítés, a m e l y n e k ú t v e s z t ő j é b e n c s a k
hosszas és m é l y r e h a t ó t a n u l m á n y ú t j á n lehetett eligazodni.
Ilyesmihez a z o n b a n a mi h o n f i t á r s a i n k n a k nem volt kedvük.
N á l u n k még az is fokozta a nehézséget, hogy elavult közép- kori v á r a i n k á t a l a k í t á s á n , v a g y ú j v á r a i n k építésén, külön- féle nemzetek fiai dolgoztak. Természetes, hogy m i n d e n i k ü k m a g á v a l hozta a maga h a z á j á b a n bevált ú j í t á s o k a t s így a m a g y a r v á r a k egyes részletein a legkülönfélébb változatokat szemlélhetjük. Sajnos, még eddig nem a k a d t olyan szakem- b e r ü n k , aki ezeket a k ü l f ö l d i h a t á s o k a t pontosan megállapí- totta és b e h a t ó a n elemezte volna.
Az elmondottak a l a p j á n érthető, hogy n á l u n k minden n a g y o b b m ű s z a k i tudást k í v á n ó erődítő m u n k á t idegenek vé- geztek, még pedig nem c s u p á n a királyi Magyarországon, ha- n e m E r d é l y b e n , a fejedelemség utolsó évtizedeiben is.3
A bécsi U d v a r i H a d i t a n á c s sok helytelen, n e k ü n k nem hasznos dolgot művelt u g y a n , de fett jót is. Az u t ó b b i rovat- b a n kell e l k ö n y v e l n ü n k azt, hogy a m a g y a r v á r a k n a k a XVI.
század közepén megkezdett átalakításához a legkiválóbb kül- földi — eleinte csaknem kizárólag olasz — hadiépítészeket szerződtette és a l k a l m a z t a , még pedig nem csupán az Auszt-
ria felöli oldalon, h a n e m a törökök Bécs felé irányult fő had- műveleti vonalától távoleső t á j a k o n . így E r d é l y b e n is.
Teljesen a l a p t a l a n tehát az a vád. hogy az Udvari Hadi- t a n á c s sohase gondoskodott Erdély várairól. Az igazság az.
hogy mindannyiszor törődött velük, valahánvszor az ottani ü g y e k b e v a l a m i beleszólása lehetett. í g y például 1551-ben, t o v á b b á B á t h o r y Zsigmond u r a l k o d á s á n a k zűrzavaros kor- s z a k á b a n s a reákövetkezett f e l f o r d u l t világban is. Ezt az a k - kor készült tervek s itt-ott megindult építkezések b i z o n y í t j á k .
Mihelyt az erdélyi fejedelemség megszűnt, az U d v a r i H a d i t a n á c s alaposan szemügyre vétette a n a g y o n elavult és el is hanyagolt v á r a k a t s elkészíttette gyökeres helyreállításuk, v a g y ú j j á é p í t é s ü k tervét. A n n a k okát, hogy a jó szándék csak részben valósult meg, Rákóczi felkelésében, az u g y a n a k k o r folvt spanyol örökösödési h á b o r ú b a n s a mindkettő okozta súlyos p é n z ü g y i helyzetben t a l á l h a t j u k meg.
Itt, ezen a ponton kapcsolódom bele ennek a rövid cikk- n e k voltaképeni t á r g y á b a , Weiss alezredes g y ű j t e m é n y é n e k m a g y a r á z a t á b a . Mielőtt azonban erre áttérnék, szólani a k a - rok a szerző személyéről is, a bécsi Hadilevéltárból származó a d a t o k n y o m á n .
3 így például I. Rákóczy György (1630—1648) is idegenekhez for- dult. amikor folytatta ..az várak, végházak építtetését Velencéből, s hol más külső országokból hozatván fő fundáló és kőmíves, s egvébféle jó mesterembereket." (Szalárdi: Siralmas Krónika. 82. 1.)
II. Rákóczy György (1648—1660) olasz mesterrel építtette, egy el- pusztult régibb vár helyére, a most is fennálló radnóti várkastélyt.
Weiss 1716 október 1-én, mint m é r n ö k - h a d n a g y állott a császár szolgálatába s a Magyarországon m ű k ö d ő seregnél kapott alkalmazást. Belgrád bevétele (1717) u t á n . az ottani erődítő m u n k á k h o z osztották be. 1724 f e b r u á l i s á b a n m é r n ö k - k a p i t á n y . négy évvel későbben pedig mérnök-főstrázsamester
(őrnagy) lett. Egy év m ú l v a E r d é l y b e helyezték s az ottani v á r a k és egyéb katonai épületek igazgatásával b í z t á k meg.
Ettőlfogva 1737-ig állandóan E r d é l y b e n m ű k ö d ö t t s 1733 má- jus 16-án mérnök-alezredessé, m a j d 1736 március 2-án mér- nök-ezredessé lépett elő. A z u t á n még részt vett az 1737-i török h á b o r ú b a n , de m á r az 1737—38. év f o r d u l ó j a t á j á n meghalt.
Weiss nagyon képzett m ű s z a k i tiszt volt. Számos térké- pet is készített, melyek közül a bécsi H a d i l e v é l t á r b a n ezek v a n n a k meg:
Temesvár t e r v r a j z a (1716), 1:6200. Metszet, 1 l a p : U g y a n a z látképpel (1716), 1:22800. R a j z , 1 l a p :
A belgrádi vár és csata t e r v r a j z a (1717). 1:2380. R a j z , 1 l a p :
Erdély térképe (1733). 1:360000. R a j z , 4 lap-
U g y a n a z (1735). 1:180000. R a j z , 12 lap, áttekintő váz- l a t t a l :
U g y a n a z (1745-ben készült másolat), 1:27000. Rajz, 4 lap.
I.
Erdélynek katonai szempontból egyik legfontosabb vá- rosa Nagyszeben volt. Jelentősége f ő k é n t azon sarkallott, hogy a l a t t a nyilik az Olt áttörése — a Vöröstoronyi-szoros — mint legkönnyebben j á r h a t ó összeköttetés E r d é l y és Havas- a l f ö l d között.
A város erődítményeinek magva, c s a k ú g y mint a legtöbb magyarországi városban, a védhető kerítéssel körülfogott egyház, vagyis templomvár volt. Az egyház köré települt vá- rost — állítólag 1160-tól fogva — szintén k ö r ü l v e t t é k ilyen védővonallal, amely azonban — legalább is a mongoljárás előtti időben — csak földdel v a g y kővel töltött p a l á n k lehe- tett. De ezenkívül m a g a a természet is gondoskodott N a g y - szeben védelméről. Ugyanis, a Cibin folyó és több kisebb vízér árterébe esvén, t a v a k és mocsarak egész sora keletkezett körülötte, úgy hogy csak a k ö z ö t t ü k levő s k ö n n v e n el is zár- h a t ó réseken át lehetett a várost megközelíteni. A meglehető- sen szabálytalan védővonal helyzetét és a l a p r a j z á t is ezek a z állóvizek szabták meg.4
A p a l á n k o n belüleső terület legmagasabb pont jára épült, a legrégibb (teljesen eltűnt) templom déli oldalára, a Felső- város (A)5 A mélyebb fekvésű részt az Alsóváros (B) fog- lalta el.
Ezt az eléggé tökéletlen s gyorsan romló védővonalat ak- kor kezdették szilárd a n y a g b ó l épült tornyos körfallal pó-
tolni, amikor a szerencsétlen nikápolyi csata (1396) után, Er- délyt is közvetlenül fenyegette m á r az egyre növekvő török veszedelem. A több mint 50 toronnyal megerősített k ö r f a l építése a XV. század végéig tartott s elkészülte u t á n az 1. áb- r á n l á t h a t ó a l a k b a n övezte a Felső- és Alsóvárost.
1. Nagyszeben védőművei 1699-ben. (Visconti felvétele nyomán.).
Természetes, hogy az ú j k o r ostromlószerével, az á g y ú - val, s z e m b e n ez a v é d ő v o n a l is g y ö n g é n e k b i z o n y u l t . U j j a l kellett t e h á t pótolni, még p e d i g most m á r a h o z z á n k is á t s z á r - mazott olasz b á s t y a r e n d s z e r elemeinek a l k a l m a z á s á v a l .
Az ú j v é d ő ö v t e r v é t C a s t a l d o d o l g o z t a t t a ki, 1551-ben.
A l e g s ü r g ő s e b b m u n k a a régi k ö r f a l o l d a l o z á s á r a szolgáló b á s t y á k építése volt, o l y a n f o r m á n , h o g y a régi k e r í t é s egyelőre k ö t ő g á t k é n t m a r a d t meg. A b á s t y á k s z á r n y a i t t e h á t o l y a n h o s s z ú r a s z a b t á k , h o g y a k ö r f a l elé tervezett ú j k ö t ő - g á t a t is beleköthessék. I t t t e h á t , m i n t l á t j u k , ú g y n e v e z e t t
„ b a r b a k á n ' - s z e r ű6 e r ő d í t m é n y volt készülőben,
A b á s t y á s ú j v é d ő g á t t e r v é t Antonio d a B u f a l o k é s z í t e t t e s a m u n k á t részint ő, részint k é t s e g í t ő t á r s a — A n d r e a Tre- visano és F r a n c e s c o d a Pozzo — vezette.7 Az ő t á v o z á s u k u t á n h e l y b e l i é p í t ő m e s t e r e k v e t t é k á t a vezetést, de c s a k az olasz m e s t e r e k t e r v e i n e k v é g r e h a j t ó i k é n t .
A z o n b a n az é p í t k e z é s f e l e r é s z é b e n se k é s z ü l t el a XA II.
s z á z a d végére. Még l e g i n k á b b a F e l s ő v á r o s v é d ő v o n a l a ú j h o - dott meg. Ez t u d n i i l l i k k é t ú j k ö t ő g á t a t k a p o t t . A n y u g a t i h o m l o k z a t o n levőnek északi végén f é l b á s t y a (F) l á t h a t ó . A déli kötőgát m i n d k é t vége teljes b á s t y á v a l (C és E) z á r ó d i k : k e t t ő j ü k közé , , p i a t t a f o r m a " (D) épült.8 Az e g y i k k a p u , elég szokatlanul, a „C" b á s t y a s z á r n y á b a n n y í l o t t .
Az alsóváros v é d ő m ű v e i még! e n n y i r e se a l a k u l t a k át. I t t mindössze a n n y i történt, h o g y a régi k ö r f a l h o z k é t b á s t y á t (G ési H) r a g a s z t o t t a k .
E b b e n az á l l a p o t á b a n érte 1690-ben N a g y s z e b e n t az er- d é l y i f e j e d e l e m s é g megszűnte. Az U d v a r i H a d i t a n á c s o d a - kíildötte 1699-ben G i o v a n n i M o r a n d o Visconti ezredest, h o g y
0 Helyes magyar neve nincs. Már a rómaiaknál is előfordul b a r - bacanis, barbacenus, barbicanum alakban. Az olasz ..barbacane" tulj- donképpen a régi, középkori k ö r f a l a k elé tett, azoknál alacsonyabb, de már ágyúk befogadására is alkalmas, önálló külső védőövet jelentette.
Nem szabad tehát az u. n. „törpegáttal" (Niederwall, fausse-braye, falsa- braga) összetéveszteni. A b a r b a k á n t a közép- és ú j k o r i várépítés átmeneti időszakában baluardok, későbben már rendes b á s t y á k oldalozták. Ná- lunk egyik legjellemzőbb p é l d á j a Kassa b a r b a k á n j a volt.
7 I,. A. Maggiorotti: Gli ingegneri italiani in Transilvania. (Bolle- tino dell'Istituto Storico e di Cultura dell'Arma del Genio: 1935. évf.
20. 1.)
8 Ennek sincs általános érvényű magyar neve, már csak azért se, mert jelentése országok és korok szerint, sokszor változott. Ma leg- többször anny*i mint „ágyúpad". De a h a j d a n á b a n nálunk dolgozott olasz
várépítők p i a t t a f o r m á n a k nevezték a kötőgát elé nyúló, szabályszerű bás- tyának nem mondható erődítményeket, néha a félbástyát is. Példa ná- lunk az utóbbira a győri „Piattaforma Sforza".
Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k III.—IV. 16
volt gyakori s ma m á r csak egyetlen példánya, a n a g y v á r a d i áll fenn. Ezért egy kissé bővebben a k a r o k szólani a n a g y - szebeniről, amely előbb a b b a m a r a d t , a z u t á n pedig nyom- talanul eltűnt, úgy hogy most m á r alig t u d róla valaki.
A cittadellának á l t a l á b a n kétféle rendeltetése volt. Az egyik az, hogy f é k e n t a r t s a a város n e t a l á n lázongó lakosságát, a másik — ennél f o n t o s a b b — pedig az, hogy a város védő- g á t j a i n a k elvesztése esetén is lehetővé tegye a további ellen- állást. Ez az e r ő d f a j t a a XY1. század h a t v a n a s éveiben kelet- kezett Itáliában. Legrégibb emléke a Francesco Paciotto tervei szerint 1564-ben megkezdett torinoi cittadella.1 3 Paciotto ter- vezte az 1566-ban megkezdett anversit is. A német birodalom- b a n 1568-ban kezdődött, C h i a r a m e l l a terve a l a p j á n a span- d a u i cittadella építése; n á l u n k egy évvel későbbeu f o g t a k a nagyváradihoz. Kivétel nélkül v a l a m e n n y i cittadella ötszögű s a város, v a g y n a g y o b b v á r védővonalán belüleső, a v a g y ahhoz közvetlenül csatlakozó é p í t m é n y volt.14
A nagyszebeni cittadellát két s z á r n y kötötte a város védőövének délnyugati (a felfordított t e r v r a j z szerint észak-
keleti) homlokzatához. A k ö t ő g á t a k alkotta ötszög kerülete mintegy 1200 méter. A bástyahomlokzatok méretei egymással csaknem egyenlőek, úgyszintén a kötőgátakéi is.15 A nagysze-
beni tehát a n a g y és szabályos cittadellák közül való. Minde- nik b á s t y á n a k kerekített f ü l e és hátratolt homorú s z á r n y a van.1 6
Figyelemreméltó ezeknek a s z á r n y a k n a k helyzete. A ré- gibb olasz bástyarendszer s z a b á l y a i szerint, az a r á n y l a g ki- csiny b á s t y á k rövid s z á r n y a i merőlegesek a hosszú kötő- g á t a k r a . I l y e n f o r m á n a s z á r n y a k k a z a m a t t á i b a állított á g y ú k lövőiránya a kötőgáttal volt párhuzamos, tehát az á r o k n a k a bástyahomlokzat elé eső részeit nem p á s z t á z h a t t a . Ezen a h i b á n kétféleképen lehetett segíteni. Vagy úgy, hogy a szár- n y a t olyan tompa szögben csatolták a kötőgáthoz, hogy az előbbi a szomszédos b á s t y a h o m l o k z a t á r a merőleges legyen, v a g y pedig megtörték a kötőgát két végét s erre merőlegesen
1:5 Tervrajzát közli Carlo Montü: Storia dell' Artiglieria Italiana. II.
978. és 980. 1.
14 Merőben téves tehát, hogy a gellérthegyi fellegvárat legtöbben cittadellának m o n d j á k .
15 összehasonlításképen megemlítem, hogy a n a g y v á r a d i cittadella kötőgátjai 750 méter kerületű ötszöget fognak körül. A nagyon egyen- lőtlen bástyahomlokzatok 57—101 méter, a kötőgátak pedig 80—110 mé- ter hosszúak. (Gyalókay: A nagyváradi vár 1692-i átalakításának terve.
— Magyar Katonai Szemle: 1935. évf. 207. 1.)
16 Szalárdi (Siralmas Krónika: 34. I.) „szárnyas b á s t y á n a k " h í v j a a füles bástyát. Nem célszerű követni, mert mi bástyaszárnyon mást -értünk.
állították a s z á r n y a k a t . A nagyszebeni cittadellánál az utóbbi megoldást látjuk.1 7
A k ö t ő g á t a k elé pajzsgátak1 8 épültek. Az egész cittadellát száraz árok, fedett út19 és glacis veszi körül. K a p u j a kettő volt: h í d j u k a p a j z s g á t b a , m a j d ennek rövid szárnyából a fe- dett ú t r a vitt.
Az építkezés 1702-ben indult meg. de Rákóczi felkelésének E r d é l y b e is átcsapott h u l l á m a i félbeszakították. A spanyol örökösödési háború is másfelé vitte a pénzt. A békesség hely- reálltával ú j r a megkezdődött a m u n k a s — mint Weiss í r j a — 1735-ben a f ö l d g á t a k részben m á r elkészültek. De a fogát és a p a j z s g á t a k e s c a r p e - j a i n a k f a l a z á s á r a m á r nem került a sor. U j a b b h á b o r ú k t á m a d t a k , megint csak másfelé g u r u l t a pénz. Végül is teljesen a b b a m a r a d t a m u n k a . A félig kész cittadellára a város tette reá a kezét s a f ö l d g á t a k a t lehor- d a t t a úgy, hogy 1777-ben m á r alig volt nyomuk.2 0
Időközben a nagyszebeniek — az LTdvari H a d i t a n á c s til- t a k o z á s a ellenére — f o k r ó l - f o k r a kiszárították a várost kör- nyező állóvizeket s ezzel eltüntették ezt a természetadta fon- tos védőeszközt.2 1
II.
V a l ó b a n érthetetlen, hogy Erdély fejedelmei Bethlen Gáborig, a Rendek pedig még később is, milyen kevéssé tö- rődtek G y u l a f e h é r v á r korszerű megerősítésével. 1616-ig, tata- rozó m u n k á n kívül, alig történt v a l a m i : pedig kivált a X \ I.
század legutolsó s a XVII. század legelső éveinek siralmas tanulságai n a g y o n is kívánatossá tették volna a teljesen ela- vult v é d ő m ű v e k minél gyorsabb és a l a p o s a b b ú j jáépítését.
Bethlen F a r k a s nagyon rövid és egyáltalán nem szak- szerű leírása szerint, a t ö b b í z b e n bővített vár legrégibb alap- f o r m á j a mintegy 1000 lépés k e r ü l e t ű négyzet volt. A m á r meg- nagyobbított s kerek s a r o k t o r n y o k k a l ellátott vár á r k á t 1551- ben kezdették ásni; m a j d Bethlen Gábor f o l y t a t t a ezt az a n n a k i d e j é n igen h a m a r a b b a m a r a d t m u n k á t , de ő se végez- hette be.22
17 Visconti se mindenütt alkalmazta. Igv példáid Lippán, a kötő- gátakhoz tompaszögben kapcsolódó fiiletlen bástyákat tervezett.
18 Ravelin, rivellino.
10 Gedeckter Weg, strada coperta.
20 Blasek—Rieger: i. h.
-1 Teljesség kedvéért ide iktatom, hogy a kuruc-labanc világban elég terjedelmes, hídfőszerű külső védővonal épült a Cibin hídja elé.
A folyó p a r t j á h o z érő vége (2. á b r a : E.) a tervrajz jobb alsó^ negyedében látható. Ezek a földsáncok 1736-ban még megvoltak.
22 Volfgangus de Bethlen: História de rebus Transilvanicis. V. 225. L
3. G y u l a f e h é r v á r .
Bethlen helyesen ismerte fel G y u l a f e h é r v á r n a g y k a t o n a i fontosságát, de a vár ú j j á é p í t é s é r e i r á n y u l ó szándéka eleinte a Rendek ellenállásán hiusult meg. Az 1615 m á j u s 3. és 19.
között tartott fehérvári országgyűlés m e g t a g a d t a a kért köz- m u n k á t ; a későbbi országgyűlések is v a j m i keveset s z a v a z t a k meg,23 ú g y hogy Bethlen haláláig az ú j védőöv építése m i n d - össze a tervezett déli homlokzat két s a r o k b á s t y á j á r a szorít- kozott.24 Ezek egyike el is készült, de a másik f é l b e m a r a d t . Erről a két bástyáról még m a j d részletesebben szólok.
T. R á k ó c z y G y ö r g y építkezései se sokkal vitték előbbre a vár dolgát, úgyszintén az A p a f f i Mihálv u r a l k o d á s a alatt végzett erődítő m u n k á k se. Ugy hogy a m i d ő n az erdélyi f e j e - delemség 1690-ben megszűnt, G y u l a f e h é r v á r n a k még mindig c s a k két „rongált b á s t y á j a " volt; védőövének többi elavult része mitse számított.2 5
Az U d v a r i Haditanács, kellően méltányolva G y u l a f e h é r - v á r kiváló k a t o n a i fontosságát, a réginél n a g y o b b és minden- k é p e n korszerű vár építését h a t á r o z t a el. A m á r említett Vis- conti 1714-ben készítette el az ú j erősség tervét, a m e l y n e k a l a p j á n még u g y a n a b b a n az évben meg is indult az épít- kezés. A főgát — Weiss vezetése alatt — 1756-ra elkészült s
mert — a tervnek megfelelően — a többi v é d ő m ű is m u n k á - b a n volt. a mellékelt 3. á b r a a l a p j á n megkísérelem legalább vázlatos leírásukat.2 6
Ez az ú j erősség a réginek helyére került, vagyis a r r a a magaslatra, amelyen az ősi székesegyház is áll. i l y e n f o r m á n 20—25 méterrel v a n m a g a s a b b a n az O m p o l y p a r t j á n á l . A hasznavehetetlen régi erősséget csaknem teljesen le kellett rombolni, hogy helyet adhasson az ú j v é d ő m ű v e k n e k . A bon- tás során bizonyára sok érdekes középkori részlet t ű n t el örökre, de most a katonai szempont volt döntő s Visconti egy- séges terv szerint épülő erős v á r a t a k a r t alkotni, a m e l y — a
23 Erdélyi Országgyűlési Emlékek: VII. 252. 279. 490. 541. 1.
24 Szalárdi í r j a : ..És hogy ezen fejedelmi székeshelv is u g y a n dere- kas bástyákkal, árkokkal megerősíttethetnék a városnak dél felől való két szegletin két igen nagy hosszú szárnyas b á s t y á k a t tég-
lából meg is építtetett vala." (1. m. 54. 1.). Továbbá: „(1. Rákóczy György) ugyanazon szegletben az fejedelmi házakon kíviil, amely nagy két öreg- szárnvu bástyát Bethlen fejedelem építtetett vala, melyben a regiának, fejedelmi udvarnak nagyobb része foglaltatva volna stb. (I. m. 244.
1.) Ez tehát félre nem érthető helymeghatározás.
Tudjuk, hogy az olasz katonai építészek közül Paolo della Miran- dola, Francesco da Pozzo, Andrea Trevisano, m a j d Simone Genga és Ottavio Baldigara is megfordult Gvulafehérvárott. Ezek valamelyikének terve szerint építkezett Bethlen Gábor. Az ő haláláig részben elkészült két bástya kétségtelenül olasz tervezőre vall.
28 Köváry László: Erdély régiségei, 67. és k. 11.
26 A világtájakkal itt is b a j van. A'helves északi irány az, amerre a Szent Erzsébet-pajzsgát csúcsa mutat.
nagyszebeni cittadellával ellentétben — legnagyobbrészt még- is valósult.
A l a p r a j z a első p i l l a n a t r a n a g y o n bonyolódottnak lát- szik. de h a egy kissé elemezzük, tüstént világossá és é r t h e t ő v é válik. Alapidoma s z a b á l y t a l a n hétszög, u g y a n a n n y i b á s t y á - val27 és kötőgáttal. A b á s t y á k itt se egyenlő méretűek.2 8 Van k ö z ö t t ü k hegyes- derék- és tompaszögű, de a l a p j á b a n véve v a l a m e n n y i a nagyszebeni cittadella bástyáival azonos elren- dezésű, vagyis f ü l e és h á t r a t o l t (nagyobbára homorú) s z á r n y a van. Látszik, hogy u g y a n a z a m é r n ö k tervezte őket. U g y a n - csak egyeznek a nagyszebeniekkel a v é g ü k ö n megtört s ezzel a d a r a b j u k k a l a s z á r n y a k r a merőleges k ö t ő g á t a k is. De m á r a többi részletben n a g y eltérések m u t a t k o z n a k . Ezek legfon- tosabbika az. hogy mindenik b á s t y a belsejében ,.Cavalliere"
van.29
Ez a belső mellékmű a bástya a l a p r a j z á h o z igazodik:
mellvédje a z o n b a n a főgáténál m a g a s a b b , hogy olyan pon- tokra is lehessen róla lőni, a m e l y e k — mélyebb fekvésüknél fogva — a bástyáról nem t a l á l h a t ó k el. Emellett a kétségtelen előnye mellett azonban az a rossz oldala is van, hogy túlsá- gosan növeli a l á t h a t ó célfelületet s azonkívül — golyófogót alkotva — r o b b a n á s r a készteti a főgát felett á r t a l m a t l a n u l á t r e p ü l t lövedékeket.
A déli homlokzatokon levő Szentháromság- és Szent E u g e n i u s - b á s t y á b a n , a szabályszerű a l a p r a j z t ó l eltérő cavallieret l á t u n k . Az előbbi egy s z a b á l y t a l a n teljes, az utóbbi egy csonka b á s t y a a l a k j á t m u t a t j a . Szalárdi előbb idézett leírása n y o m á n kétségtelen, hogy itt a lebontott régi v á r két b á s t y á j á v a l v a n dolgunk, amelyeket — minthogy elég- gé beillettek az ú j a l a p r a j z b a — cavalliereként használt fel Visconti. Ezek tehát a Bethlen G á b o r építette b á s t y á k . A n y u - gatiba, mint a t e r v r a j z o n jól látható, a h a j d a n i fejedelmi (most püspöki) palota szögelik.30 Nem t u d j u k , mi okból tör- tént, hogy ennek a b á s t y á n a k két homlokzata és szárnya egy- mástól a n n y i r a eltérő méretű és szerkezetű. Mintha nem is egy mérnök tervezte volna. Lehet, hogy Bethlen idejében csak a két b á s t y a n a g y j á b a n egymáshoz hasonló déli homlokzata épült fel s a n y u g a t i n a k másik homlokzata és szárnya ké- sőbbi alkotás. A t e r v r a j z b ó l is kitűnik, hogy a Szent Euge-
27 A bástyák neve: Szentháromság, Szent István, Szent Eugenias, Capistranoi Szent János,: Szent Erzsébet, Szent Károly és Szent Mihály.
28 Méreteik a jelmagyarázat alatt levő lépték segítségével köny- nven leolvashatók.
29 Ennek sincs jó magvar neve. A németek „Kavalier"-nek hívták, de előfordult náluk „Katze" néven is.
30 A tervrajzon az „a" betűvel jelölt két épület közül a baloldali.
n i u s - b á s t y á b a n levő Bethlen-féle b á s t y a bevégzetlen m a r a d t . Ezt tehát se a két R á k ó c z y G y ö r g y , se A p a f f i nem f e j e z t e be.
A másik eltérés a nagyszebeni cittadellától az ú j b á s t y á k mindenikéhez függesztett „törpe szárny".3 1 Ez a z o n b a n nem homorú, h a n e m egyenes és a kötőgát meg nem törött részével tompaszöget zár be. Négy kötőgát közepe mögül p o t e r n a visz az á r o k b a (s).32 A f ő á r o k közepére f e n é k á r k o t (z) terveztek.3 2 3 Ennek, száraz árok esetén — tehát itt is — c s u p á n az volt a rendeltetése, hogy a meggyülemlő esővizet levezesse.
A k ö t ő g á t a k elé tett p a j z s g á t a k m i n d e n i k é b e n v a n me- nedék (Reduit). A Paulai Szent Ferenc- és C a p i s t r a n o i Szent
János-nevűek kivételével, két v é d ő s z a k a s z r a oszlanak s h á t r a t o l t s z á r n y u k és t ö r p e s z á r n y u k van.
A Szentháromság-, Szent Mihály-, Szent Károly- és Szent Erzsébet-bástya h o m l o k z a t a elé. a p a j z s g á t a k h o z csatlakozó f e d ő g á t a k épültek.3 3 A többi h á r o m b á s t v a előtt széles terrasz terül el. a m e l y n e k helyenkint lépcsős lejtőiét gyeptéglával b u r k o l t á k . A p a j z s - és f e d ő g á t a k m e t s z ő p o n t j a elé ékmű3 3 a épült.
A terraszt szabályosan váltakozó ki- és beszögelésekből álló külső védőmíí (W) fogta volna körül, a m e l y n e k homlok- vonalait a beszögelésekben levő é k m ű v e k oldalozhatták.
Azonban a vár keleti h o m l o k z a t á n a k ez a fontos kiegészítő ré- sze 1735—36-ban még hiányzott.3 4 Hasonlóképen nem volt meg a terrasz déli oldala elé tervezett külső védőmű (X) se, amely- nek az ottlevő magaslat káros h a t á s á t kellett volna kiküszö- bölnie.
A k a p u k egyike (R) a nyugati, másika (Q) — a f ő k a p u — a keleti oldalon nyílik. Az u t ó b b i különösen védett, mert csak a tervezett külső védővonal egyik ékművén, m a j d homlok- zatán. egy ennek h á t a m ö g é tervezett épületen, a terrasz előtti árok h í d j á n , a k a p u előtti p a j z s g á t o n s a f ő á r o k e s a p ó h í d j á n át lehetett h o z z á j u t n i .
31 Niedere Flanke, bas flanc, fianco basso
82 Ennek sincs helyes m a g y a r neve. K a p u j á t tévesen szokták azo- nosítani az u. n. gyalogajtóval, amelynek olasz neve „pusterla".
3 2 a Kesselgraben, cunette, cunetta.
33 Contregarde, controguardia.
33fl Flesche, fléche.
34 Az ilyen védőmnvet. az olasz ,.opera a tanaglia" fordításaként, németül „Zangenwerk"-nek hívják. A Katonai Szótár szerint: „ollómű".
H a j d a n á b a n — bizonyára sokkal találóbban — ,.csillagsábc"-nak, „csil- l a g v á r á n a k mondották, természetesen a „csillag" szó hétköznapi, nem pedig tudományos jelentését véve alapul.
A X\ III. század második felétől kezdve, főként a Német Biroda- lomban, egész várakat építettek ilyen csillagos alaprajzzal. Az ott ki- alakult szabályok szerint, a beszögelés nem lehetett 90 foknál kisebb és 120 foknál nagyobb. Poroszországban — bizonyos módosításokkal — Nagy Frigyes király és Landsberg alkalmazta leginkább ezt a rendszert.
Sajnos, Weiss igen rövidre fogott leírása mitse mond a v á r l á t h a t a t l a n részeinek, a k a z a m a t t á k n a k , tornácoknak, a k n a m e n e t e k n e k stb. helyéről és szerkezetéről. A. t e r v r a j z o n c s u p á n a j e l m a g y a r á z a t b a n „ C o f r e s " - n e k mondott „capon- nierek'" (Y) helye v a n megjelölve.3 5
Az egész v á r a t fedett út és glacis veszi köriil, de ezek még 1736-ban is csak félig meddig voltak készen; u g y a n a k k o r még a contre-escarpe falazása is n a g y o b b á r a hiányzott.
Mindezt 1812-ben pótolni a k a r t á k , de valami oknál fogva az a k k o r megkezdett m u n k a is abbamaradt.3 6 Mindamellett G y u l a f e h é r ú j erőssége még ilyen, teljesen be nem végzett á l l a p o t á b a n is. N a g y m a g y a r o r s z á g egyik legnagyobb és leg- érdekesebb v á r a volt.
111.
Kolozsvár első erőssége is templomvár volt. A k ö r é j e épülő várost Zsigmond k i r á l y u r a l k o d á s a alatt kezdették kör- fallal övezni. Ugy látszik azonban, hogy az ennek helyén ál- lott régi p a l á n k utolsó m a r a d v á n y a i t csak Báthory Kristóf t ü n t e t t e el 1381-ben.37
Ez a védőöv meglehetősen s z a b á l y t a l a n volt. Három k a p u nyílott r a j t a s hosszú k ö t ő g á t j a i t k ü l ö n f é l e a l a p r a j z ú , a r á n y - lag kicsiny bel világú t o r n y o k szaggatták meg. Azt olvassuk u g y a n , hogy ehhez a k ö r f a l h o z a XVII. században b á s t y á k épültek.3" Ezek a z o n b a n nem érdemelték meg ezt a nevet, mert nem voltak valódi b á s t y á k , hanem a kötőgátnál maga- sabb. sokszögű, hegyes cseréptetővel fedett toronyszerű alkot- m á n y o k . A védőgátat, a Szamosra néző homlokzat kivételével, árok vette köriil.30 Valószínűleg még a XV I. században, bar- b a k á n épiilt. a n y u g a t i és déli homlokzat metszőpontjától szá- mítva mindkét i r á n y b a n , valami 500 méter hosszúságban.
Mindezek az e r ő d í t m é n y e k a középkor ostromlószereivel szemben elég jók lehettek, de az á g y ú v a l szemben mindegyre g y ö n g é b b e k n e k b i z o n y u l t a k . Annyival is inkább, mert a Sza- mos b a l p a r t j á r a k ö n y ö k l ő hegyről könnyűszerrel lehetett lőni a város belsejét. Ezen a b a j o n semmiféle toldozó-foltozó m u n -
35 Ez a ..Koffer" is egyike azoknak a mesterszoknak, amelyeknek értelme nem volt állandó. Itt nyilván nein az escarpe elé tett s a hom- lokzat előtti árkot pásztázó védőműről, hanem az escarpe és contre- escarpe közötti boltozott átjáróról, vagyis szabályszerű „caponniek-e"- íől van szó.
36 Blasek—Rieger: i. m. 717. 1.
37 Kőoáry: i. m. 72. 1.
38 Például a Bethlen-bástya. 1641-től kezdve 1. Rákóczy Györgv is épített valamit Kolozsvár körfalain.
39 Ez az árok 1691-ben már nagyobbára be volt temetve. (Blasek
—Bieger: i. h.)
4. Kolozsvár fellegvára. (1 :2700).
kával se lehetett már segíteni. Az egyetlen gyökeres orvosság az lett volna, hogy ezt a magaslatot is belevonják a város védőövébe. D e ez a gondolat csak az erdélyi fejedelemség megszűnte u t á n vetődött fel.
Az Udvari H a d i t a n á c s rendeletére Visconti — a k i n e k az erdélyi várépítés terén igen n a g y érdemei v a n n a k — 1710-ben felmérte a meglevő kolozsvári e r ő d í t m é n y e k e t s korszerű á t - a l a k í t á s u k r a tervet dolgozott ki. E n n e k legfontosabb része a Szamos b a l p a r t j á n emelkedő h e g y r e szánt fellegvár. Ezen- kívül az is benne volt. hogy a város k ö r f a l á n a k a folyóval párhuzamos, de nem közvetlenül a p a r t o n h ú z ó d ó homlok- zatát le kell bontani, a Szamosig n y ú j t v á n u g y a n a k k o r a ke- leti és a n y u g a t i homlokzatot. III. K á r o l y k i r á l y 1713-ban j ó v á h a g y t a ezt a tervet, amelyből azonban csak a fellegvár- n a k 1719-ben bevégzett építése valósult meg. Weiss mindössze ennyit ír róla: „(Klausenburg) lia't in einem engen Thal der Szamos u n d hat auf beiden Seithen hohe Berge, auf d e r e n einem gegen Norden, jenseits der Szamos u n t e r dem C o m m a n - di renden H e r r n Grälen Baron von Steinville ein Schloss von E r d e n W e r k h e r n a u f g e f ü h r t w o r d e n . "
Ez bizony édes kevés, miért is az idecsatolt t e r v r a j z némi m a g y a r á z a t r a szorul.
Mint azonnal szembetűnik, a h e g y r e épült v á r nem f ü g g össze közvetlenül a város k ö r f a l á v a l , tehát nem m o n d h a t ó cittadellának, amelytől a l a p r a j z dolgában is eltér. Alap- f o r m á j a a hegy alakulásához simuló s z a b á l y t a l a n sokszög, amelynek csúcsain két egész és két f é l b á s t y a áll. L á t h a t j u k , hogy Visconti itt szakított a Nagyszebenben és G y u l a f e h é r - v á r o n alkalmazott fiiles b á s t y á v a l és törött kötőgáttal. A Sza- Inosra néző homlokzat nem épült ki. E r r e az üres és — ú g y látszik — csak cölöpgáttal elzárt h o m l o k z a t r a egy kötőgát és egy b á s t y á n a k levágott homlokzata támaszkodik.
A n y u g a t i oldal elé p a j z s g á t a t t e t t e k : az előtte levő s a felegváron is u r a l k o d ó magaslatra pedig külső mellékművet (X) terveztek. A k a p u k egyike az északi, másika a n y u g a t i kötőgát közepén nyilik. Mindkettő előtt csapóhíd látható.
Se az escarpe, se a contre-escarpe nincs f a l a z v a . Azt, hogy ez volt-e az eredeti terv, a v a g y csak pénz h i á n y á b a n m a r a d t - e el a f a l b u r k o l a t , a d a t o k h i á n y á b a n nem t u d o m meg- állapítani.
A fellegvár n a g y o b b részét fedett út és glacis övezi. Ezen- kívül egy a Szamos h í d j á t ó l kiinduló f e l j á r ó (Y) is l á t h a t ó a t e r v r a j z o n , de ez még nem volt készen 1736-ban.
IV.
Fogarason jellemző p é l d á j á t l á t j u k a középkori v á r k a s - télv v á r r á történt á t a l a k u l á s á n a k . A legrégibb benne, a n á - l u n k olyan s ű r ű n t a l á l h a t ó négyszögletű, saroktornvos kas- tély. (A) A fejlődés első f o k á t a k ö r é j e épült védőgát jelzi, a m e l y — a fejlődés második f o k á n — s a r o k b á s t y á k a t k a p o t t . A h a r m a d i k és végső fok pedig a külső mellékműveknek (itt csak tervben m a r a d t ) öve.
A legrégibb kastély — a m a i n a k helyén — a XIV. szá- zad elején épült. Mostani a l a k j á t , a XV. század utolsó év- tizedeiben. Vingárti Geréb Jánostól, v é d ő g á t j á t , a XVI. század első negyedében. T o m o r y Páltól kapta.4 0 K ő v á r y szerint 1538- b a n M a j l á t h IstATán ú j í t o t t a meg.41
Azonban n a g y tévedés volna azt h i n n ü n k , hogy a k á r Tomory. a k á r M a j l á t h építkezése, m á r a bástvarendszer alap- j á n történt, mert ennek erdélyi alkalmazásáról 1551 előtt nem lehetett szó. A Tomory- és M a j l á t h - f é l e védőöv négy s a r k á n t e h á t nem b á s t y á k , h a n e m valamilyen b a l u a r d o k á l l h a t t a k , a m e l y e k — a várépítés úgynevezett átmeneti stílusának meg- felelően. — a középkori saroktornyoknál a l a c s o n v a b b a k , d e e g y ú t t a l t á g a s a b b a k és á g y ú k b e f o g a d á s á r a is alkalmasok le- hettek.
Mivel a sokkal fontosabb G y u l a f e h é r v á r bástyái is csak 1616-ban kezdettek épülni, a fogarasiakat se t e h e t j ü k k o r á b b i időre. T u d j u k , hogy I. Rákóczy G y ö r g y is építtetett a foga- rasi váron, de ez a m u n k a c s u p á n a már kész ú j főgáton álló északkeleti b á s t y á n a k a tervrajzon is szembeötlő gyökeres á t a l a k í t á s á r a szorítkozott, ami k ü l ö n b e n Szalárdi leírásából is k i t ű n i k : ,.Fogarasban a v á r n a k napkelet és Dés kö- zött levő egyik b á s t y á j á t is, hogy a k a p u felől való oldala nem igaz lineával szolgálna az k á s a m a t á r u l való lövésre, az
<$rok vizét elvitetvén f u n d a m e n t u m b ó l feltoldatta s megiga- z í t t a t t a vala."4 2
A belső kastély s z a b á l y t a l a n négyszögű u d v a r t zár k ö - rül. Mindenik sarkán, sőt északi k ö t ő g á t j á n a k közepén isT
sokszögű torony áll.
Tel jesen ennek a k a s t é l y n a k a l a p f o r m á j á h o z igazodik a b á s t y á s öv. amely azonban kétféle típust tűntet fel. a n n a k bizonyságául, hogy nem egységes terv szerint épült. U g y a n i s h á r o m b á s t y á n a k hátratolt s z á r n y a és fiile v a n : a negyedik- nek azonban nincs f ü l e s így hátratolt s z á r n y a se. Hegye- sebbszögű is a többinél. Ez az a b á s t y a , amelyet T. Rákóczy G y ö r g y m e g ú j í t t a t o t t .
40 F a r / u : i. m. 44. 45. 1.
41 T. m. 18". 1.
42 I. rti. 23«. 1.
5. Fogaras vára a tervezett külső védőmövekkel.
gátat, h a n e m a vár egész belsejét is veszélyeztették: külső m e l l é k m ű v e k k e l kellett az erőd területét növelni s ezzel a fő- gáttól t á v o l a b b t a r t a n i az ostromlót. Másrészt, ezekkel a külső v é d ő m ű v e k k e l fedezve a főgátat, a n n a k időelőtti szétrombo- lását is meg kellett akadályozni.4 7
Ezért f o l y a m o d t a k a v á r a k tervezői és építői, a kötőgát elé tett pajzsgáthoz, s a bástyahomlokzattal p á r h u z a m o s fedő- gáthoz. Később m á r ez se volt elegendő s ezért az említett két mellékmű alkotta védőövet még egy zárt külső védővonallal, az úgynevezett „enveloppe"-al. vették körül, amint az pél- dául Aradon és Temesvárott (mindkét helyen m á r csak a XVIII. században) történt.
A z o n b a n Fogaras v á r á n a k tervén ettől merőben eliitő megoldást l á t u n k . Itt u g y a n i s a p a j z s - és f e d ő g á t a k öve tel- jesen h i á n y z i k , s csak a zárt enveloppe-nak kellett volna fel- é p ü l n i e . Igv az u t ó b b i s a vele össze nem f ü g g ő f ő á r o k kö- zött. üres térség terül el, a m e l y n e k északi részébe két kaszár- n y á t (C-C) a k a r t a k építeni. Tlyenmódon sikerült volna a v á r addigi legnagyobb á t m é r ő j é t 205 méterről 720 méterre nö- velni.
A legnagyobb vízállás a f ő á r o k b a n körülbelül 2V2, a külső védővonal á r k á b a n 1.9 méter lett volna. Mint fontos méretet megemlítem még, hogy az enveloppe g á t j á t 3.8 méter magas- r a tervezték, a glacis magassága pedig 2 méter lett volna.
A belső k a s t é l y s a k ö r é j e épült b á s t y á s öv most is áll m é g s így a fogarasi Erdély legépebben m a r a d t v á r a i n a k egyike.
V.
A vadregényes Csíkországban, az Olt völgyéből a Maros völgyébe vivő fontos közlekedő vonalon őrködött Csíkszereda kicsiny v á r a . E n n e k is, c s a k ú g y mint a fogarasinak, négy- szögletű, de az u t ó b b i n á l jóval későbbi kastélv teszi a mag- vát. Ezt u g y a n i s csak a XVII. század második évtizedében e p í t e t t e Mikó Ferenc, Csik-, Gyergyó- és Kászonszék f ő k a p i - t á n y a s róla M i k ó u j v á r n a k nevezték el.48
A kastély négyzetes u d v a r t (A) zár körül. Bástyaszerű s a r o k t o r n y a i n a k egyikében k á p o l n a (*), egy m á s i k b a n pedig
47 Minálunk Magyarországon, de főként Erdélyben, nagyon későn kezdődött a külső mellékmnvek alkalmazása. Legalább másfél század- dal későbben mint például Itáliában, ahol a római Angyalvár pajzs- g á t j a i n a k terve 1500 előtt készült s a nettunoi váracska p a j z s g á t j a i t 1501-ben kezdette építeni Antonio da San Gallo. (Maggiorotti: Le ori- gini della fortifieazione bastionata, 8. 1.)
48 Szádeczky-Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkot- mánya. 282. 1. Mikó Ferenc 1655 júl 15-én halt meg. (Segesvári Bálint k r ó n i k á j a . — Mikó: Erdélyi Tört. Adatok. IY. 208. 1.)
• • A s z a' » ó s ú j vári vár 1736-ban.
a parancsnok lakása ( D ) volt. Az „E" k ö t ő g á t a t éléstár és sütőház, az „ F " betűvel jelzettet pedig legénységi lakóhelyi- ségek foglalták el. A kastély k ö t ő g á t j a i csaknem egyenlő hosszúságúak.4 9 V a l a m e n n y i tornyot, úgyszintén az „ E " kötő- gátat is, lövőrések törik át. A v á r k a s t é l y t száraz árok fogta körül, a m e l y azonban itt se a l k a l m a z k o d o t t az épület alap- rajzához. Az északi és a keleti torony előtt50 k e s k e n y „tő- árok1"51 volt.
1661-ben a t a t á r o k f e l d ú l t á k a z o n b a n Gróf Steinville csá- szári tábornok 1716-ban helyreállíttatta.5 2 D e ilven állapot- b a n nem felelvén meg rendeltetésének, n é g y b á s t y á s gátat terveztek köréje, amely 1752-re nagyrészt el is készült. A kas- tély á r k á t m e g h a g y t á k , ú g y hogy a n n a k külső p a r t ja m e n t é n h a l a d t az ú j fogát g á t ú t j a . Erről hídon át lehetett a k a s t é l y b a jutni. A f ü l n é l k ü l i b á s t y á k e g y e n e s s z á r n y ú a k . A s z á r n y a k tompaszöget z á r n a k be a k ö t ő g á t t a l ; k a z a m a t t á i k nincsenek, ezért az á g y ú k a mellvédbe vágott lövőrésekből iüzeltek. Min- denik bástyahomlokzaton és szárnyon egy-egy. mindössze te- hát 16 á g y ú á l l á s volt előkészítve.
A terv szerint mind az escapre, mind a contre-escarpe f a l a z v a lett volna, de ez a m u n k a 1735-ig c s u p á n az északi és a keleti b á s t y á n , v a l a m i n t az északi b á s t y á h o z csatlakozó két kötőgáton készült el. A contre-escarpe-on még hozzá se fog- tak. 1
Az ú j f ő g á t a t mély száraz árok. az e s c a r p e - f a l a k a t p e d i g falazott tőárok fogta köriil. A híd a keleti oldalon, a belső híd meghosszabbításában épült. Az árok, köriil fedett ú t s a W eiss leírása szerint 1732-ben készült, de a t e r v r a j z o n nem l á t h a t ó , glacis volt.
V I .
A h a j d a n i Középszolnok-vármegyében, a Szamos p a r t - j á n állott a XV. században Bálványos-vára.8 3 Ezt részint csere részint vétel ú t j á n , Középszolnok-, Kolozs- és D o b o k a - v á r m e - gyében levő tartozékaival együtt, Vitéz János p ü s p ö k (1445 - 1465) szerezte meg a v á r a d i püspökség számára. A XVI. szá- zad elejére a vár teljesen összeomlott. Ennélfogva F r á t e r G y ö r g y (Martinuzzi), a k i 1534-től 1551-ig töltötte be a v á r a d i
4 9 A leghosszabbik 36 méter. A saroktornyok homlokzata 10—12 méter hosszú.
50 A rajzoló itt se törődött a világtájakkal. Észak arra van, a m e r r e a „D" saroktorony csúcsa m u t a t .
51 Diamantgraben.
52 Szádeczky: i. h.
53 Nem szabad összetéveszteni a székelyföldi Bálványos-várral.
p ü s p ö k i méltóságot, ú j v á r k a s t é l y t építtetett a romok helyére s ez az é p í t m é n y k a p t a a k k o r a Szamosu jvár nevet.54
Tervezőjének nevét se t u d j u k , de olasz lehetett, mert a f o r r á s o k b a n .,Italus"-ként szerepel.55 Basta olyan h i t v á n y n a k találta ezt a kastélyt, hogy 1602 december 28-án kelt jelenté- sében azt javasolta Rudolf k i r á l y n a k , hogy bontassa le és egé- szen ú j v á r a t építtessen helyébe.5 6 Bethlen Gábor 1619-től fogva m e g ú j í t t a t t a s talán neki lehet t u l a j d o n í t a n i a b á s t y á s f ő g á t n a k egészben v a g y részben való építését.57 D e c s a k h a m a r ú j b ó l elhanyagolták, úgy hogy az árkot e m b e r m a g a s s á g n y i r a lepte el a mindenféle gazzal benőtt iszap.5 81. Rákóczy G y ö r g y k ü l ö n erre a m u n k á r a fogadott tót napszámosokkal kitisztít- t a t t a az árkot s v a l a m e n n y i r e helvrehozatta a romlásnak in- dult v é d ő m ű v e k e t is. D e az ő halála (1648) u t á n megint csak gondozás nélkül m a r a d t s az erdélyi fejedelemség megszűn- tekor m á r ismét nagyon rosszkarban volt a vár.59
A városok elavult k ö r f a l a i t leszámítva, t a l á n Szamos- ú j v á r volt az egyetlen erdélyi erősség, amelyet, az U d v a r i H a d i t a n á c s n e m szándékozott u j j á é p í t t e t n i s ezért csak a leg- szükségesebb t a t a r o z á s o k a t végeztette r a j t a .
A v á r a l a p i d o m a — mint a mellékelt t e r v r a j z o n l á t h a t ó — s z a b á l y t a l a n négyszög, a későbbi kibővítés félre nem ismer-
hető nyomaival.
Az alsó homlokzaton világosan l á t h a t ó a jobb-alsó sarok- b á s t y a s z á r n y á n a k és h o m l o k z a t á n a k utólagos m e g n y ú j t á s a . U g y a n c s a k észrevehető a belekapcsolódó régi kötőgát is, amelyhez a Martinuzzi-féle palota támaszkodik. Az itt emlí- tett b á s t y a alsó homlokzata elé valami h á z a t építettek. Alat- ta. sikátorszerű b e j á r á s s a l elválasztva, a homlokzat megtol- dása következik. E n n e k a toldaléknak másik, egyetlen lövő- réssel áttört homlokzatához, nagyon mérsékelt tompaszögben csatlakozik a két ágyú b e f o g a d á s á r a szolgáló szárny. A vele szomszédos kötőgát másik végén azonban nem egész, h a n e m csak f é l b á s t y a áll.
A felső homlokzat két b á s t y á j a szabályos: egyenlő vas-
54 Bunyitay Vince: A váradi püspökség- története. I 400. II. 259.
és 314. 1.
55 Maggiorotti: Gli ingegneri militari italiar.i in Tiansilva- nia. 12. 1.
56 Veress Endre: Basta levelezése. II. 136. 1.
57 Kőoáry: i. m. 161. és k. 1.
58 Szalárdi! i. m. 238. 1.
59 Mint Weiss í r j a : „sehr ruiniret und grosser Reparation benöti- get, daran mann a b e r ' s e i t h e r 2 Jahren her widerumb zu repariren an- gefangen".
A rajzoló Szamosújvár t e r v r a j z á r a se tett szélrózsát. így tehát — a helyszínét nem ismervén — kénytelen vagyok az „alul", „felül", -.jobbra", „balra", megjelölést használni.
tagságú f a l a i k és s z á r n y a i k n a k azonos szerkezete, egyfoly- tában, egységes terv szerint v é g r e h a j t o t t építkezésre valla- n a k . A jobb-alsó (régi) básya, a régi alsó kötőgát és a bal kötőgát f a l a i a r á n y t a l a n u l v é k o n y a b b a k a többieknél. U g y látszik tehát, hogy ennek a v á r n a k építésében két korszakot kell m e g k ü l ö n b ö z t e t n ü n k , amelyek közé a z o n b a n nem eshetik valami hosszú időköz.
Mindezek a falak, ott ahol épületek nem t á m a s z k o d n a k h o z z á j u k , szabadon á l l a n a k ; föld h á n y á s n a k sehol sincs mö- g ö t t ü k nyoma. T a l á n ennek a h á t r á n y n a k ellensúlyozására is szolgált a v á r a t h á r o m oldalról övező s a bal-alsó sarok- b a n egy különálló s z a b á l y t a l a n b á s t y á b a kötött törpegát. En- nek. m i n d a h á r o m kötőgát közepe előtt, a nyolcszög öt olda- lából alkotott, tehát nem b á s t y a a l a k ú kiszögelése van. Ez a iörpegát nem m o n d h a t ó é p p e n szerencsés gondolatnak, leg- a l á b b is ebben az a l a k j á b a n nem. Tudniillik ez a külső védő- vonal részben fedi u g y a n a belsőt, de viszont a k a d á l y o z z a , v a g y erősen korlátozza, a b á s t y a h o m l o k z a t o k előtti á r o k n a k a s z á r n y a k b ó l való pásztázását.
A v á r a t a Szamos vizével t á p l á l t széles vizesárok kör- nyezi. Fedett ú t n a k és glacisnak nincs n y o m a . De nincs meg a t e r v r a j z o n a Weiss említette külső v é d ő m ű : ..ein von E r d e n W e r k h e r n a u f g e f ü h r t e s R e t r a n c h e m e n t " se. Az igen hiányos, alig n é h á n y sornyi, leírásban szereplő k a z a m a t t á k , tornácok, stb. szerkezetéhez, h a r á n t m e t s z e t h i á n y á b a n , nem lehet ala- p o s a b b a n hozzászólani.
Különben az itt közölt t e r v r a j z igen pontos, minden a p r ó részletre is k i t e r j e d ő m u n k a .
VII.
Meg a k a r o k emlékezni a Székelyföld egyik, igen késői keletű templomváráról, a marosvásárhelyiről is.
Ezt a h a j d a n Székelyvásárhelynek is hívott várost m á r 1344-ből említik forrásaink. B á r h a sok viszontagságot ért meg, mindvégig k ö r f a l nélküli nyitott város volt. Templom- v á r á n a k építésére az adott közvetlen okot, hogy a császári zsoldon élő h a j d ú k k é t í z b e n is — tudniillik 1601 szeptember 5 - é n és 1602 m á j u s 30-án — f e l d ú l t á k a várost s a lakosság
j a v a i t felprédálták.
Állott a Marosvásárhely feletti csekély magaslaton egy régi Ferences-zárda, amelyet János Zsigmond fejedelem, az
•egyházi j a v a k n a k 1556-ban történt elkobzása után, a város- n a k ajándékozott. Ez a kolostor később leégett s pusztulás- n a k indult. A h a j d ú k említett g a r á z d á l k o d á s a után, Basta megengedte, hogy a templomot „in statum f o r m a m q u e cas-
8. Marosvásárhely templomvára 1736-ban.
telli", vagyis t e m p l o m v á r a l a k j á b a n , ú j j á é p í t h e s s e a polgár- ság.60
Mint Nagy-Szabó Ferenc egykorú feljegyzéseiből kitű- nik. legelőször is m e n t s v á r r á a l a k í t o t t á k át a leégett s rész- ben m á r meg is bontott templomot és klastromot s mindket- tőre emelcsős a j t ó t tettek. Ebből tehát az következik, hogy mindkét épiilet előtt, legalább is a b e j á r a t o k felőli oldalon, á r o k n a k kellett lennie.61
Ezt a belső mentsvárat p a l á n k fogta köriil. melynek sar- kain . . f a b á s t y á k " állottak.6" A p a l á n k o t később fokozatosan pótolták téglából épiilt állandó védőövvel. D e az egyes cé- hekre kirótt építkezés, b i z o n y á r a pénz h i á n y á b a n , csigamód- ra h a l a d t előre. A p a l á n k n a g y része még 1620 u t á n is állott;
a ..kádárok b á s t y á j a " 1633-ban. a k a p u v a l szomszédos kötő- gát 1647-ben. egy másik b á s t y a pedig csak 1655-ban készült el végleges f o r m á j á b a n .6 8
Sajnos, Weiss nem ad erről a templomvárról a l a p r a j z o t , hanem csak az egész várost m u t a t j a be. vizfestésű képen.
Ezen nagyon jól látszik, milyen szerény városka volt Maros- vásárhely ezelőtt 200 évvel. A templomvár itt közölt képén megállapítható, hogy a nagyon megrongált e g y h á z n a k csu- pán szentélye és tornya volt 1736-ban ép. Befalazott a b l a k a i t m á r kibontott a l a k j u k b a n szemlélhetjük. L á t h a t u n k továbbá három elég alacsony kötőgátat és négy. Nagy-Szabó leírásá- b a n b á s t y á n a k mondott, de ezt a nevet nem érdemlő, torony- szerű építményt. Ezek az álbástyák, t e t e j ü k nélkül is. maga- s a b b a k a k ö t ő g á t a k n á l s két sor lövőrés töri át őket. A kötő- gátakon csak egy sor lövőrés volt. A k a p u nem látszik a ké- p e n : á r o k n a k sincs n y o m a r a j t a , de K ő v á r y szerint, a déli és a keleti homlokzat előtt 40 lépés széles árok húzódott.
U g y a n c s a k ő szerinte, a t e m p l o m v á r kerülete 900 lépésre rú- gott.64
Ez az erődítmény részben most is áll még, de egyik-má- sik k ö t ő g á t j á t , m á r ezelőtt 40 évvel, d e s z k a p a l á n k pótolta.
60 Veress: i. k. II. 170. 1.
ei Legelsőbben is azért a templomnak ablakait r a k á k bé, és arra lövő-lvukat, és az eskolának — ki az előtt barátok cellája volt — az ablakait és ajtóit, és a r r a két kicsiny bástvát és emelcsős ajtót, r e á j a a templomra is olvat csinálának dél felől." (Nagy-Szabó Ferenc memo- rialeja. — Mikó: Erdélyi Történelmi Adatok. 1. 76. 1.)
62 U. o. 124. 1.
63 U. o. 144. 151. 155. 1.
64 I. m. 101. 1.
Hadtörténelmi K ö z l e m é n y e k III.—IV. 17
VIII.
A égül még. b e m u t a t o m a bástyarendszer szerint át nem alakított városkerítések egyik p é l d á j a k é n t , Segesvár óváro- s á n a k (Alt-Schässburg) 1736-i képét.
Ez a városrész északkelet-délnyugati i r á n v b a n k a p a s z - kodik a N a g y k ü k ü l l ő p a r t j á r ó l a Szent Miklós-hegyre. A védőöv teljesen s z a b á l y t a l a n v o n a l b a n keríti az óvárost, a magaslat a l a k j á h o z igazodva. Főtengelye m a j d n e m 600 méter hoszú. Mindenik végén egy-egy, 1756-ban m á r r o m b a n he- verő b a r b a k á n volt. A délkeleti és az é s z a k n y u g a t i homlok- zathoz csatlakozó egy-egy b a r b a k á n azonban még épen ál- lott s egyikük a képen is jól látszik.
A védő v o n a l n a k a XVIII. s z á z a d b a n fennállott s itt áb- rázolt részét, szabadonálló, lövőrésekkel áttört s a p r ó tornyok- kal is megerősített k ö r f a l a k , részben egyes épületek falai, alkották.6 5
Mint m á r említettem, a most ismertetett kéziratos m u n k a l e í r j a és k é p e n is feltűnteti E r d é l y határszorosait: de a ben- n ü k levő e r ő d í t m é n y e k e t é p p e n csak megemlíti, anélkül, hogy a k á r képüket, a k á r a l a p r a j z u k a t közölné. í g y tehát lehetetlen 200 év előtti á l l a p o t u k a t visszaidézni. Pedig érdekes volna t u d n u n k , hogy — többek között — milyen volt 1736-ban az azóta b i z o n y á r a változott Törcsvár. továbbá a szintén erősen módosított vöröstoronyi v á r a c s k a ?
M i n d e n k é p p e n s a j n á l n u n k kell. hogy Weiss alezredes, aki a n n y i r a j á r t a s szakember volt, nem írt rendszeres mo- n o g r á f i á t Erdély várairól, főként pedig fejlődésük és á t a l a k u - lásuk történetéről.
S a j n á l n u n k kell. mert ezen a téren nagyon szegények va- g y u n k . Már pedig v á r a i n k h a j d a n i á l l a p o t á n a k b e h a t ó isme- rete sok. a k ö z t u d a t b a n megrögzött történelmi tévedést osz- l a t h a t n a el. Hányszor olvastuk, hogy ez v a g y az a v á r u n k
„ g y á v á n " megadta magát, pedig a viszonyok alaposabb is- merete esetén talán az sülne ki, hogy az a h i t v á n y p a l á n k úgyszólván nem is volt védhető. Máskor viszont hősies véde- lemről szól a krónika, holott az ostromlónak nem is volt meg- felelő ereje hozzá, hogy a jól kiépült és felszerelt v á r a t meg- vívhassa.
A közönség legnagyobb részének fogalma sincs róla, hogy milyenek voltak — például — a mi déli végváraink a mohá-
65 A kép m a g y a r á z a t a : 1. A Szent Miklós hegy esúesa. 2. Szent Miklós-templom. 5. Plébánia-templom. 4. Apácák kolostora. 5. Ference- sek temploma.
Segesvár 1736-ba
esi vész előtt? Sabac (Szabács) h a t a l m a s végvár a j á r a t l a n o k szemében, pedig h á t nem csak a XVI., h a n e m még a XVIII.
század is va jmi gyarló, tökéletlen á l l a p o t b a n érte.
D e még a hívatásos történetírók is elégszer tévednek, h a várról szólanak. G y a k r a n olvashat juk, hogy XVII. századbeli építkezéseket vetítenek vissza a XVI. század elejére, b á s t y a - rendszerről beszélve olyan időszakban, amikor erről miná- lunk még nem lehetett szó. í g y a z t á n merőben korszerűtlen k é p e t r a j z o l n a k az olvasó elé.
Ez a g y ű j t e m é n y , amelyet most ismertettem, h a n e m is szövege, de teljesen m e g b í z h a t ó képei és t e r v r a j z a i " ú t j á n , n a g y o n jól h a s z n á l h a t ó a d a l é k az erdélyi v á r a k fejlődésének h o m á l y b a b u r k o l t történetéhez. S t a l á n az á l t a l a m h o z z á f ű - zött kísérőszöveg is h o z z á j á r u l h a t némileg, egyes téves fo- g a l m a k kiküszöböléséhez.
GyaJókay Jenő.
