A HAZAI HIVATALOS STATISZTIKA ATYJA*
PESTI LAJOS
Keleti Károly személyében az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat meg- alapítóját tiszteljük. 1833, július 18-án született, s mint a szabadságért lelkesedő fiatal diák, tanárainak vezetésével részt vett a szabadságharcban. Az 1850-es évek- ben Szolnokon lépett állami szolgálatba — pénzügyi tisztviselő lett —, de minthogy nem akart közreműködni az önkényuralmi időszak erőszakos végrehajtásaiban, Ie—
mondott állásáról. Budapestre költözött, Eötvös József környezetébe került. akinek
munkássága, eszméi rendkívül nagy hatással voltak rá. Rövidesen Eötvös Politikai
Hetilapjának szerkesztője, közgazdasági író, a Földhitelintézet tanácsjegyzője lett.1867-ben Gorove István minisztertől — a földművelés—. az ipar- és a kereskede- Iemügy tartozott hozzá — azt a megtisztelő megbízatást kapta, hogy készítsen ta—
nulmányt a magyar statisztikai hivatal szervezésének ügyében. Keleti Károly rend- kívül széles Iátókörét igazolva tette meg javaslatát, amelyben szembetűnő. hogy az akkor fejlett országok statisztikai szolgálatának megfelelő rendszert kívánt megvaló- sítani. hasznosítva eredményeiket és tapasztalataikat. Csupán néhány jellemző gon- dolatot kiemelve tervezetéből: olyan rendszert képzelt el, amelyben a közigazgatási szervek munkája során begyűlt különböző témájú, bányászati, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. adatok feldolgozása útján megrajzolható az ország gazdasági—
társadalmi képe. Nélkülözhetetlenül szükségesnek tartotta az adatoknak bizonyos feldolgozás melletti közzétételét, mert .. a nyilvánosság a statistikának termé- kenyítő. javító eleme"1 — írta. E meggondolásból vette tervbe évkönyvek és a sta—
tisztikai közlemények kiadását. A hivatal eredményes munkájához a Statisztikai Ta—
nács létesítésével vélte biztositani a ,.szakférfiakat". gyakorlati és tudományos köz- reműködésüket. Tisztában volt azzal, hogy a hivatalnak sok segítségre lesz szüksé- ge munkájához vídéken, ezért állandó vidéki közegek, sőt városi statisztikai hivata- lok felállítását javasolta. Figyelme kiterjedt a statisztikusok képzése érdekében tan—
folyamok létesítésére. a statisztika nemzetközi kapcsolatainak kiépítésére.
A javaslatok, mint ismeretes, még 1867—ben elfogadást nyertek, és megalakult a földmívelés—, ipar— és kereskedelemügyi minisztériumban Keleti vezetésével a sta- tisztikai osztály, majd pedig a ..Szabályzat"2 1871. április 18—án kelt királyi jóváha—
gyásával az országos statisztikai hivatal. Ugyanezzel az időponttal nyert kinevezést Keleti Károly a hivatal igazgatói tisztére.
* Megjelent: Népszabadság, 1983. július 19.
A tanulmányban a horpadt zárójeles () számok a ,,Keleti Károly műűveinek válogatott bibliográfiája"
c. összeállítás (lásd az 1083—1087. oldalakon) sorszámai.
1 Vélemény a magyar statisztikai hivatal szervezéséről. Megjelent; Bokor Gusztáv: A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Budapest. 1896. 21. old. Keleti itt kortársára, E. Engel német statisztikusra hivatkozott.
2 ,,Az országos magyar királyi statisztikai hivatal ügyköre és ügyviteli szabályzata."
2 Statisztikai Szemle
JZ —/a7r
(M 444—
M' !2222 22
ja,/(;! ,u. m 4,lu—ZM azán-Á;
,M;i,; M,MM.; MÁ váó:
1/
32 "172/2207; WW,J
222722 225232
;%/Á.ez—MM."!
m %5wa24472, M
//,,/ 641," 074 MJ; 217in
70MÁ;. azálű W/y' íAvW—Aa....yf
!- ,7 /a* t". /,./.y/£,, alakú./, J,! üti—1 .421
/ ám Ááá Zum 2%/Á2;7'w
/ ÁM//Z , W/
c,////t./
_,../
'I, ili);er
088111: mm-
!9527 xm
gxg ikssmklÉ. -
x::iáhrmeWeXk—Kír. Nüöxk. § .. §
zuhé ÁKNWnNk x . kaka
kgmxőnx x
?ghxnx A ** §Xxg xhxetthv , x .
§ Xxvoxx $§Éxx$ Xth—S ɧx .uuw
%RAXKPAKA ü§§ekv§.§ § x, . .
KKA—§ §. x. x . .
(§ §ÉVGÖX§
LVÖMKX § Évi-xx §
suxmm xxmh. x go,.XNv § ÉVÁAÁ ?KMSX. _
x n.,xNiNÁ $$$ §!AHÚlKUNxNVGW-l §; txÉI-XXÉ
zaaRxNXÉv. xhxnkáevxox, maga;—w ? vue—Vai? % ? ..u uwxhaw
§ EHMSNÉLMXX..§.RÉRRK§n§x—DKKNV .Sx ?th
Laxxxr N % wzwaxáx % . § x fish x ik ze. ,...—
964 PESTI LAJOS
Keleti már első kinevezésekor is pontosan tudta, hogy nemcsak nagyszabású
szakmai feladat, hanem politikai tett is vár rá: csekély anyagi eszközökből megte- remteni az egész országra kiterjedő hálózatot, a polgárosodás eszközeként létre—hozni a szolgálatot. s közben ezen a területen is harcolni a bécsi hatóságokkal a teljes függetlenségért.
Keleti Károly, vállalva a feladatot, felépítette a statisztikai szolgálatot. és köz- reműködésének eredményeképpen született meg az első (1874. évi XXV.) statisztikai törvény is.
A gyakorlati munka kapcsán csakhamar kiderült, hogy a közigazgatási szervek munkája során begyűlt adatok egyes kivételes kérdésköröktől eltekintve nem alkal- masak országos összesítésre. Ettől kezdve minden erejével szorgalmazta a külön- böző adatgyűjtések: áruforgalmi, mezőgazdasági termelési és ár-. ipari, népesedési.
biztosításügyi. közoktatási stb. statisztikai felvételek szervezését és végrehajtását.
Az általa szervezett különböző nagyszabású adatfelvételek közül itt csupán a népszámlálásokat említjük. Ezen összeírások előkészítése és végrehajtása, valamint különböző újításai megmutatják nagy módszertani hozzáértését, az adatok feldol- gozása és elemzése pedig haladó nézeteit, felfogását a társadalmi—gazdasági kér-
désekről.
Negyedszázados igazgatói munkássága alatt háromszor tartottak népszámlá- lást. Az elsőben, 1870-ben még osztrák mintára a lajstromos rendszert alkalmazták.
Keleti újítása volt, hogy az 1880. évit már az előbbi. elavult módszerrel szemben az egyéni szómlálólapokkal végezték el. Magyarország e téren az úttörők közé tarto- zik.
Keleti Károly számos nagy jelentőségű szervezési—módszertani újítása a magyar népszámlálások hírnevét alapozta meg. De Keleti nagy súlyt helyezett az adatok gyors feldolgozására és hasznosítására is. A Magyar Tudományos Akadémia nagy- díjával jutalmazott, sokat idézett ,,Hazánk és népe a közgazdaság és a társadalmi statistika szempontjából" című művében felfogását a gazdasági és politikai libera- lizmus jellemzi. A szabad ipar. a szabad kereskedés híve volt. helytelenítette a vé—
dővámokat is, mert véleménye szerint az többet ártott .. (: közvagyonosságnak, mint amennyit egyes védett s kiváltságOS iparágnak hasmált". ((63) 225. old.)
Legfontosabbnak a gazdasági fejlődést tartotta, melynek alapja a szorgalmas munka, útja pedig az iparosodás. Érdemes idézni, amit erről írt: ,,Tagadhatatlan tény. hogy csak azon ország gazdagodhatik meg melynek fejlett, virágzó ipara van. Az ipar azáltal is hat jótékonyan az országok fejlődésére, hogy a lakossá- got .. . bővebb keresetben részesítvén, legbiztosabb vevőjévé teszi a mezőgazdasági termékeknek. így a földmívelő osztály is gyarapodik, s egyesülve az iparosokkal, bő anyagot nyújt a kereskedésnek, mely viszont mindkettőre termékenyen hatván, elő- idézi azon nemzetgazdasági harmóniát, mely a nemzetek jóllétét leginkább előmoz—
dítja." ((63) 175—176. old.)
Liberalizmusát politikai nézetei is tükrözték. Állást foglalt például a polgári há- zasság bevezetése, a valásszabadság mellett, ami a kiegyezés után hosszú éveken
át élő belpolitikai kérdés volt.
Számos további idézettel lehetne még politikai felfogását jellemeznünk. Úgy véljük azonban, hogy az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy Keleti Károly a ma- gyarországi liberális nézetek haladó szárnyán helyezkedett el. Ebben a szellemben vezette egy negyedszázadon át a statisztikai hivatalt. Ez volt az alapja annak, hogy a hivatal korszerűen, színvonalasan, a társadalmi—gazdsági problémák iránti érzé—
kenységgel dolgozott. és már korán elismerést szerzett a magyar statisztikának kü—
földön is.
A HAZA! HIVATALOS STATISZTIKA ATYJA x 965
HIVATALOS
STATISTIKAI KÖZLEMÉNYEK
KIADJA
A FÖLDMIVELÉS-.IPAR— ÉS KERESKEDELEMÚGYI MAGYAR KIRÁLY! MINIS'I'ERIUM
STATISTIKAI SZAKOSZTÁLYA.
!. ÉVFOLYAM.
1. rüzE'r
mu sőnonwú drum-n.)
, PESTEN, 1868.
NYOHA'I'OTT EMICH GUSZ'I'A'V MAGY. AKADA RVOHDÁBZNA'L.
A Hivatalos Statistikai Közlemények induló évfolyamának címlapja
966 PESTl: A HAZA! HiVATALOS STATISZTIKA ATYJA
A mai magyar statisztikusok Keleti Kórolyra emlékezve nemcsak a statisztikai
hivatal megszervezőjére gondolnak, hanem arra a közéleti személyiségre is. akinek egész életműve az ország, a tarsadalom szolgalata volt, a szó legnemesebb értelmé-ben.
PE3tOME
Bocnpousaenenmo nutmocm ocnoaononoxmmca camocramenbuoű Beurepcxoü CTaTHC—
'muecxoű cnymőm n uenoseka aa'rop Hacronmeü CTaTbH npeAnocsmaeT HeCKoano pemaio- umx coőbnuű, noaopomblx nyman-os ero őnorpacprm. CnocoőHsiü Mononoü (puHchasbiü cny—
mammü ns ropoaa Conuoxa B Teueuue necam ner a oxpymeuuu Vtoxcecpa Srsema npeapa- runcn a 3HaTOi'O sxonomuuecxoro europa " peldam-apa, a BBTBM cran HHHOBHNM nemertem ArpapHoro ernnmoro nncrury'ra. B Kauecrae npuaHaHua aa ero nearenbnocrs Herrera óbmo nopyueHo COSABHHG cvamcmuecxoro ynpaaneum. Yme u caM npoeKT opraHnsa—ropcxux pa- őo'r csnnerensctaye'r o Hai-mum nanbnosunnoü, o-rpamaromeü aeHrepcxyro axonomuuecxym
" oőmecraennyro aeücmu'renbnocn, noxasblaammeü memnyHapoAi-iylo ocsegomnenuocra Konuenum, xoTopas m s crapmu csoero ocymecmnenm őbma xapaxrepnoü mm Tnopuecraa
Kenem.
B Kauecrae Bamnoro (partra a Tsopuecme Kenem aarop yxaausaer Ha coanauue or—
Aeanblx orpacneabix cvamc-rmc, Tpeőosauue aTHocwreano necrosepuocm COőpaHHbix nau—
HbIXH ux OÖHapOAOBaHHS. Arm ocaegomnenwn oőmecrseunoro MHeHm Kene-m cosnan c-ra- rucmuecxue emeronuuum u cooőmeum. Aarop nomepxuaae'r, uto Kenem npwgaaan Bonb-
Luoe suauenue ősICTpoű oőpaöorxe " ucnonbsoaanmo AaHHbIX.
Xapaxrepusyg Kene-m Kan uenosexa, aarop erme—raer, mo ero a OCHOBHOM nuőepanb- Hble Barnum: nponansnmcr, " BHe ero cneuuanbnocm, rak, Hanpnmep, on BblCTyl'lan aa Bae—
AeHue rpamnancxoro 6paKa " sa caoőony sepoucnoaenenm. 3101 nporpeccnsnbm, nuőev- panbusiü, uyacraurenbnbiű K oőmecrsenHo-akonomuuecxum npoőnemaM crpanm noaon Ha npornmenuu ueTsepm sena 65111 'raioKe xapaK-reprlM u .cum ero pynoaoncma CTaTr—icrmec-
KHM ynpasneHMeM.
SUMMARY
The author recalls the human and scholar personality of Karoly Keleti, founder of the independent official statistical service in Hungary, by representing some events and turning- points of his careet, One can follow how the young and gifted financial civil servant at Szol—
nok became, within ten years, in József Eötvös' environment. author and editor of economic studies, then official at he Mortgage Credit institute. ln recognition of the work of his youth he was comissioned to organize the Statistical Office. His open—minded ideas, sensitive to the economic and social realities of the country and also aware of the international back- ground becomes conspicuous from the plans of the organizational work which characterized Keleti's activity also in the course of realization period.
Dealing with Keleti's work the author points out the formation of individual branch sta- tistics, the demand for the reliability of data and for their dissemination. Keleti launched the series of statistical yearbooks and publications with the aim of informing the general public. The author stresses that Keleti attached great importance to rapid data processing and also to their utilization.
For the sake of characterization of Keleti's human figure the author refers to his ba—
sically liberal views which appeared also beyond the professional field: for instance Keleti pronounced in favour of the introduction of civil marriage and freedom of religion. This pro—
gressive liberal way seeing things, sensitive to the social-economic problems of the countrv ínfluenced the direction of the Statistical Office through a auarter of a century.
