Kérihuel,A.: Az új lakásokkal kapcsolatos reprezentatív megfigyelés eredményei Franciaországban

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

tart fenn végállomást vagy közbeeső repülőállomást.

A továbbiakban szerző rámutat arra, hogy Párizs világváros jellegét megha- tározza az is, hogy számos nemzetközi szervezet székhelye, a nemzetközi talál—- 'kozók központja és a nemzetközi kon—

ferenciák szintere. Párizs nemcsak poli—

tikai értelemben nemzetközi főváros, ha—

nem kiemelkedő nemzetközi pénzügyi és

kereskedelmi szerepköre is van.

A város mindenkor a technikai újdon—

ságok és a francia ipari termékek állan- dó kiállításának székhelye is. Az inten- zív kereskedelmi tevékenység Párizsban az emberek és áruk állandó áramlását idézi elő. Több mint 600000 személy—

gépkocsi, 200000 tehergépkocsi fut Nagy—

Párizs területén. A szobabérlők száma a turistaszállodákban évente mintegy

10 millió.

Párizs kereskedelmi funkciója jelen—

tősebb, mint az ipari (Párizs a francia ipar összességének piaca). Az iparban a

divatcikkek (kozmetikai cikkek) gyártá-

sával emelkedik ki, de jelentős gép- kocsigyártása és fémipara is. Vegy— és élelm—iszeripara főleg az utóbbi időben állami és nemzetközi forgalom létreho—

zására törekszik. A könyvkiadás és nyomdaipara harmonikusan illeszkedik

be gazdasági és politikai funkciói, vala-

mint kulturális feladatai közé.

Párizs a legjelentősebb francia kultúr—

centrum: oktatási, művészeti intézmé—-

nyei és fennmaradt művészeti emlékei

alapján a világ nagy egyetemi és mű—

vészvárosainak egyike.

A párizsi egyetemet több mint 40 or—

szágból keresik fel a hallgatók, közöttük különösen az afrikaiak találhatók meg nagy számban (az egyetemi hallgatók száma 70000 fő).

Végezetül a tanulmány Párizs területi tagoltságát és a hozzácsatlakozó agglo—

merációt mutatja be részletesen: a belső beépítettséget, az elővárosok csoportjait

és differenciáltságát jellemzi. Rámutat a

lakóterületek és munkahelyek területi

eloszlására, a közöttük fennálló kapcso—

latokra, továbbá a munka- és lakóhely közötti inga—vándormozgalom méreteire is.

A könyv statisztikai adatokra felépí- tett Vizsgálati módszerével hasznos szem—

pontokat nyújt a településstatisztika és

mindazok számára, akik a települések életkörülményeivel foglalkoznak,

(Ism. : Orlicsek József)

*

939

KÉRIHUEL, A.:

Az ÚJ LAKÁSOKKAL KAPCSOLATOS ' REPREZENTATIV MEGFIGYELÉS EREDMÉNYEI

FRANCIAORSZÁGBAN

(Résultats d'une enguéte par sonclage sur

les logements neufs.) — Etudes Statistiaues.

1963. 3. sz. 173—187. p.

Az új lakásoknak és lakóiknak meg—

ismerése céljából az Állami Statisztikai

és Gazdaságkutató Intézet (Institut Na—

tional de la Statistigue et des Études Économigues) 1962 szeptemberében az Épitésügyi Minisztériummal együttmű—

ködve reprezentatív felvételt hajtott

végre. A felvétel a 20 OOO—nél több la—

kosú tömörülésekben 1958. január és 1960. szeptember között befejezett, ösz—

szesen 590000 új lakásra terjedt ki, melyek közül véletlenszerű kiválasztás—

sal 6133 lakást jelöltek ki és ezekről 5562 használható választ kaptak. A cikk

beszámol e felvétel eredményeiről.

Az új lakások nagyságának jellemzői—

ről szólva az új lakások helyiségeinek számát és azok alapterületét ismerteti.

Az új lakások felszereltségét tárgyaló

fejezetben a fürdőszobával és melegvíz

ellátással, a fűtési berendezések és azok—

hoz felhasznált tüzelőanyag fajával, va—

lamint az új házakhoz tartozó gépkocsi parkoló létesítményekkel foglalkozik.

Az új lakások lakóival foglalkozó fe—

jezet a lakásokat a családfők kormeg- oszlása, foglalkozása, a családi jövede- lem nagysága, a lakáshasználat jogcíme, továbbá a családfő munkahelyének el—

éréséhez szükséges idő tartama szerint osztályozza. Ez a fejezet ismerteti a kü- lönböző nagyságú lakások laksűrűségét;

ebből a szempontból —— eléggé önkényes módon — 5 laksűrűségí kategóriát állít

fel: túlzsúfolt, tűrhetően zsúfolt, normá—

lis laksűrűségű (lakóhelyise'genként 1 lakó), mérsékelten ritkán lakott, nagyon ritkán lakott osztályokba sorolja a laká—

sokat, és azt az érdekes megállapítást közli, hogy a fiatal családfők között ta—

lálható viszonylag a legtöbb túlzsúfolt lakású, A következő fejezet a háztartá—

sokban a lakásról alkotott Véleményt is—

merteti, az esetleges elégedetlenség 10—

féle oka szerint részletezve. Itt is érde—

kes megállapításra jutottak, ti, arra, hogy a lakókat nem annyira a lakó—

helyiségek száma, mint azok nagysága

érdekli. Az elégedetlenség esetei között

vizsgálták a következő okok előfordul—á—

sának gyakoriságát: a helyiségek kis száma, kis területe, a lakások rossz be- osztása, befejezetlensége, hibás kivitele, sötétséee, túl világossága, túl fűtöttsége, rossz fűtése, rossz hangszigetelése.

(2)

940

STATISZTIKAI IRODALMI FIGY El.-Ó

Végül az utolsó fejezet az új lakások lakóinak előző lakásairól szól, azok föld- rajzi elhelyezkedése és használatuk jog—

címe szerint. Ez a fejezet beszámol a lakásváltoztatásokról a házasságkötés éve szerint, valamint a családfő fog- lalkozás-változtatásával összefüggésben.

Megállapítja egyrészt, hogy a fiatal há—

zasok költözködnek a legtöbbet, továb—

bá, hogy nemcsak a munkahely—változás okoz lakásváltoztatást, hanem el nem

hanyagolható afordított eseteknek száma, amikor ugyanis a változott lakáshoz

keresnek új munkahelyet a háztartások.

A cikk bőséges számanyagot tartal- maz. Csaknem valamennyi Vizsgált is—

mérvre vonatkozólag az adatokat 3 féle alapcsoportosításban is közli, mégpedig az építkezési szektor jellege, a közsé-

gek kategóriái, az épületek típusa (ma-

gánház, bérház) alapján kombinálva. A

felvétel eredményeit számos grafikon is szemlélteti.

(Ism.: Juhász László)

WESTON, d. C. :

A LAKÁSÉPíTÉS KÖLTSÉGElNEK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLTTÁSA

(International comparisons of the cost of housebuilding.) — The Journal of Industrial Economics. 1963. nov. 33—38. p.

Az építési költségek összehasonlítására

különböző módszereket használnak az

Összehasonlítás célja szerint. Nemzet—

közi viszonylatban igen sok nehézség merül fel az összehasonlítás alapjául szolgáló fogalmi' meghatározások, de

különösen a valuták átszámítása terén.

Két ország esetére vonatkozóan elfo—

gadható megoldást nyújt, ha az ered—

épitési költségeit vetette össze. Az egyes árufajták igen eltérő dollár—egyenértéket mutattak, s ez bizonyítja, hogy e mód- szer alkalmas a részletösszehasonlítá- sokra, de kevésbé látszik célszerűnek akkor, ha a teljes építési költséget vesz—

szük az összehasonlítás egységéül.

A probléma megközelítésének másik módszere az, hogy a költségek helyett az azok megkeresésére fordítandó em—

beri munka években kifejezett idejét hasonlítjuk össze ("man—years"); Az Európai Gazdasági Tanács (ECE) Lakásf- ügyi Bizottsága is ezzel a médsZerrel állította össze több országra vonatkozóan

a ("típus—" vagy átlagosan alacsony:

költségű lakások adatait a felnőtt térít ipari munkás évi átlagos keresetéhez viszonyítva.

A második tábla mutatja az Egyesült Királyságra vonatkozó idősort 1921——

1926-ig, melyben egy lakás értéke az átlagos egy főre jutó éveiben kifejezve l948—tól külön szerepel a magán— és középítkezés bontásban is. Ugyanigy közli a cikk az Egyesült Államok megfelelő

adatait is.

A ,,lakásonkénti munka-egyenérté "

(r,,eguivalent man-years per dwelling")

olyan összetett mutató, mely egyrészt

magában foglalja a lakás felépítésével kapcsolatos összes tényezőket, másrészt

tükrözi a lakásköltségek viszonyát az

illető ország életszínvonalához.

Ebben rejlenek a módszerrel kapcsola-

tos aggályok is. A lakások szempontjá-

ból nagy különbségek lehetnek a kivitel

tekintetében, vagy például az éghajlat—

tól függő fütőberendezések miatt; míg az átlagos keresetnél az összehasonlítás

megbízhatóságát zavarhatják a bérezési . ményeket áru—egyenértékben fejezik ki. adózási re'ndtszte'rbekli al.??ézeök'" vagy a

Ezt a módszert alkalmazta Stone, amikor szocia IS Ju a aso u on zosege.

az Egyesült Államok és Anglia lakás— (Ism.: Hankó Zoltánné)

IPARSTATISZTIKA

MUNKAlDÖ És TERMELÉKENYSÉG

(Arbeit-szei! und Produktivitát. Berlin, 1962.

Duncker und Humbolt. 3. Band: Neuloh, Otto:

Betriebssoziologische Untersuchungen. 133 o..

4. Brand: Krengel, Rolf: Volkswirtschaftliche Untersuchungen, 83 p.)

A kiadványsorozat különböző nyugatr német tudományos kutatóintézeteknek a munkaidő és a termelékenység kapcsolatá—

val foglalkozó vizsgálatairól, s az ezeken alapuló elemzéseiről készült beszámoló-

kat tartalmazza. Ismertetésiinkben a so—

rozat két utolsó kötetének fontosabb megállapításait foglaljuk össze.

Dr. Neuloh üzemszociológiai tanulmá—

nyának bevezetőjében röviden jellemzi a Német Szövetségi Köztársaságban a kö—

zelmúltban végrehajtott munkaidőcsök—