Rjabuskin, B. – Remizov, A.: A népgazdasági mérlegszámítások fejlesztése

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÓ 549

illetve Finnország előzte meg. közvetlen utána pedig Japán és Franciaország követ—

kezett. Ausztriában épp oly határozott volt az előretörés a dinamikus területeken. mint a visszahúződás a hanyatló területeken. Más országokban (például a Német Szövetségi Köztársaságban) ez utóbbi tendencia nem érvényesült ilyen egyértelműen.

Az alkalmazkodás mértékére vonatkozó becslések eredményei nem esnek teljesen egybe a flexibilitási számításokéival, szoros kapcsolatuk azonban vitán felüli (a rang—

korrelációs koefficiens 0,76). A gyors fejlő—

dést biztosító termékekből különösen nagy mértékben javította külkereskedelmi pozíció- ját Japán. Finnország. valamint Belgium.

Ausztria e tekintetben —- Dánia után — az ötödik helyre került.

A vizsgálat — más fontos megállapításo- kon kívül — azt a feltételezést is igazolta.

hogy az eleve kedvezőtlenebb struktúrájú országok megfelelő szerkezetmódosítás ese- tén magasabb fejlődési arányokat érhetnek el, mint a kedvezőbb struktúrájú országok.

Ausztria például, amely a gyorsan fejlődő termékek arányát tekintetve kezdetben a 11.

helyen állt a 13 ország között, az export—

növekedés szempontjából a 3. volt, s a struktúraátalakítás eredményeként a nyolc- vanas évek elejére már jóval közelebb ke- rült a legfejlettebb iparú országok szinvona- lóhoz.

(ism.: Tűű Lászlóné)

RJABUSKIN. B. —- REMIZOV. A.:

A NÉPGADASÁGI MÉRLEGSZÁMlTÁSOK FEJLESZTÉSE

(Napravlenija razvitija otcsetnogo balansza narod- noga hozjajsztva.) -— Vesztnik Sztatr'sztiki. 1987. évi 10. sz. 22—30. p.

A Szovjetunióban kibontakozó átalakítási folyamat a statisztikai rendszer továbbfej- lesztése keretében felöleli a népgazdasági mérlegszámítások terén végzett munkát is.

Ennek szükségességét támasztja alá egye- bek között a struktúrapolitika, a beruházó- sok eredményessége, az arányos és kiegyen—

súlyozott fejlesztés vizsgálata iránti igény, ami különösen időszerűvé teszi a mérleg- számítások tudományos—módszertani szinvo—

nalának emelését.

A társadalmi—gazdasági fejlődés elért színvonalának elemzése és a gazdasági nö- vekedés tartalékainak feltárása céljából a jelenlegi népgazdasági mérlegrendszer lé- nyeges továbbfejlesztésre szorul. A mérleg- számítások korszerűsítését különösen idő- szerűvé teszi -'a gazdaságirányítás és a ter- vezés módszereinek megváltozása, az irá- nyitás közgazdasági módszereinek előtérbe

kerülése. Ennek következtében a népgazda- sági elszámolásokban a jövedelmi- és a költségfolyamatok válnak fontossá.

A korszerű ,mérlegrendszernek egyaránt be kell mutatnia az újratermelés egymással szoros kapcsolatban álló anyagi és érték- oldalát. valamint ábrázolnia kell az áruter—

melés folyamatát ágazati és területi met- szetben is. Újfajta megközelítés szükséges az összevont népgazdasági mérleg össze—

állitásánál, amelyben kifejezésre kell jutnia a népgazdasági erőforrások (anyagi, pénz- ügyi és munkaerőforrások) kölcsönös össze- függéseinek és felhasználásának az anyagi javak termelésében, illetve a szolgáltatások nyújtásához; mind az egyes népgazdasági ágak, mind a népgazdaság egésze területén megvalósult tevékenység eredményét tükröz- nie kell.

A mérlegek elemzési célokra való felhasz- nálásának fontos eleme a gazdasági növeke- dés mérése. A népgazdaság fejlődésének legfőbb összefoglaló mutatója a megtermelt nemzeti jövedelem (nettó termelés) kate- góriája. A nemzeti jövedelem mint újonnan létrehozott érték a társadalmi termelés végső eredményének tekinthető.

A nemzeti jövedelem mellett más mutatók alkalmazására is sor kerülhet a gazdaság—

elemzésben. A Szovjetunió népgazdaságá- nak más országokkal való összehasonlító elemzése megkívánja, hogy a jobb össze—

hasonxlíthatóság érdekében olyan, a nem—

zetközi statisztikai gyakorlatban széleskörűen felhasznált kategóriát is alkalmazzanak a népgazdasági elszámolásokban, mint a bruttó nemzeti termék (GNP). E mutató rendszeres számításának meghonosításához egy sor módszertani kérdést kell megoldani.

A népgazdaság minden szintjén és területi vetületben is biztosítani kell a nettó terme- lés egységes elven alapuló kiszámítását, pontosítani szükséges a végtermék és a fél- késztermék kategóriák tartalmát is. össz- hangban a nemzetközi statisztikai ajánlá- sokkal. Megoldásra vár a külgazdasági te—

vékenység teljesebb kimutatása a mérleg- ben és egyes mutatók (az amortizáció, nem termelő jellegű szolgáltatások stb.) válto- zatlan óron való értékelésének kérdése.

Nélkülözhetetlen az ágazati osztályozás egyértelműbbé tétele. időszerűvé váltak az összevont pénzügyi mérleg egyes kérdései:

az export—import műveletek teljesebb kife- jezésre juttatása a pénzügyi mérlegben.

A szovjet statisztikai hivatalban az ága- zati kapcsolatok mérlegét összevont és részletes nómenklatúra alapján, mind folyó, mind változatlan áron összeállítják. Az el- múlt több mint negyedszázad során szerzett tapasztalatok alátámasztják az ágazati kapcsolatok mérlegének jelentőségét az újratermelési folyamat tanulmányozásában,

550

a népgazdasági arányok, a termelés ága- zati szerkezetének vizsgálatában, továbbá a ráfordítások ágazati és népgazdasági szintű elemzésében. A gazdasógmatemotikai módszerek kiterjedtebb alkalmazásával és a számítógépek használata révén további elemzési lehetőségek nyílnak meg az ága—

zati kapcsolatok mérlege alapján. A nem- zeti jövedelem és a társadalmi termék fel- használásának fontos összetevőjét jelentik a nemzeti jövedelem elsődleges elosztására vonatkozó számítások. Az így nyert adatok az anyagi termelés egészére és az egyes ágazatokra is fontos információt tartalmaz- nak az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállításához.

Jelentős gyakorlati szerepet tölt be a ter— , vezésben a lakosság pénzforgalmi mérlege.

amely a lakosság pénzjövedelmének forrá- sait, nagyságát és szerkezetét. továbbá az áruvásárlásra, szolgáltatások igénybevéte—

lére. adókra, megtakarításra stb. fordított pénzbeli kiadások nagyságát és szerkezetét tartalmazza. Ezt a mérleget társadalmi ré—

tegekre vonatkozóan és területi bontásban is összeállítják. az utóbbi években pedig a városi és a falusi népességre is kidolgozzák.

A szerzők megállapítják, hogy egyelőre nem rendelkeznek a pénzügyi mérlegek tel- jes rendszerével a népgazdasági elszámo- lásokban. Az összevont anyagi mérleg és az összevont pénzügyi mérleg integrációja még nem kielégítő. emiatt nem sikerült megfelelően alkalmazni a népgazdasági mérlegeket a pénzügyi források és az anyagi fedezet közötti aránytalanságok feltárására.

A mérlegszámítások első lépésében a nemzeti jövedelem forrás és felhasználás oldala 10 milliárd ruhellel. vagy még azt is meghaladó (a nemzeti jövedelem mintegy 2 százalékáig terjedő) mértékben tér el egymástól. Ezt az eltérést a hagyományos mérlegelszámolási technikával kiküszöbölik, ennek 'azonban hiányossága, hogy a korlá- tozott információs bázis következtében az eltérés kiküszöbölése kizárólag tapasztalati úton történt.

A mérlegrendszer korszerűsítésének to- vábbi iránya, hogy kidolgozzák az anyagi termelőszfe'ra egyes ágazatai szerint a nem- zeti jövedelem (nettó termelés) elsődleges elosztásának számítási módszerét. Vizsgál- ják annak lehetőségét. hogy a nemzeti jö- vedelemnek az anyagi javak végső felhasz- nálása összegeként való meghatározása melletti kiszámítása a vállalatok, szerveze- tek és a lakosság végső jövedelmei össze—

geként is megtörténjék a finaszírozás forrá- sairól rendelkezésre álló adatok alapján.

A népgazdasági mérlegszámitások a szov- jet statisztikai hivatalban operativabbá vál—

tak. A végleges mérleg elkészültének ha—

tárideje mintegy négy hónappal lerövidült,

így a mérleg október helyett már június végén rendelkezésre áll. A mérleg össze- állításának időbeni lerövidítését neheziti.

hogy az éves beszámolókat későn kapják meg a minisztériumoktól és főhatóságoktól.

továbbá a mérlegszámitások gépesítettsége sem megfelelő. 1988-ra előirányozták (: ha- táridők további rövidítését.

Továbbfejlesztésre szorul az állami sta- tisztika köztársasági szintű szerveiben folyó mérlegszámítási munka is. Mind ez ideig nem megoldott a 'nemzeti vagyon mérlegé- nek az egyes köztársaságokra való össze- állítása. Az eddiginél telje—sebb információkra van szükség a köztársasági és a helyi költ- ségvetés teljesítéséről.

Az egy lakosna jutó reáljövedelem—mutató rétegenként' differenciált kiszámítása érde—

kében a lakosság pénzjövedelmeit és kiadá—

sait a városi és a falusi lakosságra, a mun- kásokra és az alkalmazottakra külön, vala- mint a nyugdíjasokra lakóhelyük jellege szerint is meg kell határozni.

A mérlegszámítási munkák gépesítésének további útja az adatfeldolgozás integrált rendszerének létrehozása. ami a főbb mér- legek számitásának automatizáslását hivatott biztosítani, s felöleli a társadalmi termék, a nemzeti jövedelem, az ágazati kapcsolatok, az állóeszközök mérlegét, a pénzügyi mér- leget és a lakosság pénzforgalmi mérlegét.

Ehhez elengedhetetlen, hogy a szükséges alapadatok aktualizált formában kerüljenek be a már létező ágazati automatizált adat— "

bankokból a népgazdaságimérleg-adat- bankba. s hogy számítógépes adathordozón lehessen megkapni az információt más minisztériumoktól, továbbá ekképpen banya—

lódjon le .az információcsere a köztársasá—

gok és a központi szervek között is.

(Ism.: Csizmadia Magdolna)

SCHEEWE. P. :

AZ AKTlV KERESÓK FOGLALKOZÁSI ÉS TEVÉKENYSÉG! JELLEMZÖI

(Beruf und Tötigkeitsmerkmale der Erwörbstötigeln, Ergebnis des Mikrocensus Juni 1985.) — Wirtschaft und Statístik. 1987. 8. sz. 618—624. p.

A népesség és a munkaerőpiac főbb jel—

lemzőire vonatkozó éves reprezentatív adat- felvétel -— a mikrocenzus —— lehetővé teszi az alkalmazásban állók részletes statisztikai megfigyelését is. Mivel a munkaerőpiac helyzete csak lassan változik, a főbb adat—

sorok továbbvezetésével a mikrocenzusok egyben a hosszú távú foglalkoztatáspoliti—

kai eszközök kidolgozásához is segítségét nyújtanak.

A mikrocenzus kétévenkénti gyakorisággal méri az alkalmazásban állók foglalkoztatási