712
Iesz a korábbiaknál. A lakással való ellátott- ság mind a szocialista, mind a tőkés orszá- gokba-n polarizáxlódni fog. A lakásépítés szempontjából meghatározó lesz az is, hogy
STATISZTIKAI IRODALMl FIGYELÓ
miként fog alakulni a gazdasági helyzet a különböző országokban.
(Ism.: Kálmán Judit)
TÁRSADALOMSTATISZTI KA
COHANY, S. R.:
A KUZÉPISKOLASOK TOVÁBBTANULÁSA AZ EGYESDLT ALLAMOKBAN
(What happened to the high school class of 1985?)
— Monthly Labor Review. 2985. október. 28—30. p.
1984 és 1985 októbere között csaknem 3.3 millió fiatal végez-te el az Egyesült Államok- ba-n a középiskolákat. vagy morzsolódott le a megfelelő tanintézetekből. Azoknak az aránya. akik a középiskolát befejezettek kö- zűl college-okba — ún. akadémiai fokozatot is nyújtó. "bentlakásos" főiskolákba vagy egyetemekre — iratkoztak be. rekordot dön- tött. A felsőfokon ily módon tovább nem ta- nulók azóta többségükben már a munkaerő- forráshoz tartoznak, de 25 százalékuk állás- talan. Egyidejűleg 36 százalék a munkanél- küliek hányada a lemorzsolódottak közt. Ezek az arányszámok — mondhatjuk: sorsok -— jól jelzik. hogy a képzés. illetve a továbbképzés zavarai milyen jelentősen befolyásolják az emberek munkaerőpiaci helyzetét, esetleg egész aktiv életpályájukat.
Az amerikai iskolás korúak száma 1985- ben kisebb volt, mint szüleik fiatalságának azonos szakaszában. és ez a fajta népesség- apadárs mutatkozik meg a középiskolát vég- zettek korábbinál gyérebb számában is. A vizsgált év folyamán 2.7 millióan fejezték be középiskoláikat; félmillióval kevesebben, mint az 1970-es évek közepén. amikor a csúcsot mérték. Coilege-okba így is évről évre nő- vekvő arányban (bár kisebb számban) ira't—
kozta—k be 16—24 éves fiatalok. Súlyuk a kö- zépiskola után tovább tanulók közt 58 szó—
zalékot ént el 1985-ben. mig az 1970—es évek—
ben és az 1980-as évek elején 50—55 száza- Iékot.
Az 1980—es évek elején a középiskolából callege-okba iratkozott férfiak és nők tovább- tanulási aránya közel került egymáshoz, ki- egyennlitve azt a nagy eltérést, amely e te- kintetben az 1970—es évek kezdetén még fennál—lt közöttük. 1985-ben a férfiak 59, a nők 57 százaléka ment — akadémiai fokozatot is nyújtó —- egyetemre vagy főiskolára. A fér- fi beirotkozottak jelentős hányadával megis- métlődött az 1970-es évek elején tapasztalt
,,rekord", amikor is a vietnami háború köve-
telte sorozásak elől mentek tömegesen fel- wsőfokú tanintézetekbe a fiúk. A nők 57 szó—
zalékos college—vá lasztása ugyanakkor az ad- dig tapasztalt legnagyobb arányt érte el.
A felsőfokon tovább tanulók jelentős ré- sze -— a férfiak és a nők között egyformán kö—
rülbelül 44 százalék — munkát vállalt 1985- ben. A tandíjak és más "kollégiumi" kiadá- sok tetemes növekedése ellenére az 1970-es évek végén kialakult munkavállalási arány 1985-ig alig módosult. Úgy látszik. a külön—
böző adományok, kölcsönök, családi támoga—
tások és a nyári kereset a hallgatók többsé—
ge számára lehetővé teszi, hogy a tanulmá- nyi időszakra ne helyezkedjék el kereső fog—
lalkozásban.
Ami a fehérek, illetve a szines bőrűek col- flege-ok—ba kerülésének esélyeit illeti, ebben továbbra is szakadék mutatkozik az utóbbiak rovására. 1985 októberében a fehér végzet- tek 59. a szines bőrűek 42 százaléka tanult tovább a megfelelő felsőfokú tanintézetek- ben. Az elmúlt évek során bekövetkezett némi javulás ellenére a szines bőrűek emlitett to- vábbtanulási aránya még jelentős mérték—
ben az 1970-es évekre jellemző 46—48 száza—
lék alatt maradt. '
A munkaerőforráshoz tartozás tekintetében is számottevő eltérés tapasztalható a fehé—
rek. illetve a szines bőrűek között. Az előbbi- eknek kereken 47, az utóbbiaknak 31 száza—
léka dolgozik már college—beli tanulmányai idején is. Ennek fő okát abban látják, hogy a színes bőrűek nagyobb része tanul kétéves képzésben. mint a fehéreké, ugyanis az ilyen intézetek kevésbé drágák, mint a négyéves bentlakást igénylő főiskolák és egyetemek.
Az 1985—ben végzett amerikai középisko—
lások közül 1.1 millió nem iratkozott be col—
lege-okbua. 82 százalékuk már a munkaerő- forráshoz tartozik, valamivel kevesebb, mint az elmúlt tíz év nagy részében. A férfiak el- helyezkedési aránya meghaladja a nőkét. és a fehéreké nagyobb, mint a szines bőrűeké (ide értve a spanyol anyanyelvűeket is).
A tovább nem tanulók közt az 1980-as évek során megnövekedett a munkanélküliek ará- nya. 1985-ben minden negyedik ilyen fiatal munkát keresett, mig az 1970—es években csak körülbelül minden hatodik. Úgy látszik.
hogy a legfeljebb középiskolát végzett fiúk- ra, lányokra — a népességszám csökkenése és a kezdő állások iránt mutatkozó gyérebb igény ellenére —- nehéz idők járnak, ha mun- kába akamak áillni. Ennek részben az az oka, hogy a munkáltatók -— a most már álta—láno—
vsan képzettebb munkaerő-állományt és a college-okból kikerültek esetenként fölös szá—
STATISZTlKAl IRODALMI FlGYELÖ 713 mát figyelembe véve — iskolázottabb dolgo-
zókat keresnek.
1984 és 1985 októbere között 612 ezer 16—
24 éves fiatal morzsolódott le a középisko- iákból. (Ezenkívül további 80 OOO-en hagyták abba tanulmányaikat a 14—15 évesek közül.) Ez körülbelül annyi volt, mint az előző két évben. de kevesebb. mint az 1970-es évek- ben. A csökkenés a ,,tizenéves" generáció szűkülő létszámára vezethető vissza.
A férfiak lemorzsolód'ásának jóval inkább a munkába állás volt az oka, mint a nőké- nek. Az utóbbiak elsősorban családi köte—le- zettségeik miatt hagyták abba a középis- kolát. Egy újabb tanulmány szerint 1980-ban a második középiskolai osztályból "kihullott"
lányok csaknem kétharmada családi okokat emlitett lemorzsolódása magyarázataként:
házasságot vagy házasságkötési tervet 31 százalék. terhességet 23 százalék, a család anyagi támogat—ásának, vagyis a munkába állásnak a szükségességét 8 százalék.
A középiskolai tanulmányok abbahagyása különösen a színes bőrű fiatalok munkaerő- forrásba kerülését érinti negatív módon. Mi- közben (: lemorzsolódott fehérek 72 százalé- ka jelenik meg munkaerőforrásként a gazda—
rságban. az ugyanilyen színes bőrűek 52 szó- zaléka. Az ..olló" ebben az esetben széle- sebbre nyílik a fehérek és a szines bőrűek közt, mint a végzett, de college—ba nem irat-
kozotta'k esetében.
Visszatükrözve az érintettek viszonylag sze- gényes szakképzettségét és hiányostapasz—
talatait, a lemorzsolódottaik munkanélküliségi rátája 1985—ben szélsőségesen nagy volt: 36 százalék. Az állást keresők aránya az 1980- as évek elején átlagosan 35 százalékot tett ki, ezzel szemben az 1970-es években 27 szá- zalékot.
Nincs meglepő abban, hogy a lemorzso- lódottark jelentősebb része származik 'kis jö- vedelmű családokból, mint az azonos isko- lafajtát befejezetteké. így például (: tanul- mányaikat abbahagyók 16 százaléka volt olyan család tagja, ahol az évi jövedelem meghaladta a 30000 dollárt, a végzett, de tovább nem tanuló fiataloknak viszont 31 százaléka, a college-ba iratkozottaknak 56.
százaléka,
A felnőtt korig előre tekintve kimutatható, hogy azokra, akik nem fejezik be a közép- iskolát, meglehetősen sivár kereseti viszonyok várnak. A cikk ada—tokkal igazolja. hogy az egész éven át teljes munkaidőben dolgozó.
volt lemorzsolódottak munikáséletükben mind—
végig gyengébben keresnek. mint képzettebb társaik. Csak példaként emlitve az 1984. évi adatsorból: azok a 16—24 éves fiatalok. akik négy középiskolai osztálynál kevesebbet vé- geztek. átlagosan 9600 dollárt kaptak éve—n—
ként, de négy vagy több évi college után mintegy 16 SOO-at. A 25—64 évesek kereseté-
nek mediánja azonos végzettségű csoportok—
ban (kerekítve) 14 800, illetve 27 800 dollár volt 1984-ben.
A kiugróan nagy munkanélküliségi rátábál és a riasztó kereseti el'őrejelziésekből jól lát-—
ható, hogy a ta—nu—latlanság milyen súlyos gondot okoz mind a dolgozó, mind az állás- talan fiataloknak. Mégis: a National Center"
for Education Statistics (Oktatásstatisztikai Országos Központ) egyik tanulmánya szerint a második középiskolai osztályból "kihullot- tak" nagyjából egyharmad része lemorzsoló- dásának okául gyenge tanulmányi eredmé—
nyét jelölte meg. vagy azt válaszolta: ..az iskola nem nekem való".
(Ism.: Somogyi Miklós)
PESCHAR, ]. -— VERGERT, E. — POPPING, R.:
ISKOLA! MOBlLiTÁS
MAGYARORSZÁGON ÉS HOLLANDIABAN (From father to son and from father ta daughter:
educational mobility in Hungary and the Nether- lands for the birth cohorts from 1926 to 1955.) -—
Ouolity and Ouantity. 1986. 4. sz. 377—403. p.
A cikk Magyarország és Hollandia iskolai mobilitási adatait, illetve eredményeit hason-r litja össze. A magyarországi adatokat a bu- dapesti Szociológiai Kutató lntézet által 0.5 százalékos mintán végrehajtott vizsgálatból nyerték, a holland adatokat pedig — a Hol- land Statisztikai Hivatal rendelkezése alap- ján — a Holland Társadalomtudományi ln- itézet gyűjtötte össze 1982-ben egy országos munkaerőpiac-kutatáshoz kapcsolódva. E mintába 2677 személyt vontak be. A vizsgá- lat egyik célja az volt, hogy megnézzék, mi- llyen társadalmi tényezők befolyásolják az is-4
kolai. illetve a foglalkozási karriert. A másik cél természetesen a két ország mobilitási
helyzetének összehasonlitása.
A mobilí'táskuta-tások klasszikus kérdése, hogy egy adott skálán mért foglalkozási hely- zet milyen távolságra van a szűrlőkétől. vagy mennyire hasonlit azokéra. Fontos kérdés te—
[hát egy olyan skála meghatározása. amelyet mind az összeirtak, mind szüleik esetében alkalmazni lehet. Az iskolai végzettségnek mint i—sm'érvnek a használata a legkézenfek—
vőbb és a leginkább alkalmas erre, hiszen a foglalkozás ismérvként való használata so—
rán sok személyt kizárnak a vizsgálódás kö- réből (például az eltartottakat, a munka—nél- kűl-'ieket). Ezáltal csökken a megfigyelések köre. és akik bekerülnek a mintába, azok nem egészen hiven képviselik a vizsgálandó populációt. Ezért alkalmazták eddig a mo- bilitásvizsgálatokat leginkább csak férfiakra.
hiszen közöt—tük kevesebb az, akinek nincs kereső foglalkozása. Ha azonban az iskolai végzettséget szerepeltetjük ismérvként a tár—
