ZOLDSÉG- ES GYÚMOLCSFOGYASZTÁSUNK JELLEMZÓI ES KlLÁTÁSAl
GUBA MÁRlA — VARGA GYULA
Az elmúlt évek során számos írás látott napvilágot, amely a kertészeti cikkek hazai fogyasztását vizsgálta. Ezek csaknem mindegyike aggódva szólt arról, hogy az egy főre jutó fogyasztás mennyisége nem növekszik a tervezett módon. viszont a fogyasztói árak rohamosan emelkednek. A hatodik ötéves terv előkészítésének fon—
tos szakaszóban, a fogyasztói árak rendszerének átalakításakor hasznosnak biza—
nyulhat a számvetés, az áttekintés. Hol is állunk a zöldség- és gyümölcsfogyasztós színvonalát tekintve, melyek a fogyasztás differenciáltsógának fő jellemzői. hogyan alakultak a fogyasztói árak. s végül: milyen jövő várható, illetve mely célokat érde-
mes magunk elé tűzni?
A HAZAl FOGYASZTÁS A NEMZETKÖZI ADATOK TUKRÉBEN
Magyarországon a lakosság zöldség- és gyümölcsfogyasztésa az elmúlt évek során nem változott lényegesen.
1. tábla
A fajlagos zöldség- és gyümölcsfogyasztás alakulása Magyarországon
(kilogramm/fő)
l
1323". 1970. 1971. 1972. 1973, 1974. l 1975. 1975. 1977. 1978.
Termék ' 3
évben
l l l
Zöldségféiék ? 81.8 l 832 825 83,4 86,7 86,5 l 852 ; 84,2 86.0 83.1
Gyümölcs . . . . ; 645 3 72.53 71,9 71,0 75,2 73,8 l 740 l 7l.9 78,0 74,3
l l
' Évi átlag.
A stagnálás, illetve a csekély mértékű növekedés különösen az előző évtizedek eredményeihez s az elmúlt ötéves tervek rendre igen erőteljes emelkedést célzó elő-
irányzataihoz viszonyítva feltűnő.
Gyakran találkozunk olyan mególlapítósokkal, hogy nemzetközi összehasonlí- tósban zöldség- és gyümölcsfogyasztós tekintetében lemaradtunk. s még a hazainél kedvezőtlenebb termelési feltételekkel rendelkező szomszédos és közeli államok (Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság stb) is elértek
vagy elhagytak bennünket a fogyasztásban.
GUBA - VARGA: ZOLDSÉG— ÉS GYUMULCSFOGYASZTÁS 609
Megítélésünk szerint ezek a vélemények nem eléggé megalapozottak. Egyrészt azért, mert nem látszik megnyugtatóan összehasonlíthatónak a különböző nemzeti statisztikákban található adatok köre, másrészt pedig azért, mert az összevont ada- tok a fogyasztás szerkezetére vonatkozóan semmilyen támpontot nem adnak. Már- pedig a fogyasztásnak (: zöldség- és gyümölcsfajok közötti megoszlása, (: feldolgo—
zott és a friss termékek aránya, valamint a fogyasztás időbeli alakulása legalább annyira fontos tényező, mint a mennyiségben kifejezett fogyasztási kvóta. Mind—
emellett szélesebb körre kiterjedő nemzetközi összehasonlításban még mennyiségi alapon is átlagosnál kedvezőbbnek mondható a hazai zöldség- és gyümölcsfogyasz- tás színvonala.
2. tábla
Az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás néhány országban
(kilogramm)
Zöldség— és főzelékfe'lék fogyasztása Gyümölcsfogyasztás
Ország , _
1970 l 1973 l 1975 ; 1977 1970 l 1973 [ 1975 I 1977
3 l
Ausztria . . . . 66,1 742 l 96.8 103,9 . .
Belgium és Luxem— l '
burg . . . . . 87,2 93,7 98.0* 821)" 79.1 759 74,0* 710"
Bulgária . . . . 117,6 'l'ló,0 1270 l 123.0 120,0 . 82.0 _ 78.0
Csehszlovákia . . 879 785 73,7 l . 49,0 . 48.0 —
Dánia . . . . . 53,3 49,5 47,0* l 49,0** 60,8 59,9 49.0* ' 510"
Egyesült Királyság . 621 66.5 69.0* ' 67,0** 492 49,6 45.0* 430"
Finnország . . . 20.4 22,2 . . 45,6 489 - -
Franciaország . . 130.7 111,8 118,0* 101 .O** 72,9 76,8 74.0* 77,0**
Görögország . . . 139,4 . . ; - l41,3 149,8 - -
Hollandia . . . . 85,0 87,3 80,0* l 79.0** 85,7 1002 109,0* ! 1381)"
Jugoszlávia . . . 61.0 80.3 % - 64.3 62.2 - -
Lengyelország . . . 94,0 86,0 . . . .
Magyarország . . 83,2 86,7 85,2 ; 86,0 72,5 75,2 74,0 78,0
Német Demokrati-
kus Köztársaság . 84,8 99,5 90,0 90,0 56,0 . 67,0 59,0
Német Szövetségi
Köztársaság . . 65,0 70,5 70,0* 701)" 1166 121,Ó 111.0* 1 110"
Norvégia . . . .' 34,7 36,6 . . 63,4 ó9.7 - : .
Olaszország . . . ' 170,1 153,4 155.0* § 149,0** 104,4 110,7 98,0* 'lOl.O**
Portugália . . . . * 142,0 149,0 . l . 105,8 101.6 . .
Spanyolország . . ; 1292 131,3 . l 77,4 112.4
Svédország . . . ' 40,2 39,1 . l . 80.4 81.4
Svájc . . . . . 829 84,1 . . 113,7 1202. . .
Szovjetunió . . . 82.0 85,0 89.0 1 89.0 36,0 . 39,0 41 ,0
Japán . . . . . 132,i 112,7 . . 38,3 43,8 . .
Egyesült Államok . 116,1 103.1 - . 73.3 70,8 . .
Kanada . . . . 77,7 62.4 68.3 77,7 . .
'1975—1976. évi adatok.
"1976—1977. évi adatok.
Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1974.; Élelmiszer- és fagazdaság. 1974. STAGEK. Budapest. 1975.: Food consumption statistics. 1955—1973. OECD. Paris. 1975.;
Yearbook of agricultural statistics. 1974—1977. EUROSTAT. Luxembourg. 1978.
A zöldségfogyasztás szerkezetének változatossága (a rendelkezésre álló kissé hiányos. de mégis nagyszámú adat és forrás alapján) megközelíti a fejlett termelési
és fogyasztási kultúrájú országokét. Az alma túlsúlyát gyümölcsfogyasztásunkban a
déligyümölcsök egyre növekvő mennyisége ugyan nem ellensúlyozza. de kiegyenlí- tettebb kínálatot teremt a gyümölcspiacon.A Statisztikai Szemle
610 GUBA MÁRIA -— VARGA GYULA
A SZUKSÉGLET ÉS A KERESLET ALAKULÁSA
A lakosság zöldség- és gyümölcsellátása napjainkban az érdeklődés'közép-
pontjában áll. A zöldség- és gyümölcspiac kérdései nem véletlenül kerültek előtér- be. hiszen a vásárolható, magasabb fogyasztói igényeket kielégítő termékek iránti kereslet az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan növekszik, ugyanakkor ter- melésük számos problémával küzd.A piac feszültségének egyik alapvető oka, hogy a szükséglet viszonylag ál- landó, illetve folyamatosan növekvő. Ugyanakkor a termelés erősen idényjellegű.
A kínálat ingadozása azonban nemcsak a tárgyéven belül tapasztalható, hanem az évek között is különösen egy-egy termék vonatkozásában. Éghajlati viszonyaink sa- játosságai miatt (] kínálatnak a termelés ingadozásóból adódó évek közötti válta- zása s az éven belüli idényszerűség egyelőre megváltoztathatatlannak tűnő és nagy erőfeszítéssel is csak mérsékelhető jellemzője a kertészeti ágazatnak. Pozitív válto- zást főként a primőröknél tapasztalhatunk. természetesen és törvényszerűen magas áron. A friss gyümölcs fogyasztásában az idényjelleg mérséklésére csak a déligyüa
mölcs fokozott kínálata ad lehetőséget.
A kertészeti termékek körében Aa gazdaságirányítási rendszer reformja előtt is a kereslet és a kínálat áralakító hatása dominált a fogyasztói piacon. Ennek követ- keztében az áralakító hatás, az áringadozás az egész népgazdaságon belül szinte itt nyilvánult meg —— és nyilvánul meg napjainkban is -— a legközvetlenebbül. E ha- tást még felerősítette az a tény, hogy számos alapvető élelmiszer árát — fokozatosan tarthatatlan összegűvé halmozódott — állami szubvencióval változatlan szinten, jó—
val a termelési költségek alatt tartottuk.
A zöldség- és gyümölcsfélék termelési sajátosságaiból adódóan a piacra vitt áruk minőségének ingadozása is számottevő. Szinte egyetlen más fogyasztási cikk- nél sem tapasztalható az a bizonytalanság az eladásra szánt termékek minősége körül, mint ami ezekben az ágazatokban. A termékek nagy részét adó s csak átme- neti tárolásra alkalmas fajoknál a kereskedelmi tárolás szinte teljesen megoldatlan.
Ennek az a gyakori következménye, hogy párnapos esőzés vagy hőség hatására a piacokon, az üzletekben erősen csökken a kényes cikkek kínálata, romlik a minősé—
gük, miközben az árak gyorsan emelkednek. A megfelelő tárolás, csomagolás hiá—
nyának gyakori következménye. hogy amikorra a jó minőségben termelt gyümölcs
vagy zöldség eljut a fogyasztóhoz, addigra gyakran alacsony értékű, selejtes áru
válik belőle.Ismeretes, hogy a munkaerőhelyzet változása és a jövedelmezőségi problémák miatt milyen nehézségek jelentkeztek a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a kertészeti termelésben. Kevéssé ismeri azonban a közvélemény, hogy a zöldség- és gyümölcspiacon bekövetkezett árszínvonal-emelkedésnek valójában mi—
lyen fő tényezői vannak, s hogy e tényezők között vannak, amelyeket pozitívan, mig másokat negatívan kell értékelni. Noha a lakosság véleményéből gyakran arra követ- keztethetnénk, hogy a negatív jelenségek mindenütt túlsúlyban vannak, az adatok egyaránt mutatnak a vásárlók számára előnyös és hátrányos változásokat.
A fogyasztói árszínvonal emelkedésének kétségtelenül a termelési költségek növekedése a legalapvetőbb aka. Ez a szakmai körökben ismert is. kiváltó okaival együtt. Növelte az árat - és ezt kétségtelenül el kell ismerni —- az is, hogy a keres—
lethez viszonyitva néha elégtelen volt a termékkínálat. és így a túlkereslet árfelhajtó szerepe gyakran érvényesült és érvényesül ma is. A túlkeresletet elsősorban a zöld—
ség alapanyagú. tartósítóipari termékek kivitelének az elmúlt 16—18 év alatti 6—8 szá- zalékos átlagos növekedési rátája s a gyümölcs kivitel 7—8 százalékos évenkénti nö—
ZULDSÉG- ÉS GYUMULCSFOGYASZTÁS
611
vekedési üteme váltotta ki. A zöldségtermelés 1960 és 1978 között 68 százalékkal. a gyümölcstermelés pedig 94 százalékkal nőtt. elsősorban a külpiaci igényekhez iga- zodva. A termelés erőltetett ütemű növelése egyre több, gyakran jóval magasabb
költséggel termelő vállalat produktumát is igényelte, így a termelői ár szintjét is
emelni kellett.Viszonylag kevés szó esik arról. hogy a növekvő költségek és piaci árak rész- ben a kínálat időbeli struktúrájának megváltozásával. részben pedig a piacra vitt ter- mékek minőségének javulásával kapcsolatosak. Az elmúlt másfél évtized zöldségkí- nálatát végigtekintve egészen nyilvánvaló lesz. hogy mind a termékek minőségének javításában, mind pedig a piaci idényszerűség mérséklésében jelentős sikereket ér-
tünk el.
Különösen jelentős a piaci árak alakulása szempontjából a fogyasztói idény széthúzása. Ennek szükségességét napjainkban mind erőteljesebben hangsúlyoz- zák a zöldség- és gyümölcsfogyasztással foglalkozó tanulmányok. A táplálkozástu- domány gyakorta tértől és időtől független megállapításai sajnálatos módon hát- térbe szorítják a valóságos közgazdasági tényezőket. lgy — igaz, szélsőséges példa- ként —- már havonkénti részletességű vitaminmérleggel is találkozhatunk, amelynek egyensúlyba hozását - a közgazdasági vonatkozások mellőzésével — a zöldség- és gyümölcstermelés céljául és feladatául tűzik ki. Szolídabb változatként él ez az ál- láspont tovább azokban az elképzelésekben. amelyek a zöldséghajtatás legdrágább változatainak állami támogatással történő további bővítését szorgalmazzák.
Mindezt azért szükséges felvetni, mert szigorú gazdasági okok miatt nemcsak nálunk. hanem hazánknál gazdaságilag sokkal fejlettebb országokban sem oldható meg egy olyan mérleg egyensúlyba hozása, amelyben az egyik oldalon a lakosság vitaminigénye, a másik oldalon pedig az ehhez felhasználható zöldség- és gyümölcs- félék kívánatos vagy szükséges mennyisége áll. A szükségleteknek — adott időpont- ban — csak azt a részét lehet és indokolt kielégíteni, amely fizetőképes kereslet for- májában jelenik meg. Ezt a keresletet pedig természetszerűen határozza meg a ki- nálati oldal, részben a kínálat összetételével. részben pedig a kínált termékek ár- színvonalával.
Olyan nézetek, vélemények is hallhatók, amelyek nem veszik figyelembe a reális lehetőségeket. Sokan olyan fogyasztási struktúra kialakítását tartják indokoltnak, amely napjaink közgazdasági viszonyai mellett még nem engedhető meg, és meg-
valósíthatatlan.
Látnunk kell viszont azt a fejlődést is, amely a kínálat vonatkozásában bekövet- kezett. A következőkben példaként kiragadjuk az egyik legtöbbet vitatott zöldségfaj.
a paradicsom forgalmának néhány sajátos vonását azzal a céllal, hogy bemutassuk.
a sommásan negatívnak ítélt piaci viszonyok alakulása mögött valójában milyen változások húzódnak meg.
A 3. tábla adataiból kiderül, hogy 1966—ban a budapesti piacokon1 3.9 forintért lehetett egy kilogramm paradicsomot vásárolni (átlagos fogyasztói ár), 1978-ra vi-
szont 18,7 forintra szökött fel az ár. Az emelkedés közel 380 százalékos, és ez 12 év
alatt valóban rendkívül nagyarányú árváltozás. Ezek az évi átlagárak alapján való összehasonlítások azonban megtévesztők, mert teljes mértékben eltakarják a minő- ség változásából és a termelési idény módosulásából adódó árnövekedési tenden- ciákat. Azt, hogy a piacra vitt és forgalmazott paradicsom minősége miként javult,mért adatokkal nehéz lenne bizonyítani. Talán elegendő megemlíteni, hogy ko-
!itt és a továbbiakban is a budapesti piacok megjelölésen a teljes kiskereskedelmi forgalmat értjük.
Ezekről a Fővárosi Tanács VB. Csarnok- és Placigazgotósága állít össze, 3 ad ki rendszeres statisztikai megfi- sr/elésekei.é Egyúttal közönetet mondunk !: Piackutató és Statisztikai Csoport munkatársainak részünkre nyújtott segítségü rt.
4—
612 GUBA MÁRIA — VARGA GYULA
rábban a házi befőzésekhez vásároltak sok paradicsomot, ma pedig nagyrészt saláta minőséget keresnek — vásárolnak — a fogyasztók. Ennek a változásnak nincsenek
viszont mérőszámai.3. tábla
A paradicsom árának és forgalmának alakulása a budapesti piacokon
mílnarÉ/(llsség A tői-denyen kilYgÉálmcrffgnglférnt Alufiígfágxlgkgflm kivuli for-
EV ___—WM". galom ,
1000 az 1966. évi aránya az 1966. évi az 1966. évi
tonna száza- (százalék) forint szóza- forint száza—
lékában lékában lékában
1966 . . . . . 16,8 100,0 2.9 3.9 100,0 2.4 1080
1967 . . . . . 16,0 952 3,0 4.5 115,4 2.7 112,3
1968 . . . . . 17,4 103,6 5,4 5.0 1282 3.1 1292
1969 . . . . . 15,4 91,7 5.3 5.8 148.7 2.8 1163
1970 . . . . . 13,7 815 9.8 8,0 205,1 3,5 1458
1971 . . . . . 15.3 91.1 10,0 7.5 192.3 33 1583
1972 . . . . . 13.1 78.0 12.7 9.9 2533 4.3 1792
1973 . . . . . 16,3 97,0 9.8 9.0 2303 33 15855
1974 . . . . . 13,3 79.0 12,8 11,0 282.1 4.2 175.0
1975 . . . . . 13.45 81,0 17.3 12,8 3282 4.6 1920
1976 . . . . . 14,3 85,1 12,3 142 364.1 őiő 2750
1977 . . . . . 151 89,9 18.ő 16,2 4151 5.1 2125
1978 . . . . . 15,1 90,0 20,7 18,7 4786 8.3 348.1
Forrás: Fővárosi Tanács VB. Csarnok- és Piacigazgatósógónak adatközlése.
A kínálat időbeli alakulásáról azonban pontosan megállapíthatjuk, hogy amíg 1966-ban az összes forgalomnak kevesebb mint 3 százaléka zajlott le a főidénye—n kívül, addíg 1978-ban már ebben az időszakban forgalmazták a paradicsom évi mennyiségének több mint 20 százalékát. Kétségkívül, a főidényben is emelkedett a paradicsom fogyasztói átlagára, amit az augusztus havi árak alapján érzékelhetünk.
Ennek mértéke azonban elmarad az évi átlagár növekedésétől, és 12 esztendő alatt kereken 248 százalékos növekedést mutat az egész idény 379 százalékos áremelke- désével szemben. (1978—ban gyenge termés volt, s bár ez a felhozatalon nem látszik, az 1977-hez viszonyítva nagy augusztusi áremelkedést a termelői piacon tapasztal-
ható túlkereslet váltotta ki.)
A FORGALOM SZERKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSA ÉS HATÁSA A ZULDSÉGFÉLÉK FOGYASZTÓl ÁRSZlNTJÉRE
A budapesti zöldségforgalom adataiból elég alapos áttekintést tudunk adni a fogyasztási szerkezet változási irányzatairól, valamint ezek árhatásairól. Az országos
adatok szerint a zöldségfélék fogyasztása lényegében változatlan szinten áll. mi- közben a fogyasztás időbeli kiegyenlítettsége és a magasabb fogyasztói igények ki—elégítése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú feldolgozott zöldségfélék forgal-
ma csaknem kétszeresre nőtt. _
Ez az országos adatok alapján is megrajzolható irányzat Budapesten sokkal erőteljesebben érvényesül. Szerepe van ebben a lakosság új iránti fokozottabb_,,ér—
zékenységének", a fogyasztói szokások megváltoztatására való nagyobb készségé—
nek. de annak is. hogy a korszerű termékek forgalmának műszaki lehetősége, s így a
ZOLDSEG- ÉS GYUMOLCSFOGYASZTAS 613
kínálat is a fővárosban a legjobb. Ahhoz ugyanis, hogy a mélyhűtött zöldségféle for—
galma erőteljesen emelkedjék. nemcsak termékre, hanem jól kiépített hűtőláncra (hűtőkocsikra. mélyhűtő pultokra, megfelelő háztartási hűtőszekrényekre) és fizető- képes keresletre is szükség van. Ennek alapján válik ugyanis érthetővé, hogy a friss zöldségek országosan stagnáló mennyisége ellenére a fővárosi forgalom 1967—1968 és 1978 között mintegy 16 százalékkal csökkent. E csökkenés azonban havonként is, cikkenként is igen erősen differenciált. A december és június közötti időszakban.
vagyis a főidényen kívül a forgalom volumene mindössze 2,7 százalékkal apadt a főidény — július, augusztus, szeptember, október és november — 23,0 százalékos forgalomcsökkenésével szemben.
Cikkenként tekintve a forgalom alakulását, megállapítható, hogy némi forga—
lomcsökkenés még a kifejezetten ,,merev" keresletű cikkeknél (gyökérzöldségek.
hagyma. káposztafélék) is bekövetkezett.
A legnagyobb mértékben az idénycikkek forgalma csökkent, köztük olyanoké is.
amelyek esetében a főidényen kívül is lett volna lehetőség a kínálat bővítésére. .le- lentősebben csak a forgalomba hozott gomba és retek mennyisége csökkent. A po—
radicsom és a zöldpaprika esetében főként a házi tartósítás elmaradása miatt esett vissza 20—32 százalékkal a forgalom nagy részét adó augusztus—szeptember havi vásárlás. Végeredményben elég jelentős mértékben rendeződik át a zöldségpiac, s ennek következményei az áralakulásban is számottevők.
4. tábla
A zöldségfélék budapesti fogyasztói átlagárainak havonkénti változása 1967—1968 és 1978 között
(százalék)
l A , , A tiszta Az összeté-
.. Z a'", es , Az össze- árváltozás telváltozás osszetetel- A tiszta tétel-
Hónap változás árváltozás változás ——M—-——-——————————
eiglyáuetízs mdexe indexe összes árváltozásbon
játszott szerepe
Január . . . . . . . i97,3 163,1 121.0 75,0 25.0
Február . . . . . , . 2130 l74,6 1220 77,2 22.23
Március . . . . . . . 297,3 152,l 195.5 35.3 64.7
Április . . . . . . . 279,5 1663 'ló7,ó 49,7 50.3
Május . . . . . . .. 2892 ló4,7 175,Ó 46,1 539
Június . . . . . . . 277,0 163,0 1699 47,4 52,6
Július . . . . . . . . 259,5 24ő,7 1052 9ó,6 3,4
Augusztus . . . 282.7 256.3 1103 93.8 6.2
Szeptember . . . . . 251 ,2 267,5 93,9 9ó.5 3,5
Október . . . . . . . 247,7 2348 1055 96,1 39
November . . . . . . 2585 22ó.8 'll4,'l 90,0 'l0,0
December . . . 210,1 165.4 127,0 70,8 29,2
Évi átlag 269,ó
187,4 143,9 66,6 33,4*
* Az összetételváltozás összes árváltozásban játszott szerepe 33.4 százalék, melyből 1.5 százalék az évi öszes zöldségfogyasztás összetétel-változásának, 2.3 százalék a hónapok közötti összes zöldségfogyasztás vál- tozásának. 29,6 százalék az egyes hónapok fogyasztási struktúrája változásának hatása.
Forrás: lásd a 3. táblánál.
Azon általános jellegű megállapításon túlmenően, hogy növekedtek a termelés költségei, és megváltozott a piac forgalmi struktúrája, viszonylag kevés valós isme- retanyaggal rendelkezünk a fogyasztói árak változásainak közvetlen okairól. A kö- vetkezőkben erre kísérelünk meg néhány összefüggést feltárni.
614 GUBA MARIA — VARGA GYULA
A legfontosabb vizsgálati eredményünk, hogy az átlagos ár 270 százalékos nö-
vekedését kétharmad részben az egyes termékek árának emelkedése, egyharmad
részben pedig az eladásra kínált termékek összetételének (a cikkek közötti arány—eltolódásnak és az egyes cikkek forgalmi idényen belüli megoszlása változásának)
hatására vezethető vissza. Sommásan úgy is fogalmazhatunk, hogy az áremelkedé—
sek egyharmada szerkezeti okok miatt és a fogyasztók érdekében állt elő. míg na—
gyobb része egyéb, de nagyrészt nem a fogyasztók számára előnyös tényezők ha- tására következett be. (Lásd a 4. táblát.)
A korai termékek forgalmazása szempontjából rendkívül figyelemre méltó az a
jelenség, hogy az év első felében az áremelkedést nagyobb részben az összetétel
változása váltotta ki, míg július és augusztus. valamint október és november hónap- ban az áremelkedésnek mindössze 33—10 százaléka származott a lakosság szempont- jából előnyös. a jobb minőséget jelző struktúramódosulásból.5. tábla
A különböző zöldségfélék budapesti fogyasztói átlagárainak változása 1967—1968 és 1978 között
(százalék)
, A tiszta Az idény-
Aldí'nye-s A tiszta Az i dény- arvaltozás valtozús Zöldségféle változás árváltozás vá ltozás w— —w——— ———-———A __. —
együttes indexe indexe _, , ,
indexe osszes arvaltozásban
játszott szerepe
Sárgarépa . . . 228,0 182,7 124,8 76.9 23.1
Petrezselyem . . . . . 175.8 171,5 102,5 96.6 3.4
Retek . . . . . . . . 2869 19ó,1 1463 67.5 32.5
Zöldhagyma . . . . . 2582 230,7 l'l'l,9 91 ,7 8.3
Vöröshagyma . . . . . 208.0 200,7 1036 9ó,ó 3.4
Fokhagyma . . . . . . 102,5 100,3 1022 10.7 89,9
Fejes káposzta . . . . 169.5 1624 104.ll %A 6.6
Kelkó poszta . . . . . 170,0 163.6 1039 942 5.8
Saláta . . . . . . . 2423 1899 127,ő 76,5 23,5
Paraj . . . . . . . . 278,4 227.5 1224 85,1 14.9
Sóska . . . . . . . . 274.7 2120 1296 79.1 20.9
Ka raló bé . . . . . . 2842 278,4 102.l 986 1,2
Korfiol . . . . . . . 219,7 186,8 117.6 831 ló,?
Paradicsom . . . . . 392,7 1872 209,7 44,3 55,7
Zöldpaprika . . . . . 451.8 224.4 201.4 55.1 449
Főzőtök , . . . . . . 260,6 2624 993 99.6 0.4
Uborka . . . . . . . 267.4 172,0 155,4 56,5 43,5
Zöldbab . . . . . . . 185,3 1881) 98,6 98,4 16
Zöldborsó . . . . . . 167,5 189,0 88,ó 985 1,5
Gomba . . . . . . . 125,8 l24,4 101,1 95,7 4,3
Sárgacllnnye . . . 3224 4293 75,1 93,0 7.0'
Görögdinnye . . . . . 2528 292,3 86,5 93,4 6,6
Egyéb zöldségféle . . . 15l,2 159.2w 95,0 922 7,8 Zöldség összesen
269,ó 187,4 743,9 66,6 33,4
Forrás: lásd a 3. táblánál.
Cikkenként elemezve (lásd az 5. táblát) az árnövekedést kiváltó tényezőket, az idényváltozás áremelkedést kiváltó hatása elsősorban a primőröknél, illetve a korai felhozatalú termékeknél mutatkozik a legjelentősebbnek. lgy például a paradicsom árának emelkedését 56 százalékban. a zöldpaprikáét 45 százalékban. az uborkáét
zomsso. És GYUMÓLCSFOGYASZTÁS 615
44 százalékban a termékforgalmazás éven belüli kiegyenlítődése idézte elő. Ezt az áremelkedést — mint már említettük -— indokoltnak és a fogyasztói igények oldaláról is megalapozottnak kell tekintenünk. A .,merev" keresletű cikkek ára — lényegében
az idényváltozástól függetlenül — 93—100 százalékkal emelkedett.
6. tábla
A különböző zöldségfélék forgalma és fogyasztói átlagára közötti kapcsolat*
, _ Determi-
Zöldségféle Korrelaciós names
együttható
Petrezselyem . . . . . . ——O,18 0,03
Zöldhogyma . . . ——O.78 0,60 Vöröshagyma . . . ——0,66 0,44 Fejes káposzta . . . —O,51 O,26
Kelkáposzta . . . . . . . —0.82 0.67
Saláta. . . . . . . . . —O,94 0.89
Paraj . . . . . . . . . ——0.90 0.82
Sóskc . . . . . . . . . -—-0,71 0,51
Karalábé . . . . . . . . —0.60 O,36
Karliol. . . . . . . . . —0,41 0,16
Paradicsom . . . . . . . —0.35 0.12
Zöldpaprika . . . —0,77 0.59
Uborka . . . . . . . . —0,83 0,69
Zöldbab . . . —0.91 0.82
Zöldborsó . . . . . . . . —0,90 0.82
Gomba . . . . . . . . O,67 0.114
Egyéb zöldség . . . —0.86 0.74 Zöldségléle összesen" —0.85 0,72
' Az elemzés a zöldség— és gyümölcsféle'knél egyaránt az 1967 és 1978 közötti évekre vonatkozik.
" Dinnye nélkül.
Érdemes megjegyezni, hogy 1978-ban a zöldségtermelés szempontjából kedve- zőtlen időjárás miatt a forgalom mennyisége 7 százalékkal elmaradt az 1977. évi
— bó választékú -— termékkinálat mögött. s nagyrészt emiatt a fogyasztói ár 19 szó- zalékkal haladta meg az előző évit. Az egyes tényezők áralakító hatása azonban a két évben nem mutat alapvető különbséget. Az 1977. évi adatok, amelyek szerint az árak szinvonalának növekedését az 1978. évi 33-mal szemben 41 százalékban a szer- kezetváltozás áremelő hatása váltotta ki, az áremelkedés ezen hányadának tartós irányzatára utalnak. Az árnövekedés ütemét reálisan csak az ún. tiszta árváltozás (adott termék adott időpontbeli árának) maximális mérséklésétől várhatjuk, hiszen a szerkezetmódosulás teljesen egybeesik a fogyasztói igényekkel. Az ármérséklés
pedig nagymértékben függ a kínálat színvonalától. (Lásd a 6. táblát.)
A FORGALOM SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA ES HATÁSA A GYUMOLCS FOGYASZTÓ! ÁRSZINTJERE
1978-ban hazai gyümölcsből 64000 tonna került a budapesti piacokra, 12 szá- zalékkal kevesebb, mint az előző évben. Sajnos, e csökkenés nem csupán ezt az évet jellemzi, hanem —- kisebb ingadozásoktól eltekintve — az 1960-as évek végétől kez- dődő tartós folyamatról van szó. Ennek következtében a friss gyümölcs 1978. évi bu—
616 GUBA MÁRIA _ VARGA GYULA
dapesti forgalma 25 százalékkal maradt el az 1967—1968. évi vásárlások mögött. Az egy budapesti lakosra jutó frissgyümölcs-forgalom 1978-ban mindössze 30.7rkilo- gramm volt. Mindez természetesen az árakban is kifejezésre jut, hiszen a forgalom csökkenése nem a vásárlói igények hiánya, hanem az elégtelen kínálat miattrkö- vetkezett be.
A kínálat csökkenése — gazdasági körülmények ismeretében — nem írható csu- pán a kedvezőtlen időjárás számlájára. Számolni kell azzal. hogy a nagyüzemek fajtaszerkezete következtében tovább szűkül egyes gyümölcsfajok friss piaci kíná- _ lata. Tényként állapítható meg. hogy a mezőgazdasági munkaerő csökkenése. az ültetvények kiöregedése és a termés ingadozása miatt -— az almát kivéve -- vala- mennyi gyümölcsfaj esetében csökkent a nagyüzemek frissgyümölcs—kínálata. s ez- zel párhuzamosan az árak további folyamatos emelkedésével kell számolnunk. Bizo—
nyos áremelkedés kiegyenlitett piaci ellátás mellett is bekövetkezne. A volumen vál—
tozására. illetőleg a kereslet—kínálat alakulására különösen érzékeny gyümölcsárak- nak viszont a termelési és forgalmazási költségek emelkedését meghaladó növeke—
dése — elégtelen kínálat esetén — úgyszintén természetes jelenség. Erre utalnak azok a számításaink is, amelyek a kínálat és a fogyasztói árak közötti összefüggés
vizsgálatára irányultak. Eszerint a gyümölcspiacon közel 80 százalékban a kínálat
határozza meg az árakat, de gyümölcsfajonként is igen jelentős az árak piaci de—termináltsága.
7. tábla
A forgalom volumene és a fogyasztói árak közötti kapcsolat
, _, Determi- Korrelacros nációs
Gyümölcs MW 00000
együttható
Hazai friss gyümölcs összesen —0,88 0,77 Ezen belül:
Öszibarack . . . ——0,80 0.64
Szilva . . . . . . . . —-0.79 0.63
Földieper . . . . . . . -—0,75 0.57
Szőlő . . . . . . . . -—0,75 0.57
Málna . . . . . . . . —0.7l 0,50
Egyéb friss gyümölcs . . . —O,70 0.49
Kojszi . . . . . . . . —O,61 0.37
Cseresznye . . . -—0,53 0,28
Körte . . . . . . . . -—O,51 0.26
Alma . . . . . . . . -——0,33 O,11
Dió, héjas . . . . . . -—0,33 0.11
Meggy . . .
0.14 0.02
Az adatokból kitűnik, hogy az árak és az árutömeg között erős negatív kapcso—
lat van, vagyis az áruhiány árfelhajtó és az árubőség árat visszafogó hatása egy—
értelmű.
A budapesti piacokon az 1967—1968. évi adatokhoz viszonyítva 1978—ra a gyü-
mölcsárak 116.6 százalékkal. tehát évi átlagban 8 százalékkal emelkedtek. (Lásd a 8. táblát.) Az átlagot meghaladó mértékben nőtt a kajszi. a földieper, az őszibarack, valamint a szárazgyümölcsök óra. A gyümölcspiacon végbement árváltozás elsősor—ban tényleges áremelkedést takar. mivel e termékeknél az idényváltazós hatásáról alig lehet beszélni.
ZÓLDSÉG— ÉS GYUMÓLCSFOGYASZTAS 617
8. tábla
A különböző gyümölcsfaiok budapesti fogyasztói árának változása 1967—1968 és 1978 között
(százalék)
Az ("_ és .A tiszta, Az idény-
idény— A tiszta Az idény- arvaltozas valtozas
Gyümölcsfaj változás árváltozás változás ——
együttes indexe indexe ,_ , ( ,
indexe osszes arvaltozasban
játszott szerepe
Alma . . . . . . . . 2033 189.'l 107.5 922 7.8
Körte . . . . . . . . 2162 204,l 1059 94,Ó 5.4
Cseresznye . . . . . . 204,3 209,1 97,7 97.9 2.1
Meggy . . . . . . . l96.6 188,'l 104,5 95,l 4.9
Kajszi . . . . . . . . 2909 3228 90,1 95,8 42
Öszibarack . . . . . . 22ó,8 232,9 97,4 98,1 1.9
Szilva . . . . . . . . 208.7 2069 100,7 99,3 0,7
Földleper . . . . . . 265,8 283,7 93,7 9Ó.7 3.3
Málna . . . . . . . l95.1 195.5 99,8 99,8 0.2
Szőlő . . . . . . . . 2065 'l94,8 lOÓ.0 94,1 5.9
Egyéb friss gyümölcs . . 194,2 167.3 116,1 80.7 19,3
Dió. héjas . . . . . . 1693 1715 98,7 982 1,8
Egyéb gyümölcs . . . . 5982 544.8 109,8 97,8 2.2
Gyümölcs összesen*
216,6 216,ó 100,0 95,5 4.5
* Déligyümölcs nélkül.
Forrás: lásd a 3. táblánál.
A friss gyümölcsök fogyasztásában a tíz évvel ezelőtti idényszerűség még min—
dig megvan. és meg is marad. Az érési időszak széthúzásával. (: fajtaválaszték bő—
vítésével. a hűtőtárolás fokozottabb alkalmazásával valamelyest nyújtható volna ugyan a friss fogyasztás időszaka. de ennek reális lehetőségei —— legalábbis a követ-
kező tervidőszok szűkös forrásai miatt — korlátozottak.
Havonként vizsgálva (: gyümölcsfélék árának alakulását, egyértelműen kitűnik, hogy az összetétel változásának hatása az árváltozásra attól függően negatív vagy pozitív. hogy az egyes gyümölcsfajok mikor jelennek meg a piacon. Ha késnek a késő tavaszi vagy nyár eleji gyümölcsök, akkor nagyobb a kereslet a piacon az éppen jelenlevő termékek iránt. Ez a tiszta árváltozást fokozza. ilyen jelenség volt megfigyelhető 1978 tavaszán is. amikor az idény eleji termékek az átlagosnál később és kisebb mennyiségben jelentek meg a piacon.
Végül is azt kell mondanunk, hogy az összetétel változása — az összes gyü- mölcsforgalmat véve alapul — gyakorlatilag jelentéktelen, s a piacokon bekövetkezett árváltozást az egyes cikkek árának általános növekedése idézte elő. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyümölcsfogyasztásunk jelenlegi mennyiségét és szerkezetét felté- telezve és az alacsonyabb árfekvésű alma arányának további növelését kizárva, a
jövőre is folyamatos áremelkedést irányozhatunk elő.
A ZÖLDSEG- ÉS GYUMÖLCSÁRAK HATÁSA A LAKOSSÁGI KIADÁSOK ALAKULÁSÁRA
A zöldség— és gyümölcsfogyasztás társadalmi—politikai fontosságát arról az oldalról is megközelithetjük, hogy mekkora szerepet töltenek be ezek a termékek a lakossági kiadásokban, mekkora helyet foglalnak el az ún. fogyasztói kosárban. A rendelkezésre álló háztartásstatisztikai felvételekből megállapíthatjuk, hogy 1977—
618 GUBA MARIA _ VARGA GYULA
ben a munkás— és értelmiségi családokban -- tehát a társadalom azon rétegénél, amely elsősorban vásárlás útján szerzi be a zöldségfélét és a gyümölcsöt —- a zöld—
ségfélék vásárlására fordított kiadások összege egy főre 595 forint, a gyümölcsfa—
gyasztásra fordított összeg pedig 663 forint volt. Az adatokban a friss és a feldolgo-
zott (konzerv vagy mélyhűtött) zöldség- és gyümölcsfélék értékei szerepelnek. Ha ezeket az élelmiszer—vásárlásra fordított összeghez viszonyítjuk, akkor azt látjuk.hogy a zöldségfélék és a zöldségkonzervek részesedése 7.3, a gyümölcs és a gyü- mölcskonzervek hányada pedig 8.2 százalék.
Gyakran vetődik fel az a kérdés, hogy vajon az élelmiszer-vásárlásra fordított kiadásokban nem növekedett—e az utóbbi években túl gyors ütemben a kertészeti
termékek vásárlására fordított összeg? A háztartásstatisztika adataiból megállapít-ható. hogy a kritikusnak tartott utolsó néhány esztendőben (1969 és 1977 között) a
zöldségfélék vásárlására fordított kiadás az élelmiszer—vásárláson belül 5.8 száza—lékról, a gyümölcsvásárlásé pedig 7.7 százalékról nőtt az említett értékekre.
A munkás- és értelmiségi népesség évi nomináljövedelmének 1969-ben 202 szá-
zalékát fordította zöldség- és 266 százalékát gyümölcsvásárlásra, 1977-ben pedig
az előbbi termékeknél 227, az utóbbiaknál pedig 253 százalék volt ez az arány.Ezzel összefüggésben megemlítjük, hogy a gyümölcsfélék fogyasztásán belül (a vizsgált nyolc esztendő alatt) nőtt a déligyümölcs fogyasztása, amely közismerten a legmagasabb árszínvonalú termékek közé tartozik. Végeredményben a nominál—
jövedelmek emelkedésével azonos ütemben nőtt az az összeg, amelyet a munkás és a nem fizikai foglalkozású népesség zöldség és gyümölcs vásárlására fordított. A fogyasztás minőségi összetételének javulása mellett azonban a mennyiség tekinteté-
ben — ugyanezen források szerint -- bizonyos csökkenés következett be.
A zöldségféle és a gyümölcs fogyasztási adataival kapcsolatban érdemes utalni arra is, hogy az azonos nomináljövedelmű lakosság körében is emelkedett a zöld- ség és a gyümölcs vásárlására fordított kiadások összege, miközben nagyon kedvező változás következett be a lakosság jövedelmi rétegződésében. Ha meggondoljuk.
hogy milyen gyökeres változások következtek be a kertészeti termékek termelési fel—
tételeiben, akkor lényegében elégedettek lehetünk azzal. hogy a kertészeti termékek áremelkedésének üteme elmaradt a jövedelem növekedésétől.
NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS
A zöldség— és gyümölcstermelés fejlesztési céljainak meghatározásakor nyil—
vánvalóan az egyik kiindulópont a lakosság e termékekkel szemben jelentkező igé- nye. Ez az igény természetesen nem azonos minden zöldség- és gyümölcsfajnál, te—
hát ágazatonkénti részletezés szükséges. A kertészeti ágazatok szelektív fejleszté—
sének mérlegelése során pedig abból a leghelyesebb kiindulni, hogy a lakosság fo- gyasztási szükségleteit mindenképpen ki kell elégítenünk, mégpedig hazai termé—
kekkel. Ezen az elven kevesen vitáznak, annál többen viszont arról. milyen nagyság—
rendű és összetételű fogyasztói igényt kell és indokolt kielégíteni. Véleményünk
szerint e kérdésre csak közgazdasági megfontolások alapján lehet megalapozott vá- laszt adni. Mert igaz ugyan. hogy a lakosság zöldségféle és gyümölcs iránti igénye és vítaminszükséglete táplálkozástudományi szempontból egyenletes fogyasztással lenne kielégíthető, de adott időpontban a szükségleteknek csak azt a részét elégít- hetjük ki, amely a kertészeti termékek előállítási és forgalmazási költségeit reálisan tükröző árszínvonal mellett, fizetőképes kereslet formájában jelenik meg.Úgy véljük. Magyarországon ma a kereslettervezés fogyatékosságai és az egy- oldalú tájékoztatás miatt a zöldség- és gyümölcstermékek iránt olyan társadalmi
zowseo- ÉS GYUMÓLCSFOGYASZTÁS 619
igények fogalmazódnak meg, amelyek elszakadnak az életszínvonal alakulásától és a reális jövedelmi alapoktól.
A zöldség- és gyümölcsárak növekedése jelentős részben éppen az idénye!-
tolódásra vezethető vissza. Helytelen lenne azonban, ha a zöldség- és gyümölcsárak
átlagosnál erőteljesebb emelkedésének a lakosság életszínvonalát döntően befo- lyásoló hatást és szerepet tulajdonítanánk. A friss zöldség és a zöldségkonzervek fogyasztása ugyanis a lakossági nettó jövedelem 2.3 százalékát, a friss gyümölcs és a gyümölcskonzervek — köztük az egyre nagyobb forgalmat adó déligyümölcs — fo- gyasztása pedig a lakossági jövedelem 2.5 százalékát köti le. Ez az arány hosszú évek óta érvényes, s így a kertészeti termékek fogyasztói ára nagyjából a nominál—jövedelmekkel azonos mértékben emelkedik. Úgy véljük, a kertészeti termelés nagy sikere lenne. ha ezt a párhuzamot a jövőben is tartani tudnánk. Nem hagyható figyelmen kívül az sem. hogy a kertészeti termékek árnövekedéséből adódó kiadási többletet maga az élelmiszer-gazdaság is kiegyenlítheti más termékekből. Ezt az is jelzi, hogy a fogyasztási kvóták természetes mennyiségének növekedése és a drá- gább élelmiszerek irányába való struktúramódosulás ellenére is az élelmiszerekre fordított összes kiadás 1969 és 1977 közötti növekedése nem éri el a 40 százalékot, a nomináljövedelem közel 50 százalékos növekedése mellett.
A szelektív fejlesztéshez a mondottak alapján az alábbi fogyasztáspolitikoí irá- nyokat ítéljük helyesnek.
Első helyre kétségtelenül az a követelmény kerülhet. hogy a főidényben az el-
látás zavartalanul. a lehetőség szerint minél alacsonyabb árszinten történjék a friss termékekből. Tudomásul kell venni a hazai fogyasztási szokásokat, amelyek szerint nagy mennyiségben vásárol a lakosság nehezen vagy egyáltalán nem gépesíthető eljárással termelt zöldségféléket, gyümölcsöt.A második helyre a főidényen kívüli árubázis növelésének feladatát tehetjük, azzal a megszorítással, hogy ezt
-— elsősorban a raktározás színvonalának és hatékonyságának a növelésével,
— másodsorban a tartósított és mélyhűtött termékek — lehetőség szerint -— minél nagyobb kínálatával és megfelelő árszinvonalának elérésével oldjuk meg, és
—- csak utolsó helyen — noha fontosságát tekintve semmiképpen sem a háttérbe szo- rítva — említhetjük a friss zöldség- és gyümölcsfélék kínálatának minél hosszabb időszakra való kiterjesztését.
Ennek a rangsorolásnak alapja csak a közgazdasági mérlegelés lehet. Még- pedig az, hogy mi tekinthető társadalmilag a legelőnyösebbnek a ráfordítások és a költségek oldaláról. Ez pedig az esetek többségében nem a friss termékek kíná- latának egyedülálló növelését teszi indokolttá, s így ilyen jellegű cél kitűzése h'i- bás lenne.
Szükséges arra is utalni, hogy az állam ösztönző, befolyásoló és irányító sze- repe a raktározás, illetőleg a tartósítás vonatkozásában közvetlenebb. gyorsabb és ellenőrzöttebb lehet, mint más területeken. A zöldség- és gyümölcs forgalmában, de a különleges igényeket kielégítő primőr cikkeknél különösen a piaci viszonyok erőteljesebb érvényesülését tudomásul kell vennünk, de ennek a szférának irányi- tására az eddigieknél jóval határozottabb piacszervezést és befolyásoló, szabályozó
eszközöket alkalmazó piacpolitikát kell folytatni.
Utalni kell arra is, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztással kapcsolatos tár- sadalmi feszültségek forrása a szakpropaganda alacsony színvonalával vagy gyak- ran teljes hiányával is kapcsolatban van. A lakosság széles körei nem ismerik azo- kat a tényezőket, amelyek szükségessé éselkerülhetetlenné tesznek bizonyos vál- tozásokat a termelési eljárásokban, a termelési költségekben és így az árokban is.
620 GUBA MARIA _ VARGA GYULA
Nem világositjuk fel a fogyasztókat arról, hogy különleges igényeik csak különleges módon elégíthetők ki, és ezek gazdasági konzekvenciája sem maradhat figyelmen kivül. Világosan be kellene mutatni azt is, hogy a gazdasági fejlődés szükségképpen a termékek árarányainak módosulásával jár együtt. A termelékenység növelésében kedvezőtlenebb lehetőségekkel rendelkező kertészeti ágazatok termékeinél világ- szerte gyors ütemű árnövekedés következett be, míg más árucikkeknél az áremel-
kedés lassúbb ütemű volt. vagy éppen árcsökkentésre nyílott lehetőség. Az általános
fogyasztási szerkezettel összefüggésben kellene bemutatni a kertészeti termékek fo,—gyasztási viszonyait, és ily módon reálisabb kép alakulna ki a fogyasztók körében
is. A zöldség- és gyümölcsféléknél kicsi az államilag dotált termékek köre. mig szó—
mos élelmiszernél nagy összegű az állami árkiegészítés. Ebből úgyszintén sak fél-
reértés, illetőleg a kertészeti termelésre nézve hátrányos ítélet születik. Természete—sen mindez nem változtat azon, hogy alapvető fontosságú tennivalóink vannaka kertészeti termékek termelésében, forgalmazásában és feldolgozásában. de a gon—
dokat csak a valóságot jobban ismerő közvélemény előtt lehet társadalmilag kívá—
natos módon és reálisan elbírálni.
lRODALOM
Burgemé Gimes Anna — Kapronczai István: A zöldség- és gyümölcsfogyasztős előrejelzése. Gazdaság.
1979. évi 1. sz. 103—117. old.
Cseres Tiborné: Magyarország zöldség és gyümölcs ágazatának szerepe a KGST—országok körében. Sta- tisztikai Szemle. 1979. évi 2. sz. 161—175. old.
Zöldségszükséglet és zöldségtermelés. l. Erdei Ferenc: A zöldségtermelés ökonómiája. Közrem.: Varga Gyula. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1967. 331 old.
Nagy Vilmos: Gyümölcsfogyosztásunk helyzete és nemzetközi összehasonlitása. Kertgazdastíg. 1978. évi 2. sz. 37—46. old.
Víg Péterné: Zöldségfogyusztásunk helyzete és nemzetközi összehasonlítása. Kertgazdaság. 1978. évi 3.
sz. 27—38. old.
PE3l'OME
ABTOpH paCCMotpnr ypoaeub norpeóneuna oaomeü " cppymoa s Memnynapom—iom
CpöBHeHHH, aHanusnpymT nucpcpepeuuuaumo norpeőnenwn u AHHaMHKY pOSHMHHbIX u.eH.
Cornacuo MHeHmo aaropoe no-rpeőneuue Hacenenm BeHrpm s TeHeHHe wcrexwero Aeca'mne'run cnomnnocs ygoanetaopmenhno. Buyrpu Tomnec'rseuuoro KOIIHHGCTBG siralm—
Teano sospocnn noxymm Kauectseuublx nponymoa, paHHHX oaomeii, rom—lux (ppyia'oe u KOHCGPBHPOBBHHHX hanem—1. Mama!-lenne CTpYKTYPbI cnpoca,6sictpslü pOCT notpeőnei—mn par—mux oaomei gano npumepno OAI-ly TpeTb ősic-rporo noamwenun YpOBHH ueH Ha oaoum, coctasuamemy a nepnoA c 1967 no 1978 rap. 1700/0. B nOTpeöneHuu cppyKToB He Haőmo—
nanocr, ananornunoro aTomy crpym-ypnoro nemeHei—iun, tax HTO pocr ypoai—m ne" Ha 117%
— ecnu OCTaBHTb aHe norm spenm cőuaaeMbie no Taepnsim ueHaM rename CPpyKTbI ——
sceueno csasau c nDBblmeHHeM u.eH.
Cpenu oaomeü a ocoőeHHacm sscnymnaaet summer-ma nemkenue u.eH Ha TpH npo—
AYKTB: TOMaTbl, nepusi u orypuu. Vix ponb aospacraer : npepmomeunn ene OCHOBHOI'O cesoHa, a cssau c nem ÖthTpo pac-rer " m: cpeAHervoaan u.eHa. B omoweuuu K yposmo 1967—1968 roncs HHAeKC pocra uen B 1978 roAy couasun 293, 352 M, COOTBeTCTBeHHO, 167 npouemoa. B paMkax pacta nem Ha Aomo usmehenun cesoua npuxonwrcs 56, 45 M coor—
BeTCTBeHHO, 44 npouem'a.
Oruocurensuo npeAcronmero nepuoAa asvopm npornosupyiot Gonee mennem-Mű no cpasHel-imo : TenepemHuM pocr onpoca Ha paHHue csom." n cornacuo ux MHeHmo " B őynymeM őyaer geiicraoaa-n, Tenger-mus pacta ueH Ha osoum u mpykm.
SUMMARY
The study investigates vegetoble and fruit consumption an international level. analyzes the differentiation of consumption and the changes in consumer's prices.
ZULDSÉG— ÉS GYUMÓLCSFOGYASZTÁS 621
ln the authors' opinion consumption of the population developed in ci satisfactory manner in the last decade. The overall auantity of consumption being stagnant. however, the buying of particular goods (vegetables out of season, tropical fruits, canned goods) in- creased considerably. The change in the structure of demand, the rapid increase of the turn- over of primeurs caused some one third of the nearly 170 per cent price increase which took place in the market of fresh vegetables between 1967 and 1978. As a similar change did not take place in the structure of fruit consumption the 117 per cent price increase was due only to the increase in prices — except for the tropical fruits having fixed prices.
From among the vegetables primorily the price changes of tomato, green pepper and cucumber deserve attention. Their role continuously increases in the supply of vegetables out of the season and their yearly average prices are increasing accordingly at a high rate. The price indices of the three commodities were in 1978, as compared to the base prices oi 1967—1968, 293, 352 and 167 per cent, respectively. The part of seasonal variations came to
56, 45 and 44 per cent within the price increase. '
The authors predict a slower increase of the demand for primeurs in the subseauent plan period than before. ln their opinion. the price increase of vegetables and fruit will go on also in the future.
