A pénzügyi előrejelzések szerepe és feladatai

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A PÉNZÚGYI ELÓREJELZESEK SZEREPE ES FELADATAl'6 DR. BACSKAI TAMÁS

Tervezési, szabályozási és gazdálkodási gyakorlatunkban előtérbe került né- hány, korábban kül- és belgazdasági viszonylatban egyaránt mellékesként kezelt

elem, melyek — mind népgazdasági, mind vállalati szinten —- megnövelték a pénz- ügyi előrejelzések szerepét és feladatait. A volumenváltozások előrebecslése olyan világgazdaságban. amelyet a gyors árarányváltozások jellemeznek, oly mértékben külkereskedelemérzékeny ország számára. mint hazánk, már nem elégséges. Az or—

szágos exportnövelési lehetőségek. az importteher és a kereskedelmi mérleg egyenlege, valamint vállalati sikon az import eredetű vagy exportra szánt készletek feltöltésének és kimerítésének időzítése és üteme egyrészt a várható ár- és ár- arányváltozásoktól, másrészt a fő beszerzési és értékesítési piacainkon a fizetőké- pes kereslet alakulásától függ. A nettó közvetett devizahozamok kiszámítása sűrűn és gyorsan rendelkezésre álló ágazati kapcsolati mérleget kíván meg.

A belföldi értékesítési árakat a versenyárelv alkalmazása a gazdaság széles területein az import- és az exportárak alakulásához fűzi. A külföldi árszínvonal fo- rintban történő kifejezése az árfolyamok változásától függ. Az utóbbi a nemzet- közi és a belföldi árszint változásainak különbségét mérsékelheti különböző mér- tékben. Az egyes árak alakulása mindezen kívül a vállalati árkockázati tartalék—

alapok állapotától is függ. A belföldi fizetőképes kereslet változását nemcsak a jövedelem— és az árpolitika együttes hatása és a kereslet különböző ár- és jöve- delemrugalmasságai befolyásolják. hanem a vállalati pénzfelhalmozási és a la—

kossági megtakarítási hajlam változásai is. E változások kihatnak a forgalomban levő pénzmennyiségre, illetve annak forgási sebességére s áttételezve az árszin- vonalra. valamint a pénz vásárlóerejére. A pénztulajdonosok előbbiekben vázolt szándékainak megvalósulása jelentősen kihat a belföldi forrásképződésre és efor—

rások összetételére. A vállalatok belföldi felhalmozási célú fizetőképes kereslete s annak megoszlása beruházási és készletnövekedési felhasználásra a tervezés és az operatív szabályozás fontos eleme. Nem kevésbé lényeges a befejezetlen beruházásokban lekötött nemzeti jövedelem változásának mérése. A külső forrás- bevonás prognosztizálása a nemzetközi kölcsöntőke-kínálat és -kereslet elemzé—

sét, a kamatláb s elsősorban a reálkamatláb tanulmányozását. ezzel is kapcso—

latban a külső inflációs folyamatok előrebecslését követeli meg. A költségvetésnek

folyó áras előzetes nemezetijövedelem—számításokra van szüksége—. hogy meghatá-

rozza a pénzügyi politikát a jövőre.

'A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya, Népgazdaságtervezési Szakosztálya és Matematikai Közgazdasági Szakosztálya közös rendezésében Budapesten, 1980. május 13—14-én .,A statisz- tika szerepe a népgazdaság fejlesztésében" cimmel tartott tudományos konferencia "Rövid távú gazdasági

előrejelzések" témájú 2. szekcióiában megvitatott előadás.

(2)

DR. BACSKAl: PÉNZUGYI ELÖREJELZESEK 163

Mindezek folyó áras, illetve nominálbevételes és —jövedelmes állapotok, folya—

matok előrelátósát, pénzügyi előrejelzést feltételeznek. A felsorolt tényezők egyéb-f ként különbözőképpen alakulhatnak, s így egymással a legkülönbözőbb kombiná- ciókban, konstellációkban állhatnak. Valójában többféle változatban lenne szük--

séges az előrejelzés. Ugyanakkor még egyetlen változat is nehezen készíthető el.

Egyébként az előrejelzési módszerek között — s talán érdemes hangsúlyozni azt is, hogy mellett — világszerte megnőtt a pénzügyi jellegűek fontossága. Ezek közül kiemelem (: monetarista modelleket. Ezeket ,.feketedoboz" (blackbox) mo—

delleknek nevezik, amelyekbe megfelelő eljárással legfontosabb inputként a pénz—

kínálat korábbi időszakhoz viszonyított változásait tőkebefektetésként táplálják be, majd többszörös regressziós egyenletek segítségével levezetik a pénzben kifejezett GNP becslését. Sikeresen alkalmazza ezt az eljárást a St. Louis-i Federal Re- serve Bank. Ez az intézmény a valósághoz közelálló becsléseket ad a GNP ne—

gyedévi változásaira, a _pénzkínálat előző ötnegyedévhez viszonyított változásaira.

Világos azonban, hogy nekünk ennél kevésbé agrególt előrejelzésekre van szük—

ségünk s többféle megközelítésre, eljárásra.

A tőkés országok előrejelzési gyakorlatáról egyébként P. Samuelson a követ- kezőket irta ,.Közgazdaságtan" c.. hazánkban a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában 1976-ban (eredeti nyelven 1973—ban) megjelent művében: ,,A statisztikusok és a közgazdászok ma még nem tudnak pontos előrejelzéseket készí- teni. Becsléseikről néha kiderül, hogy egészen rosszak. Ennek ellenére az emberek mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy a statisztikusok minden tőlük telhetőt tegyenek meg. Miért? Azért, mert valamilyen előrejelzés hiánya rendszerint önmagában is egy implicit előrejelzést tartalmaz, és a nem közgazdászok előrejelzései hosszú tá- von még rosszabb átlagos eredményt mutatnak, mint a szakképzett statisztikus közgazdászok prognózisai" (359. old.) ..A számítógépes modellek az előrejelzés művészetét mindinkább tudománnyá igyekeznek átváltoztatni". (364. old.)

Mindenesetre Samuelson maga is igazolja kétségeit a prognózisokkal kapcso- latban az alábbi, 1973. évi, saját távlati prognózisával (363. old.): .,Mivel azonban most már széleskörűen ismerik és politikailag is megkívánják a jövedelemelemzést, vegyes gazdaságunkban a recessziók valószinűsége minden évben egyre kisebb lesz. Az expanziós időszakok viszont gyakoribbá és hosszabbakká válnak. Úgy kell újrafogalmaznunk a ciklust, hogy a potenciális növekedési trend alatt stagnáló növekedés nevezhető recessziónak, bár ilyenkor az abszolút növekedés még nem szűnik meg."

A pénzügyi előrejelzésekkel nálunk nem az a probléma, hogy nem készültek már eddig is kitűnő előrejelzések, amelyek pénzügyi prognózisokat megalapozni alkalmasak vagy annak részelemei.

A Világgazdasági Kutató Intézet hosszabb távra szóló világgazdasági jellegű és a Konjuktúra és Piackutató lntézet éves konjuktúra-előrebecslései, a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi pénzpiaci és belföldi hitel- és pénzforgalmi prognózisai, előrejelzései a készletek és a befejezetlen beruházások állományáról. a KSH Gazdaságkutató Intézet felmérései a vállalati szándékokról és egyes gazdasági mutatók várható alakulásáról, az Országos Tervhivatal jelentései a várható terv- teljesítésről, a Pénzügyminisztérium külföldi árelőrejelzései. a Központi Statisztikai Hivatal ágazati kapcsolati mérlegei mind elemét képezik a prognózisnak. A ta—

pasztalatok azt mutatják, hogy ezek az előrejelzések igen jól közelítik a valóságot.

A megoldandó kérdés az, hogy

— egységes ár- és költségprognózison alapuljanak;

— ezek a különböző időhorizontú prognózisok szerves egységgé álljanak össze;

4*

(3)

164 DR. BÁCSKAI TAMÁS

-— olyan időpontra készüljenek el, amikor a megfelelő gazdasági döntésekhez még fel-—

használhatók;

— módszerük összhangban álljon egymással (kompatibilisek legyenek).

Mindez megkívánja, hogy megfelelő koordinációs szervezet alakuljon ki. Erre a legmegfelelőbb a Központi Statisztikai Hivatal Gazdaságkutattó Intézete lenne.

Feladata a decentralizáltan készülő prognózisok módszerbeli, időhorizontok sze—

rinti és határidők szerinti összehangolása, az egységes prognózis elkészítése, a prognózisok helyességének vizsgálata, korrekciós eljárások kidolgozása volna. Kí- vánatos lenne megszervezni a prognóziskészítők rendszeres és folyamatos munka-

kapcsolatát is,

A Magyar Nemzeti Bankban készülő prognózisok közül most néhány belföldi folyamat előrejelzésével foglalkozom. A pénzfolyamatok globális és részletes. nép—

gazdasági és vállalati szintű előrejelzésére a legnagyobb eredményeket a pénz—

forgalmi kapcsolatok mérlege ígéri.

A pénzforgalmi kapcsolatok mérlegének megvalósítása az információ—rendszer és ezen keresztül mind a közgazdasági elemző-értékelő, mind a tervező munka jelentős korszerűsítését eredményezheti. A makroökonómiai folyamatok e mérleg- ben történő ábrázolásának előnyei a számbavételi sajátosságból, illetve a feldol- gozás gyorsaságából származnak. A számbavétel hagyományos formáitól eltérően a pénzforgalomnak a banki könyvelésen alapuló nyilvántartása magukat az elemi eseményeket figyeli meg. A Nemzeti Banknak semmiféle adatgyűjtésre nincs szüksége ahhoz, hogy megállapítsa: honnan, hová. miért, mennyi pénz áramlik.

Magát a pénzmozgást annak mindkét végpontjával együtt ragadhatja meg; a két végpont különböző variációi szerint csoportosítja az eseményeket. az összfolyamat

struktúrájáról közvetlen képet kaphat.

Ez a számbavételi mód az egyetlen, ameiy a gazdasági folyamatokról nép—

gazdasági szinten folyamatosan és késedelem nélkül (akár szó szoros értelemben véve naponta) képes tájékoztatást adni. Ennek a jelentősége nagy az operatív gazdasági vezetés szempontjából, különösen a gazdaságirányítás olyan rendjében, amikor a szabályozás nem utasítások, hanem nagyrészt közgazdasági szabályozók útján történik. (Természetesen ez nem azt jelenti. hogy bármely vezető szervnek naponta kellene foglalkoznia a pénzforgalmi kapcsolatok mérlegével; de az oda—

tokat feldolgozó szerv folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket. és azon- nal jelez, ha a vezetés figyelmére méltó tendenciák kezdenek kibontakozni.)

Az egységes népgazdasági mérleg és a pénzforgalmi kapcsolati mérleg rész—

ben azonos folyamatokról ad képet, de a számbavétel két gyökeresen különböző módján alapszik, ezért a felhasználás különböző lehetőségeit nyújtja, és így pár- huzamos létük szükséges. A termék-. a jövedelem- és a pénzmozgások kölcsönös összefüggéseinek számszerűsítésével új és fontos ismeretekhez juthat a közgazda- ságtudomány és a gazdaságvezetési gyakorlat egyaránt. A pénzforgalmi kapcso-

latok mérlegével a pénzforgalom összállami nyilvántartása valósulna meg.

A pénzforgalmi kapcsolatok mérlege által nyújtott lehetőségek teljes körű fel- tárásához, az elemzési módszerek kialakításához. a matematikai apparátus és kezel—

hetőség kidolgozásához a gyakorlati alkalmazással egyidejűleg végzendő további kutatómunka szükséges. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint a pénzforgalmi kapcsolatok mérlegének felhasználási lehetőségei az alábbiak:

a) a mérlegben kimutatott pénzmozgásból következtetni lehet az áruforgalom, a társa—

dolmi termék és a nemzeti jövedelem nagyságára és mozgására, olyan mutatók számíthatók, mint a társadalmi össztermék, a nemzeti jövedelem és a lebonyolított pénzforgalom aránya

(szektoronként differenciáltan);

(4)

PÉNZUGYI ELÓREJELZÉSEK

165

b) ha a teljes pénzforgalomból kiemeljük az áru—pénz-kapcsolatokat, a mérleg a be—

szerzés és értékesítés, valamint a beruházás (felhalmozás) pénzben kifejezett értékét tükrözi, ezáltal lehetővé válik a vállalati realizálás folyamatának folyamatos megfigyelése az érté- kesítés iránya szerint az egész népgazdaságra vonatkozóan (operatív tájékoztatás adható az ágazati —— felügyeleti szervenkénti, szakmai, iparági stb. — kölcsönös áru- és pénzkapcso-

* latokról a forgalom nagysága és iránya szerinti megoszlásban);

c) az áru— és pénzkapcsolatok alapján kimutatható és mutatószámokkal jellemezhető a forgalom aránya és megoszlása. továbbá az eladók és a vevők (árupiaci kapcsolatok), illetve kivitelezők és beruházók (beruházási piaci kapcsolatok) közötti piaci kapcsolatok és azok alakulása (ez többek között a struktúraváltoztatásra vonatkozó döntések végrehajtá—

sának menetközbeni figyelemmel kísérésére is lehetőséget nyújt);

d) az áruforgalom éven belüli rövidebb időszakokra (havi, negyedévi) történő felosz—

tása a beszerzések és értékesítések ütemét, illetve ütemességét vagy éppen ütemtelenségét

tükrözi; .

e) lehetővé válik a pénznek az árucserében és a fizetési kötelezettségek teljesítésében betöltött szerepe szerinti pénzmozgás irányának, nagyságának, szerkezetének, egymáshoz való arányának, az elosztási folyamat egész láncolatának vizsgálata;

f) a mérleg elősegíti az export-import forgalomnak a belföldi gazdasági szerkezethez való kapcsolódása vizsgálatát, a kölcsönös összefüggések feltárását és elemzését:

g) feltárható a jövedelmek vállalatok közötti újraelosztása, e jövedelem—újraelosztás tendenciája;

h) lehetővé válik a gazdasági—pénzügyi kapcsolatok kölcsönös összefüggésében a hitel részvételének mélyebb elemzése és a népgazdaság pénzszükse'gletének (pénzellátásának) megalapozottabb vizsgálata, prognosztizálása.

A pénzforgalmi kapcsolatok mérlege megvalósításának feltétele a bankszámla- könyvelés már régen esedékes teljes körű elektronizálása (ami egyben a banki adminisztráció jelentős mértékű csökkenését is eredményezné).

lndokolt volna továbbá a pénzforgalmi kapcsolatok mérlege tervmérleg válto- zatának — az Országos Tervhivatal korábban megkezdett ez irányú munkájának folytatásaként történő —- kidolgozása. E terv— és ténymérlegek jelentős szerepet tölthetnének be a népgazdasági mérlegrendszer kiteljesítésében.

A pénzügyi kapcsolatok mérlege, amely a pénzfolyamatokat közgazdasági összefüggéseiben. az áramlások irányának megfelelő kölcsönhatásoiban ábrázolja, főképpen rendkivüli operativitása, a menetközben történő gyors információszol- gáltatás lehetősége folytán segíthetné hatékonyan a gazdasági irányító szervek

munkáját.

A pénzforgalmi mérlegek adatai jellegüknél fogva elsődlegesen a termelés körforgásának pénzügyi szakaszát tükrözik. így elsősorban a pénz- és hitelforga- lom, a pénzügyi helyzet, a pénzszükséglet és pénzmennyiség alakulásának fo- lyamatáról tájékoztatnak. A pénzforgalmi mérlegek alapján azonban a gazdálko—

dás pénzügyi szférában megjelenő egyes tényezőinek alakulása is követhető, minthogy az a pénzfolyamatokat gazdasági hátterük szerinti csoportosításban tartal-

mazza. ;

A pénzfolyamatok, illetve a fentiek szerinti részletezésben képzett mutatók idősorai lehetővé teszik az egyes tényezők közötti törvényszerű összefüggések fel—

tárását és ezek együttes hatását tükrözően jelentkező tendencia megállapítását.

Ez felhasználhatóvá teszi a pénzforgalmi mérlegeket a gazdálkodás egyes tényezői alakulásának rövid távú előrebecslésére is, mégpedig közvetlenül a pénzügyi mu- tatók tekintetében, közvetve pedig a reálfolyamatok. illetve a gazdálkodás egyes

mutatóinak vonatkozásában. lgy például:

— az értékesítés és abban az export hányada,

-— a beszerzés és abban az import hányada,

— a készletalakulás,

- a költségvetési kapcsolat alakulása.

-- a pénzügyi helyzet és pénzmennyiség alakulása.

(5)

166 DR. BACSKAI TAMÁS

A pénzforgalmi mérleg adatainak előrebecsléseknél történő felhasználásának

feltétele az összehasonlíthatá (azonos összetételű), több éves idősor. Az idősor hossza determinálja a belső törvényszerű összefüggések feltárásának és a tenden- ciák megállapításának lehetőségét. Ennek ismeretében elkészíthető a pénzfor—

galmi mérlegek tervváltozata (kapcsolódás a népgazdasági tervezéshez). A tény- adatok folyamatos figyelemmel kísérése a tervhez viszonyítva, annak várható telje- sülését menetközben jelezheti, ami lényegében a mutatók igen széles skálájáből o gazdaságvezetés által igényeltekre vonatkozó operatív előrebecslést jelentheti.

A pénzforgalmi mérlegrendszerben jelenleg csak 49. a Kormány által kijelölt ún. .,kiemelt vállalat" szerepel. Ez a kör alkalmas volt a rendszer kialakítására és az elektronikus adatfeldolgozás megszervezésére. Több módosítás után az 1979.

január 1-től működő rendszer már —— kisebb kiegészítésSel - az egész népgazda—

ságra kiterjedő rendszerként működhet. Ezt — a bankszámlakönyvelésre épülő teljes körű elektronikus adatfeldolgozás ez évben történő megvalósításával össze- függésben — a hatodik ötéves terv kezdetére tervezzük.

A banki előrejelzések fontos területe a készletprognózis. A készletprognózis;

hoz többféle módszert használunk fel.

1. A népgazdasági-mérleg összefüggésekből levezetett készletfelhalmozás—elő- rejelzés. Kiindulunk a népgazdasági tervben előírt fejlődési mutatókból. Ezeket az évközbeni teljesítések ismeretében — amennyiben szükséges —— módosítjuk, s a bruttó nemzeti termelés felhasználását jelezzük előre a következő összefüggés fel—

használósával :

Bruttó nemzeti termelés (folyó áron)

i Külkereskedelmi egyenleg (hiány —l—. többlet —)

— Folyó termelő felhasználás

— Végső fogyasztás

— Népgazdasági beruházás Készletfelhalmozás

2. Az ágazati készletváltozás előrejelzésével készített prognózis. A módszer lé- nyege a múltban kialakult tendenciák, szezonszerűségek előrevetítése. Az ily mó—

don előrejelzett értékeket a termelési előirányzatok, a központi beavatkozások, kü—

lönböző intézkedések hatásának figyelembevételével korrigáljuk. Az előrejelzésnél számításba vesszük (: forgóeszközhitelek és a nettó árbevétel várható alakulását.

valamint az ágazati hitelfőosztályok várakozásait is. Ehhez az előrejelzéshez az alapadatokat a vállalati mérlegbeszámolókból vesszük. Prognózisunkat félévenként

készítjük, s a tényszámok ismeretében állandóan korrigáljuk.

3. Regressziós készletbecslés. Ennél abból indulunk ki. hogy a készletek vál—

tozása egy ideális (szükséges, elvárt) készletszint felé módosítja a készletek állo—

mányát, az alábbi egyenlet szerint:

Kt _ Kt—1 ; P(Kf— Kt—1]

ahol p az ún. adaptációs együttható, ami azt mutatja meg, hogy az elvárt készlet—

szint eléréséhez szükséges készletváltozásnak az adott időszakban mekkora há—

nyadát sikerült megvalósítani. Ugyanakkor feltételezzük. hogy ez az elvárt készlet—

szint a nettó árbevétel, a forgóeszközhitel és az előző időszak készletforgási sebes—

sége függvénye:

Kx . :aJr bN (l"Ct'l-d'N F KM

1—1

(6)

PÉNZUGYI ELÖREJELZESEK 167

Ezt az összefüggést felhasználva az első egyenletből az elvárt készletszint kiküszöbölhető:

:(t ; pa—i—prt-l-pCFt—l-Pd

Kt—1

wF(1—P)K,_1

t—1

A regressziós becslés ennek az egyenletnek a paramétereit adja meg, az 1968——

—l979. évek negyedéves, szezonalitástól megtisztított ágazati adatsoraí alapján. Az egyenlet jobb oldalán szereplő változók előrejelzése az exponenciálisan súlyozott mozgóátlagok módszerével történik, majd ebből a készletállomány előrejelzése. Az előrejelzett állományokból számítható változás pedig a készletvóltozás regressziós becslése. A számításokat a Magyar Nemzeti Bank Honeywell 66/20-05 számítógé—

pén végzik.

Foglalkoztunk a befejezetlen beruházások ágazatonkénti részletezett előrejel- zésével is, amelynél a beruházások és az üzembe helyezések prognosztizálása je—

lentette a kiinduló bázist. A rendelkezésre álló adatbázis alapján az év végi prog- nózist a féléves és az éves beruházási teljesítések, illetve üzembe helyezések ága—

zatonként kiszámított s több évre rendelkezésre álló arányszáma felhasználásával végeztük el. A szocialista szektorra vonatkozó becslést egyrészt az ágazati előrejel- zések összegeként, másrészt önállóan határoztuk meg. Elképzelésünk szerint a be—

fejezetlen beruházást a beruházások és az üzembe helyezések különbségeként, a hem aktiválható költségek figyelembevételével kívántuk kiszámítani. Minthogy a nem aktiválható költségekre a jelenlegi statisztikai adatbázisban nem áll rendel- kezésre megfelelő információ, ezért a befejezetlen beruházások ágazatok szerinti előrejelzését későbbi időpontra halasztottuk.

PE3tOME

CTaTbSI HanucaHa Ha OCHOBÖHHH Marepnana Aonnana, npeACTaaneHHoro Ha cocronameü- ca 13 u 14 Mea 1980 ropta HayuHoü KoutpepeHum—t cenuwü no cra'mche, HapoAHoxoanHCT—

BeHHOMy nnaHupoaaHmo u npumeHei-imo MaTeMöTHKH s BKOHOMHl-(e BeHrepCKoro BKOHOMM- ueCKoro oőmecma.

ABTOp npowaaogm oőzop ponn " sena-4 (PHHaHCOBbIX nporHoaoB B HsiHeml—ieü OTeHeCT—

seHHoű npakmxe nnaHupoeaHua, perynupoaanun " xosnücraosanwa. B pezynnate Henaai—mx nepemeH Ha anoaom psmxe u3MeHeHue ueH " coomomeHuü u.eH, AHHBMHKB nnaremecnocoő- Horo cnpoca Ha I'HGBHHX pan—max nonymm " cőbn'a TOBapoB CTanu ucxmoumenbno BamelMH (pam-opaMM. Ana ucwcnenua uucmű KoceeHHoü Bamm-Hofi omaun cyutecnsyer HeOÖXOAH—

mom: B yCKOpeHHOM COCTaBIIEHHH Memm'pacneablx 6anchoa.

Aarop nemoncvpupye'r max'ropbl, Boaneücmyioume Ha BHyTpeHi—me CőblTOBbie ueHbi, cnocoő oőpaaosaHm amx ueH, a Takme (PaKTOpE-I, snmuoume cpopMuposam—le BHYTpeHHerO

nnatemecnocoőaoro cnpoca.

B naaneüweM l'IOKa3bIBBBT pont. nporHoaoB u mogeneű mm nporHoauposam—m. Ocra- Hasnwsaetca Ha porm mMHchoamx nporHo3oB, a cansu c KOTOprMH uanaraet npOI'HOZSbI cpu- HaHCOBle npoueccoa, paSpaÖOTaHHble OTAenglMH BeHl'epCKHMH opraHaMM. VCTaHaanHBaeT, l-ITO pasim-male (pwHchoaue nporHoasi BHSHBGIOT HeOÖXOAHMOCTb B KoopAuHupyiotueü op- raHusauww, a paapaőoma őancha genemuoro oőpauteuna morna 651 npuaecm K 3Haumens- Hoü MOAepHHElaLtHHH uHcpopMaw—tonnoü CHCTeMbI " nnaHosoű paÖOTbl. OAHÖKO a HBCTOHLLtee epeMn s cncreMy őananca néném-cora oőpameHus aKmoueHo Bcero nuwb 49 npennpmmű, esmeneHHbix npaau'renbcraowi.

SUMMARY

The article was prepared on the basis of (: lecture given at the session of the scientific conference organized jointly by the Sections of Statistics, Economic Planning and of Mathe-

(7)

168 DR. BÁCSKAl: PÉNZUGYI ELÖREJELZÉSEIC

rhr/ilatical Economics of the Hungarian Economic Society. held in Budapest, on 13th and Mth ay, 1980.

The author reviews the role and the objectives of financial projections in the actual planning, regulating and economic practice of the Hungarian economy. As a result of the recent influences exerted by the world economy. the changes in prices and price relations as well as the development of effective demand on the major purchasing and sales markets became factors of ever increasing importance. The calculation of net indirect returns of foreign exchange calls for promptly available input—output balances. ,

The aut'hor presents the factors exerting influence on the inlond sales prices, methods gi price formation. as well as the factors influencing the development of the effective home

emand.

Further on he reports on the role of forecasts and forecasting models. He refers in this context to the role of financial projections and reports. on the projections of financial cho—

racter made by the individual organs in Hungary. He states that these different projections reauire a suitable coordinating framework, while the realization of the Balance of Money Circulation, on the other hand, could result in the significant updating of the information system and planning activity. Today, however, only 49 enterprises designated by the Go- vernment are joined into the balance system of money circulation.

Finally the author emphasizes the significance of projections on stocks, as an important field of banking projections. '