kiemelve, mégis személyes hangvételû írásokban értékelik a legkülönbözõbb terjedelmû és témájú szótárakat.
Az itt olvasható kritikák is a szótári típusok széles körébõl merítettek: kétnyelvû sport- szótár, bibliai lexikon, idegen szavak szótára, közhelyszótár, két frazeológiai szótár, nyelvmûvelõ lexikon, egy anyanyelvûeknek szánt angol értelmezõ szótár és egy négy- nyelvû terminológiai szótár értékelését találják a csokorban. A sor elején a hiánypótló, kétnyelvû szakszótár, a ,Sportmenedzser-szótár’ ismertetõje szerepel, ezt egynyelvû ki- adványok követik, elsõként a Szentírás-kutatás eredményeit tartalmazó, kiváló ,Bibliai lexikon’, majd a legújabb ,Idegenszó-tár’, amely nem csupán az idegen szavak helyes írását, jelentését, de etimológiájukat és esetenként helyes kiejtésüket is tartalmazza. A ,Közhelyszótár’, a ,Magyar szólástár’ és a ,Magyar szólások és közmondások tára’ a fra- zeológiai szótárak különbözõ típusait gyûjti egybe. A ,Magyar nyelvhelyességi lexikon’
a nyelvi norma követését, a helyes beszéd fejlesztését tûzte ki célul. Az ,OCED’ (The Ox- ford Compact English Dictionary) angol anyanyelvûeknek szóló korpuszalapú értelme- zõ szótár, amely az angolt idegen nyelvként magas szinten beszélõk számára is hasznos mûnek bizonyulhat. A sort az elõzõ év végén megjelent terminológiai szótár, ,Az Euró- pai Unió hivatalos kifejezéstára’ (Official Terminology of the European Union) zárja, amely a közösségi joganyag magyar nyelvre fordítása során keletkezett terminológiai adatbázis anyagából készült, nyomtatott és elektronikus változatban.
Fóris Ágota
Sportmenedzser-szótár
A
magyarországi sportszótárak feltérképezése közben bukkantunk rá a hiánypótló angol-magyar, illetve magyar-angol ,Sportmenedzser-szótár’-ra, mely a szakterü- letén még fél évtized elteltével is egyedülálló mû. A sport és a gazdaság egyre in- tenzívebb összefonódása tette szükségessé egy olyan szótár összeállítását, amely a sport és annak gazdasági vonatkozásai, a sportmenedzsment szókincsét foglalja magába.A Fair Play Sport Kiadó még a múlt évezred végén, 1999-ben jelentette meg hiánypót- lónak számító, 177 számozott oldalas, puha kötésû, kis formátumú ,Sportmenedzser- szótár’-át, melyet a kor új követelményeinek szellemében elsõsorban sportmenedzserek, sportvezetõk, sportolók, edzõk és más szakemberek nemzetközi kommunikációjának megkönnyítésére alkottak.
A szótár szükségességét, hasznát és célját a sportélet megváltozása, a sportszervezés korszerûsödése indokolja, mint azt a szerkesztõk az elõszóban kifejtik: „A piacgazdasá- gi viszonyok térhódításával és a sport globalizációs fejlõdésével hazai sportéletünk is gyökeresen megváltozott. A korábbi, hagyományos sportszervezõi tevékenység átformá- lódott, megnõtt a piackutatásban, az anyagi alapok megteremtésében, a pénzkezelésben, és a nemzetközi kommunikációban való jártasság jelentõsége. Nem véletlen, hogy a sportszervezõ-képzés tartalmi korszerûsödése a terminológiában is kifejezõdik: „sport- menedzser” képzés és szak, „sportmenedzsment” tantárgy, „Sportmenedzsment és rekre- áció” tanszék stb., egyértelmûen jelzi e kifejezések átfogó jellegét is. A sikeres sportme- nedzseri tevékenység egyik alapfeltétele – a korszerû szervezési és gazdálkodási ismere- tek birtoklása mellett, az idegennyelv-ismeret.”
A szótár megastruktúrája is szinkronban van a fentiekkel. Fedõlapjáról, melyet világ- térkép illusztrál, megtudjuk, hogy kétnyelvû, mégpedig angol-magyar, magyar-angol gyûjteményrõl van szó. A sport területén, akárcsak a gazdaságban, jelentõs szerepet ját- szik az angol mint közvetítõ nyelv, hiszen az egész világon „lingua franca”-ként mûkö- dik a sportolók és sportszövetségek közti érintkezésben és kapcsolattartásban.
Iskolakultúra 2005/5
121
A frazeológiától a terminológiáig, a menedzsmenttõl a nyelvhelyességig. Szótárkritikák
A belsõ borítólapokat sportolókról készített reklámfotók színesítik. Így a tartalomjegy- zék a 7. oldalra került, belõle megismerjük a könyv felépítését. Az elõszót a 123. oldalig az angol-magyar (13–71. oldal), majd a magyar-angol szótárrész követi. Ezután követke- zik a függelék, a sportmenedzserek testre szabott kisokosa. Itt találhatók a jelentõsebb magyar sportági szakszövetségek és a lényeges magyar sportvonatkozású szervezetek és intézmények magyarul és angolul, majd a fontosabb nemzetközi sportszövetségek, az ugyanilyen nemzetközi sportvonatkozású szervezetek angolul és magyarul, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagországainak hivatalos betûkódjai.
A megjelenés évében és azt követõen különösen aktuális volt a 2000-es sydneyi nyári olimpiai sportágak és versenyszámok felsorolása angolul és magyarul. A szerzõk nem fe- ledkeztek meg a paralimpiai játékok sportágainak szerepeltetésérõl sem, s ez egyaránt ta- núskodik társadalmi, valamint sportdiplomáciai érzékenységükrõl. A laikusok által nem mindig pontosan ismert nyári olimpiai versenysportok és versenyszámok mellett (single sculls / egypárevezõs, pair oars without coxwain / kormányos nélküli kettes, double sculls / kétpárevezõs, four oars without coxwain / kormány nélküli négyes) foglalkozik a téli olimpiai sportokkal (biathlon / biatlon, luging / szánkózás, short track speed skating/ rövid- pályás gyorskorcsolyázás), az extrém sportokkal (skateboarding / gördeszkázás, ski-sailing / sívitorlázás, sky-gliding / siklódeszkázás) és
a paralimpiai versenyszámokkal (whelchair basketball / kerekesszékes kosárlabda, wheel- chair rugby / kerekesszékes rögbi).
Az angolul egy szót sem értõ sportolókra és edzõkre is gondolva, a szótári rész után ta- lálható a ,Személyi adatok / Personal data’ cí- mû angol-magyar szólista, mely az ûrlapok kitöltését hivatott megkönnyíteni. Szintén a túléléshez szükséges a ,Hasznos informáci- ók’ kétnyelvû gyûjteménye, mely a tájékozó- dáshoz, szálláskereséshez nélkülözhetetlen szókincset tartalmazza. Ezt követi a repülõ- vel utazók számára készült ,Légitársaságok kódjai’ felsorolás. Az egyik legérdekesebb és legszokatlanabb, ugyanakkor talán a legprak- tikusabb rész azonban ,A helyi idõk és a bu-
dapesti idõ közötti eltérés’ táblázata. A függelék következõ fejezete egynyelvû, méghozzá magyar: néhány ország éghajlati jellemzõit tartalmazza. A tengerentúlra utazók és az on- nan érkezõk elengedhetetlen mankói a hõmérõrendszerek (Celsius / Fahrenheit), valamint a mértékegységek (mérföld / kilométer, gallon / liter) átszámítását tartalmazó táblázatok.
Meg kell említeni a dedikációt, mely a Testnevelési Fõiskola volt tanárának, a magyar kosárlabda-szaknyelv kialakítójának, Hepp Ferencnek szól, aki a sporttudomány, külö- nösen a kosárlabdázás témakörében alkotott fõ mûvein, valamint kiemelkedõ oktatói te- vékenységén kívül hétnyelvû (angol, német, francia, spanyol, olasz, magyar, orosz), majd négynyelvû (angol, német, francia, spanyol) sportszótáraival is jelentõset alkotott.
Az angol-magyar szószedet a függelék listáihoz hasonlóan alfabetikus rendet követ. Az angol ábécé minden érintett betûje új oldalon kezdõdik. A lapszámok az oldal alján, közé- pen jelennek meg. A lapok felsõ, külsõ sarkában található hárombetûs információ alapján tájékozódhatunk arról, hogy éppen milyen betûnél járunk. A forrásnyelvi részben az angol címszavak félkövér, míg magyar megfelelõik neutrális betûvel szedettek. Ugyanezt a for- mátumot követi a magyar-angol szószedet, mely a 71–122. oldalakon található.
Az általános kétnyelvû szótárakhoz szokott felhasználó számára meglepõ lehet, hogy a ,Sportmenedzser-szótár’-ba lapozva leggyakrabban egysoros szócikkek találhatók, me-
122
Kritika
Mónus Andrásék Sportmene- dzser-szótára nemcsak leendő és
gyakorló sportmenedzsereknek, edzőknek és sportolóknak lehet
megbízható útitársa, hanem nyelvtanárok és szótárkészítők tevékenységét és tájékoztatását is szolgálja. Hasznos kiegészítő anyag lehet angolul tanulóknak is, akik a hivatalos tananyagnál több tudásra vágynak ahhoz, hogy a sportról beszélgethesse-
nek, írjanak vagy gondol- kozzanak.
lyeknek jelentését a két- és többnyelvû terminológiai szótárakra jellemzõ módon egy-egy magyar szóval adják meg, például: coach / edzõ. A szerzõk feladata ismertetni a két szak- ma szókincsét angolul és magyarul, majd fordítva: Achilles tendon / Achilles-ín, bronze medal / bronzérem, market economy / piacgazdaság. Ezért az Országh-szótárból is is- mert ’kocsi’, illetve ’autóbusz’ jelentést ebbe a szótárba nem érdemes felvenni. A korpusz sportszavainak vizsgálatából is kiderül, hogy a hármas tagolású sportnyelvi rétegbõl (tu- dományos, zsurnalisztikai, szleng) a szerzõk elsõsorban az elsõt, a tudományos igényû szaknyelvet tartják fontosnak a sportmenedzserek számára, például: asztalitenisz / table tennis, kerékpározás / cycling, iram / pace, erõedzés / strength training, repülõrajt / fly- ing start. További bizonyíték arra, hogy a ,Sportmenedzser-szótár’ meglehetõsen formá- lis találkozások megkönnyítésére készült, hogy alig találunk példát a sportnyelvre jellem- zõ szlengre, szakzsargonra és bizalmas stílusú nyelvhasználatra, amelyet az azonos anya- nyelvû sportolók és sportvezetõk használnak egymás között.
A szerzõk vállalkoztak az amerikai és a brit angol közötti különbségek bemutatására is egy-egy szó esetében például: athletics (BrE) / track and field (AmE) (atlétika), cent- re (BrE) / center (AmE) (központ), soccer (BrE) / football (AmE) (labdarúgás), table-ten- nis bat (BrE) / table-tennis paddle (AmE) (pingpongütõ).
Az ilyen többszörösen összetett szakszótárak szerzõi általában a szótárírás útvesztõinek is ki vannak téve, különösen innovatív munka esetében. Az angol-magyar sportmenedzser-szó- szedet 1391 szócikket tartalmaz, melybõl mindössze hatvanhat(!) nem fõnév. Ennél az aránynál is meglepõbb, hogy a magyar-angol részben mindössze 38 nem-fõnév található. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a szakmai nyelvhasználatból hiányoznak az igék, ezért a szótárt – esetleges átdolgozása során – hasznos lenne más szófajú szavakkal bõvíteni.
Különösen az angol nyelv esetében jellemzõ, hogy egy szó egyszerre fõnévi, igei és akár melléknévi jelentéssel is bírhat. Ezért a szakszótárak esetében is érdemes volna megadni az igei jelentéseket is például: fall / bukás (lóról, kerékpárról) helyett lehetne 1.
(noun) bukás, esés <lóról, kerékpárról>, 2. (verb) bukik, esik <lóról, kerékpárról>. Ha- sonló módon javítandók azok az esetek, melyeknél nem tudni, hogy sporthoz vagy me- nedzsmenthez fûzõdõ jelentést kell-e keresnünk. Néha a következetlen jelentésmegadás okoz zavart, máskor pedig a szótári hagyományoktól eltérõen még egy-egy sportszótól, méghozzá annak melléknévi jelentésétõl is csak egy vesszõ választja el a menedzsment- beli szó fõnévi jelentését, pl.: fair / sportszerû, vásár.
A szótár mikrostruktúrájára pillantva látszik, hogy igazi sporttudományi és gazdaság- tudományi szakemberek munkáját tartjuk kézben, de az is tagadhatatlan, hogy sajnos ki- maradt a teambõl a nyelvész. Ez is okozhatja a fentebb említett meglepetéseket és bi- zonytalanságokat, elsõsorban a jelentésmegadás, illetve szómagyarázat, valamint a bok- rosítás területén. A ,Sportmenedzser-szótár’ esetleges átdolgozáskor célszerû volna pél- dául a Hunglish (magyaros angol) tükörfordítások kerülése. A ’justification’ (igazolás) helyett a ’certificate’, a ’prize-giving’ (díjkiosztás) helyett az ’award ceremony’ vagy
’medal ceremony’, esetleg ’victory ceremony’, a ’regeneratrion’ (regeneráció) helyett a
’recovery’, a ’stock company’ (részvénytársaság) helyett inkább ’joint stock company’, a
’leisure-time sport’ (szabadidõsport) helyett pedig a ’recreational sport’ volna pontosabb.
Az ömlesztett párosítások helyett érdemes volna a szavak szófaját és szakmai hovatar- tozását jelölni és külön is sorolni. Például a ’cover / fedõlap, eltakar’ jelentései mellett a
’fedez’ is fontos lenne, akárcsak a ’spill / esés, bukás (lóról, kerékpárról), kiömlik’ eseté- ben, ahol az igei jelentést jelezni kellene, a ’kiömlik’ viszont törlendõ. A ’uniform / egy- forma, egyenruha’ esetében szintén jelölni kellene a melléknévi és fõnévi jelentést. Né- hány esetben érdemes volna kiegészíteni, illetve pontosítani a jelentésmegadást is, mint pl: a ’dobogó / platform, rostrum, stand’ párosításnál a ’pódium’, a ’field / terep, pálya, versenypálya’ esetében pedig a ’mezõny’ jelentés feltüntetése is fontos volna. Mivel sportmenedzser szótárról van szó, a ’set’ jelentésmegadásánál kihagyhatatlan a ’játék,
Iskolakultúra 2005/5
123
A frazeológiától a terminológiáig, a menedzsmenttõl a nyelvhelyességig. Szótárkritikák
játszma’ jelentés, amíg a ’készlet’ akár hanyagolható is lehetne. A ’start’ szó (indulás, in- dul) a ’rekord’ mellett talán a nemzetközi sportterminológia legaktívabb és legproduktí- vabb kölcsönzése, melynél a ’rajt’ jelentést feltétlenül meg kellene említeni. A magyar
’idõhatár’ ’time limit’ jelentése mellett még fontos a ’cut-off time’ felvétele is. Több olyan szócikk található a szótárban, amelyek szerepeltetése megkérdõjelezhetõ. Ilyenek például: ’environmental damage / környezeti ártalom, környezetkárosítás’, ’environmen- tal pollution / környezetszennyezés’, ’environmental protection / környezetvédelem’,
’European Community (röv.: EC) / Európai Közösség’, ’overhead projector / írásvetítõ’, paper / dolgozat’, ’private goods / magánjószág’, ’proof / korrektúra’, ’quarrel / veszeke- dés’, ’sex / nem(iség), szex’. Az utóbbi szó esetében a második jelentés elhanyagolható a téma szempontjából, hiányzik viszont a ’sex test’ (’nemiségvizsgálat’). Szintén megkér- dõjelezendõ a ’sexual abuse / szexuális zaklatás’ (pontosabban: nemi erõszak) és a ’sex- ual harassment / szexuális zaklatás’ szócikkek felvétele. Ugyanakkor elengedhetetlen volna néhány olyan sportszó szerepeltetése, mint például bolyozás (drafting), doppingol (dope), hajrá (1. (noun) finish, 2. (int.) Way to go!), kiegészítõ edzés (cross training), ki- ugrás (= érvénytelen rajt) (false start), tömegrajt (mass start), újonc (rookie, novice), vé- gez (finish).
A ,Sportmenedzser-szótár’ legfõbb erénye hiánypótló volta, valamint az, hogy tanul- ságos modellként szolgálhat mindazok számára, akik szakszótárírással szeretnének fog- lalkozni. A pozitívumok között érdemes kiemelni, hogy a szerzõk törekednek a magya- rosságra. Például a sportágak különbözõ nevei közül a magyar megnevezést vették fel je- lentésként: testépítés (body-building), ökölvívás (boksz), labdarúgás (futball), cselgáncs (judo). A szótárban történõ keresést könnyíti, hogy a sportágak és versenyszámok két módon is fellelhetõk: a megastruktúra részét alkotó nyári és téli olimpiai játékok listái tematikusan, a makrostruktúra szószedetei pedig betûrendben sorolják fel õket. Külön említendõ a magyar és nemzetközi sportszövetségek, intézmények és szervezetek nevé- nek kétnyelvû gyûjteménye, mely megkönnyíti a terminológia következetes használatát és elsajátítását.
Mónus Andrásék Sportmenedzser-szótára nemcsak leendõ és gyakorló sportmenedzse- reknek, edzõknek és sportolóknak lehet megbízható útitársa, hanem nyelvtanárok és szó- tárkészítõk tevékenységét és tájékoztatását is szolgálja. Hasznos kiegészítõ anyag lehet angolul tanulóknak is, akik a hivatalos tananyagnál több tudásra vágynak ahhoz, hogy a sportról beszélgethessenek, írjanak vagy gondolkozzanak.
Mónus András – Bendiner Nóra – Borbély László (1999):
Angol-magyar, magyar-angol Sportmenedzser-szótár.
Fair Play Sport, Budapest. Bérces Edit
PTE
Bibliai lexikon
A
második világháború után két bibliai lexikon tette közzé a modern szentírásku- tatás eredményeit a tudomány iránt érdeklõdõk számára: Hollandiában A. van den Born,Bijbels Woordenbook’-ja, német nyelvterületen pedig H. Haag ’Bi- bel-Lexikon’-ja. A két munka szerzõik szoros együttmûködése során jött létre. Van den Born fejezte be hamarabb a mûvét, így Haag több szócikket már készen vett át tõle a saját lexikonjába. A ,Bibel-Lexikon’ elsõ kiadása 1951-ben jelent meg. A második ki- adásra 1967-ben került sor, de már változtatásokkal, mivel legalább kétszáz, fõleg teo-124
Kritika
