Sz.ult Ar t dr ,v l' t cr
nÉ vÉ sz I MRE . . AZI DŐK VI HARÁI ] AN' ' ( r 9 4 4 - 1 9 6 7 )
A Í brdulat é ve , | 948 számos polit ikus, kozé let i szerep16 é let rí ben hozot t radikális vál- t ozást . Akadt ak kozot t t ik olyanok is, akiknek nemcsak é let k riilmé nyeire' hanem sze.
mé lyisé gé r e is er ósen hat ot t a t or t é neler n. Í gy t or t é nt ez Ré vé sz I mr e eset é ben is.
A neves egyházt cirt é né sz, a sokak ált al t iszt elt piispok é s igehiriÍ et t j a az é bredé si mozgalomt Ól é s a klasszikus kálvinizmust ől egé szen a t erj edelmes Szt álin-idé zet ekig vezetctt. Az í dók Kádrí r I mre által megé nekelt vihara Ré vé szt igen ktiion s irányba so- dort a' Mai elmé nkkel nehezen találunk arra magyarázat ot , hogy egy elhivat ot t nak is- mert pré dikát or mié rt válik meg a lelké szi szolgálat t ől, é s nem é rt j t ik' hogy kelenf'oidi gyÍ ilekezet i t ag lé t é re mié rt szt inokol a lé t kizárőlagos t udat - é s eszmeformál hat ásá.
r< il - Í elcseré lve az I sten országát az é pu| ó-szé piilő Né pktztársasággal.
Felt et t cé lom, hogy e párat lan saulfbrdulásnak kciriilmé nyeit kicsit j obban megvilá- gí t sam' Termé szet esen nem ringat om magam abba a hit be, hogy t elj esen meg t udnám oldani a rej t é lyt , de t alán hozzá t udokj árulni né hány rij adat t al é s szempont t al Ré vé sz I mre let raizához. Dolgozat omat ot t kezdem, ahol a vált ozások gy kere reilik, l944-ben a szovj et hadsereg é rkezé sé vel, é s zárom az egyházt ort é né sz 196] -ben bekcivet kezet t halálával. A kozé ppont ba az á| ] ,am é s a reforrnát us egyház l948-as egyczmé nyé L szán- dé kozom állí t ani, amely nem csak az egyház, hanem az a| áí r Ré vé sz őlet é ben is lé lek- t ani hat árt jelent et t .
Ré vé sz I mré t az ország dicst elen ,,1.e1szabadulása'' 1944 okt Óberé ben é rt e ut ol Haj - driszoboszl< in. Egyházkeriilet e kozpont j át azé rL hagyt a oda, mert a bombat át nadások során sok más egyházi ingat lannal egyt it t az ó lakása is nagy károkat szenvedet t . l 944 szept ember vé gé n í gy í r erró| raj ongásig Szeret et t mest eré nek, Ravasz Lászlőnak:
,,Az é n lttkdsoruat é s hivatalomat mondhatni ktjrc)skdriil bombrizták, I sten ntegfoghct- tatlan csod jaké nt a fóé ptiletet eddig kijzvetlen bombakár nem é rte, cLzonban a teljes ablakhirin1l é s nagyszámti bels(Í rongálődős miatt a lak s é s livatal mrir ed,dig is hasz- nálhat at lan,.. ',l
Ré vé sz hamarosan visszat é rt ' Debrecenbe, é sré szt vet t a kÖzigazgat ás holyrcállí t ásában, az rij j áé pí t é sben.2 Rovid ideig t ankerÍ ilet i fí t gazgat őké nt szolgált , t agj a let t el szcj r a helyi Nemzet i é s Torvé nyhat ősági bizot t ságnak, ma.j d a december 21.é n sszet il I deiglenes Nemzet gyí í lé snek, arnelynek egyben házt gazdáj a is volt . ( A reformát us kollé gium orat őriumában tart ot t ák az rilé seket .) Akkor é s ké sóbb tobben t ámadt ák polit ikai szerepvállalása miat t ,3 val szí ní í leg azé rt , nrert a kiilonbozí í t est iile.
t ek < j sszet é t ele igen saj át osra sikeredet t . Ré vé szt azonban nem riaszt ot t a el a kommr" t - nist a t rilsrily, 6 egyháza é rdekeit szeret t e volna miné lj obban ké pvise] ni, ős nem t art ot t a osszefé rhet et lennek lelké szi mrí kodé sé t a kozé iet i akt ivit ással.a Bí rálőival szemben ma is igazat adhat unk neki, mert ekkor valőban ó j elent et t e a reformát us egyház leglont o.
sabb kapcsolat át a Nemzet gyÍ í lé ssel, az I deiglenes Kormánnyal. AZsí nat lelké szi el- 66
I ( é t ,it : lnra ''A: idt ik t ,ilnt nÍ lnn', ( l944 .l9(l7) t t i i k r ' . l l z t l st t ' t r t t l l t t l l l } t r t I l l 1l cst t . c szt r t . t t l t , ős st l k i i i g í l l , t Scl l l tu d t a' h og y a t i szán t li p i i s- 1l( ik cgylilt lr liir r őlct llcr r vat t - c. 5 Más lr : lr ot í í st j g hí j án lé t f bnt osságr í nak bizonyult Ré vé sz I t t t t .c rt ct t lzct gyÍ í | Úsi t agsága, tí t rgyal ké pcssé ge. Bár a Í .ÓldreÍ brm egyházakat is st ij t Ó rrrcgvalt isí t lisát t ak nct .t r t udot t gát at vet ni,6 azt azonban az 6 segí t sé gé vel sikert ilt elé rni, lr< lgy a lr: lké szok nőpbí r< isági igazolását maga aZ egyház vé gezhesse. Egé szen l945 áprilisárig, arnikor az ldeiglenes Korrnány Budapest re kt ilt Özot t , Ré vé sz volt az egy- I rázvozcté s, I l.avasz Lász| ló hí rtbmása, a kornrány távo,zásáva| azonban rnegÍ brdult' a hclyzct , a t iszí rnt li pÍ ispok szorult rá a í óvárosi hí rekre. Terj iink azonban egy kicsit vissza l944 vé gé re' 1945 t avaszára, mert ekkor t et t kij elent é sei é s tevé kenysé ge a ké - sőbbiekrc né zve is kornoiy.j elent ősé ggel bí rnak.
Ré vrj szt , annak ellené re, hogy az egyházi szemé lyek polit ikai szcrepvállalását ált a- lában nem helyt elení t et t e, saj át szereplé sé vel kapcsolat ban komoly ké t sé gek gy t r- 1é k.7 Mindcn bizonnyal azé rt ,merL olyan dolgokat lát ot t az riiraindulÓ k zé let ben, ame.
lyek cgyált alán nem nyert é k el a t et szé sé t , Már 1944 decemberé ben í rot t biza| mas t ankerÍ ilet i ut así t ása is bizonyos elí í vigyázat osságr 1 t anriskodik. Minden t anárt Óva int at t Ól, hogy a vált ozásokat át n-renet irrek t ekint se, nehogy ,,a sorsunlc irányí t ását ma é s a jol,(í ben is kezí ilcben tartő kÍ ilsií é s belsó té nyez kben teljes bizalmatlanságot'' é bressze-
nek. Thlán ez az ővat osság vezet i t ollát akkor is, amikor a ré gi tank nyvekról a t é nyek eróteljes lccgyszerí í sí té sé vel azt rrrorrdja' hogy ,,alapjában vé ve a lettinÍ é s letiin(í ré gi rendszer Jbud( t lis é s kapit alist et , illet Leg > > fusiszt a< szellené ben vannak í rva. . '', Ugyan.
akkor krit ikával illet i a ké t Viiágháborri kciz t t i idószak irredent izmussal nré t elyezet t pedagőgiáj át , é s tidvcizli a kcizelgó dernokrat ikus át alakulást - vé lemé nye ebben az eset . ben szint é nek t í í nik' Mirrt sokan mások, a Szovj et uniő cé lj aival é s mÓdszereivcl kap- csolat ban is ill ziőkat t áplál: ',Ag,godalmasan ővakodni kell at t ől, hogy a szovj et megtorki h bor jtinak elí í ttiink lcavargő vé res ké peit sszeté vessztik magával a szovjet rendszerrel é s annalc eddigi eredmé nyeivel s iLy irányban tegytink meggond.olatlan nyi- latkozato] uLt vclgy cé lz.ástlkat. Az. iskolában termé szetesen semmifé le pártpropagandá- nak nent lehet ltelye, de ct tárgyilagossrig é s tisztí Lttl rás é rdeké bett a n vendé kek fe.j- let t sé gi.fokához ké pest net n lehet alkalt lm adt án me'gemlí t é s né lkiil hagyni' hogy rt szovjetretrlsz'er a tlrugát uLa.jdont nem, csak a,ruta| c lcorlátlan ttiltengé sé t, a kapitalista rendsz'emek ezt a legJ(í bb bií né t z,tija ki, hogy a Sz'rsvjet-Uni kebelé be tartoai 250- 300 milliő entber mí í tleltsé gi sz,ittvottttlának emelé sé re aráttyLag rcjvid idó alatt bámu.
latosan Sok(tt tett, ct mí í t,elt é rtelmisé gi entbert a nem anyaqi vonatkozásii pdlyeikon is rendkí viil megbecsiili, a valltÍ si é s egyh z'i é Letet é s té nyezóit petlig _ anint erról kijz- vetLen tuPcLsztaLásb L is nleggy(í z.(í tl.ltetttink - nemcsak nern iildcjzi' ltanem tiszteletben ré szesí t i.,'8 A Szovj et uni< inak ezt a dicshimnuszát Ré vé sz minden bizonnyal t udat lan.
sit gbcil, é s nem a valriság elkendózé sé nek szándé kával vct et t e papí r.ra. A szovj et ek na- gyon lrat ásos nyugat i propagandáj át a szigorri hí rzárlat é s a nyilas ellenpropaganda is er ósí t et t e. Kevc: sen lát t ák olyan t iszt án a helyzet et , mint az é lesen ant ikommunist a Mindszent y, aki t obb rit ka t é nyfelt ár konyv, s í gy az igazi szovj et rendszer ismeret é . ben kezdet t ól Í bgva engeszt elhet et len harcra ké sziilt .
Ré vé sz scm volt azonban t elj esen naiv, fóké nt ha a hazai kommunist ákrcll volt szcl, akikról nem gyaní t ot t a, hogy I nindcnt szovj et ut así t ásra t esznek: i 945 márciusában í gy í r Ravasz Lászlőnak: ,,A politikai káosz egyé bké nt tovább tart, de általában mindeniitt 7
llt C! ] ll(ll)í t lu| u k(I tttttttk s; ll rÍ kat t t r; t t .1,é s t .( lÍ t ,t t lt t I t l's clt Í rct ij ré 'ya. t t nt cll, lt allye! -kiizz't : l nrcI r u komuj nt ry,al is sz'ct nbelt c! yez'kedt í ' it t ct t eg t ut t t t ittté zkedé seire Jt it 1lÍ 'il at ruci- t dsokbcm é s brutalitasokban is megttyilvtinul.'' UgyanebbóI a levé lb l az is kideri.il, hogy a kormánybőI Teleki Gé za uuilá,- é , kc;zoktáiasugyi miniszl-errel alakí totta ki a legj obb viszonyt (aki a felesé gé vel egyt it t nála lakot t ), i"onuun f.á; clalrnasan t iszt ában volt e kapcsolat polit ikai é rté ktelensé gé vel, é s lát t a, hogy a né haiminiszterelncik fla, maradé k beÍ t llyását is elveszt ve, hamarosan ki fog hullani tiszttí ból' A hata] om va| ődi birt okosával' Rákosi Mátyással torté nt tanulságos talá| kozásáről is beszámol : ,,Eppen te* nap volt allrulmam hossztí beszé t,eté st Í olytatnom R. M.-sat, ott
"zt az aLkcllntat nlaga kereste. Ké pzett, jő koponya, udvariai fornlákkal, nehezen teptezett diktátori haj.
lamokkal. Termé szeÍ esen kifogás t rgytiví L íette azt, hogy sem Te, sent é n nem vé tlel- mezttik elé ggé > afeljebb valő esztendókbett< a (soi-tlitai| aemotraciát, viszont a refor- mátus egyhált l, mint kifejezetten ,,a magyctrság é s a szaiadsá7 egyhiz től,, (ipsissimct verba) a maTyar krjzszellem átalakí tásiia demokratikus e, ,hoí ian irányban sokat v rna. Azt folyton hangoztatta, hogy a kommunista párt se a mostani, sem az eljÖvendt nehé zsé geké n nem akarja
?yediil vállatni afelelóisé get -,,a,,so,i1atJblJbgott t)né r' dekból sent _ tehát 'gzinté n akarja é s munkália az osszes tcjbbi demokratikus erókkel val cissaefogást. Viszont akctratlanul is el rulta, hogy az ssrys ,,fasis7ta,' elemekkel miné l gyorsabban é s miné l radiktí lisabbart le akariak számolni, nekik az ectcligi iga- zoltat si eljánis tulsság.osan enyhe stb. ha vé giggondoljuk, ez gyakorlatilag bizony az intelligencia kiirtásával egyenló s ezt ók, L,g,í atsztk, mé gis csaí .rlmbicion ljtik. ti, ,,fa- sizmus,' alapj n minden nadrőgos embei.í el lehet htjini, aki az elm lt 25 esztendó alatt 5 sort nyomtatásban kiadott vagy 5 m-ondatcÍ nyilvő,t,tosan elmondott.,,9 Ebben a Ravasz Lászl nak í rt magánlevé lben sokkal hat ározot t abban, elí t é lóbben nyilat kozik a kommunist ák tevé kenysé gé r6t, mint máskor, a nagyobb nyilvánosság elótt. Nem is csodálhat iuk felindultságát, hiszen Rákosi kertelé s nJltut -"gn,ondta neki, mire szá- mí t hat . Más esemé nyek is bizalmat lanságot é breszt het t ek benne: Makkai Sándor tava- szileLart őzt at ása,l0 egyes t iszánt rili lelké szek ellen lefolytatott tcirvé nytelen né pbí rÓsá- gi elj árások, vé gtil pedig.saját vejé nek hadifogságba hurcolása es naaa' Másik veje, Vaj da Bení í ugyan ,,hitvallő'' kommunista voltjl ám rőla alkotott vé lemé nyé t bizonnyal nem t erj eszt et t e kj az egé sz mozgalomra.
A tcirté ntek nyomán egyre világosabb lesz száLnára aké p. Az egyházifÓldekból t r- té nó radikális f'cjldosztást az egyház iskolat.enntartő szereprjre rrivaitozva kezdettól el- lenzi, é s látja, hogy a reform az egyházi oktatás teljes elláhetetlentilé sé t fbgja eredmé - nyezni, é s az á| lamLől valő teljes anyagi Í iiggé sbe t aszí t j aa reformát us int é zmé nyeket .12 Egyre inkább é szreveszi azt is, hogy a vall.ás elleni Í 'ellipé s nem csupán egyes kommu- nista pií rtszervezetek
iniciatí vájárat rté nik, hanem kcizponti irányí tás á1t az esemé nyek m gcit t . 1945 má.iusában már í gy í r erról Ravasznak: ,,Nem tudom, nincs.e valanti kcjz- ponti utasí tás, hogy az eTyházi vezetók nyaka k riil a hurkot szorcsabbra nincs-e ezvalami cjsszeftggé sben a szijve.tsé ges hatalmak k zti ellenté tek egyre nyiltabbkell venni é s emleget é sé vel.''13
Ekkor, mint sokan mások' n ,g azL hiszi, hogy az angolszí rsz hatal- maknak lchet valami beleszcilásuk a lnagyarországi csemé nyekbe, hamarosa n ezt az il| (tziój át i s el ves zti.
Thgadhat at lan ugyanakkor, hogy Ré vé sznek volt bizonyos affinitása a ,'balo'dali-
I
R( t l,t : lnre ,,A: ' iilt Í k t ,ihut t í l> an,, ( l944_l9ő7) siiglr t r z. ' . | ) ( ) t lt ( ) sill) l) lt t l szt ilvir cgy r r lyir r t 1lr llgí r r i clcI r lokr áciához, amely cr ót elj es hang- s lyt lr clycz it szt lcií r lis igazsí r gr lssí r gr a. Bzé r | . t ámogat t a a kcizt ár saság kikiá] t ását , é s a kt lrt t ií t rt yzat cgyház szí rrnára kcdvcz t len lé pé seire ezé rt nem válaszolt mindig a fel- luillt lrrlclí rs hang; j án. A világőgé s hat ására megvált ozt ak a fbrradalom t ermé szet é ról al- kt lt rlt t né zct oi is. l939-ben mé g rigy vé lt e' hogy az egyházaknak nem szabad magukat Í ilrradalrrrak szekeré hez k t nie,la 1945.ben a reformáciő emlé kiinnepé n elmondot t be- szé dé ben már magát a relbrmáciőt is forradalomnak nevezi. Kordivat , meggyózódé s' r.ct orika? Nern t udhat j uk. A világhábor elót t i rendszer elí t é lé sé ben is j őval t ovább tnont, mint azt sok lelké sztársa, kÖztiik az általa igen nagyra tartott RavaSZ Lász| ő kí - vánat osnak t art ot t a volna. Úgy gondolt a, hogy mind az álit am, mind az egyház számára káros volt a ké t fé l szoros osszefbn dása é s Í t iggé se. A kezdet ekt ól t ámogat t a az egy- ház é s az állam bizonyos szé tválasztását, a szabad egyház szabad államban elvé t, ame- lyen t ermé szet esen t elj esen mást é rt et t , mint a kommunist ák. Valőszí ní í leg é ppen ez az afÍ init ás magyarázza, hogy KÓnya I st ván,,dualiszt ikus drámáj ában'' ó is a,j ők'' olda- lára kerí ilt , Bereczky Albert , Bé keÍ i Benó, é s társaik mellé 't 5 A besorolás azonban egé - szen t é ves' mi sem mut ada ezt jobban, mint az l 945-os tiszánt rili pt isp kválaszt ás saj á- t os t ort é net e, amelyben é ppen Ré vé sz é s Bé kefi állt ak egymással szemben.
Ré vé sz I nrre, a zsinat -presbit eriális elv hí ve volt .16 Már 1938-ban sem akart a elfo- gadni j elolé sé t , é s ez nem holmi szí né szkedé s volt a ré szé ról. Csak azzal a felt é t ellel egyezet t bele megválaszt ásába, ha né gyé venké nt ilj vá| aszt ás alá bocsát hat j a tiszt é t . Szokat lan gyakorlat volt ez, hiszen addig a reÍ brmát us egyházban is ,,é letÍ bgytig'' m - kt ldt ek a pÍ isprik k. l945-ben, a kozelrnrilt t cirt é né seit megfont olva Ré vé sz rigy don.
t ot t , hogy másodiára is az egyházkeriilet akarat árabí zza t iszt é t . RavaszLászlőt , j | let ve a zsinat i t anácsot Szeret t e volna arra rávenni, vált ozt assák meg az egyházalkot mányt , legyen min< ] en keriilet ben rendszeres az ált alános t iszt j í t ás.'7 Buát j a azonban ebben a t ckint et ben szkept ikusnak mut at kozot t : ,,Az egyházalkot m nyt most t iszt j í t ási cé L- ből kit gí tani elntikileg, zsinati hcltározattal nem lehet é s nem is tanácsos. Erre csak a zsinat jogosult. Az sent ajdnlatos, hogy piisp kók most tij választás ald vessé k nxaqun.
kat nké ntes ala1lon. Az,t hiszem kc; teLessé ge mindenkinek átkorm(utyozni ezen cl vőLsá- gon a hajőt s majd, ha megt rté nt az uj berendezkedé s, akkor vesse fel minden egyházi vezetí í magában ezt a ké rdé t.. a vé glegesen kialakultnak lát,sző helyzetben akar-e, tud'e t ovt ibbdolgozLzi 7,,r8 Ravasz t ehát Í 'elhí vt a a Í igyelmet a t iszt rij í t ás veszé | yeire' é s ezze\
szint e nregiősolt a a Tiszánt rí lon kibont akoző válságot . Ré vé sz I mré nek egyé bké nt fel- t et t szándé ka volt , hogy t ávozik a piisp ki szé kbí í l. Erre indí t ot t ák nem csak elvei, ha.
nem kcizismert szeré nysé ge is: soha nem t art ot t a magát igazán alkalmasnak a piispoki t iszt re. Ré vé sz már a nyár derekán é rt esiilt arrÓl' hogy lemondási szándé kát ismerve egy csoport Bé kefi Benó nyí regyházi lelkipászt ort piispciknek szeret né váI aszt ani.l9 Saj át állí t ása szerint ekkor mé g egyenesen orvendet t az ellenj elolt Í .elt í í né sé nek. Bé keÍ i Benóvcl szemben, bár t udot t bizonyos m lt bé li bot lásairői é s emberi gyengesé geiról, nem emelt kifogást . Bé kefi nyí regyházl lelké szké nt 1940 őt a vezet t e a ReÍ brmát us Gyi.ilekezeti E'vangelizáciő Baráti Trársaságát, é s í í szerkeszÍ ette a Magyar Református Ebredé s cí nrí í hetilapot, tehát az é bredé si rnozgalom egyik kulcsÍ igurája vo1t'20 akár- csak Karácsony Sándor, Vict or János,2l valamint a polit ikai Szerepet is vállalő ( VKM államt it kár) Bereczky Albert .
Szab Andrtis Pé ter
Az 1d6 elórehaladtával egyre Szaporodtak a baljős elójelek. Bereczky é s Karácsony egy alkalommal feltÍ í nó buzgÓsággal szor ga\ mazta a prispÓknek az .egyháztorté né szi pályára valő visszaté ré sé t. Kijelentetté k' hogy ,,a piisp ksé get mLis is el tuclja tátni, de egyháztc)rté né sz ma a reformőtus e7yházban csak Ré vé sz I mre.',z2 Az augusztusi egy- házkert ilet i k zgyí í lé sen azonban kiderii| t , hogy a kerÍ jlet dt j nt ő t obbsé ge egyré szt el- ut así t j a a pt isp ki t iszt rij í t ás gondolat át , másré szt pedig ragaszkodik Ré vé szhez, é s a lehet ó leghat ií rozot t abban ellenzi Bé kefi ambí ciőit . Ré vé sznek egyenesen zsaroláshoz kellet t folyamodnia, hogy a k zgyí í lé s haj landő legyen kií rni á választást. Bé kefi Benóé król kcizben kidertilt, hogy eszkozeik é s cé ljaik korántsem olyan tisztessé gesek, mint azt a ptispok gondolta. Nem egyszerí í en kampányt indí tottak a nyí regyházi |e1- ké sz megválaszt ásáé rt , hanem rágalomhadj árat ot indí t ot t ak Ré vé sz leiárát ásáá. Í sv let t ebból a szeré ny emberból, mellesleg az é bredé sí mozgalom ószint e t ámogat őj ábőireak- ciős maradvány, minden egé szsé ges rij í t ás é s minden rj rcimhí r megront őj a. ,,AZ evan- gé lium baj nokai', - ahogy Ré vé sz nevezi óket - kampányukban eióteljes politikai tá- mogat áSt is igé nybevet t ek. 1945. szept ember 22-é n megje| ent a piisptikné l Bereczky Albert , é s szent ártatlansággal, valamint ,,6szinte,'aggodalommal Lozot t e vele (Rákosi Mát yásra hivat kozva), hogy vannak bizonyos tigyei, amelyeket egyes rosszindulat cmberek felhasználhat nak é s már Í blyik is az adatgy jté s ellene é s É avasz ellen. Sze- rint e a legj obb az\ esz, ha Ré vé sz onké nt visszalé p a piispokválaszt ást ől é s visszamegy az egyházt rté neti katedrií ra. Bereczky, hí rvivői szerepé t betciltve, a beszé lgeté s után ''csaI ádi tigyben'' Nyí regyházárat ávozot t .Mint ké sóbb kidertilt, pusztán ,,vé letlen egy- becsé s'' volt , hogy a Bé kefi megválasztásárabuzdÍ tő, Ré vé szt a hat alom szempont j á- ből elveszet t embernek minósí tó nyí regyházi kcirlevé l szeptember 23.án jelent meg é s az t j bredé si mozgalomnak valőj ában persze Semmi koze nem volt ahhoz, hogy a kom- munist a, a szociáldemokrat a, sót a Kisgazdapárt Szabolcs megyei szervezete kcir1eve- lé ben Bé kel.i mellet t Í bglalt állást . Bereczky Albert VKM államtitkár is kibocsátotta a Tiszánt ril gyt -ilekezet einek a maga Bé kefi megválaszt ás árabuzdí t ő korlevelé t .23 Hama- rosan Tildy is megnyilat kozot t , aki visszalé pé sre szőlí t ot t a Í .el Ré vé szt , mert - szerint e _ ha megválaszdák is, ,,a rendórsé gi dolog miatt a kommunisttik > kifogjdk lóni.< ',2a
Ré vé sz I mre, bármi is volt az eredeti szándé ka, ilyen elózmé nyek uián kote1essé gé . nek é rezt e, hogy elindulj on a ptispcikválasztáson. Az egy! .Ázkerr.ilet vezet é se t ámogat - t a,25 az ij eszt get é sek mogrit t pedig ezrit t al nem állott komoly politikai akarat, 1945.
november 21-é n Ré vé sz els pró szavazattcibbsé ggel ismé t a Tiszánt li ReÍ brmátus Egyházkeriilet ptispoke 1ett.26 A konfliktus, é lessé ge ellené re, egyelóre na9m vezeÍ ett aZ
egyházon beliili nyflt szakadáshoz. Bereczkyt Ravasz szigorrí an megrőtta a Tiszántril beliigyeibe valő illet é kt elen beavat kozás miat t , a bí í nbánő államt it kái pedig december
13-án Ré vé sszel kcizos nyilat kozat ot j elent et et t meg, amelyben kolcsont j s en t iszt ázt ák a ,,fé 1reé rté seket.,,27 A konflikt us a felszí nen talán eliilt, d'e az egyház inté zmé nyes é s
nj el lt vezet í i kozot t i bizalom soha tcibbé nem állt helyre.
ValÓszí nú leg a t iszánt rj li pí isptikválasztás kimenetelé hez is hozzáiárult az a Lé ny, hogy 1 945 novemberé ben a szavazat ok 5.t száza| é kával a Ft igget len Kisgazdapárt nyei.
t e meg az országgy lé si vá| asztásokat. Maga Ré vé sz, t apaszt aI at ai irI ir1rj í rr ncnl nagy()n kedvelt e a pár t ot (kt ilonosen Tililyt 28 ncm állhat t a) é s cgyált aI ií n nct t r lr ilt ir gyr 1zclr r r t ik- bcn' I 94. 5 r ná. j usban né g. , t l, L í r j a Ravasznir k, lt r lgy r r kisgr r zr | t lk , , Cgyr ( t , t ' t . t t t a' t allll R\ , . 7o
Ré v é s z I tnre,, Az i d(í k v i ln r b a n', ( 1 944- 1 967 )
z,elnti remé nyekr(í L kukoré kolnak.,'29 E kiielenté s bizony nem trí l hí zelg a Kisgazda- pát t rané zve, ám avá| aszt ások eredmé nyebizonyára Ré vé sznek is nagy megkonnyeb- bt ilé st j elent et t .30 A megkonnyebbiilé s azonban nem t art ot t sokáig' A kisgazdák szovj et nyomásra ké nyt elenek volt ak koalí ciőt alakí t ani a baloldali párt okkal, é s az í gy meg- a1akulÓ kormányban a kommunist ák kapt ák a kulcsfont osságri t árcákat ( pé ldául a Bel.
iigyminiszt é riumot ) . A szovj et t ámogat ás birt okában ált alában t ovábbra is Rákosié k irányí t ot t ák az esemé nyeket .
| 945 vé gé n,1946 elej é n, mé g az egyházellenes tárnadások e1s6 igazán nagy hullá- ma elí í t t sikerii] t mind a Dunamellé ki, mind a Tiszánt rili egyházkeriilet ben megbí zhat ci fógondnokokat választ ani. Ravasz mellet t a volt igazságt igyminiszt er, Lázár Andor let t a Í í í gonclnok, Ré vé sz segí té sé re pedig' hosszas habczás után Szentpé teri Kun Bé la vállal- kozot t .3l Mrár 1946 elej é n is hat ározot t an é rezni lehet et t ' hogy a kommunist ák egyház é s állam viszonyának radikális rendezé sé re, az egyházak visszaszorí t ására t cireksze- nck. Ré vé sz Imre ezé rt is í té lte annyira stirgósnek az egyházreform ké rdé sé t, csokken- teni akarta a támadási feliiletet: ,,Aa egyházreform ké rdé sei kcjziil é n a 8)lijké rre men- né k é s legelószc)r az egyháztaysáy reformját ké szí tené m eló. Azt hiszem, egyé bké nt is ez lesz a legstirgósebb' mert bár a politikai ingának mé g nagyon sok jobbra-balra lenge.
té sé re lehetiink elké szí ilve bé kekr)té s etótt é s után, mé gis alig hiszem, hogy a munkí ts- s g é s parasztság lé nyegesen csorbí tani engedje eddig megszerzett politikai hatalmát, ez,zel peclig egyiitt fog járni az, ho1! nentsoktÍ fel fog vetí dni az áI lami egyházpolitika gy keres átalakí tás[ t' ez pedig els(í sorban az eddi7 is legsebezhet1bb ponton, afeleke- zeti ké nyszer é s az egyházi adriz si jog pontjtin fog kezdódnL Ezzel szemben nekiink nincs más er(í ssé giink, nxint átalakutni hitvallő egyházz , nké ntes é s áldozatvállalő egyház.tagsággat. Ehhez ké pest minden mős reformké rdé st, a legfontosabbakat is, tttd- sodlagosrLak látont.''3z Mikozben Ré vé sz I mre az egyházi reform miké ntjé n toprengett' a reÍ brmátus egyház egyre nehezebb anyagi helyzetbe keriilt. A foldrefbrrn hatása kibon- t akozot t , a rnegí gé rt kárt é rí t é st pedig sosem fizet t é k ki. Az akadozva é rkezó kÍ .ilfÖldi segé lyek né lkiil szint e az osszes reformát us okt at ási t nt é zmé ny csódbe ment volna, mé g 1945.ben. S miut án a foldreformt nal a csód szé | é re t aszí t ot t a óket , a kommunist a párt ingyené lónek kezdi nevezn i az egyházakat. Egyre hangosabban harsogja a Szrlbad Né p' hogy az egyházak, a reakciő fé szkei, az állram ingyenkenyeré n é lnek. El szor hangzik el a kcivet elé s, hogy a felekezet i iskolákat államosí t ani kellene. 1946 márciusa, akoz.
t í rrsaság vé delmé ról szől< i torvé ny elÍ bgadása ut án a kommunist ák é s csat l< isaik egyre nyí lt abban t ámadnak, 7946 t avaszán a rendóri szervek várat lanul rin. diákosszeeskt ivé - scket Í .edeznek fel bizonyos egyházi fennt art ásri iskolákban. A vádak ké pt elensé ge ugyan hamar nyilvánvalővá vát ik, de a hadj árat mé gis gózeróvel folyt at dik. A t ilt ako- zás irányí t őj a a serrrmilyen megalkuvást nem t rí ró Mindszent y Jcizsef, a magyar kat oli- kus cgyház lej c, aki a kozos egyházi é rdekek vé delmé ben Ravasz Lászlóva| is felveszi a kapcsolat ot .
l{ avasz rj s Mindszent y 1946j riniusában szÓbeli megállapodást kot ot t ek a ,,kult r.
lt it rchan'' valí l cgyii1t mí í kodé sról' Kat olikus ré szróI a kiizdelem egyik legfont osabb esz- kiizc a Kir t t llikus Sziilí í k Sz( ivct sé gc lct t . Az ellenf é l válaszul megt izedelt e az egyhází k( it t " í t lÚsÍ i t í t t . sat lir lr t t i cgycsiilct ckct ' r r A | - closzlat ilt t , Í ( í leg kat olikus ,,f asiszt a'' Szer ve- zct ck kiiz( lt t r llyar r cgylct ck vt r | lak, r nint pé ldií ul a KAI - ( ) T, vagy a Cser ké szsz vet sé g.
7 1
Sz.ub.í AtdrLls Pé ter
1946 szept emberé ben a né gy reÍ brmát us pÍ 'ispok kozos nyí lt levé lben t ilt akozot t Tildy Zo1t n kcizt ársasági elnclkné l az at rocit ások miat t .3a A kemé ny hangri, ugyanakkor konst rukt í v hangvé t elí í beadványt R vé sz Imre is a| áí rLa.3s A t iszánt rili pt ispok a ] < civet - kezó é vben is kit art ot t Ravasz mellet t , arnikor nrár a fbkult at í v va] lásokt at ás bcvezet é se k rí il Í blyt a vit a. Miut án Ravasz megj eient et et t egy, a kÖt e| ez vallásclkt at ást vrj dó cik- ket az Új Ember cí mú kat < llikus 1apban,36 ezer meg ezer hí rlapi t ámadás cé lt ábláj ává vált , é s a t ámadások nem csak a világi saj t őből é rkezt ek, harrem egyházl ré szrí í l is.
Az é bredé si mozgalom ké pviselet é ben Bereozky t i.iÍ .ent hallat t a hangj át .
Nem vé let len, hogy a pozsonyi rit i lelké sz é ppen a Magyar ReJormí t t us Ebredé sben j elent et t e meg nyí lt | evelé t' Bereczky Albert a Visszaut así t j uk cí nrí í cikkben sainálko-
zását Í eiezt e ki Ravasz nyilat kozat a miat t , é s miut án az okurnené j egyé ben j cil megt o- rolt c a lábát a ',reakciős'' kat olikus egyházban, a Í -akult at í v val] ásokt at ás rnellet t tet t e le voksát.37 A tiszántrjli pÍ ispoksé gre sikerteleniil pá| yáző Bé kefi Bení í é s Bereczky Albert mé g 1946 auguszt usában hozt a lé t re Nyí regyh: í nán az n. országos ReÍ brmát us Szabad Tanácsot, egy kiiltln egyházatazegyházban' amelynek vezetósé ge kezdettól é les kriti- kával illet t e a hivat alos vezet é st , elsósorban Ravaszt Lász\ ót . Mint sokan mások ( koz- t iik Ravasz) rigy gondolt ák, hogy a második világhábor borzalmai I st en í t é lct é ból t el.
j esedt ek be a magyar nemzet en. De a Tanács nehezen igazolhat ő vé lemé nye szerint a reformát us egyház a rnrj lt ban kompronrit t álődot t , e| j át szot t a prőlé t ai, iránymut at ő t isz- Lé t .38 Ez az n' szo1,gálat -t eolÓgia csí ráj a volt . Az egyháznak Bereczkyé k szerint vak engeclelmessé ggel kcivet nie kell az j id k prőfé t áj át , az á| lamot , s ezze| t lt i be leg- .; ouuan lst en alárat át . Ké s bb, a Í brdulat é ve ut án a, ,,JJt ld t ',, a szocializmus é pí t é sé t az iidvt ort é net esemé nyei k zé is beemelt é k,39 de ekkor mé g nem volt ilyen világos az irány, Bereczkyé k mé g csak a ,,keskeny rí t r l'' beszé lt ek é s soki< i szándé kri enrber, nem lát va a mozgalom lé nyegé t , csat lakozot t hozzáj uk. Elí í bb.ut őbb azonban minden be- csÍ ilct es lé leknek rá kellet t jonnie' hclgy a ''keskeny rit '' valőj ában a legszé lesebb, é s
1948 ut án vé gig kellet t né zniÜk azt , hogy maguk az é bredé si nlozgalom vezet ói szá- rnolj ák fcl a reformát us é breclé st . Bercczkynek bizonyos é rt elemben igaza volt akkor' arnikor ezt mondt a: ,,a kereszt yé nsé get nrcst se kí viilról fet,t'llegeti a veszedeleru,',a( |
194] .ben tehát Ravaszt é s vele ,az egé sz egyházvezeté st is srilyos kritika é rtc, ám arnikor máj usban, háromé ves szij net ut án aZsinat cj sszeiilt ' nyilvánvalővá vá| t ,hogy az ,, .i reformáciÓ'' é lharcosai vé lemé nyt ikkel kisebbsé gben maradt ak.4lA refbrmát us egy.
ház ugyan kij elent et t e ké szsé gé t a vált ozt at ásrir, é s az állammal val viszony rendezé - sé re, de koránt sem olyan szolgalelkí í en, mint azt az,,é bredé s baj nokaj '' e| várt ákvolna.a2 Bereczkyők csal dot t ságukat az állam kovet elé seinek nyflt vagy burkolt t riilicit álásába 1oj t ot t ák.43 A Baloldali Blokk a fakult at í v vallásokt at ást ekkor mé g nem t udt a keresz- t t ilvinni a csonka t rvé nyhozáson sem. A kudarc ut án azonban rij ra t árrradásba lendÍ ilt .
1947 jr1niusát ől csak az olyan t elepiilé seken mí í kod egyházi iskoláknak bizt osí t ot t ak államsegé lyt , ahol nem volt állami iskola.aa A t ankonyvké rdé s kort il is heves vit a ala- kult ki. Világos volt , hogy nrire megy ki a j át szma. A konununist a irányí t ás alat t áilő lapok egyre gyakrabban kovet elt é k az iskolák állanrosí t ását , é s persze a refilrmát us
egyházvezet é s lenrondását . A bé rt ollnokok szerint ar' egyl: .áz: t k k< ) vct c| é sci rrcvclsrj ge- sck, mcr t ók is az állanscgt ilyb 1, al, ( ilam kcgyclnr r j h l t ar t j r ik lcr r lr iskr r lií ikat ' A pt l- lÚI nií r t la | < ősóbb l( Úvr j sz is bckapcs< lI r it | r lt t , Ús vilí t gr r sit n lcsziigczt c. I t r r gy it z Í r llir r r li t ii-
Ré vé sz I nu.e ,,Az id(í k villarában,' ( 1944'] 9t57)
rrrogat ás nem puszt án ,,nemes gesztus'', hanem egy komoly kcizj ogi é s magánj ogi adős- ság, a fÓldreÍ brm során megí té lt kártalaní tás torleszté se.as Bereczkyé k vé lemé nye ez- zcl szemben már l946-ban is az volt, hogy az egyházi oktatás nem tartozik az egyház lcgbelsó 7é nyegé hez, kt iloncisebb szí vfáj dalom né lkiil le lehet rőla mondani.
Ré vé sz az 194J-es é v ki.izdelmeibe t est ileg-lelkileg annyira belefáradt , hogy ( t ilius clet é t ól szept ember 30-ig) bet egszabadságot vet t ki.a6 Ekkor menekÍ ilt el elószor az csemé nyek e| óI - az esemé nyek pedig felgyorsult ak. 1947 auguszt usában megt art ot t ák az elhí resrilt ké kcé dulás választ ásokat ' amely ut án a kommunist a párt már t elj esen aka- clályt alanul megvalősí t hat t a egyházpolit ikai elké pze| é seit . 1941 . december 4-é n a min- dcn j elent ósé gé t elVeSZt et t országgyÍ í 1é s t cirvé nyt hozot t a felekezet ek egyenj ogt iságá- r 1' E,nnek é rt elmé ben rendelet i t on megsziint et t é k az egyházi adő ké ré sre állami apparátussal behajthatőságáÍ ..a7 Az egykor Ré vé sz által is őhajtott Önké ntes egyházÍ ag- s, g ezze| sző szerint ,,egy csapásra'' megvalősult . A felekezet i egyenj ogriság az ( lj abb államosí t ásokkal kiegé szí t ve lehet et len anyagi helyzet be hozt a a magyar reformát us cgyházat. Az áI lam most már bármit ,,ké rhetett'', é s ké rt is: az iskolák államosí tását é s Ravasz Lász| ó,,fej é t ,, .
Ré vé sz I mre, ahogy az é rint et t is - már | 941 vé gé nj ől lát t a' hogy mi kcivet kezik.
A sokfelől té pázoÍ t Ravaszt hí í sé gé ról biztosí da: ,,Enyhí ne Urunk a Tb sí lyos megpr bál- tdtáSaidí t, mutasson remé nysé get a remé nytelensé gben is, órizze a Rád bí zott kirtcs cse- ré pedé nyé t, é s tegye tijrhetetlenné baráti, testvé ri é s munknk ziissé gtinket. K szijntim rl sok jőt, amivel egé sz é letedben s az elm lt é vben is voltál hozz m. I gaz hí í sé ggel há- láI om meg é ltenl fogyttiig, az igazságos é s irgalntas I sten pedig teté zve visszafizeti.',a8 Olyan ez, mint egy bricsrilevé l. É s val.j ban, Ravasz bricsrij ára nem kellet t sokáig várni'
1948. március 31.é n beállí t ot t Ravasz LászI ő irodáj ába Vbres Pé t er é s DobiI st ván' kőt reÍ brmát us gyokerilí , csak né vleg nem kommunist a polit ikus, é s kozolt é k az állam olvárásait . A kcj vet elé sek lé nyege igen roviden cisszefoglalhat ő: Az egyház t e| j esen h dolj on be, é s Ravasz, valamint a t elj es vezet í sé g mondj on le. A lát ogat ásnak kiilo- n( is nyomat é kot adot t , hogy Lázár Andor dunamellé ki fógondnokot , a pÍ ispok legfon- t osabb munkat ársát , aki t ort é net esen a Rákosi.per idej é n volt igazságt igyminiszt er,
l 948. április | -é n az Andrássy rit 60-ba hurcolt ák, ahol int enzí ven kihallgat t ák. Szeren- csé jc volt' hazaengedté k: másnap beadta lemondását.ag Lázár l'etarÍ őztatásának napján ri jabb lárt ogat k é rkezt ek Ravaszhoz, Bereczky Albert é s Vict or János. Ravasz ekkor kij cle nt et t e, hogy ré gőt a tervezi visszavonulását , s mé g a nyár elej é n lemond a konven- t i é s zsinat i elnoksé gról, az szi kozgyí í lé sen a pt ispoksé gról. Lemondási szándé ka az iiprilis t 3-án Tildyné l folyat ot t t árgyalásokon vált hivat alossá.s0 Tildy ekkor j elent et t e llc. I t t lgy az állarn ,,egyenrang fé lké nf' akarj a kezelni a református egyházaÍ ", é s az cgyé hkőnt kié rdornelt dikt át um helyet t egyezmé nyt akar vele kot ni, amelynek legfon- t t rsit hb clcnrc az, agyházi iskolák államosí t ása, de Veres Pé t er száj ából az egyezmé ny I cI t Út r : l oi scl h an g zot t : , , Azeg y h ázv ezet ói t ól el v ár j d k azt ab t j l csessé g et , szer et et et , é s kt.i,t: 'ttt,,; i ul z'uÍ rls'ttigot, hogy mikor szemé lytik politikailag teljesen elfogadhatatlanrui vált' . . lttr.: lik ,tl(!] il?Í t,tz, ldoz'atot, hogy lé pjenek vissza s ne várják meg, hogy a politikai rt k llt 't t | t t li| t í su t j ry,é t t \ ,c'st ilj t ; n','st Szcrint ij k Ravasz Lász1ő vezet é se alat t Mindszent y ..st : gdt lcsit pit t ir'' I ct t a rct t rrnt ií t us cgyhár'. A piisp( ik, bár a í .enyeget é s miat t i Í 'elháboro_
r | í t ssit l. t lc lt t cgcr t 5sí t ct lc I ct t t t lnt lí t si szánt lé kí r t .
Srulal Anilnlt lYttr
ll' í r kosi Mát yás a/ , ( ) I ll) it t l t i. ir . clr r t ct lcr t cllllr t r ' : k r t t t t lit t kt t / t r l| . t { r kt 1t ' I t . t t lr . lI t . , | 11l1' 1, lr z tisz' i idópont t r il ké s i. Szenlé lycs t ár gyalásr a lr í vt a l{ avir szt , ir | r r ll cgysr cr t iclr k( iz( t lt c, ht lgy azonnali ,,ké r é se'' visszaut así t ását haclÍ izonct nck t okillt i, ős ki. j clcr t t ct t c. lr t lgy l} cr ccz, ky Albert lesz az j dunamellé ki piispok, mé ghozzáRavasz tánrogat í rsÍ val. A piisp( ) knek már nem volt erej e a t ovábbi e1lená11ásra.52 1948. április 28.án lemondot t a konvent i elnciksé gról, ké t nappal ké sóbb aZsinat lelké szi elnciki t iszt é ról, vé gt il rnáj us 1 1-é n a piispoki t iszt é ról is.53 Április 30-án levelet í rt Bereczky Albert nek amelyben támogat á- Sárő1 biztosí totta, é S hozzájáru| t ahhoz, hogy a levelé t kozzé is tegye.
Ravasz lernondásával aut omat ikusan a Zsinat alelnoke, Ré vé sz I mre let t a Zsinat é s az Egyet emes Konvent lelké szi elnoke, a Magyar Reformát us E,gyház vezet ój e.sa Neki kellet t vé gigcsinálnia mindazt , amire t aní t Ómest eré nek é s barát j ának nem volt erej e é s lehetósé ge. Ahogy Ravasz keserí í en fogalmazta lemondásában: ,,Az idók roppant váI - tozí lsaival egyházunk olyan tí j é s roppant felcldatok elé kertil, amelynek megoldástira az enyé mné l sokkal, cJe sokkal nagyobb eróre van szí iksé g.,'ss Más ké rdé s, hogy azt a bizonyos erót Ré vé sz sem é rezt e magában.
1948 márciusában az egyházkeriilet ek szint j é n, máj usban pedig országos szint en is elkezdí í dt ek a t árgyalások a ,,megegyezé sró1'', a reformát us iskolák államosí t ásárő] . Rákosié k számára kt ilon< j sen font os volt a t árgyalások sikere' mert rigy gondolt ák, hogy ezze\ at obbi egyházat is megállapodásra bí rhat j ák. ( Ahogyan az ké sóbb be is kovet ke.
zet t .) Nem minden cé lzat osság né lkij l mondt a Rákosi Ravasznak, hogy ,,a kat olikus nyt ij embe1 a prot est dns é s reformát us n llő',.56 Areformát us egyháznak most számot t et í " ne adnia,,oná1lőságáről.'' l948. április 30-án deklarált ák megegyezé si szándé ku- kat, é s az áI | am tevé kenysé ge iránti megbecstilé siiket, maid felszőlí totLák az egyház minden tagját, hogy ,,elhagyva minden meddó bizonytalankod st é s henye várukozást, vessé k keziiket az eke szarvára, ne tekintsenek fuitrafelé , hanem vegyé k ki ré sziiket az ország jjáé pí té sé nek mindnyájunkat ki)telezó nagy munkájáből.,'51 }dire a tárgyalások ekezáódt ek, a kormány már be is j elent et t e, hogy az egyházi iskolákat államosí t ani fogia, é s a ké rdé st az országgy lé S elé utalja. A rőrnai katolikus é s az evangé likus l-e] e.
kezet egycint et í í t ilt akozással válaszolt ,58 a reÍ brmát usok t árgyalási haj landőságukkal egyedi'il maradtak. A ké sz té nyek elé állí tott refbrmátus egyház valőjában a legjobb eset ben is csak cseké ly errgeclmé nyeket é rhet et t el. A kormány ált al kij el lt bizot t ság osszeállí t ot t a a t ervezet et , é s ezt kellet t ,,meget et ni'' a Konvent Ré vé sz ált al vezet et t rendkí vti1i bizottságával, amelyre az anehé z feladat hárult, hogy mind a ZsinatiTaná' csot , mind pedig a Zsinat ot meggy1zze. Ré vé sz I mre 1948. máj us 13-án Budapest re
vt azot t a t ervezet szovegé é rt , maj d máj us 22-é nkozos Í ilé st t art ot t a ké t bizot t ság.
A tárgyalás ré szletes e\ emzé sé te ennek a rÓvid dolgozatnak kereté ben nem vállalkoz- hat om, csak fó vonalaiban ismert et en.s9 A kormány ré szé róI ort ut ay Gyula vallás. é s k zokt at ást igyi miniszt er volt a fót árgyalő, mí g a másik ré szr61Ré vé sz I mre, de ielen- lé t é ve1 ,,megt iszt elt e,, az i| é sÍ ' Bereczky Albert is, a Dunamellé ki Egyházkeriilet leen- dó pt ispokc, illet ve Kiss Roland, akit ké sóbb bohőzat ba illó esemé nyek ut án váI aszt ot . tak meg Lánár Andor helyé re fógondnoknak.oo Ré vé sznek nagyon nehé z dolga volt a tárgyalások alatt, nem csak a másik oldallal kellett birkőznia, hanem a Bereczky-fé le kompániával is. Ré vé sz, bár nem teljesen nyí ltan, de nregmondta, hogy azBgyezmé nyÍ ' keserri pirulának tartja.. ,,AzÓta, miőta ez a nyilrltkozat me4t rté nt, számwtkra kdzÓlte- 74
| ! , I t , l l ( ) ' | \ ' t t t t t I l l ' t t t í i ' l . , | t ! t k l t ' t t t t i t t l , k l l . l t t l g . l , 14t l t t t l r l l t u i I ag l b l l l i ( j t . t , t l t t al u i t ct t t t t , l i a t t t t t ! t . ' ' t ; ' lt t t , k, I ' , : , t t t kij : . l( ' sI t t t i i, st t t t í Í t , ! | lt t l' s' s. z' t t . s' t t r cgbcszé lé , s t r g1, t í ví t Í et í iik, uzt t t t ot t t | . ht t I t t t lk t t t t 1l1xt li ( .s i.j: 1tktti Í tt's'akrlt!(i'ystil, nt ert hisz.en né lt őzt ct t nct k megé rt eni, a mi szá.
t t t t t t lkt t t t t at t t kij t t t t . l. í í t lt llt lgnil vt t t t szt i. ' ' Ré vé sznek azt is csak nagy nehezen siker t ilt clt it . t t ie , lt t lgy it r r legk( ) t cndí í cgyczmé nyt elí í zet csen aZsinat is r at iÍ j kálhassa. Nem min- t le tl t iiI t t adt i t j l nőlkt il hangs lyozt a azt , hogy a reÍ brmát us egyháznak demokrat ikus
\ / el. Vczct c van ( t chát nom gy mennek a dolgok, mint a pár t ban é s a kor r nányban) . A t iirgyaliis sz,í rrlr: g udvarias é s szí vé lyes keret ek kcizot t zaj lot t ' de az ellent é t eket a k< j l- t .silrriis t lt ikok sr: rn lcplezhet t é k el. A miniszt er pé ldául í gy rné lt at t a Ré vé sz I nlre elvi llcvczot í í j Ót: ,,Né ht iny szÓval megkc) szt lnom a pí isp k t í rnak ezeket a t ár7yalást meq.
tt'l'iÍ ti 's'zuvtLit. Ezekb l nemcsak a valldsa é s magyar né pe iigyé é t komoly feleL(í ssé get lr7fi 1lupi té lek szőttfelé m, hanem ugyanakkor a magyar detltokráciafelé is olyan meg- (r| t; 's, trirg1,alti ké szsé g é s a problé máknak olyan mé ltő áté lé se, hogy ezé rt é n (í szinté n t .': 't t k kt iszij t t et et nt clndheft ok...', Ta| án a legkemé nyebb é s a legószint é bb Szabő I mre csl) crcs volt , cle az 6bí lt orsága sem segí t het et t . Már ezen aZ első t árgyaláson világossá vált ' hogy a t ervezet et a kormány nem engedi lé nyegesen mÓdosí t ani. Az okt roj ált cgyczI né ny tartalmát r viden a kcjvetkezóké ppen lehetne ossze| oglalni: Az, áilam dekla- rál.j a a t clj es vallásszabadságot . A reformát us egyház minden alső, k zé p. é s felsí j fok t lkt at ási int é zrné nye államosí t va lesz, minden ingő é s ingat lan t art ozé kával, azonban az állarl az egyház t rt é net i é rdemeire t ekint et t el né hány eset ben kivé t elt tesz' Meg- t nar ad a budapest i, debr eceni, pápai é s sár ospat aki reÍ br mát us kollé gium egy- egy kiizőpiskolával é s teolőgiai akadé miával, valamint a debreceni Dőczi leánygimnázium.
A meghagyott iskolák államsegé lyt kapnak, mí g az egyáltalán nem ál] amosí tott szeretet.
int é zmé nyeket csak az egyház tart j a fenn. A szekularizált Í 'elekezet i iskolák t anári karát az állarn ',felté telek né lkiil'' át veszi. Az egyház 20 é ven kereszt iil 5 é venké nt 257o-kal csokken mé rt é kben állami t ámogat ásban ré szest il. Nagyon j Ól iellemzi az ,.e1yez- rné ny'' abszurt lit ását az,hogy a,'demokrat ikus konnány'' az elvet t iskolák ellent é t ele- z seké nt aj ánlot t a f.el az alkot mányban iS bizt osí t ot t szabad vallásgyakorlat ot .
E,zen é s a kij vet kezó t árgyalásokon csak annyi engedmé nyt sikeriilt R vé szé knek clőrnie, hogy megmaradt ak a kivé t elezet t kollé giumok int ernát usai is, é s a debreceni D czy mellet t egy másik leánygimnázium, a Baár-Madas is ment esí t ve let t . Nem sike.
riilt sem a kollé giumok ált alános iskoláit megt art ani, Sem azt elé rni, hogy a\ et art zLa- t ási é s bt int et é své grehaj t ási int é zet ekben is Í blyt at hasson az egyhá: z paszt oráci t . Nem I rrondt a ki az egyezmé ny expressis verbis areÍ ot mát us egyház iskolaalapí t ási j ogát sem' a kí vánt kb. l3 int é zmé ny helyet t pedig csak né gy maradhat ot t meg.
A kormány a Ré vé sszel kot ot t szőbeli megállapodást át hágva már rnásnap vé gleges rrregegyezé snek t iint et t e Í 'el a t árgyalást . lA j nius 2-3-án iisszegyÍ í ló Zsinat t Tanács lblháborodása olyan nagy volt , hogy azEgyezmé ny szint e krit ba eset t . A t anács vé gÍ il lt t lsszas habozás ut án é s bizonyos mÓdosí t ásokkal elfogadt a a t ervezet et , é s kikt ilclot t a t í rgyalásra egy bizot t ságot , amelynek szint e ugyanazok volt ak a t agj ai, mint a konvent í rlt al delegált test iilet nek. A reformát us bizot t ság mozgást eré t ekkor már nagyon leszí í - kí t et t e a szerencsé t len Pőcspet ri eset ut án indí t ot t durva saj t őkampány. llgyanez a 1é 1e- lcm t art ot t a sakkban a Zsinat ot is, amely nem vállalt a a Mindszent yé hez hasonlÓ hat á- rt lzot t í ellé pé st , hanem elfogadt a az elkeriilhet et lent _ ané lkiil, hogy a t orvé nynek
* ulnl Aninlt lYt er
l I l cg l . ol cl cl t k i k Úr t c v t l l t t l t l t 1lt . cslr ilr - lt ' t t t t t t r r L r ( | cl I t d t t y t . | ' l { t . r t . r z l t l t t e lt zsr r r l r t i Út . t c- kezlct lnognyit ( l. j án r r t oglcI r ct ( í scn i, t lsiigt ls t t t t it I t lt l lt it t iir r l| ; ir el r r llr giit lr z t . lI cr r lilliisi lr ar - cot ví VÓ evangé likuS é s kat olikus ogyházt t il: ' , . liit t ll kt ' ll t t t t ' Í t t t t t t t t k t t t t t gt t t t kt t il t t t it t t let t né ven nevezendó polit ikai nt egoLdást é s spekul( t ci( lt , ak( t rnt el\ ,ik t llda,lru Í ek t t set t is az. Távol kell tartanunk abban az esetben is' hogyha a mienkhez hasonl(l Sz,Oross(iqba jutcltt tdrté nelmi testvé regyházak egyike vagy másika ré szé ról nem állapí thatncí nk meg
egy t ké letesen poLitikátől mentes é s tisztán az egyhdz belsó szempontjai szerint igazo- dÓ, az I 7e áI teil parancsolt é s csak tlz ltal igazolhatri n1a8at(| rtáSt.''62 Egy nappal a Zsirrat dcint é se ut án, l948. j rí nius 16-án az országgyí í lé s t orvőnyt hozot Í az egyházi iskolák államosí t ásár< il. A kocka el volt Vet ve. A ré szlet ké rdé sekben' bizot t sági szint en mé g a nyár folyamán é s szept emberben is folyt ak a ,'tárgyalások''. Ré vé sznek egy idó ut án be kellet t Í eieznie az engedmé nyeké rt valő kilát ást alan kiizdelrnet , mert a kom- nrunist a sait őban, í gy pé ldául a Tiszánt li Né pLapban szándé kos idí í hrizással gyanrisí - t ot t ák. Engedé kenysé gre int et t ordass Laj os várat lan Szept emberi let art zt at ása is.
E,kkor már az unit áriusok é s az evangé likusok is beadt ák a derekukat .63 l948. Szept em.
ber 29-é n az rij iáalakí t ot t , megrost ált Zsinat elÍ bgadLa azEgyezmé nynek az eredet i ter- vezet t ól alig elt é r vé gleges szovegé t . okt bcr 7-é n Ré vé sz I mre é s Balogh Jen aZst - nat ké t ( lelké szi é s világi) elnoke, valamint ort ut ay Gyula vallás- é s kcizokt at ási.igyi miniszt er, tobb prominens kormányt ag, í gy Rákosi Mát yás j elenlé t é ben ké zj egyt ikkel látták cl az egyezmé nyt,6a
Ré vé sz I mre valÓszí ní í leg már az egyezmé ny megkot é sé nek pillanat ában sej t et t e, hogy a megállapodást az á| I am lelkiismeret Í urdalás né lkt il meg | ogj a szegni, é s már ekkor eld nt ot t e, hogy lemond pÍ ispoki, egyházkormányzői t iszt é r61. 1948 novembe- ré bcn így í r maidani ut dj ának, a t it kos kommunist a Pé t er Jánosnak: ,,Semmi ill zi nt nincs afelól, hogy mi kÓvetkezik. Naprril napra szaporod(l jeleit látom aruruk, hogy az egyeznté nyt az a té nyezó' amellyel megkdt tttik, ti. n,nga a kormányzat, talán nté g sze- retné é s prőbália kom-olyan venni, de seru eró sem elszí ttttsdg nincs berute ahhoz, hogy komolyan vé t esse'.. En nent mondom, hogy már ez idó sz'erint azvolnct a helyzet , amit egyházunknak é s lelké sztestvé reinknek egyre jobban duzzad é s keseredó kc,zvé lemé - nye ntár mclst is í gy liLt, hogy az egyeztné nynek semmi gyakorlati jelent sé ge nincs...
I smé tlent, é n a magam ré szé ról neru í gy látom a helyzetet, de nem tudom, hogy holnap vagy holncLput án nem leszek-e ké nyt elen é n is í gy lát ni, m,et ha a helyzet ebben az iitemben, vagy mé g gyorsulőbban rosszabbodik é s ha a konnányzat a ncL7y számban feru llrifiigg(í ké rdé sek rendezé sé re é s afolyvrist szclporodti egyházelLenes té nyek, vagy kijelenté sek orvoslásőra né zve továbbta is az eddigi dilatőlő magatartdst ftlgja tan sí - tani, az e?)] ezmé nyben vcLlÓ bizalntát el kell, hogy veszí tse az is, aki, mint é n, a legna.
gyobb jÓhiszemí í sé ggel vett ré szt annak elóké szí té sé ben é s megkc)té sé ben.',65 Ré vé sz I mre, aki t alán mé gsem volt annyira jcihiszemí í é s naiv, mint azt állí t ot t a, hamarosan bizonyára arra is ráé bredt , hogy az nké nyeskedé sek hát t eré ben nem egyszerrí en a he- lyi szervek' hanem maga a kormányzat i akarat á1] t . É rezÍ 'e az egyezmé ny megkot é sé - ben valő felelóssé gé t , de rigy gondolt a, hogy a refbrmát us egyházj < i szándé kának ki- nyilvání t ása, t cirt é nelem elót t i nregvé delmezé se ezt kovet elt e, é s Í bnt osnak Lart ot t a aZÍ , hogy a magyef kálvinizmus elfogadt a a szabad egyház szabad államban elvé t . ( amit ó valőj ában anyagi f gget lensé ggel párosí t va ké pzelt el) .66
/ ( )
Ré l, é : : lnr r , ' A: tilt 1l t t lnt n| hun, , ( l944 lqÓ7) J\ 1lir | ( ) . l| ( t lt . r . . r . . t t t lt e t . t ! t t t ' k clt . j t ( r r t llyir r r lr í r . ck Úr . kt : zt ck ill, iit vct t l. clckcz, c( i iskt llí r kb( ll, I t r l11\ , lt t ir r r ker t ilct i liiiglr zgir t t ik t ilt 1r ik a t at t iir t r k Ús t anult ik iskt llai valli. , r sos egyt : siilct ck- lt . lt vit I r j r . ÚszvŰt cI ct . | 949 t t yit r iin l{ ővr j sz nr aguknak a vallásos ogylet eknek f elszámo- I lr slit r il r - í r t csiillr ot ct ( . lj z a l{ é vé sz, I r nr c azt lnban már nem ir r é gi volt . Azegyezmé ny, a t t lt ; lv kt lt t t 1lr t lt t t issz, t " t I t t t alí t n az í í lclk ben is kompr omisszumokat kt j vet elt . 1949 ápr i- lt slilr it t t ir lr iiggr : t lr : nsÓgi Nyilat kozat cent cnár iumán pár at lanul szolgalelkí í beszé det t ar - lrlt t lt t | cllrcccrri Nagyt crrrplomban: ,, l949 nagycsí it rt ké n, gy é rezziik, a ma7yar- t ,t .l: t i'! ,i ra.f?lrnrcí t us egvhámak fé lreé rthetetlen bizonysí t got kell t erulie az ország é s a ttt; | t .s: ,í tta e l tt arrőL, hogy ezt az j társadalmi é s gazdasági rendet, amelybe magytr lt t t ..t it t k ,s tt cmzet iink Jblfej lódóben van' mé lyen bibliagyt ) kerií nek t art j a * sokkal in- A llll, t t t it et lt lig bármelylkg: ...g7g.,,a1 Mint ha nem is ugyanazt az embert lrallanánk.
l{ Úv sz, I nrrc l949 j riliusában t est i é s lelki kimeriilt sé gé re, bet egeskedé sé re hivat - kt lzvit I ct t lt lndot t , mind pt ispoki, mind lelké szi ( I ) t iszt é r l, szept embcr ben peclig a Zsi- r lir lt r il is clb csr 1zot t . 68 Lemondásának valődi okait jől r negvilágí t j a egy mé g 1948- ban, lrz l.,gyczI nrj ny megkot é se elót t t et t kij elent é se: ,,é n t elies é s Jé lelmes vilt igossággal lt i-
| ( ) | ll ( t 7't , l.t ogy akármely irdnyban alakulj on is zsinat wt k d nt é se, nekem é s mindaaft - t t t rk, t .t liik ezt meglt ozzrlk, olyan lelki t erheket kell elv llalnunk, ant ell,ek puszt t in emberi rn.í bí í l elbí rhatatlanok lesznek.',69 Lelké szi Liszté r61 valÓ lemondása azt mutatja, hogy t t t Úgscrrt t udot t t elj esen rnegbé ké lni az rij rendszerrel, saj át d< j nt é seivel. Nem csak az egyI rí rzi szolgálat nak mondot t bricsrit , hanem Debrecennek is. Budapest re kcj lt ozot t ' irlrt ll állami nyugdí j as let t . Jellemzó, hogy amikor j Óval ké sí í bb egy ré gi egyházi isme- r.í í sc lcvelé ben Fí í t iszt elet í í Piispok Úrnak szőlí t ot t a, a válaszlcvé lben aláí rása alá a k( lvct kezí j ket biggyeszt et t e ,,aki azlnban már se nem ,,fót iszt elet í '', se nem ,,pÍ ispdk',, t t t art nt ár t ] é vvel ezelót t let et t em nemcsak a Superint endensi, hanem a Lelké szi t isz,t et i.s .jalleget is, tittami státusba vé tettem ma4amctt, egyházi nyugdí j cimé n egy fillé rt sent i .q( t r y-eLt enr." 1( \
Ll, egyházak elleni harc front j án kozben sem állt le a t ámadás. l949 szept emberé - llcn a kotelezó hitoktatáSt egy egyszerí í miniszté riumi rendelettel elt rolté k'7l okt berben 1lcclig egy Szervezet i ellenórzé s ré vé n megbé ní t ot t ák a legfbnt osabb egyházi egyesii- I ct r: k munkáj át . A Ré vé sz Í ávozása ut án a Zsinat lelké szi elnoké vé választ ot t Bereczky Albcrt é s a t iszánt rili pÍ ispoknek ,,kij elolt '' Pé t er János az állarnhat alom minden kí ván- sligí rt habozás né | kt il t elj esí t et t e. 1950-ben, ut olsőké nt , avezé ré t Veszt et t kat olikus egy- I riiz is aláí rt a a maga ké nyszerí í megegyezé sé t .72 Semmi sern állhat ot t már az egyházak . . ké zi ir ányí t ásának' ' t j ába. 1951- ben Í . elállí t ot t ák az Állami Egyházt igyi Hivat alt , lrt t t cly a t ovábbiakban mé g a lelké szi kinevezé sek fcj lot t is ellenórzé st gyakorolt , é s tcl- j cscrr cliehetetlení tette a missziős munkát . A reformát us egyház az AEH parancsára
l95 l-ben f.elszámolt a a diakonissza szervezet eket ' a kovet kezó é vben pedig a megma- rlrt lt lij ldeket , é s Debrecen kivé t elé vel a kollé giumokat clnké nt Í .elaj ánlot t a az egyház- t rlt k.7] A reÍ brmát us egyház világi alávet et t sé ge ezze| elé rt e a t elj es megszí í né s elí í t t i lc I rct sÓges maximumot .
I (tjvé sz I mre tehát Budapestre koltizott' állami nyugdí jaské nt, s visszatőr1 az egyház- t iirt é net hez, amit 1938-t ől, pt ispoksé gé t í í l kezdve elhanyagolt . A Magyar Tudományos Akircl mia rendes tagj aké nt ( l946.ban választ ot t a rendes tagj ául a t est iilet ) minden se.
t í lsé gct megkapot t kut at ásaihoz, é s 6 marxt zálő hangvé t elí í , az egykori Ré vé szhez 77
S: t hl Ault rls lYler
I l ) Úl t i t t l i r l ) 1l u b l i k i i ci t i k k i I l l l l t l t l l t t l l k i l r i i I i i j i i t ' ' . I l ) . í . | . I x . t r 1r . I t . t t l t r l t ' 1l l t Szt k r i t l ( i i r r y v k i - aclci s Nyonlda ,,leg| t lbb lr agyt lr r r áI r yir ilt t lz' ' r t r Últ t i cikke l, lt lt I r . : I lt llt is kt . t ' e su lr . ' t t yszt lcil. t - 1izmusár Ól. Ebból elé g csupán nt Í hány j cllcI r r zó iclÚzct cl kicrrt clt ri: , , llt nt ct t lt t t i' s sent ment het ó fel at ulak az í t é let nek s l1la 11151, aruelyet rurir a Kont nt unis'Í d Ki Lt v lry d t t t ,, é rvé nrylel ruegfogalmazott: > A kereszté nyszocirllizmus csuprin az a szenteltví z, cnrcI ,lyel a pap az clrisztokraták mé rgelódé sé t beszenteli< _ é s amelyet Lenin í g1l fejezett ki:
> A kereszté ttyszocialisták... a legrosszabb fajta szocializmust ké pviselik é s et sz.ocializ- mus legrosszrlbb elft ilí t í i...'' Termé szet esen Szt álin é s valőban apokalipt ikus f ldi ,,mennyországa'' sem maradhat ot t 1e a t ablÓrcil. ,,Mindez,ekból k vet kez.ií leg a t wdont á-
tt'yos szociaLizmus szriges ellertté tben van az tí n. > ker Szocializ,nlus< mind,en ré gi é s j váLtozatának a'zzal a vé gsó megclldtisával, hogy a szolg'aság, u kizsákmányoLás, általá.
ban mittdenfé le gazdasági egyenl tlensé g é s ttirscldalmi baj teljes ntegszí í né se csalc eg1, Jr)ld nt Li, apokrlliptilcus szfé niban, az elj vend > istenorszá8á,btm< kovetkezhetik be.
> A munkcl birodalmát a fiildben kell megterentteni é s nem (tZ é gben< - mondotta Sz,tá- lin csodálatos é s megrendí t(í egyszerí í sé ggel é s igazsággal a Lenint b csí lztat beszé - dé ben - tnert a > ,munlca birodalmát meg lehet teren eni a dolgoz k saját er feszí té sé - velo é s ct munka bilodalma, ahol ct munka > becsiilet' dics6sé g, b torság é s hí í siessé g, dolga", lelrct csupán az emberi boldogság egyetlen reálisan medogh,at é s megvcll - sí t hat ő bit odalna is.''75 Ré vé sz a Bach-korszak egyházpolit ikáj árcil 1957.ben meg| e- lent konyvé ben is hasonlő at eist a hit vallást t esz: ,,Az > ist enországa< ké pzet é ben van
cjsszet mcirí tve minden robbanőan1las,, amelye| a sorsán ruinden áron vá'I ,toztatni kivánő hí vó egyé t t é s k z' ssé g a magavt t llásos ideolőgiáj áből kivon..' ''76
aZ egykori pÍ isp k mé g a 60-as é vek kozepé n í rot t ut olső munkáj ában, a Bé cs Debrecen eLlen,ben sem t a- gail.ja meg a marxí zál szemlé letet, bár a f'entihez hasonlrj í té letekre már nem ragadtat- j a nragát. Zoványi Jenór | í rott 1965-tjs mé ltatásában peilig világossá t eszi, hogy sza- kí t ot t a korábban ált ala k vet et t SzekÍ Í -Í é le szellemt ort é neLi irányzat t al, a már halot t ' pclzit ivist a Zoványí t pedig mcgdicsé ri a szellemt cirt é né szek, k zt t ik egykori onmaga el len indí tott támadásáé rt.11
É lt azonban ugyanekkor egy másik Ré vé sz I mr.e is. E,gy embeq aki nem osak ossszet et t szőban é s kisbet í í vel í rt a le I st en nevé t ' egy ember, aki rendszeresen lát ogat t a a kelen- f.oldi reformát us gyiilekezet ist ent iszt e] et i alkalmait , é s aki rné g a legs t é t ebb é vekben is levelezet t Ravasz Lász| va| , fennt art ot t a vele a ré gi barát ságot . Ré vé sz, bár | elké szi t í szLé r61 iet nondot t é s soha t t j bbé nem pré dikált , rné gsem let t kcizornb s az egyház iigyei iránt . ( iszin! é n mé lt at lankodot t a refbrmát us prÓbaé nekesk nyv vé glegesí t é se miat t , anrelynek munkálat ait korábban ó irányí t ot t a (e t árgyban é lé nken levelezet t Csomasz T< it h Kálmánnal, a kiválő reformát us egyházzené sszel) 7E é s ré szt vet t a bib' liafbrdí t Ó bizilt t ság munkáj ában is. Meglepó dolgok dert ilnek ki ennek a másik Ré vé sz I mré nek rrragánlevelezé sé bí í l. A bibliaÍ brdí t ő munkakt izossé get pé ldául azé t t |lagyLa ott, mert nem tetszettek neki a ,,legfels6bb egyházvezeté sben uralkodÓ viszonyok,' é s mert az Egyház az id k viharában cí m(i, pfuÍ irányí tással megí rt Kádár imre ,,pamÍ let'' rné lyen megbánt ot t a'79 Budai cergely t ecllcigiai proÍ .esszornak í rot t levelé bcn pedig megemlí t i taní t ványát , Szab< j Gábor nyí rmárt onÍ .alvi lelké szt , ,,aki a P[ é t er] Jlános]
rczshn alatt szőnlí í zettetett 6 8),ernleké vel Tiszánttilnak ebbe az egyik legtyotnor s gosabb gyiilekezet é be. . . ' ' lit t
Bu" ' uy Mihálynak, egy másik egyházt r t é né sznek í r ot t 1954- es 78
Rlllst . lnr ,,At iilt lk vihut t lhun" ( l% 4 lqrT) 1. . 1. . | 1; | l r i l i r z is k i v i l i i g I i k , l r t r g y t t t Úg i t z ii t v ct t cs Úv r : k l t cr r scr t r . | u | ' t l t t cl a t cl . i cs t r t é n é szi it t t I cI lr r I iisig. l} t r csir yt it r r it ir t t i' llr lgy a szt lv. j ct Szr r r ir in t nar xist a egyházt or t é net é r ól í r ot t t t . t ' r . t r zr r ij iillir r r ir t ( ir t ÚI r ct kr it ikai é s nc a l' clckozct i vonal dominálj on: ,,Sr yr int em ilyen
t rt t t t l; 't : .,'c| nt í Í vckkeL sz.ent bct t , nt int pé ldriul Szmiriné , messzebb lehet jut ni a bí rálat - luilt ti'l tt vi| tilxtn, hogyha vaiaki afó hangsLí lyt arra teszi, amire az egyik hangsillyt _ de
ttt'ttt tt 'fi,í Í -.I b i,'; teszed: sine irrl et studio kimutatni, hogy pártos áI lőspontja igazolás - nlt k (nlcké bcn hol é s miké nt t orzulnrlk el a keze alat t egyes dÖnt ó adat ok é s szÖvegek.',8|
lgy í r cgy rtrarxizál(l torté né sz kijel lt taní tőmesteré ról? Kimondja rÓla, hogy tor1é ne] met ltirrrrisí t'/ Ké sí í bb, a hatvanas é vekben azonban Óvatoskodva azé r1 mentegetózik Bucsaynál, t | let 't it l il.j abb egyházt ort é né sz mí í veiról erót elj es kÍ it ikát jelent et et t meg a Századok- lrirrr' rrrirj cl c| magyarázza, hogy ,,marxista foly iratban nem marxista mí í ismerteté sé -
llt ,t t t t 7' t ,I i,snrcré s hangj a mellet t lehet et len me7 nem iit ni a krit ika hangj át is.,'82 Ezt " a t t t t lt t t lirt < lt nché z máshogyan é rt elmezni, mint rigy, hogy Ré vé sz I mre nem t art ot t a ma.
1rlit igazí rn marxist ának. A sut t ogő egyházt kozvé lemé ny persze egé Szen máské nt í t é lt . llt lgyan í t é lhet j iik meg vaj on mi, az ut őkor Ré vé sz I mré t , a neves egyházt icrt é né szt , igclrirrlct í í t , é s piispokot - amarxí zá| ót ? Vaj on szabad-e elí t é lnÍ ink? A mai napig homály llt lr.í t j a a titkot, hogy mié rt, mifé le ,,nem kozé leti'' okből mondott le a lelkipásztorságről is,xr Ús csapott fel, legalábbis frázisokban, marxista egyháztÓrté né sznek. Mint láttuk, ké r- t lÚscs, hogy t é nyleg csak ké nyszer hat ásií ra,,t é rt -e meg'', már csak azé rt is, mert egyes rrrí í vcibcn a szolgalelkrí sé gnek é s kcizvetett istentagadásnak olyan pé ldáit adta, amelye- kct talán né g az ateista felsósé g, a Párt sem kovetelt meg tőI e. Elete során tÖbbszcir is kilcj t ct t e, hogy neki ,,Soha egy í ze sem'' kí vánta a piispciksé get, é s azt csak t erhes, de I stontól rábí zott szolgálatké nt fogadta el. Ugyanilyen terhes é s predestinált kÖtelessé g- llck t ckint et t e azEgyezmé ny megkot é sé t is. Nem lehet et ] en, hogy mindazt , ami lemon- tlása után kovetkezett, szinté n egyfajta szolgálatké nt fogta fel. Az I sten rigy akarta, hogy irz állam < liadalmat arasson az egyházon, Í ehát az Ő akaratábÓl k vetnem kell az állam í ltal mcghatií rozott irányt - gondolhatta. Megkototte a maga egyezmé nyé t az állammal.
()I yan ez, mintha saját é leté re vonatkoztatta volna Bereczkyé k szolgálat-teolőgiáját, vé - tckké é s egyben az elkovetett vé tkeké rt valő vezeklé ssé változtatva annak minden percé t.
Az istentagadás mint bú n é s mint a bÍ í nbánat je\ e. Az ateizmus mint az istenhit megnyil- ví rnulása - micsoda paradoxon. Elké pzelhetó persze ezer más indoklás is, rosszul é rtel- I llclct t kovet kezet essé g. r ej t ózkodé s. . a gyózt es oldal var ázsa. ki t udj a. . . 8. 1
Az egyetlen amit tudunk, hogy Ré vé szt is ké tsé gek gy tÓrté k. 1948-ban aZsinatiTa- I rí rcs Í ilé sé n rgy foglalja szavakba a nagy dilemm át .,É s é ppen ezé rt rette7ve kell gondol-
| l()n drra' ruit fogok é nfelelni é s mit fog b rmelyikónkfelelni, amikor a nagy fehé r kirá.
ll.i szé kból ilyen ké rdé sekfognakfelé nk hangzani: > meggondoltad, hogy mit cselekedté l, tttnikor látva, hogy egy ajtő az é n í té letembő,l bezárődcltt elótted, elb sultodban é s elkese- tt,dé sedben magad Csaptál magadra olyan rljt kat, amelyeket é n az é n irgalmasságon,t- l; l, n g nyitva akartam hagyni elótted é s egyhőzad elótt, a te né pedben, az é n né pem jttttí ra? Meggondoltad, amit cselekedté l, amikor nem vállaltad a Szoros kaput é s a kes- l; 'ctt1, utat, azt mondván, hogy tigyis elóre tudod: már azon sem engednek soká járni?< ''85 ()lyan í té let ez, ame| yre atiőrté né sz is csak bőlinthat. Ki tudja igazán, hogyan tcirté nt?
70
Suilxl Andrdr Fltcr
l l { o l ) Al . o M
Bar czzt l 989a = Bar cza Jt i zscí ' : Ré vr j sz lnl r c, az cgyházt ( i r t őr r Úsz, l I r ( . t t t t ' | . t ' ' sl ' i t l , l 9t j 9/ 3.
sz. , p . 2 5 - 3 1 .
Barcza 1989b = Barcza Jőzsef: Ré vé sz I nt re é let mí í ve. I n Theologiai Szemle, | 98914.
sz. , p. 193- 197.
Barcza l989c = Barcza Jőzsef: Mié rt mondott le Ré vé sz I mre? I n Reformátusok Lapja, 1 9 8 9 . j n . 1 1 . , p . 5 .
Barcza 1999 = Barcza Jrj zsef: Az 1944l45-os esemé nyek é s Ré vé sz I mre j elent í í sé ge.
I n A magyarorsz'ági református egyfuiz ttjrté nete 19lul990. Sárospataki Refbrmá- t us Kollé gium TeolőgiaiAkadé miáj a' Sárospat ak, 1999' p. 143_154.
Bogárdi Szabő i995 = Bogárdi Szabő I st ván., Egyházvezet é s é s t eolcigia a magyar- t lrszí rgi reformát us egyházban l 948 é s l 989 kozcj t t . Et hnica' Debrecen, 1995 ' p. I 91 . Bucsay 1985 = Bucsay Mihály: A prot est ant izmus t cj rt é net e Magyarorszdgon. Gondo-
lat , Budapest , 1985, p. 283.
Czeg| é dy 1989 = Czeglé dy Sándor: Ré vé sz I mre' az igehirdet ó. I n Confesskl, 1989/ 3.
sz, p. 11- 25.
FÍ .irj 1990 = FÍ i{ i Zolt án: Egy piispokvá| aszt ás t ort é net é hez' I n Szabolcs-Szat mári Szem.
le, 199O/ 2, p. 186- 194.
Fi' ir j l99| = Fit j ZoI t án: Aziskolákállamosí t ásaé saRef or mát usEgyház. I nTheologiai Szent le, l99l/ 3, p. 162-167.
Fi'irj 1995 = Fiirj Zolt án: Az 1945-os Í dldreform é s a prot est áns egyházak. In Theologiai Szemle, 199515, p. 280-286.
Fiirj 1 998 = Ftid Zoltán: Ravasz Lászlő az egyházkorm ányző.I n Confessio, 1998/ 2, p.25-32.
Kocsis l989 = Kocsis Elemé r: Ré vé sz | mre, az egyházkormányző. I n Confessio, 1989/
3 . sz. , p . 1 I - 1 1 .
Kőnya 1988 = K nya I st ván: A ,,keskeny ílt on,' a ,,szolgálő egyház,' felé . Akadé miai Kiadőm Budapest , 1988' p. 245.
Ladányi | 991 = La< t ányi Sándor: ( irsé gvált ás _ hát t é rzené vel.I n Confessio, | 991l1,p.
85- 105.
Ladányi 1994 = Ladányi Sándor. Bevezeté s Lázár Gyorgy: ,,E.mlé kezé s Lázátr Andona,, cí mí í munkáj a elé . In Confessio, | 994/ 4, p. 5l-56.
Ladányi 1999 = Ladányi Sándor: Vázlat os t rt é nelmi át t ekint é s a magyarországi refilr- mátus egyház kozelebbi m ltjának alakulásásárÓl. I n Á mclgyarorszí tgi refornátus egyház t rt é net e I 9I 8_1990, Sárospat aki Reformát us Kollé gium Teolőgiai Akadé - miáj a, Sár ospat ak, 1999, p. 101- 1 38.
Ladányi-Bolykl 1999 = Ladányi Sándor - Bolyki János: A magyarországi reÍ brmát us egyház 1918_1948. In A magyarorszőgi refornl t us egylláz t Órt é net e I 918-1990' Sií rospataki ReÍ brmátus Kollé gium TeolÓgiai Akadé miája, Sárospatak, 1999, p' 7-100.
Mindszent y 2002 = Mindszent y Jőzsef: Emlé kirat aim. Magyarországi Mindszent y Ala.
pí t vány, Budapest , 2002' p, 53| .
Pap 1992= PapLászló: .Tí zé v é s amiut cinakcj vet kezet t 1945-1963. E'urőpai Prot est áns Magyar Szabadegyet em, Bern-Budapest , 1992, p. 424.
Ravasz 1992 = Ravasz Lászl : Emlé kezé seim. Református ZsinaLl I roda Sajtciosztálya, Budapest , 1992, p. 427.
80
| { ( i \ , t | \ / | ( ) l ( ) l { t ( v t ( sz l l l r r . e : / . q r , / r l l i l t , I t i ' t t i . s 1x l l i Í i k l t . l ) cl l t . ecct t . l 9] 9. p . l 9.
Rt i\ t ir t | ( ) . l. l . l( Űr,Űsz I t t t I . c: , li, , qt t t t 1l
r í , t t llr t 11' s ij l. kké . l) cbr cccn' | 944' p' 4| 9.
Rdr t t r z | ( ) 5' 1 = l{ ÚvŰsz II t t re: [ , aI lt ct t nir is Ús a t llagyar clk. I t l MTATár sadalmi- t t j r t é net i liuhlt t t t it t . l. t lk ( ) , yzl l.l.t ht uk K z,lcné t r yei, | 954, p. 35* | 22.
Rt ( vr,isz | 95" l = l{ Úvé sz | nlrc.. Fe.j ez't 't ek u Bach-korszak egyházpolit ikáj 1iből. Akadé miai Ki r t l t i , ll u t l ap ost , l 9- 57, p . 212.
t ( f vt ; sz l9( l. 5 = R vrj sz lmre: Zoványi Jení í cent enár iumár a. I n Századclk, 1965/ 6, p.
I l e I 1, 403.
| lt ( vt í sz l99( ) = Ré vé sz I nre.. Valksnt ások ( Teolrigiai né let raj z é s válogat ot t kiadat lct n k| ; 'int | t lk 1944_I 949) . E,d. Barcza Jcizsef, Reformát us Zsinat i I roda Saj t < ioszt áI ya, l l u t l a p cst , 1 9 9 0 , p . 1 5 8 .
| ( t í r , t j sz l} or oczky |949= Ré vé szI mr e - Ber eczkyAlber t : Azegyházanet t rcet if í igget - lrt t l.é g r,'s a bé ke nt ellet t . Reformát us Egyet emes Konvent , Budapest , 1949, p.7 .
FORRASOK
Dunat nellé ki Ref o r r uát us Egy házker iilet Ráday Levé lt ár a l\ / | . c. Pi- isp ki levé lt ár : Elnt j ki ir at ok 1921- 1988
( ' / . 57 Pap Lászlő ir at ai ( . / | ( ) l Zt r vár r yi Jcn r i ir at ai ( ' / l l4 lJudai Gcr gcly ir at ai ( ' / l | ( - 1 Bu csay Mi h ál y i r at ai ( ./ 222 Csomasz Tőth Kálmán iratai
JEGYZE,TEK
I All.c.92. doboz, No. 1236- 1944.
2 l l ar cza 1999, p. 149* l - 51.
] l9'17-ben Ré vé sz lrnre í gy í r erlól Tildynek:
...I irlán eddig senr volt Elót t ed t it ok' de hadt l t í u.j aI n f el I nost é rr is Elót t ed t elj es világosság.
gal' hogy a j elenleg uralkodÓ k zhangulat é s k()zvőlerné ny nerrr tudja be é rdemiil, hogy az it lciglenes nt agyar konnány é s nemzet gyt í lé s
| Út r chozatala ktjrtil Debrecenben kőzrelnú kcid- t cln' cgyházat nat a demokrat ikus át alakulásbt il bizonyos k vet kezrné nyek levonásám Í igyel- I | ] c7tettenr, a koztár.sasági lé tfbrÍ nál.a átté fé st
| relyeselt ern é s a kií lvini szelleI n polit ikai ha- gyoI nányaival egyezónek nrondot t arn, a zsidÓ- ké r.dé sben pedig az evangé liumi álláspont nak rlrcgl.elclóen is nagyon erőt elj esen kif ej ezé st at | t at n.'' Ré vé sz, 1990' p. 99.
'| | 939-ben í gy í r erról: ',. . 'a keresztyé n embert , irz igchirdetót kercsztyé ni é s igehirdetói rnivolta
egyáltalán nenr akadályozhatja nreg abban, hogy annak a sorskozcissé gnek é ldeké ben' arnelybe ót I sten beleállí totta, a Sziiksé g é s leI kiismerete par.ancsszavá.a politikai tevé kenysé get Í blytas- son . ' ' Ré vé sz l 939' p. 9.
5 Mé g novemberben is olyan ré nrhí r: t erj edt el Pest en, hogy Ré vé szt a Dcbrecent rnegszállő oroszok kivé gezt é k. A/ 1.c.' 92. doboz, | 423_
1944.
6 l945 rnf uc l.é n Ré vé sz rnár lát ia a f ldrel.onn nregvalÓsí tásának vá.hatő litját é s irányát: ,,A I t ildref orrnot azonban gyan san si.irget ik, vi- szont mé g a hozzáltt, é s hozzád ktizelállő enr- berekt ól... sent bí rok semrni { .elvilágosí t ást ki- csikzrrni - valt1szí nú leg azé rt, nren nekí k sern krjtik az orrukra _ hogy akarnak.e már most valamit s ha igen, nrit, az egyházi, iskolai, kul- t urális cé lvagyonokkal. Nern t udot l, ncnr vala- mi puccsszerú rnegoldással kisé rlet eznek- é . . .''
