29
Arnold Petra
ELEMZÉSI KERETEK
A fókuszcsoportok elemzése során az esszencialista megközelítést1 alkalmaztuk (Vicsek, 2000), vagyis azt feltételeztük, hogy a csoportrésztvevőknek van egy stabil, lényegi belső attitűdjük, amely különböző (pl. interakciós) tényezők hatására torzulva nyilvánul meg).
Ennek megfelelően fontosnak tartjuk az alapvető szituációs tényezők vizsgálatát is a tema- tikus elemzésen túlmenően.
A SZITUÁCIÓS TÉNYEZŐK ELEMZÉSE
A szituációs tényezők közül az interakciós tényezőket, illetve a csoportösszetételt érde- mes fi gyelembe venni. A moderátor, a környezet, illetve az időtényező vizsgálatával jelen esetben nem foglalkozunk, tekintettel arra, hogy a moderátori feladatot az NCSSZI – fó- kuszcsoport módszertanában, illetve a témában is jártas – munkatársai látták el, így ez nem befolyásolja jelentősen a csoportbeszélgetések menetét. A környezet, illetve az időtényező esetében pedig törekedtünk a homogenitásra, vagyis az összes csoportot délelőtti, délutáni órákra szerveztük, s fi gyeltünk arra, hogy nyugodt, csendes körülmények között történje- nek a beszélgetések. Csak abban az esetben térünk ki a környezetre és az időtényezőre, ha valamilyen oknál fogva nem a fentebb leírt körülmények között zajlott a munka.
2. táblázat: Csoport-interakció
I. Interakciós tényezők Defi níció
Társas befolyás Változik-e a csoport során a vélemény
Kisebbség-többségi vélemény Megjelenik-e kisebbség-többségi vélemény; Felszólalás sor- rendje ezt meghatározza-e
Konfl iktusok a csoportban
„Jó színben tünteti fel magát”
jelenség Társadalmilag elvárt választ adja
Légkör, hangulat Bizalomteli, oldott vs. feszült, elutasító
Motiváltság Téma kelti fel az érdeklődését vagy az ajándék miatt van ott;
társas lazsálás megfi gyelhető-e
1 Az anti-esszencialisták, vagyis a konstruktivista-hívők szerint a vélemények másként konstruálódnak a különféle kontextusokban, amelyek mögött nem létezik egy belső, stabil, esszenciálisan kontextus- mentes vélemény. A konstruktivisták szerint az attitűdök gyakran érvelés során alakulnak ki, és nem arról van szó, hogy létezik egy stabil belső vélemény, amely módosul a különböző helyzetekben.
30 Arnold Petra
Defi níció
Hallgatólagos konszenzus A résztvevők nem igen beszélnek azokról, amelyeket magától értetődőnek tartanak, vagyis van egy hallgatólagos konszen- zus arra vonatkozóan, hogy csak azokról a témákról beszél- nek részletesen, amelyek megfelelően értékes és sokatmondó, amiről érdemes beszélni.
Kamera, diktafon (megfi gyelő
személy, ha bent ül) Észrevehetően befolyásolja-e, zavarja-e a résztvevőket II. Csoportösszetétel
Szocio-demográfi ai jellemzők Kor, nem, település (szórvány, nem szórvány), dolgozik/ta- nul, iskolai végzettség, családos/nem családos
Ismerős a csoportban Ismerik-e egymást a csoportban
Magyar nyelv Hányan vannak a csoportban, akik nem beszélik jól a ma- gyart, nem minden kérdést értenek
III. Idő, környezet
Délelőtti, délutáni órák Akkor térjünk ki, ha túl korán vagy túl későn történt a cso- port
Környezet Akkor térjünk ki, ha nem csendes, nyugodt körülmények között történt a csoport
TEMATIKUS ELEMZÉS
Vertikális-horizontális dimenziók kombinált alkalmazásával elemeztük a csoportokat, a mintázódásokat pedig induktív kategóriaalkotás (Mayring 2000) – amikor is a szöveg ta- nulmányozása alapján hozunk létre kategóriákat – segítségével kerestük. Az elemzés me- nete az alábbi lépésekben történt.
A guide főbb kérdései mentén, csoportonként mátrixba rendeztük a szövegrészeket.
1.
(Lásd alább témakörök fejezet) Azokat a kérdésköröket vettük fi gyelembe, amelyek hangsúlyosan jelentek meg a beszélgetések során. (Vertikális elemzés.)
A mátrix elkészítését követően az egyes főbb kérdéskörök mentén régiós bontásban 2.
induktív módon kategóriákat hoztunk létre, és a mintázódásokra, illetve a nagyobb elté- résekre fókuszáltunk. Mindegyik régión belül a főbb mintázódásokat kiemeltük, hason- lóságokra, különbségekre világítottunk rá. (Horizontális elemzés régiós bontásban.) Kis régió – nagy régió összehasonlítás az egyes régiók elemzése során kapott mintá- 3.
zódások alapján. Kisrégió-nagyrégiós szinten a főbb mintázódásokat kiemeltük és a hasonlóságokra, valamint a különbségekre világítottunk rá (Horizontális elemzés kis- régió – nagyrégió bontásban)
TÉMAKÖRÖK Mi jut eszedbe: haza?
•
Mi jut eszedbe: magyar?
•
Mi jut eszedbe: állampolgár?
•
31
Elemzési keretek
MAGYARNAK LENNI
Mikor érzeted először, hogy magyar vagy?
•
Mi kell ahhoz, hogy valaki magyar legyen?
•
Miben más itt magyarnak lenni, mint Magyarországon?
•
Miben más itt magyarnak lenni, mint ukránnak/románnak/szlováknak?
•
GENERÁCIÓK KÖZÖTTI VÁLTOZÁS
Szüleid gyerekkorában, miben volt más magyarnak lenni?
•
Magyarnak neveltek a szüleid?
•
Magyarnak neveled majd a gyerekeidet?
•
ASSZIMILÁCIÓ
Miért jó itt élni a magyaroknak?
•
Miért nem jó itt élni a magyaroknak?
•
Ezen hogyan lehet változtatni (ki, mit tehet)?
•
50 év múlva élnek itt magyarok (miért igen vagy nem)?
•
Mi miatt költöznél el innen?
•
Hova költöznél?
•
NYELVHASZNÁLAT
Melyik fontosabb: a magyar vagy az államnyelv? Miért?
•
A magyar nyelv milyen előnyöket jelent?
•
A magyar nyelv milyen hátrányokat jelent?
•
Milyen nyelven olvasol?
•
Milyen nyelven írsz?
•
Milyen nyelven használod a közösségi oldalakat?
•
Milyen nyelven beszélgetsz a szüleiddel?
•
Milyen nyelven beszélgetsz a barátaiddal?
•
Kinek drukkolsz egy magyar–szerb/román… meccsen?
•
PÁRVÁLASZTÁS Vegyes házasság előnyei
•
Vegyes házasság hátrányai
•
Mit értesz vegyes házasság alatt?
•
Miért kötnél vegyes házasságot?
•
Miért nem kötnél vegyes házasságot?
•
ÁLLAMPOLGÁRSÁG
Mit jelent számodra a kettős állampolgárság?
•
Kettős állampolgárság előnyei
•
32 Arnold Petra
Kettős állampolgárság hátrányai
•
Miért élsz a lehetőséggel?
•
Miért nem élsz a lehetőséggel?
•
Miért fontos, hogy választójoggal járjon?
•
Miért nem fontos, hogy választójoggal járjon?
•
Melyik választás a fontosabb, a magyarországi vagy az adott országbeli? Miért?
•
EGYÉB
Ami felmerült és fontos, de egyik sorba sem illett bele.
•
IRODALOM
Mayring, P (2000): Qualitative content analysis. Forum: Qualitative Social Research, 1 (2). Letöltés ideje: 2010. június 22. http://www.qualitative-research.net/index.php/fqs/
article/view/1089/2386
Vicsek Lilla (2006): Fókuszcsoport. Osiris Kiadó, Budapest.
