Salzburgi források a 8 - 9 . századból
Források Salzburg kora középkori történetéből. Fordította Jegyzetekkel ellátta, az előszót és a bevezető tanulmányt írta: Nótári Tamás. Szeged, Lectum Kiadó,
2005. 230 oldal
A kötet k ö z é p p o n t j á b a n álló öt szöveg (Gesta Hrodberti, Notitia Arnonis, Breves Noti- tiae, Conversio Bagoariorum et Caranta- norum, Epistola Theotmari), a m e l y e t l á t - szólag c s u p á n a közös keletkezési hely köt össze, m i n d m ű f a j u k a t , m i n d k e l e t k e z é s i idejüket tekintve igen különböző képet m u - t a t . E f o r r á s o k b a n a z o n b a n közös, h o g y n e m c s u p á n Salzburg t ö r t é n e t é b e e n g e d n e k betekintést, de általuk b e h a t ó b b a n is meg- i s m e r h e t j ü k a korabeli b a j o r bel- és külpo- litikai viszonyokat, irodalmi és jogfejlődési t e n d e n c i á k a t , v a l a m i n t n e m elhanyagolható jelentőségű adalékokkal gazdagítanak b e n -
n ü n k e t a K á r p á t - m e d e n c e - az a v a r o k és a honfoglaló magyarság - történetét illetően.
A helyét önálló k i s m o n o g r á f i a k é n t is meg- álló bevezető t a n u l m á n y t a források bőséges j e g y z e t a p p a r á t u s s a l ellátott fordításai köve- tik - a t a n u l m á n y fejezeteivel m e g e g y e z ő s o r r e n d b e n . Az itt o l v a s h a t ó f o r d í t á s o k egy részét Nótári az elmúlt n é h á n y évben m á r k ö z r e a d t a ,1 á m e k ö t e t b e n s z á m o s p o n t o n f i n o m í t o t t a és p o n t o s í t o t t a a magyar szöve- get, így e szövegek n e m a k o r á b b a n m e g j e - l e n t f o r d í t á s o k m e g i s m é t l é s e i . A k ö t e t b e n
1 Notitia Arnonis - Nótári Tamás: Két forrás a kora középkori Salzburgból, Notitia Arnonis - Epistola Theotmari. Aetas, 19. évf. (2004) 1-2. sz. 81. skk.; Conversio - Nótári Tamás:
Conversio Bagoariorum et Carantanorum.
Aetas, 15. évf. (2000) 3. sz. 95. skk.; (ugyanez Nótári Tamás: Iuridicophilologica, Tíz ta- nulmány, Budapest 2004 169. skk.); Epistola Theotmari - Nótári Tamás: Két forms a kora középkori Salzburgból, Notitia Arnonis - Epistola Theotmari. Aetas, 19. évf. (2004) 1-2. sz. 89. skk.
helyet k a p o t t források közül kettőnek, a No- titia Arnonisnak és a Breves Notitiae-nek eddig m é g részleteiben s e m született m a - gyar f o r d í t á s a . A Gesta Hrodberti két f e - jezetéből n é h á n y m o n d a t o t Szádeczky-Kar- d o s s S a m u ü l t e t e t t át m a g y a r n y e l v r e ,2
a Conversio Bagoariorum et Carantano- rum 6 - 1 4 . fejezetét H o r v á t h J á n o s ,3 az avar vonatkozású fejezetek azon részét, amelyek a 8 0 6 előtti eseményekre v o n a t k o z n a k , Szá- deczky-Kardoss Samu,4 t ö b b , a p a n n ó n i a i népek megtérését tárgyaló részt pedig Veszp- rémy László5 fordított le, á m e két szöveg- nek s e m készült teljes m a g y a r fordítása. Az Epistola Theotmari e s e t é b e n rendelkezésre áll u g y a n m i n d a G o m b o s F. Albin-6 és a H o r v á t h J á n o s - f é l e7 t e l j e s , m i n d p e d i g a Lele J ó z s e f8 által készített, a m a g y a r o k r a v o n a t k o z ó részt á t ü l t e t ő f o r d í t á s , a s z e r - z ő / f o r d í t ó s z á m á r a a z o n b a n i n d o k o l t n a k
2 Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történe- lem forrásai 557-től 806-ig. Budapest, 1998.
225.
3 Horváth János (ford.): A bajorok és karan- tánok megtérése. In: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Összeállította Györffy Gy.
Budapest, 2002.188-195.
4 Szádeczky-Kardoss: Az avar történelem for- rásai, 225., 266., 267., 286., 293., 304.
5 In: Losek, F.: A pannóniai népek megtérése.
A Conversio Bagoariorum et Carantanorum című munka és Theotmar salzburgi érsek IX.
János pápának szóló levele 900-ból. In: Ko- vács L.-Veszprémy L. (szerk.): A honfogla- láskor írott forrásai. Budapest, 1996.150.
6 Gombos F. A.: A honfoglaló magyarok itciliai kalandozása (898-904). Hadtörténeti Köz- lemények, 28. (1927) 505-509.
7 Theotmár salzburgi érsek: Levél IX. János pcipcihoz 900 tavaszán. Ford. Horváth János
In: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról.
Összeállította Györffy Gy. Budapest, 2002.
206-211.
8 Theotmár. Ford. Lele József. In: A honfogla- lás korának írott forrásai. Olajos Terézia, H. Tóth Imre és Zimonyi 1. közreműködésével szerkesztette Kristó Gyula. SzKK 7. Szeged, 1995- 185-187.
t ű n t egy, a l e g k o r s z e r ű b b s z ö v e g k i a d á s o n a l a p u l ó , b ő s é g e s e b b j e g y z e t a n y a g g a l el- látott, t e l j e s fordítást készíteni s e kötetbe f e l v e n n i , m i v e l ezáltal v i l á g o s a b b á v á l t a k e szövegek kapcsolódási p o n t j a i a korábbi s a l z b u r g i f o r r á s o k h o z , k i v á l t k é p p a Con- versiohoz. A k ö v e t k e z ő k b e n a bevezető ta- n u l m á n n y a l k í v á n u n k b e h a t ó b b a n foglal- kozni.
A t a n u l m á n y első f e j e z e t e a Szent Ru- p e r t l e g e n d á t (Gesta Sancti Hrodberti con- fessoris) d o l g o z z a fel.9 E n n e k k a p c s á n a
szerző n e m c s a k a s z i g o r ú a n a l e g e n d á h o z t a r t o z ó k é r d é s e k r e k e r e s választ, h a n e m több, S a l z b u r g késő ókori és kora középkori t ö r t é n e t é t é r i n t ő p r o b l e m a t i k á t is b e h a t ó a n tárgyal. A salzburgi kereszténység kialaku- lása és k o n t i n u i t á s a k a p c s á n figyelmet ér- d e m e l az E u g i p p i u s t ó l s z á r m a z ó , 511-ben írott Vita Sancti Severini,10 amelynek 13. és 14. fejezete említést tesz egy Iuvao nevű helyről, a h o l a szent s z á m o s csodát művelt.
Ez az elbeszélés világossá teszi, hogy a Kr. u.
5. s z á z a d b a n Salzburg m á r jelentős keresz- t é n y k ö z ö s s é g g e l r e n d e l k e z e t t .1 1 A Vita Sancti Severini 44. fejezetéből azt is meg- t u d h a t j u k , h o g y Severinus k o n v e n t j e a t a r - t o m á n y 4 8 8 - b a n bekövetkezett kiürítése so- r á n elhagyta a Noricum ripense területét, és Itáliában t e l e p e d e t t le. A 7. és 8. század la- kosságát illetően a f o r r á s o k b ó l kiolvashat- j u k u g y a n a r ó m a i e r e d e t ű l a k o s s á g j e -
l e n l é t é t e t e r ü l e t e n , s a Gesta Hrodberti - noha a 6. fejezetben l u v a v u m r ó l m i n t el- hagyatott, erdőkkel b o r í t o t t területről be- szél - s e m állítja, hogy R u p e r t t e r e m t e t t e volna m e g a kereszténységet, h a n e m sokkal i n k á b b c s a k a n n a k m e g e r ő s í t é s é r ő l szól.
9 Levison, W. (ed.): Gesta s. Hrodberti confes- soris. MGH SS rer. Merov. 6. Hannover- Leipzig, 1913.
10 Eugippius: Szent Severinus élete. Fordította az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régé- szeti Tanszéke munkaközössége Mócsy And- rás vezetésével, a bevezető tanulmányt írta Bóna István. Budapest, 1969. 266.
11 Noll, R.: Die Anfänge des Christentums. In:
Geschichte Salzburgs I. 2. Hrsg. v. H. Dopsch u. H. Spatzenegger. Salzburg, 1981. 95. skk.
N ó t á r i e n n e k m e g f e l e l ő e n úgy véli, hogy nagy valószínűséggel feltételezhetjük a ke- r e s z t é n y e k j e l e n l é t é t e területen a 7. század- b a n , á m n e m l á t j a b i z o n y í t h a t ó n a k , hogy e közösség és a Severinus-kori kereszténység között közvetlen k o n t i n u i t á s volna k i m u t a t - ható.1 2
A szerző h o s s z a b b a n elemzi a I u v a v u m és a Salzburg, v a l a m i n t a Salzacli és Igonta nevek viszonyát és ezek előfordulásait a for- rásokban. A v á r o s - és a folyónév megválto- zásából és az ú j név adásából - Ingo Reif- fensteinnal egyetértve1 3 - a r r a a következte- t é s r e jut, hogy a b a j o r honfoglalás n e m m e - h e t e t t végbe b é k é s e n , és a h a t a l o m ú j birto- kosai t u d a t o s a n n e m a k a r t a k közösséget és f o l y t o n o s s á g o t vállalni a r ó m a i u r a l o m - mal.1 4 A m u n k a a régészet e r e d m é n y e i t is fi- gyelembe véve, á m elsősorban a feldolgo- zott források filológiai elemzéséből - e n n e k s o r á n a latin és a g e r m á n t e r m i n o l ó g i a pár- h u z a m o s h a s z n á l a t á r a helyez h a n g s ú l y t - s z á m o s m e g á l l a p í t á s t tesz a s a l z b u r g i és r e i c h e n h a l l i s ó t e r m e l é s k i a l a k u l á s á r a , va- l a m i n t az egyház szerepére a gazdasági fej- l ő d é s b e n ; t e l e p ü l é s t ö r t é n e t i k i t e k i n t é s b e n a civitcis, Castrum, oppidum és locus kifeje- zések e l ő f o r d u l á s á t vizsgálva S a l z b u r g és a korabeli b a j o r t e l e p ü l é s e k ( W o r m s , Re- g e n s b u r g , L o r c h ) viszonyára k ö v e t k e z t e t .1 5
A 8. s z á z a d v é g é n k e l e t k e z e t t Gesta Hrodberti szöveghagyományát és a Conver- sio Bagoariorum et Carantanorum 1. feje- zetéhez fűződő kapcsolatát tisztázva a szerző először Szent R u p e r t ( H r o d b e r t u s ) b a j o r - országi, illetve salzburgi m ű k ö d é s é t datálja - nézete Herwig, W o l f r a m és Fritz Losek ál-
12 Források Salzburg kora középkori történeté- ből. Fordította, jegyzetekkel ellátta, az előszót és a bevezető tanulmányt írta: Nótári Tamás.
Szeged, 2005.13. skk.
13 Reiffenstein, I.: Der Name Salzburgs - Ent- stehung und Frühgeschichte. MGSL 130.
1 9 9 0 . 197.
14 Nótári: Források, 16. skk.
15 Nótári: Források, 19. skk.
l á s p o n t j á v a l v a n ö s s z h a n g b a n1 6 - , a m e l y szerint a nemesi/királyi nemzetségből szár- mazó, t a l á n a M e r o w i n g o k k a l is rokonságot t a r t ó R u p e r t 6 9 6 - b a n érkezett Salzburgba, 715-716 t á j á n pedig m á r nagy valószínűség- gel e l h u n y t . A szent tevékenysége k a p c s á n k i e m e l i , h o g y s e m a S a l z b u r g i P ü s p ö k s é g - ez h i v a t a l o s a n csak B o n i f á c n a k k ö s z ö n h e - tően 7 3 9 - b e n fog m e g a l a k u l n i - , sem a salz- burgi Szent Péter-kolostor megalapítása n e m R u p e r t m ű v e , h o z z á k ö t h e t ő v i s z o n t a cella Maximiliani és a n o n n b e r g i a p á c a - kolostor létrehozása.1 7
A bevezetés m á s o d i k része 7 8 8 és 7 9 0 között íródott, s a Notitia Arnonis keletke- zésének történeti h á t t e r é t , a m ű d a t á l á s á - n a k k é r d é s é t és s z e r k e z e t é t vizsgálja.1 8
A t ö r t é n e t i h á t t é r k a p c s á n egyetlen nagyobb t é m á r a fókuszál a szerző: az egykor a M e r o - wingok u r a l m a alatt álló területek közül önálló államisággal r e n d e l k e z ő Bajor H e r - cegség utolsó u r a l k o d ó j á n a k , III. Taszilónak az u r a l k o d á s á r a , a m e l y e n belül is k ü l ö n hangsúlyt kap a f r a n k - b a j o r konfliktus, va- lamint - mintegy e k o n f l i k t u s c s ú c s p o n t j a - k é n t - a h e r c e g g e l s z e m b e n i , 7 8 8 - b a n I n g e l h e i m b e n l e z a j l o t t k o n c e p c i ó s p e r és a trónfosztás.1 9 Nagy Károly - Tasziló u n o k a - fivére - birodalomalkotó terveinek egyre in-
16 Wolfram, H.: Grenze und Mission. Salzburg vom heiligen Rupert zum heiligen Virgil.
MGSL 115. (1975) 52.; Wolfram, H.: Salz- burg, Bayern, Österreich. Die Conversio Ba- goariorum et Carantanorum und die Quel- len ihrer Zeit. MIÖG Ergänzungsband 31.
Graz-Wien-Köln, 1995. 228.; Losek, F.: Die Conversio Bagoariorum et Carantanorum und der Brief des Erzbischofs Theotmar von Salzburg. MGH Studien und Texte 15. Han- nover, 1997. 26.
17 Nótári: Források, 24. skk.
18 Losek, F.: Notitia Arnonis und Breves No- titiae. Die Salzburger Güterverzeichnisse um 800. MGSL 130. (1990) 31. skk.
19 Kolmer, L.: Zur Kommendation und Abset- zung Tassilos III. ZBLG 43. (1980) 311.;
Wolfram, H.: Das Fürstentum Tassilos III., Herzogs der Bayern. MGSL 108. (1968) 173.;
Wolfram, H.: Die Geburt Mitteleuropas. Ge- schichte Österreichs vor seiner Entstehung.
378-907. Wien, 1987.187. skk.
kább akadályát képezte az önálló kül- és bel- politikát folytató b a j o r herceg, akit - a szerző megállapítása szerint - 787-ig n e m vazal- lusi, csupán h ű s é g e s k ü k ö t ö t t a f r a n k ural- kodóhoz. Nagy Károly f o k o z a t o s a n elszige- t e l t e Taszilót, s e t ö r e k v é s é b e n p a r t n e r r e talált a b a j o r n e m e s s é g egy r é s z é b e n és a b a j o r egyházi m é l t ó s á g o k b a n , kiváltképp Arn(o) salzburgi p ü s p ö k b e n . A politikailag talajvesztett h e r c e g megkísérelt szövetségre lépni az avarokkal,2 0 amit N a g y Károly in- fidelitasként értelmezett - a t r ó n f o s z t á s h o z
ez azonban n e m szolgáltatott kellő alapot, v á d k é n t h o z t á k fel a h e r c e g g e l s z e m b e n a 763-ban P i p p i n n e l szemben elkövetett ha- rislizt, vagyis a királyi sereg engedély nél- küli e l h a g y á s á t is. A h e r c e g e t k o l o s t o r b a zárták, m a j d 7 9 4 - b e n i s m é t a b i r o d a l m i gyűlés elé idézve hivatalosan is l e m o n d á s r a kényszerítették; ez az utóbbi t é n y is amellett szól - hangsúlyozza Nótári - , h o g y a vádak jogilag n e m v o l t a k m e g a l a p o z o t t a k , t e h á t m é l t á n t e k i n t h e t j ü k a III. T a s z i l ó elleni eljárást koncepciós pernek.2 1
A Notitia Arnonist csak e k ö r ü l m é n y e k ismeretében é r t h e t j ü k meg, u g y a n i s Nagy Károly h a t a l o m á t v é t e l e u t á n a p ü s p ö k s é g e k - és talán a világiak is - k é n y t e l e n e k voltak birtokaikról jegyzéket készíteni, s azt a ki- rállyal j ó v á h a g y a t n i , aki ezáltal áttekintést és b e f o l y á s t n y e r t a b a j o r o r s z á g i b e l s ő vi- szonyok f e l e t t . A r n ( o ) i m m á r o n N a g y Ká- roly hű e m b e r e k é n t e feljegyzéssel biztosí- t o t t a p ü s p ö k s é g e s z á m á r a az a d d i g m e g - szerzett j a v a d a l m a k a t .2 2
A 798 és 8 0 0 között k e l e t k e z e t t Breves Notitiae a 7 9 8 - b a n érsekséggé emelkedett Salzburgi P ü s p ö k s é g b i r t o k a i n a k jegyzéke,2 3
amely az A r n ( o ) alá rendelt p ü s p ö k ö k felé volt h i v a t o t t S a l z b u r g p r i m á t u s á t h a n g s ú - lyozni. A r n ( o ) Nagy Károly k í v á n s á g á r a k a p t a meg I I I . Leó p á p á t ó l a palliumot,
20 Szádeczky-Kardoss: Az avar történelem for- rásai, 274.sk.
21 Nótári: Források, 43skk.
22 Nótári: Források, Ó2skk.
23 Losek: Notitia Arnonis, 10. skk.
s u t ó b b készségesen vett részt a Nagy Károly császárrá k o r o n á z á s á t előkészítő politikai j á t s z m á b a n - a szerző P e t e r Classen meg-
állapításaitól t ö b b p o n t o n eltérve Schieffer k ö z e l m ú l t b a n m e g f o g a l m a z o t t nézeteit teszi m a g á é v á a p á p a ellen elkövetett m e r é n y l e t k é r d é s é b e n ,2 4 A t ö r t é n e t i h á t t é r elemzését követően Nótári a m ű keletkezési idejéről, szerkezetéről, illetőleg a korábbi salzburgi f o r r á s o k h o z f ű z ő d ő viszonyáról ad b e h a t ó elemzést. A Notitia Arnonishoz képest fel- t á r t g r a m m a t i k a i és stiláris eltérések r é v é n világossá válik, h o g y egyik feljegyzés s e m s z o l g á l h a t o t t a m á s i k f o r r á s á u l , v a l a m i n t h o g y az e s e t l e g e s - n é h á n y - k ö z ö s f o r r á s e l l e n é r e , a k é t m u n k a t e l j e s s é g g e l k ü l ö n - böző célokat követ, és szemléletük - ez ki- v á l t k é p p a Breves Notitiae e s e t é b e n válik világossá - is n a g y b a n eltér egymástól.2 5
A bevezetés negyedik fejezete a 8 7 0 - b e n keletkezett Conversio Bagoariorum et Ca- rantanorum h á t t e r é r ő l nyújt képet az ol- v a s ó s z á m á r a .2 6 E r é s z a n n y i b a n t é r el az előző h á r o m t a n u l m á n y t ó l , hogy n e m m a - r a d meg a m ű s z ű k e b b - Salzburg, illetőleg Bajorország által alkotott - keretei között, h a n e m kilépve o n n a n n e m csak b e t e k i n t é s t a d a K á r p á t - m e d e n c e 9. századi, h o n f o g l a - lás előtti t ö r t é n e t é b e , d e felvillantja a f r a n k uralkodó, a p á p a , a b a s i l e u s és a f r a n k u r a l - k o d ó között kialakult k a p c s o l a t r e n d s z e r t is.
E n n e k s o r á n részletesen b e m u t a t j a a Bajor Hercegséggel, illetve a F r a n k B i r o d a l o m m a l elsőként kapcsolatba k e r ü l ő szláv nép, a k a - r a n t á n o k közti, a Salzburgi Püspökség által megszervezett missziót. Ezt követi egy h a - sonló jellegű, de területileg Pannóniára k o n -
24 Classen, P.: Karl der Große, das Papsttum und Byzanz. Die Begiiindung des karolingi- sehen Kaisertums. Sigmaringen, 1985. 42.
skk.; Schieffer, R.: Arn von Salzburg und die Kaiserkrönung Karls des Großen. In: Bayern und Italien. Politik, Kultur, Kommunikation (8.-15. Jahrhundert). Festschrift für K. Rein- del zum 75. Geburtstag. Hrsg. v. H. Dopsch- S. Freund-A. Schmid. München, 2001. 112.
sk.; Nótári: Források, 73skk.
25 Nótári: Források, 8iskk,
26 Losek: Die Conversio, 6. skk.
centráló missziónak, n e v e z e t e s e n az avarok megtérítési kísérletének a Conversio priz- m á j á n keresztüli leírása.2 7 Ezek u t á n rövid kitekintés következik K o n s t a n t i n és Metód m ű k ö d é s é r e Moráviában, illetve P a n n ó n i á - ban, m a j d a pápa, a basileus és a keleti-frank u r a l k o d ó b u l g á r i a i m i s s z i ó s t ö r e k v é s e i r e .2 8
M i u t á n a szerző alapos összegezést adott a Conversio t ö r t é n e t i h á t t e r é r ő l , visszatér a bajorországi eseményekhez, és részletesen elemzi a m ű szerzőségének kérdését, Metód r e g e n s b u r g i p e r é t , illetve a C o n u e r s z o b a n Metód ellen megfogalmazott v á d a k a t és po- litikai és teológiai h á t t e r ü k e t . A szerző ki- létére c s u p á n a mű n é h á n y utalásából kísé- r e l h e t ü n k m e g következtetéseket levonni, á m t e l j e s b i z t o n s á g g a l n e m t u d j u k a z o n o - sítani: N ó t á r i szerint nagy valószínűséggel m e g á l l a p í t h a t ó ugyanakkor egy, az 5. feje- zetben o l v a s h a t ó első személyű fogalmazás- ból a szerző salzburgi, illetve b a j o r szárma- zása. A d a l w i n érsek szerzőségét a követke- zőkkel t á m a s z t h a t j a alá: egy további első személyű f o g a l m a z á s k ö z v e t l e n ü l Adalwin m e g n e v e z é s é t követi, e l k é p z e l h e t ő t e h á t , hogy az író s a j á t magát nevezte meg. Ha- s o n l ó k é p p e n m e g f o n t o l á s tárgyává tehető azon t é n y , h o g y a Conversio szövegében csupán két személy e p i t h e t o n j a k é n t szere- pel a piissimus jelző, ezek p e d i g Adalwin és N é m e t Lajos, esetlegesen t e h á t a m ű szer- zője és c í m z e t t j e . A M e t ó d elleni v á d a k a t h á r o m g y ú j t ó p o n t köré csoportosítja: elő- ször a lingua Latina, m á s o d s z o r a doctrina Romana, h a r m a d s z o r pedig a litterae auc- torales Latinae k a p c s á n m e g m u t a t k o z ó el- u t a s í t ó m a g a t a r t á s a . E h á r o m , a n y u g a t i egyház és misszionáriusai által soha meg n e m k é r d ő j e l e z e t t elemet M e t ó d az egész nép s z á m á r a értéktelen s z í n b e n t ü n t e t t e fel, n e v e z e t e s e n philospohice superducens - e fordulat minősítését illetően Nótári n e m fogadja el W o l f r a m azon nézetét, miszerint a philosophus megnevezés m á r ö n m a g á b a n
27 Nótári: Források, 95skk.
28 H. Tóth Imre: Cirill-Konstantin és Metód élete, működése. Szeged, 2003.10. skk.
dehonesztáló lett volna,2 9 e neutrális kitétel csupán az okfejtés m ó d j á t jelölte meg.3 0
A b e v e z e t ő t a n u l m á n y ö t ö d i k része a 9 0 0 - b a n született Epistola Theotmarihoz kapcsolódik.3 1 Az epistola Salzburg ötödik érsekétől, T h e o t m á r t ó l származik, aki jog- körét é r i n t ő e n s é r e l m e s n e k érezte a szláv papok m ű k ö d é s é t és a m o r v a egyház önálló- sodási kísérletét, ezért 9 0 0 - b a n IX. J á n o s p á p á h o z f o r d u l t . Az é r s e k cáfolni igyekszik a szlávok h a m i s vádjait, a m e l y szerint az ér- sekség a magyarokkal p o g á n y rítus szerint s z ö v e t s é g e t k ö t ö t t v o l n a , á m e k é r d é s b e n a d ö n t é s t a p á p a b ö l c s b e l á t á s á r a bízza.
A szerző k i m u t a t j a , hogy T h e o t m á r az általa használt idézetekben k o r á n t s e m törekszik tárgyszerűségre: a k á n o n j o g i és bibliai idé- zeteket t ö b b n y i r e e l f e r d í t v e , szerkezetileg t e n d e n c i ó z u s a n alkalmazza, s olykor a pá- pával s z e m b e n a l k a l m a z o t t h a n g is ironi- kussá, kioktatóvá válik.3 2
Végül megjegyeznénk, hogy a szerző ál- tal néhai m e s t e r e , Szádeczky-Kardoss Samu
e m l é k é n e k a j á n l o t t k ö t e t b e n f i g y e l e m r e - méltó a szakirodalom bőséges és széles körű feldolgozása, amelyből képet a l k o t h a t u n k arról, hogy a szerző s z á m á r a a t u d o m á n y o s igénnyel m e g í r t b e v e z e t ő t a n u l m á n y b a n a filológiai megközelítés mellett a köz-, egy- ház-, m ű v e l ő d é s - és j o g t ö r t é n e t i s z e m - p o n t o k is nagy súllyal estek l a t b a , h i s z e n m a g u k a salzburgi t ö r t é n e t i f o r r á s o k sem l e t t e k v o l n a i n t e r p r e t á l h a t ó a k a p o l i t i k a i folyamatok b e h a t ó b b elemzése nélkül. En- n e k k ö s z ö n h e t ő , h o g y a m ű m i n d e n egyes a l f e j e z e t é b e n t a l á l k o z h a t n i k i t e k i n t é s s e l azon szak-, illetve - a v i z s g á l ó d á s s z e m - p o n t j á b ó l - s e g é d t u d o m á n y o k e r e d m é n y e - ire, így például a régészet, a germanisztika, a szlavisztika k u t a t á s a i r a , amelyek segítsé- gével az egyes f o r r á s o k jóval á r n y a l t a b b a n i n t e r p r e t á l h a t ó k .
S Z A L Ó K I G E R G E L Y
29 Wolfram, H.: Conuersio Bagoariorum et Ca- rantanorum. Das Weißbuch der Salzburger Kirche über die erfolgreiche Mission in Ka- rantanien und Pannonién. Wien-Köln-Graz, 1979.138.
30 Nótári: Források, lioskk.
31 Losek: Die Conversio, 55. skk.
32 Nótári: Források, i30skk.
