MAGYAR ORSZÁGGYLÉSEK

Teljes szövegt

(1)MAGYAR ORSZÁGGYLÉSEK TÖRTÉNETE. 'ÍRTA. Dr. A. M. TUD.. FRAKNÓI VILMOS. AKADÉMIA RElíDES TAGJA ÉS 08ZTÁLYTITKÁRA.. ELS. KÖTET.. (15^0—153. BUDAPEST,. 18. 7 4.. 0.).

(2) :li 2./. ^7 íí^^. mim glS. (Külön-nyomat a M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottsápii közrebocsátott „Magyar Országgylési Emlékek". Jlndapvat, 1874. Nyom»toti » m. kir.. I,. által. kötotébul.). tudomioy-«gyet«m knyvuyomdAJábau..

(3) TARTALOM. Lap.. Bevezetés. Á miskoiczi. I.. ber. ,. 16.. .. III. .. gylések. 1526. Szeptem-. és tokaji részleges. Október 17. n. Á. székesfehérvári. 1. királyválasztó országgylés. 1526.. November III.. A. 6. pozsonyi királyválasztó. országgylés.. 1526.. De-. ezember. lt>. IV. Horvát- és Tótországi gylések. 1526. 39. Y. János király budai országgylése. 1527. Márczias. .. .. 49. VI. Ferdinánd budai országgylése és koronázása FehérTárt. 1527.. Október— November. 62. VII. Erdélyi gylések 1527.ben I.. II. III.. A A A. tordai és medgyesi gylések. 1527. Augusztus 26 és 27. II.. A A. .. 78. kolozsvári gylés. 1527. Október. „. marosvásárhelyi gylés. 1527. November. 79. VIII. Horvát- és Tótországi l.. 77. gylések. 80. horvátországi rendek czettini gylése. 1527. Apríl 28. .. tótországi rendek körösi gylése. 1527. Január 21. .. .. 83. .. .. 85. .. 93. .. IX. Ferdinánd király budai országgylése 1528-ban. X. Ferdinánd király pozsonyi országgylése. 1528-ban. .. „.

(4) VI Lap.. 95. XI. Erdélyi gylések. 1528 és 1529-beu. A. 1.. miirosTásárhelyi gylés. 1528. márczius 11. Az ágotai gylés.. II.. A A. III.. IV.. „. 96. tordai gylés. 1528. apríl 30. baráthelyi gylés. 1528. június 14. Az enyedi gylés.. V.. „. 1528. márczius 20. „. 1528. július 12. „. gerendi gylés. 1529. január 21. 97. VII.. A A. marosvásárhelyi gylés. 1529. február 17. 98. VIII.. A. dátosi és marosvásárhelyi gylések. 1529. július 22. n. IX.. A. nuinóti gylés. 1529. szeptember. 99. VI.. X. Ferdinánd. híveinek. gylései.. november. 1529.. és. 29.. deczember 20. n. XII. Horvát- és Tótországi gylések. 101. Tótországi gylés. 1529. Június. 1.. A. II.. zágrábi gylés. 1529. Július. III.. „. „. 1539.. „. 4. „. 102. JúUus 31. XIII. János király budai országgylése. 1580. Február 14. 104. .... 108. XIY. A pozsonyi részleges gylés.. 1580.. Mûs. 8. XV. Erdélyi gylések. 1580-bau I.. Ferdinánd híveinek gylése. 1530.. II.. „. n. XYI. HorvátI.. II.. A. n. 118. Mûs. 1. „. .... AugUSztus 22. n. és Tótországi gylések. 1580-bMi. .. .. .. „. .. W*. körösi és iwaniczi gylések. 1530. Január. „. 120. Horvátországi gylés. 1530. Február. XYII. A bélavári, veszprémi, székesfeliérvári, zákáuyi, 122. kenései és berenbidai gylések. 1581 és 1582 I.. II.. III.. IV.. A A. A A. bélavári gylés. 1531. Márczius 19. „. veszprémi gylés. 1531. Május 18. 130. székesfehérvári gylés. 1531.. V. A kenései gylés. 1532. Január VI.. \. Mûs. zákányi gylés. 1532. November. 21. .. T. .. .. .. 136. 112. 1. bcronhidai gylés. 1532. Márcziun. .. 137. l. i'J. 167.

(5) VII Lap.. XVIII. Ferdinánd király pozsonyi országgylése. 1532. Apríl 2.. 175. .. XIX. A. XX. A. pesti országgylés. 1532. Ápríl 23. .. .'. .. .. .. bndai országgylés. 1532. szén. 185. XXI. Erdélyi gylések. 1531-1534. A medgyesi gylés.. I.. II.. „. A A. III.. IV.. 188 *. 1531. Márczius. „. 1531. Július elején. „. „. vízaknai gylés. 1532. Július 14. 189. medgyesi gylés. 1533. Márczius 10. „. V. Ferdinánd hívei gylést terveznek. A A A. VI. VII. VIII.. tordai gylés. 1534. Apríl. 183. „. 190. .. kolozsvári gylés. 1534. Május. 190. tordai gylés. 1534. Október 28. 191. XXII. Horvát-. és Tótországi. gylések. 1531—1534. .. 192. .. L Horvátországi gylés II.. „. „. „. 193. 1531. Július 18. Ili.. „. „. 1531. Szeptember. IV.. „. „. Kladusán. 1532. Augusztus 24. „ .. V. Horvát- és tótországi gylés Zágrábban. 1533. Június 8 VI. Tótországi. gylés Zágrábban.". VII. Horvátországi. 1533. Szeptember 8. gylés Thopozkán.. .. 1533. Október 11. .. 194. .. 195. .. .. 19í>. .. .. „. Vm.. „. „. Rippachon. 1534. November 10. .. .. 197. IX.. „. „. Zágrábban. 1534. Deczember 31. .. .. „. XXIII.. A. nagyszombati és. pozsonyi országgylések.. 1535-ben. V.*^. I.. A. nagyszombati országgylés. 1535. Október. H.. A. pozsonyi országgylés. 1535. November. XXIV. János Október. király. nagyváradi. országgylése.. I.. Az 1529—1532 között. A. 1530.. 220. 1. XXV. Fels-magyarországi gylések. 1535— 153C n.. „. 203. tartott. kassai gylés. 1535. elején. gylések. .. .. .. 222 ,.. 223.

(6) vin Lap. III.. IV.. V.. Fels-mjigyarországi gylés. 1535. 228. A A. 225. szikszai. gylés. 1536. 4ug"8ztu8. kassai gylés. 1536.. November. XXYI. A marosvásárhelyi gylés. XXTII. Horvát1.. II.. A A. és Tótországi. 227. 10 1585.. Január. 1.. gylések. 15.35-158«. .. .. 228. .. .. 230. thopozkai gylés. 1535. Szeptember 9. dombról és körösi gylések. 1536. Augusztus. „. ..... 231.

(7) BEVEZETÉS. L Az országgylések nemzetünk közéletének. leg-. fontosabb nyilatkozatait képezik. Tanácskozásaik és végzéseik mindenkor. lényeges. tak a politikai és jogi. befolyást. gyakorol-. a társadalmi és mveltségi. ,. viszonyok alakulására.. Ennek folytán az. államférfiú, ki a múltból átörö-. költ intézmények továbbfejlesztésének feladataival foglalkozik; a jogtudós, ki a jogi eszmék és intézmé-. nyek kifejldését tanulmányozza; a történetíró, ki a politikai eseményeket és a mveltségi állapotokat igyekezik felderíteni: egyiránt van utasítva az ország-. gylések munkásságára. és. azok eredményeire. irá-. nyozni figyelmét.. Ennek daczára a. i'égi. magyar országgylések. mindekkorig nem képezték oly mértékben a nyo-. mozások. és. tanulmányok tárgyát, mint ezt tudomá-. nyos és gyakorlati. fontosságuk. kívánatossá. tette. volna.. Azoknak szervezete a XVII. századot korszakban kevéssé ismeretes. ,. története nincs. írva, irományai nincsenek közrebocsátva.. vények Magyar. teljes. gyjteményét sem. OrsK.áfjprynlést^'k. Tört.. I.. megelz. St. bírjuk kiadva.. mega tör-.

(8) E. téren a XVIII. század végéig igen kevés tör-. tént.. Mátyás király 1486-ik évi törvénykönyve az els, mely és pedig már két évvel utóbb nyom-. —. —. tatásban megjelent.. 1604-tól kezdve adattak ki. ^). rendesen sajtó útján az országgylési törvényeknek, királyi aláírással ellátott hivatalos példányai.. *). A törvények gyjteményének elsó kiadilsát(l 584) MosúcH Zakariás. Késbbi. ,. nyitrai ptispöknek köszönhetjük.. '). az újabb törvények hozzáadássá által bví-. tett kiadásai. 1. 628-ban Bécsben, 1 696-bán és. 1. 77D-ben. Nagyszombatban láttak napvilágot. *) Az erdélyi tönények gyjteménye 1671, 1695, 1696 és 1779-ben jelent meg. ») kett hely éa ér megacveséte És pedig három kiadásban Lipcsében 1488-ban. V. ö. TcUdy FermcM. k magyar nemzeti irodalom története. Pest. 1862. 11. 60. 1. *) Ezeknek teljes gyjteményét bíqa a Magyai Nemzeti '). nélkül. ,. Múzeum. ;. a harmadik. könyvtára.. Czime: êcreta, Constitutiones et Articuli Regnm incliti Rcgni Ungariae ab A. D. 1085 ad annum post sesquimillesimum cum rerum indice cooctogesiiiium tertium publicis comitiis edita Három évvel korábban Zmmpioso." Nagyszombat. 1584. ívrét. hoki Jhhoh Boníin történéti mvénok frankfurti kiadásához mint ^). ,. —. függeléket csatolt. ily. czím gyjteményt. :. .^Decretorum. ,. seu arti-. cnlonim aliquot priscorum Ungariae Rogum ad contextum Bonfinii illustrandnm , forique Pannonici usum nect^ssarioriim Liber." rgyan„Index seu Enchiridion omnium csak Zsámbokitól jelent meg decretomm et constitutionum Regni Ungariae ad annom 1579 usque :. por causarum locos distinctum." Bécs. 1581.. gyíyteraények : as 1608— 165e-ik évi *) Ezeken kívül kisebb törvények Pottendorfban, 1668; az 1715— 1720-ik éviek Velenczébon év nélkül; az 1715— 17í»6-ik éviek Pozsonyban év nélkül jelentek. meg. ») Constitutiones approbatae Regni Transyluaniae et Partiuni Hungáriáé eidem annexarum. Ex articalis ab a. 1540 ad praesentem Constihnnc usque 1653 conclusis compilatae. Kolozsvár. 1696. tutiones compilatae Regni Transilvaniae et Partium Hungáriáé cidrm annexarum ex Articnlis nb a. 1654 ad praesp-ntern huue osque 16r.!«. —.

(9) xr. A magyar. és erdélyi. országgylések irományai. jegyzkönyvei csak 1790 óta adatnak ki nyomtatásban. Ez eltt kivételesen és csekély számban láttak és. egyes országgylési iromá-. sajtó utján napvilágot;. nyok,. ^). a koronázási ünnepélyek leirásai. idkben összegyjtve. újabb. s. 1618- és 1681-iki ország-. az. gylési irományok egy. ^),. része.. ^). Végre az országgylések szervezetérl egy név^) Tomka- Sz ás zhj Jánosnak 1789-. telennek 1728-ban, ben,. meg. és. ^). ismét e^y névtelennek 1791-ben. önálló. *). jelentek. bár inkább csak az líjabb korbeli ren-. j. deletekre és gyakorlatra vonatkozó, értekezései.. KovacMch Márton György volt hazai tudósaink között els, ki a régi. magyar országgylések. törté-. netének felderítését és emlékeinek kiadását a törté-. jogtudomány legfontosabb követelményének a teendket ez irányban szabatosan kije-. net- és. felismerte conclusis. ,. excerptae. Kolozsvár. 1671. és. három részekre. 1695.. —. Erdély országnak. osztatott Törvényes könyve. Kolozsvár. 1779.. Három. kötet.. Responsum St ituum. Ordinum ad Propositiones Ferdinánd király rendelete, melylyel ez 1620-ik évi beszterczebányai országgylés végzéseit megsemmisíti. Bécsben 1620. Augsburgban 1621. Gravamina Evan'). Ilyenek. :. in Comitüs 1619, Pozsony év nélkül.. et. —. —. gelicorum anni 1681. Év és hely nélkül, stb. ^) így I. Ferdinánd koronázásának leirása 1527-ben (s. 1.) németül és latinul jelent meg, II. Mátyásé 1794-ben (s. 1.)," Eleonóra :. királynéé Probst Jánostil, 1682-ben (Pozsony), stb. ^). Acta Diaetalia Posoniensia Anni 1618. Pest 1790.. Comitialia Soproniensia 1681. *). Gyr.. Év. —. Acta. és hely nélkül.. Exercitatio historico-politica de Comitüs. Regni Hungáriáé.. 1728. ^). Commentitio Historica. et Politica de. Hungáriáé. Megjelent mint a Horváth. Comitüs. incliti. Regni. Ignácz által kiadott „Biblio-. theca Jurisconsultorum Hungáriáé" harmadik kötete. Bécs. 1789. ^). Dissertatio de Comitüs Regni Hungáriáé deque organisitione. eoriindem. 1791.. .s.. 1..

(10) llEVf/KíkS. X/I. lülte, sot. magára. ihuiikíh. kiU'ijt'ili'su. iih'h>/ léinkkel. vállalta ésipegindította. Szx'rény állású tiszt-. —. visel,. —. a nagy. a magyar kamarai levéltár egyik. igtiitója. önfeláldozó buzgalommal szentelte életét ezen, s. rokon feladatoknak; leírhatatlan nehézségekkel küzdve, gyjtötte, hosszú évek során át azon emléezzel. ,. keket, melyek a magyar közjog, s különösen a magyar. országgylések történetével vonatkozásban állanak. Nagy terveit, melyek a magyar törvények teljes gyívjteményének. ,. az országgylési irományoknak és. naplóknak, több oklevéltárnak, számos történeti és jog-. tudományi munkáknak kiadására terjedtek eredmény nélkül ajánlotta a magyar rendek pártfogcísába. ^) :. Elször. '). 1790. síeptember 28-án nyújtotta be az. onzággy-. melyben „Seque, conatusque suos in adorníindii coiupleta CoUectione Actorum Diaetalium Inclyti Regni Hungáriáé oifíciosiBsime enixissimeque comlésnt'k nyomtiitott omlékiratiít , illetleg tervrajzát,. luendat.". Utolsó kisérletét pedig 1804-ben tette. „Nuncium ad Excelso* Regni Hungáriáé Proceres et universos Patriae cives de coUectionibu8, et IncubrationibuB literariis quibus sincenuu rerum hungarica,. rum notitiam. e suo Instituto Diplomatico-Juridico-Historico in luceui. (Buda. 1804.) Az itt felszáma negyvenkettre megy. melyek közvetlenül a magyar országgyléseket. promere conatur" czímú sorolt,. általa. tervezett. Megemlítem azokat ill(. ,. elterjesztésével,. publicátiók. tik. Codex Decretorum Comitialium. ,. siue. noua CoUectio,. et. emen-. data editio Decretorum, Constitutionum et Articulorum. Sylloge Actorum publicoruni, ad quae in Articulis Decretorum. Comitialium prououatur. Reliquiae Actorum DiaetUium.qnae Síveculum XVII. snperant, uspiam roperiri potuerunt. CoUectio amplissima Actorum Diaetaliuin ... ab exordio sarculi XVU. ad annum usque 1765. perducta. CoUectio Diariorum Diaetalium.. et. Subsidia pro história legislationis in Hungária. AppíixatuH ad históriám et origines, ctiuctusqoe legam, imprim'w Comitialium Regni Hungáriáé. Coiumentarii Diplomatico-HÍRtorici in DccrefciRegumComitialia..

(11) BEVEZETKS.. Mindazáltal az. is,. Xlil. mit magára hagyatva, és. némely lelkes fpapok — különösen Batthyáni/i JóíSef primás és Verliovácz Miksa zágrábi püspök — áldozatkész segélyezésével létesített, mennyiség és jelen-. tség. tekintetében meghaladja mindazt, mit e téren. eltte. és. utána tettek. ;. több. ,. mint elégséges arra,. hogy emlékezetét a hazai tudoraányosság történelme kegyelettel megrizze. Országgyléseink történetére nézve legfontosabb az 1790-ben közrebocsátott ,,Vestigia Comitiorum apud Hungaros" czímü munkája ^), melyhez (1 798 1800) három pótkötet járult. ^) Ezekben a magyar korona területén tartott gylések sorozatát állítja. —. össze. ;. közli az általa felfedezett. törvénykönyveket. melyeknek száma huszonnégyre megy. —. ,. —. részben egyéb. országgylési iratokat, részben pedig csak uial azok riu. Ezen. és. egyéb. általa,. úgyszintén halála ulán. Kovachich József Miklós által kiadott munkái. ^),. fia. végre. Repertórium Acíx)rum Diaetalium. Auctarium ad Vestigia Comitiorum apud llungaros celebratorum, eorumque Supplementa. ab exordio Regni celeVestigia Comitiorum apud Hungaros ,. bratorum, historica.. 2). Budán. Budán.. ^). Kovachich Márton Györgynek többi, országgyléseinkre vo-. '). I.. 1798.. II.. és III. 1800.. natkozó müvei a következk: Solennia Inauguralia Serenissimorum ac Potentissimorum Prinqui ex stirpe Habsburgico-Austriaca, sacra eipum utriusque sexus Reginasque redimiti sünt Corona in Reges Hungáriáé industria synchronorum scriptorum adornata. Buda. 1790. ,. ,. De. ,. diversis subsidiis publicis dissertatio,. s.. í.. 1792.. Indices reales historici in Decreta Comitialia. Buda. 1806.. Lineamenta. Apparatuum. Diplomatico-Historico-Literariorum. circa Corpus Juris Hungarici. Buda. 1807.. Specimen cognitionis Decreti Comitialis Ludovici vár. 1814.. I.. Kolozs-.

(12) BE\K2ETÉ8.. XIV. gazdag kézirat gyjteménye, a jog- és alkotmány-történet. elsrend nak. a hazai köztoi-ténelem,. ^). mvelire. fi'úeg jelenleg. miután a Kovachich Márton. ,. megkezdett mmikát senki sem. A. nézve mindig. kútiorrásokul fognak szolgálni, és szolgáláltal. folytatta.. magyarországi és erdélyi törvények gyjte-. ményének. új. kiadásai. nem. tekintetében. ^). sem. teljesség,. meg azon. felelnek. sem. kritika. igényeknek,. melyek Kovachich elmunkálatai után jogosultakká,. lnek. Megemlítend, hogy a horvát- és tótországí gyléseken alkotott törvényeket csak legújabban Kukvljíviii Iván. adta. ki. összegyjtve.. *). Hégi ors/á{.'gyúléseink irományaiiiiik kiadiiaánv. êm. senki. Magyarországban Gyuri-. vállalkozott; bár. Végre 1790-ben kiadii Kolinovicsnak uz 1741-ik. gjliBrl. A. évi orszilg'. bzjIó munkájdt.. , de úgy sz Uván k-Ia következk: Mcmumenta veterís Logislationit Hungaricae hactcnos inedit/ Zágráb. 1815. Két rész. Lectioncs variantes Decretorum Conútialium. Pust. 1816.. Kovachich. neve alatt megjelent. •lózsef. jesen atyjának kézirataiból kiadott. mvei. Natitiae Praeliminares ad Syllogen Decretorum Comitialiam, quau in vulgato Corprare Jurii Hnngarici hactt'nns aiit penitus desiderabantiir, aut alicûa sui parte. ÁHtraca,. coniplecienB. tionis et .liu'isprudentiam. uiunka. üziuilnpjár.i '). A budai. Akadémia '). S-M-. 1,. i. A. magyiirországi jelent meg.. „Az. eonstitutió a.. legialut. (Kzon. MúzAfum es. .i. M.. i'.. között oszlott meg.. tönénykönyv. l822-ben. ,. és. utódára. A. törvények közrebocsátását magyar nyelKrdély törvénykönyvének Pozsonybiui 1847.. ven Szálé indította meg kiadása Kolozsvárt :. hiutoriam. is felvette.). országos levéltár, a Nemzeti. legújabb kiiulti. referebantur. Pest. 1820.. litir.uria >ul. Hungaricam. Buda. 1823. Két köt. atyjának nevét. kézir.ittár.ü. 8-17.. manca. 8ub»idia. enlélyi diét»lk. —. meg. Gál L. iwdig nyomdokai és a compiláta. kivonjiâ.** KoloMvár. 1837—38... 1815-ben jelent végzéseinek. után költ jurticulosok. kötet. •''). Articnii et Constitutione*. •rngutiuuum Kegni. t'ruatiae,. Diaetanmi seu Oeneniliuni Coi»-. Daliuatiae üt Slavouiue.. Ztlgrúb. 18»>1..

(13) XV. IiS\EZKIKS.. György. Ji'ovics. Kemény József Kiikuliei. Erdélyben. ^),. Trmisch József. és. i Ivón. ^). Tnyogi ^),. gróf. Csiqió József,. Horvátországban. jelentékeny kézirati gyjteményeket. állítottak össze.. Országgyléseink történetére nézve, a köz törté-. munkák. neti és közjogi. János. Fabó András. ^),. ^),. nics. Pál. ^),. *). Mi-. Szlemc-. ^"),. dolgozatai. ^^). Czech. Horrátli. Salamon Ferencz. '•*),. Wenzel Gusztáv. és. ^"^j. Hajnik Imre. ^),. Knauz Nándor. hály. mellett, Csacskó Imre,. emlí-. tendk meg. Ezen, a XV-ik száíad közepétl a jelen század elejéig ter-. '). jed gyjtemény. vétel. harmadikát Brassó városa. 325.. birtokába ment. utján e sorok írójának. Az els kettnek gyjteményét. *). Erdélyi. az. át. ,. a. birja.. ^). Ezt a dél-szláv Akadémia. *). A. ^}. Toldalék az országgyléseknek esmeretéhez.. bírja.. országgylésrl.. ma,gyar. Múzeum. (Új. Magyar Múzeum.. 18(50. I.. 1.). Gyivjtemény. 1829.. Az. ®). I.. 3.. ^^Tudományos. 1.). 1662-íki országgylés. Budapest. 1873.. nemesség országgylési gyenként való megjelenésének megsznése. (A M. T. Akadémia „Értekezései*' között.) Budapest. 1873. '). .A. Az. ^). 1764-kí. Evkönyvei. VII. 1.. 375.. Az. 1.). története. (M. Tudós Társaság szerznek „Kisebb Munkái" között.. országgylés. 2. rész. 126.. 1.. és. 1802. országgy. története. (Tinódy álnév alatt a Bíyza. József szerkesztése alatt közzé tett Ellenrben.) '*). Az országos tanács. —. az országgyíilés. és. története,. 1445. —. hogy ais ausztriai királyok alatt is érvényben volt az országgyléseken a magyar nyelv. (Új Magyar Múzeum. 1859. I. 406. 1.) Az 1397- iki országgylés vég1452. Pest. 1859.. Hiteles bizonyítványa annak,. Keménye. (M. Történelmi Tár. '"). III.. 191.. 1.). Rendi országgyléseink történetéhex. (A M. T. Akadémia. „Értekezései" között. Pest.) 1870. ") 2. r. 65. '^). „Az. Törvényeink története. (M. Tudós Társaság Évkönyvei. VI. 1.. VII.. A M.. 1500-iki. 2. r.. T.. 171.. 1.. és VIII. 2.. Akadémia. ismeretlen. bácsi. 1871.. r.. 137.. május. 1.). 8-iki. országgy ülés"-rl. ülésén szóló. felolv.usta. értekezését..

(14) BEVEZETÉS.. XVI. II.. A Magyar Tudományos Akadémia Bizottsága. Történelmi. már keletkezésekor feladatai közé. sorozta. a magyar országgylések történetének felderítését.. A. megindítandó „Történelmi Emlékek" (Monmnenta. Hungáriáé Historica). czím nagy gyjtemény harma-. dik fosztálya gyanánt. az „Országgylési. *). Finh'l-rl-^f'. jelölte ki.. Mindazáltal e feladat tényleges megoldása csak. a közQlebi években vált lehetvé, midón egyrészrl a magyar törvényhozás a Történelmi Bizottságnak. megfelel országos segélyt szavazott meg'); másrésza mag} ar kormány lelkes támogatása és közben-. rl. járása a Töi-ténelmi Bizottság. tíigjai és. megbízottjai. eltt nemcsak a haza, hanem a császári székváros és a külföld állami levéltárait is teljesen megnyitotta.. A. Történelmi Bizottság. Akadémia lS71-ik '). Az els. elült'rjeszit',>sL're,. május 22-ni. évi. l;trt(»ft. a M. T.. <</fK. osztályt az okmánytárak, a másodikat a kütfsgerú. töfténetirók képezvén. «). MegemlíUndnek taHjuk. vallás- és kÖzoktatíVsagyi. ,. hogy. h.. Eötvös József. minister az 1871-ik évi országos. m. k.. költség-. Akadémia Történelmi Bizottságának gonâi alatt megjelen történelmi források kiadására 15,000 forintot irányzott vetésben, a M. T.. el. Midn ezen költségvetési tétel a képviselház 1872-ik évi február 22-én tartott ülésében tilrgyalás alá került, Horváth Mihály kifejté, liogy most, midn a Bizottság a hazai és külföldi levéltárakban nagyobb mérvben indította meg a történeti kutatásokat, egyúttal a. „Monumenták" harmadik osztályának tartománygylések tíírgyalási iratai-. ,. a régi magyar ország- és hatilrozatainak kiadását. és. megindítani: az elirányzott összeg nem elégséges, s azt 20,000 forintra javaso\ja emeltetni. A képviselház általános helyes1, -...,. r.,...,!» ..v.,„ ;,.,|ifv '.iiv t 1/ iinlít.'tt ÖBBZcg mo};Hzaviizt.itott-. készül. 1. >^.

(15) XVII. ülésébl azon kérelemmel fordult a m.. belügymi-. k.. msztérimnhoz, hogy az ország összes hatóságait hívná fel,. miszerint a gondjaikra bízott levéltárakat szak-. kutattassák. át, s. levéltárnokok. a. illetleg. férfiak,. gondosan. által. tegyenek jelentést aziránt vájjon a :. magyar országgylésekre, horvátországi tartományi és. magyarországi részleges gylésekre, végre a nádori. confluxusokra vonatkozó mily irományokat, meghívóleveleket, követi utasításokat és jelentéseket tartal-. maznak. A. a levéltár iratai és jegyzkönyvei. ?. m. k. belügyminisztérium, ugyanazon évi június. szám alatt kelt körlevélben valamennyi törvényhatóságot értesítette az Akadémia kérelmérl, 1. 5-én, 14,141.. és utasította. annak gondos. teljesítésére.. Ezen rendelet következtében a következ hatóságok küldöttek be jelentéseket Abaúj, Arad, Bereg, Bihar, Csanád, Csongrád,. Esztergom, Fels-Fehér, Liptó, Mosony, Nógrád,. Somogy, Soprony, Szatmár, Szepes, Túrócz, Vas, Zala, Zemplén megyék és a jász-Mn. Nyitra, Sáros,. kerület.. Komárom, Körmöcz, Nagy-Szeben,. Brassó, Kassa,. Pozsony, Soprony. ,. Székelyudvarhely és Székesfehér-. vár városok.. A. jászol. convent,. a kassai és kalocsai kápta-. lanok.. E. hatóságok hazafias készségök. által. a M. T.. Akadémiát nem csekély hálára kötelezték. Mivel azonban a hatóságok nagy része a miniszteri rendeletet. eddig. dött jelentések. is,. ki. nem. foganatosította, s a bekül-. csekély kivétellel,. nem. elégítettek. minden igényt: felmerült a levéltárak átkutásának.

(16) MtVKZKTÉS.. XVIII. szOkségcs.sége. ,. s. ezzel e. munka szerkesztje. meg. Els sorban a szabad. bizatoit. királyi városokra kellett. figyelmét irányoznia, miután azok köztudomás szerint. megrzésére mindig nagyobb mint a vármegyék, melyeknek. levéltáraikra és irataik. gondot fordítottak,. levéltárai a XVII. századnál régibb iratokban általán. igen szegények.. A. királyi városok között ismét az. ország nyugati és éjszaki részein. levk. bírnak a leg-. dúsabb levéltárakkal, mert a török pusztítást kikerülték.. Még jelentékenyebb eredményt tásba és valóban nyújtottak. is:. helyeztek kilá-. az uralkodóház, az. egykori császári kamara, a magyar udvari cancellaiia és a. magyar kamara levéltárai, végre a budai országos. levéltár.. A. horvátországi tartományi levéltárról Kukuljevié. Iván, az erdélyi száaz nemzet szebeni levéltárából Sekert. Gusztáv tanácsnok úr. küldt rek közleményeket.. Ul.. A. hazai levél- és könyv uuak mellett, a Törté-. nelmi Bizottság szükségesnek látta figyelmét a kíil' föld nevezetesebb áUami levéltáraira, különösen azon államokéra. is. kiterjeszteni,. melyekkel uralkodóink. szorosabb politikai, vagy családi viszonyban állottak.. Azon remény, hogy e külföldi levéltárakban a magyar, országgylések történetéhez mennyiségre és értékre nézve egyaránt jelentékeny adatkészlet lesz található,. nem. volt jogosulatlan.. Ugyanis a történetírás napjainkban a kútforrások egy új osztályával gazdagodott, melyet u kormányok.

(17) XIX. BEVEZETÉS.. még. féltékenysége. rövid. id. eltt. is. gondosan elzárt. a tudomány OS vizsgálódás ell. Értem a diplomacziai levelezéseket, seit.. a küludvarokhoz küldött követek jelenté-. Mily kincset rejtenek ezek, a történetírók régóta. sejtették azon csekély töredékekbl, melyek, többnyi-. re. késbb. kori másolatokból, napvilágot láttak. így. Biirgio Antal pápai. nuntiusnak és Guidoto Vincze velenczei. követnek jelentései a mohácsi vészt. megelz. tartott országgylések tárgyalásaira. árasztanak,. meglep. míg hazai emlékeink csak kevés. tartottak fön.. években fényt. részletet. ^). Hasonlag V. Károlynak a brüsseli állami. levél-. tárban rzött Magyarországot illet irományai között^. melyeket Horváth Mlluíly bocsátott közre. ;. ^). Marino. Sanudo velenczei világkrónikájában, mely a velenczei köztársaság diplomacziai irományai alapján készült, s. melynek hazánkra vonatkozó részleteit Wenzel Gusztáv kezdette közrebocsátani (1496. — 1501);. „Acta Tomiciana" köteteiben, melyek az. ^). végre az. I.. Zsigmond. lengyel király uralkodása alatt Tomiczki cancellár. '). Burgio Antal jelentéseinek egy részét latin fordításban I. 395 420. 11. Teljesen és ere-. —. kiadta Pray „Epistolae Procerum.". Theiner. Vetera Monumenta Históriám Sacram Regni Hnngariae illustrantia. Róma. 1859. Guidoto jelentéseit kiadta Firnhaber Frigyes 11. II. 716—802. Vincenzo Guidoto's Gesandtschaft am Hof'e K. Ludwigs von Ungern. deti olasz szövegben, bár számos hibákkal. ,. —. Bécs. 1848. ^). Magyar Történelmi Okmánytár a. brüsseli. országos. levél-. tárból és a burgundi könyvtárból, összeszedte é» lemásolta líatcani Mihail/., Pest. 1857. — 1859.. ban az Okmánytárak. Négy. I— IV.. kötet. (Az. kötete.). A. Akadémia „Monumentái" 1441—1652. közlött iratok. terjednek. •'). Az. li91-töl 1534-ig terjed,. egy példánya a velenczei. állami. 56 fólió kötetbl. levéltárba^. ,. riztetik. Wenzel közleményei a Tár" XIV^ kötetében jelentek meg.. levéltárban. álló. kézirat. egy másik a bécsi t. „Magyar Történelmi.

(18) XX által. BEVEZE1É8.. Összegyjtött lengyel diplomacziai irományokat. —. melyeknek egy része (1506 1526) nyomtatásban megjelent: ^) a magyar országg3'ülé3ek. tartalmazzák. ,. történetéhez. nagybecs adatok. A. s. találtatnak.. már több. Történelmi Bizottság. indította. meg. év. az olaszországi levéltáraknak a. történelem szempontjából való átkutatását,. eltt. magyar s intéz-. kedéseket tett a hazánkat érdekl iratok lemásoltatására. Mircse János. Vehnczében és Mii átlóban, Ováry. Lipót Nápolyban volt megbízva e munkálatokkal. Továl^bá. Ern. b.. Nyáry. Albert a modenai és turini, Simonyi. a flórencú levéltárakban tett másolataikat szin-. tén a Bizottság. rendelkezésére bocsátották. Es az. 1878-ik év tavaszán e sorok Íróját bízta meg, hogy. különösen az országgylések történetének szempontjából tekintse. A. meg. e levéltárakat.. 1873-ik óv. Történelmi Bizottság az. szén. a nyomozásokat, illetleg másoltatásokat Európa két. más országának. levéltáraiban. is. megindította, a. gyar történettudomány érdekében, különös tettel az. ma-. s tekin-. országgylések történetére. Spanyolországban^. melynek a XVI. és XVII. században szintén a Habsburg dynastia adott uralkodókat, a simancasi állami. 1532-tl kezdve tartalmaz magyar országgylésekre vonatkozó iratokat.. levéltár. Lengyélorszáyot a XIV. század elejétl a XVl-ik-. nak. végéig. a. legszorosabb. kötelékek. csatolták. Magyarországhoz. Igen természetes volt tehát azon feltevés,. hogy az egykori lengyel királyság levéltára. ') A kézirat több példányban viin meg Lengyel- és Oroszország könyvtáraiban. 1538-ig terjed. Kiadását Düalynski gróf indította meg Pozenben, lö52-bt'n. Ekkoráig nyolc* kötet jehínt meg..

(19) BEVEZETÉS.. XXI. a magyar történelemre nézve számos és nag3^becs iratokat tartalmaz. Ezen reményt alaposnak bizonyí-. tották a jelentések,. Moszkvában létez. levéltáráról a Történelmi Bizott-. ság legújabban nyert,. A fel. ;. melyeket a lengyel királyság. ^). Magyarországot illet oklevelek 1355-ig érnek. az országgylésekre vonatkozók sorozatát meg-. nyitja. Mátyás királynak. meljet az 1473.. utasítása,. deczember 8-ára összehívott magyar országgylésre küldött biztosai részére állított ki;. ^) s. azokaXVI-ik. század els éveitl kezdve Báthory István haláláig a. magyarországi és erdélyi gylésekre nézve sok isme-. miként ez már a jelen. retlen részletet nyújtanak,. kötetbl kitnik.. ^). IV.. Mintán a. megelz. terjedésben indította. lapokon eladtuk. meg. mily ki-. ,. a Történelmi Bizottság a. hogy az „Országgylési Emlékek" kiadásához az anyagot lehet teljességben. levéltári kutatásokat,. bírja: röviden. állapított. '). meg. meg kell említenünk, mily munka kiadása köri.. eljárást. e. Az egykori lengyel királyság. levéltára. boltatott fel; az egyik Varsóban maradt, a. a harmadik Moszkvába. három. részre. dara-. második Szent-Pétervárra,. Ezen levéltárak átkutatásával urat, a Nemzeti Múzeum könyvtárának segédörét bízta meg. szállíttatott.. a Történelmi Bizottság 1873.. szén Supala Fercncz. ^) Ezen országgylésrl eddig csak a meghívólevelet ismertük, a távol éjszakról nyerjük a további felvilágosítást.. ^) Különösen az „Acta Tomiciana" kiadatlan kötetei melyeket Supala úr ellegesen a szent-pétervári cs, könyvtárban használt ezen gyjteményrl fennebb szólottunk és a moszkvai levéltárban létez „Legationum libri" negyven kötete nyújtanak leg,. —. többet.. —.

(20) XXM. BKVKZKTIÍS.. lliiljár. kívánatos lett volna az „Orszáîívülési. Emlékeket" a legrégibb korral, a magyar királyság megalapításánál kezdeni meg, a Történelmi Bizottság jónak látta egyelre a moháösi vészt. követ kor. országgyléseinek emlékeivel tenni meg a kezdeményezézt.. Mert míg az elbbi korszak (1000. — 1526) nyom-. tatásban közrebocsátott, s különösen a Kovachich gyj-. teményeibe felvett országgylési irományait az. líjabb. nyomozások nem szaporították jelentékeny mérték-. még lényeges eredményeket várhatunk a mohácsi vészt követ idkre nézve ben, s a további nyomozásoktól ;. az eddig átkutatott levéltárak. mutatás. hirdeti. is. — mint a fennebbi ki-. — meglepen dús anyagot szolgál-. tatnak, mely alig fog léni/egescn kiegészíttetni a további kutatí'isok. Ki. folyamában.. kell emelníink, hogy,. lésekrl'' szólunk,. szOk. ;. azoknak körébe vonjuk a /<orfrt7-ds. léseket, is. ;. midn „magyar országgy-. ezeket a legtágabb értelemben vesz-. a részleges gyléseket. *). tótországi. gy-. és az erdélyi gyléseket. az utóbbiakat azonban csak azon korban. ,. midn. Erdély és Magyarország egy királyt uraltak; külön. munka. lesz. hivatva az erdélyi gylések emlékeinek. közzétételére azon korban,. delmek. alatt,. külön állami. Az egyes gylések kat és törvényeket,. midn. Erdély, saját feje-. léttel bírt.. emlékeit, vagyis az irományo-. bevezetések. elzik meg melyek a ,. gylések rövid történetét adják, az összes kiadott és. ki-. ') Részleges gylések alatt aíokat értjük, melyekre ac orsiág tcrQletének csak egy része volt meghi'va, az ornzág közügyeirl való tanácskozás és határozás végett Tehát kizárjak például a hét. bányaváros, az öt felvidéki város gyléseit, melyek rendszerint csak helyi érdek ügyeket tárgyaltak, s ilyenek tárgyalására valának hivatva..

(21) XXIIl. adatlan adatkészlet felhasználásával. Mindazáltal ezen. nem tartanak. hogy befejezett mveknek tekintessenek csak arra vannak hivatva, hogy az egyes gylésekrl tájékoztató ismertetést nyújtsanak, és a közlött emlékek megértését s értékesítését megkönnyítsék. Épen azért a köztörténeti eseményekre és körülményekre is csak annyiban vannak tekintettel, amennyiben azoknak megemlí-. történeti bevezetések. arra igényt,. ;. tését a kitzött czél szükségessé teszi.. A Történelmi Bizottság ezen. bevezetéseket külön. hogy ekként az országgylések történetének ismeretét szélesebb körökben. lenyomatban. is. közrebocsátja,. terjeszsze.. IV.. A jelen. els kötet a mohácsi vészt követ els évtizednek (1526 1536) gyléseit tartalmazza. Ezen rövid idközben. —. Tizenhárom magyarországi országgylés^ Tizenöt. magyarországi részleges gylés,. HuszonJiat erdélyi gylés,. HuszonMt horvát-. és tótországi. gylés. tartatott.. Ezen gylések egy része eddig egészen ismeretlen volt; de azokról is, melyeknek megtartása fell a történetíró tudomással. bírt,. csak kevés rész-. leteket tartottak fenn a rendelkezésére álló emlékek.. Els. megrzött iratoknak köszönhetjük, hogy amazoknak nyomaira és egyúttal azon helyzetbe jutottunk, hogy sorban a bécsi. cs.. és k. titkos levéltárban. az ismert országgylések történetét g'és/íthessük.. is. lényegesen kie-.

(22) XXIV. Ezen emlékek sok tekintetben fognak vészt. deríteni. nemzetünk. szemeink. elé állítják. czait és kétségbeesett. világossáfíot. hélsö életére. követ gyászos korszakban. ván csak körvonalait. új. a mohácsi. melynek úgy szólismerjük eddigelé. Élénken ,. a megoszlott nemzet pártharerfeszítéseit,. hogy a. keleti. hódítás és a nyugati befolyás veszélyeit elhárítsa.. És kétségkívül még inkább emeli ezen emlékek. ama körülmény, hogy újabbkori politikai fejldésünk a mohácsi vészt követ korszak küzdelfontosságát. meinek. és alkotásainak talajában bírja gyökereit..

(23) I.. A. miskolczi és tokaji részleges gylések. 1526. Szeptember 16. Október. még Budán. Szulejmán. tnek. BeheJc János kísérletet felrázni,. midn az. volt,. Várday Pál. és fejetlenség közepette. általános csüggedés. püspök. és pelsöczi. az ország rendéit tétlenségükbl. erfeszítésre. egyesült. egri. 17.. bírni.. Meghívásukra 1526.. szeptember közepén számos urak és nemesek jöttek. Ssaplyay János és öt megye Heves Borsod, Torna, Abaúj követeket küldöttek ide. Misliolcôn.. A. :. tanácskozások tárgyát azon kérdés képezte. össze. Gömör,. ,. mikép. :. lehessen a török által elárasztott országot megvédeni? Miután. Szapolyay Ígérte, hogy. „számos és. minál gyorsabban megjelen ". hogy a .rendek minél elbb táborba szálljanak''. s. ;. jól felszerelt. seregével. abban történt megállapodás, és. minél nagyobb készülettel. Verpelétnél várják be az erdélyi vajdát;. megyék és városok e gylésbl felhivathogy hadaikat a kitzött helyre rögtön indítsák meg. Egy másik végzés az egyházak hincseire vonatkozott,. a felsömagyarországi tak,. melyeket néhány hónap eltt, pápai engedélylyel, összeszedetett,. hogy pénzzé veretvén, a török. költségeire fordítsa.. ményei okozták végrehajtva.. ,. A. háború gyors. hogy. A gylés. e. pénzzé veressenek. •). A. miskolczi. Lajos. és szerencsétlen fejle-. rendelet csak csekély részben lett. most akként rendelkezett, hogy „az. egyházaktól elszedett ezüst itt. II.. elleni hadjárat. nemek". Kassára szállíttassanak. s. '). gylés megtartása,. lefolyása és végzései. felöl. egyedül azon levelek értesítenek, melyek szeptember 10-án (Dominica post festum Exaltationis S. Crucis) a jelenlev rendek által a felMagyar Országgylések. Tört.. I.. 1.

(24) MISKOLCZI és TOKAJI GVfLKSKK.. 2. E végzések hatástalanok maradtak. Miután a szultán szeptember 26-án az ország fvárosát elhagyta és seregét nem. visszavezette, Szapolyay. idszernek támadlag. Nem ment. lépni. sem szükségesnek, sem. látta. fel.. tehát Verpelétre. hanem Szegedrl. ;. a Tisza. ,. balpartján felfelé vonulva, tokaji várába sietett. Ide október. hogy velk aziránt megmaradása tekintetében. 14-re meghívta az urakat és nemeseket,. védelme. tanácskozzék „a hon. mit kelljen cselekednie. ". A. tokaji. vár. Hunyady János. s. '). melyet a Tisza és Bodrog összefolyásánál. ,. Mátyás Szapolyay Istvánnak ado-. épített és. mányozott, október közepén nagyszámú frendeket és nemeseket fogadott falai közé.. A fpapok. körébl csak Várday Tál. György budai prépostot voltak a világi urak.. találjuk. egri püspököt és. Számosabban. soraikban.. A tekintélyésebbek:. Percnyi. t^mesi. Ff'tcr. fispán, Bóczy János királyi kincstartó, Bátlwry Kndre szathmári fispán, Hontonnai Brugeth Ferencé ungi fispán, Ver-. hczy. István, Drágffy. Ártándy Pál. és. Gáspár, Dórzy Gergely, Pefrovics. Balázs. Bajoni. ,. Ikmdek. Péter,. Kistnarjay Lukács,. ,. Bodó Ferencz Gerendy János Glésán Miklós Pstycni GerCsáky László és Mihály Szohy Mihály, gely Cstibak Intre Csahcly Imre, Tornallyay Jakab, Mekcsey György, Jtikcsy ,. ,. Mihály, Jaksics György. ,. Maczedonim Miklós. vidéki városokhoz intéztettek.. Diplomattirium 1.. ,. ,. ,. ,. Katona.. Sarosiense.. História. A. 155.. Critica.. Bártfához intézettet közli Wcufner. 1.. és. XIX. 733.. Analecta Scepusii. I.. intézetU^t közli Prntf. KpÍ8tola»' Procerum.. városa. is. Lrincz,. Vidffy. ,. — 1.. A Kassa. 272.. 1.. —. II.. Hogy Lcse. vett ily levelet, Spcrfogel említi kronikiíiiíl'Hn. L.. AnaltHsta Scepusii.. II.. 147.. 147.. városához. Wagner. 1.. ') A meghívó levélnek egy i>éldányát sem ismerjük. Csak Várday Pálnak oktSbor 8-An (Dénes napján) Kgerbl Kíwsa városához írt levelébl tu4juk, mely napra hivatott össze a gylés. „Rögtí^n válaszolnék — iga — ha a jöv vasárnap (Dénes napja hétfre esett) az ország uraival és vármegyéivel egyQtt Tokajban nem kellene lennem." Egyúttal felhívja a várost. „Uraságtok kühlje hozzdm. vasárnapra biztos és meghitt emberét." A Kassa sz. k. város levéltárában. Közli Jászay PfU. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. (Pest. 1846.) I. 70. 1.. oda Toki\jba az említett levél eredetbe.

(25) 1526. SZEPTEMBER. OKTÓBER.. 3. Várdai Mihály, Mafusnay János, Vitéz János, Pafócsy Miklós,. Ahrahámffy. Kátay Mihály, Kenderesy. Péter, Miklós és István,. János, Derencsényi Miklós, Ibrányi István és Miklós. Pest, Ung, Túrócz, Szathmár és más megyék az erdélyi három nemzet, Kassa és más városok követeket küldöttek. ^) A megnevezett urak és nemesek úgyszólván mindannyian ,. Özapolyay János régi hívei, barátai. ,. részben rokonai valának.. Többen zászlai alatt állottak, midn a pórlázadást leküzdötte; mások elkel szerepet játszottak a hatvani és rákosi zavarországgyléseken. teljes. delemben. ,. ,. vagy épen vezérek voltak azon küz-. melyet az alsó nemesség csak imént folytatott az. oligarchia és az idegen befolyás ellen.. Mindezek egyértelmüleg óhajtották. és. azon voltak, hogy. a Lajos halála által megürült trónt Szapolyay János nyerje. kitl személyes érdekeik kielégítését,. el,. irányzatuk. politikai. diadalra emelését, és egyúttal az ország megmentését várták.. Miként elbb. most is legbuzgóbbak és leghatásosabbak Verbczy István igyekezetei. Mieltt a gylés forma-. voltak. ,. meger-. szerüen megnyittatott volna, hatalmas ékesszólásával a habozókat,. sítette. s. megnyerte azokat, kik eltér véleménye-. Magán. ket hoztak magokkal.. társalgás- és nyilvános szónok-. latokban leginkább az 1505-iki végzést hangsúlyozta, melyben a. m^yar. rendek elhatározták. nem emelnek. delmet. hogy soha többé idegen. ,. a királyi. székre.. „Mert ezek. —. feje-. így. A. jelenlevk neveit részben ismerteti a tokaji gylésnek, ellátott, levele melyben a fehérvári gylést kihirdeti. (Errl alább szólunk.) Felsorolja azokat Istváníi História Rogni Hungáriáé. 1758-ik évi kiadás. IX. könyv. 84. 1. Kovachich. (Supplementum ad Vestigia Comitiorum. III. 71. 1.) és Jászay (i. m. 82. 1.) azon nézetben vannak hogy egy lengyel követ is jelen volt e gylésen vagy legalább küldetett e gylésre. Igaz ugyan, hogy Zsigmond lengyel király október 11-én Nypczycz Miklóst Krakkóból „ad Magnificum Vayvodam Transylvaniae, nec non ad alios Status et Ordines Regni Hungáriáé" küldötte. Azonban ez október közepére nem érkezhetett meg Tokajban és alig hihet, hogy október 11-én a tokaji gylés kihirdetése Krakkóban '). harmincz aláírással és tizenhat pecséttel. ,. —. ,. ,. ismeretes lett volna.. A. lengyel királynak október 31-iki. ,. alább tár-. gylésen nem volt lengyel követ. Nypczycz utóbb a székesfehérvári gylésen voltjelen. gyalandó leveleibl kétségtelen. ,. hogy a. tokaji. 1*.

(26) MISKOLCZI ÉS TOKAJI OYLÉSKK.. 4. — többnyire. szlott. fukar. ,. kegyetlen és hanyag kormányzás. meg magokat,. bélyegeztek. által. súlyos csaptísokat hozva e. szegény hazára. ím eleven példa Ulászló, ki mint egy vén asszony tunyán. dicstelen ült a trónon. Elhallgatjuk szeren-. ,. vakmerségét, melylyel seregünk virágát, ellen-. csétlen fiának. ségeink között egykor félelmet és rettegést gerjeszt. ernk. és. vitézségünk babérját, ocsmányUl és gyalázatosan elvesztette.. Valóban az irgalm&s Isten különös gondviselésének és jóságának tanújelét láthatjuk abban hogy (Szapolyay Jánost) e ,. jeles és bátor férfiút a. megmenteni. tartani és életét. egy oly. minapi gyászos. férfiút tartott. h<urcz. terétl távol. Ekként legalább. méltóztatott.. fönn részünkre, ki képes és hajlandó. hanyatló hazánkat e siralmas idkben bölcs tanácsával és. gyzhetlen fegyverével támogatni,. Verbczy el e. felvirágoztatni.". más szónokok bizonyára nem mulasztották. és. magasztaló szavakhoz éles nyilatkozatokat csatolni. ,. Fer-. dinánd személye és a németek ellen; valamint Ígéretek és adományok által hatni ott, hol érveik ereje gyengének mutatkozott, és a magánérdek irányozta a politikai. Mâ. a trónkövetel leereszked nyáj&sság. támogatni párthiveinek törekvéseit.. meggyzdést. által. igyekezett. '). Ekként a szellemek már elkészítve és megnyerve vahímidn a gylés megnyittatott. A tanácskozás tiírgyául azon kérdés lett kitzve: mit kelljen ae ország megmentése érdékéhen cselekedni ? A rendek egyértelmleg azon meggynak. ,. zdésben hozni. voltak. ,. hogy eziránt érvényes és sikeres végzéseket gylésen és addig míg az országnak feje. ily részleges. ,. nem. így természetszeren sznyegre került a királyválasztás ügye. A jelenlevk egy és kormányzója nincs. '). Istvánfi. lésrl részletes '). A. ,. lehet.. nyomán (84. 1.) kinek úgy kútfk állottak rendelkezésére.. :. „Egybegyltünk,. látszik,. ,. ,. székesfehérvári országgylést. rendek íiják. *). .. .. .. a tok^'i. gy*. kihirdet levélben a tok(\ji hogy az ország védelmérl,. oltalmáról, a szenvedett csapás és kOzveszély helyrepótlásáról tanács*. kzzünk.. többszöri kölcsönös Azonban többszöri tárgyalkozás hogy e részben fejedelem iitiín úgy találtuk igazgató nélkül, a nagyságtok és más urak s atyánkfiai távollétében, hasztalan törekszünk, semmi állandót, semmi érvényest, az országra .. .. .. ,. együttbeszélgetés. nézve jót és üdvöst. «''h. ,. nem. végezhetünk.*^ Jászay.. i.. m. 86.. 1..

(27) 152G. SZEPTEMBER. OKTÓBER.. 5. része kész volt azt haladéktalanul tárgyalás alá venni, és Jánost,. hevesebbek már mint királyt. kit a. éltették, megválasztani.. ^). Azonban a higgadtabbak belátták hogy a gylés nem magát illetékesnek a királyi trón betöltésére. Maga Szapolyay sem óhajthatta, hogy egy oly gyülekezet válaszsza meg, mely a törvények által követelt kellékeket teljesen ,. tekintheti. Ennek. nélkülözi.. gylés egy. folytán a tokaji. lárályválasztó. országgylés összeMvúsára szorítkozott, mely november 5-ére Székesfehérvárra hirdettetett. —. „Azokra, említett. idre. ki.. olvassuk a meghivólevélben. és helyre megjelenni. —. kik. az. ott velünk együtt lenni,. ,. akár makacsság-, akár hanyagságból netalán vonakodnának, oly büntetést határoztunk szabni és elszakadt tagjai. gyalázatot vonand is. meg fogunk. E. milyent az ország pártos. ,. megérdemlenek, és amely unokáikra amelyet mi. ;. ersíttetni.". is. örök. fejedelmünk, királyunk által. új. ^). gylésre a lengyel királyt. meghívták. is. ,. azon biztos. reményben, hogy követe Szapolyay érdekeit hathatósan támogatandja,. ®). Habár • csak három hét választotta el a rendeket ezen gylés megnyitásától szükséges volt a véghelyek jó karba helyezésérl haladéktalanul intézkedni. E czélra némi adót ,. ajánlottak meg.. *). '). Istvánfi. 85.. ^). A. 1.. Battyányi Ferenczhez intézett,. aláírással és 16 pecsétteL. ezegi. levéltár. ellátott. eredeti példányából. István Emlékezete.. II.. 250. —. 3.. II.. sz.. Lukács napján kelt, 3U. meghívólevelet a körmendi ber-. ,. A. közli. Horvát látván. Verbczy. bécsi cs. és k. titkos levéltárban. riztetik egykorú másolata egy meghívólevélnek mely egyházi személyhez van intézve, és némileg eltér a fönnebbínek szövegétl.. is. ,. L. Jászay 87.. A. 1.. jegyzet.. 152(5 október 31-én a magyar „Acccpímus líteras Vestrarum declarant conventum generalem Dominationum, quibus ut ad illum oratores nostros mitteremus." postulantes a nobis KttvacJiicli. Supplementum ad Vestigia Comitiorum III. 72. 1. *) Az 1526 október 10-án a bártfaiakhoz intézett rendeletet, mely ^). lengyel. király. Krakkóból. rendekhez intézett levelében .. .. írja. :. .. .. .. .. .. .. .. ,. Bártfa,. Lcse, Késmárk. Szirmay.. Notitia. és Kísszeben városokra 1000 forintot ró, közli. Historica. Epístolae Procerum.. I.. 276. 1.. Comitatus Zomplíníensis. 49.. 1.. Pray..

(28) székkskehérvíri orszígqtlís.. n.. A. székesfehérvári királyválasztó országgylés. November.. 152t). A. tokaji rendek szent. 17-én írták. alá. Lukács ünnepén. a meghívóleveleket,. vagyis oktcihtT. ,. melyekkel. n«»v«'niber. országgylést hirdettek.. 5-re, Székesfehérvárra. már tudomással arról, hogy nyolcz nappal elbb (október 9-én) Mária az özvegy királyné és Báthory István nádor november 2()-ára Komaromba Kétséges, vájjon e napon bírtak e. ,. Ha azonban nem. hívták egybe a királyválasztó országgylést ?. errl tudomással. körülmény nem menti. bírtak. is. tokaji. gylést a törvénysértés vádjától. ,. e. ;. fel. a. miután az 1486-ik. in. törvényczikk, trónüresedés esetében, az országgylés kihirdetését és a sorozta.. vezetését a nádor jogai. királyválasztás. közé. Szapolyay és hívei túltették magokat a törvény ezen. világos rendelkezésén. ;. miután Báthoryban leghatározottabb. ellenségöket látták, s az általa vezetend országgylésen terveik. valósítását alig reméllhették. Szapolyay. mentette magát vissza;. ,. hogy a nádor az. késbb. azzal. ausztriai határokig vonult. hogy azon országgylést, mely Mátyást királylyá. választotta, szintén. nem. gylésnek hatalmában jogát megállapította. ,. a nádor hívta össze. ;. hogy az ország-. azon törvényt, mely a nádor. állott. érvényen kivül helyezni. ;. hogy végre. Báthory Istvánt a hatvani országgylés nádori méltóságától megfosztotta '). volt.. '). Éten okokat hozták. alkudozások lUkalmával.. fel. Szapolyay biztosai az olmflczi béke-. Widman. 1527. okt. 27-iki. was das Haun Erbgcrechiigkeit zu dem KOnigreich Hungem von „Information. darinnon. aliHgcfUhrut. ,. munkiilatiiban ÖHÍ(>rri>ích. alters. :. fUr. gehabt.".

(29) 1526. NOVEMBER.. A. rövid idközt, mely a fehérvári országgylés kihirde-. tését határnapjától és. 7. elválasztá. ,. Szapolyay pártjának vezérei,. élükön Verbczy, arra használták. porítsák és megszilárdítsák.. Azonban. ezalatt. Mindent megtettek. ,. fel. hogy pártjukat sza-. ,. ^}. Ferdinánd hívei sem maradtak tétlenül. hogy a fehérvári gylést megakadályoz-. zák, az ország rendéit a megjelenéstl visszatartsák.. Október 24-én,. nem. midn. Bécsben a tokaji végzésekrl. még. voltak értesítve, Ferdinándnak ausztriai tanácsosai azt. hogy követséget bocsásson Szapolyayhoz mely tudósításokat hozzon afell, vájjon a vajda vágyódik-e. javasolták biztos. ,. a koronára. ,. ,. vagy. nem ? Ha. már országgylést. is. igen és czéljának elérése végett. hirdetett, fel kell. t világosítani. Magyarország örökségi jog alapján Ferdinándot és felhívni,. hagyjon. fel. kitzött országgylésével,. magára. veszélyt, jól tudván,. tatja. nem. is,. lesz. s. ne hozzon. A. tanácsosok. magyar urakhoz tekintélyes küldeni, kik azokat megnyerni iparkodjanak. ^) látták a. Ferdinánd elfogadva lölte és. hogy. hogy ha magát királylyá válasz-. képes a töröknek ellenállani.. emellett szükségesnek férfiakat. ,. és nejét illeti,. megbízó. menendk. e javaslatokat,. október 25-én kije-. levéllel ellátta a követeket,. valának.. kik Szapolyayhoz. ^). Azonban már másnap biztos tudósítások érkeztek a tokaji gylés eredményeirl és a fehérvári országgylés kihirdetésérl. Ez által a tényállás lényegesen változott. Most már nem lehetett többé remélleni hogy Szapolyay visszalépésre lesz bírható. És így szükségessé ln a követend eljárás megvál,. toztatása.. Nem. Szapolyayhoz. ,. hanem. Kiadta Goldast M.. a magyarországi rendekhez. ily czíniü müvében „Zwei rechtliche Bedencken von der Succession und Erbfolge desz Königlichen Geschlechts und Stamms in beyden Königreichen Hungern und Böheym." Majnái :. Frankfurt. 1627. '). Az érveket, melyeket használtak, felhozza Brutua müvében.. Toldy F. kiadása. Magyar Történelmi Emlékek XIII. 255 '^). „Des verordneten Ausschus Ratslag. Hungern" czímü elterjesztés a '). A. bécsi. cs.. és k,. megbízólevél példánya ugyanott.. s. kk.. 11.. von wegen der Chron fc.. levéltárban..

(30) SZéKKSFKUÉRVÁRI 0RS2ÁUGYUÍS.. g. küldettek követek; és pedig. három. Beck Márk alsó. ügyigazgató. ausztriai. vajda által kihirdetett királyválasztó országgylés tör-. meggyzvén. vénytelenségérl jelenjenek, kihirdetett. a királyné. és. reábirni. ,. Erre Mária királyné. is *). ,. a nádor. s. komáromi országgylésre. szétküldött levelek által.. A. Preutier Fülöp és. ,. Hivatásuk volt, a rendeket, az. Weichszelherger Zsiytnond. erdéljri. ausztriai úr: Leopoldsdorfi. hogy arra meg ne törvényszeren. által. siessenek.. '). buzdította a rendeket, országszerte. lengyel király közvetítését. igénybe vették. Thurzó. is. Elek^ kétségkívül Ferdinánd vagy Mária meghagyásából, azon kéréssel fordult hozzá. használja. ,. fel. befolyását arra. hogy a. ,. szakadás és pártküzdelmek veszélyei az országtól eltávolíttasfensége Ferdinánd herczeg. sanak; kiemelvén ,hogy. határozva jogát, melyet Magyarországra igénybe vesz verrel és. erhatalommal. is. megvédeni. tatnék Magyarország királyává.". el. van. fegy-. ,. ha más valaki válasz-. ,. *). n. Lajos halála után, a lengyel urak nagy része melegen óhajtotta, és. hatályosan. Zsigmond. sürgette. hogy. királyt,. lépéseket tegyen Magyar- és Csehország koronTiinak megszerzésére.. Zsigmond, visszarettenvén a nehézségektl. megküzdenie kellene. ,. nem. karolta. ugyan. fel. melyekkel. ,. e tervet. de a. ,. helyzetet mégis lehetleg értékesíteni igyekezett.. A. rokoni vonatkozások és az érdekek hatalma. vetélytárs közül. ,. Szapolyay. részére hajlították. határozva, hogy ezt tiímogatni. elnyök. árán.. és az. át,. ,. a két volt. azonban csak nagy. fogja;. Azt kívánta sógorától,. Lengyelországnak engedje. ,. t. El. hogy a Szepességet Zsigmond fiai közül ,. egyet Magyarország trónjának öröksévé rendeljen.. Ez irányban. '). ÚB k.. Az október 27-én. t.. levéltárban.. •). Az október. mentum ad 281.. voltak utasítva hatni a követek, kiket a. .'il-én. Vestigia Coni.. kelt Ili.. uUihiUim. levelet 87.. 1.. tugiiiiii<i/aui.. kiatltii. Pray.. .i. Kniachich.. Kpistolar. bi-i;»i. ch.. Snpple-. rnucniin.. I.. 1.. '). Thnrzó. levele. nem. lengyel királynak október 25tí.. készült. 1.. ismeretes. TartaliUiU 31-iki. válaszirata.. h-.huihíiIjíi. /.Mfíniiiinl. Acta Tomiciana. Vili..