559
seré irányuló kérelmek elintézésénél az összes körülményeket a kö- vetkező szempontokból kell mérlegelni: a) a hitelezők egyenlő elbá- násának szempontja, b) a külfölddel szemben fennálló adósságok ren- dezésének általános szempontja, c) a belső hitelpolitikai szempont, d) hogy a megegyezés végrehajtása mennyiben terhelné az ország fize- tési mérlegét, e) a belföldi termelés szempontja.
Az a) és c) alatti szempontokra nézve a bankosztály megkere- sésére a ihitelügyi osztály nyilvánít véleményt a rendelkezésére álló adatok alapján. A bank ihatároz az engedély megadása felett a jog-
ügyi osztály megjegyzéseinek figyelembe vétele mellett és ha az enge- délyt megadja, határozathozatal végett az ügyet a KHOB.-hoz átteszi.
Bár a hitelrögzítö megállapodás 12. pontja értelmében csak ipari vagy kereskedelmi cégek létesíthetnek ilyen külön megállapodást, a bankok részéről netán előterjesztendő ilyen kérelmeket is érdemben kell elbírálni.
A határozatért a Bank felelősséggel nem tartozik. Jelentős ese- tekben a vonatkozó kérelmet a bankosztály a hitelügyi jogügyi osztá- lyokkal egyetértésben az Üzletvezetőség elé terjeszti.
A II. fejezetihez. A régi tartozások közül devizában fizetést, teljesíteni, illetve devizát kiutalni a következőkre szabad: a Népszö- vetségi Kölcsön szelvényszolgálatára, a nemzetközi vasúti, postai és hajózási forgalomban fizetett díjak elszámolásából eredő egyenlegre, a külföldön elhelyezett kincstári váltók megújításával kapcsolatos költségekre és a magyar biztosító vállalatok által külföldi biztosító vállalatoknak fizetendő viszontbiztosítási díjakra.
A IV. fejezethez. A hitelrögzítő inegállapodás nem zárja ki azt, hogy más, tehát a megállapodás hatálya alá nem eső tartozásokra pengőben teljesített fizetésekből eredő zárolt számlakövetelések is felhasználtassanak (befektetést nyerjenek). A kérelmeket általában az itt második bekezdésben felsorolt szempontok szerint kell elbírálni.
Dr. P—ő.
Hatályon kívül van-e helyezve a telekkönyvi rendtartás 65. §-a?
M i n d e n o l y a n j o g s z a b á l y a l k o t á s e s e t é b e n , a m i k o r m á r m e g l é v ő t ö r v é n y , v a g y r e n d e l e t b i z o n y o s r e n d e l k e z é s e i n e k h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z é s é r ő l és e s e t l e g a h a t á l y o n k í v ü l h e l y e z e t t e k h e l y é b e ú j r e n d e l k e z é s e k é l e t b e l é p t e t é s é r ő l v a n szó, r e n d k í v ü l n a g y k ö r ü l - t e k i n t é s s e l kell e l j á r n i t ö b b e k k ö z ö t t azért, hogy n e c s u p á n a h a t á l y o n kívül h e l y e z e n d ő szöveg t a r t a s s é k szem e l ő t t , h a n e m a n n a k m á s r e n d e l k e z é s e k k e l v a l ó m i n d e n n e m ű k a p c s o l ó d á s a ' i s , m e r t a z i l y e n e k e l n é z é s é b ő i g y a k r a n s z á r m a z i k f e l e m á s j o g s z a - b á l y é r t e l m e z é s , k i s e b b - n a g y o b b f o k ú j o g b i z o n y t a l a n s á g .
A z a l á b b i a k b a n egy ilyen t e k i n t e t b e n e m vett k a p c s o l a t r a k í v á n o k r á m u t a t n i , n e m m i n t h a j o g b i z o n y t a l a n s á g o t i d é z e t t v o l n a elő, h a n e m m e r t f o n á k h e l y z e t e t t e r e m t e t t a t e k i n t e t b e n , , h o g y m i l y e n e l j á r á s : s z a b á l y a l a p j á n jár is el a b í r ó s á g a t á r g y a l a n d ó e s e t b e n .
A T k r t s . 65. § - a a r é g i biziosiiéiii (mai n e v é n k e r e t b i z t o - sítéki) j e l z á l o g j o g b e j e g y z é s é v e l k a p c s o l a t b a n a k ö v e t k e z ő k é n t r e n d e l k e z e t t :
,,Ha o l y k ö v e t e l é s e k , m e l y e k v a l a m e l y a d o t t . v á l t ó - (elfo- _gadási) v a g y á r u h i t e l b ő l , v a l a m e l y p é n z t á r - v a g y m á s ü g y v e z e - tésből, v a g y v a l a m e l y s z e r z ő d é s n e m t e l j e s í t é s e e s e t é r e s z a v a - t o s s á g v a g y k á r p ó t l á s c í m é b ő l s z á r m a z h a t n a k , j e l z á l o g j o g i l a g
1*
560"
biztosítandók: azon okiratban, melyre bekebelezésnek vagy e l ő - jegyzésnek történnie kell, előadandó azon legmagasabb összeg, ameddig a hitel vagy kezesség (jótállás) terjedjen. Ha az okirat- ban ezen összeg előadása "hiányzik, az a bekebelezési vagy elő- jegyzési kérvényben kifejezendő, — Ha a jelzálog birtokosa ez esetben magát terhelve érzi azáltal, hogy a bejegyzés végett fö- lötte nagy összeg adatott elő, ö annak kevesbitését kívánhatja,, mi felett a bíró a felek kihalgatása után határozand,"
A telekkönyvi rendtartásnak a jelzálogtörvény é l e t b e l é p - tetésével kapcsolatban történt kiegészítése és módosítása tárgyá- ban kiadott 23.000/1929. I. M. rendelettel a fenti 65. §. helyébe a most idézett rendelet 17—23. §-ai léptek. Ezek a §-ok a jelzá—
logjog telekkönyvi bejegyzésének újabb szabályozása kapcsán teljesen elejtették azt az eshetőséget, hogyha a bejegyzés alap- jául szolgáló okiratban a bekebelezendő vagy előjegyzendő ösz- szeg feltüntetve nincs, akkor ezt a hiányt lehessen a kérelemben feltüntetett összeggel pótolni. Elesett ennélfogva annak a fent.
idézett rendelkezésnek a szükségessége is, mely a kérelemben előadott netáni túlmagas összeg leszállításával kapcsolatos.
Elkerülte azonban a 23.000/1929. I, M. rendelet megalko- tóinak figyelmét az a körülmény, hogy a hatályon kívül helye- zett 65. §-bán szabályozott ez a speciális eljárás (a bejegyzés alapjául szolgáló okirat helyett a kérelemben feltüntetett tet- szés szerinti összeg, melynek túlmagas volta esetén az ellenér- dekű fél leszállítás iránti kérelmet adhat be a telekkönyvi ha- tóságnál, s ez utó'bbi meghallgatás után határoz; ezentúl rövi- den: a Tkrts. 65. §-a szerinti eljárás) nem csupán itt a 65. §-nál nyert alkalmazást, hanem a Tkrts. 90. §-a esetében is, vagyis mikor oly bírói határozat alapján kérnek' előjegyzést, „mely ál- tal valamely félnek a kártalanítására vagy az elégtételrei jog' megítéltetik, de a fél az összeg tekintetében a jog ú t j á r a utasít- tatik", mert ilyenkor is a kártérítésnek a kérvényben előadott összeg erejéig, van helye jelzálogjog előjegyzésnek. Ebben az- esetben is, ha a kártérítésre kötelezett fél az előjegyzett összeget túl magasnak tartotta, ugyancsak a 65. §. szerinti eljárást ve- hette igénybe, figyelemmel arra, hogy a 90. §. a szövege végén- zárójel között minden további hozzáadás nélkül a 65. §-ra 'hi- vatkozik.
A Tkrts. 65. §-ának formai hatályon kívül helyezésével azonban már „üresen" utal a 90. a 65. §-ra, mert az utóbbi he- lyébe lépett rendelkezések ily .meghallgatásos eljárásról nem tesznek említést. Ebből tulajdonképen az következnék, hogy a- 23.000/1929. I. M. rendelet életbe lépése óta a Tkrts. 90. §-ának esetében sincs helye a 65. §-ban szabályozott eljárásnak; más- szóval, esetleg a kártérítésre kötelezett fél tönkretételének sú- lyos következménye mellett elő lehetne jegyeztetni aránytala- nul magas összegű tételeket lényegtelen nagyságú követelések- nél is.
Ezt a visszásnak induló joghelyzetet és az igazságérzettel' ellenkező, visszafejlődésnek mondható végső konklúziót bírósá- gaink azzal korrigálták, hogy egyszerűen nem vették t u d o m á - sul azt, hogy a Tkrts. 65. §-a ebben a részében is hatályon kívül'
561"
wan helyezve, hanem kezdettől fogva 'folytatják tovább az előző
•gyakorlatot a felek meghalgatásával és az előjegyzett összegnek ..szükséghez képest mutatkozó leszállításával.
A gyakorlatban tehát nem okozott fennakadást az említett -lapsus, de ha valaki azt kérdezné, hogy tulaj donképen milyen eljárási szabály alapján járnak el ilyen érteleniben a telek- könyvi hatóságok, azt hiszem, azt kellene rá válaszolnunk, hogy a Tkrts. hatályon kívül helyezett 65. §-a alapján, amely hatá- J y o n kívül helyező rendelkezést azonban bíróságaink gyakorlata
ide vonatkozó részében (a Tkrts. 90. §-ával kapcsolatban) jog- szabályrontó erővel hatályában fenntartotta.
Dr. Harmath Zoltán.
Köztartozások biztosítására bejegyzett jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés. Egyik alapvető- rendelkezése a Jt.-nek az, hogy a jelzálog tulajdonosa, ha a jelzálogos követelés megszűnik, a Jelzálogjog telekkönyvi kitörléséig a ranghellyel rendelkezhetik.
.(Jt; 18. és 19. §.) Célja ennek a rendelkezésnek az, hogy a jelzá- log tulajdonosa a jelzálog rangsorában ú j jelzálogjogot alapíthas- son. Gazdasági megokolása pedig az, hogy az ingatlantulajdo- nos a nehéz h'telviszonyok mellett könnyebben hitelhez jusson.
(Jt. 18. §. 2. bek., 1925: XV. t.-c. 7- §.) A ranghellyel való ren- delkezés tehát nyilvánvalóan az ingatlantulajdonos érdekét szol- -gálja, tehát őt is illeti.
Nyilvánvalóan a Jt. fenti rendelkezéseinek hatása alatt, de a Jt. fenti célzatával merően ellenkező kincstári érdekekből a 16.400/1933. M. E. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1933. évi .291,. számában) a köztartozások telekkönyvi biztosításáról ren-
delkező 1927. évi 600. P. M. sz. H. Ö. 81. §-át egy oly új ren- delkezéssel egészíti ki, mely szerint:
„(6) A köztartozás 'biztosítására ¡bejegyzett jelzálogjog ranghelyével a tulajdonos nem rendelkezhetik.
(7) A köztartozás biztosítására bejegyzett jelzálogjog megszűnése esetében a községi elöljáróság (városi adóhiva- tal), illetőleg a m. kir. adóhivatal a jelzálogjog törlésére irányuló kérvényében egyúttal azt is kérheti, hogy a telek- könyvi hatóság köztartozás biztosítására a megszűnt jelzá- logjognál nem terhesebb új jelzálogjogot a megszűnt köve- telés ranghelyén ijegyezzen be." , .
Ez a rendelet szakit a köztartozások telekkönyvi biztosítár sának eddigi rendjével. Eddig ugyanis a .Kincstárnak elsőbbsége volt az ingatlan árverése és csődje esetében a jogerőre emelke- dett legutolsó, árverés napjától visszafelé számított utolsó há- rom évre kivetett és esedékessé vált, az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő föld- és házadók, ezek pótlékai és járulékai, továbbá az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő egyéb köz- s é g i adókra. Ez az elsőbbség megillette a Kincstárt, akár be -volt .az ingatlanra kebelezve, akár nem. Egyébként azonban a kir.
