K E N D E P É T E R őrnagy
ROUA3MLÚYEGEK TЛЗИADÁSBAN
Azoknak a bajtársaknait, akik látták a moszkvai május elsejei díszszemléről
"eszult dokumentfilmeket és résztvettek a magyar Néphadsereg 1949 május elsejei, vagy 1950 április 4-i díszfelvonuláson, nem lehet idegen a rohamlöveg, mert láthat- tak őket a felvonuló páncélosok soraiban hatalmasan, fegyelmezetten eldübörögni i r t a i m Generalisszimusz előtt Moszkvában és Rákosi elvtárs előtt a Hősök-terén.
Külsejükben nem sokban különböznek a harckocsiktól és csak a hozzáértő szem tudja,
e' s ő pillanatban megállapítani, hogy előtte harckocsi, vagy pedig rohamlöveg menetel.
Különösen fiatalabb bajlársaimnak szeretném ezzel a cikkemmel a rohamtüzérség szerepét megvilágítani, mert eddigi tanulmányaik folyamán a páncélos fegyvernem eme fiatal, a II. világháborúban született fegyveréről csak általánosságban hallottak.
Az eddig lefolytatott kiképzéseken és alkalmazó megbeszéléseken, ahol a rohamtüzérség jellemzését és harcászati alkalmazását oktattam, igen sok bajtársam hozzászólásából azt kellett látnom, hogy vagy nincsenek tisztában a rohamtüzérség létének jelentőségével,
v ag y pedig téves elgondolásaik vannak alkalmazásával kapcsolatban. Csak hosszas ma- gyarázattal tudtam ezeket a bajtársaimat meggyőzni arról, hogy a rohamlöveg más;
fegyver, mint a harckocsi; hogy szerkezeti felépítése merőben különbözik a harckocsié- tól, /aminek folytán harcászati feladatai is döntő különbségeket mutatnak.
A harc súlya a hadműveletek folyamán gyalogságunk vállaira nehe- zedik. Az ellenségtől területet elfoglalni és tartósan kézbentartani, az ellenséget bármely nap-, vagy évszakban döntően megsemmisíteni, bár- mely terepen és időjárásban harcolni, egyedül a gyalogság képes. Nekünk, többi fegyvernemeknek, hadtápszolgálati és technikai szerveknek jut az a feladat, hogy teljes érőnkkel és tudásunkkal együttműködjünk és támo- gassuk a gyalogságot a harc előtt és alatt, egészen a végső győzelem ki- vívásáig.
A fegyvernemeknek ez az együttműködése és támogatása szünet nélkül folyik és a legszorosabb kapcsolat áll fenn a támadást végrehajtó gyalog- ság és az őt támogató egységek között egészen addig, míg a gyalogság a rohamtávolságig nem ért. Mikor a roham megindítása előtt a harc- kocsik a megindulási helyükről előretörve az ellenséges állásokra ronta- lak, amikor a tüzérség egy megadott jelre tüzét előrehelyezi az ellen- séges védelem mélységébe, a gyalogság nehéz fegyverei és tűzgépei az.
ellenség hátrábbfekvő fészkeire fektetik tüzüket, úgyszólván közvetlen támogatás nélkül maradna a rohamhoz felálló gyalogságunk. Ekkor tör- nek elő rohamállásaikból a rohamlövegek és a rohamozók soraiban haladva ontják hatalmas tüzüket az ellenségre, megsemmisítve minden ellenséges tüzgépet, nehézfegyvert, melyek gátolni kísérelnék a roham sikeres végre- hajtását.
Büszke és felemelő tudatot ad nekünk rohamtüzéreknek, hogy a győ- zelem kivívásában gyalogságunk legközvetlenebb, hű támogatói lehetünk
é s féltő gonddal védhetjük őket a harcnak e legválságosabb szakaszában, 69
A tüzérségi- és légitámadást átvészelt, feléledő ellenséges tűzgépek, jól- rejtett és az utolsó pillanatban megszólaló tűzfegyverek, az ellentáma- dásra induló ellenséges gyalogság és páncélosok megsemmisítése a roham- tüzérség feladata. Kíséri gyalogságunkat az • ellenség mélységi övében
folyó harcban, az üldözés mámoros percein át a végső győze.emig, az ellenség teljes megsemmisítéséig. A gyalogságnak nehéz harcában közvet- len fegyvertársai vagyunk, támogatjuk, óvjuk, Segítjük őket és ez nekünk rohamtüzéreknek örömet és öntudatot ad.
A harckocsi az első világháború v é g é n jelent m e g a hadszíntéren é s forradalmi változásokat okozott a harcászat é s hadászat terén egyaránt. A harckocsi a tüzérségnek azt a feladatát volt hivatott pótolni, hogy a g y a l o g s á g o t a harc legnehezebb szakasza-, ban, a rohamban t á m o g a s s a és így megszakítás nélküli tűztámogatást nyújtson az el- l e n s é g e s állásokon való áttörés közben és a mélységi övben lejátszódó harcokban.
A második világháborúban, a technika fejlődése fogytán, sokkal korszerűbb fegy- verek jelentek m e g a harcmezőn. Tömegesen bevetett páncélos és g y o r s a n m o z g ó erők mellett a g y a l o g s á g könnyű é s nehéz támogató, tűzfegyverei olyan akadályt képeztek a támadó gyalogságnak, valamint páncélos erőknek, hogy rendszeresíteni kellett e g y olyan fegyvert, amely az ellenséges harckocsik és páncélelhárító fegyverek megsemmisítésével a g y a l o g s á g o t és páncélosokat a támadás megindulásának első pillanatától kezdve kí- sérni tudja a feladat végrehajtásáig.
Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a rohamlövegek támadás alatti magatartá- sának m e g v i l á g í t á s á h o z e g y rövid párhuzamot vonjak a rohamlöveg és a harckocsi között. Ezáltal is eloszlatni szeretném a kételyeket, melyek e g y e s fiatalabb bajtársaim- ban támadtak a rohamlöveg futólagos ismeretében.
Külsejében »a rohamlöveg alig különbözik a harckocsitól, mert hiszen páncélozott testbe építették a lövegét é s az lánctalpas futómüvön mozog. Döntő különbség ellenben az, hogy m í g a harckocsi ágyúja páncéltoronyban nyer elhelyezést é s 360°-ban a toronnyal együtt körbenforgatható, addig a rohamlövegnél a löveget magába a páncél- testbe építették be. Ez a beépítettség okozza azután, hogy a löveg oldalmozgathatósági határa erősen korlátozott (5°—8°). A rohamlöveg csak a menetirányban tud tüzelni.
Ha a lőiránytól oldalt 20°-nál nagyobb szögben bukkan fel cél, a rohamlövegnek be kell tüzelését szüntetni é s e g é s z testével kell az új lőirányba fordulnia. Ez a művelet — 1 eltekintve a nagy időveszteségtől, — azt a veszélyt is m a g á b a n hordja, hogy a roham-
lövegnek oldalát kell az ellenségnek mutatnia és ezen a részén a rohamlöveg lényege- sen gyengébben páncélozott, yerepszorosokon, helységharcban, visszavonulásnál ez hát- rányt jelent részére.
A harckocsi a bármely irányból feltűnő ellenséges célra azonnal tüzet tud nyitni anélkül, hogy az eredeti előnyomulási irányától el kellene térnie, rnert a forgatható toronyba beépített lövegével ez könnyen lehetséges.
A rohamlöveg lényegesen kevesebb lőszert tud a harcba magával vinni, mint a harckocsi, ami abból adódik, hogy' a rohamlövegnél hiányzik a páncéltorony é s így a l ö v e g é s a kezelők a küzdőtérből tekintélyes n a g y s á g ú részt foglalnak el, ahova egyéb- ként lőszert lehetne elraktározni. Ezért hadműveleti alkalmazásánál ezt is mérlegelni kell, lévén működési sugara csökkentebb. A lőszerutánpótlás kérdése harc közben igen fontos é s súlyos feladat a parancsnok részére.
A rohamlöveg lőszabatossága jobb, mint a harckocsié. Ez abból adódik, hogy a löveg elhelyezése é s felfüggesztése a páncéltestben sokkal stabilabb, mint a harckocsiban,]
ahol a löveg a páncéltoronyban van. A harckocsit irányzó berendezése sem képesiti olyan pontos irányzás végrehajtására, mint a rohamlöveget dob-irányzéka.
A m í g a harckocsiban az ágyúján kívül, beépített egyéb tűzfegyverek is vannak, addig a rohamlövegnek a lövegén kívül csak a kezelők egyéni tűzfegyverei és e g y harc- j kocsi géppuska áll rendelkezésére a légi é s közeitámadások szükségszerű elhárítására.
Ez azzal magyarázható, hogy a rohamlöveg önálló harcfeldatot nem hajt sohasem végre, mint a harckocsi, hanem harcát szoros együttműködésben a g y a l o g s á g g a l , illetve:
harckocsikkal vívja meg. Bizonyosfokú védtelenséget j e l e n t a rohamlövegnél aż, hogy csak a menetirányban tud lövegével tüzelni é s egyéb tűzfegyverrel is csak szükség- -
1. sz. ábra: Könnyű rohamlöveg.
szerűen látták el, s ezért a rohamtüzér egységeket mindig gyalogsági, műszaki fedezet- tel kell ellátni, melyek hivatottak a közeitámadások ellen a rohamlövegeket megvédeni, az ellenség páncélrombolói ellen biztosítani.
A rohamlövegbe beépített löveg űrméretétől függően megkülönböz- tetünk: könnyű (1. sz. ábra), közepes (2. sz. ábra) és nehéz (3. sz. ábra) rohamlövegeket. Alkalmazásuk is függ űrméretűktől. Hevenyészett védő-
állásokba lévő, vagy sikeresen védelembe átment ellenség ellen csak könnyű rohamlöveget alkalmazunk, míg tartós védelemben levő ellenség ellen, vagy erődrendszer elleni támadásnál a közepes és nehá? rohamlövegeknek jut szerep. Védelemben a mozgó páncéltörő tüzérségi tartalék megerősítésére,
ellentámadások sikeres végrehajtásának támogatásához könnyű rohamlöve- geket vetünk be, míg páncélos egységek ellentámadásainak támogatására,
valamint lesállásból végrehajtandó támadáshoz, rajtaütésekhez a közepes és nehéz rohamlövegek kapnak feladatot.
A rohamlöveget általában nem alkalmazzák rejtett lövegként, éjjeli vállalkozásoknál, erdei, helység és hegységharcban, aminek az az oka, hogy f löveg korlátozott oldalirányú tüzelése miatt ezeknek a feladatoknak az
ellátására nem alkalmas. Ebből a sajátosságából következik ugyancsak az, hogy a rohamlövegeket megbontatlan egységben (üteg, osztály, ezred) kell alkalmazni, mert így kölcsönös tűztámogatást nyújtva egymásnak, bizonyos biztonságot nyernek az ellenséges közeitámadások ellen, valamint így tudnak a tüzérség leghatásosabb tűznemével: a tűzösszpontosításokkal az ellenségre hatalmas csapásokat mérni.
Ha az előbb felsorolt és a rohamlöveget a harckocsitól megkülönböztető tulajdonságokat számbavesszük, láthatjuk, hogy miért nem lehet a két fegyvert azonosítani, de egyúttal meg is tudjuk határozni a rohamlöveg jellegét a harcban. A rohamlöveg menet közben, — kivéve a közeitámadások elhárítását, — sohasem tüzel, hanem tűzfeladatait nvilt, vagy fedett tüzelő- állásból állóhelyből, illetve a támadás alatti rövid megállások alatt leadott tüzével oldja meg. A tüzelőállás változtatás ugrásszerűen történik egész vagy fél ütegekkel. A rohamlöveg hatásos és pontos tüzével erős páncél- zatával és igen nagy mozgékonyságával, valamint lapos röppályájú beépí- tett lövegével igen komoly tűzerőt képvisel.
7 1
2. sz. ábra: Közepes rohamlöveg.
, I
A rohamlöveg sohasem nélkülözheti a többi fegyvernemek támogatá- sát és harcát sikeresen a többi fegyvernemekkel való legszorosabb együtt- működésben tudja csak megvívni. Ellentétben a harckocsival, nem működ- hetik önállóan a gyalogság előtt, nem tud önálló harcfeladatokat végre- hajtani. Csak abban az egy esetben harcolhat a gyalogság előtt önállóan, ha az ellenség tűzrendszere nincsen megszervezve, vagy ha az ellenség erkölcsileg megrendült és szervezett ellenállásról szó nem lehet (üldözés).
De még ebben az esetben is meg kell erősíteni a rohamtüzét.egységet gép- pisztolyosokkal, utászokkal, akik a roham'.övegekre felkapaszkodva, mint biztosítók vesznek részt a harccselekményekben.
A rohamtüzér egységek általában a magasabb parancsnokságok alá- rendeltségében vannak és a gyakorlati tapasztalatok szerint a hadosztály fő- támadási irányában kell alkalmazni, főleg a súlyon támadó lövészezred támogatására. Ennek igazolására példaképpen felhozom N. Erneszt szovjqt páncélos vezérőrnagynak a Vojennij Vjesztnyik 1945. évi 22. számában, megjelent tanulmányából az alábbi esetet:
„Egyik támadó hadosztályunk szárnyán a németek nagyobb tömegű harckocsi é s g y a l o g s á g összpontosításával feltartóztatták egyik lövészezred előrejutását.
Ugyanakkor a hadosziály másik ezrede sikeresen folytatta támadását, kikanyaro- dott a szárnyra é s egy nagyobb e l l e n s é g e s csoport hátába került. A sikeresen előrenyo- mult ezred támogatására rohamlövegeket osztottak be. A rohamlövegek a megakadt szomszédos ezredet is támogatták oldalról. Ennek eredményeképpen az ellenség kényte- len volt gyorsan meghátrálni."
Ilyen példát, amely a rohamlöveg helyes alkalmazását mutatja, sokat lehetne fel- hozni.
Rohamlövegekből egy ütegnél kisebb egységet a támogatandó egység- nek alárendelni nem célszerű, mert az egység megbontva nem tudja nagy tűzerejét hatásosan kifejteni, azonkívül feleslegesen nagy lövegkiesést is szenvedhet. A rohamtüzérség a magasabb parancsnok kezében ütőkártya ahhoz, hogy akaratának és elhatározásának megfelelő érvényt tudjon sze- rezni. Ezzel a mozgékony és igen nagy tűzerőt képviselő fegyverrel a
parancsnok döntően tud a harc menetébe beavatkozni mind a támadás vég- rehajtásánál, mind az ellentámadások visszautasításánál. Az előbbiek folytán tehát nem célszerű a hadosztálynak alárendelt, vagy szervezetszerűen oda- tartozó rohamtüzér alakulatokat egészükben a súlyon támadó ezrednek alárendelni. Arra is kell a parancsnoknak gondolnia, hogy egy bevetés után a rohamtüzér egységnek kellő időt bocsásson rendelkezésére a löveganyag
rendbehozatalára, a harc közben keletkezett hibák kijavítására, a lőszer- utánpótlásra, üzemanyagfeltöltésre és a legénység pihentetésére.
A pihentetéssel kapcsolatban bizonyára támad egy-két olvasóban olyan kérdés, hogy miért éppen a rohamlövegek legénységének van feltétlenül
szüksége pihenésre, mikor a többi fegyvernembeli bajtársaik esőben, hideg- ben, ázva-fázva, éjjel-nappal a lövészárokban állanak szemtől-szembe az ellenséggel és pihenőre csak a rövid harcszünetben van alkalmuk. Annak előrebocsátásával, hogy a többi fegyvernemek tehervállalását egy cseppet sem akarom kisebbíteni, vagy lebecsülni, le kell szögeznem, hogy a páncé- los és rohamtüzér bajtársak fizikai és lelki igénybevétele óriási mértékű, megfelelő pihentetésük feltétlenül indokolt. El kell csak képzelni, mit jelent a kezelők részére a szűk, páncéltesttel határolt küzdőtérben összezsúfolva,
a terepen himbálózva előrehaladó rohamlövegben a motorzajtól, lánccsör- géstől és torkolatdörejtől süketen harcolni és ugyanakkor az ellenséges pán- célelhárítás legvadabb tüzének, a páncélrombolók és ellenséges aknazárak csapdáinak kitéve lenni. A látás csak egészen csekély a rohamlövegben, mert a periszkópon keresztüli figyelésre korlátozódik. De ez a figyelés is csak kétesértékű, mert a terepegyenetlenségeken ide-oda dobálódzó rohamlöveg- ből a figyelés igen nehéz. A rohamlöveghez tartozó 4—5 kezelő teljesen egymásrautalva, összműködésben harcol. A harc közben társaikról semmit, vagy csak nagyon keveset tudnak. A parancsnokuk jó vezetése és politikai öntudatuk az, ami mégis erőt ad nekik a nehézségek elviseléséhez, a súlyos és felelősségteljes feladat végrehajtásához. Tépetten, össze-vissza zúzódva, a lőporfüsttől feketén kerülnek ki az ütközet befejeztével a rohamlövegből.
A kiállott testi és lelki igénybevételtől fáradtak, elcsigázottak, de még akkor sincs pihenés a részükre, mert legelőször a fegyvtrüket, a rohamlövegeket kell rendbehozniok, leápolniok, üzemanyaggal, lőszerrel feltölteniök és csak azután gondolhatnak magukra, a saját pihenésükre. Nem tudom, hogy eléggé élethűen írtam-e le a kezelők hatalmas, megerőltető igénybevételét ahhoz hogy olvasóim igazat adjanak nekem a pihentetéssel kapcsolatban felvetett kérdésben.
A gyalogságot a rohamlöveg úgy támogatja, hogy a támadó egységek között, a rohamozók soraiban, azoknak óriási erkölcsi és tűztámogatást adva küzd le minden ellenséges célt, amely a támadás lendületét gátolná és velük együtt tör be az ellenség'vonalaiba, biztosítva nekik a legközvetlenebb tűztámogatást. A helyzettől függően, a terepet és a harchelyzetet figyelembe- véve a rohamlövegek a küzdők mögött 100—300 méterrel is haladhatnak.
Ebben az esetben általában a szárnyakon és hézagokon alkalmazzuk a ro- hamlövegeket, hogy az átlövés ne veszélyeztesse a küzdőket. A fent leírtakból
•s láthatjuk, hogy a rohamlövegek és a harckocsik harcmódja között döntő különbség van, mert a harckocsik mindig a gyalogság előtt haladva támad-
nak az ellenségre és elsőnek törnek be az ellenséges védőállásba, vagy oldalazó tüzükkel semmisítenek meg minden ellenállást, míg a rohamlövegek a támadókkal együtt, velük szoros kapcsolatban harcolnak.
A rohamlövegek részére igen hálás feladat a rohamcsoportok vállalko- zásainak támogatása. Az ilyen vállalkozásokhoz a gyalogság nehéz és köze- pes rohamlövegeket is kaphat. A nehéz rohamlövegek feladata a tábori erő- dítményekben lévő tűzeszközök megsemmisítése, valamint az ellenséges harckocsik és nehéz tűzfegyverek'elleni harc. A könnyű rohamlövegek ugyanakkor a nyílt tüzelőállásban lévő ellenséges tűzfegyvereket és élő erőket semmisítik meg. A rohamlövegeket általában mindig a súlyon támadó
73
V
3. sz. ábra: Nehéz rohamlöveg.
lövészezred, vagy lövészzászlóalj támogatására osztják be. Annak a parancs- noknak, aki a támadás támogatására a hadosztályparancsnoktól rohamlöve- get kapott, mindig gondolnia kell arra, hogy — amennyiben a harchelyzet megengedi — a támadás súlyát olyan terepre jelölje ki, amelyen a roham- lövegek túlzott nehézségek nélkül tudnak előretörni. Ez nem jelenti termé- szetesen azt, hogy a parancsnok elhatározását a rohamlövegek jelenléte a
legkisebb mértékben is befolyásolhatja, mert elsőbbrendü kérdés a támadás- nál a súlyképzés, mint a rohamlövegek^ esetleges nehézségei. A támadásnál a meglepetésnek óriási jelentősége van és ha a parancsnok a támadás súlyát olyan helyre választja, ahol az ellenség gyenge, vagy ahol támadásra nem számít, a siker érdekében habozás nélkül abban az irányban kell erőit bevetnie. A rohamlövegek az esetek 90 százalékában meg tudják feladatu- kat oldani. A terepnehézségeket le tudják küzdeni, mert a beépített, hatalmas erejű motörjaik és a kiváló futószerkezetük képessé teszi őket a legnehezebb terepen való mozgásra is. Mocsaras, vizenyős, szakadékos, vagy sziklás terepen a rohamlövegeket lehetőleg ne alkalmazzunk, mert ilyen terepen igen nagy gépveszteséggel, illetve kieséssel kell számolni. Ha a támadó egy- ség parancsnoka mégis ilyen nehéz terepen akarja a rohamlövegeket alkal- mazni, a műszaki csapatok segítségével átjárókat kell létesítenie a roham- lövegek részére és a rohamlövegek biztosítását is sokkal alaposabban kell megszerveznie.
A rohamlövegeket általában nem vonják be a támadás tüzérségi elő- készítésébe, mert tüzükkel könnyen, idő előtt elárulhatják az ' ellenségnek jelenlétüket és így a harc egyik legfontosabb tényezőjét: a meglepetést veszélyeztetik, valamint módot nyújtanak ezáltal az ellenségnek arra, hogy
páncélelhárító fegyvereit az elárult területre összpontosíthassa. Míg a roham- v lövegek és harckocsik a készenléti helyről a rohamálíásba előrejönnek, tüzér- ségi és aknavető tűzzel „leplező" tüzet kell adni, hogy a lánctalpak zörgése és a motorzaj idő előtt el ne árulják a rohamlövegek jelenlétét.
Rohamlövegeket támogató tüzérségként általában csak akkor alkalmaz- nak, amikor kevés az egyéb tüzérség. Ez különösen a mélységi övben való harcokban és üldözéseknél fordul e!ő, amikor a tüzérség állásváltoztatásaival nem tudja a támadó gyalogság, illetve páncélosok vonalát elég gyorsan követni. Tekintettel arra, hogy a rohamlöveg aránylag kevés lőszert tud
csak magával vinni, ilyen esetekben tekintélyes mennyiségű lőszert kell a • tüzelőállásokban felhalmozni, ne hogy lőszer hiányában támadásukat csak korlátozottan tudják végrehajtani.
A Nagy Honvédő Háború páncélos tapasztalatai megmutatták, hogy a rohamlövegekkel támogatott támadás sikere csak akkor volt biztosítható,
ha a gyalogSąg és a rohamlövegek a többi összes fegyvernemmel való leg- szorosabban, legpontosabban szabályozott együttműködésben, egyszerre indították meg a támadást. Az egyes fegyvernemek közötti összeműködés- лек, a részletbemenő, legpontosabb felderítésnek, a parancsnok legalaposabb tájékoztatásának és eligazításának, valamint az egymásrautalt fegyver-
nemek legtökéletesebb,'bajtársi és harcosszellemü együttműködésének a si- ker érdekében döntő jelentősége van.
A rohamlöveg kimondottan támadó fegyver és adottságait a harc min- den változatában jó vezetés mellett előnyösen ki lehet használni. Alábbiakban röviden ismertetni szeretném a rohamlövegek alka'mazását a menet és a harc különböző változataiban, azután rátérek a főkérdésre, a rohamlövegek alkalmazására a támadásban
Biztosított menet. A menetbiztosításnál, — de csak nappal, — minden
•esetben be kell osztani az oszlophoz tartozó rohamtüzér alakulatokból köny- nyű rohamlövegeket az elővédhez, azzal a feladattal, hogy egyrészt az elővéd páncélvédelmét ellássák, másrészt a támogató tüzérséget helyettesítsék, míg az állásba menve a kellő tűztámogatást adni képes lesz. Az elővéd útjába kerülő erősebb ellenséges biztosító erők leküzdésénél viszont eredeti hivatá- sának megfelelően rohamtüzérként segítséget nyújt a biztosító gyűrű áttörésénél.
A rohamlöveg igen alkalmas páncélvédelem ellátására, mert állandóan tűzharcra kész, a terepen könnyedén, gyorsan mozog és így a bárhol meg
jelenő ellenséges páncélosokra azonnal hatásos tüzet tud nyitni.
A rohamlöveg szerkezeti adottságánál fogva, mint támogató löveg, fedett állásból is képes tüzelni és így teljes mértékben pótolni képes a tábori tüzérséget annak beérkezéséig.
Megállások, rövid pihenők. Megállásnál és rövid pihenőknél a roham- lövegek mindig úgy helyezkednek el, hogy az oszlop páncélvédelmét el tud- ják látni. Az oSzlopparancsnoknak a menetoszlop megalakításánál ezt a fontos szempontot mindig szemelőtt kell tartania.
Hosszú pihenó'k. Az előre szemrevételezett hosszú pihenők helyén a rohamlövegek az ellenséges páncélosok legvalószínűbb támadási irányaiban helyezkednek el és állandóan készek a páncélelhárításra, valamint ellentáma dások végrehajtására.
Elhelyezésben. Elhelyezésnél a beszállásolt rohamtüzér alakulatokból a biztosító erőkhöz be kell osztani rohamlöveg egységet, mely mint páncéltörő-
fegyver biztosítja az elhelyezést. A beszállásolt rohamtüzér egységeket is úgy kell elhelyezni, hogy váratlan ellenséges páncélos támadás esetén a leg- rövidebb úton bevethetők legyenek. A szállásparancsnoknak erre minden esetben gondolnia kell.
Védelemben. A rohamtüzérség védelemben is mindig támadó feladatot kap. Szerkezeti adottságainál fogva, — amelyekről már cikkem elején szól-
tam, — a rohamlövegeket, mint beásott páncélerődöt és rejtett löveget nem alkalmazzuk. A támogató tüzérség tüzének megerősítésére is csak akkor használjuk fel, ha valamilyen oknál fogva a tüzérség a feladat
7 ">
végrehajtásához nem rendelkezik elegendő löveggel. A rohamtüzérség főfeladata védelemben a Mozgó Páncéltörő Tüzérségi Tartalék megerősí-
tése és legfőképpen a parancsnok kezében egy olyan erő, amellyel ott tud ellentámadásokat végrehajtani, ahol a legsürgetőbbnek tartja. Ezek szerint a rohamtüzérség szerepe a védelemben eléggé passzív, de csak addig, amíg részére támadó feladat nem akad. Ezáltal a látszólagos pihenő alatt sem szünetel a munka a rohamtüzér egységeknél, mert rengeteg tennivaló akad ilyenkor is. A lefolytatott harcok alatt megsérült, üzemképtelenné vált löve- geket kijavítják, leellenó'rzik az összes anyagot, rendezik a lőszert, pótolják a veszteségeket és még sok tennivalójuk akad ezen kívül is, amit ilyenkor tudnak csak elvégezni.
A többi fegyvernemekkel való legszorosabb együttműködés szükséges- sége legjellemzőbben a támadásnál mutatkozik meg. Az összeköttetés leg- feszesebb megszervezésének óriási jelentősége van. Természetesen a harc- helyzet, a terep és a parancsnok elhatározása, valamint számos olyan körül- mény, amely csak a támadás folyamán fog megmutatkozni, nem engedi meg azt, hogy a rohamtüzérség alkalmazásával kapcsolatban egy sémát állít- hassunk fel. Az alábbiakban egy példát szándékozom bemutatni a gyalog- ság, rohamtüzérség, tábori tüzérség és az utászok együttműködésének meg- szervezésére. Mint már előbb is említettem, ez a példa sem alkalmazható minden esetben, de legalább megmagyarázza az összeköttetés és együtt- működés szükségességének fontosságát.
A következő példában a gyalogságot könnyű rohamlövegek támogatják és a támadást harckocsik nélkül kell a gyalogságnak végrehajtania.
A hadosztályparancsnok, — mint minden támogató fegyvernem eseté- b e ^ _ mielőtt a rohamlövegek alkalmazását illetően elhatározásra jutna, meghallgatja a rohamtüzér egység parancsnokának javaslatát. Ennek a javaslatnak alaposnak és körültekintőnek kell lennie, amit viszont csak akkor várhatunk el a rohamtüzér egység parancsnokától, ha egyrészt megfelelő időt bocsátunk rendelkezésére a legalaposabb felderítéshez és a többi fegy- vernemekkel való megbeszélés lefolytatásához, másrészt az összes az ellen- ségről megtudott adatot a rendelkezésére bocsátjuk. A hadosztályparancs- nok, amennyiben kellő időt nem tud biztosítani a rohamtüzér egység parancsnokának az előzetes tájékozódás végrehajtásához, a saját szemre- vételezésekor vigye a többi fegyvernemek parancsnokaival együtt a roham tüzér egység parancsnokát is magával.
Az ellenség és a terep felderítése figyelés útján történik. A felderítést a rohamtüzér egység parancsnoka, közegeinek megfelelő beállításával, sze- mélyesen végzi. Miután a felderítés eredményét összegezte és kiértékelte, megteszi javaslatát a hadosztályparancsnoknak, egysége alkalmazását ille- tően. Javaslatában az alábbi pontokra tér ki:
a) a rohamtüzér egység részére legmegfelelőbb támadási irány, b) mi az a feladat, melyet egységével meg tud oldani,
c) harcrendje hogyan alakul a támadás kezdetén, tehát hol lesz roham- állása, hol lesznek a tüzelőállásai a betörés előtt, majd a mélységi övben való harcban?
d) hol lesznek a gyülekezési területei a harcfeladat megoldása után,
e) az ellenség részéről várható ellentámadások elhárításához hol lesz- nek a tüzelőállásai és
f) a t á m a d á s sikeres támogatásához a többi fegyvernemek részéről milyen segítségre van szüksége.
A rohamtüzér egység parancsnokának javaslata alapján ad feladatot a hadosztályparancsnok a rohamlövegek részére. Parancsában az alábbi pon- tokra tér ki: *
a) megjelöli a készenléti helyek területét és meghatározza a készenléti- hely elfoglalásának, illetve elhagyásának időpontját,
b) pontosan meghatározza a rohamtüzér egységek rohamállásainak belyét és megadja az időpontot, amelyben a rohamlövegeknek a rohamállá- sokat el kell foglalniok,
c) megnevezi a lövész ezredet, vagy lövészzászlóaljat, melyet a roham- löveg egység támogatni fog és egyúttal megadja azt iá, hogy ezt a lövész- egységet a rohamlövegek melyik pont eléréséig támogassák,
d) megadja azokat az irányokat, amelyekből ellenséges gyalogos, illetve páncélos ellentámadással számol,
e) kijelöli a gyülekező helyeket.
A készenléti hely az a terület, amelyen a rohamtüzér egységek harcát megszervezzük. Az ellenség tüzérségi tömegtüzének hatásterületén kívül (10—15 km.), a bevetés előrelátható irányában van. A készenléti helyen adódik az utolsó alkalom arra, hogy a harc előtt a rohamlöveg egység parancsnoka egységét a támadáshoz tökéletesen előkészítse (löveg, lőszer, üzemanyag). Alparancsnokaival innen megy előre a rohamállások szemre- vételezésére, a támogatandó egység és a többi fegyvernemek parancsnokaival való megbeszélésre.
A rohamállás (megindulási hely a harckocsinál) a harchoz fejlődés be- fejezésének és a teljes harckészültség elérésének a területe. Az ellenséges géppuskák éá páncélelhárító fegyverek közvetlen irányzású tüzének hatás- területén kívül (1—3 km) fekszik. A készenléti helyről, a — harchelyzet- től és tereptől függően — a rohamlövegek a rohamállásba vagy zártrend- ben, vagy tagozódva hajtanak be.
Gyülekező helyek, a harcfeladat végrehajtása után gyülekezési helyet jelölnek ki. A rohamlövegek ott kapnak további feladatot, pótolják harckészült- ségük hiányosságait, kiegészítik üzemanyag- és lőszerkészletüket. A gyüle- kező hely arra szolgál, hogy ott szervezzék meg a második állás áttörését.
A rohamtüzér egység parancsnoka a feladat birtokában legelőször a támogató tüzérség parancsnokát keresi meg és a saját feladatát igyekszik összhangbahozni a tüzérség tevékenységével. A hadosztály tüzér-parancsnok intézkedéseinek és tűztervének gondos áttanulmányozása után a tüzér szak- felderítés eredményeit is rögzíti vázlatban, ugyanakkor a saját felderítésé- nek eredményét a tüzér parancsnok tudomására hozza. Ezután jelenti a hadosztály tüzér parancsnoknak egységei részletes feladatát, ennek az elvég- zéséhez elhatározását, a rohamállások helyét, a támadás alatti előnyomulás irányait és a tüzelőállások valószínű helyét, a gyülekező helyeket és tartóz-
77
kodási helyét a támadás folyamán. Rögzítik az összeköttetés jeleit és- módozatait.
A hadosztály műszaki parancsnokot tájékoztatja ezután a feladatáról,, tervéről és vázlatban megadja részére is a rohamállások helyét, az előnyo- mulás irányát. Azután igényel a hadosztály műszaki parancsnoktól műszaki erőket az előnyomulás műszaki biztosításához, az előnyomulási útvonal elő- készítéséhez, az ellenség első vonalai előtti akadályok és később a mélységi
övben található akadályok eltávolítására. A szükséges hidak, átjárók meg- építéséhez és megerősítéséhez szintén szüksége van műszaki erőkre. Miután igénylését a műszaki parancsnoknak megadta, megkapja tőle a saját és ellenséges aknamezők pontos vázlatát, valamint azon feltüntetve az átjá- róknak a helyét. A rohamtüzér egység parancsnokának javaslata alapján a műszaki parancsnok további átjárókat is nyithat az előnyomulás vonalán.
Ezekután a tájékoztatások után a rohamtüzér egység parancsnoka fel- veszi az összeköttetést a.támogatandó ezred parancsnokával, hogy az együtt- működés részleteit vele megbeszélje. Legelső sorban is közli vele a had- osztály parancsnoktól kapott feladatát és tervét a feladat végrehajtásához.
A lövészezred parancsnoka lerögzíti vázlatban a megsemmisítendő ellenséges tűzfészkek helyét és leküzdésüknek sorrendjét, az ezred támadási céljait és az elérendő terepszakaszokat.
Miután a rohamtüzér parancsnok a szükséges felvilágosításokat meg- kapta, ütegparancsnokaival, segédtisztjével és felderítő tisztjével szemre- vételezésre indul. Megállapítja pontosan a rohamálláfcok területét, a terepen rögzíti az előnyomulás útvonalát, a tüzelőállások helyét, megmutatja a tere- pen a leküzdendő célok helyét és közli velük a célok leküzdésének sor- rendjét.
A szemrevételezés után vázlatban tájékoztatja a lövészezred parancs- nokát egysége helyzetéről és harcrendjéről, a tüzér parancsnokkal és mű- szaki parancsnokkal rögzített együttműködésről, a támadás alatti tartózko- dási helyéről, az összeköttetés módjairól. Kölcsönösen megállapodnak az együttműködés jeleiben (rakétajelek, stb.-ben).
A lövészezred parancsnokkal történt megbeszélés után rögzíti térképén a terep és az ellenség adatait és beosztja az ütegeit a lövészzászlóaljak támo- gatására.
Az ütegparancsnokok felveszik a kapcsolatot a támogatandó zászló- aljak parancsnokaival. Tájékoztatják.őket a kapott feladatról, megmutatják
neki a terepen felderített ellenséges tűzfészkek, valamint az előnyomulás irányát és a tüzelőállások helyét, közlik a rohamlövegek ismertető jeleit és a támadás alatti tartózkodási helyüket.
A zászlóaljparancsnok ismerteti a zászlóalj feladatát, valamint ezred- parancsnok intézkedései alapján saját elhatározását. Megszabja a leiadatot a támogató rohamlöveg üteg részére, megmutatja az ellenséges célokat, me- lyeket bénítani, illetve megsemmisíteni a rohamlövegek hivatottak. Kijelöli a zászlóaljból azokat az egységeket és tűzfegyvereket, melyek* a rohamlöve- gek biztosítását fogják végezni.
A zászlóaljparancsnok és ütegparancsnok ezután az összeköttetés és együttműködés eszközeit és jeleit rögzítik. Ez lényeges dolog, mert a harc- közben felbukkanó és azonnal leküzdendő célok megjelölése csak a legfesze- sebben megszervezett hírváltás útján lehetséges. A célravezetés történhet rádión át a vonatkozási pontokra viszonyítva, történhet nyomjelző lövedék- kel, vagy rakétával.
A rohamlöveg ütegparancsnok tájékoztatja a vele együttműködő tábori tüzéregység parancsnokát ugyanarról, amiről a zászlóaljparancsno- kot már tájékoztatta. Áttanulmányozza a tábori tüzérség feladatait és tűz- tervét, lerögzíti, hogy mely célokat semmisíti meg a tábori tüzérség és melyeket saját ütege és hol van a tábori tüzérség parancsnokának figyelő- helye. Megá'lapítják közösen az összeműködéshez Szükséges jeleket, vala- mint azt, hogy a tábori tüzérség felderítője melyik rohamlöveggel menjen.
Végül áttanulmányozza az ütegparancsnok a zászlóaljparancsnoknál lévő saját és ellenséges aknamezők vázlatát és rögzíti azt saját vázlatán.
Műszaki erőt igényel ahhoz, hogy utat vágjanak a fedezékből kijövő lövegei részére. Meghatározza, hogy mikor és hol létesítenek átjárókat a saját és ellenséges aknamezőkön keresztül és kik fogják az átjárókat biztosítani.
Amint láthatjuk, a rohamlövegek részvétele a támadásban mindenre kiterjedő, részletbemenő előkészületeket igényel. Csak a legalaposabban megszervezett együttműködés a többi fegyvernemekkel biztosíthatja a sikert, a győzelmet. Sokszor éppen jelentéktelennek látszó részletkérdések elhanya- golása is súlyos hibákra vezethet, ezért a parancsnoknak a legsürgetőbb helyzetben is időt és módot kell találnia arra, hogy részletekbemenően rög- zítse az együttműködés kérdéseit.
Azzal a kívánsággal zárom soraimat, hogy dolgozatommal hozzá tudtam járulni egy-két téglával Néphadseregünk építéséhez é s azok a bajtársaim, akiknek eddig hiányo- sak voltak ismereteik a rohamtüzérség alkalmazását és< működését illetően, ezután tudásban gyarapodtak és az így szerzett ismereteiket tovább is adják beosztottjaiknak.
t
79
