zése, átalakítása. Az alkotó tevékenység kapcsán az ember a tárgyak új tulajdon- ságait, köztük új kapcsolatokat, a fel- adat új megoldását, a cselekvés új eljárá- sait fedezi fel. v
Az alkotó tevékenység mechanizmusát vizsgálva először azokat a kísérleteket elemzi, amelyek az alkotó értelmi tevé- kenység lényegét kísérlik megmagyarázni a ' magasabb idegtevékenység fiziológiája alapján. Az alkotó gondolati tevékenység alapját új időleges idegkapcsolatok képe- zik, amelyek a meglevő időleges idegkap- csolatok kölcsönhatása alapján mint reflex- közti kapcsolatok keletkeznek. Azaz a produktív gondolati folyamatok alapját képező idegkapcsolatok legjellegzetesebb tulajdonsága az, bogy központi részeikben más feltételes reakciók elemeiből kép- ződnek.
Ezután a gondolkodással mint alkotó tevékenységgel és az alkotó folyamat
„stádiumaival" foglalkozik. Ezek a stá- diumok (lásd 203—204) relatíve önállóak és jellegzetesek, s mindenkor segítik meg- érteni az alkotó tevékenység lényegét.
A megismerésben és a cselekvésben az önállóság kérdését vizsgálva hangsúlyoz- za, bogy az önállóság az ember egész személyiségének vonása. A megismerésben úgy jut kifejezésre, mint az egyed viszony- lagos függetlensége más emberek segít- ségétől és példájától. A gyermek nevelé- sénél az önállósulás a fő fejlődési vonások és feladatok egyike.
Az ember önállóságénak kritériuma az a képesség, bogy új feladatokat megold- jon, azaz alkotó módon viselkedjen. Ebből a szempontból az önállóság mint a sze- mélyiség tulajdonsága szorosan összefügg a gondolkodás és cselekvés alkotó jelle- gével.
Az alkotó készség és az önállóság neve- lésével foglalkozva kiemeli: a gyermek önállóságra nevelésében alapvető jelentő- sége van annak, bogy helyesen biegold- juk a viszonyt a gyermeknek adott segít- ség mértéke, terjedelme közt, valamint azoknak a tevékenységeknek a mértéke, terjedelme közt, amelyeket a gyermek mások közvetlen irányítása és közvetlen segítsége nélkül egyedül végez.
Ez a mérték is bizonyos objektív (a szituáció bonyolultsága) és szubjektív (a gyermek egyéni és életkori tulajdonságai) feltételektől függően változik.
A tanuló alkotó gondolkodása fejleszté- sének alapfeltótele a hely'es arányok ki- alakítása a megismerés receptív, repro- duktív és alkotó oldala között.
Ezután az iskolai oktató munka folya- matát elemzi a tanulók önállóságra és alkotó gondolkodásra nevelésének szem-
pontjából. Rámutat ezen a téren a neve- lésben tapasztalható negatív jelenségekre ugyanúgy, mint a nevelés lehetőségeire és feladataira.
Befejezésül felhívjuk a figyelmet a szerző által használt forrásművek gazdag jegy- zékére (214—218), amely egyúttal a szov- jet és csehszlovák marxista pedagógiai- lélektani irodalom rohamos fejlődését is mutatja.
SZOBOSZLAY M I K L Ó S
AZ 1960. ÉVBEN MEGJELENT NEVE- LÉSTÖRTÉNETI CIKKEKRŐL Első ízben adódik lehetőség, bogy egyre gazdagodó neveléstörténeti irodalmunkról egy egész évet átfogó munkálkodást ösz- szegezzünk, értékeljük. Ezt különösen az teszi indokolttá, bogy évről-évre növe- kedő mennyiségű neveléstörténeti vonat- kozású közleményeink a folyóiratokban elszórtan jelennek meg, a feldolgozások is különböző mélységűek. Szükséges lenne tehát, bogy ezt a témaválasztásában kissé széteső, s feldolgozásuk szintjét -tekintve heterogén anyagot időről-időre értékeljük.
Az anyag nagysága, sajnos, nem teszi lehetővé, bogy valamennyi cikket érdem- ben elemezzük, így pusztán csakj arra marad terünk, bogy időrendi sorrendben, inkább felsorolásszerűen utaljunk az egyes cikkek jelentőségére, esetleg tartalmára.
Hazai neveléstörténetünk XVI. századi anyagához érdekes adalékot nyújt MÉ-
SZÁROS I S T V Á N : Első magyar • ábécésköny- . veink (Pedagógiai Szemle, 11. sz.) című
tanulmánya, E közlemény, bár nagy iro- dalomra támaszkodva tudományos igény- nyel lép fel, elsősorban a nyelvészek érdek- lődésére számithat. F Ö L D E S É V A : Oomenius sárospataki beszéde című cikkében (Köz- nevelés, 23/24. sz.) a hazai és egyetemes neveléstörténet szempontjából egyaránt jelentős „De cultura ingeniorum" címeri ismeretes beköszöntőbeszódet ismerteti, s kitér annak további, hazai hatására is.
Ugyancsak Oomenius magyarországi vonat- kozásával foglalkozik K O M O R I L O N A tanul- mánya (Oomenius a pataki ifjúság iskolán- kívüli neveléséről) a Pedagógiai Szemle 10. számában.
A neveléstörténet művelőinek egyértel- mű örömére szolgálhat, bogy az akkor még egyetlen tudományos folyóiratunk, a Pe- dagógiai Szemle 1960. évi második számát teljes egészében neveléstörténeti kérdés- nek, Apáczai Csere János emlékezetének szentelték. A tartalmas Apáczai szám szer- kesztőségi cikke (Pedagógiai hagyománya- inkról) értékeli szocialista pedagógiánk és 'baladó hagyományaink termékeny ,kap-
csolatát, s mintegy megteremti az össze- függést napjaink problémái és az emlék- szám Apáczai tanulmányai között. Az első és legszélesebb összefüggéseket kereső ta- nulmányt N A G Y S Á N D O R egyetemi tanár írta. (Emlékezés a pedagógus Apáczai Csere Jánosra.) A tanulmány a magyar neve- léstörténet, de elsősorban szocialista peda- . gógiánk szemszögéből értékeli Apáczait.
B Á N I M R E tanulmánya (Apáczai Csere Já- nos tudományos fejlődése) Apáczai tudo- mánytörténeti jelentőségét méltatja az En- , cyklopédia elemzésén keresztül. Apáczai-
nak neveléstörténeti értékelésére JATJSZ B É L A tanulmánya vállalkozott (Apáczai jelentősége a magyar nevelés történetében):
OROSZ L A J O S két tanulmánya (Apáczai gyulafehérvári iskolaszervezeti reformjavas- lata és Apáczai Kolozsvárra helyezése és az 1596-i erdélyi iskolatörvény) gazdag for- rásanyag felhasználásával, részben új té- nyek feltárásával gazdagítják az Apáczai irodalmat. Ugyanez mondható K O M O R I L O N A közleményére is (Sárospatak és Gyulafehérvár között), mely az ismertetett forrásokkal járul hozzá a címben jelölt idő- szak feltárásához. F Ö L D E S É V A (A XVIII.
század a neveléstudomány úttörőinek szá- zada) az egyetemes neveléstörténet szem- szögéből értékeh Apáczait, s bemutatja azokat a hatásokat,- melyek messzemenően hozzájárultak Apáczai pedagógiai koncep-.
oiójának kialakulásához. Végül N A G Y S Á N -
DOR: Megemlékezések Apáczai Csere János- ról a Román Népköztársaságban címen be- számol a Román .Népköztársaságban tar- tott ünnepségekről és megemlékezésekről.
Igen örvendetes, hogy az emlékszámon
•kívül több folyóiratban számos megemlé- kezés, sőt tanulmány is' látott napvilá- got, a pedagógus Apáczait különböző ..szempontból értékelve. Ezek között első
helyen kell megemlíteni C S I N Á D Y G E R Ő :
. Apáczai jelentősége földrajzoktatásunkban és fóldrajzirodalmunkban című tanulmányát.
.(Földrajzi Közlemények 2. sz.) C S I N Á D Y G E R Ő tanulmánya, túlmenve a megemlé- kezésen, részletkérdésben ugyan, de forrá- sokra támaszkodva gazdagítja az Apáczai
• irodalmat. Kisebb jelentőségű, és részben határterületeket érintő kérdésekkel foglal- kozik még D E M E LÁSZLÓ (Apáczai Csere János nyelvhasználatáról, Magyar Nyelv
1 . sz.), H A T O S G Y U L A Emlékezés Apáczai
*Csere Jánosra, Gyógypedagógia, 2. sz.) és egy név nélkül megjelent cikk (A nép- nevelő Apáczai Csere János, Népművelési
Értesítő, 2. sz.).
Az Apáczai évfordulóval kapcsolatos -cikkekről örömmel állapíthatjuk meg, hogy
jórészük túlment az ünnepi megemlékezé- seken. Szerzőik vagy forrásokra támasz- kodva tényeket tártak fel, vagy olyan -126
/
nagyobb összefüggések megteremtésére tö- rekedtek, melyek elengedhetetlenül fon- tosak egy új szemléletű Apáczai értékelés kialakításához. "Részben Apáczaival kap- csolatos MAKKAT LÁSZLÓ: Lórántffy Zsu- zsanna (Élet és Tudomány, 29. sz.) című cikke.
Tessedik Sámuel halálának 140. év- fordulóján számos megemlékezés jelent meg a pedagógiai és a mezőgazdasági szak- folyóiratokban. Sajnálatos azonban — bár a 140., év nem tekinthető jelentős évfor- dulónak —, hogy H A N Z Ó LAJOSnak egy közleményén kívül (Tessedik Tankönyv- tervezete, Pedagógiai Szemle, 11. sz.), mely egy eddig ismeretlen Tessedik dokumen- tumot tár fel, csak tartalmilag kevés újat jelentő megemlékezések jelentek meg.
(HANZÓ L A J O S : Az időszerű Tessedik, Tör- ténelemtanítás, 6. sz., B A R N A B É L A : Tes- sedik Sámuel, Köznevelés, 22. sz., Sós
ISTVÁN: Harc a testi, és lelki elernyedés ellen, Sport és Tudomány, 10. sz., VLNOZE F E R E N C : Tessedik Sámuel harca a nép jelemeléséért, Természettudományi Közle- mények, 8. sz.)
Örvendetes, hogy kutatóink igen he mar felismerték azt az igényt, amely a. most előtérbe kerülő gyakorlati oktatás hazai történetének feltárásával kapcsolatban fel- merült. Ezek között kell megemlítenünk Kiss G Y Ö R G Y cikkét: A gyakorlati oktatás gondolata Váradi Szabó János pedagógiájá- ban, Köznevelés 23/24. Kiss G Y Ö R G Y a hazai marxista neveléstörténeti irodalom- ban először tesz kísérletet az eddig kellően nem méltatott Váradi Szabó pedagógiai nézeteinek feltárására. Ugyanígy örven- detes, hogy D E Á K G Á B O R Zeyk Miklós' és a gyakorlati nevelés című cikkében (Köz- nevelés, 16. sz.) egy eddig n e m ismert nagyenyedi tanár pedagógiai jegyzeteit, illetve a jegyzetek rendkívül aktuális, a gyakorlati oktatással kapcsolatos nézeteit ismerteti. SZECSKÓ K Á R O L Y a politechnikai oktatás reformkorabeli úttörőjével foglal- kozik (Joó János, a politechnikai oktatás egri úttörője, Köznevelés 23/24. sz.). Az utóbbi cikk megírására vidéki tanár (Vér- pelét) vállalkozott, bizonyítva ezzel, hogy helyi pedagógiai hagyományok feltárá- sára vidéki pedagógusok is lehetnek hiva- tottak. Remélhető, hogy a gyakorlati oktatással foglalkozó három cikk a követ- kező években — talán éppen ezektől a szerzőktől — nagyobb összefüggéseket fel- táró tanulmányt is eredményez. A fenti témakört érinti tudományos igénnyel, nagy forrásanyagra támaszkodva B A L O G H I S T -
VÁN: Beregszászi Pál és a debreceni „Rajz- iskola" (Művészettörténeti Értesítő, 1. sz.) című cikkében.
Érdekes adalékokat tár fel, és megköny-
nyíti a későbbi Vajda monográfia meg- írását N Á D O R JENŐ_közleménye a Pedagó-
giai Szemle 7/8. számában. (Vajda Péter
•tanítványai között. Adatok' a tanár Vajda Péterhez.)
H E G Y I JÓZSEF : Tompa Mihály, a szolga- diák (Köznevelés, 1. sz.) című cikke igén .szerencsésen egyesíti a szorosabb értelem-
ben vett tudományos, és a jó értelemben v e t t népszerűsítő igényeket. Ilyen szem- pontból a cikk követhető példa lehet a Köznevelésben írt neveléstörténeti cikkek -számára.
A tudományos adatközlés szempontjá- ból oly gazdag Soproni Szemlében D Á V I D - HÁZY I S T V Á N közöl értékes adalékot.
.(Gruber János soproni tanító naplói, Sop- roni Szemle, 4. sz.) Igényes, a szokványos megemlékezéseknél jóval többre törekszik -a Bólyai János halálának 100 éves évfor- •
dulójára írt két tanulmány (KÁRTESZI
F E R E N C : Bolyai János, Pedagógiai Szemle, 6. sz. és SZÉNÁSSY B A R N A : Bólyai János 1802—1860, Matematika Tanítása, 2. sz.).
Széchenyi halálának 100. évfordulójára több tanulmány jelent meg. Ezek kö- zött kiemelkedő F A L U D I SZILÁRD álta- lános történeti jellegű értékelése (Széchenyi
•emlékezete, Pedagógiai Szemle, 4. sz.) és
Z I B O L E N E N D R E pedagógiai vonatkozáso- kat feltáró tanulmánya (Széchenyi peda- gógiai programja, Pedagógiai Szemle, 5. sz.).
A két közlemény nagymórtékben hozzá- járul a gazdag, de marxista szempontból kellően néni értékelt Széchenyi irodalom kiegészítéséhez. Ez alkalommal íródott
D A R V A S I S T V Á N közleménye (Széchenyi és .Podhorszky Lajos, Köznevelés, 17. sz.),
mely egyrészt Széchenyivel kapcsolatban, másrészt a korabeli bázitanításkodáshoz jelent értékes adalékot. A Köznevelés 7.
számában D Á N Y I K Á R O L Y tollából jelent meg megemlékezés Széchenyiről. (Széchenyi
•emlékezete.)
Neveléstörténeti irodalmunkban az óvo- Hai nevelőmunka tartalmi fejlődését kíséri nyomon V Á G OTTÓ tanulmánysorozata az Óvodai Nevelésben. (A nevelőmunka tartal- .mának és módszereinek- fejlődése a magyar
óvodákban, 6., 7—8., 10. sz.) Az első hazai óvodáktól napjainkig történő feldolgozás az óvodai nevelőmunka tartalmát fejlő- -désében elemzi.
G Y U L A I ZOLTÁN: 2 2 5 éves a magyar- országi bányamérnökképzés című tanulmá- n y a (Bányászati Lapok 11. sz.) vázlatosan ismerteti a bányamérnökképzés történetét napjainkig. N É M E T H S Á M U E L : A soproni
„Deákkúti vármegye" (Soproni Szemle, 3.
sz.) a soproni líceumban 1827-ben létesí- tett önképzőköri társulat történetét ismer- teti számos eddig ismeretlen adat álapján.
-'CSATKAI E N D R E : 1 5 0 éves hirdetések inas-
szegődtetésröl (Magyar Könyvszemle 2. sz.) című közleménye első az e kérdéssel fog- lalkozó dokumentumok között. A nevelés- történet és a néprajz sajnálatosan rende- zetlen kapcsolatának problémájára hívja fel a figyelmet IVANICS N Á N D O R : Peresztegi legény- és leányavatás (Soproni Szemle 3. sz.) című adalékában. j,
A dualizmus korából csak egy tanul- mányt találunk H E G E D Ű S A N D R Á S tollá- ból Gárdonyi és az iskola címmel. (Köz- nevelés 3 . sz.) K A T O N A I B O L Y A : A magyar iskolai egészségügy történetéből című cikk- ben a szerző a népoktatási törvény meg- jelenésétől a századfordulóig ismerteti a kérdés megoldására tett intézkedéseket, s különösen Fodor József, Korányi Frigyes és Markusovszky Lajos törekvéseit az iskola- egészségügy megteremtése érdekében.
Az 1870-es évek közoktatásához érdekes adalékot jelent DIÓSSZILÁGYI S Á M U E L :
Tömörkényi makói diákévei (Marosvidék jan. szám) o. cikke.
ZSIDAI JÓZSEF: AZ Eötvös Kollégium irattára az Eötvös Loránd Tudományegye- tem Levéltárában c. forrásközleménye (Fel- sőoktatási Szemle 3. sz.) jelent meg. A köz- lemény alapján tájékozódhatunk a nagy- nevű intézmény levéltári anyagáról és ez is hozzájárulhat a kérdés további feldolgo- zásához. VASKÓ LÁSZLÓ a felnőttoktatás kérdéséről Adatok a magyar munkásműve- lődés történetéhez (Népművelés 7. sz.), P. L.
a kisegítő iskolák történetéről Hatvan éve indult meg hazánkban a kisegítő iskola működése (Gyógypedagógia 2. sz.) közöl a - neveléstörténetírás szempontjából határ-
területet jelentő adalékokat. . ,
Jobbára az első világháború előttről igen értékes adatokat tár fel H . K O H U T MAGDA a budapesti I. sz. levéltár anyaga alapján . a Gyermektanulmányi társaság működéséről (Adatok a Magyar Gyermek- tanulmányi Társaság működéséhez, Peda- gógiai Szemle 7—8. sz.). A közlemény utal azokra a forrásokra, melyek a tár- saság anyagi ügyeiről, a Gyermek című lap fenntartási nehézségeiről, a Gyermek- tanulmányi Múzeumról, a levéltárban ren- delkezésre állnak.
K E R T É S Z Ö D Ö N tanulmánya az 1 9 1 2 -
ben nyílt Fővárosi Pedagógiai Szeminárium első két évtizede (Pedagógiai Szemle 6. sz.) címmel írt visszaemlékezést. A Szeminá- rium munkáját személyesen is jól ismerő szerző, saját élményei és az irodalom alapján állította össze tanulmányát. A sze- mélyes élmények azonban, bár egyrészt mindig megkönnyítik a kutató munkáját, másrészt az értékelést tekintve — számos veszélyt is jelenthetnek. Ezt bizonyítják
B I H A R I M Ó R — B O R S A N D R Á S — K . BARTOS E R Z S É B E T és K E L E N (JOLÁN a fenti cikkről
írt bírálatukban (Egy cikk margójára, Pe- dagógiai Szemle 11. sz.). K E R T É S Z Ö D Ö N -
nel szemben számos kérdést — különösen a Szeminárium 1919 utáni működését — elemzőbben; kritikusabban értékelnek.
Örvendetes, 'hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulója után is számos cikk foglal- kozik a kérdéssel. Ezek között elsőnek kell megemlíteni B E L E É R B É L A tanulmá- nyát a Felsőoktatási Szemlében. (Felső- oktatásunk a polgári forradalom és a Ta- nácsköztársaság idején, F. Sz. 2—3. sz.)
M O L N Á R I M R E : A lélektan alkalmazása a Tanácsköztársaság idején (Valóság 4. sz.) a kérdés teljes feldolgozására való törek- vés nélkül értékes ' adalékokkal szolgél a Tanácsköztársaság, illetve a pszichológia történetéhez.
Egy pedagógus kálváriáját mutatja he
SZABOLCS OTTÓ: Az akta elévült... (Köz- nevelés—14. sz.) című levéltári anyag alap- ján' írt cikke. S I M O N I S T V Á N ugyancsak a Köznevelésben (K. 14. sz.) ügyészségi aktákból ismerteti egy szegedi tanítónő szocialista erkölcstanát. (Osókási Etelka::' ,„Szocialista erkölcstan"-a.) Entzbruder De-
zsőről, a fiatal, mártírhalált halt kommu- nista tanítóról írt megemlékezéseket B O R S A N D R Á S a Köznevelésben Emlékezés Entz- bruder Dezsőre (K. 12. sz.) és a (Soproni Szemle _ 1. sz.-ban) Entzbruder Dezső élet regénye címmel. Az első magyar úttörő- csapat életéről Jóó K A T A L I N ír az Úttörő- vezető 8 — 9 . száméban. G Á B O R I S T V Á N a Tanácsköztársaság idején a Szovjetunióba menekült gyermekek moszkvai úttörő- csapatáról +r a Magyar pionírok moszkvai csapata (Uttörővezető 10. sz.) címmel.
Mindkét kérdés fontossága szükségessé ten- né, hogy a szerzők részletesebb tanulmány;
nyal is jelentkezzenek.
Nagy László didaktikai nézeteivel N A G Y S Á N D O R foglalkozik a Pedagógiai Szemlé- ben, Nagy László felfogása az oktatás lénye- géről és szerkezetéről. Adalékok és kommen- tárok címen (5. sz.). A kérdést széles sík- ban értékelő, elemző tanulmány 'Nagy László művein kívül felhasználja és kriti- kailag, értékeli a kérdéssel kapcsolatos iro- dalmat is. K Ö T E S Á N D O R : A levente- intézmény megszervezése és jellege címmel írt tanulmánya (Pedagógiai Szemle 3. sz.) részletesen Jelemzi azokat az okokat, me- lyek a Tanácsköztársaság leverése után szükségessé tették az uralkodóosztály szá- méra ennek az intézménynek a felállításét.
Levéltári és folyóirat-irodalom alapján
SZABOLCS OTTÓ ismerteti a pedagógus B- listázásokat Magyarországon az ellenforra- dalmi rendszer éveiben. Az anyagot az
1922—25-ös évekről közli. (Pedagógiai Szemle 7—8. sz.) .Ugyancsak levéltári és folyóirat-forrásokra épül J Á K I LÁSZLÓ ta- 128
nulmánya azokról a szociális vonatkozású károsodásokról, melyek a munkásság és a- szegényparásztség gyermekeit érték a Horthy-rendszerben. (A munkásság és sze- gényparasztság gyermekeinek helyzete a Horthy-rendszer iskoláiban. Pedagógiai Szem-
le 4 . sz.) D É K Á N K Á R O L Y : Dokumentumok a Horthy-korszak középiskolai tanárainak helyzetéről (Pedagógiai Szemle 7—8. sz.) című összeállításában négy dokumentu- mot közöl az állásnélküliségről, a Diplo- mások Önsegítő Szövetkezetéről és az óra- adók anyagi helyzetéről. Az értékes doku- mentumok azt bizonyítják, hogy érdemes lenne a folyóirat régebbi dokumentum rovatát ismét megnyitni. Földes Ferenc születésének 5 0 éves évfordulóján F Ö L D E S É V A : Földes Ferenc 1 9 1 0 — 1 9 6 0 címen (Köznevelés 5 . sz.), S I M O N G Y U L A : Földes- Ferenc 1 9 1 0 — 1 9 4 3 (Pedagógiai Szemlé- ben, 4. sz.), valamint Földes Ferenc emlé- kezete címmel (Pedagógusok Lapjában,.
3. sz.) közöl megemlékezést. A tanulók, szociális helyzetével a Horthy-rendszerben foglalkozik J Á K I LÁSZLÓ két tanulmánya.
Parasztgyermekek táplálkozása a Horthy- rendszerben (Köznevelés 2. sz.) és az.
Iskolás gyermekek ruházkodása a Horthy- ' rendszerben (Köznevelés 4. sz.) címmel..
A két cikk bő irodalom alapján elsősor- ban a szociális helyzetből eredő iskolai károsodásokat, hátrányokat tárgyalja. Ha- sonló kérdéssel foglalkozik G Á B O R ISTVÁN*
egykorú folyóiratcikkek szemléletes bemu- tatásával: Húsz évvel ezelőtt... Pedagógus- és gyermeksors Magyarországon (Közneve-
l é s 2 3 — 2 4 . s z . ) .
A felszabadulás tizenötödik évfordulója.
alkalmával örvendetesen szaporodtak a.
felszabadulás utáni. időszak kérdéseivel foglalkozó cikkek és tanulmányok. Külö- nösen örvendetes ez, mert az előző évek- ben csak kevés tudományos igényű* fel- dolgozás jelent meg erről a korszakról. Az.
1960-ban közzétett tanulmányok jórésze ugyan nem törekszik egy-egy kérdés rész- letekbemenő feltárására, mégis számos ér- tékes részlettanulmány látott napvilágot..
A neveléstudomány 15 éves fejlődése cím- mel a Pedagógiai Szemle szerkesztőségi cikkében (4. sz.) értékeli a neveléstudo- mány fejlődésének főbb állomásait. S Z A R K A JÓZSEF tanulmánya a Köznevelésben ( A magyar neveléstudomány másfél évtizede, 6. sz.) ugyancsak a fenti kérdésről ír.
A két cikk differenciált elemzései, elvi- ideológiai értékelései megkönnyítik nem- csak az olvasó, hanem a kérdéssel tudo- mányosan foglalkozók számára is az elvi tisztánlátást. A két tanulmány segíti a folyamatban levő népi demokratikus kor- szakra vonatkozó részletkutatásokat.
K O V Á C S J Ó Z S E F : AZ oktatásügy fejlődése
címmel (Köznevelés, 6. sz.) a korszak köz- oktatásügyének tartalmi, szervezeti, vala- mint mennyiségi fejlődését ismerteti. A további kutatásokhoz elengedhetetlenül fontos adatokat tárnak fel az oktatásügy fejlődését bemutató statisztikai munkák.
KURTTCZ DEZSŐ (Beszélő számok, Közne- velés, 6. sz.) a 15 év fejlődésének adatait közli szemléletes formában. LAKATOS ERNŐ
—RACSKÓ WALDEMÁRNÉ ugyanezt rész- letesebb adatok alapján, de csak fővárosi viszonylatban tárgyalják. (A főváros okta- tásügyi hálózatának fejlődése, Megyei és
"Városi Statisztikai Értesítő, 8. sz.) A ta- nulmány iskolatípusonként a tanulók, tan- erők és az osztálytermek viszonylatában közöl részletes adatokat. A fentiekkel azo- nos tartalmú, de megyei adatokat tartal- maz KOVÁCS MIHÁLY közleménye a Bor- sodi Szemlében, (Számok és tények me- gy érik 15 éves fejlődéséről, 1—2. sz.) és DÖME MIHÁLY cikke (Csongrád megye mű- velődésügyének kérdései a felszabadulás óta, Marosvidék, május). Ugyancsak megyei viszonylatban, de csak az óvodák 15 éves fejlődését ismerteti VIGH JÓZSEF (Hajdú- Bihar megyei óvodák fejlődése, Óvodai Ne- velés, 3. sz.), és fővárosi viszonylatban KÖVÁSZNAI REZSŐNÉ (A fővárosi óvodák- ról, Óvodai Nevelés, 2. sz.). A tanár- képzés fejlődéséről, szervezeti és tartalmi változásáról N É M E D I LAJOS közöl tanul- mányt a Felsőoktatási Szemlében (Tanár- képzésünk fejlődésének útja a felszabadulás óta, 4. sz.).
Szerencsés kezdeményezésnek tekinthető, bogy több tantárgy felszabadulás utáni fejlődéséről jelent meg tanulmány. Kár azonban, bogy ez csak a rajz (XANTUS GYULA: Felszabadulásunk 15. évforduló- jára, Rajztanítás, 1—3. sz.), az -idegen nyelvek (SZOBOSZLAY MIKLÓS: Idegen- nyelv oktatásunk 15 éves útja a felszabadulás óta, Idegennyelvek Tanítása, 2. sz.) és az ének (DONÁTH ANTAL: Iskolai énekokta- tásunk fejlődése a félszabadulás óta, Ének- tanítás, 1. sz.) tárgyak keretében történt meg. A bárom tantárgytörténeti tanul- mány közül különösen az első kettő (az említett két tanulmány a későbbiekben megjelent Tantárgytörténeti Tanulmány ok- ban részletesebb, teljesebb formában is megjelent) gazdag irodalom alapján elemzi a felszabadulás után megjelent tanterve- ket, útmutatókat, a pedagógus tovább- képzést. Vas megye oktatásügyének és népművelésének \ fejlődéséről két cikket olvashatunk a Vasi Szemlében. (FODOR H E N R I K : Oktatásügyünk forradalmi válto- zásai, 1 . sz. és PALKÓ ISTVÁN: Adalékok szellemi felszabadulásunkhoz, 1. sz.) Mind- két cikk megyei vonatkozású adatokat közöl.
t
A f e l s ő - é s ' k ö z é p f o k ú e g é s z s é g ü g y i o k t a - t á s f e l s z a b a d u l á s u t á n i t ö r t é n e t é r ő l B A R T H A FERENC : A felszabadulás 15 éve az egészség- ügyi felső- és középfokú oktatásban című t a n u l m á n y á b a n o l v a s h a t u n k . ( N é p e g é s z - s é g ü g y , 4 . s z . ) É r d e k e s , d e t e r m é s z e t e s e n c s a k n a g y o n v á z l a t o s SÁRDI MÁRIA m e g - e m l é k e z é s e a z ú t t ö r ő m o z g a l o m f e l s z a b a - d u l á s u t á n i b ő s k o r á r ó l . (Hogyan született meg 1945 után a magyar úttörő mozgalom, Ú t t ö r ő v e z e t ő , 1 2 . s z . )
A felszabadulás utáni népi demokratikus korszakról megjelent cikkek és tanul- mányok azt a megnövékedett érdeklődést bizonyítják, amellyel kutatóink e fontos korszak feltárása felé fordulnak.
Remélhető, bogy ez az érdeklődés, mely ebben az évben inkább csak a megemléke- zésekben és tényfeltáró közleményekben
jelentkezett, a közeljövőben igényesebb és nagyobb összefüggéseket feltáró tanulmá- nyokat eredményez.
Az egyetemes neveléstörténet köréből meg- elent cikkek száma jóval kevesebb. Ked- vező azonban, bogy á témaválasztást te- kintve és a feldolgozás mélységét illetően több, (FÖLDES É V A , KÖTE SÁNDOR, PATAKI FERENC) m a i p r o b l é m á i n k h o z k ö z e l á l l ó , igényes tanulmány jelent meg. A régebbi kortól időrendben elsőnek MBZEY LÁSZLÓ:
Középkori diákélet (Élet és Tudomány, 36. sz.) című népszerűsítő jellegű cikkét kell megemlíteni. Örvendetes, bogy a nagy példányszámban megjelenő folyóirat, — ha ritkán is, — de helyet biztosít nevelés- történeti tárgyú publikációknak. FÖLDES ÉVA az iskolareformmal oly szoros kap- csolatban álló fizikai munka újkori törté- netének feltárására vállalkozott. (A fizi- kai munka emberformáló szerepe az újkori nevelés történetében, Pedagógiai Szemle, 9. sz.)jA szerző elsősorban azokat az össze- függéseket tárja fel, melyek RABELAistól MARxig szinte összefüggő láncot alkottak.
ARATÓ ÁDÁM: Diesterweg a tanítók tanítója (Pedagógiai Szemle, 10. sz.) című tanul- mányában megemlékezésszerűen értékeli Diesterweget. Szerencsés lenne, ba egy ilyen általános értékelés után sor kerülne Diester- weg magyarországi hatásának elemzésére is.
KOVÁTS GYULA: Tolsztoj szellemi öröksége (Pedagógiai Szemle, 11. sz.) címmel emlé- kezik meg a nagy íróról, halálának ötve- nedik évfordulója alkalmából. A kérdést jól ismerő szerző sikerrel mutatja be azo- kat az ellentmondásokat, melyek Tolsztoj pedagógiai és filozófiai nézeteit annyira jellemezték.
PJÁVKO N. olyan kérdés feltárására vál- lalkozott, mely egyetemes történeti érté- kein túl magyar vonatkozásokat is tar- talmaz. ( I . Sz. Orlay — Gogol tanítója és nevelője, Pedagógiai Szemle 3. sz.) Orlay
ugyanis magyar származású, részben Ma- gyarországon járt iskolába, s innen távo- zott Oroszországba.
L E N I N születésének 9 0 . évfordulója alkal- mából K Ö T E S Á N D O R : Lenin és a közoktatás címmel (Pedagógiai Szemle, 4. sz.) közöl tanulmányt. Hazai neveléstörténeti iro- dalmunkban ez az első alkalom, hogy "a rendkívüli fontos, de eddig csak közhely- szerűen ismert kérdésről részletekbemenő tanulmányt olvashatunk. P A T A K I F E R E N C :
A polgári pedagógia Makarenko-képének
•bírálatához című nagyterjedelmű tanul- mányában (Pedagógiai Szemle, 10., 11. sz.) átfogó képet kapunk MAKARENKO polgári szemléletű értékeléséről. A kérdésben szé- les tájékozottságú szerző tanulmánya új, és differenciáltabb MAKARENKO értékelést tesz lehetővé.
Egyetemes neveléstörténeti kutatásunk elé az idei gazdag eredmények után, csak azt a követelményt állíthatjuk, hogy az aktuális kérdések problématörténeti fel- tárásán túl igyekezzenek összefüggéseket teremteni az egyetemes és hazai kérdések között.
Az 1960. év folyóiratokban megjelent neveléstörténeti irodalmáról összefoglaló- an megállapíthatjuk a mennyiségi növe- kedéssel egyre inkább igényelhető koordi- náltság hiányát. Az alkotó erők bizonyos mértékű szétforgácsoltsága, a részletkér- dések feltárása mellett kicsi a nagyobb összefüggéseket bemutató, szintetizálásra törekvő cikkek száma; a vidéki szerzők általános neveléstörténeti tájékozottsága nem mindig kielégítő.
J Á K I LÁSZLÓ
AZ MTA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁGA
Vita az Akadémián a magyar nevelési tervjavaslatról A Magyar Tudományos Akadémia Pe-
dagógiai Bizottsága 1961. október 16-i kibővített ülésén megvitatta a Magyar Nevelési Tervjavaslatot. A vitán a Bi- zottság állandó tagjain kívül részt vettek
•a MM illetékes főosztályainak, az egyete- mek, főiskolák, közép- • és általános iskolák meghívott képviselői.
N A G Y SÁNDOR elnök megnyitó szavai után SZARKA JÓZSEF, a Pedagógiai Tudo- mányos Intézet igazgatója a vita tárgyát képező Tervjavaslat készítésének előzmé- nyeit ismertette, röviden tájékoztatta a Bizottságot a Tervezettel kapcsolatban folyó kísérleti munka eddigi tapasztalatai- ról és előterjesztette azokat a problémá- kat, amelyeknek a megoldásához a PTI neveléselméleti csoportja, a'' Tervjavaslat
készítője a Bizottság segítségét kéri.
A Nevelési Tervjavaslat — a maga ne- mében első ilyen természetű kísérlet a ma- gyar pedagógia történetében — az álta- lános és középiskolákban folyó nevelő- ' munka céltudatosabb, tervszerűbb,- s en- nek alapján eredményesebb viteléhez kíván segítséget nyújtani. Ennek érdekében a
tervezet készítői 60 általános és közép- iskolai nevelő bevonásával két éven át (az
1958—59. és az 1959—60-as tanévben) folyamatos megfigyelés alapján felmérték az általános és középiskolai tanulók átla- gos fejlettségi szintjét osztályonként, azok- nak a világnézeti és az erkölcsi követel- ményeknek a tükrében, amelyeket a.szo- cialista társadalom támaszt objektíve a ma emberével szemben. Ez osztályonként elvégzett szintfelmérés, amely tájékozta- tást adott a tanulók jelenlegi neveltségi Állapotáról, támpontokat adott annak a'
m e g á l l a p í t á s á h o z , m i a z , a m i e g y - e g y k o r - c s o p o r t b a n a v i l á g n é z e t i é s a z e r k ö l c s i n e v e l é s t e r ü l e t é n k ö v e t e l m é n y k é n t t á m a s z t -
h a t ó a f i a t a l o k k a l s z e m b e n s m i l y e n s z i n - t e n t á m a s z t h a t ó k a k ö v e t e l m é n y e k a h h o z , h o g y a z i s k o l á k b a n t e r v s z e r ű e n f o l y ó n e - v e l é s e r e d m é n y e k é p p e n l é p é s r ő l l é p é s r e m e g k ö z e l í t h e s s ü k a z o b j e k t í v t á r s a d a l m i i g é n y b e n t ü k r ö z ő d ő s z o c i a l i s t a e m b e r - e s z m é n y t .
A t e r v e z e t — a j a v a s l a t i n d o k o l á s a u t á n — t a r t a l m a z z a j e l e n l e g i f o r m á j á - b a n a n e v e l t s é g i s z i n t f e l m é r é s e k e r e d m é - n y e i t k o r c s o p o r t o n k é n t ; e z u t á n a t a n u l ó k - k a l s z e m b e n t á m a s z t a n d ó k ö v e t e l m é n y e - k e t a t e s t i , e r k ö l c s i é s e s z t é t i k a i n e v e l é s t e r ü l e t é n , o s z t á l y o n k é n t r é s z l e t e z v e . A t e r v k é s z í t ő i i g y e k e z t e k d i f f e r e n c i á l t a n k i b o n - t a n i m i n d e n e g y e s k a t e g ó r i á b a n , m i a z , a m i t a t a n u l ó k n a k t u d n i u k k e l l , s m i l y e n t e v é k e n y s é g r e é s m a g a t a r t á s r a k e l l , h o g y k é p e s e k l e g y e n e k a z a d o t t o s z t á l y b a n . A k ö v e t e l m é n y e k m e g v a l ó s í t á s a módszerei- nek a k i f e j t é s é r e a t e r v k é s z í t ő i c s a k a z e l s ő k í s é r l e t i é v e k t a p a s z t a l a t a i n a k a f e l - d o l g o z á s a u t á n v á l l a l k o z t a k .
A P T I n e v e l é s e l m é l e t i c s o p o r t j a a k ö - v e t k e z ő k é r d é s e k b e n k é r t e a B i z o t t s á g v é l e m é n y é t é s j a v a s l a t a i t a k í s é r l e t i k i - p r ó b á l á s s z a k a s z á b a n l e v ő - t e r v e z e t t e l k a p - c s o l a t b a n :
h o g y a n l á t j á k a B i z o t t s á g t a g j a i é s a m e g h í v o t t a k a n e v e l é s i t e r v é s á t a n t e r v v i s z o n y á t ;
e g y e t é r t e n e k - e a t e r v e z e t j e l e n l e g i k o n - c e p c i ó j á v a l ;
m i a v é l e m é n y ü k a k ö v e t e l m é n y e k s t r u k - t ú r á j á r ó l , a k ö v e t e l m é n y e k t a r t a l m á r ó l é s r é s z l e t e z e t t s é g é n e k a f o k á r ó l ?
