[SfiDtot? n>
puszta
PILLER DEZSŐ
SZÁNTÓDPUSZTA
I
K A P O S V Á R 1 9 7 8
Lektorálta:
Dr. BOROSS MARIETTA
Szerkesztette és az előszót írta:
H O N F I ISTVÁN
A borítólap SEGESDY KATALIN
munkája
A fotókat PILLER DEZSŐ
a rajzokat a szerző elképzelése alapján BAJOK SAN DORNÉ
készítette
Felelős kiadó: Honfi István igazgató
Készült a Somogy megye1! Nyomdaipari Vállatot kaiposvári üzemében 78. 11. 7318 - 1000 példányban - Kiad. Főig. eng. sz. : 41.441
Felelős vezető: Farkas Béla igazgató
E L Ő S Z Ó
írásos d o k u m e n t u m o k és a szájhagyomány s o k o l d a l ú összevetése a l a p j á n t á r u l elénk e kötet l a p j a i n Szántódpuszta rövid története. A gyűjtemény nem a d részletes elemzést a történeti m ú l t egyik területéről sem, d e t ö m ö r utalással jelzi a fontosabbalkat, amelyeikre t u d o m á n y o s értekezés f o r m á j á b a n külön-külön is érdemes lenne visszatérni.
Szántód puszta neve immár két évtizede él é l é n k e b b e n a k ö z t u d a t b a n , azótia, amióta f e l r ö p p e n t a hír: meg kell menteni a szántód pusztai fontos agrártörténeti épületegyüttest. A Somogy megyei Tanács I d e g e n f o r g a l m i H i v a t a l á n a k lelkes m u n k á j a , a kapott á l l a m i t á m o g a t á s ésszerű felhasznállása elmozdította a holtpontról a sok évig v a j ú d ó felújítást.
Piller Dezső, nyugalmazott á l t a l á n o s iskolai t a n á r j e l e n kötetével ehhez az alapozó munkához kívánt néhány t é g l á v a l hozzájárulni. Szorgos gyűjtő, kutatói tevékenysége lokálpatriotizmusából fakadt, összegezése azonban j ó val t ö b b e n n é l . G o n d o l a t é b r e s z t ő kérdésfölvetéseivel, itt-ott a B a l a t o n r a , a kapitalista nagyüzemi gazdálkodásra, a cselédsorsra vonatkozó összehason
lító észrevételeivel kitágítja a t é m a horizontját. Ez szükséges is, nehogy az országos közegből kiszakítva lássuk e viszonylag é p e n ránk m a r a d t é p ü l e t együttes egyre f o n t o s a b b á váló történeti bemutatását. Az e l é g g é nagy számú, m ű f a j i l a g t a r k a kérdéskör, amelyet a szerző érint, Myen népszerű-tudományos f o r m á b a n és terjedelemben nem teszi lehetővé, hogy minden vonatkozásban kimerítő választ k a p j o n az olvasó. M á s f e l ő l az egyes részek részletes, t u d o mányos feldolgozása specifikus szakemberek b e k a p c s o l ó d á s á t igényli.
Ez a b e h a r a n g o z ó munka — megítélésünk szerint — mégis hasznos le
het. Az érdeklődő olvasóközönség j ó l megismerheti belőle a pusztát és kör
nyezetét. A szemléletes leírások, a közölt fényképek és vázlatok k i t a p i n t h a - tóvá, megfoghatóvá teszik a helyet, az épületegyüttest, a t ö r t é n e l m i f o l y a matot.
A növénytakaró leírása, a vidék á l l a t v i l á g á n a k bemutatása színes, j ó l gyarapíthatja vagy újíthatja fel a nem szakemberek e b b é l i t u d á s á t . A régi személynevek fölelevenítése, magyarázata érdeklődésre t a r t h a t számot az o l vasók t á b o r á b a n á l t a l á b a n , különösen a környék lakóinak körében, d e j ó a l a p u l szolgálhat a t o v á b b i kutatásokhoz is, mert a szerző egyes m e g á l l a p í tásai föltételezések.
Pálóczi Horváth Á d á m szántódpusztai bérlősködése, o t t a n i i r o d a l m i t e vékenysége t o v á b b növeli a hely történeti értékét. Piller Dezső helyesen tette, hogy a helyi vonatkozásokon kívül t e l j e s e b b képet a d o t t Pálóczi munkássá
g á r ó l , mert ezzel á l t a l á n o s j e l l e g ű ismeretterjesztést is végez. A t o v á b b i k u tatáshoz a z o n b a n Pálóczi g a z d á l k o d á s á v a l , a vitás lakóházzal, az i r o d a l m i t a -
lálkozókkal kapcsolatban leírt megállapításai, föltételezései a d h a t n a k i n s p i rációt.
A kompátkelés leírása m i n d e n k é p p hasznos, noha a rév nem tartozott a szántódi gazdasághoz. Tihannyal való k a p c s o l a t á b a n a z o n b a n szerves
részét képezte a g a z d á l k o d á s n a k a kompátkelés is. A „ l e g h i t e l e s e b b t a n ú "
e l m o n d á s a olyan tényeket mentett á t az utókor számára, amely könnyen vég
leg feledésbe merült volna.
N a g y o n fontos d o k u m e n t u m az 1932-ben kelt aratási szerződés. Az u r a d a l o m m i n d e n b e n biztosította magát. A szerződés olyan kényszer volt a ke
zében, amellyel mindent elért. Az aratás leírása n é p r a j z i l a g is értékes.
Sok használható a d a t o t olvashatunk a Balaton h a j d a n i , a nemesség á l tal elképzelt káros lecsapolási tervéről, a szőlőművelésről, a híres szántódi ménesről, a cselédéletről, a g a z d a s á g fő jellegzetességeiről, e g y e d ü l á l l ó sa
j á t o s s á g a i r ó l . M e g k a p ó a pusztai gyermekség és az esték eltöltésének leírá
sa.
Reméljük, az első hírnök betölti hivatását: ráirányítja a közönség f i g y e l mét a pusztára, s t o v á b b i kutatásra, tudományos publikálásra serkenti a szakembereket.
Honfi István
4
B E V E Z E T É S
Tihany a Balaton vidék p á r a t l a n ékessége, a világ szépet kereső m i l lióinak sziklás h e g y t e t ő j e : ősi, szép, előkelő szomszédunk. De századokon á t urunk és parancsolónk is.
Tornyát őseink figyelték. Falait, bástyáit elődeink emelték. A mi h a t á runk neki termett századokon á t bort, búzát, gyümölcsöt, halat, vadat. Job
bágyszépapáink nekik görnyedtek, levett föveggel előttük hajladoztak.
András, a p a n n ó n i a i a k királya itt választott örökös nyughelyet m a g á n a k . M e g i d é z t e a j ö v e n d ő t : „ . . . i n n e n , e puszta helyről i n d u l m a j d el az e l j ö vendő századok harangszava . . . Itt csendül fel s hal el a zsolozsmázó szer
zetesek szárnyaló g r e g o r i á n - d a l l a m a . . . És itt, az alsótemplom h o m á l y á b a n , szűk a b l a k o n tör be m a j d a napsugár, hogy századokon á t fénykévét ves
sen az a l a p í t ó király fehér sírkövére . . . "
S királyi a k a r a t b ó l és bőkezűségből f e l é p ü l t Tihany. Foglalatként azóta is szürice sziklák őrzik, zöld erdők koszorúzzák és nyájason öleli körül a szép
séges B a l a t o n .
Tihany nemcsak uralta a t á j a t , h a n e m a v a l ó s á g b a n is h a t a l m a t k a pott. Harangszavát idők f o l y a m á n harminc-negyven f a l u j o b b á g y n é p e leste.
Amikor a monostorban díszbe öltöztek a gyolcs-terítésű asztalok, r a gyogtak a kupák, t á l a k , ezüst evőeszközök; amikor kóstolóra vártak a p a lackok mélyén gyöngyöző illatos óborok, a t á n y é r o k b a n gőzölgő fűszerezett le
veseik, és v á l o g a t o t t pecsenyék illata terjengett a levegőben, az asztalnál ülők vajon g o n d o l t a k - e arra, hogy e sokféle földi j ó n a k n a g y o b b részét a so
mogyi föld a d j a ? És hogy mindaz, ami a „ t e r ü l j - a s z t a l k á m " bőségét idézi, a j o b b á g y f a l v a k népeinek keserves m u n k á j a á r á n született?
Az a p á t o k felismerték Szántód jelentőségét és magukhoz l á n c o l t á k a közeli birtokot. Szerették és keményen kormányozták Szántód falucskát, m a j d később a somogyi birtoktestek központját, mely nemcsak a kenyeret, de a p a t t o g ó cserfahasábok enyhe melegét, a bor vidító tüzességét és a terített asztalok halát-vadját, hízott jószágát, gyümölcsét is biztosította számukra.
Szántód a tihanyi a p á t s á g a l a p í t á s á n a k idejétől egészen a f e l s z a b a d u lásig volt az a p á t s á g kezén. M a ritka szép épületkomplexumával a g r á r t ö r t é neti kincsünkké vált. Most már a mi d o l g u n k , hogy épületeit helyreállítva a d o l g o z ó nép kultúráját, felüdülését, szórakozását szolgálja.
I. SZÁNTÓD ÉS KÖRNYÉKÉNEK BEMUTATÁSA, TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁSIG
Séta a pusztán
A 7-es műúton Z a m á r d i után érjük el a szántódi berek lapályát. Széles rétségek, széltől h a j t o t t nádasok, m e g d ő l t nyárfasorok mögött a Balaton tük
rének csak egy keskeny csíkja látszik.
B a l o l d a l t kisebb dombocska emelkedik ki a t á j b ó l , tetejét kis kápolna koronázza. Ez Szántódpuszta. M a g a a település a d o m b északnyugati ö l é ben éli a m a g a megszokott, m i n d e n n a p i életét. Az útmenti fák, fasorok, szétterülő d o m b o k a z o n b a n m i n d e n t eltakarnak szemeink elől.
Á l l j u n k meg az évszázados faliak alatt, és f o r d u l j u n k be a pusztára!
Idilli környezetben mesebirodalomba lépünk. A puszta érdekes elhelyezésé
vel, e r e d e t i , patinás épületeivel, egész környezetével a h a j d a n i j o b b á g y v i l á g n a g y g a z d a s á g á n a k emlékét őrzi.
Balról a klasszicista kastély épületét t a l á l j u k , amely a jószágikormány- zók, intézőik lakása volt.
A kastély déli szomszédságában nyílik a három hosszú folyosóból álló nagypince, amely a szőlőhegyi dézsmák és u r a d a l m i szőlők b o r á t nyelte e l .
A kis térség közepén régi kút á l l . H e n g e r e durva l á n c o n emelte a csöbröt, mely vizet a d o t t a kastélynak, pincének és a hosszú vályúnak.
M e n j ü n k a major közepe felé. Balról vaskos, t ö m ö r f a l ú épület terpesz
kedik. Vas a j t a j a e l á r u l j a , hogy ez a magtár. Két szinten t á r o l t o k benne g a b o n á t .
Tovább menve, kissé b e l j e b b az úttól széles cselédlakás búvik meg az a k á c l o m b o k között. Bolthajtásos, n á d f e d e l ű épület. Nagyméretű közös kony
h á j á b a n valamikor nyolc jobbágyasszony hajladozott a sorozott tűzhelyek körül, hogy övéinek meleg ételt készítsen. Négy nagy s z o b á j á b a n nyolc ösz- szeköltöztetett j o b b á g y vagy cseléd c s a l á d j a lakott.
A következő, hosszú é p ü l e t a csőszház. N á d f e d e l ű , h a j d a n h a t c s a l á d nak nyújtott menedéket.
E házak előtt kiskertek voltak elkerítve, mogyoróvesszőből állított kerí
téssel. Faházak, „ k ó t e r e k " , azaz d o r o n g f á b ó l készített szellős kamrácskák, földbe süllyesztett baromfióldk, f a v á g ó tuskók mindenfelé. A d o m b emelke
dőjénél a múlt század közepe t á j á n f ö l d b e vájt és t é g l á v a l kibélelt 14 bur
gonyáspince sorakozik. N e m r é g mindegyiknek a j t a j á n lakat, mert mindnek külön g a z d á j a volt. A közös sertésólak romjai is a közelben vannak.
Jobbra egy kis emelkedőn felérünk a major t á g a s , központi térségére.
H a t a l m a s homokkő t ö m b ö k á l l n a k az út mellett. Ezeket pár éve túrta ki a gép a f ö l d b ő l , mikor a majorudvaron levő ősi t r á g y a d o m b helyét f ö l d d e l betemették.
-
A kastély
A század elején épült kasznárhc
• .'.'. •
A gazdalakás
Kiskertek a cselédház előterében
A négyszögletes tér körül á l l n a k a jellegzetes épületek. Keleten a ket
tős folyosója, 48 lábas kukoricagóré, melynek a l j á t kocsiszínnek képezték ki.
A déli o l d a l o n áll a gazda lakása, melyben e század elejétől fogva a gazda lakott. A régebbi időben e ház udvarház (Edelhaus), sőt északnyugati lak
része pusztai kocsma volt.
Közelében van a nyugatra húzódó pásztorház, mely csak a tűzfalát és a külső p a d l á s f e l j á r ó t mutatja felénk. A tér nyugati szélén áll a közösségi élet ritka emléke, a közös kemence. Erősen m e g r o n g á l ó d o t t á l l a p o t b a n v a n .
Az udvar nyugati peremén húzódik a mesteremberek háza. Ebben la
kott a kovács, a bognár, a k á d á r és az asztalos, később a kertész is. Észak
ról a lóistálló zárja be a négyszöget. Távolabb, a major d é l n y u g a t i öveze
tén vannak a marhaistállók és sertéstelepek. Itt van a pajta és a szérűskert is. A szérűskert a l j á n árva gémeskút integet.
Sétáljunk vissza a nagypince közelébe. Innen i n d u l a d o m b r a felvezető sétaút. Fák alatt, sövények között, százados kőlépcsőkön h a l a d u n k . A d o m b t e t ő n sudár cédrusok á l l n a k elénk. A k á p o l n a előtt vagyunk. Csikordul a kulcs. Évszázados f a l a k hűvössége csapja meg arcunkat. Barna t ö l g y f a p a - dak, színes üvegablakok, ízléses barokk berendezés, szent Kristóf oltárképe r a g a d j a meg a látogatót. Visszhangozva d o b o g a falépcső, a m i n t felme
gyünk a csöppnyi kis kórusba. Innen még szebbnek látszik a gondozott, tisz
ta kis k á p o l n a . A lezárt h a r m ó n i u m tetején egy régi, elnémult harangocska szíve nyugszik.
A k á p o l n a mögötti dombtetőről festői kép t á r u l szemeink elé. Észak felé látjuk Tihanyt, Füredet, a fél Balatont. O d é b b Arács, Csopak, Alsóőrs tor
nyai látszanak. Látjuk a siófoki víztornyot. Z a m á r d i felől a kőhegyi cédrusok integetnek. Nyugatra csillog a földvári kikötő ezüstös víztükre. Dél felé faso
rok, széles mezők, majd magas erdők zárják le a látóhatárt.
A d o m b t e t ő n , a h o l állunk, átviharzott a népvándorlás á r a d a t a . V a l a h a római katona állt itt és tekintett széjjel. A tetőn t a l á n évezredes temetők húzódnak.
A legrégebbi adatok, természetrajzi viszonyok
Szántód nevét a Balaton kompkikötőjéről ismerjük. A nevet a d ó major
ság kissé b e l j e b b , a réteken t ú l , egy kis dombocska nyugati ölében rejtőz
ködik.
Szántód neve a századok folyamán a következő változatokban f o r d u l e l ő : 1055-ben Koku-zarma (Ka'k-szarma)
1211-ben Z a m t h o u (Szántó) 1267-ben Somthod (Szántód)
1338-ban Villa Z a n t h o w (Szántódi urasági lak) 1358-ban Possessio Z a n t o d (Szántód falu) 1572-ben Zantó puszta
1715-től Szántód puszta1
A nevekből kiolvashatjuk, hogy Szántód f ö l d j e a rév környékén levő f é l szigetre is kiterjedt (Kak-szarma = T ó ö b l e - k a r é j a ) ; hogy a f a l u lakói f ö l d műveléssel foglalkoztak (Szántó), később mint urasági lakot és kis majort említik c s u p á n , azután f a l u n a k nevezik, a török óta pedig puszta.
10
Cédrusok a k á p o l n a előtt
Kilátás Tihany felé
Szántod-rev fele i s z á n t o d i
У Siófok- Bp. felé
7-es műút Bp. fele
S2ÁNTÖDPUSZTA VÁZLATOS TÉRKÉPE /1952./
1. közöskonyhás cselédlakások 2.csőszhöz 3. gazdalakás 4. pásztorház
5. mesteremberek háza 6. közös kemence 7. с selèdlakàs, istállói
8. paràdèskocsis lakás 9. kastély
10. nagypjnce 11. magtár 12. lóistálló 13.göbölistálló U. pajta 15. ólak 16-góre
M И=50000
Kőröshegy fele
Ezekből következik:
1. Királyi udvarnok-népek szántóföldje és f a l u j a volt, amely a körülötte levő erdőségekkel, n á d a s o k k a l , gyümölcsösökkel, a f a l u népével együtt k i rályi a d o m á n y k é n t a tihanyi a p á t s á g j a v a i t gyarapította.
2. A névben szereplő „ d " kicsinyítő helynévképző azt bizonyítja, hogy igen régi, magyaros névadásról van szó. A vidéket magyar törzsi népek száll
t á k meg és nevezték e l . A környék helynevei is magyar településekről tesznek t a n ú b i z o n y s á g o t ( Á d á n d , Endréd, Z a m á r d , B o g l á r d , K a r ó d , A l m á d , Fonóid.
Füred, ő s z ö d stb.).
3. A puszta a névben azt j e l e n t i , hogy az Á r p á d - k o r b a n virágzó falucs
ka nem bírta ki a török idők viszontagságait, elpusztult, pusztává lett. 1715- ben ugyan újra betelepítették, de az urasági birtok j d l e g e miatt faluvá t ö b b é nem fejlődhetett.
Az a p á t s á g a t ö r ö k uralom a l a t t birtokainaik 9/10-ed részét elvesztette.
Szántódot közelsége és j ó fekvése m i a t t a m e g m a r a d t birtokok központjává fejlesztették ki.
Szántód környéke Külső-Somogy dombvidékéhez tartozik. A Tihanyi f é l szigettel együtt a Balaton vidék legváltozatosabb t á j a ez.
Északon, mély törésvonal mentén helyezkedik el a B a l a t o n . Az észak
ról j ö v ő szél m e g t o r p a n a szirteken, ereje m e g g y e n g ü l , szélárnyékot c s a p a t ó vizére. A szélárnyékban nem képes a víz a b e n n e levő homokot, iszapot egészen a somogyi p a r t i g szállítani, h a n e m e l ő b b lerakja azt. Ehhez a l e
rakott törmelékhez az ú j a b b h o r d a l é k o t a keleti, d e f ő l e g a n y u g a t i viharok szállítják. így é p ü l h e t e t t fel az a turzásháromszög, a m i a Rév, Z a m á r d i és Szántódpuszta között t e r ü l e l . A turzás és a félsziget a B a l a t o n víztükrét m i n t e g y ötödrésznyire szorítja össze.
A turzás belsejéből, r é g e b b e n a Balaton öbleiként szolgáló területről a h u l l á m z ó vizet a múlt században c s a p o l t á k le.
A l a p á l y b ó l fokozatosan kiemelkedő hullámos, szélbarázdákkal t a g o l t felszínt g a z d a g p a n n o n - r é t e g e k t a k a r j á k .
A mélyben, 180—200 m mélységben m i n d e n ü t t kristályos kőzet, a g r á n i t a biztos a l a p . H a t a l m a s »tömegét a földrengés sem t u d j a m e g m o z g a t n i . A g r á n i t r a évmilliós rétegek települtek. A Pannon-tenger csigavázas mészkő
rétegei 40—50 m mélységben m i n d e n ü t t m e g t a l á l h a t ó k .
A mészkőrétegre vörös kavics, vörös homok, zöld homok, m a j d sárga ho
mok telepedett. E rétegek közé a víz szeszélyes j á t é k k a l keskeny, szürke agyagcsíkokat vagy v a s t a g a b b vályog- és a g y a g p a d o k a t rakott.2
A felszínt - a mocsaras rész kivételével - m i n d e n ü t t az évezredek po
r á b ó l képződött kitűnő t e r m ő f ö l d , a lösz borítja. A szélbarázdák szélesen v á g ó d t a k be a felszíni rétegekbe és változatossá teszik a vidék a r c u l a t á t . A térszín l e g m a g a s a b b f o r m á i az erdővidéken emelkednek ki.
M a g á t a szántódi d o m b o t a szél a mélyben rejtőző homokkő-vázra épí
tette f e l . A dombocska északi l á b a a mocsárba süllyed, dél felé p e d i g össze
f ü g g é s b e n van a p a n n o n - r é t e g e k k d . E rétegek a d j á k az egész h a t á r b a n a gabonatermesztésre oly kitűnő szántóföldeket.
A d o m b északnyugati és d é l i lankás előtere kitűnő lehetőséget nyújtott az emberi letelepedésre. A víz és a mocsár három o l d a l r ó l is védte a t e r ü -
13
letet. H a t á r a h a l b a n , v a d b a n , gyümölcsökben g a z d a g volt. A kőkori ember csiszolt eszközeinek előfordulása jelzi, hogy az újkőkor embere itt már letele
pedett.3
Környéke a rézkorban is lakott volt ( B a l a t o n e n d r é d , Ságvár, Szólád, Ba- l a t o n b o g l á r , Zamárdi).4
A bronzkorban telepek létesültek a déli parton végig, a temetők néhol a parti homoksávba is lehúzódtak (Siófok, Balatonkiliti, Balatomlelle, B a l a t o n boglár, Zamárdi).5
A vaskor nyomait Tihanyban, Balatonföldváron, Kerekiben, B a l a t o n b o g láron, ú j a b b a n Z a m á r d i b a n és Kötcsén találjuk.6
A rómaiak bizonyosan uralták az őrségállításra felkínálkozó szántódi dombtetőt. A földvári, zamárdi és tihanyi erődítményekké:] együtt ez is sze
repet játszhatott a b a l a t o n i átkelés ellenőrzésében.7
A tó északi partján e b b e n az időben összefüggő lakosságról tudunk.8
A déli parton Fonyódon, B a l a t o n s z a b a d i b a n ú j a b b a n Z a m á r d i b a n b u k k a n tak elő itt-tartózkodásuk nyomai.9 A közeli Ságvár kisebb táborhely, Fenék
puszta pedig hatalmas táborváros volt.10
Az 1969-ben, a zamárdi Pap-tagon előkerült késő császárkori sírok is e vidék 'lakottságát bizonyítják.1 1
Szántódról csupán két magános sír került napvilágra.1 2 Az Állási dü'lő Komlós-i peremén levő sírból csontváz, kard és korsó került elő. A hársfás út a l j á n előkerült sírból pedig csontváz és egy korsó (arany?) pénz. A l e letek Tihanyba kerültek.
Szántód lakosságát egy 1960-as években, a puszta belterületén előke
rült bronz (?) perselyszobrocska (?) jelzi. A kb. 20 cm magas szobrocskát a Nemzeti M ú z e u m b a küldték fel meghatározásra.1 3
A szájhagyomány szerint a d o m b keleti lejtőjén, szántáskor a r a n y p é n zeket, Árpáskertben pedig egy a r a n y k a n a l a t is t a l á l t a k .
A népvándorlás népei közül a kelták és az avarok hosszabb időre m e g szállták e vidéket. Balatonföldváron a kelta pénz, Z a m á r d i b a n két kelta sír került elő.14 A környék avar u r a l m á t az 1972-ben részben feltárt, nagy k i terjedésű zamárdi avar sírmező bizonyítja.1 5
A honfoglaláskor törzsi magyar népek telepedtek le e vidéken. Vissza
m a r a d t szláv lakosságról nem t u d u n k .
Szántód történetéhez kapcsolódnak még az a l á b b i régészeti leletek i s : A Somogyi N é p l a p híradása szerint az 1960-as években, közel a pusz
tához, egy h o n f o g l a l á s kori halásztanyára b u k k a n t a k a Balatoni M ú z e u m munkatársai. (Balatoni M ú z e u m , (Keszthely);
M á r i a királynő 133 d b ezüst d é n á r j á t a bazsitanyai d ű l ő keleti f e l é b e n tatlálták meg 1962-ben (Balatoni M ú z e u m , Keszthely);
a K á p l á n k ú t emelkedőjénél levő, útmenti sózógödörből régi sarkantyú került elő ( Z a m á r d i Helytörténeti Gyűjtemény).
Az ú j a b b idők legjelentősebb emléke a szántódi földosztó b a l t a . Az ősi szántódi családbc) származó Bánfalvi Lajos szerezte meg ezt az ugyancsak Szántód pusztán lakó M a j o r Lajostól, a Z a m á r d i Helytörténeti Gyűjtemény számára. A szántódi a p á t s á g i birtokot ezzel a f a v á g i t ó r ó l f e l k a p o t t baltával osztottók ki 1945 tavaszán. (A mezsgyekarókat a jelzett baltával f a r a g t á k ki és verték a földbe.)
14
Szántód h a t á r á b a n különféle t a l a j o k f o r d u l n a k elő. A Balaton mel<lékét szürke h o m o k t a l a j , a berek szélét fekete h o m o k t a l a j f e d i . A lecsapolt ré
szeken tőzeges, szikes és fekete agyagos talajúikat t a l á l u n k . A lankáikat, d o m b o l d a l a k a t lösz f e d i . Az e r d ő k b e n a b a r n a erdei t a l a j az uralkodó, a völgyekben p e d i g a vörös a g y a g . Köves t a l a j csak a Küeshegy tetején for
d u l elő, parányi t e r ü l e t e n .
Régebben a Küeshegyen követ, a Csikaszában agyagot, a temető kör
nyékén homokot bányásztak. E bányák megszűntek.
A vidék é g h a j l a t a szárazföldi, mediterránba hajló. Több az eső, mint az A l f ö l d ö n , d e kevesebb, mint a D u n á n t ú l nyugati részén (700 mm).16 A nyár meleg, napfényes, nyaralásra kiválóan alkalmas. Az esőt a d é l n y u g a t i és nyugati szél hozza. A vihar és a hó északról tör rá a vidékre.
A növényzet az idők folyamán sokat változott. A Balaton megszületésé
nek idején, az utolsó jégkorszakban zord é g h a j l a t uralkodott itt. Füves tundranövényzet, fenyőfás ligetek, nyírbozótok, fűzbokrok borították be a tájat.1 7
Az időjárás lassú felmelegedésével mind n a g y o b b tért hódított a bükk.
hárs, mogyoró, tölgy és szil.18 A fenyő északabbra vonult, helyét a szelíd
gesztenye erdő f o g l a l t a e l .
A honfoglalás idején ligeterdős lehetett a t á j , melyben ritka fás legelők, dús kaszálók, zúgó n á d a s o k is voltak. A szárazabb területeket, m a g a s l a t o k a t csalitosok, tüskés bozótok borították, a völgyekben bozóterdők nőttek. V a d gyümölcsfák bőven voltak az egész h a t á r b a n .
M a már más a növényzet képe. A réteket, útpartokat, e r d ő - és mezőszé
leket a p a n n o n - f l ó r a illatos, dús bokrai díszítik (zsálya, f e h é r ü r ö m , p a n n o n bükköny, koronafürt, kakukkfű stb.). A mediterrán felé h a j l ó é g h a j l a t a l a t t kitűnően érzi m a g á t a szőlő, m a n d u l a , barack, d i ó . Buján tenyészik a Földközi-tenger vidéki ezüstfa ( o l a j f a ) , fává nő a cédrus, a bodza. Szántó
f ö l d i művelésben szépen virul az illatos levendula.
A mocsarakban a káka, n á d , gyékény, vízitök, békaszőlő közönséges.
Ritka a gyapjúsás, amely a t o c s o g ó k b a n alkot fehér foltokat. A gólyahír a süppedékes helyeken virul. A gyermekláncfű p u h a , sárga szőnyege a rétek m a g a s a b b szegélyét veri f e l . A réti füzény mély réteken, a mocsári tisztesfű az á r o k p a r t o k o n é l .
Erdeink főleg cser, tölgy, gyertyán, hárs, akác, fenyő és vegyes f a f a j i a k b ó l állnak. A boróka foíltokban f o r d u l elő. Gyakori a fák törzsére f e l k ú szó borostyán. A még irtatlan e r d ő k b e n az iszalag alkot á t h a t o l h a t a t l a n szövevényeket.
Erdeinkben sokféle g o m b a terem. A f á k a l a t t néhol szőnyeget alkot a boncsibolya vagy télizöld-meténg. A mélyebb e r d ő k b e n nyílik a májusi gyöngyvirág.
Á l l a t v i l á g u n k g a z d a g . A berek n á d a s a i b a n ritka, védett m a d á r a nyári lúd fészkel. N y á r i estéken messze hangzik a g ú n á r g á g o g á s a , a kis l i b á k lilükelése. A vadréce, szárcsa is itt tanyázik. A sirályok csak tavasszal j e l e n nek meg az olvadék-vizen, azután a Balatonra vonulnak. A n á d i r i g ó közön
séges. A gólyák rendszeresen visszatérnek Szántódra, zsákmányban g a z d a g szülőföldjükre.
15
A mocsarak nyílt vizeiben pontyok, csukák, keszegek és kárászok élnek.
A csík már kiveszett. A berekben lomha j á r á s ú , páncélos testű mocsári tek
nőssel is találkozhatunk.
Mezeinken a nyúl, a fogoly gyakori. A f á c á n elterjedőben v a n . Tojásait mesterségesen keltetik ki, és százával e n g e d i k el a kis fácáncsibéket az a l kalmas mezőszéleken.
A p a r t o l d a l a k b a n gyurgyókák, partifecskék fészkelnek. A h a z á n k b a n oly ritka sarlósfecske a szántódi k á p o l n a t o r n y á b a n fészkel. Nyári d é l u t á n sere
gestül csivitelnek és üldözik egymást körben, a k á p o l n a tornya körül.
Az ürge a száraz legelőkön él. A hörcsög ritka, a menyét, nyest elég sűrűn e l ő f o r d u l e r d e i n k b e n , de a mezőkön is.
Nemes vadjaink, a szarvasok csapatokba verődve j á r n a k . Viharként i r a m l a n a k át az e r d ő n , utat, árkot átugorva menekülnek. Értékes agancsaik nagy értéket képviselnek. Az őz is gyakori.
A vadd isznók 20—30-as f a l k á k b a n j ö n n e k ki éjjel a mezőszélre, ahol tetemes kárt okoznak a vetésekben. A vadászok ritkítják soraikat. A v a d disznó f a l k á k b a n néha fehér-foltos egyedek is e l ő f o r d u l n a k . Talán még a makkoltatás idején t a l á l k o z t a k össze ezek ősei a szelíd k o n d a t a g j a i v a l .
A szerdai f a n a p o k o n m e g b o m l i k az erdő r e n d j e . A kocsik, gépkocsik z a j á t ó l , az emberi h a n g t ó l menekülnek a vadak. N é h a a kis v a d m a l a c o k is elszakadnak a n y j u k t ó l , és m a g á n o s a n kocogva f u t n a k át az erdei úton, búvóhelyet, a sűrűt keresve.
A borz a bokros erdőrészeket lakja. A rókát méreggel irtják. Számuk erősen megcsappant.
Az erdei sikló a szántódi erdőkben 170 cm-re is megnő. A sárgás-zöld madarász-kígyó ma már nagyon ritka. Mókus m i n d u n t a l a n a k a d . Tölgy- e r d e i n k b e n nyáron az énekeskabóca cserreg.
Az út mellett pannongyík surran, a lombok közt vadgerle s kakukk szól.
A völgyi utak felett tarka bogáncslepkék és kék csüngő-lepkék t á n c o l n a k a f é n y b e n .
Csak észre kell venni a szántódi határ természeti szépségeit, hogy gyö
nyörködhessünk bennük.
Hatalmas parancs, a i elajándékozott falu
Szántód falucska a földművelés fellendülésének idején (a X - X I . század
ban) t e l e p ü l t be. M i n t j a v a k b a n bővelkedő hely, királyi birtok lett.
A l i g hogy elhódították a szántódiak a ritka-fás erdőktől a szántásra a l kalmas földeket, hatalmas parancs hírét hallották. N a g y változás f o g kö
vetkezni rájuk.
Túl a vízen, a csendes szigeten monostor é p ü l , magasra t ö r ő istenhá- zaval. A monostor tövébe új f a l u telepszik. És nemsokára ők is a monostor
hoz kényszerülnek erdeikkel, mezeikkel, nádas- és halászóhelyeikkei együtt.
A király a j á n d é k u l a d j a o d a földjüket, őket m a g u k a t és leendő gyermekei
ket végtelen, örök időkre.1 8
De h á t mit tehetnek? A király parancsa és az új vallás szigora m e g h a j - lásra készteti még a keményebb térdeket és koponyákat is.
16
Szántó f a l u népét egy n a p o n összeírták. Ezzel az összeírással ugyan Somogy f ö l d j é n maradtak, d e egész mezejükkel, erdeikkel, h a l b a n , n á d b a n bővelkedő vizeikkel, szerény saját j a v a i k k a l együtt észrevétlenül átcsúsztak a tihanyi a p á t s á g fejhajtást kívánó és verejtékes mun'kát követelő márványlép
csői elé, századokra vagy t a l á n egy évezredre is.
Milklós püspök, a király jegyzője, tömör f a l ú c e l l á j á b a n hártyára fekteti fel az e l a j á n d é k o z o t t j a v a k a t . ír és fest. A szívét-Ielkét a d j a bele. És a latin szövegbe magyar szavakat is plántál.1 9
Az alapítólevélben először Tihanyt írja körül. Azután a foki révet, H o l o - vógy és Törek nevű f a l u k a t említi, m a j d — va'lószínű Tóköz térségében — Sziili-kút és Köveskút néven j ó szénatermő helyeket nevez meg.
A 7. p o n t b a n Szántódot írja l e : „ I s m é t van egy hely, mely a mondott (tihanyi) egyházhoz tartozik s kezdődik ugyanazon Balatin t ó n á l . A helynek neve Kak-Szarrna (Koku-Zarma) s (határa) kiterjed a nagy útig, mely Kő
ristövére (Keurus-tue) vezet, s innen ismét (visszatér a határ) a már említett (Balatin) tóhoz.
Bármiik f o g l a l t a t n a k p e d i g ezeken (a határokon) b e l ü l , akár szigetek, akár szénának alkalmas földek vagy rétek, kétségkívül azon egyházéi. U g y a n oda tartoznak továbbá amaz egyház szolgái a f ö l d d e l és halászatokkal, me
lyet e l ő b b a t ö b b i néppel együtt bírtak.
A körös-körül levő sok fa pedig az említett király részéről az ő j o b b á gyainak (tisztjeinek) keze á l t a l á t a d o t t ugyanazon Istenházának (a tihanyi egyháznak)".2 0
Szántód környékén még két helyet említ az írás a Balaton p a r t j á n és szigeten: Pot-vejsze és Szék-vejsze nevezetű halászóhelyeket, nádashelyeket.
A z u t á n p e d i g a t ö b b i somogyi f a l u 'leírása következik. A végén sorolja fel a t o l n a i és veszprémi birtokokat. Végül így összegezi az a d o m á n y o k a t : „ V a n t e h á t húsz eke f ö l d (1 eke = 1 2л h o l d , 864 ölével számítva), hatvan ház, népével, húsz szőlőműves szőlővel, húsz lovas szolga, tíz halász, öt lovász, h á r o m gulyás, három juhász, két kanász, két méhész, két szakács, két tímár, két kovács, egy aranyműves, két kádár, két molnár malmokkal (örvényesen), két esztergályos, egy mosó, egy szűcs, tíz szolgálóleány, ezeken kívül har- .nincnégy hírnök l o v a k k a l " .
A zárszó e l m o n d j a , hogy a felsorolt j a v a k a t szabad ajándékozással adták a monostornak.
Az alapítólevelet így írták a l á , az a l á b b i f o r m á b a n : + Benedek érsek j e l e + M ó r püspök j e l e + Kelemen püspök jele + Lázár a p á t j e l e + Zache (Zacheus) nádor j e l e + Vojtek ispán j e l e + G i l k ó ispán j e l e + Miklós püs
pök j e l e
A N D R Á S K I R Á L Y
+ Lutovic (Ludvig) ispán jele
+
N a n e ( N a n a ) lovász j e l e + Ernei (Ernye) ispán j e l e+
András ispán jele+ M á r t o n ispán j e l e
+
Celu (Csele) j o b b á g y j e l e + Vid ispán+
G u p á n (Koppány) bíró j e l e + Éliás ispán jele+
Preca+ Fancel (Fancsel) bíró j e l e
Az alapítólevelet így zárták l e : „ K e l t az e l ö l m o n d o t t leggyőzedelmesebb fejedelem és a vele uralkodó legnemesebb Béla herceg szerencsés uralko
d á s á n a k kilencedik e s z t e n d e j é b e n " . (1055)21
Az alapítólevél csak nagy vonásokban írja körül a szántódi birtokot. Egy 1092-ről keltezett hamis oklevél részletesebben m o n d j a e l , hogyan j á r t á k be a király emberei Szántód h a t á r á t : „Kezdték először a B a l a t o n n á l egy árok
ba n, a melyből nádason á t ki menve, f ö l j u t o t t a k egy f ö l d b ő l való határjelhez, innen a nagyúthoz, a hol nagy követ t a l á l t a k h a t á r j e l ü l ; aztán dél felé f ö l - menve árokhoz értek, a melyben fölfelé menve és végül dél felé a hegyek tetején haladva eljutottak egy úthoz, a mely a végén e l á g a z i k ; a felső úton nyugatra fordulva leszálltak a Vizes vár nevű helyre, o n n a n pedig arra az útra, a melyen át eljutottak egy másik útra, ezen nyugat felé emelkedve megérkeztek egy keresztúthoz, a hol f ö l d b ő l való határjelek vannak. Ezen úton j ó d a r a b o n menve, lejutottak egy völgybe, o n n a n arra az útra, a me
lyen a Kőröshegyről (Keurushig) Szántódra j á r n a k az emberek, s ezen az úton elérkeztek földből való határjelekhez, o n n a n a nádasokon át Földvárra (Feuduar), aztán az úton megérkeztek Szárszó birtok határához".2 2
Sokáig titok maradt, hogy h o n n a n i n d u l t ki ez a határvonal a Balaton mellől. A m i Szántódnak keleti határa volt, ugyanaz volt Z a m á r d i n a k a nyu
gati h a t á r a . De a Balaton mellett minden jel elmosódott. Végre 1962 nyarán, a vízvezetéki árok ásásakor megtalálták a széles, mély árok helyét, a zá
rnárdi Zöldfa utca v o n a l á n . Zsíros fekete f ö l d e t szeltek á t itt az ásók vagy tíz méteren keresztül. A fekete f ö l d az évszázadok a l a t t elkorhadt, idesodró
dott növényi részekből képződött t ö b b méternyi v a s t a g s á g b a n . Az árok irá
nya a Bánfalvi-féle telken most is követhető.
Innen i n d u l t t e h á t a határvonal — nádason át — a „ n a g y kőhöz", vagyis a Szamárkőhöz, majd a Kőhegyen á t a Vaskereszt irányába dél felé, o n n a n a Vízvári-cseren át a kőröshegyi Tekenyős-völgybe, majd a kőröshegyi—szán
t ó d i úton át, réteken és nádasokon keresztül a földvári o l d a l nagy kőrisfá
j á n a k tövére, o n n a n a Gönye-tető síkjára, ahol elkezdődött a szárszói határ.
Szántód f a l u n a k t á g , nagy határa volt. A török idők a l a t t a z o n b a n bir
t o k á n a k j ó részét elvesztette. Kőröshegy túlélte a veszedelmet, így a szán
t ó d i birtokokból főképpen Kőröshegy gyarapodott.
Szántód ma Zamárdihoz tartozik. M a i határa — ha meg a k a r n á n k von
ni —, a Kőrishegy nyugati gyepűjétől a somosi sétány v o n a l á i g t a r t . Észa
kon és nyugaton a Balaton h a t á r o l j a . Déli része erdővidék, amely majdnem Tótoki-lapig, a Gyíkos-nyáras kis h í d j á i g lenyúlik.
Szántód korábbi neve, Kak-Szarma nem m a g á t Szántódot jelentette, hanem i n k á b b azt a földnyelvet, amely Z a m á r d i irányából a Rév felé be
nyúlt. A benyúló földnyelven, szarvon, mocsaras, ragadós (kakás) f ö l d ú t ve
zethetett, innen eredhetett e név. К а к - török szó, ragadós sarat jelent. (Fel
ső-Ka k-puszta, Somogyban — nagy halastóval — is innen vehette nevét.) A földnyelv hegyesedő a l a k b a n , szarv-alakúan nyúlt be a Balaton vizébe. M a így h a n g z a n a e név: Kak-Szarva, azaz Tó-öble-karéja.
M i d ő n a kis falu népesebb lett, az erdőktől hódított el n a g y o b b d a r a b földeket, régi nevét e l h a g y t a . Új neve Szántó f a l u lett, ami a szántószolgák f a l u j á t j e l e n t i .
18
SZÁNTÓD HATÁRVONALA AZ 1092-BEN KELTEZETT HAMIS OKLEVÉL SZERINT
Az apáiság népei Szántó faluban
1211-ben, az alapítás után 150 évre, az a p á t s á g nagy összeírást végez
tetett Z a l a , Veszprém, Somogy és Tolna megyékben levő b i r t o k a i n . Hogy Szántódot el t u d j u k helyezni a birtokok sorrendjében, és hogy értékét meg
értsük, szükséges, hogy nagy vonásokban a t ö b b i falu lélekszámát is meg
említsük.23
Füred környékén levő b i r t o k o k : Tihany 74 háznéppel, Aszófő 15, Szőlős 7, ö r m é n y e s 11, Udvari 6, Fülöp 4, Örs-Kál 2, Dörgicse 3, Vászoly 2, Pécsei 11, Füred 9, Kék 16, Papsoka 18, Arács 20 háznéppel. Tihany kivételével mind a p r ó falvak. Ha egy háznépet hat főnek veszünk, (3 férfi, 3 nő) a 14 hely
ségben összesen kb. 1250 fő lakhatott.
Somogyban ekkor 9 f a l u t írtak össze. Idők folyamán 40 birtoka is volt az a p á t s á g n a k Somogyban, de nem e g y i d ő b e n . A falvak száma 1 0 - 2 6 kö
zött mozgott. A l e g n a g y o b b és legnépesebb birtokai itt voltak az a p á t s á g n a k . Török (Törek) 250 lélek, Szántó 200, Teleki 50, Csopak (Gamás mellett) 110, Boglár 20, G a m á s 380, Gyótán túli Ság 36, Füzegy (a későbbi Kisbár- apáti) 226, Iga! 20 lélek, ö s s z e s e n : 1286 fő.
A kimutatásból látjuk, hogy Törek, G a m á s és Füzegy milyen nagy f a l vak voltak és m i n d j á r t utánuk Szántód következett.
Veszprém megyéből Somlyó-Szöliőst és Beréndet említi az írás, kb. 300 fővel. Tolnából Fadd szerepel 200 lakossal, Martos 220, Kolon ugyancsak 220 lakossal, összes t o l n a i háznép 640 fő. Egyebütt levő birtokok: Besenyő (a D u n a mellett) 180 lélek, Morotva 54, Bárányos 30 fővel, ö s s z e s e n : 264 fő.
A felsorolt 31 f a l u lakossága a becslések szerint: kb. 3740 fő. Az össze
írok a munkabíró nagyapával kezdik, majd ennek fiait, végül ezeknek fiait említik.24 Az összeírások kb. 2000 ősi, szép magyar nevet őriztek meg szá
munkra. Női nevek - Tihanyt kivéve — az összeírásban nem szerepelnek.
A szántódi összeírásban két j o b b á g y h á z és huszonöt udvarnokház szere
pel. A j o b b á g y szó ekkor még tisztet, tisztséget, megbízatást, hivatalt j e l e n tett. A j o b b á g y o k mérték ki a földet, á l l a p í t o t t á k meg a határokat s köte
lességük volt, hogy az a p á t o t útjain elkísérjék.25 Valószínű, hogy részt vet
tek a földművelés és egyéb munkák irányításában is.
Az udvarnokok az udvart, azaz a tihanyi monostort szolgálták. Az u d varnokok kötelessége volt, hogy az a p á t s á g o t fél évre való liszttel ellássák.
Ezenkívül felváltva egy-egy h ó n a p o t szolgáltak a kenyérsütő műhely u d v a r á b a n is. Segédkeztek a f a h o r d á s n á l , vízhordásnál. M u n k á j u k leteltével visszatértek c s a l á d j u k körébe, és a földek megmunkálását végezték. Ezenkí
vül halásztak is, az a p á t o t látogatása alkalmával megvendégelték, neki a j á n dékokkal kedveskedtek2 6
Az a p á t s á g összes u d v a r n o k a i n a k h a r m a d á t Szántód a d t a . Ha egy családra három férfit számítunk, ezekhez vesszük a nők és a gyermekek számát, úgy az egész f a l u lakosságát 2 0 0 - 2 2 0 főre becsülhetjük.
Az udvarnokok a j ó szántódi földeken megtermelték a maguk g a b o n á j á t meg az a p á t s á g é t is. A g a b o n a átszállítása télen-nyáron nehézségbe üt
között (vihar, j é g , olvadás). Az őrletést az örvényesi m a l m o k b a n kellett vé
gezniük, így elég távol voltak c s a l á d j u k t ó l . M u n k á j u k , szolgálatuk nem le
hetett könnyű.
20
A Szántódon összeírt j o b b á g y o k és udvarnokok neveit szó szerint közöl
jük, hogy e régi szép nevekben gyönyörködhessünk.2 7
„ A z egyház j o b b á g y a i : Bene f i a i , Borid a m a g a fiaival Michelle!, Prid- del, Györggyel s (Borid) testvérei János, Jovánka (Ivánka); Tamás fiai Taga
dó, Bencse.
U d v a r n o k o k : Ecse f i a i , Ös a m a g a fiaival Szentővel, Bencsével, (Bene- sével), (Ös) öccse V ő d ; Bikka (Bicca, Bitka) fia V ő d ; Karácson fiai Tertő, Csukka (Sucoa), ü k e ( I k e h ) ; Mikese (Micsee, Micussa) fiai Mancs, Micskér;
Farkas fiai Vitér, Böjtös, Atyák, Tüze; Csorna fia Izsép, a maga fiával Bol- csóval, B a k k á v a l ; Szegező (vagy Szekecső) f i a i , Pétör a maga fiaival Tiva
d a r r a l , Karácsonnal, Menczcel, ü r g é v e l , (Péter) testvérei Lórencz, Tárcsa, Tüze (Tisza?); Nyög (ő) fia Bene a maga fiaival V i g g a l , Herviggel, Kalászi
v a l ; Győző f i a i , M a d a r a s , U n o k a , Péntök; Mégyő f i a i , Karácson, a m a g a f i á val M i h á l l y a l és C e n k e ; Majs fia, Váró a maga fiával G y ö b é n n e l ; a testvé
re Rojt a f i a i v a l , Böjtössel (Bojtos?), Á n y á n n a l ; a harmadik testvér Kerös;
Csarnok fia Szimirák a m a g a fiaival Hódossal és Főkével; János f i a i , Vid a maga fiaival Lőrenczcel, Tompával, Szőlőssel, Rekével és T o p p á ; Bölcs f i a i , Csima a m a g a fiával Kozmával és testvérei, Vaska, H e t y e ; Á r o d f i a i , Szele a maga fiával B a b b a l , Szemmel és testvérével G a b á v a l ; Bizatlan f i a , Ki- lyén; Cseme fiai Szangod a maga fiával Váróval és öccse M a l o d a maga fiával V á s á r r a l ; Hiszi fia Rost a m a g a f i a i v a l , Csekiddel és öccseivel; Köles- sed, (Kölesd) fia Boda (Bodza); Sebestyén fia Böncső és öccse; Kéjes fia Böjtös (Bojtos?) Kercsén fia Krisztyén; János fia M i h á l y . "
Ilyen szép nevű elődök hajladoztak a szántódi földeken és a tihanyi udvarnál, hogy kemény munkával uruk és népes c s a l á d j u k számára a m i n d e n n a p i j a v a k a t előteremtsék.
M e g f á r a d t p o r a i k a t — valószínű — a szántódi d o m b t e t ő t a k a r j a .
Olvasás közben e l t ű n ő d ü n k , hogyan is születhettek ezek a ma már k ü lönösnek t ű n ő , régi magyar nevek.
Tudnunk kell, hogy a b b a n az időben még nem voltak kialakult veze
téknevek, családnevek. Az embereket az egyéni t u l a j d o n s á g a i k r ó l , születési körülményeikről vagy bizonyos szokásokhoz ragaszkodva nevezték e l .
A családnevek csak a XIV. században kezdenek (kialakulni.2 8 A régi for
mát, pl. Miklós fia Pál, vagy Paska fia Sebestyén, a rövidebb, ú j a b b forma váltja f ö l : Miklós (ez az a p a neve) Pál (ez a fiúé). V a g y : Paska Sebestyén.
A foglalkozást j e l e n t ő nevek is szerepet kapnak, d e megfordítva. A M i h á l y deák, Pál szabó névből a l a k u l ki a Deák Mihály, Szabó Pál névalak.
Később a származás helyének megnevezése is a névbe kerül, p l . Karády Miklós, Szalay (zalai) Gergely stb. A XVI. század végén már a maihoz h a s o n l ó ' n e v e k u r a l k o d n a k : Kiss Mihály, G y ö n k ö d i G á b o r , Török Ambrus stb.
A XVII. században terjedt e l , főleg a m a g a s a b b tisztséget viselő, vagyono
sabb családok körében a Győrffy, Pálffy, Gyulaffy stb. név.
Az összeírás nevei között sok idegen nevet is t a l á l u n k . Ezekkel nem foglalkozunk. Ezek eredete a népek keveredésében keresendő. A György, Tamás, János, Péter, Mihály, Sebestyén, t a l á n a Bene (Benedek) stb. neveik latinos eredetűek. A d á s u k b a n az egyháznak lehetett nagy szerepe.
A t ö b b i név eredetére csak a hagyományok a l a p j á n következtethetünk.
A T a g a d ó név nyilván azt fejezi ki, hogy e név viselője vagy a n n a k a p j a ,
őse valamit letagadott. A név így öröklődött. Böjtös: t a l á n édesanyja b ö j tölt, hogy a szülésen szerencsésen átessen. Vagy már a felnőtt ember kap
ta ezt a nevet, akinek keresztelése előtt böjtölni kellett. (A j a k i Szt. Jakab k á p o l n á b a n levő medencében még felnőtt embereket kereszteltek.)
Tüze: t a l á n f e l l o b b a n ó természetű ember volt. Vagy a legtüzesebb hó
n a p b a n , j ú l i u s b a n látta meg a n a p v i l á g o t ; vagy a nádasokat g y ú j t o g a t t a . A Kölessed, Bab, Szem, Szőlős stb. nevek a d á s a honfoglalás kori szo
kásokra vezethető vissza. Az édesanya köleskását, babot, egypár szem sző
lőt kívánt meg, amit lehetőleg meg is szereztek neki. A magok evése az akkori hiedelem szerint a termékenységet fokozta. De régi magyar szokás szerint, hacsak ezekről á l m o d t a k is, kicsinyeiket így nevezték e l . Innen szár
mazik az Á r p á d , Borsod, Búzád, Babod stb. név is.29
A Péntek, Karácson, Vásár nevű emberek születése péntekre, kará
csonyra vagy a vásár n a p j á r a , azaz vasárnapra esett.
A Hódos, Váró név t a l á n a születést váró, holdvilágos éj emlékét őrzi.
Bizatlan, Nyög (ő), V í g : az első b i z a l m a t l a n , megbízhatatlan egyént, a má
sodik nyögdécselő beteges embert, a h a r m a d i k vidám, nótás-füttyös legényt jelenthetett.
Farkas: ő vagy valamelyik e l ő d j e bátor ember volt. Vagy ősüket a far
kastól származtatták, ü r g e : e név viselője személyiségét fejezte ki. Jelenték
telen, szürke, futkározó, mindenhez hozzákapó, gyűjtögető ember neve le
hetett. M a d a r a s : fészekkereső, m a d a r a k a t befogó ember neve. C s u k k a : szen
vedélyes halászé, szigonyosé, aki tilosban f o g t a be a vacsorára valót. Ka
lászi, Mégyő, Kerös: kalászoló, kalászgyűjtő, a második a megbízatásban e l j á r ó , a h a r m a d i k keresgélő, t a l á n kincsásó embert jelenthetett. A Tompa és a Bölcs név h o r d o z ó j á n a k szellemi képességeit fejezhette ki. A Kéjes köhö
gő, köhécselő, ,,hektikás" ember neve lehetett. A Vaska és Makk nevet makkegészséges, életerős, „ v a s g y ú r ó " kisfiú neveként adták.
E névanyag tekintélyes része a családi köteléket, rokonsági kapcsolatot vagy a származást j e l ö l i . Ecse: (Ecscse) a kisebbik fi-testvér neve. ( B a l a t o n - henyén a l e g ú j a b b időkig az idősebb asszony a rokon fiatalasszonyt ö c s é m nek szólította. ( Ö s : hasonlított v a l a m i b e n az ősre, akire még az élők visz- szaemlékeztek. V ő d : a benősült férfi neve. ü k e : ( n a g y c s a l á d b a n ) a legöre
g e b b n e k az ü k u n o k á j a .
Az Egyed, Első, Hármas, Unoka stb. nevek a születés sorrendjére u t a l nak, valaki elsőnek, h a r m a d i k n a k vagy u n o k á n a k született. Egyed = egyet
len gyermeket, egykét jelenthetett.
E régi nevek eltűntek a századok f o l y a m á n . Némelyükük a z o n b a n csa
ládnév vagy helységnév f o r m á j á b a n ma is él. Ki hinné, hogy a Paska (Pascal
= húsvét) Böjté, Bene, Farkas, Márkus, Boda, V i d a , Berta, B ő d , Papp stb.
családnevek még e b b ő l az időből származnak! (A papok e b b e n az időben nősek voltak, az a p á t s á g f a l v a i b a n szolgáltak, innen a sok Papp nevű csa
lád.)
Helységnevekben maradtak fenn ezek a nevek: Cséb, Tarczal, Gyóta, ő s z e d , Csorna, Hódos, V i d , Szőlős, Vaska, Hetye, Szele, Kölesd, Lőkös, Bá- bony stb. Hazánk térképén még sok ehhez hasonló helynevet t a l á l u n k . Ezek mind a szép nevű e l ő d ö k emlékét idézik.
2 2
Szántód csendes és viharos századai
Az 1267. évben kelt p á p a i bulla már f a l u n a k nevezi Szántódot, az e l következő háromszáz év a l a t t mégis h a l l g a t n a k róla az írások. Ezen idő a l a t t a mohácsi vész idejéig huszonöt a p á t és kormányzó váltotta egymást a tihanyi apátsági székben, akik főleg a birtoko'k visszaszerzésével és egyéb peres ügyekkel voltak elfoglalva. Az apátság egy évi összes jövedelme ezek
ben az években 100 arany forintot tett ki. Ebből azt látjuk, hogy a birtokok e l h a n y a g o l t á l l a p o t b a n lehettek.
A mohácsi vész után a várak jelentősége m e g n ő t t A király kivette a várakat a gyenge papi kezekből, és királyi várnagyoknak a d t a azokat. A tihanyi várral is ez történt. A várat megerősítették. Az egymást váltó várka
pitányok a vár fenntartásához szükséges j a v a k a t nemegyszer erőszakos f o g lalások útján szerezték meg a közvetlen környékről. A f o g l a l á s o k a t Takaró Mihály kezdte Füred környékén, Gyulafi László pedig még n a g y o b b zsaro
lással folytatta azokat.30 E foglalások később Somogyra is átterjedtek.
Buda eleste után nemsokára Pécs, Ozora, Simontornya, Fehérvár is a török martaléka lett (1541—1544). E nagy veszteségek után a török egészen a Balaton széléig terjesztette ki uralmát.3 1
1544-ben Endrédet járási székhelynek tették meg, és palánkvárat e m e l tek a f a l u nyugati o l d a l á n . A v á r b a n 130—150 főnyi katonaság állomásozott.
A legénység várőrzőkből, gyalogosokból, lovasokból és martalócokból állott.
A martalócok rablócsapatai végigfosztogáttók a vidéket. A várnak néhány kisebb á g y ú j a és kis létszámú tüzérsége is volt, csupán megfélemlítés c é l j á b ó l . Az ágyúkhoz való golyó a l i g - a l i g akadt.
1554-ben a katonai szervezet erősítésére K o p p á n y b a n területi parancs
nokság, szandzsák létesült. Állomásai K a r ó d o n , Fokon és Bolondváron (Sze
mesen) voltak. Fokon kisebb h a j ó h a d is vesztegelt.
Körös-várost (Kőröshegyet) is járási székhelynek jelölték ki, ehhez tar
tozott Szántód is. A két járási székhely közé szorult falucska vergődése, ke
serves élete csak most kezdődött. Szántód környékén az élet megváltozott.
A színes ruhákat viselő török g ö r b e k a r d d a l , övében kétélű késsel f e l fegyverkezve j á r t . A lovas lándzsát hordott, és íjjal is fel volt szerelve. A török a magyart ellenségnek tekintette és szabadon gyilkolhatott, r a b o l h a tott, gyújtogathatott. A török földesúr — a szpáhi, aki kimagasló vitézségéért
néhány f a l u t vagy várost kapott — szabadon rendelkezett a c s a l á d , az asz- szony és о gyermek sorsa fölött.3 2
A sokféle a d ó , bírság, harácsolás, ingyen munka, t o v á b b á a fuvar, a vendégeskedés követelése lehetetlenné tette a j o b b á g y b o l d o g u l á s á t . A hó
dolt és be nem hódolt falvak között nem voltak meghúzható határvonalak.
Á l l a n d ó a n folyta'k a végvári csatározások. Fonyód, Tihany és Szigliget a vég
sőkig védték függetlenségüket.
Szántód, helyzeténél fogva a csatározások, súrlódások vonalára került. A Balatonon való átkelés lehetősége miatt itt é l é n k e b b volt a figyelem, sű
rűbben megfordultak a járőrök, kémek, felderítők, szabad rablócsapatok. A Balaton j e g é n t ö r t é n ő jövő-menő támadások, a végváriak d ú l á s a i , a h a r a miák fenyegetései és gyújtogatásai sem kímélhették meg a kicsiny falut. Csak
a sűrű bozót, a nádas mélye és a mocsár a d h a t o t t némi időre menedéket a megpróbáltatások idején,
Dél-Somogyban még terjeszkedett a török, l á n g o k b a n á l l t a k a falvak.
U j a b b és ú j a b b hírek érkeztek a szörnyű pusztításról:
„Az terek a Kapós vizén g á t a t c s i n á l t a t o t t . . . Kapósban kevesen v a n n a k . . . szöknek b e l ő l e . . . "3 3 „ M o s t a n Pécsett egy bég v a g y o n . . . Bosznay Basát és az Budai Basát várják . . . Babócsát megszállni akarják . . . Csurgót, Berzencét akarják bevenni, azután Sziget ellen i n d u l n a k . . . számtalan h a j ó j u k van vizén . . . az egész Török ország felzendült, mind u t á n u n k j ő . . . " — írják a korabeli jelentések.3'1
1554 novemberében Szántód térségében is nagy a mozgolódás. A török a foltyonosan akadékoskodó Tihany várát a k a r j a m e g k a p a r i n t a n i : „Éjféltől kezdve felesteken (fölöstököm = reggeli) korig Tihanyt öreg álgyukkal mind lőtték . . . " — jelenti a várkapitány.3 5
Közben Kaposvár f a l a i t is törették, Korotnát, Bajomot, Mernyét f e l égették, Babócsa is elesett.36 Szigetváron a védők meggyújtották a sok fát, amit a török a várárokba hordatott. Most bosszúból Kálmáncsefoiből vittek ki ezer embert, asszonyt zsákokkal, kosarakkal és velük az árkot f ö l d d e l t ö l tetik.37
A fejérvári és a koppányi sereg a vad természetű M a g y a r Bálint várát nyomorgatta Fonyódon. A bég még Karódon pihent. Arszlán béget várta és a budai h a d a k a t .
Szántód e vészes időkben lassan elsorvadt. 1557-ben még Tihany várá
hoz tartozott. 1564-ben a nyitrai püspöké, de teljesen fel van égetve. 1572- ben már puszta. Kevés szőleit, f ö l d j e i t Báthory István nagyságos úr kőrös
hegyi j o b b á g y a i művelik.38
Szántód pusztulása
1573-ban, t a l á n az apátság szorgalmazására, Szántódnak újra tizenöt háza van.3 9 L a k ó i : Kálmán Bálint, Szabó Imre, Vincze Gergely, Nemes Balázs, Bodor Bálint, Józsa M á r t o n , Nagy Bertalan, Márkus A n t a l , Sebes János, M á r kus Lukács, Márkus Benedek, Bodó Pál, Enyi G á l , Fonó Péter és Éljás Balázs.
Négy év múlva, 1577-ben már csak hét háznép l a k j a : Boltács János, Kőrös Gergely, Bódog Kelemen, Bódog Pál, G á s p á r Fábián, Pap O r b á n és Kerekes Balázs. V a j o n hova lehettek az előbbiek? M e g h a l t a k ? Elfutottak?
Rabságba mentek?
A lakosság száma egyre fogyott. 1580-ra Szántódnak már csak két háza maradt.4 0 A nyolcvanas években megélénkültek a harcok. 1582-ben a török átkelt a Balaton j e g é n és Kemenesalját pusztította. 1583-ban viszont Istvánfy István Ali koppányi béget verte meg és el is f o g t a . 1586-ban Nádasdy Ferenc, Kanizsa birtokosa a Balaton j e g é n átkelve bevette Koppány várát, azt kira
bolta és fel is égette.4 1
Piski István tihanyi várkapitány is nemegyszer megzavarta a törökkel való j o b a r á t s á g o t . 1587 j ú l i u s á b a n elűzte a környéken uralkodó Wrucz o d a - b a s á t (az egy szobában lakó janicsárok vezetőjét) Endrédről.4 2
2 4
Szántód ekkor már egy év óta Oszmán Szinán nevű török vitéz hűbér
birtoka volt Bálványossal, Bárral (Kisbárapáti), N a g y - b o g y á n n a l (Nagy-baty- tyán?) együtt. Oszmán azért kapta ezen birtokokat, mert - mint az írás m o n d ja - vitézül harcolt a Szolnokra t á m a d ó István (?) nevű „ á t k o z o t t " elien. Osz
mán évi jövedelme 10 000 akcse volt.43
Rudolf császár nem újította meg a békét a törökkel, és kitört az ún. t i zenöt éves h á b o r ú . A vad csatákban 1593-tól 1606-ig a környék igen sok falva teljesen elpusztult. 1609-ben Szántód nevét is a felsorolt puszták között t a láljuk.
Piski István tihanyi várkapitány híres számadáskönyvében Szántód neve már nem is szerepel (1585—89).
Egy emberöltővel később, 1633-ban azonban ú j a b b hírt hallunk róla. A t i hanyi apát, hogy birtokpöreihez pénzt szerezzen, Szárszói Somogyi János t i h a nyi várkapitánynak a d j a zálogba Szántódot, hatvan magyar forintokért.4 4
Somogyi majdnem harminc éven á t használta a birtokot, midőn 1661-ben végrendeletében így rendelkezett: ,.Vagyon a Balaton szélén egy Szántód nevű pusztám, melyet vettem volt zálogba ezelőtt való a p á t ú r t ó l minden fizetés nélkül. Az én kimúlásom után visszaszálljon ily c o n d i t i ó v a l : Mivelhogy Gyugy és kőröshegyiek hatalmaskodásokért megkárosodtanak, bírhassák azok négy esztendeig minden adózás nélkül, minthogy én is azon haza (vidék) fia va
gyok. Azonfelül megnevezett Szántódhoz vagyon egy halastó, mely ugyan szántódi tóna'k neveztetik; az is ugyan tihanyi a p á t ú r uramra visszaszálljon ily conditióval, hogy a tihanyi mostani kapitány Kertely (Kethelyi) János uram négy esztendeig bírhassa, s fele proventussána'k a p á p a i paulinus páterek
nek és öcsémnek, Szárszói Somogyi Istvánnak fölszolgáltassék."
A végrendeletből kitűnik, hogy Szántód még mindig mint várbirtok sze
repel. Somogyi h a l á l a után ismét a vár b i r t o k á b a n v a n , és mint várbirtokot szokás, valószínű a vár emberei művelik. Lakottságáról feljegyzés nem ma
radt, ö t v e n éven á t ismét nem h a l l u n k róla.
Neve csak 1714-ben tűnik fel újra, amikor Reyser Á m á n d tihanyi a p á t eltiltja Kiüti, Ságvár, Jut, Á d á n d , Endréd, Bálványos, Kőröshegy, Nagy- és Kis- Kapoly nemes és nem nemes lakóit, hogy Lulla, Berki, Jód, Töröki, Jaba, G y ö n - köd, Szántód, Barkó, Kis-Szamárd f ö l d j e i t ne használják, ezek területén méhet ne keressenek, rajtuk ne vadásszanak.4 0
A felsorolásból kitűnik, hogy Szántód félszázadon át ismét puszta volt.
Azt is látjuk, hogy az a p á t s á g birtokai közül milyen sok elpusztult.
Az elnéptelenedésnek t ö b b oka v a n . A királyi és főúri b a n d é r i u m o k t e h e tetlenek voltak a törökkel szemben. A török nem gazdálkodott, hanem a pusz
t á n hagyott f ö l d e t a szomszédos j o b b á g y f a l v a k népével műveltette. Fuvarra a j o b b á g y szegényes f o g a t á t vette igénybe, sokszor Belgrádig is elvitte és megesett, hogy a j o b b á g y lovát-kocsiját vagy ö к rét-szekerét sosem látta t ö b b é . A kisebb mérvű rablások is n a p i r e n d e n voltak. A várból kijövő török orvul t á madta meg a védtelen magyart. Különösen a nőket és a gyermekeket hurcol
t á k el. A súlyos adózás és a tizedek behajtása megkeserítette az életet. Ért
hető, hogy a falu egy éjjel felkerekedett b a r m a i v a l , értékesebb i n g ó s á g á v a l , otthagyta a földet és békésebb t á j r a menekült.4 6
Somogy lakossága a „ f u t á s o k " miatt hihetetlenül lecsökkent. A török idők után m e g m a r a d t lakosság számát sokan csak pár ezerre becsülik.
Az elhagyott, a felégetett falvakat felverte a gyom, dudva, bozót. A f a l vak helyét legtöbb esetben csak a lerombolt csonka tornya vagy a templom omladéka jelezte. A falvak nevei dűlőnevekké változtak c s u p á n .
Az a p á t s á g n a k igen sok birtoka elveszett, elpusztult. Hozzá kellett látni a puszta betelepítéséhez.
Szántód életre kel
Amikor az a p á t felemelte szavát a pusztai kóborlók és f ö l d f o g l a l ó k ellen, Szántódon már lakhatott egy-két c s a l á d , és az a p á t az eltiltást é p p e n az ő érdekükben tehette. Az 1715. évi első hivatalos összeírás már lakott helynek említi Szántódot. Betelepült tehát a sokáig üresen hagyott puszta, amely ettől fogva mind f o n t o s a b b szerepet tölt be az a p á t s á g életében.
Első lakói Szabó Péter bíró, Mészáros Pál, Tóth István, Pacsai János, Komlódi Mihály voltak, akik egyenként három köblös (két köböl 1 hl) j o b b á g y telket bírtak.
Falunak említik a következő évben is, amikor csak Mészáros Pál és Kom
lódi Mihály voltak a lakói. Ugyanakkor megjegyzik a b i r t o k r ó l : ,,. . , ezen szán
tódj helynek elégséges szántóföldje, erdeje, rétje és szőlőhegye van, azon
kívül egy halastava is vagyon (a rév környékén) és egy kőház az a p á t u r a s á g hoz tartozandó. Helyzete kedvező, három o l d a l r ó l a p á t s á g i jószág (birtok) és a Balaton övezi, csak dél felől kell megvédeni a szomszéd birtokosoktól".4 7
1720-ban, a második összeíráskor három család l a k t a : Mészáros Pál, Szabó Miklós és Szabó György. Az írás megjegyzi, hogy ezek a p á t s á g i szol
g á l a t b a n vannak, birtokuk nincs. Két nyomásban gazdálkodnak, a földnek csak a felét használják, a másik fele u g a r b a n v a n . A föld négy- és félszeres termést a d . Hogy a h a t á r b ó l a f o g l a l t a k o n kívül még mennyit használnak, nem lehet t u d n i .
Csodálkozunk, hogy ekkor a f a l u b a n csak három család lakott, összesen kb. 1 5 - 1 8 fő. Ugyanekkor Karódon 66 fő, Bálványoson 10 fő, Endréden 29 fő, A d a n d ó n 15 fő, Kőröshegyen 19 fő és Kilitin 24 fő szerepel összlakosságként.48
fme, ez maradt a török u t á n !
1726-tól kezdve, a fönt említett „ d é l i szomszédok", vagyis a kőröshegyiek sok bosszúságot okoztak az a p á t s á g n a k . Azzal kezdték, hogy saját határuk
b a n egy e n d r é d i ember két sertését agyonlőtték, a sertéspásztort p e d i g meg
verték. M a j d az a p á t s á g i erdőből tíz szekér karót hordtak el, és e l h a j t o t t a k öt sertést. 1727-ben m e g r o n g á l t á k a határjeléket.
Közben Grassó a p á t terveket szőtt a jövőről. 1735-ben felépíttette a szán- tódi d o m b tetejére a Szt. Kristóf kápoinát. Ez azt jelentette, hogy a majorságot feltétlenül fejleszteni akarják.
A kőröshegyiek t o v á b b folytatták t á m a d á s a i k a t . 1739-ben megdézsmál
ták a nádast. 1740-41-ben (Zamárdi betelepítésének idején) ö n h a t a l m ú l a g makkot szedtek a szántódi e r d ő b e n . M a j d fegyveresen mentek Szántód a l á , és a maguk kívánsága szerint állapították meg a határt, s embermagasságú földhányással akarták azt á l l a n d ó v á t e n n i .
Az a p á t beperelte őket. A bíróság előtt a kőröshegyiek t a g a d t a k és azt állították, hogy voltaképpen az a p á t hatolt be kőröshegyi területre.
2 6
1742-ben sem nyughattak. A határjeleket megrongálták, a makkot f e l etették sertéseikkel. 1745 telén aztán nagy verekedéssel fejezték be folyto
nos zavargásaikat.
Ügy t ö r t é n t : a zamárdiák és endrédiek nyomoztak az e r d ő k b e n , hogy nem legeltet-e valaki a t i l o s b a n . A kőröshegyiek bizony j ó l b e h a j t o t t á k sertései
ket a Hármashegy felé. Találkoztak és összeverekedtek a Hosszúhegy t e t e j é n . A kőröshegyi Torma János o d a u g r a t o t t lovon és kiadta a jelszót: „ L ő d d , v á g d , ö l d , az ördög-te rem tette e n d r é d i e m b e r e i t ! " Erre a 'kőröshegyiek, mint a d a razsak mentek az endrédiekre.
Fitos Gergely endrédi h a j d ú pedig az endrédieket b i z t o g a t t a : ,,Most le
gyen meg a harc, mert j o b b módunk nem volt, mivel kettőnkre s h á r m u n k r a a l i g j u t egy kőröshegyi ember, azért utolsó csepp vérünket kiontani ne b á n j u k ! " És egymásra rontottak. Nagy verekedés t á m a d t , sokan megsebesültek.
Stájer János zamárdi takácsot agyonlőtték, A kőröshegyiek három sebesülttel a verekedés urai maradtak.
A határsértésekre á l l í t ó l a g a kőröshegyi birtokos, Széchenyi gróf bizto
gatta őket. Később már összetűzésekről nem hallunk.
Egy i d ő b e n , 1736-ban az e n d r é d i e k is kellemetlenkedtek az a p á t s á g ! bir
tokon. Az apátság csikósa panaszt tett a f ő a p á t n a k , hogy háromszor m e g szántott f ö l d j é t az endrédi kálvinista lelkipásztor meg a mester erőszakkal bevetették, learatták és el is vitték.
1741-ben leltározták a szántódi m a j o r t4 9 A leltározás igen siralmas képet mutatott. A m a j o r u d v a r b a n csupán néhány rozzant kocsit, szekeret t a l á l t a k . A baromfiak száma is a szegénységet mutatta, összesen 18 l ú d , 52 tyúk és csirke, 10 réce, 11 pulyka a k a d t az egész m a j o r b a n . Ekkor lehetett Szántód hanyatlása legmélyebb p o n t j á n .
Nemsokára a z o n b a n a jövedelem emelkedni kezdett. V a l a k i kezébe vette a puszta irányítását. A fő jövedelmet a kukorica, nádhaszon és a rét a d t a . Sertésekből, m a r h á k b ó l 300 f o r i n t volt a bevétel. A halastavat évi 50 forintért és 5 mázsa halért négy tihanyi és egy zamárdi ember bérelte. A g u b a c s j ö vedelme 150 forintot tett ki.50
Kik á l l h a t t a k a fellendülés mögött? Érdekes megnéznünk, hogy az e n d rédi rk. p l é b á n i a anyakönyvei milyen neveket t ü n t e t n e k föl ebből az időből Szántódról.5 1
1749-ben Fejes, Füstös, Janucsek, Kocsova, Bence, Rózsa és M á r k nevű családokat említi az írás.
1751-ben Kovács, Kugli, Szabacsy, Miller, 1752-ben Mészáros, 1755-ben Lengyel nevű családok voltak Szántódon.
Húsz évvel később, 1771 körül pedig már ezek: Szabó, Birolt, Szűcs, Var
g a , Német, Szij, Petri, Horváth, Nagy, Lengyel, Pető, G a j e r , Szupper, G o t t l i e b , Bógner, Egréczi stb.
Nyilvánvaló, hogy a felsorolt családok nem mind a majorság j o b b á g y a i voltak. A Janucsek, Kocsova, Kugli, Szabacsy, Miller, Szy, Szupper, G o t t l i e b , Bógner, Egréczi családok vagy bérlők, vagy gazdatisztek, boltosok, vagy kocs
márosok lehettek. Mindenesetre valamennyiüknek érdemük lehet a majorsági gazdálkodás megerősödésében.
